Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2014. február 19. szerda

CPR Termék konferencián jártam

n24918-lead-cpr-logo

A múlt héten résztvettem a termékrendelettel kapcsolatos CPR konferenciasorozat utolsó eseményén (CPR – Construction Products Regulation vagyis Építési termékek szabályozása). Tanulságos volt, sokat okosodtam, de megvilágosodásról nem volt szó, amit az is jól mutat, hogy bizonyos fontos kérdésekben maguk az előadók is vitában voltak egymással, pedig ez volt a 8. helyszín.

Ez nyilván sokat elárul magáról a rendeletről, hiszen, ha azok, akik erről előadást tartanak, magunk sem értelmezik egységesen, mit tegyen az egyszerű felhasználó?

Alapvetően a rendelet úgy szól, hogy meg kell fogalmazni az épületre vonatkozó követelményeket, majd a kiválasztott anyag kapcsán meg kell bizonyosodni, hogy az megfelel-e a kritériumoknak. Magyarán pl. egy fal esetén az összes számbajöhető hatást és vélt igénybevételt le kellene írni, majd ellenőrizni kell, hogy az X gyár y terméke ennek megfelel-e, ha igen, akkor az betervezhetjük a tervezés során.

A termékrendelet olyan fokú megpróbáltatásoknak teszi ki a tervezőket, hogy az már már szándékos szívatásnak tekinthető. Beszélgettem a szervezőkkel, Csanády Pál azt mondta, hogy eddig kb. 1300-an voltak a 8 konferencián, de eddig csak kb. 5-7 olyan tervezővel találkoztak, akik ezt eddig egyáltalán megcsinálták, pedig a jogszabály már tavaly óta megköveteli tervezőktől.

Az előadók egymás között is némiképp vitatkoztak, de annyit sikerült kihámozni, hogy a követelmény oldalról gyakorlatilag lehetetlen összeállítani, mert ahhoz az ÖSSZES magyar szabványt, előírást ismerni kellene (pl. nem hiszem hogy bárki is tudná, hogy egy kent padlóburtkolatnál mi a max vizfelvétel, vagy rugalmassági együttható). Ilyenből pedig sok tucatnyi található egy közepes épületben is. Nincs ilyen összefoglaló adatbázis, táblázat, állami forrás, igy ezt mindenkinek magának kellene kibányásznia, miközben azt kockáztatja a tervező, ha valami fontos paraméter elfelejt meghatározni, máris rajta a felelősség.

Ez az irány tehát halott.

Maradnak a konkrét termékjellemzők, teljesítményigazolások,ugyanis a rendelet lehetővé teszi, hogy ne csak konkrét követeleményeket adjunk meg (ami úgye azt eredményezheti, hogy a kivitelező több anyagból is tudna dolgozni), hanem konkrét anyagokat, szerkezeteket is meg lehet adni. Ezzel pedig akkor lehet a gond, ha valaki ettől el akarna térni. Nekem legalábbis nem volt világos, hogy ezt milyen procedúra alapján lehet megoldani.

Bár nem volt egységes ebben sem az előadók  véleménye, de az körvonalózodott, hogy ha az eng. tervbe bekerül egy olyan passzus a tervező részéről, miszerint az eng terv nem alkalmas kivitelezésre, akkor csak a legfontosabb paramétereket kell megadni, a többit, részletesen pedig a kiviteli tervben. Abban az esetben viszont, ha nem készül kiviteli terv, akkor az eng. tervnek kell tartalmaznia a konkrét termékjellemzőket.

A konfrerencia résztvevői megkaptak egy 525 oldalas adatbázist az eddig felvett anagokról és szerkeztekről, ami kiindulásnak alkalmas egy a rendeletnek megfelelő műszaki leírás összeállításához, de fájó módon azt is jelenti, hogy az adatbázisban szereplő gyártói anyagok nem fedik le a teljes magyar termékpalettát, csak azokét, akik fizettek azért hogy bekerüljenek az adatbázisba.

Miért érdekes ez? Egyrészt számos gyártó kimaradt, így az ő termékeik részletes termékjellemzőit úgy kell majd levadászi valahonnan, ami eredményezheti majd azt, hogy amelyik termék nincsen benn az adatbázisban, annak lusták lesznek a tervezők kikeresni a legfontosabb tulajdonságait, helyette inkább azokat választják, amik szerepelnek benne. Igenám, de a kivitelezésnél fog előjönni, hogy mégiscsak egy másik anyagot akarnak beépíteni és ahhoz a tervezőnek kell hozzájárulni, egyúttal felelősséget vállalnia. Akkor kell majd a szükséges paramétereket hitelt érdemlően beszerezni, mert nem lesz másik választása

Ahogy írtam a folyamatot még nem ismeri senki, de kódolva van a konfliktus.

Előjött még a tűzrendészet és az akusztika, ahol az volt az álláspont, hogy e kettőben – ha nem homogén szerkezetről van szó – csak akkor lehet tervezni, ha a komplett réteges szerkezetről készült akusztikai vagy tűzvédelmi vizsgálat. Pl. a tetőtér összesitett akusztikai paramétere nem adható meg, mivel sok rétegből áll. A tűzvédelem egy családi háznál pld. 2 rtg. gipszkartonnal biztositható.

Vegyes érzelmekkel távoztunk, ami nem az előadók hibája, hanem egyértelműen a szabályozás kiforratlanságának köszönhető. A tervezőket igencsak a sarokba szorították, de talán kevesen gondolták végig, hogy pusztán ettől még nem fog semmi sem változni.

A magyar építőipar színvonala ugyanis nem azért tart ott, ahol, mert eddig nem volt termékrendelet, hanem mert vagy rosszul vagy nem terv szerint kiviteleztek, vagy mert eleve rossz volt a terv, vagy ami a legrosszabb még terv sem volt. Ezen pedig a termékrendelet sem segít.

Legvégül pedig nem győzöm megismételni azt a megkerülhetetlen kérdést, miszerint miért gondolja a Magyar Építész Kamara, hogy neki ebben a CPR ügyben nincs tennivalója? Miért hozza lehetetlen helyzetbe a tagságát azzal, hogy látványosan távol tartja magát ettől az egésztől, miközben mindannyian azt várnánk el, hogy pont a kamara szervezze az ezzel kapcsolatos konferenciákat és dolgozzon ki segédleteket, hogy meg tudjunk felelni a jogszabályoknak. Ha ugyanis elmeszelnek, nem lesz, aki tagdijat fizessen.

Tervezőként miként felelsz meg a CPR előírásainak?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (5): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2014. február 19. szerda - 19:40

    #87475

    hát én is voltam ezen a konferencián és ugyanezeket tapasztaltam. a résztvevők többségének szintén az jött le, ami Neked is, miszerint vagy nagydoktorit szerzek az építőipar 400 szabványából vagy felütöm az okoskönyvet és kiírom azt, amit találok benne.
    csakhogy van itt egy logikai bukta. miszerint az építész azért felelős, hogy a betervezett termék megfeleljen. az adatbázisba bekerült termékekről pedig csak a gyártók állítják, hogy megfelelnek, de ez szinte biztosan nincsen így minden esetben! bár nyilván a bekerülők igényes jó terméket állítanak elő, de már csak az is hiba lehet, ha nem a rendeltetésének megfelelő helyre tervezem be, pl a kiválasztott kerámia burkolatot.

    a tervezőnek tehát MINDENKÉPPEN ismernie kell az összes szabványt, hogy ha konkrét terméket tervez is be, az adatait ellenőrizni tudja. az összegyűjtött adatbázis ezen nem segít.

    de mondok jobbat: szerintem minden tervezési szerződés támadható, amit olyan tervező ír alá, aki nem rendelkezik az összes szabvánnyal – lehet kicsit túlreagálom, de másként hogy állíthatnám, hogy “a tervezést elvállalom” ?

    – –
    a konferencia amúgy két tényleg jó előadást leszámítva csak termékismertető volt.

  • Fenyvesi Péter

    2014. február 20. csütörtök - 14:45

    #87491

    Magam is hasonlókat tapasztaltam Bp-en. Az ÉMI előadója szerint ő már kezdi érteni, de nem még teljes mértékben. Nálunk is összevitatkoztak több kérdésben is, és nem is jutottak konszenzusra. Mindazonáltal Csanády Pálék munkája sokat segít a kép tisztulásában, hiánypótló. A kamarai munka hiányát pótló.
    Tavaly óta a főbb anyagok követelményértékeit mellékelem a tervekhez, az éphat csak a meglétét ellenőrzi ezidáig. Embertelen munka vár ránk, amit senki nem akar majd megfizetni, főleg kis projekteknél. Lehet, hogy többen erre fognak szakosodni, mert az építész idejét még ez is elviszi, nem csak a jogszabálytanulás, ügyintézés a tervezés többi szakaszától. Pedig az igaz, hogy a jó tervhez nélkülözhetetlen a követelmények gondos meghatározása, és az annak megfelelő anyagválasztás.

  • Lali

    2014. február 22. szombat - 20:32

    #87527

    Az interneten hol lelhető fel ez az anyag? Gondolom publikus. Esetleg, Koós úr, nem tudná itt megosztani velünk?

  • Rezsnyák Péter

    2014. március 1. szombat - 21:09

    #87589
  • Lestyán Mária

    2014. március 11. kedd - 22:24

    #87750

    Meghallgathatóvá váltak az előadások és egyben online képzés is készült a Tervezői termékkiírás – CPR és ami mögötte van országos konferenciasorozat anyagából

    Link: http://www.tervlap.hu/tovabbkepzes/tanfolyam/id/46

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Miért is fontos, hogy megalakult az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság?

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szentendrei Tudásközpontjában tartotta alakuló ülését az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság. A testületet az építésügyért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter hozta létre az épített környezet létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása céljából. Ez a feladat a bürokrácia csökkentésével, az e-építés egyre szélesebb körre kiterjedő, magas színvonalú alkalmazhatóságával és […]

Miért is fontos, hogy megalakult az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság?
2017. június 7. szerda
SZAKMA
SEGÉDLET | az OTÉK követelményértékeiről + szabványokról és előírásokról

Az OTÉK 50-57. §-ai szerinti követelményérték meghatározás a korábban már bemutatott tervezési program kötelező része. A követelményértékeket szabványok, jogszabályok, előírások és persze a megrendelők határozzák meg. Ebben nyújt segítséget a most közkinccsé tett táblázat.   a táblázat letöltése     Lakóház építtetőknek a tervezési programról  

SEGÉDLET | az OTÉK követelményértékeiről + szabványokról és előírásokról
2017. január 13. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább