Regisztráció/Belépés

további cikkek

Nagy Zoltán
2014. november 15. szombat

SEGÉDLET | Cserépkályha építése alacsony energiaigényű és passzívházban

Nagy Zoltán, okl. mérnök, cserépkályha tervező és építő kályhás egy tervezési segédletet állított össze:

Bevezető

A cserépkályha ideális választás alacsony energiaigényű házba, mint elsődleges, vagy kiegészítő fűtés. Elsődleges fűtésként elsősorban passzívházba, vagy azt energetikai szinten nagyon megközelítő házba javaslom. A cserépkályhával való fűtés könyezetbarát, kényelmes, hőkomfortja pedig szinte páratlan. A cserépkályha megjelenésére a lehetőségek korlátlanok. A tűz pedig igazi családi otthonná varázsolja a házat.

Ahhoz azonban, hogy a cserépkályhát maximálisan ki lehessen használni, néhány szempontot és műszaki követelményt már a ház tervezésekor, majd a kivitelezésekor figyelembe kell venni:

1. A cserépkályha fűtési teljesítménye, névleges fűtési ideje

2. A cserépkályha elhelyezése

3. Kémény

4. Égéslevegő-bevezetés

5. A kályha tömegéből adódó statikai előkészítés

6. A cserépkályha építésének ütemezése, építési feltételek

Ezen írás célja, hogy tervezői segédletként szolgáljon a cserépkályhára vágyó építtetők, és a ház tervezésében résztvevő építész, épületgépész, belsőépítész kollegák számára. Első sorban saját használatra, a saját munkáimhoz készítettem, de többen bíztattak a nyilvános megjelentetésre.

Kachelofen mit Sichtfenster

A cserépkályha fűtési teljesítménye, névleges fűtési ideje.

A cserépkályha fűtési teljesítményét a ház energetikai számításainak birtokában, és a kályhával szemben támasztott követelmények ismeretében tudom megtervezni. A névleges fűtési időt, szükséges hőtároló tömeget pedig az előbbiek, és a leendő tulajdonosok életvitelének megismerése után. A cserépkályha élvezetes használata, élettartama és az elvárt fűtési teljesítmény teljesítéséhez ez ugyan olyan fontos tervezési lépés, mint a megjelenés megtervezése.

A cserépkályha elhelyezése

A cserépkályha sugárzó felületfűtés, így funkcióját a nappali tartózkodási helyiség közepén tudja beteljesíteni a legjobban. Törekedni kell tehát az ehhez legközelebbi elhelyezésre! Érdemes továbbá minél kisebb felületét (lehetőleg csak egy rövidebbik oldalát) tervezni fal mellé vagy falhoz, hogy a hasznos fűtőfelület minél nagyobb legyen. A weboldalamon a galériában számos példát találnak arra, hogy ilyen optimális elhelyezést hogyan lehet praktikusan a lakótérbe integrálni.

Amennyiben a cserépkályha valamelyik fala épületszerkezettel érintkezik, úgy attól hőálló szigeteléssel választjuk el. Amennyiben a kályha közelében éghető épületszerkezet található, arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a szükséges kiszellőztetett-légréses szigetelést a kályha méretének tervezésekor figyelembe vehessem!

Kémény

Cserépkályha szinte bármilyen új gyártmányú, lehetőleg hőszigetelt kéményrendszerre köthető. A szükséges kémény magasság és átmérő a cserépkályha hő és áramlástechnikai méretezésekor határozható meg, melyet a kályha tervezésekor végzek el.

Ha a kéményt még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy amennyiben a kémény teljes magassága a kályhát befogadó helyiség végleges padlószintjétől a kitorkollásig mérve legalább 6,2 méter, a kürtő-átmérő legyen 200 mm. A kémény magasságának meghatározásakor kérem, fordítsanak figyelmet arra, hogy a kitorkollás szélnyomás szempontjából ne legyen kedvezőtlen kialakítású (MSZ 845 szabvány, 11.2.1 pont). “… kitorkollását akkor kell a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakításúnak tekinteni, ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kisebb …, és ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,3 m-nél kisebb …”, valamint “… akkor is lehet a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítású, ha a szomszédságában akadályok találhatók, mint például épületek, fák, dombok. Az olyan égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának üzemét, amelyek a szomszédos szerkezetektől 15 m-es távolságon belül találhatóak és vízszintes síkban 30°-nál nagyobb szög alatt látszanak, valamint a kitorkollás vízszintes síkja és a szerkezet legfelső éle közötti függőleges szög nagyobb, mint 10°-os, szélörvények befolyásolhatják …”.

A kémény építésekor a bekötőnyílást ne építsék ki, sőt a bekötő csomagot ne is vásárolják meg! A bekötés helyét az éppen optimális helyen, a cserépkályha építésekor, utólag fogjuk kialakítani, természetesen a megfelelő gyári technológiával. A kémény kitorkollását ne fedjék esővédő sapkával, galambdúccal, mivel azok alaki ellenállása jelentős, csökkenti a cserépkályha formájával, teljesítményével kapcsolatos lehetőségeket. A kémény lábában található kondenzvíz- esővíz-elvezető csonkot bűzelzáró közbeiktatásával a szennyvíz elvezető csatornába kell kötni.

Feltétlenül ajánlom hőszigetelt kémény alkalmazását. Egyrészt a hőhidasság, másrészt a füstgáz túlzott visszahűlésének elkerülése végett. A hőszigetelt kémények nagy részének (minden Leier, minden Montel termék, Schiedel UniPlus, stb.) hőszigetelése kiszellőztetést igényel. Ez a gyakorlatban egy kéttenyérnyi méretű lukat jelent a ház burkán, melyen keresztül a fűtött légtér levegője folyamatosan szabadba áramlik. Ez az ellenőrizetlen légcsere a nagymértékű közvetlen filtrációs veszteségen kívül, csökkenti az esetlegesen betervezett hővisszanyerős szellőztetés hővisszanyerési hatásfokát is. Javaslom a Schiedel Advance vagy Abslolut kéményrendszereket, melyek hőszigeteltek, de hőszigetelésük nem igényel kiszellőztetést, a kerámia füstcső különleges gyártástechnológiája miatt.

Így beépítésükkel a ház tömörsége nem sérül. Amennyiben nem követelmény a hőhídmentes építés, úgy a Advance elegendő lehet. Passzívházba javaslom a Absolut kéményt, mely jelenleg az egyetlen minősített passzívház kémény. Az Absolut a Magyarországon forgalmazott kémények közül az egyetlen, melynek köpenye hőhídmentesíthető a tetőszigetelés vonalában. A kiviteli tervek készítésekor kérem figyelembe venni, hogy a Absolut kéménylába tartalmazza a bűzelzárót!

Égéslevegő-bevezetés

A cserépkályha tűzterének égéslevegővel való ellátását új házban első sorban dedikált égéslevegő bevezető csatornával kell megoldani. Szükség esetén megvalósítható dedikált égéslevegő-bevezető aknával rendelkező kéményrendszerrel, de mivel gravitációs üzemű tüzelőberendezésnél ez a megoldás nem a legszerencsésebb, hacsak lehet, alulról történő égéslevegő bevezetést javaslok.

A cserépkályha szakaszos üzeme miatt az égéslevegő-igény a kandallókhoz képes többszörös,100-200 m3/óra. Például egy 4 kW maximális teljesítményű, 12 órás névleges fűtési idejű cserépkályha égéslevegő-igénye 138 m3/óra. Ugyan ekkora a levegőigénye egy 2 kW maximális teljesítményű, 24 órás névleges fűtési idejű cserépkályhának. Törekedni kell tehát az égéslevegő csatorna ellenállásainak minimalizálására. Viszonylag nagy átmérőjű csatornát kell alkalmazni (160-200 mm), és kerülni kell a szükségtelen irányváltásokat. A csatornát PVC KG, vagy HDPE csőből célszerű megvalósítani, a szerelőbeton alatti kavicsfeltöltésben, vagy az alatt. A kályha tűztere alatt egy irányváltással kell kialakítani a kiállást a szerelőbetonon keresztül. A betorkollást a ház a kályhához közeli valamelyik határoló falán kívül érdemes kialakítani. A betorkollás legalsó pontja a terepszint felett legalább 40 cm magasságban kell legyen, tengelye vízszintes. A betorkollásnál a csövet a vízszintessel 45-60 fokos szögben kell elvágni, hogy az esővíz ne eshessen bele, valamint minél nagyobb szabad keresztmetszetű bogárvédő háló is alkalmazandó. Ha a ház lábazata nem elég magas, a betorkollás előtt két irányváltás beépítése szükséges a terepszinthez szükséges magasság eléréséhez. Amennyiben a csatorna szabadban levő szakasza látható helyen van, úgy az a betorkollás keresztmetszetének szűkítése, aerodinamikai akadály képzésének elkerülésével burkolható.

A fentebb leírt három irányváltáson kívül több lehetőleg ne legyen. A csatorna külső felületén jelentkező kondenzáció épületszerkezetre gyakorolt káros hatása, valamint a higiéniai problémák elkerülése érdekében mindenképpen kerülni kell az aljzat szigetelés felett, vagy abban történő égéslevegő-csatorna kiépítést. Amennyiben csak így oldható meg, úgy feltétlenül gondoskodni kell a csatorna hő és párazáró szigeteléséről. A csatorna belső felületén nem kell számítani kondenzációra.

Az égéslevegő-csatorna szükséges átmérőjét a kályha komplex hő és áramlástechnikai méretezésekor határozom meg. Ha a csatornát még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy az átmérő legyen 200 mm.

A kályha tömegéből adódó statikai előkészítés

Egy nehéz építésű cserépkályha tömege 2000-2600 kg, ezért az azt hordozó födém vagy aljzat teherbírásának megtervezésekor figyelembe kell venni.

Az esetek többségében a cserépkályhát talajon fekvő aljzatra építjük. Lépésálló aljzatszigetelés semmiképpen nem lehet a cserépkályha alatt, mivel annak tömege alatt a szigetelés jelentős mértékben zsugorodik (néhány millimétertől akár több cm-ig), amit a felette levő 6-7 cm aljzatbeton nem biztos, hogy elvisel. Így a cserépkályha szerkezete, a padlóburkolat, az esetlegesen a szigetelésben vagy az aljzatbetonban vezetett gépészeti vezetékek, padlófűtés csövek károsodhatnak. A cserépkályha tömegét ezért közvetlenül a vasalt szerelőbetonra terheljük.

Amennyiben lehetőségünk van a kályhát a szerelőbeton elkészülte után, de még az aljzatszigetelés előtt megépíteni, úgy annak lábazatát a helyiség végleges padlószintjének ismeretében, annak szintjéig megépítjük – ha szükséges, megfelelő hőhídmegszakítás alkalmazásával. Erre építjük tovább magát a kályhát.

Ha a kályhát csak az aljzatszigetelés, aljzatbeton elkészítés után építhetjük meg, akkor a kályha alaprajzának ismeretében ki kell építeni a teherbíró alapot. Egy lehetséges megoldás: A lépésálló szigeteléssel és a rajta elkészítendő esztrich betonnal azonos vastagságban a megfelelő ragasztóágyba P4 szilárdsági osztályú Ytongot vagy habüveg téglát kell fektetni a szerelőbetonon levő vízszigetelésre, a kályha körvonalában. Ily módon az aljzatbeton felső síkjáig elkészített teherbíró, de hőhídmentes kályha alap zsaluként szolgálhat az esztrich öntésekor. A kályha alapja és az aljzatbeton közt dilatációs hézagot kell hagyni.

A cserépkályha építésének ütemezése, építési feltételek

A cserépkályha építésére legalkalmasabb időpont, amikor a vasalt szerelőbeton már készen van, az aljzatszigetelésbe még nem kezdtek bele. A nyílászárókat már beépítették, a ház le van fedve. A kályha közelében levő falak lehetőleg már vakoltak, de még nem gletteltek. Egyéb ütemezés előzetes egyeztetéssel és tervezéssel megoldható. A kályha építése több munkanap, erre az időre biztosítani kell:

● vízvételi lehetőséget a vizesvágáshoz és a ragasztók, habarcsok keveréséhez. Napi 100-200 liter tiszta víz szükséges

● az építésnél használt ragasztókkal és habarcsokkal való munkához legalább 10°C, lehetőség szerint 15°C minimális hőmérséklet szükséges, ezért a kályhát befogadó helyiségben, téli építés esetén ideiglenes fűtést kell biztosítani.

  • Nagy Zoltán
  • okl. mérnök, cserépkályha tervező és építő kályhás
  • Tel: +36 30 269-9112 | E-mail: kalyha@kalyha.hu | Web: www.kalyha.hu

kalyha.hu

(x)

Hozzászólások (): megnézem / hozzászólok

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda
SZAKMA
Kályhás Akadémia indul

Kedves építész-tervező, épületgépész-tervező, műszaki ellenőr és vezető, generálkivitelező Kollegák! Volt már rá példa, hogy ügyfeletek jelezte nektek, hogy tervezés / építés alatt álló házába majd cserépkályhát vagy kandallót is szeretne? Előfordult, hogy műszaki megvalósítási kérdések merültek fel bennetek, és jó lett volna valakihez fordulni velük? Bemutatjuk a Kályhásakadémiát, Magyarország eddigi legnaprakészebb és legátfogóbb cserépkályhás továbbképzését, […]

Kályhás Akadémia indul
2017. augusztus 14. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább