Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2013. szeptember 19. csütörtök

Tervkritika 108 | tervek beadás előtt

tervkritika-108-latvany-1

tervkritika rovatba egy beadás előtt álló terv került:

Kedves Miklós!

Sok éve tervezgetjük, hogy kicsi házunk helyére újat építünk. Az engedélyeztetésre való beadás előtt szerettem volna kikérni a véleményét(/üket). A ház saroktelekre épülne, szabadonálló elhelyezésben. Elképzeléseink a következők voltak:

  • nagy közös helyiség, ahol sok vendéget tudunk fogadni
  • egy vendégszoba a földszinten fürdővel, a nagyszülők/vendégek ottalvására
  • három gyermekünknek és nekünk külön szoba
  • kétállásos garázs
  • egy gyakorló a zenész házastársnak
  • a mosókonyhában vegyestüzelés előkészítése
  • a földszinten, a nappaliban cseréphályha
  • az emeleten cirkó, szerelt kéménnyel
  • az egész házon átívelő gépészeti „strang”, így összeköthetőek a különböző egységek, valamint az utólagos beszerelés is könnyebb (majd kollektor, esetleg szellőztetés)
  • felületfűtés
  • jó szigetelés (falak 30 cm PTH + 14 cm grafitos szigetelés, pincében a fűtött és nem fűtött helyiségek között is szigetelés)  

Lenne néhány kérdésünk is: az amerikai konyha elszívója és a cserépkályha kéménye mennyire „veszik össze”? Van-e megoldás arra, hogy ne kelljen a konyhában az ablakokat kivágni a gáztűzhely miatt, valamint arra, hogy az elszívó se szellőztesse ki a meleget télen? Az építménymagasságba a mi esetünkben Ön szerint beletartozik-e a garázslejárat?

Nagyon sokat agyaltunk már a terveken, és minden tanácsot nagyon szívesen fogadunk, mielőtt beadásra kerül az eng.terv. Ha bármi kérdés van, szívesen válaszolunk.

tervkritika-108-helyszinrajz

 

A pincében – de ez lehetne akár a fszt-en is – elhelyezett 2 állásos garázs esetében bármilyen furcsa is, de az egész házra kiható alapvető hatása van. Alapesetben egy 6×6 m-es helyiség elhelyezése meghatározza a lépcső és számos más igen fontos funkció és teherhordó fal majdani helyét, ráadásul egy pincei garázst meg is kell tudni közelíteni az utcáról, ha ez csak lejtőn keresztül biztosítható, az további megoldandó feladat, ha ez még íves is, akkor már a használónak is meg kell barátkozni a felfelé ívesen való tolatás gondolatával, de ha mindez még ráadásul keskeny is, akkor már az is felmerülhet, hogy egyáltalán használható lesz-e a mindennapokban is? Ha már bekerül a garázs az épületbe + egy jó nagy lejáró, igen sok pénzbe kerül, ha ez kihasználatlan marad, az nagy pénzpazarlás lenne.

tervkritika-108-alaprajz-pince

 

Mivel a garázs határoló falainak nagyobb része tartófal is egyben, így ezeknek a falaknak a felettük lévő szinteken is hatásuk van. Látható, hogy ez a teherhordó (középfő)fal rossz helyen van, mert minden szinten ki kell váltani. Én javasolnám annak átgondolását, hogy a középfőfal kb. annyival kerüljön balra – hogy elérje a fszt-i vendégszoba falát, vagyis kb 60-70 cm-rel. Mivel is járna ez?

1. a garázs megfelelően széles lenne, ebből következően a garázskapu is szélesebb lenne, mindkét állásból könnyebb lenne a kitolatás ívben, felfelé!! Nem véletlenül kellett most azt a beugrást beletenni, mert érezhető volt a tervezés során, hogy az az 510 cm szélesség két autónak igen kevés, nem is szólva egy 450 cm széles garázskapuról. A lehajtónak természetesen nem kell végig 5,80-6,00 m szélesnek lennie, elég, ha tölcsér alakú.
2. a fszt-en megnövekedne a konyha-étkező blokk, a nappali elbírna ekkora csökkentést

Fontos még megjegyezni, hogy ha a pincében zenei gyakorlásra szánt helyiséget alakítanak ki, akkor annak részben olyannak kell lennie, mint egy normál hálónak, vagyis kellően temperáltnak, márpedig itt a terven hideg felületek veszik körbe. Ugyan nem tudom, hogy miféle hangszeren fognak gyakorolni, de kérdés, hogy ezt a helyiséget pont egy gőzzel teli mosóhelyiségből kell-e nyitni illetve olyanból, ahol esetleg egy hagyományos kazán miatt a szokásosnál jóval nagyobb a szennyezettség? Azért ez nem egy barkácshelyiség, szerintem ennél többet érdemelne.

A középfőfal balra tolásával legalább részben elhagyható lenne a kiváltás. Fontosabb azonban, hogy az étkező szélesebb legyen, mert így akár 12 fős asztal is elhelyezhető lenne (jelenleg a kamra miatt ez csak nagyon szűkösen biztosítható). Ugyan apróság, de így megszünne az nem túl elegáns megoldás, hogy a középfőfal kiváltója egy ablak feletti kiváltóra terhel rá.

A földszint alapvető helyiségkapcsolatai rendben vannak, a különféle funkciók jól vannak elrendezve és szeparálva, jó helyen van a lépcső. Kifejezetten jó a nappali kapcsolódása az étkezővel és azon át a konyhával. Mindez papíron ugyan egyterű, de a használatban mégsem az. Kellően szeparált, mégis egyben van, ami különösen nagy társaság esetén lehet fontos. Az alaprajzi koncepció korrekt.

Inkább apróságok maradnak még, amiket érdemes lenne még finomítani. Ilyen pl. a vendégszoba mérete, ami igazán akkor lenne tökéletes, ha elférne benne egy franciaágy. De ilyen apróság az is, hogy a társalgón és kandallón kívül nincs más mobilia berajzolva, márpedig a nappaliba nyilván fog kerülni könyvespolc, TV, hifi…stb. Talán nem véletlen, hogy pl. lakóparki tervezés során a megbízó által elvárt alaprajzokon fel kell tünteni az ülőgarnitúrán kívül pl. a TV és egy könyves polc lehetséges helyét is. Magyarul bútorozható-e a szoba?

tervkritika-108-alaprajz-fszt

Ide tartozik még a nappali bejárat környék, hiszen az ajtó helye, elhelyezése és mérete kihatással van, hogy a csatlakozó falakra vagy elé mit lehet majd elhelyezni. Ha az ajtó másképpen vezetne be a nappaliba, akkor pl. a kamra felőli fal legalább részben bútorozhatóvá válna, de ugyanúgy kérdés, hogy mi kerül a kandalló melletti jobb oldali üregbe? Mivel ez elég nagy, funkciót kell találni, ami azért nehéz, mert közvetlenül a kályha mellett igencsak meleg lesz.

A tetőtérben látható törekvés volt a gyerekszobák azonos alapterületének a biztosítása, de ennél fontosabb, azok bútorozhatósága. Attól, hogy egy helyiség ajtaját kijebb toljuk egy keskeny közlekedőn, attól ez utóbbi papiron valóban kisebb lesz, a hálók pedig nagyobbak, de attól még a közlekedő továbbra is az marad, de már szobán belül.

Ha pl. a 14,79 m2-es (középső) gyerekszoba közlekedő felöli függöleges falát balra vinnénk (és így egy vonalba kerülne a javasolt középfőfal vonalával, akkor az alsó háló ajtó mögötti falát is lehetne bútorozni (pl. beépített szerénnyel) illetve a középső szoba ajtajának a szülői háló irányába való áthelyezésével ez a szoba is jól bútorozható maradna.

És végül a válaszok a felvetett kérdésekre:

1. a homlokzatra kivezetett konyhai elszívó lamellái akkor mozognak (és engedik ki a belső romlott levegőt) ha belülről légnyomás éri. Egyébként nyugalmi állapotban zárják a nyílást. Ennek nincs hatása a kéményre

2. amióta ilyen jól záródó ablakokat gyártanak, azóta ilyen fontos elvárás a megfelelő oxigén utánpótlás. Egy ennyire egyterű lakásban a valóság kissé más mint a gázszabványnak való megfelelés. A balesetek, rosszullétek legtöbbször nem ebből, hanem többnyire a szénmonoxid visszaáramlásából származnak. Egy gáz ellenőrzésnél ezt komolyan ellenőrzik, ergo nem lehet megúszni, viszont minden más frisslevegő bevezetés megfelelő (ilyen lehet pl. nem a kémény mellett kivezetett, de belül amellett levezetett légcsatorna általi levegőutánpótlás. Ez utóbbit azért fontos volna egyeztetni egy gépész tervezővel, mert a gázszabvány inkább az ő területük.

3. a konyhai páraelszívó valóban elszívja a meleglevegőt, ha ezt nem akarják, akkor megfelelő szénbetétes cirkulációs változatot kell választaniuk.

4. építménymagasság számítással (újabban épületmagasság) mindig bajban vagyok, mert a jogszabály nem elég részletes, emiatt volt hogy valamit az egyik helyen elfogadtak, míg másik helyen nem. Az OTÉK “homlokzatmagasság” fogalommeghatározása szerint nem számít bele a: “33/b) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magassága”.

Ráadásul el is rontották a jogszabályt, amit aztán korrigálni is kellett. Ma ennyivel kell megelégedni:

33.368 Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

tervkritika-108-alaprajz-tetoter  tervkritika-108-metszet

Összefoglalás | A terv alaprajzi koncepiója alapvetően jó, de érdemes volna még egy kicsit csiszolni, hogy különösen a majdani használatban is közelítsen ahhoz, ami elvárható egy jó alaprajztól.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

Hozzászólások (8): megnézem / hozzászólok

  • Abou Abdo Tamás

    2013. szeptember 19. csütörtök - 10:31

    #86889

    Kedves Miklós!

    Nekem alapvetően tetszett a kritiája, bár leehtne jóval szigorúbb is. Ennek a háznak a közlekedőrendszerét alapvetően, ahogy írta is, meghatározza az hogy a lépcső kiszorul a ház sarkába, miközben szerintem csak egy autóval lehet beállni a garázsba biztonságosan és kényelmetlenül. Eközben a lehajtó rámpa sok sok négyzetmétert elvesz a kertből. Bennem felmerül a kérdés, hogy érdemesebb-e esetleg nem építeni mélygarázst és egyszerűen beállni arra a helyre autóval kényelmesen amit elfoglal a lehajtó. Természetesen akkor már kényelmesen bárhová be lehet állni a kertbe. Ha előírás a garázs akkor megfontolandó, hogy akár szintbe el lehet-e másképp helyezni a helységet. Szintén a garázslehajtó és a terasz kapcsolata miatt az épület kertkapcsolata is eléggé csekély.

    Energetikailag pedig drága és kültséges fenntartású a koncepció! Ha 3 rétegű melegperemes ablakokat épít be a beruházó és a szellőztetőrendszert is, valamint meg tudja tervezni hőhídmentesen akkor sokkal kevesebb és kisebb fűtőegységgel is könnyedén és jóval olcsóbban kifűthető lenne a ház. Sőtt ennyi pénzből amennyit felemészt a fűtési rendszer és a kémények lehet venni egy hőszivattyút is, ami hűteni is tud és jóval gazdaságosabban fűteni is. Ha mégis igény a szilárd tüzelés, akkor érdemesebb további fűtőegység helyett a szellőztető rendszert kiépíteni, mert gazdaságosabb és komfortosabb.

    Üdvözlettel:
    Tamás

  • Kati

    2013. szeptember 19. csütörtök - 23:02

    #86896

    Ebben a házban 5 ember fog élni, a lépcső ehhez képest nekem szűknek tűnik. A tetőtérben a lépcső melletti szoba fala mindig mocskos lesz, az élét mindig le fogja verni valami vagy valaki. Azt el sem tudom képzelni, hogy a tetőtérbe hogy fognak felvinni egy szekrényt vagy egy ágyat. A tetőtéri közlekedő kicsit bonyolult lett, elképzeltem, ahogy a porszívóval (tényleg, az hol fér fel fent?) a kiskamasz gyerek végigcaplat a közlekedőn…

    Nekünk a konyhából nyíló terasz jobban bejönne, ahogy a földszinten lévő szülői háló is praktikusabb hosszú távon.

    Ami tetszik, az az, hogy egy fal áthelyezésével leválasztható a tetőtér önálló lakássá. Ehhez viszont érdemes lenne a kandalló melletti egy négyzetmétert “hozzácsapni” az előtérhez, ezzel a kamra falának bútorozásán kívül a későbbi külön lakásként való használat kérdése is megoldódna.

    A pincében, ha ott valaki gyakorolni fog, elkelne egy vécé.

  • Tanúsító

    2013. szeptember 20. péntek - 06:08

    #86897

    A garázslejáró ívének külső sugara 9 m. Az én kocsim 10 m sugarú íven fordul, akkor én le se mehetek? Persze, nem is akarok! Megérne egy kirándulást, a Megrendelő látogasson el a budapesti MOM Bevásárlóközpont mélygarázsába, ott kipróbálhatja, milyen fel-le tolatni íves pályán. Ha terv szerint megépítteti a lejárót, kereshet a garázsnak valami más funkciót – az autók utálni fogják.
    A 2. látványterven merengve az a képzetem támadt, hogy az íves lejáró, és íves lépcső tömege elkezd süllyedni, és magára húzza az egész épületet.
    Az energetikai ötleteket nem ártana valaki hozzá értővel megbeszélni!

  • Építtető_108

    2013. szeptember 20. péntek - 17:19

    #86906

    Nagyon szépen köszönöm a segítő hozzászólásokat! Igyekszem reagálni is rájuk:
    1. A garázst sajnos máshova nem tudjuk áthelyezni (lejtős telek lévén máshol nem érnénk le, vagy szétvágnánk a kertet, beépíthetőségünk pedig 100%-os). Azt a kompromisszumot, hogy emiatt a lépcső bekerül az É-i sarokba (növelve és bonyolítva ezzel a közlekedőket) el kellett fogadnunk.
    2. A kocsilejáró lehetséges kiegyenesítésén már gondolkoztunk. Ezzel kapcsolatban vannak engedélyeztetési nehézségek, de akkor ez irányba mozdulunk.
    3. Mivel a 15%-os beépíthetőségünket teljesen kihasználjuk a garázs szélesítésének területét valahonnan el kellene venni, azt még nem látom, hogy honnan fájna a legkevésbé.
    4. Rézfúvós hangszereket nem zavarja annyira a pára, viszont azt szerettük volna, hogy ne kelljen ki-be járkálni a fűtött és nem fűtött részek között, és ne a gyakorló legyen átjárószoba. De még ezen gondolkodunk…
    5. A pince elrendezése a beküldés óta változott, pont a háztartási helység nőtt meg jelentősen, hogy az oda tervezett (itt még be nem jelölt) wc-t, és egyéb gépészeti helyigényt megteremtsük.
    6. Gépészettel kapcsolatban minden tanácsot nagyon szívesen fogadunk, ami a mostani rendszerrel kb. azonos bekerülési költségű, de jobb megoldást jelent. Fentebb felmerült a hőszivattyú, de ennek tudtommal lényegesen nagyobb a bekerülési költsége, és a mi hegyoldali, sziklás talajunk sem biztos, hogy támogatná ezt a megoldást (gondolom a talajszondás változatról beszélünk). Egyébként nagyon szívesen használnánk megújuló energiákat, és igyekeztük a házat is minél jobban leszigetelni, hogy ne fűtsük fölöslegesen az utcát. A pénztárcánk azonban nem enged meg mindent, ezért döntöttünk amellett, hogy egy gázkazánt beteszük, és előkészítünk egy másik “lábat” (többre sajnos nem futja). Ha ez mással is ilyen árban megoldható, akkor szívesen változtatunk.
    7. Ugyanígy felmerült, és számunkra is kérdés, hogy nálunk hol helyezkednek el hőhídveszélyes területek, és hogyan lehet ezeket kiküszöbölni?
    8. Az emeleten a zavaró szobasarok már levágásra került, és Miklós által javasolt beépített szekrény gondolata is már megfogalmazódott (a közlekedő felől ott akár lehet porszívó is 🙂 ). A lépcső pontos kiosztása még finomítás alatt van, de a terv szerinti kb. 3 cm-t túllógó faburkolat a lépésmélységen egyébként is javítana.

    Várom és előre is nagyon köszönöm a további hozzászólásokat! 🙂

  • Tanúsító

    2013. szeptember 20. péntek - 18:47

    #86908

    Koós Miklós: Sajnálom, limóval járok… 😉

  • Budai Viktor

    2013. szeptember 27. péntek - 09:19

    #86946

    A garázslejáró nem számít bele a magasságba. Ha beleszámít, akkor a beépítettségbe is (az építménymagasság-számításnál a kettő összefügg).

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TERV KRITIKA
Tervkritika 192 | még csak vázlat

Tisztelt Koós Úr! Nagyon örülünk, hogy rátaláltunk az oldalára. Nagyon sok hasznos tudnivalóval lettünk “bölcsebbek”. Egy 2 felnőtt 2 gyermek számára szeretnénk egy élhető családi házat építeni. Ami nagyon fontos volt, hogy ha lehetséges, a hasznos alapterület ne haladja meg nagyon a 100 nm-t. A telek 18 m széles és oldalhatáros beépítésű. Az alap ötletünket egy kis segítséggel le […]

Tervkritika 192 | még csak vázlat
2017. november 24. péntek
TERV KRITIKA
Tervkritika 191 | a funkció és a tömeg egysége

Tisztelt Koós Úr! Szeretném véleményét kérni tervezett családi házunkról a tervkritika rovatban.A telek kb.: 700 m2, saroktelek, keleti és déli utcafronttal. A beépítés módja szabadon álló, megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, maximális beépítettség: 30%, zöldterületi fedettség minimum 50%. A terület sík, jelenleg egy bontásra ítélt 10*10-es ház és egy melléképület található rajta. A déli utcafronton […]

Tervkritika 191 | a funkció és a tömeg egysége
2017. november 22. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább