további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2014. augusztus 24. vasárnap

Első lombházam

20130611-sasvolgy-madarmegfigyelo-06

Éveken keresztül nézegettem és írtam a lombházakról (treehouse), mígnem a sásvölgyi Ökocentrumban megépült az első ilyen építményem. A funkció itt nem szállásjellegű, bár eredetileg azt szerettük volna, viszont a terület Natura2000 besorolású, így ide ilyet nem engedtek volna. A funkciója az erdei iskolások madármegfigyelését segíteni. A későbbiekben kerül még rá valamilyen álcázás, hogy zavartalanabb lehessen a megfigyelés.

A 6 méteres magasságban lévő plató megépítése közel sem volt egyszerű, mivel 30 gyereket kell elbírnia és mivel közhasználatú, a biztonság mindenek felett. Így le is kellett mondanunk arról, hogy a két kiszemelt fa legyen a két “láb” mivel a fák kilengése olyan nagy lett volna így, hogy statikailag nem igazán volt méretezhető. Pusztán szorítókőtésekkel 30 fő súlya nehezen adható át biztonsággal, így maradtak a – mellesleg lombházaknál is használt – önálló lábak, ugyanazon területen kitermelt kérgezett fatörzsekből.

20130611-sasvolgy-madarmegfigyelo-02

Épp tegnap érdeklődött valaki lombház építéséről, azt írtam:
A lombházat nem ismeri a magyar építési jog, így rá is ugyanaz vonatkozik, mint minden másra. Kell hozzá statikai méretezés, tűzvédelmi vizsgálat, megfelelő lépcső..stb. Nyilván más, ha bárki által használható építményről van szó és más, ha saját célú, mert akkor a lépcsőt könnyebb kialakítani. Talán a legegyszerűbb kilátóként tekinteni rá (engedélyeztetni) vagy un. erdei építményre, mert ennél többet az OTÉK sem tud meghatározni, ergo nem is tud tiltani. A gond ott kezdődik, hogy pl. a statikus nehezen birkózik meg egy élő fal befogott pillérként való méretezésével, lévén nem ismertek a szilárdsági adatai, de ha a fűrészáru minőségű fát veszi alapul, akkor nagyon nem lőhet mellé.

Gond lehet még a terméktanusítvány (CPR) meghatározással, de ebben az esetben egyedi terméknek minősül, így megépítésekor a felelős műszaki vezetőnek elég a nyilatkozata, miszerint megfelel az előírásoknak.

Az erdei iskola lombházát (pontosabban egy kilátóteraszt) “erdei építményként” a hatóság nem is akarta vizsgálni, csak tetőt nem szabadott tenni rá, mert akkor olyan építménynek minősült volna, ami már eng. köteles. Igazából nem klasszikus lombházként épült meg, mert a platón egyszerre 30 gyerek is tartózkodhat, így a szerkezet kilengése és a biztonság miatt lényegileg saját alátámasztást kapott és nem az élőfára építettük rá.
20130611-sasvolgy-madarmegfigyelo-01

Hozzászólások (3): megnézem / hozzászólok

  • VZo

    2014. augusztus 24. vasárnap - 01:45

    És háttérben a sokat tárgyalt csigalépcső egy szép példája!

  • Saftics György

    2014. augusztus 24. vasárnap - 13:35

    A kreatív munka nálunk szinte lehetetlen, mert mindent engedélyeztetni kell. Az persze más kérdés, hogy az eljárás során nagyjából csak leltárt készítenek, hogy a jogszabály előírta dokumentumok beadásra kerültek-e. Jobbára csak az építészeti munkarész mérlegelése folyik, mert hosszúnak mondható életemben arra még nem találtam példát, hogy a statikát, az elektromos, vagy gépészeti terveket a hatóság érdemben áttekintette volna.
    Az előbbiek után nem csoda, hogy a lombház magyar módra egy erdei kilátó, mert a tervezőnek és munkatársainak nem engedik meg, hogy felvállalja újszerű alkotásának felelősségét, azt hogy nem veszélyezteti jobban a használók életét, a természetet, vagy ki tudja mennyi mindent még, annál, mint ahogy az meg van engedve.
    Ilyen, vagy ehhez hasonló, újszerű alkalmazások esetén a szóba jöhető hatóságoknak legfeljebb tanácsadó szerepet kellene kapniuk, azt is csak akkor, ha a tényleg felelős tervezők ezt szükségesnek érzik. Ugyanis mint írtam a jelenlegi engedélyezési gyakorlat legfeljebb építészeti szempontból érdemi.
    Az építésügyi hatóság, mint több hazai katasztrófa esetén ki is derült, nem jelent többlet garanciát a szaktervek tekintetében, mint ahogy a felelősség vállalásban sem jeleskedtek, amikor a baj bekövetkezett (lásd vörös iszap katasztrófa).
    A hazai építési jog, mint ahogy a lombház tekintetében is, akadályozója a hazai építési innovációnak, miközben egyre több bőrpapír gyártására kötelezi a tervező gárdát és ennél fogva egyre nagyobb tervezési díj megfizetésére a megrendelőt.
    Ez a lombház a magyar építési jog Quasimodója, egy hungarikum, de semmiképpen nem a tervezők hibája. Merjünk, kicsik lenni?!

  • Varga Judit

    2014. augusztus 26. kedd - 18:18

    Saftics György: Az utóbbi években különösen elszaporodó értelmetlen előírások, szigorú szabályok lehet, hogy az 1millió új munkahelyet alapozzák meg? A GDP is növekedik, a “bosszankodási összterméket” pedig úgy sem mérik. Társasházunkban az egyenes, csőszerű kapualjban a kaputól 3 méterre vészvilágító táblát szereltek a menekülés irányát mutatva. Mind a 7 szinten a lépcsőházban is vészvilágító tábla mutatja, hogy merre van a lefelé, egy olyan szűk lépcsőházban, ahol nem is lehetne másfelé menni, -feltételezve, hogy nem felfelé, a tetőn át akarnánk menekülni.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.