Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2013. augusztus 7. szerda

312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról

MKOlogo6

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  soron következő változásait ide gyűjtjük össze, hogy egységesen, egy helyen lehessen nyomon követni

 

***

2016. december 28-i változás

a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, köztük a fenti jogszabályt is

A rendelet 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén minden esetben módosított építési engedélyt kell kérni, ha a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti.

Módosul az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre

a rendelet 1. melléklete helyére új kerül, azek közül a legfontosabb változások

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

1 Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

ezt külön ki kell emelni, mert ez azt jelenti, hogy méretkorlátozástól és funkciótól függetlenül – tehát pl. egy Klotild-palota méretű – épület átalakítása sem engedélyköteles! Ennek jelentőségét elsőre elég nehéz felfogni, pedig így van. Minden más továbbra is érvényes, tehát esetleges műemléki, településképi véleményezésre, szakhatósági jóváhagyásra…stb továbbra is szükség lesz.

[Nagy Imre kiegészítése hozzászólásban] kivéve, hogy semmilyen szakmai kontroll nincs immár az 1. melléklet szerint jelentősen kibővített körű, építési engedély nélkül legálisan megvalósítható építmények tekintetében (kivéve műemlék). Hiszen településképi véleményezés sem folytatható le ebben a körben, hiszen ez az építéshatósági engedélyezésre kötelezett építmények terveire vonatkozik, a településkép védelméről szóló tv. szerint.

2 Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3 Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

8 Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot

A nettó/bruttó alapterület alapján belső térfogat (határolószerkezet nélkül) pl. egy 6*6 méteres garázs, aminek 2,77 m a belmagassága akár 1 méteres határoló falakkal és max 1,73 m vastag födémmel.

15 Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16 Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

18 A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

itt is megszűnt a méretkorlát

20 Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

Az eng. terv dokumentációjának elemei

Változott a rendelet 8. melléklete, jelentősen szűkült a lista. Kiemelve pár fontosabb részt:

„I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően

1.1. építészeti műszaki leírás:

1.1.1. a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását, hasznos alapterületét,

1.1.2. a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon és az ezekhez tartozó idomtervekkel ellátott számításokat,

1.1.3. az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményértéket,

1.1.4. azoknak az adatoknak, információknak az ismertetését, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 6. melléklet I-III. táblázatában rögzített szakhatósági bevonás feltételeinek fennállása,

1.2. épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:

1.2.1. alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzését az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,

1.2.2. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást,

1.3. tartószerkezeti műszaki leírás

1.4. épületvillamossági műszaki leírás

Nem részleteztük az összes változást, ezért a teljeskörűség érdekében erősen ajánlott a teljes rendeletet áttanulmányozni.

 

további írásaink a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletről

írásaink az építési engedélyről

írásaink az építésfelügyeletről 

ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról

 

 

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

 

 

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • Bagoly Lajos

    2017. január 11. szerda - 17:20

    #114090

    Lehet , hogy nem elég alaposan tanulmányoztam az új rendeletmódosításokat , de számomra nem világos , hogy az alábbi esetek az engedélyköteles kategóriába tartoznak-e :

    – meglévő, szabadonálló építményről leveszünk két szintet
    – meglévő, szabadonálló építményről leveszünk két szintet, és egyet visszaépítünk
    – meglévő, szabadonálló építmény pincéjét megszüntetjük
    – meglévő , jogerős engedéllyel rendelkező épület pincéjének elhagyása ( kivitelezés megkezdése előtt )
    – meglévő , jogerős engedéllyel rendelkező épület pincéjének elhagyása ( kivitelezés közben )

    Másképpen fogalmazva, mivel egyik sem bővítés, térfogat növelés, ténylegesen a nem engedélyköteles kategóriába tartoznak -e , illetve az ” átalakítás ” definíció érvényes-e rájuk ?

  • Bagoly Lajos

    2017. január 13. péntek - 09:55

    #114146

    Kedves Miklós !

    Köszönöm a fáradtságot és a válaszokat.
    Az építésjogi konferencia és más ( önkormányzati ) források is megerősítették a te álláspontodat a felmerült kérdésekben.
    Jó munkát.

  • Nagy Imre

    2017. január 16. hétfő - 11:36

    #114191

    Kedves Miklós, Kedves Kollégák (akik idetévedtek),
    semmilyen szakmai kontroll nincs immár az 1. melléklet szerint jelentősen kibővített körű, építési engedély nélkül legálisan megvalósítható építmények tekintetében (kivéve műemlék). Hiszen településképi véleményezés sem folytatható le ebben a körben, hiszen ez az építéshatósági engedélyezésre kötelezett építmények terveire vonatkozik, a településkép védelméről szóló tv. szerint.
    Javasolom korrigálni ezt a (nem mellékesen nagyon fontos, figyelemfelhívó) bejegyzésben!
    Még egy lényeges dologra felhívom a figyelmet: A homlokzat megváltoztása eddig akkor nem volt engedélyköteles, ha a változás tartószerkezetet nem érintett (értsd pl. kiváltó cseréje, megnagyobbítása); ez nagyon is helyénvaló korlát volt. Most ez a korlát eltűnt. Mostantól a helyi védettségű épület- tulajdonosok szabadságfoka megnőtt, “TÜZÉP-ablakok” símán beépíthetők, értékes homlokzati tagozatok szakmai kontroll nélkül legálisan eltüntethetők.

  • Meiszner Éva

    2017. január 16. hétfő - 13:59

    #114193

    Kedves Miklós!

    Értékes információkat tartalmaz számunkra a cikk. Köszönjük szépen.
    Az lenne a kérdésünk, hogy ha jogerős építési engedély alapján elvégeztettünk egy tartószerkezeti megerősítést tavaly, ami az új szabály szerint már nem is engedélyköteles, akkor kell-e kérni használatba vételi engedélyt egyáltalán?
    Illetve ha még nem teljesen kész a munka, csak most fejezzük be, akkor a befejezést követően, kell-e használatba vételi engedélyt kérni?

    Nagyon szépen köszönjük előre is, ha kapunk választ!

    Üdvözlettel:

    Éva

  • Nagy Imre

    2017. január 16. hétfő - 14:01

    #114194

    Kedves Miklós,
    hát persze, így van, együtt értelmezhető minden ide írt alapgondolat, hozzátett szösszenet.
    Általában nem is tenném szóvá; most is csak nagy tisztelet, elismerés mellett (ami téged illet).
    Ám azt gondolom, hogy ez a mostani változás a szakmát alapjaiban megrengető, kikezdő változás
    (csak még sokan nem ismerik ezt fel).
    És emiatt gondolom, fontos lenne korrigálni – felhíva rá egyúttal a figyelmet – amit írtál, miszerint: “Minden más továbbra is érvényes, tehát esetleges műemléki, településképi véleményezésre, szakhatósági jóváhagyásra…stb továbbra is szükség lesz”. Mert hisz településképi véleményezésre nem lesz szükség (illetve nincs is rá mód, mivel építési hatósági engedélykérelemhez adható csak településképi vélemény) a Tkv.tv. szerint.
    Azért is tettem szóvá, mert az idetévedő olvasók nagy többsége nem hozzászóló (jelenleg ugye 499 : 1 az arány), illetve vélhetően nem is kattan ide, végigfutni a hozzászólásokat.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő
ÉPÍTÉSI JOG
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv

Ma reggel kaptam: Tisztelt Koós Úr! Családi házat terveztünk 2016 júliusi bejelentéssel ….on. Ma volt építéshatósági helyszíni ellenőrzés, ahol biztonsági és egészségvédelmi terv feltöltésére adtak 3 napot, különben csúnya nagy bírságot fognak kiróni – valakire. Szerintünk ez jogtalan. Ön hogy látja? Érdemes elindítani egy vitát a hatósággal? Természetesen 300 m2 alatt, egyszerű bejelentéssel….. ez kimaradt az […]

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv
2017. április 7. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább