további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2013. szeptember 16. hétfő

Tervkritika 107 | házbővítés kételyekkel

tervkritika-107-latvany-2

tervkritika rovatba ismét olyan ház került, amit már elkezdtek építeni, mi több bent is laknak, mégsem elégedettek a majdani folytatással.

Kedves Miklós!

A történet hosszú.. 

Hat évvel ezelőtt kezdtünk gondolkodni, hogy nagyszüleimtől örökölt kockaházba költözzünk, Budakeszire. Mivel 1956-os építése óta kevés korszerűsítésen esett át, beköltözés előtt ezt tartottuk a legfontosabbnak, de mivel a ház már akkor is kicsinek tűnt és sok nehezen szerethető része volt (pl padlásfeljáró és pincelejáró, a ház közepén, ami mindíg penészes-hőhidas volt, földre kent kátrányba ágyazott hideg parketta..) építész barátaink azt javasolták, hogy készítsünk terveket az esetleges bővítésre is.
Tervezgettünk sokat, de valahogy sosem tetszett senkinek igazán.. barátok lévén talán nem ismertük fel, hogy nem tudunk munkában működni együtt.. Született egy engedélyezési terv, beadtuk. Kiderült, tervtanácsra kell várni,a nyár miatt sokat. Általunk választott kivitelező költségvetést készített, ami messze meghaladta a pénztárcánkat.. tervező széttárta kezét, el is felejtette talán, hogy mekkora a keretünk. (azért ma már látom, az árajánlat is erősen túlzó volt) Gyorsan gondolkodtunk, másik barátom tervező, gyors egyszerű terv, gyorsan kicseréltük a főépítész asztalán..Mire engedélyt kaptunk, a vállalkozó lépett.. Mindenféle rémálomba illő csapattal, internetről utánanézve szerény személyem lett a “műszaki vezető” nehéz időszak volt, de valahogy, számításaim szerint több milliós átverésekkel, lopásokkal, végülis megépült a ház. A régi kontúrhoz egy konyha-étkező és egy kicsi előszoba épült.

Nem tudtuk szeretni a házat és a család gyarapodása miatt is tovább kellett építenünk. Ezzel a kéréssel kerestünk immár ismeretlen építészeket. Szerettünk volna egy kertkapcsolatos nappali-tartózkodót, egy lépcsés egy “vendéglak-ot”, és szerettük volna, ha egy kedves, otthonos, egységes látvány fogadna hazajövetelkor és nem a kockaház-feeling..
Pontosan ezt kaptuk, szerintem.. de amikor kezdték a falakat felhúzni, akor vált számomra nyilvánvalóvá, hogy ez egy sötét labirintus, amiben a konyha teljesen kiesik a ház körforgásából. Jeleztem aggályomat az építésznek, de a válasz az volt, kompromisszumokat kell kötni és kész. Számomra ez nem kompromisszum, hanem lakhatatlanság.. így mindenki rendszeresen a kicsi konyhában ücsörög a többi 150m2 pedig kong az ürességtől, esetleg mindenki magára zárja az ajtaját, mert minek üldögélne egy üres nappaliban, amíg anya a konyhában pörög..
Úgyhogy tavasszal megálltunk az építkezéssel, talán már túl későn, mert hiába ültem akkor már több mint fél éve a számítógép előtt egy ingyenes programmal tologatva a falakat és a bútorokat, semmire sem jutottam.. nem látom, mi az élhető kompromisszum és mi nem.. nyilván ezért nem lettem építész, mindenki szerencséjére..
Szóval ez a konyha-nappali kapcsolat nagyon nem megy.. Ha áttesszük a bejáratot, szobát veszítünk, és csak tárolókat nyerünk, ha bekerül a konyha a régi háló helyére, nincs tároló és nincs lépcső

Még néhány információ, ha megengedi. Három gyermekkel élünk a házban (6, 4.5, 1.5 évesek), és úgy tervezzük, kb 4-5 év múlva választanánk őket külön szobába. Egyelőre gyed-en vagyok, de ha visszamegyek dolgozni, sajnos elég keveset leszünk itthon és az itthonlétek gyakran rendeződnek a főzés köré.. társadalmi életünk csekély, de a tágabb család gyakran látogat. és a gyerekek barátai is egyre többet jönnek. sokat élünk a kertben (próbálok küldeni helyszínrajzot). Szeretnénk a padlástérben vmiféle dühöngő-álmodozó helyiséget kialakítani, mert negyon szép a kilátás onnan a budai hegyekre, ezért kellene egy kényelmesebb lépcső.

A nyílászárók kiosztásában kicsit eltértünk a tervtől (már akkor is éreztük, hogy nem lesz jó a nappali konyha kapcsolat, és azt gondoltuk, legyen esély a kert felé kialakítani a gyerekszobákat) Küldök még egy alaprajzot ott filctollal kihúzva jelenik meg a ház megépült kontúrja. Az új házrészt még nem lakjuk, ugyhogy bejárati ajtó és a nappali mögötti fürdőszoba még nincs kész. Az új rész magasabb, és fafödémes, és csak a régi házrész fölött van padlás.

Tisztelettel:

UI: találtam olyan rajzot, amiből indultunk, helyszínrajz egyelőre nem sikerül.. 20×50 méteres telek, oldalhatáros beépítés, a leendő gyerekszobák felé van az utca

A tanácstalanság érthető, hiszen a – mellesleg teljesen szokványos – nappali-konyha-étkező hármas kapcsolódás itt hiányzik, helyette a vendégszoba, mint egy szállodai appartman elkülönülése vált fontosabbá. Mint már részben megépült beruházás, kevés esély van egy alapvetően más kialakításra, de arra talán még van mód, hogy a vendégszoba blokk a konyhával helyet cseréljen. Egyrészt igy a hálók és a hozzájuk tartozó fürdők is egy blokkba kerülnének, másrészt a konyha-étkező-nappali együttese már egy olyan területet képezne, amit már elég sokféleképpen ki lehetne alakítani.

Nyilván a “minden külön helyiségben” és az “egyterű megoldás” ugyanúgy irányok lehetnek. Egy biztos, hogy ezt a 3 funkciót könnyebb megváltoztatni mint egy háló-fürdő együttest.

tervkritika-107-alaprajz-meglevo

tervkritika-107-alaprajz-tervezett

tervkritika-107-alaprajz tervkritika-107-latvany-1

Összefoglalás | Tudom, hogy azzal nem lesznek előbbre az építtetők, ha azt írom, hogy először nekik kell dönteni és arra kell az építésznek megoldást találni, itt mégis nekik kellene abban döntést hozni, hogy elfogadják-e pl. a fenti javaslatot, a többi már az építész, a praktikum és a fantázia dolga.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

Hozzászólások (10): megnézem / hozzászólok

  • Tanúsító

    2013. szeptember 16. hétfő - 05:56

    Megértem a kételyeket. Nehéz ügy egy bővítés, hát még ha a kezdeteknél bizonytalankodnak. Egy két részmegoldás megkövült, nem tudtak rajta továbblépni. A funkcionalitáshoz nem szólok hozzá, csak néhány apró részlet: ekkora térhez egy kandalló, egy kémény kevés. A megvalósítási rajzon szerepel is egy kémény a gyerekszobánál, de a gépészeti helyiségbe, a kazánhoz nem jutott. Kellemetlen meglepetések jöhetnek, főleg, ha már a megvalósítás fázisában vannak, ha a tervezés kezdetétől nem foglalkoznak az épületfizikával. Említi ugyan a hőhidakat a pince-, és padláslépcsőnél (tényleg, azok hova lettek?), de marad elég kérdés. Pl. a látványterven téglaburkolat van a homlokzatokon, hogyan alakítják ki? Van-e, lesz-e lábazati hőszigetelés legalább az új részen? Tudom, eng.terv szinten ezek nem kötelező kérdések, de ha utólag kerül elő, sokkal többe kerül. Végül a vesszőparipám: ez egy kertes ház, van melléképület az eszközök tárolására, vagy a fűnyíró a gyerekszobában alszik?

  • Tervkritika 107 | házbővít&e...

    2013. szeptember 16. hétfő - 08:48

    […]   […]

  • Szabóbácsi

    2013. szeptember 16. hétfő - 15:43

    Szerintem teljesen jó. A kisebb, sűrűbb szerkezetű részbe kerültek a kisebb szobák, ráadásul keleti ez a blokk. Utólag, a nyugati szárnyba meg tágasabb nappali. A tető kissé túlbonyolított.

  • Tervkritika

    2013. szeptember 16. hétfő - 16:01

    […] 2013. szeptember 16. Tervkritika 107 | házbővítés kételyekkel […]

  • Tóth Szilveszter

    2013. szeptember 16. hétfő - 21:14

    Kedves történet, remélem jó lesz a vége. Kicsit még drukkolok is 🙂
    Igazából, ha a pénztárca szűk, akkor a tégla burkolatról kell lemondani. Mi nemrég kiviteleztünk egy családi házat Budakeszin, ott szerencsére belefért a költségvetésbe, de azért borsos ára volt. De létezik kompromisszum is, pl ablakszemöldökig felvinni és körben lábazatként – minimum 1,5 millióval kevesebb, részint a felület, részint az áthidalók megspórolása okán – szemmagasságban meg végülis majdnem ugyanaz a látvány.
    Alaprajzilag Miklósnak teljesen igaza van, a vendéglakosztályt kell kicserélni a konyhával. Ez is kompromisszum, ha mondjuk egy nagymamát kell majd befogadni öregségére, de korántsem akkora, mint a jelenlegi felállás. A vendégwc vizes helyiségéhez kell tenni a konyhát (zuhanyzó lenne a kamra, így a kamra-wc egy zuhanyzóswc-vé bővülhetne a vendégszobával szemben), előtte egy szép nagy étkező, a vendégszoba helyén pedig egy gyönyörű nappali. De akár a végében észre lehet venni még egy kis dolgozószobát, akkor arra a falra téve az amerikaikonyhát, előtte a nappali – a vendégszoba nyíló ajtaja lehetne akkor a konyhából teraszra vezető ajtó.
    A tetőidomon is kisebb egyszerűsítésekkel a látvány ugyanez lesz lentről, de kevesebb beázási pont, hőhíd, olcsóbb – bár ez lehet már kész van. A kiemelt ablak helyett tuti egy távnyitós veluxot tennék be pl. ezerszer hasznosabb és olcsóbb is.

    Szép feladat ezt rendbe tenni, de nem lehetetlen.

    Szilveszter

  • bobo

    2013. szeptember 16. hétfő - 21:30

    Mivel a sértő, személyeskedő stb. részt komolyan veszem, nem nagyon tudok írni bármit is. 🙂

    Igazából még sajnálni sem lehet, hiszen bizonyára van három tündéri gyermeke, akikért mindent megtesz. De valahogy az “anyu belsőépítészt játszik” projekt tényleg nem jött be. Na tessék, mégse tudtam megállni… 🙂

    Most mégis, mit lehet írni a fenti tervekről. Látszik, Miklós sem tudott, vagy csak nem akarta nagyon elkeseríteni.

    Mi van jelenleg? Habár lehet, a mi nincs jobb kérdés lenne. Van egy új rész, amit nem használnak. Akkor minek épült? Szükség volt rá egyáltalán?! Ha jól értem, akkor az első bővítés utáni területet használjak a mai napig.

    Az biztos, a terv nagyon impozáns, lehet vele villogni a szomszédok felé. Oké, belül élhetetlen, de hát valamit-valamiért. Mintha a külső fontosabb lett volna a funkciónál. A belsőt pedig a régi ház adottságai, a jelenlegi tervekről mások által is hiányolt padlás és pince megközelítése köthetik gúzsba.

    Én egyébként még radikálisabb lennék, ha már az átrendezésről van szó. Nem a vendégszobát cserélném fel a konyhával, hanem a nappalit. Lenne egy tágas konyha-étkezőjük, a jelenlegi konyhából meg lehetne a játszószoba a gyerekeknek. Igaz, így ugrik a nappali, de hisz eddig sem használtak, ha jól értem. Akkor meg minek egyáltalán?

  • Varga Szilvia

    2013. szeptember 16. hétfő - 23:11

    Kedves Bobo!
    Nem gondolom, hogy a levél írója első pillanattól kezdve saját maga szerette volna megtervezni a házát. Én inkább kétségbeesett lépést látok e-mögött. Barátok által tervezett és nem megfelelő házterv javítgatása foltozgatása nehéz meglévő falak mellett, de előttem már leírtak vállalható és jól működtethető variációkat. Valószínűleg inkább a nyitott egyterűség felé szeretnének mozdulni, mivel az építtető célzott is az elzárt konyha hátrányaira. A konyha fő lakótérré válása is csak az elzárt nappali elrendezésből alakulhatott ki, nem azért mert nem szeretnének kényelmes kanapékon üldögélve társasozni. Akinek 3 gyermeke van átérzi,milyen az ha a gyerek egyedül játszik a nappaliban míg a háziasszony az ebédet vagy a vacsorát főzi A gyerek ott szeret lenni ahol a szülei vannak. Ha ez a konyha akkor bizony ott borítja szét a játékait. Nem kellene pálcát törni egy kétségbeesett a helyzetet menteni akaró tulajdonos felett. Elég baj az, hogy ilyen helyzetbe kerültek pusztán azért, mert nem igazán tudták határozottan megfogalmazni igényeiket és ragaszkodni azokhoz.

  • Varga Szilvia

    2013. szeptember 16. hétfő - 23:46

    Még valami lehetőség is eszembe jutott: A régi hálószoba szélességében lefalaznám a jelenlegi közlekedőt, így kapnánk egy elfogadható méretű (3.15 x 1.19) előszobát (3 gyerek mellett ez bizony nagyon hálás tud lenni)ahol a nappalis végénél gardróbszekrény szemben a másik végén egy cipőtárolós pad kaphatna helyet. Nem trappolnának a gyerekek naponta 100-szor végig a sáros poros közlekedőn a gyerekszobák felé. Jobb oldali végén még egy világítóablak is elhelyezhető, a maradék közlekedő is kapna fényt. Megnyitnám a régi háló területét közlekedőnek. A szoba eredeti nyílászárói adják a közlekedés új lehetőségét. A vendégháló és a nappali közti falat végig kibontanám. A vendégháló és a jelenlegi konyha tényleg helyet cserélhetne, az északi falon végig konyhabútorral. Amennyiben a teraszra nyíló ajtót átmenőzárasra cserélnék megoldott lenne a konyhába jutás a lakás teljes kikerülésével. A vendég fürdő és a gardrób helyén egy mindent elnyelő nagy spájz,a konyhából megnyitva. A nappaliban az északi fal végig megmaradhatna a bútorozáshoz. Bizony nagyon is élhető, hetyke kis lakás kerekedne ki ebből! A tető ablakkiemelése valóban zavaró. Hajrá velux!

  • bobo

    2013. szeptember 17. kedd - 18:21

    Varga Szilvia: Kedves Szilvia!

    Nem akarok pálcát törni senki felett, csupán leírtam, amit gondolok a kialakult állapotokról. Szerintem, ha valaki felújításba, bővítésbe fog a családja jobb elhelyezéséért, az nagyon is becsülendő dolog! De ha a hozzá nem értése saját bevallása szerint is milliókba került, akkor ezt sem tudom figyelmen kívül hagyni.

    A problémát abban látom, hogy nem lett megfogalmazva már az elején, vagy ha meg lett, nem tartották magukat hozzá a tervezők, hogy mit is szeretnének a bővítésekkel elérni? Ha kicsinek találják a konyhát és kihasználatlannak a nappalit, akkor szerintem nem vendégszobát és új nappalit kellett volna építeniük.

    Miután megépült ez az agyonbonyolított tető, sajnos csak a falakkal és a helyiségek áthelyezésével lehet “játszani”. Persze ebből még mindig ki lehetne hozni sok mindent, de ahhoz tiszta lappal kellene tekinteni a belső terekre. Igen, ez drága mulatság, de élhető házat csak így lehet formálni a meglévőből. Ehhez pedig egy jó, tapasztalt, sokat látott belsőépítészre lenne most leginkább szükségük.

  • Varga Szilvia

    2013. szeptember 18. szerda - 21:55

    Tervező-lakberendezőként elég gyakran belepillantok a Tervkritikába. Érdekes, sokszor tanulságos esetekkel találkozom. Elszörnyedve látom mik épülnek meg, milyen értelmetlen megoldásokat terveznek-terveztetnek meg. Sokszor nem is a helység kapcsolatok jelentik a legnagyobb problémát, hanem azok élhető bebútorozása. Sokszor olvasom itt is, hogy az alapvető bútorokat rajzoltassák be az alaprajzba az építtetők. Így igaz, de ez bizony csak a jéghegy csúcsa! Számtalanszor találkozom rosszul elhelyezett nyílászárókkal,parapet magasságokkal,radiátorokkal, gépészeti megoldásokkal. Ez a példa is tökéletes arra, hogy megállapíthassuk: manapság amikor az ember (egyre kevesebben) élete fő műve ként építésre adja a fejét, bizony jobban jár, ha már a tervezési szakaszban segítséget, és szakmai tanácsot kér egy lakberendezőtől is. Segítségével, a tervezővel karöltve nagyon sok felesleges kiadástól menekítheti meg a megbízókat.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.