további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2013. szeptember 23. hétfő

Telekkeresés 7. | a beépítési módok

beepitesi modok

Telek keresés címen újraindítottuk a 2008-as sorozat-unkat. A sorozatban azoknak szeretnénk tanácsot adni, akik üres telket keresnek elképzeléseinek megvalósításához. A különféle építési előírások közül ma a beépítési módokkal foglalkozunk kicsit. A könnyebb megértéshez a fenti ábrát a győri HÉSZ-ből másoltam ki.

Az épület elhelyezése szempontjából alapvetően lehet szabadonálló vagy oldalhatáros beépítésű, illetve ennek speciális változata a – intenzívebb laksűrűségű városi környezetben előforduló – zártsorú beépítés. Az ikerházas beépítés lényegében oldalhatárosnak felel meg. Családi házas kategóriában létezik még az un. sorházas és az átriumudvaros beépítés. Míg az előbbi sűrűn előforduló, addig az utóbbi szinte ismeretlen Magyarországon.

Léteznek ezeken kívül is még beépítési formák, de azok jellemzően csoportos beépítésűek (társasházak)

Szabadonálló beépítés

Itt a legkevesebb a kötöttség, itt elsősorban a telekszélesség-2*oldalkert= max. épületszélességet kell figyelembe venni. Nem akarnám a vonatkozó OTÉK előírásokat idemásolni, legyen annyi elég, hogy pl. a rendezett terepszinttől 1 m-rel magasabb szerkezetek (épület, terasz, stb) beleszámít az elő- és oldalkertbe és csak bizonyos épületelemek (azok is csak korlátozottan nyúlhatnak be ebbe a részbe).

Oldalhatásos beépítés

Az oldalhatárra történő építkezés számos példáját láthatták az olvasók a Tervkritika rovatban bemutatott tervek kapcsán. A tervkritikában számos jó és kevésbé jó megoldást mutattunk be, mi több mindjárt a legelső Tervkritikára beküldött terv is ennek a hátrányosnak számító kötöttségenk egy jó megoldását adta: Tervkritika 01 | oldalhatáron, pációval.

oldalhataros-beepites

E beépítés összes következményét és esetleges hátrányait nem ismételjük el ismét, az egyes terveknél Önök is megtalálják. Amire mindenképpen felhívnánk a figyelmet, az a telek  tájolása, mert az, ami leginkább befolyásolhatja milyen házat is tudunk oldalhatárra építeni.

Ikerházas beépítés

Az elnevezéssel ellentétben nem kell a szomszédoknak egyformán kinézniük, elégséges, ha bizonyos hosszon összeépülnek. Ez akkor érdekes, ha nem egyidőben és mondjuk nem ugyanazon építész tervezi a két felét, mint pl. a Bp. III. Laborc utcába tervezett ikerházam. Ez annyiban rosszabb, mint az oldalhatáros beépítés, hogy mivel összeépül a két épület, ide nem lehet ablakot nyitni még a mellékhelyiségekre sem.

laborc-alaprajz1.jpg

Mindez azért fontos, mert sokszor gondolnak valamit ikerháznak, pedig az valójában társasház, mint pl. a korábban bemutatott 2 lakásos ház a Bp. XI. Puskás Tivadar utcában. Nemcsak hogy nem egyformák a lakások, mindkét lakás egyazon helyrajzi számú telken fekszik és közösek a tartófalaik is. Ez itt alul nem ikerház!

1984-puskas-alaprajz.jpg

Ikerházas beépítések a koos.hu-n

Zártsorú beépítés

A zártsorű beépítés jellemzően (bel)városias beépítés, legtöbbször előkert nélkül. Új parcellázású területen még nem találkoztam ilyen beépítéssel, így ha valaki ilyen beépítésű üres telket talál vagy ilyen házat vásárol, akkor az vélhetően egy már beépített területen található. Zártsorú beépítés a koos.hu-n

Sorházas beépítés

A sorházas beépítés is lényegében egy zártsorú beépítésnek felel meg, csak itt a telekosztás általában egyforma telkeket eredményez, sőt sok esetben egy kézben van a sorházi lakások tervezése, de ez nyilván nem kötelező (a sorházak egyes egységei akár teljesen különbözőek is lehetnek). Fontos azonban, hogy az ikerházhoz hasonlóan minden ház a saját (helyrajzi számú) telkén áll, vagyis minden háznak saját falai vannak. Ez azt eredményezi, hogy az épületek egymástól függetlenül is megépíthetők illetve elbonthatók. Sorházas épületek a koos.hu-n.

 

Hozzászólások (0): megnézem / hozzászólok

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.