Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2015. július 2. csütörtök

Tervtanácsok | előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB (újraszerkesztve)

Az eredeti cikk még 2009-ben íródott Tervtanácsok | előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB címmel és a számtalan honlapátalakítás, finomhangolás közben valahogy elveszett, és most amikor valamiért rákerestem, vettem észre, hogy valószínüleg évek óta elérhetetlen. Az internet archívumban azonban szerencsére megtaláltam és idemásoltam.

A tervtanácsok működésével kapcsolatos kritikák nem maiak. Az 1970-es években már működött regionális városépítési és építészeti tervtanácsi hálózat (VÉT) Budapesten és az öt nagy vidéki városban. Országos jelentőségű terveket a budapesti VÉT-re kellett benyújtani.

1983-ban a tervtanácsok valódi jogi hátterének megteremtése érdelében jelent meg az 1/1983. (I. 19.) ÉVM. rendelet és ez alapján alakult meg az ÉVM minisztériumi tervtanácsa.

Az önkormányzatoknál működtetett tervtanácsok (leánykori nevükön az Építéstervezési Szakértői Bizottságok-ÉSzB) létrejöttét az 4/1986. (III.20.) ÉVM sz. rendelet alapozta meg. A létrehozásuk szükségességét abban határozták meg, hogy egyre gyengült a hatóságokhoz benyújtott tervdokumentációk színvonala illetve, hogy az építési hatóságoknál nem volt megfelelő létszámú és megfelelő végzettségű szakember.

Azok, akik emlékeznek a rendszerváltáskori időkre, tudják, hogy az ÉSzB-k működését lépten-nyomon komoly kritikák érték, leginkább a tekintetben, hogy pl. nem voltak eljárásjogi szabályozások hozzákapcsolva a rendelethez, nem lehetett tudni, kik a tagjai, így a tervtanácsok teret engedhettek a szubjektív ítélkezésnek, ami egyenes utat jelentett a korrupcióhoz. Számos “tűzközeli” vezető építész számára biztos bevételi forrást jelentett a tervtanácsi tagság.

Bár a felháborodás igen széleskörű volt, a Kamara nem tett semmit (az akkori pontos név így hangzott : Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége). Jellemző, hogy két magánszemély nyújtott be panaszt az Alkotmánybíróságra. Az AB bekérte a kapcsolódó hatóságok, szervezetek, így a Építészkamara véleményét is. 1991-kamara_hirlevel

1991-kamara-alkotmanybirosag0

A kamara nevében Lázár Antal, akkori főtitkár lényegében érdemi válaszra sem méltatta az AB-t, amiben nyilván leginkább az játszhatott közre, hogy nem is vették komolyan az egész beadványt, mert – ahogy az alábbi Hírlevélben olvasható – Dobó János építész szerint nem adtak semmi esélyt az elfogadásának, mi több, lépéseket szorgalmazott volna az alkotmánybíróságnál.  Nagyon plasztikusan leírta: “ebből akkor nem lehetett következtetni az ügy jelenlegi kimenetelére“. Hiába no, még csak 1991-et írunk és még  élnek a régi beidegződések. Az azóta eltelt idő azt bizonyította, hogy a kamarának a legkevésbé sem érdeke, hogy megszűnjön a tervtanácsok rendszere.

Mindenki legnagyobb meglepetésére azonban az AB eltörölte az ÉSzB-ket létrehozó jogszabályt, mert azt alkotmányellenesnek nyilvánította.

1991-kamara-alkotmanybirosagidontes

10/1991. (III. 22.) AB határozat | Közzétéve a Magyar Közlöny 1991. évi 31. számában:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a Bognár Emőke (1014 Budapest, Dísz tér 16. alatti lakos), és Vogl Elemér (1014 Budapest, Dísz tér 16. alatti lakos) indítványozók által jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Építéstervezési Szakértői Bizottságokról szóló 4/1986. (III.20.) ÉVM sz. rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti | Az AB határozat teljes szövege

A jogszabály alkotók és a tervtanácsok visszaállításáért lobbizók elérték, hogy kerülő úton, pl. a területi (regionális, állami) főépítészi hálózat 1992. évi megalakulásával a területi főépítészekről szóló 21/1992. (XII.04.) KTM. rendeletben foglaltaknak megfelelően a területi – területrendezési és építészeti – tervtanács kezdhették meg a működésüket. Jogszabályban meghatározott tartalmi – anyagi – jogi követelmények hiányában a tervtanács a területi főépítész által kijelölt településrendezési és építészeti terveket tárgyalta, szakvéleményezte. Ez a rendszer 1999-ig működött

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) által előirányzottnak megfelelően a 40/1999.(IV.23.) FVM. rendelet szabályozta újra szakmai eljárási és anyagjogi tekintetben egyaránt a tervtanácsok rendszerét. Ez a jogszabály egyrészt az építészeti-műszaki, másrészt a településrendezési, továbbá a területrendezési tervtanácsokat különböztette meg. A tervtanácsi munkamegosztás értelmében helyi (önkormányzati) területi (regionális) és központi (országos) szintet határoztak meg ekkor.

Ennek megfelelően 2007. január 1-én lépett hatályba a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló, jelenleg is érvényes 252/2006. (XII.07.) Kormány rendelet, mely 2007. január 1-jén lép hatályba. A cikk összeállításakor az alábbi forrást is felhasználtam.

2008 tavaszán a koos.hu  is hírt adott arról, hogy 2007. októberében megalakult az “Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete“, röviden az ÉMKE, mely – sok más mellett  – a tervzsűrik eltörlését is célul tűzte ki (lévén ebben a kamara abszolút ellenérdekelt).

Idézet a honlapjukról:

[…] A gyors hatósági munka érdekében azonnal újra érvényt kell szerezni az Alkotmánybíróság korábbi döntésének, miszerint el kell törölni mindenféle Tervtanácsot, helyi vagy országos zsűrizéseket, melyek lassítják az engedélyek kiadásának folyamatát, ugyanakkor melegágyai a szakmai korrupciónak! Milyen alapon veszi bárki a bátorságot, hogy meghatározza, „mi a szép vagy mi a nem szép?” Az Alkotmánybíróság 10/1991.( III.22. ) Határozatával a zsűriket törvénytelennek minősítette! | forrás

Végül pedig még érdemes lenne beleolvasni az alábbi írásba, mert abból is látszik, hogy az építési hatóság felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalban is érzékelik, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is rendezetlen:

“…A Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Építésigazgatási Munkacsoportja szerint a sugalmazottan „szakértői szintre emelt”, de eljárásjogilag szakértői véleménynek nem minősülő tervtanácsi vélemény nem tölti be maradéktalanul az építészeti-mûszaki tervek elvárható minőségének megteremtésében neki szánt kiemelkedő szerepet, ezért indokolt a szabályozás reformja. Szükség lenne a tervtanácsi vélemények kötőerejének, az érintettek jogviszonyainak és a tervtanácsok felelősségének a megnyugtatóbb szabályozására. Az építészeti-műszaki tervtanácsok esetében a szakértőkre vonatkozó szabályok bevezetése javasolható | a teljes cikk

Maradjanak velünk, mert a folytatjuk a témát, először arról lesz szó, miképpen működik, majd arról, hogy mit vizsgál a tervtanács, végül pedig pár konkrét beszámolót szeretnénk közzétenni.

kapcsolódó anyagok

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb esetekeket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

Szükség van-e tervtanácsokra?

Szükség van-e tervtanácsokra?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

az eredeti cikkhez érkezett hozzászólások:

  1. 2009. április 22., 04:57 | Hozzászólnék… | Brocs írja:

    Személyes, keserű tapasztalatom alapján is a korrupció melegágya a tervtanács. Aki nincs tűzközeli helyzetben, annak lehetetlenné teszik a létezését. Tervkritikára beküldtem Koós Úrnak egy tervet, Igen jó véleménnyel volt róla. Nos a tervzsűri szerint “átdolgozásra is alkalmatlan, engedélyezésre nem javasolt dilletáns” tervet készítettem. A megrendelő pedig mint “szakértői véleményt” elfogadta az állásfoglalást és elállt a tervezési szerződéstől. Egy fillért sem fizetett ki. Jogorvoslat persze nincs egy szubjektív vélemény ellen.


  2. 2009. április 22., 09:19 | Hozzászólnék… | MZ írja:

    Nos, nekem, kivülálló szakmabeliként (vagyis külföldön dolgozó építészként) nincs közvetlen tapasztalatom eme intézménnyel, de maga az ötlet szerintem tényleg hamvában holt. A morális szándékot még csak-csak értem, de annak gyakorlati megvalósítása több, mint aggályos. Erre a célra más eszközöket kell alkalmazni. Egy korrumpálható ízlésrendörség nem megoldás.


  3.   2009. április 22., 20:32 | Hozzászólnék… | csongrádi jános írja:

    Egy agglomerációs település tervtanácsán esett meg velem a következő történet: mivel településközponti telekről és az egyik oldalon ” zűrös ” szomszédról volt szó, a tervtanácsi bemutató előtt háromszor is konzultáltam a városi főépítésszel. Elsősorban a telepítéssel kapcsolatos elképzeléseimet mutattam be neki, és folyamatosan a támogatásáról biztosított. A tervtanácson az értékeésre felkért építész kolléga néhány apróság mellett tulajdonképpen az építészeti minőséget támogatta. Ezután hidegzuhanyként ért, hogy felállt a főépítész, és függetlenül a korábbi egyeztetéseinktől, egy gyökeresen más véleményt fogalmazott meg. A terv átdolgozását követelte, ami azt eredményezte, hogy a korábban egy tömegű épületet két részre kellett bontanom, hogy az említett szomszédos ingatlan benapozása ne sérüljön. Csak zárójelben: teljesen szabálytalanul, az oldalkerti távolságot be nem tartva építette meg a saját házát. Szóval, egy sikeresnek gondolt tervezési folyamat megbicsaklott, és gyakorlatilag új házat kellett terveznem. Ennek engedélye időközben már a másod -fokot is megjárta, mindenben jogosnak ítélték meg az engedély kiadását. A megbízóm azonban el akarja adni a telket, ilyen szomszéd mellett nem hajlandó építkezni. Tul. képpen nyílt titok, hogy leboltolta az első variációt a főépítésszel. Ennyi.


  4.  2009. április 23., 12:05 | Hozzászólnék… | Ikon írja:

    A MJV városban élek, dolgozom.
    Mint építész.
    Igen, a tervtanács az majd minden esetben egy olyan esemény, ahova az építtetők tudatosan “választanak” maguknak “ajánlott” tervezőt/tervező irodát, merthogy a hőn áhított beruházást végülis mindegy ki tervezi, de menjen át a tervtanácson és induljon.
    És órási , hogy milyen érzékenyek a a befektetők. Nem próbálkoznak, hanem tudatosan. És ezen pár idoának komoly munkáik vannak…….
    Pesze bizonyos feladatoknál, ahol az építtető/beruházó valami nagyon ostoba/esztétikátlan/mohó dolgot szeretne, akkor előnyős, hiszen a tervzsűri, mint szakami közeg megmondja, hogy mi, nem lehet.
    (azt értem ez alatt, mikor a tervezőt belekényszerítiki valamibe, amiból -sajnos- könnyebb kijönni tervzsűris támogatással).
    És ekkorlehet JÓ házat tervezni.
    De a tervzsűri, mint minden intázmányesült dolog tud korrupt lenni.
    i.

Hozzászólások (3): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2015. július 2. csütörtök - 22:09

    #107615

    Mivel alaposan szabályozott a tervdokumentáció műszaki tartalma, amit a műszaki előadó úgyis ellenőriz, teljesen felesleges a tervzsűri. Azt pályázatokhoz kell összetetelni. Tökéletesen látszik a kamara díjából hogy egy szűk gittegylet élősködik a széleskörű gyakorlók pénzén. Álságos jószándékba, kotnyeles szakmaiságoskodásba csomagolva. A lényeg a lehúzás. A másik, a szaktársak kitúrása. Ez a “vezető” építészréteg ordas báránybőbe bújt farkas. Kollégáinak farkasa.

    • Avatar

      Daidalos

      2015. július 12. vasárnap - 10:29

      #107645

      Ejnye, Szabóbácsi, hát te nem tiszteled a nálunknál pallérozottabb kollégák megkérdőjelezhetetlen tekintélyét? Vond vissza a tanaidat, különben…!!! ))))

  • #109265

    […] az eredeti írás sajnos elveszett, archivumokból újraszerkesztett változatát itt találják meg: […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Újabb javaslatok helyett úgy vélem 4 év elteltével érdekes olvasni arról, hogy 2013-ben a tisztújításon mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei ? ” … Hajnóczi Péter elnökjelölt „belügyekre” és „külügyekre” osztotta a tennivalókat. A belügyek terén szerinte a […]

MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?
2017. július 28. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások