Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2013. június 27. csütörtök

Mit kezdhetünk az ökoházakkal?

A magát energetikai szakértőként pozicionáló kolléganő sületlenségeit sokadszorra olvasva már-már viccesnek hat az a küzdelem, amely arra irányul, hogy egy 20 éves valós és konkrét épületekben megvalósult tapasztalattal rendelkező szemléletet (passzívház) összevessen egy jobbára csak elvekben létező másikkal, a minden szempontból ökológikus és természetközeli ház koncepciójával. A gond ott van, hogy ez utóbbi egyszerűen NEM létezik. Ha úgy tetszik a király meztelen. Másrészt felejtsük el a passzívházakat. Egy szó sem fog esni róluk, sokkal inkább azokról a házakról, amikkel ismételten szembe lettek állítva.

Az alapvető gond, hogy egész egyszerűen NEM ÉPÜLTEK a fenti írás szerinti ökoházak, mert fából vaskarikák. Ha épült is e paramétereket csak megközelítő épület, amire ez ráhúzható lenne, legfeljebb kisérletképpen, de nem épültek belőlük társasházak, lakótelepek, mert ekkora túlnépesedettség mellett ez kivitelezhetetlen. És persze maradjunk csak itt Európában.

okohaz_500

“Vicces” látni egy olyan – ökonak nevezett – házat, amihez egy jókora erdőt kellett valahol kivágni, hogy cca. 40 %-os hulladékkal meg tudjon épülni, rosszabb esetben mondjuk több száz km-ről odaszállítva, csak mert pl. NÁLUNK NINCS használható fűrészárú hozzá. Ugyanilyen “vicces” ökoházként bemutatott vályogházat látni, aminek betonból van az alapozása és a koszorúja, abból a betonból, aminek a cementje a legkevésbé sem mondható sem ökonak, sem természetközelinek. De folytathatjuk a 2 rtg-ű hőszigetelő üvegezésen át a vízszigetelő anyagokig, a kültéri UV álló festékekig (persze amik érnek is valamit). Ezeket mind-mind az ezerszer elátkozott (vegy)ipar állította elő, és mivel sokan vagyunk, nyilván nagy mennyiségben.

Mutasson nekem valaki olyan ökoházat, ahol ezeket a fenti nemtermészetes és nem ökoanyagokat mellőzik és csak természetes anyagokat használnak fel és mindezt nagy tömegben, városokban is használható ezrek-tízezrek elhelyezésére, jórészt helyi építőanyagok felhasználásával. Nincs? Persze hogy nincs!!!

Építsünk fából! Oké, építsünk, az természetes anyag, újrahasznosítható, megköti a CO2-ot. Mutassanak rá, melyik erdőséget számoljuk fel, a Bakony vagy a Vértes erdejeit? Lehet szavazni. Ne jöjjön nekem senki sem az ökofalvakkal, mert jártam ott, sőt terveztem is Gyűrűfűre, tudom mit beszélek. Van ott talán összesen 10 ház? Talán 12? Miről beszélünk?

Építsünk vályogból! Rendben, de sajna max egy szintet bír, de azt is igencsak meg kell védeni, mert ha egy ereszcsatorna hiba miatt víz éri, úgy omlik össze, mint amikor vizet öntünk a homokvár mellé. Ráadásul 50 cm vtg-ban is csak annyit tud, mint egy B30-as tégla, igy aztán nemcsak nyáron hűvös, hanem télen is.

A sok maszlag és pipiskedő hozzánemértés után szükség volna már valami KONKRÉTUMRA, MEGÉPÜLT PÉLDÁRA is. Lehetőleg a Kárpát-medencében, elérhető áron természetesen. Mutassák be ezeket a házakat, a bennük felhasznált anyagokat, a költségeket és akkor majd lehet szidni a többi anyagot és technikát.

Ma nem az a legnagyobb gondunk, hogy téglából építkezünk és ha azt el kell bontanunk, mit csináljunk vele, hanem az a gondunk, hogy nincs pénzünk, hogy megvegyük az energiát, amivel fűteni tudunk. Mindezt persze óriási mennyiségben, hiszen a lakosság nagyobb része nem tanyákon és ökofalvakban él, hanem városokban, ahol jelentős a laksűrűség. Nem családi házakban, hanem 2-3-10 emeletes házakban (egyébként nem férnénk e)l. Tetszik tudni, igen sokan lettünk és egyre kevesebben szeretnének “természetközeli” falvakban lakni, ezért aztán túlnépesedtek a kis és nagyvárosok, olyannyira hogy már nem férnek el. Persze sokan vannak azok is akik viszont oda vágynak, a természet közelébe (legtöbbször persze azokkal a szolgáltatásokkal és infrstruktúrával, amihez a nagyvárosi forgatagban már hozzászokott.

Akkor mi marad számunkra? A tevékenyégünk során felhasznált (nyers) anyagok minél jobb hasznosítása, mi több újrahasznositása, az erőforrások kíméletesebb igénybevétele. Ne higgyjük, attól, hogy fából építkezünk környezetkímélőbbek vagyunk, mert nem vagyunk azok.

És ha már természetközeliség. Én még nem láttam újrahasznosított vályogházat, mert amit elbontottak azt leginkább dozerral tették, mert a vakolatokkal, festékekkel, oldalfalcsempékkel szennyezett vályoganyag semmire sem jó. Bármilyen röhejes is, de az NDK elbontott beton panelházainak beton és acél részét 100 százalékban újrafelhasználták. És ha már szóba került a polisztirol, bontása után újrahasznositható, méghozzá elég egyszerűen és ráadásul a legfrissebb európai vizsgálat szerint KÖRNYEZETBARÁT -nak lett nyilvánítva.

Ma egy építtető akkor tud a legtöbbet tenni a környezete védelmében, ha az igényeit arra a szintre szorítja le, ami még elégséges és nem azért építkezik, hogy az övé legyen a legszebb az utcában, vagy hogy bekerülhessen egy építészeti divatlapba. Akkor környezettudatos, ha azért használ fel látszólag többlet forrásokat, hogy azokkal komolyabb megtakarításokat tehessen.

Ha még nem volna nyilvánvaló, semmi bajom a környezettudatossággal, de azt be kell látnunk, hogy adott szituációban egy adott helyen és adott körülmények között hozzuk meg a döntésünket, ami nem szakadhat el a realitásoktól. Nem lakhat mindenki Gyűrűfűn, hogy 10 hektárokat kisajátítva maguknak “nyugodt körülményeket” biztosítva élhessenek. Mit csináljon a többi? Nekik is adjunk egy-egy erdő és mezőterületet? A Vadnyugat benépesítése már elég régen befejeződött, nincs hely.

Nem hiszem, hogy mindig és mindenhol az ipart kell átkozni, mert ha az nem volna, mászhatnánk vissza a fára. Az ökologikus gondolkodás számos jó dolgot hozott felszínre, amik széles körben használhatóak, mint pl. az északi államokban oly népszerű száraz WC-k vagy az újra felfedezett ciszterna vizének sokoldalú felhasználása, a szürke viz hasznosítás, de ide tartozónak vélem a vízteres cserépkályhák fejlődését, a különféle hőszivattyúk elterjedését.

Igazából nincs semmi új a nap alatt, csak ezt mindig elfelejtjük. Egyensúly, mértékletesség, arányosság.

Hozzászólások (20): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    kezdoepitesz

    2013. június 27. csütörtök - 07:28

    #85943

    Teljes mértékben egyetértek. A hivatkozott cikk csupán meglovagolja az oly régóta ismert “passzívház-ellenességet”. Semmi másról nem szól.
    Múlt héten beszéltem egy hölggyel aki hosszasan kifejtette, hogy ő márpedig bizony vályogból fog építkezni. Próbáltam elmagyarázni, hogy a bontott kmt. (ÉMI papír? sicc!) +15 hőszig jobb választás lenne energetikailag, mire ő: “Na ne mondja már, hogy a vályognál létezik jobb hőszigetelő!
    persze hogy jó a vályog, csak nem 50 hanem 80…90cm vastagságban, ami további problémákat vet fel…
    Ha itt tart a közgondolkodás, hogy várjuk el, hogy a laikusok különbséget tudjanak tenni “szelíd” építészet és passzívház építészet között?

  • Avatar

    passzívház minősítő

    2013. június 27. csütörtök - 09:39

    #85947

    Kedves Miklós,

    nagyszerűen lerántotta a leplet a témáról, már nagyon időszerű volt.
    De szeretném bemutatni, hogy mi mit is értünk öko építészet alatt, ill. hogy miként éljük ezt egy közepes nagyvárosban Németországban.
    Darmstadt egyik új negyedében összesen 42 sorházat építettünk az elmúlt években, ebből 33-at fából. Mindegyikük passzívház.
    A negyedben csak a vendégeknek van kiépítve némi parkolóhely, mindenki más összesen 3 nagy teremgarázsban parkol. A negyedet egy parkos sáv szeli keresztül, játszótérrel, az utcákon folyton gyerekek játszanak, mivel nincs igazán forgalom. Boltok, iskola, óvóda több is van gyalogjártányi közelségben, a villamos 10 perc alatt visz be a városba, melybe a kiépített kerékpárúton 20 perc alatt lehet bejutni. 10 perc gyalog a vasútállomás, melyről az egész frankfurti régióba kb. 30 perc alatt lehet bejutni.

    Az összes ház távfűtéssel van fűtve, mely a környéki áramfejlesztő mű hulladékhőjét hasznosítja, a házaink legtöbbjén van napkollektor is. A faházaink hőszigetelése: cellulóz. A pincét is mindenhol kiépítettük és benne vannak a termikus burokban, tehát mint lakás használhatók. Mindenhol nagy üvegfelületek vannak, a pincében is. A villanyt nappal sehol nem kell felkapcsolni. A házak 1/10-ét fogyasztják egy régi építésűnek és ¼-ét egy új háznak. Ami hab a tortán: mivel építtetőközösségben épült a legtöbb ház, nincs beruházó, nincs extra profit, speciell a passzívházaink nem kerültek többe, mint a hasonló új házak az érvényes energiarendelet szerint. Mivel csak kis telket igényelnek, így az itteni horribilis telekárak mellett is megfizethetők átlagos keresetű családoknak.

    Ugyan nem építészeti csodák ezek a házak, de kb. 180 m²-es hasznos fűtött alapterületen elfér bőven bennük egy család és van néhány m² kertecskéjük is. Saját kert nem is nagyon kell, mert a környéken van bőven zöld park, az erdő a szomszédságban van, a gyerekek úgy is szívesebben játszanak a többiekkel a település utcáin, mint a saját mini gyepen. A negyednek saját honlapja van, melyen a lakók mindenféle közös programokat szerveznek. Van itt két több-generációs ház is, melyben fiatalok egy fedél alatt laknak az idősekkel, persze külön, az igénynek megfelelő lakásokban. Nem kell tehát egyedül lenni, bárki találhat könnyen társaságot, közös programot, ha akar. Ha nem, zavartalanul és névtelenül is élhet, de így az idősek sincsenek kirekesztve a közösségből.

    Külön érdekesség: a település egy 70-es években fehúzott 10-emeletes panel lakótelep mellett épült, mely a szociális problémáiról volt hírhedt. A városrész nevének hallatára korábban a legtöbbek háta borsózott. Ma ezen negyed rossz híre gyakorlatilag megszünt, a szomszédos új városrész jó híre ezt érdekes módon semlegesítette.

    Akit érdekel, eljöhet nyugodtan, meg lehet nézni. A házaink építésze, Georg Zielke is ott lakik, és rendszeresen vezet csoportokat, akik Kínától az USÁ-ig a Föld minden sarkából jönnek megnézni, hogy milyen is egy ilyen valódi, megvalósult ökó település.
    Szóval mi nem irogatunk róla, mint a Koós Úr által jogosan kritizált kolleganő, hanem csináljuk. Attól tartok, ez jóval többet tesz a környezetért, mint a sok helyen olvasható zöld duma. Szabad utánozni sőt nagyon is érdemes!

    Üdvözlettel
    Sariri-Baffia Enikő
    Passzívház minősítő

  • Avatar

    sch999

    2013. június 28. péntek - 00:28

    #85955

    Kedves Miklós! Újabb tudományos cikk nagyrabecsült kolléganőnktől!
    Én is írtam egy kritikát, aztán letöröltem. Elbizonytalanodtam. Nálunk a megújuló energia az Atom. Lehet, hogy a magyar energiastratégia megoldása pl vályogház lesz. Én vesződök pár éve a passzívházakkal, még egy ügyfelem, diákok, irodisták sem jelezték, hogy a rájuk kényszerített vastüdő káros, de ez lehet, hogy később alakul ki. Kedves kolléganőtől szeretnék még tanulni, tudom, hogy neves pályázati díjat is nyert az MVM pályázatán a kondenz kazános parasztházzal. Esetleg a teljes meggyőzés miatt, lehetne valahol továbbképzésére jelentkezni?
    Üdvözlettel: Egy másik energetikai szakértő
    (de lehet, hogy nem értek hozzá)

  • Avatar

    vargailles

    2013. június 28. péntek - 18:42

    #85962

    sby f. j.: Kedves sby f. j.! Tévedésben vagy. Az ÖKO~, az EKO~ (és az ÖKU~ ) nem ugyanazt jelentik 😉 Az ÖKO az ökológia (a görög “otthon-tudomány”) szóból ered (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96kol%C3%B3gia), az EKO az Economy (angol) szóból (http://en.wikipedia.org/wiki/Economy).

    Az ökológia a környezet és az élőlények közötti kapcsolatokkal foglalkozó tudományág, az economics magyarul közgazdaságtan.

    Az ökumenikus (ecumenical, tehát öku~ vagy ecu~) jelzőt szokták még idekeverni, ami szóeredetét tekintve rokon az ökológiával, de mégis más: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96kumenikus

    Ha már ugye az “értelme” szóba került. 😉

    Barátsággal:
    Varga Illés Levente, ökoépítész

  • Avatar

    vargailles

    2013. június 28. péntek - 18:55

    #85963

    Kedves Miklós!

    Ahogyan a legtöbb dologban, így az ökoépítészetben sem a 100%-os teljesítmény az, ami az “öko” matrica viselésére feljogosít egy épületet. Azt mondanám, hogy a -100-tól +100-ig terjedő skálán számtalan dolgot érdemes vagy kell vizsgálni, s ezek összessége az, ami egy épületnek az “ökoságát” adja. 100% környezetbarátság nincsen, ez nyilvánvaló, mert bármit is csinál az ember, az beavatkozás a környezetbe: már puszta létünkkel is károsítjuk azt. Vagy mégsem? Bizony mégsem, mert az ökológiának éppen az “egyetlen egységes földi rendszer” felismerése a lényege. Az, hogy “fenntartható” módon éljünk, avagy az “ökológiai lábnyomunk” kevesebb legyen, mint a Föld ránk eső felülete. Ebben benne foglaltaik a regenerálódás képessége is. Igen, nem baj a beton, nem baj a fa kivágása, ha … és ez a “ha” a lényeg.

    Az “ökoházaknak” több minősítési rendszere is van a világban, ez is azt mutatja, hogy nem is olyan könnyű téma ez. Lásd:
    http://vargailles.archi.hu/dokumentumtar/epitesikovetelmenyekfelulvizsgalata_mkk_psz_vil.pdf
    3. fejezetében

    Igazad van abban, hogy a témában több baromságot és még több romantikus túlzást találni. És nekünk, mérnök embereknek az a dolgunk, hogy ezeket helyére tegyük és gondos mérlegelés alapján tervezzünk.

    Barátsággal: Illés

  • Avatar

    Husz Tamás

    2013. június 28. péntek - 21:04

    #85966

    Tisztelt Kommentelők!
    Kérhetek “link”-et, bármi információt a Sariri-Baffia Enikő által említett frankfurti lakónegyedről?
    Köszönöm!
    Husz Tamás
    építészmérnök,
    épületszerkezeti konstruktőr

  • Avatar

    Kati

    2013. június 29. szombat - 09:03

    #85973

    Aki valaha is élt a Szigetközben, vagy valahol folyó közelében, az tudja, hogy olyna környezetben, ahol minimális esélye is van az árvíznek, belvíznek, vályogházat építeni felelőtlenség. Ezek az építési módok max. ólaknak, melléképületeknek megfelelőek.

    (Ettől még érdeklődve olvassuk a szupervályogról szóló cikkeket, csak nem kezdenénk bele…) 🙂

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2013. június 29. szombat - 22:35

    #85982

    ősi magyar szokás mást fikázva nagyobbnak látszani, mint… és ősi magyar szokás megértés nélkül fikázni.

    mindazonáltal nem tartom ezt a cikket helyes válasznak, az írásból érződő indulat miatt. tárgyilagos indulat, de mégis az.
    nálunk még az építészeti tervezés is humán tudomány – úgymint jogszabályoknak megfelelés (pl otsz vs eurocode tűzvédelem) – és Gyöngyvér ennek a korszaknak jó lenyomata. sajnos ennyit ér a diplománk egy egyre mérnökibb világban, ahol tudományos minőségben kellene megérteni építési rendszereket – kb együtt végeztem vele, szóval ugyanazt a diplomát kaptuk, tudom miről beszélek: a híres mérnöki szemlélet, amit erőszeretettel hangsúlyozunk sehol nincsen már meg…

    mindazonáltal a hölgynek illett volna tudnia, hogy mit jelent egy minősítési rendszer (ph vagy leed vagy akár sajátot is kitalálhatna), hogy nyugaton ennek nagy kultúrája van stb… hogy léteznek olyan minősítő rendszerek, amik teljes élettartamot vizsgálnak, meg még az elbontás CO2 kibocsátását is ki kell számolni – ezekben a minősítőrendszerekben valahogy a vályog sosem teljesít jól, míg a ps hab valahogy mindig előkelő helyre kerül…)
    sőt, egy kis mérnöki logikával még az is előre jelezhető, hogy az első passzívházak modern megjelenésűek lesznek, merthogy nyilván a korral haladó természetű építészek, építtetők fogják behozni magyarországra.

    még egy “hibája” (nem hiba, csak a cél elérését nem segíti) a cikknek, hogy nem hoz új érveket, szóképeket a passzívház mellett. márpedig ez egy marketing csata, ahol szóképek döntenek és ebben a ph oldal rosszul áll. jóval látványosabb szókép a műanyag légmentes doboz, mint hogy “a passzívházban is lehet ablakot nyitni” – nyilván lehet, de legalábbis egy ajtót biztosan, mert valahol csak be kell menni 😉 de az ész érvek egy ilyen helyzetben semmit nem érnek. ellenben ha valamit el lehet adni öko-bio-ego címkével, akkor mindegy lesz, hogy mit dobálnak össze sárral a kontraszthatás kedvéért.

    Koós Miklós: a napelem a jelenlegi hatásfokkal is alternatíva. igaz, hogy most a kínai dömping kicsit alábbhagyott és ezért az ár sem esik majd olyan nagyon tovább, mint eddig, de valójában már most igen kedvező megtérülési mutatókkal bír. Ha a következő öt évben is lefeleződik az ár, akár még a polisztirolgyártóknak is gondot okozhat.
    ehhez a hozzászóláshoz a gépész társtervezőm egyik cégét linkeltem be, itt lehet találni egy pici megtérülésszámítást. érdemes végiggondolni egy 25év futamidejű hitellel összehasonlítva is – nincsen már messze az áttörés, amikor érdemes lesz hitelt felvenni rá.

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2013. június 29. szombat - 22:44

    #85983

    amúgy jó kérdés, hogy mi fenntartható, bio, ökológikus. az a függvény, ami szerint maximalizálunk és értékelünk rendszereket rendkívül érdekes.
    pl szerintem a pénzügyi fenntarthatóságot nem kellő súllyal számoljuk bele ezekbe a dolgokba. tegyük fel, hogy én 50 helyett 100millióból építek házat. ehhez én 50millióval több rosszul hőszigetelt C-re hegyezett házat kell megtervezzek és ez bizony akármennyire is öko lesz a 100milliós házam, a természet szempontjából nem túl pozitív.
    valójában az igények lefaragása a legökobb dolog a világon

  • Avatar

    Mezei Norbert

    2013. június 30. vasárnap - 11:24

    #85995

    passzívház minősítő:

    Nagyon jó meglátás ,egyertértek sok előttem szólóval. Véleményem szerint két fontos ismérve van az “öko” irányvonalnak , szemben az agyonszajkózott értelmezéssel.Egyik ,hogy kivonjuk a folyamatból a hasznot lefölöző ,hozzá nem értő beruházót (dolgoztam nekik ,tudom mihez értenek , profitot kalkulálni ,tisztelet a kivételnek ,mert az mindíg van!)és bevonni a közösséget(akinek épül) a tervezésbe/megvalósításba. Így valós igényeket tudunk meghatározni(nem egy szárnyaló képzelet szüleményét) és lényegesen lecsökkenthetjük a bekerülési költséget ami teret biztosít az igényes megvalósításnak ,mivel marad pénz az építés utolsó szakaszára is és jó eséllyel nem lesz árverezés 1 éven belül a halmozódó hitelek miatt a méregdrága építés eredményeként.

    Részt vettem – mint szülő , nem mint építész – az alábbi projektben ,ahol a közösség az erdőben vihar által kicsavart faanyagból , szalmából és a modern építészet összetevőinek (alapozás , acél merevítők ,nyílászárók , festés) kombinácíójából hozott létre egy bájos ovodát a falu határában (Prága külvárosa).Az összes munkát a szülőközösség végezte ,általában szombat,vasárnap, mindíg az aktuális művezető(egy másik szülő,műszaki érzékkel) irányítása mellett. Beruházó fejdíja: 0 Szakipari munka:0 Hitel:0 .Jelenleg a résztvevők gyermekei ebben a minimális költségből megépült óvodában cseperednek fel ,napi 2 órát töltenek bent és négyet az erdőben, szeretnek oda járni. Nincs rongálás ,szülők és gyermekek egyaránt magunkénak tekintjük és szeretünk oda járni. mi érdekes , az óvoda pályázott ,de nem kapott állami támogatást a költségek fedezésére , így azt mint szülők mi álljuk , de az egy főre jutó költség alacsonyabb ,mint az állami óvodában fizetendő “önrész” ,ami a költségeknek csak a 20%-át fedezi , 80 az államra (tehát ránk , polgárokra) hárul. Miért a nagy külömbség? A mi esetünkben az óvoda tervezése valós igényeken és alapult ,mérlegelve az anyagi lehetőségeket és hosszútávú működés feltételeit (energiatakarékos! , közel sem passzív).

    Kicsit megeredt a nyelvem ,amit ezzel akarok érzékeltetni , az igazi “öko” a mértékletes beruházás mellett ott kezdődik, hogy az ott élő ,épületet látogató közösség feltételek nélküli felelősséget vállal az épített környezet megóvása/megbecsülése iránt és tudatosan használja azt.Mindezt néhány szóban összegezve az “öko” épített környezet alapja: tudatosság (mit?miért?),mértéktartás ,felelősségvállalás ,anyagi haszonszerzés mérséklése

    Az emberi tényező ,melyet évtizedek óta mellőzünk egy-egy nagy beruházás megvalósításakor (sokszor nem is tudjuk kiknek épül pl. egy társasház ,nemhogy kikérjük a véleményüket) , fontos szerepet játszik a tevezési/beruházási döntések meghozatalakor.

    Egy link a fenti projekthez ,néhány pillanatkép:

    https://picasaweb.google.com/100022185959273337011/PraminekStavbaZazemiSrpenListopad2011?authkey=Gv1sRgCNTPu4mrge7vPA

    és

    https://picasaweb.google.com/100022185959273337011/PraminekStavbaZazemiDubenAzZari2012?authkey=Gv1sRgCOu54_y5m-OO1wE

    További kellemes hétvégét és jó “öko” építést!

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2013. június 30. vasárnap - 13:30

    #85997

    Mezei Norbert: azért én nem lennék ennyire kategórikus a fővállalkozókkal szemben. Egyrészt nem feltétlen hozzá nem értő, másrészről nem feltétlen csak a hasznot nézi. A mi cégünk pl mindig minden költséget előre jelez, még azokat is, amikre amúgy nem vállalkozunk (pl lámpa, szaniterek megvásárlását általában a megrendelő intézi, de sosem adok ki úgy árajánlatot a kezemből kivitelezésre, hogy nem írom le, kb mennyi lesz a lámpa és a szaniter – mindig elhangzik az is, hogy a konyhabútorra is gondoljunk a végén, mert nem kis tétel – már az első vázlattervek költségbecslésénél. Sajnos nem egy munka az őszinteségemen úszott el – rájöttek, hogy nem ésszerű nekik az a beruházás.

    A hozzá nem értő fővállalkozó réteg megléte pedig a vásárlók hibája: egész egyszerűen nem értem, hogy egy párszázezres törzstőkéjű projectcég hogy tud eladni többlakásos társasházakat, hogy gondolják az azt megvásárló vevők, hogy egy év múlva még lesz garanciájuk?
    Sajnos a társadalom nagyon árérzékeny és sok családban nincsen még pénz arra az egy millió forintra, amivel drágább leszek, ha tisztességesen helyt állok a garanciákban (merthogy ez is költség és végeredményben ezt is a vevőnek kell fizetnie, akkor is, ha azt “ingyen” végezzük, merthogy ez egyfajta biztosítás).

    Szóval a társadalmi összefogás szép dolog, pártolom is, de a fővállalkozó egy szép világban sok dologban megkönnyíti a lakó életét. (a projectkövetés, szervizszolgáltatás meg csak álom egyelőre, de egyértelműen az lenne a jövő a fővállalkozói létben és az építtetőknek is nagyon jó lenne)

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2013. július 1. hétfő - 00:57

    #86009

    Már nem csodálkozom hogy az emberek, különösen a nők, úgy 40 éves koruk tájékán bekattannak. Gyakorlatilag ezt általánosságban tapasztalom. Ha nincs mellettük tapintatos megértő segítség, társ, akkor pótszerhez kényszerülnek folyamodni. És ezekre a labilissá vált emberekre csapnak le a szélhámosok különböző varázsszavakkal a csodavárás jegyében. Ez a terület a mentális környezet. Mind egészségügyi, mint életvitelbeli, mind spirituális téren. Ahogy pont a legszegényebb rétegeket fosztják ki hamis állásígéretekkel is, úgy a mentálisan legyengülteket hamis életérzésekkel. Sajnos nincs rá orvosság, a törvényt nem lehet eléggé szigorúvá tenni ilyenek ellen. Szerintem.
    Ja, van még egy csoport, a sznob yuppi. Őket is alaposan meg lehet fejni pár varázsszó ismételgetésével. Sajnos egy nagyon széles csoport mesékre, illúziókra vágyik.

  • Avatar

    lali

    2013. július 2. kedd - 06:31

    #86029

    az iskolában azt tanították, hogy ha a “helyi” alapanyagot, építőanyagot használjuk fel, akkor nagyot nem hibázhatunk.
    a házam alatt van egy pince. a házam meg a pincéből készült, döngölt fal 80cm…
    ezt hívhatjuk öko-nak, eco-nak. a tégla szintén a vásorban gyártott. egy kicsit még ez is eco. nyilván a hőszigetelés, cserép, ésatöbbi már nem ennyire az. attól viszont kiráz a hideg, amikor a mezőföldi házon ott virít a horvát-mészkő.

    a cikkhez meg csak annyit:
    amit Toderik épített az urszubeli leánynak, na az ökoház
    EC(ce hom)O

  • Avatar

    passzívház minősítő

    2013. július 4. csütörtök - 14:44

    #86072

    Husz Tamás:
    Kedves Tamás,

    mint már írtam, mi inkább csináljuk és nem nagyon beszélünk róla, ezért kevés a nyilvános információ.
    Egyébként Darmstadtban van ez a negyed, nem Frankfurtban.
    A “Wohnsinn” lakóközösség honlapja:
    http://www.wohnsinn-darmstadt.de/pages/01dieidee.html
    Ez két blokkból álló nagy társasház, mely többgenerációs épület. Passzívházként épült és “Baugenossenschaft” társasági formában valósult meg. Aki itt tulajdonjogot akar, be kell ebbe a társaságba lépnie.

    A sorházaink a településen: ez volt az első projekt: 7 könnyűszerkezetes ház faburkolattal:
    http://www.passivhausprojekte.de/projekte.php?detail=194
    Ezután ez következett: 9 sorház mészhomokkőből EPS hőszigeteléssel:
    http://www.passivhausprojekte.de/projekte.php?detail=896
    Azért lett téglából, mert egy gazdasági válságban épült, örültünk, hogy egyáltalán meg tudtuk építeni őket, így valamelyest olcsóbb volt.
    Ez volt a következő: 9 könnyűszerkezetes sorház:
    http://www.passivhausprojekte.de/projekte.php?detail=1049
    Akutális projekt: a 17-ből még 4 épül: 17 könnyűszerkezetes sorház két blokkban.
    http://www.passivhausprojekte.de/projekte.php?detail=2271

    Mindegyik sorház építtetőközösség volt. Egynél volt egy fővállalkozó kivitelező, minden továbbit a építész saját maga bonyolította. Az építtetők minden egyes szakkivitelező közvetlen megbízói, az építész, Georg Zielke szervezése alatt. Nem a legkisebb stresszel járó módszer ez, de nem sokkal több, mint egy fővállalkozó után rohangálni. Csak jó szervezés és kiemelkedő kommunikációs képesség kérdése.

    Az első projekt kivételével mindegyiket a Passivhaus Institut minősíti.

    Üdv

    Sariri-Baffia Enikő

  • Avatar

    Husz Tamás

    2013. július 4. csütörtök - 18:04

    #86076

    Kedves Enikő!
    Megtisztelt! Válaszát köszönöm!

    Tisztelettel:

    Tamás Husz
    Architect, Strukturell-konstruktor,
    Mészáros Lőrinc Str. 18-20.
    9027 Győr
    Telefon: +36 30 997 2294
    E-Mail: husztamas89@mailbox.hu

  • Avatar

    Csécsei Tibor

    2014. április 18. péntek - 16:54

    #87963

    Hű.. én lehet tévedésben éltem…
    Az öko nekem eddig azt jelentette, hogy megépítés után minél inkább önfenntartó legyen. Még pontosabban, hogy nem csak az energiafelhasználás minimalizálására, hanem a vízhasználat (esőből) és a keletkező hulladékok (szennyvíz, szemét) minél jobb felhasználási módját tartsuk szem előtt.
    Az építőanyag “ökosága” alapban hülyeségnek tűnt, hiszen amiből lesz, bármi is az, valahol összegyűjtöd és egy helyre hordod. Ha az anyag önmagában káros, akkor ott okoz bajt, ahova összehordod, ha hasznos, akkor meg ott, ahonnét elhoztad. Ennyi az egész. Az a lényeg, hogy az okozott kár / szerzett haszon milyen arányban van, de nem hiszem, h pozitív lehet a mérleg.
    Úgy gondolom, h azon kívül, hogy igyekszünk az építkezés teljes folyamata alatt (amit én nem feltétlenül fogok maximalizálni) a lehető legkevesebb kárt okozni, inkább arra kellene törekedni, hogy támogassuk és valósítsuk meg a működés során a természetes körfolyamatokat.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ZÖLD
Mi lesz a faluval? 4. rész

A Mi lesz a faluval? minisorozatunk “történeti visszatekintését” ott fejeztük be, hogy elérkeztünk a 80-as évek végére, de mielőtt áttérnénk a rendszerváltás utáni időszakra, még egy fontos momentumot meg kell említeni, ami majd később lesz érdekes: 1989. január 1-jén lépett életbe a gazdasági társaságokról szóló,  1988. évi VI. törvény, amely a rendszerváltás egyik jelentős jogszabályának […]

Mi lesz a faluval? 4. rész
2012. május 15. kedd
EGYÉB
Energiatudatos? építészeti díj

Pár napja kb. 3 helyről is kaptam értesítést, miszerint kiosztottak valamilyen energiatudatos díjat. Az Energia Hivatal PR-ja kíválóan működött, láthatóan meg is mozgattak minden lehetséges kommunikációs csatornát. Hétfő reggel kaptam az alábbi levelet: Kedves Koós Miklós! Kérem tekintse meg az alábbi cikket: http://zoldtech.hu/cikkek/20120427-energiatudatos-epiteszeti-dij  A díjnyertes pályámű érdekes számomra. Ilyen épületfelújítás, sőt fele fogyasztással és nem gázzal […]

Energiatudatos? építészeti díj
2012. május 1. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások