Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2015. július 13. hétfő

Tervkritika 133 | ház a tóparton

tervkritika-133-homlokzat-01

Nem emlékszem, hogy tervkritikához érkezett volna ilyen hosszú ismertető, ami segíti a megértést, de van más jó hír is.

Kedves Miklós!

Elkészültek leendő családi házunk tervei (még engedélyezés előtt áll), nagyon szeretném, ha véleményezné.

Egy kis összefoglaló a telekről, kötöttségekről:
Új kialakítású lakóparkban, egy kb. 2 hektáros tó partján helyezkedik el a telek, melynek mérete 651 négyzetméter, közel négyzet alakú. A telekhatár és a tó között kb. 1.5 méter széles út húzódik.
A tó közelsége miatt pince kialakítását nem engedélyezik, nem is terveztük eredetileg sem. A helyi rendezési terv sajnos előírja a 38 fokos tető hajlásszöget, bár kisebbet szerettünk volna. A garázs sem lehet különálló épületben.
A telekre csak szabadon álló ház építhető. (szerencsére ez volt az elképzelésünk, már a telek kiválasztása előtt is) Maximum beépíthetőség 30%, minimum zöld terület aránya 50%. A terület gyakorlatilag sík, nincs a telken belül jelentős szintkülönbség.
A jelenlegi előírt oldaltávolság a telekhatártól 3 méter, előkert mérete szintén 3 méter, a hátsó telekhatártól elhagyandó távolság 6 méter, így az építésre használható terület nagyon behatárolt.
Az első vázlattervek kidolgozása után megváltoztak ezek a méretek, így sok mindent újra kellett tervezni.

A kitűzött cél:
Lehetőségekhez mérten energiatakarékos, kizárólag földszintes családi ház, mediterrán jellegű tetőformával, garázzsal, esetleg kocsibeállóval, kis fedett terasszal a tó fele, legyen egy szülői háló gardróbbal, 2 gyerekszoba, külön mosókonyha,
nappali-étkező-konyha egy légtérben, és legyen egy külön zuhanyzó is.

Szerkezet: A külső falazat 30 cm Ytong + 15 cm szigetelés (minimum), 3 rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók (több helyen fix, nem nyitható), monolit vasbeton födémszerkezet, befújt cellulóz födémszigeteléssel.
A redőny mindenhol B-Rekord, szigetelt áthidalóba épített, motoros mozgatású lesz, amely a ház automatizált rendszeréhez kapcsolódik majd.

A telek beépíthetősége 30%, a tervezett ház ezt gyakorlatilag teljesen ki is tölti, épp ezért sokat kellett a helyiségek méretein és elhelyezésén is variálni, hogy ne legyen túl kicsi, de feleslegesen nagy sem.
A garázs előtt és mellett levő teret kocsibeállóként is lehet használni. A fűtésről fal/mennyezetfűtés fog gondoskodni egy kondenzációs gázkazánnal. A mennyezet (vasbeton födém) becsövezését az esetleges hűtés miatt terveztük csak be,
a fűtés önmagában nem feltétlenül indokolja. Szerettem volna víz-víz rendszerű hőszivattyús fűtést, de csak a fúrt kutak engedélyeztetési költségei meghaladták volna a komplett fűtésrendszer árát, így maradt a gáz.
Nem tudhatjuk, meddig lesz gazdaságos a gázfűtés, így a gépészeti helyiségben egy Shiedel Absolut kémény is helyet kapott, szükség esetén ezzel bármilyen más fűtési módra is át tudunk állni.
Azért írok gépészeti helyiséget, mert itt helyezkedik majd el a gázkazán / HMV tároló mellet a hővisszanyerős szellőztető, valamint az épületautomatizálás elektromos szekrénye, és egyszer majd a vízkezelő berendezés is.
Ez a helység, valamint a garázs is belső oldali hőszigetelést kap a lakótér fele, ezek nem lesznek fűtött terek. A padlásfeljáró a garázsban helyezkedik, hogy a lakótér feletti hőszigetelést ne szakítsuk meg semmivel, ha nem szükséges.

A helyiségkapcsolatokat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a nappali – étkező – konyha jól elkülönüljön a hálószobáktól, de a vizes helyiségek mégis könnyen megközelíthetőek legyenek.
A nagy fürdőszobán kívül kialakítottunk egy külön zuhanyzót is. A zuhanyzó / WC eredetileg fordítva lett volna, de a WC nem nyílhat egyből a a konyhára / nappalira, így ide került a zuhanyzó.
Az előszoba és a garázs között lesz egy kisebb gardrób, így a ruhafogason tényleg csak a legszükségesebb dolgoknak kell lennie, minden más gyorsan elrakható szem elől, és nem kell a “cipőhegyet” sem kerülgetni.
Eredetileg ennek a gardróbnak is lett volna ablaka, de a jobb bútorozhatóság miatt ezt kihagytuk. Hogy ne legyen levegőtlen / kellemetlen szagú a kis helyiség, a tervezőnknek jutott eszébe az a remek ötlet,
hogy ide is kerüljön egy olyan plusz elszívó ventilátor, mint a mellékhelyiségbe. Az előszoba és a gardrób között egy üveges tolóajtó lesz, így a garázsból belépve nem egy teljesen sötét “lukba” érkezünk.

Kialakítottunk egy háztartási helyiséget is a teregetésre, vasalásra, egyéb háztartási eszközök tárolására, hogy ne a nappali legyen a teregetni valók állandó kiállítása, illetve ez a ház hátsó bejárata is lesz majd.
A hálószoba blokkban a szülői hálóhoz egy gardróbszoba is tartozik, amely kétoldalt bútorozott, középen pedig kapott egy ablakot is, így természetes fény is jut be.
A másik kettő szobát eredetileg nagyobbra szerettük volna, de ennyi fért bele a beépíthetőségbe, és talán nem is kell nagyobbnak lennie. A külön dolgozószoba már nem fért be sehova, a hálószobák rovására pedig nem akartuk bezsúfolni.
Amíg ketten / hárman élünk itt, addig az egyik szoba biztosan tud dolgozóként funkcionálni, ha esetleg tovább bővül a család, akkor majd meglátjuk, hogyan tovább. Nem irodai munkát végzünk, amit otthon is minden nap végezni kellene,
így az állandó, külön dolgozószobára nem feltétlenül van szükségünk. Az alaprajzot a kezdetektől fogva bútorozottan alakítottuk, hogy lássuk, mi hogy fér el (azokat a bútorokat is betervezve, amik már adottak), ne csak üres helyiségeket lássunk.

A benapozottság szerintem nagyon jó, a teljes lakóteret körbe süti a nap, a helyiségek alapvetően világosak, a nappali / étkező kapott egy 270×240-es fix ablakot is (3 db 90×240-es, egybe épített fix ablak formájában).
A ház érdekessége a párom kérésére készült ablakfülke lesz, ami fixen beépített ülőfelületet kap, nagyméretű, szintén fix ablakokkal. Ez egy oromfallal, kis előtetővel ugrik ki a homlokzatból az utcafront fele.

Készült látványterv is, nem csak a tervdokumentáció, így azokból a képekből is csatoltam néhányat.

Szögezzük le mindjárt az elején, hogy az alaprajzi elrendezés, a helyiségcsoportok elhelyezése, a megközelítés alapvetően rendben van. Ami észrevétel adódik, azok a meglévő keretek, tartószerkezet, tömeg megtartása mellett is megoldhatóak, ezért megfontolandók!

A garázs sok fejtörést okozhatott, ez látszik az elhelyezésén és méretén is. Ez utóbbi a 310 cm-es belső szélességével még megérdemelne egy átgondolást. A 310 cm szélességben berajzolt mosdó és tárolóhely valahol 270 cm-re szűkíti a helyet, ami már helyből nem ígér sima beállást. Tudom, mert nálunk is ennyi a szélesség. Ilyen méretek mellett már csak tolatva lehet beállni, különben nem lehet elmenni az autó mellett a gépészeti helyiségbe. Nem tudom, hogy ezt végiggondolták-e, de ez akkor is adottság, ha nincs berajzolva az autó. A könnyebb beállás miatt érdemes volna a garázskaput annyira kitolni a baloldalra, amennyit csak lehet, különben még a beálláskor is is kell kormányozni.

Ugyan nem lényegi, de megjegyzendő, hogy a hőszigetelés a garázs belső felületén való körbevezetésének azért szintén vannak következményei. Egy 10 cm vtg. dryvitos falra nem olyan triviálisan egyszerű akár egy polc akár egy mosdó felszerelése, de fontosabb, hogy a falaknál megszakad a hőszigetelés. Ott bizony hőhíd lesz! A kiviteli tervnél ide érdemes lesz egy átgondolt csomópontot kialakítani!

tervkritika-133-alaprajz

A lakáson belül felvetem a zuhanyozó és a WC esetleges megcserélését, így a hálóblokk akár le is zárható lenne egy ajtóval, a WC pedig kevésbé lenne eldugva. A zuhany elkerülne a bejárati ajtó mellől, ami igazán nem szerencsés. Továbbá így akár a WC-t össze is lehetne kötni a garázsba vezető gardróbbal, akár onnan nyílóan is.

Hosszan elnyúló hálóblokkok esetén sűrűn felmerül ez a 45 fokban elforditott folyósóvég, amivel 3 helyiség megközelítését is meg lehet oldani, de itt a 45 fokos falak elhagyásával is minden helyiség megközelíthető lenne. Ezt inkább csak annak kapcsán említem meg, hogy ilyen szögben álló falaknál érdemes egy kicsit előre gondolkozni, mégpedig, hogy milyen bútorral lehet ezeket a szobahelyeket bútorozni. Semmibe nem kerül egy 45 fokban záródó szekrényt berajzolni, de a valóságban megvalósítani már közel sem egyszerű, nem is szólva a használhatóságáról.

tervkritika-133-metszet

Összefoglalás | ami esetlegesen még átgondolást igényelne, az nem építési engedély köteles, vagyis később is módosítható. A terv alapvetően rendben van, érződik a nagyon tudatos építtetői programalkotás és hozzáállás

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.

… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (18): megnézem / hozzászólok

  • Zoli

    2015. július 13. hétfő - 14:50

    #107649

    Kedves Építtető!

    Észrevételeim:
    – Redőny helyett zsaluzia
    – Garázs szélesség 350 cm lenne jó.
    – Garázs épülettel és gépészeti h. érintkező részén multipor hőszigetelés kellene célszerű.
    – Gépészeti h. és épület felé hőszigetelt ajtó
    – Mennyezet hűtés jó ötlet, ha van kútvíz azzal egy hőcserélőn át nagyon jó lesz. Nálunk legnagyobb melegben is napi pár órát ment kút szivattyú. Kútvíz: 15 C, mennyezetbe 19 C ment.
    – Közlekedő szobákhoz keskeny
    – 45 fokban elhelyezett ajtókat érdemes lenne átgondolni.
    – Cellulóz hőszigetelésből 40 cm
    – Födémvastagság: 25 cm, benne a szellőztető csövek
    – Lehetőség szerint 20 cm grafitos hőszigetelés, 37,5 cm A+ ytong falazat
    – Redőnytok elhagyása, helyette vakolható külső zsaluzia tokok.
    – Nyílászáró beépítése közvetlenül fal külső síkjára
    – Aljzatbeton alá hőszigetelés: 20-25 cm grafitos

    • Attila (az építtető)

      2015. július 13. hétfő - 20:01

      #107651

      Kedves Zoli!

      Köszönöm az észrevételeket, néhány indok a miértekre:

      Nem minősített passzívház építése a cél, ez a költségvetésbe sajna egyértelműen nem fér bele, így sok mindenben kompromisszumot kell kötnünk, amik részemről vállalhatók, illetve nem is nagyon van más lehetőség.

      Fontos tényező, hogy a ház ennél gyakorlatilag egy centivel sem lehet sem szélesebb, sem hosszabb, mert ennyi fér bele a 30% beépíthetőség + oldaltávolságok adta korlátok miatt.

      350 cm szélességű garázs nem fér bele, lásd fent. Sajna ennyi a beépíthetőség, nincs tovább.
      A redőny hőszigetelt redőnytokos Baltavári rendszer lesz, minden redőny motorizált, a lakás központi vezérlésére kötve, és nem csak árnyékolás a cél, hanem szélsőséges időben a nyílászárók mechanikus védelme is, ezért választottam ezt, hőszigetelt alumínium redőnyléccel + rolós szúnyoghálóval. Az ablakok beépítési pozícióját ez a rendszer meg is adja, így nem pontosan külső falsíkra kerül, de nagyon közel hozzá. Az ablak-hőszigetelés kapcsolat így is jól kialakítható.
      A falnak nem kell 37,5 cm-nek lennie, annak elsősorban a teherhordás a célja, nem az a fő hőszigetelő réteg. Ilyen homlokzati szigetelés mellett nem látom sok értelmét a vastagabb falazatnak, csak a hasznos alapterületet csökkenti, lásd beépíthetőség problémája.
      A szigetelés is beépíthetőség miatt 15 cm, 20 cm vastagsággal már nem fér bele…
      Garázs felől valóban multipor szigetelés van tervezve, nem EPS.
      A garázs természetesen körbe kap szigetelést kívülről is, a kritikában is szereplő hőhidak elkerülése végett.
      Garázsból a lakás fele egyértelmű a hőszigetelt ajtó, ez nem is kérdés.
      Hálószobát nem fűthetek padlófűtéssel, és túl lassan is reagál egy fal + mennyezetfűtéshez képest.
      Csak a hidegburkolatos helyiségek kapnak padlófűtést, azt is inkább temperálás céljából. A falfűtés a lebegő por elkerülése miatt is előnyösebb, illetve nekem a falfűtés jobb közérzetet adott, mint a tisztán padlófűtéses lakás, szerencsére volt lehetőségem kipróbálni mindkét fűtésmódot.
      A közlekedő szélessége csak a szobák rovására lehetne szélesebb, ezt semmiképp sem akarom, ez is egy szükséges kompromisszum. Bútorozva semmiképp sem lesz. Ha szélesebb lenne, jönne az ötlet, hogy tegyünk oda szekrényt, vagy polcot, az meg sokkal jobban elvenné a helyet, mintha ekkorára hagyom…
      Aljzatbetonba a grafitos hungarocell egyszerűen pazarlás, oda lépésálló XPS kerül.
      A födémvastagság nem hasraütés szerű szám, hanem statikai méretezés eredménye, ekkora alapterületen +10 cm betonréteg már jelentős költség (+350 000 Ft), pláne, hogy a tetőtér egyáltalán nem is lesz beépítve. A födémszigetelés hiába 40 cm, ha a homlokzati “csak” 15-20 cm.
      A födémszigetelés vastagságának növelését még nem zártam ki, egyelőre 20 cm-rel számoljuk a költségvetést, meglátjuk, mennyit dobna az áron ennek növelése.
      A szellőzőcsövek lapított kialakításúak (comfotube flat), a pontos elhelyezésük még statikussal és gépésszel történő egyeztetés után fog letisztulni. Két lehetőség adódik, vagy a födémbe a vasalatok közé, vagy a födémre, a cellulóz szigetelésbe.
      A mennyezetfűtés / hűtés csövei az elektromos szerelvények csöveivel együtt mindenképp a födémszerkezetbe kerülnek még a betonnal való kiöntés előtt, így nem utólag kell alulról felkínlódni, vakolni, stb.

  • Zoli

    2015. július 13. hétfő - 14:54

    #107650

    Lemaradt:

    – Fal fűtés helyett padló és mennyezet fűtést javasolnék. Mennyezetbe alsó vashálóra fogatva ugyanazon ötrétegű cső mint padlóba.

  • Zoli

    2015. július 14. kedd - 10:09

    #107653

    Kedves Attila!

    Falazat: 20 cm mészhomok tégla vastagabb hőszigeteléssel, hőtároló képessége nagyon jó. Hálószobába a mennyezetfűtés jó hőszigetelés esetén elég bőségesen (falfűtést elhagynám). -15 C-nál 25 C volt a fűtés vízhőmérséklete (22,5 C belső hőfok).

    A kazán 24 kW erősen túlméretezett.
    268 m2-re Logamax Plus GB 042-14K kond. fűtőkazán Fűtőteljesítmény 3,7-14,1 kW működik tőkeletesen.

    Hővisszanyerős szellőztető javaslat: Zehnder entalpia hőcserélő ComfoAir 350

    Zoli

    • Attila (építtető)

      2015. július 14. kedd - 10:21

      #107654

      Kedves Zoli!

      Hosszas keresgélés után a Zehnder Comfoair 350-re esett az én választásom is, a másik ami szóbajött a paul novus, de az ára miatt a zehnder jobb, az entalpia hőcserélő – tudomásom szerint – mindegyikben ugyanaz.
      A fűtéskörök pontos elhelyezése és mérete még tervezés alatt.
      A kazánteljesítményt a használati melegvíz készítés miatt saccoltuk ennyire, ez is pontos méretezésre vár még.
      Szép napot!

      • bobo

        2015. július 15. szerda - 00:52

        #107669

        Kedves Attila!

        Nekem nagyon tetszik a terv. Átgondolt, nincsenek felesleges terek, mégis barátságos. Pár szempontot azért én is felvetnék, még ha mindegyiknek látom is az indokát, miért nem úgy lett.
        – olyan fontos a garázs?! Miklós is említette, “kényelmesen” csak tolatva lehet majd használni. Nem elég egy fedett kocsibeálló?
        – ha a garázs kikerülne, úgy a gardrób bekerülhetne a szülői háló és a gyerekszoba közé, jobban tagolva a generációkat.
        – a wc problémát én is látom, hogy a mostani sorrend nem jó. Ezt úgy lehetne kiküszöbölni, ha a wc közvetlenül a bejárathoz jönne le és az előszobából nyílna, utána az átjáró a kocsi felé, majd a zuhanyzó.
        – a nappali megközelítése a jelenleg berajzolt bútorozással nem jó, túl keskeny a közlekedésre szánt rész az étkező felé. Ezen mindenképp még finomítanék.

        • Attila (építtető)

          2015. július 15. szerda - 12:51

          #107704

          Kedves Bobo!

          Köszönöm az észrevételeket.
          – A garázs elhagyásával alapvetően felborulna az egész ház tömegformálása, és elrendezése, ekkora módosítás kizárt. Garázst mindenképp szeretnék, és ez csak a lakással egy épületben lehet.
          A betolatás problémája nekem sem ismeretlen, a mostani lehetőségeim sokkal rosszabbak 🙂
          (90°-os ráforduló + 2 tolatásból fér csak be)
          – A kézmosó nem kell, hogy pont a garázsban legyen, azt be tudom tenni a gépészeti helyiségbe is, ekkor már nincs is útban.

          – A WC-zuhanyzó elrendezésen még nagyon gondolkodunk, hogy hogy legyen.
          Amennyiben a bejárat mellett levő gardróbból nyílik, akkor a bútorozhatóság ott megszűnt
          (a közlekedés mellett a ruhatárolás a fő szempont). Nekem eléggé fura lenne ez a megközelítés.

          Ha az előszobából csak a WC nyílik, és a gardróbot a jelenlegi formájában átteszem a zuhanyzó helyére, akkor a ruhákat mindig a közlekedőn keresztül kell elpakolni, majd indulás előtt előszedni. Ez szerintem azt eredményezi, hogy az előszoba funkciója akaratlanul is beljebb tolódik.
          További probléma lehet ezzel még a jelenlegi tolóajtó helyett a normál, kifele nyíló ajtó helyszükséglete is, ami csak a bejárati ajtóra tudna nyílni, nem épp szerencsés.
          A helyiség méretéből adódóan csak kifele nyíló lehet az ajtó.

          A legvalószínűbb megoldás az az, hogy egyszerűen helyet cserél a WC és a zuhanyzó.

          Az első terveken – ahogy javasoltad is- a gardrób a szülői háló és a mellette levő szoba között volt, ebből indultunk ki mi is. Több probléma is felvetődött ezzel: a bútorozhatósága nem volt túl szerencsés, valamint a gardróbnak nem feltétlenül kell napos oldalra kerülnie.
          A jelenlegi, hosszúkás kialakítás sokkal jobb bútorozhatóságot adott.

          A nappali és étkező közötti közlekedő mérete “kicsit” csalós. Majdnem akkora hely van a faltól az ülőgarnitúráig (105 cm), mint a konyhasziget előtt levő bárszéktől a falig (az csak 1 méter).
          A ferde burkolatváltás és a berajzolt virág miatt tűnik kicsinek. Akkora növény nem feltétlenül kell oda, ahogy a konyhasziget elé sem 🙂

          • Attila (építtető)

            2015. július 15. szerda - 19:27

            #107733

            A WC – zuhanyzó elhelyezése azért lett így, hogy a WC ne a konyhára nyíljon. Tudtommal ez elő is van írva, hogy mellékhelyiség nem nyílhat élelmiszer tárolására, feldolgozására alkalmas helyiségre, vagy valami ilyesmi.

            –> Meg is találtam a hivatalos szöveget:
            “Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat”.
            Ezért lett ez így, most már tudom.

          • bobo

            2015. július 15. szerda - 23:09

            #107741

            Kedves Attila! Értem, hogy miért kellett a wc-t átrakni, pont ezért javasoltam, hogy nyílhatna az előszobából/szélfogóból, kikerülve az előírást. A garázs és a ház közötti gardrób is még pont beférne, tolóajtóval együtt. Sőt, mivel a zuhanyzó feljebb tolódna, az se a konyhára nyítna, az egész háló blokkot le lehetne választani egy ajtóval, amit Miklós is javasolt.

  • Zoli

    2015. július 14. kedd - 11:10

    #107655

    Kedves Attila!

    A gépészeti tervező nagyon fontos jó legyen, mi 2x terveztettük meg:(. Zámbor István volt a második, merem ajánlani.

    Zoli

  • Szabóbácsi

    2015. július 15. szerda - 23:54

    #107744

    Nagyon sok és keskeny közlekedő van a lakásban. Ezt csak az amőbaszerűen terjengő alaprajz indokolja. Ettől drágább lesz a ház és drágábban kifűthető. (ugyanakkora alapterülethez nagyobb lehűlő felület tartozik) 20cm vtg. teherhordó falazat is bőségesen elegendő a funkciójára. Ehhez már jobban illik egy 20-25cm vtg grafitos hőszigetelés. Nagyon fontos hogy TILOS vakolatlan falat hőszigetelni. Nem értem a tüzeléses fűtést. Levegő-víz hőszivattyúval olcsóbb és ráadásul egyben megvan a hűtés is nyárra. Falfűtés esetén különösen. Nincs kémény, nincs költség, nincs gázterv, nincs gázszerelés. Megéri. A kémény további hőszöktetési épületszerkezeti elem egy házon. Betolatni rendkívül rossz dolog, hacsak nem elektromos kocsit használ. A kipufogó legbelülre fújja azt, amit. Reggel, hideg motornál, szivatóval…. 🙁 A jól hőszigetelt falazatú és nyílászárójú háznál kikerülhetetlen a szellőzőhálózat kiépítése. Különben nejlonzacskóban fognak élni. Vagy felesleges a hőszigetelés, kiszellőztetik a megtakarítást. Szóval egy helyen takarékoskodnak, máshol meg pazarló az építési koncepció. Megépíthető, de botladozik a gondolatmenet, erősen. Ha most eltökélt is, pár év múlva rájön erre magától is.

    • Attila (építtető)

      2015. július 16. csütörtök - 13:27

      #107775

      Kedves Szabóbácsi!

      Tessék szíves elolvasni a fentebb található írásokat is, főként a tervhez mellékelt írásomat…
      Nem építhetek félgömb alakú házat kizárólag a fűtött alapterület vs. lehűlő felületek aránya miatt, elvégre ez lenne az optimális.
      Az sem cél, hogy “kádárkockát” építsünk, bármennyire is reneszánszát éli külföldön.

      Szó esett fentebb a szellőztetőrendszerről is, ahogy a hőszivattyúról is. A hőszivattyús rendszerről nem mondtam le, de ha lesz, biztosan víz-víz rendszerű lesz, nem pedig levegős. Ennek is van tervezett helye a gépészeti helyiségben. Ez az egyik fő ok, amiért tóparti telket vásároltam. Hatalmas mennyiségű környezeti energia áll rendelkezésre a hőszivattyúhoz.
      A kutak engedélyeztetés költségeit bármennyire is mellékesnek tekintjük, akkor is másfél millió forint.
      Ha van egy kémény a házon, azzal a hosszútávú fenntarthatóságot tudom biztosítani. A kémény a fűtött területen kívül helyezkedik el. Ha kell, használom, ha van olcsóbb fűtés, nem használom.
      Schiedel absolut kéményről beszélünk. Ha nagyon gazdaságtalan a gázfűtés, át tudok térni bármi másra. Pellet, fa, vegyes, olaj, teljesen mindegy.
      Ha egy monolit vasbeton födémet és a tetőt utólag kell áttörnöm egy esetleg szükségessé vált kémény miatt, az soha nem lesz olyan, mintha eleve oda lenne tervezve.

      Az eredeti elképzeléseimben az szerepelt, hogy a gázcsonkot megszüntetem a telekhatáron, és kémény sem lesz a házon, pont a hőszivattyú miatt. A megújuló energia használata az államnak kishazánkban egyelőre nem jövedelmező üzlet…

    • gevi

      2016. augusztus 8. hétfő - 12:45

      #111273

      “TILOS vakolatlan falat hőszigetelni.” Kedves Szabóbácsi! Jót vidultak rajtam a Szakemberek, mikor ezt felvetettem. Tudna nekem magyarázatot adni, hogy miért van erre szükség? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

  • Szabóbácsi

    2015. július 16. csütörtök - 21:27

    #107783

    Értem. Viszonylag szűkös keretből nagyot mutató épület az igény a kilencvenes évek stílusában, itthon és amerikai tervcsomag füzetekben találhatókből. Ha nem amőba akkor félgömb? Millió kíváló megoldás található a kettő között 🙂
    A víz-víz hőszivattyús megoldásnak az az “előnye” hogy sokkal drágább. Nem értem minek mellette kardoskodni? (hacsak nem forgalmazza) Az üzeme sem olcsóbb a bele nem számolt extra szivattyú áramfogyasztásától. Ráadásul fűtési időszakon túl sokkal hűvösebb közegből kell kinyernie a hőt. A kéménynek lehet a vasalási tervben helyet/áttörést kihagyni. A kémény egy nagyon komoly és irreálisan drágán kiküszöbölhető hőhíd. Megépíteni is drága. De lehet helyet hagyni neki, igazán egyszerűen megoldható.
    Üzlet? Nem értem. Egyszerű kiszámolni érzelmek és megérzések helyett. Javaslom egy jó és friss, modern szemléletű gépészmérnök bevonását. Tavaly vezettem be a hőszivattyút. Idén márciusban meg kirúgtam a gázműveket a fele számlaösszegek miatt. Ráadásul a teljes házat ki is hűtheti ha arra volna kedvem minden további beruházás nélkül. Ez a saját tapasztalatom. Nem forgalmazó vagyok, építészmérnök. Nem kell kéményt építeni, használatbavenni, söpörtetni, nem kell gázt engedélyeztetni, kiépíttetni, használatbavenni, külön havi rendelkezésreállást fizetni. Ja, meg évente szerelővel kitisztíttatni. A lakókomfort ami a leginkább kényezteti a házban élőket. Ez pedig a központi szellőzőhálózat. Ráadásul hővisszanyeréssel komoly energiamegtakarítás érhető el. Javaslom a 10-20 évvel ezelőtti megoldások helyett a legújabbakat alaposabban tanulmányozni. Márcsak azért is, mert célszerű hosszabb távra is tervezni, nehogy néhány év alatt már-már elavult legyen egy viszonylag új és drága épület. Nem a mostani szabályzók az érdekesek, hanem a 2020 utániak. Mindjárt itt van. hamarabb mint gondolnánk.

    • Attila (építtető)

      2015. július 20. hétfő - 11:28

      #107789

      Kedves Szabóbácsi!

      Nem igazán a ’90-es évek stílusát szerettem volna a leendő házamra húzni, de szerintem nem is fog úgy kinézni. A helyi rendezési tervben szerepel egyszerűen túl sok olyan szabályozás, amit nem értek, többen nem értünk. Mint írtam, az eredeti elképzelésem nekem is az volt, hogy nincs gáz, nincs kémény, napelem, napkollektor és hőszivattyú van csak, épp ezért a felületfűtés, és a hővisszanyerő szellőztetés, cellulóz szigetelés, stb.
      Nem értem manapság a 38°-os, magastető előírását sem. “Kicsit” régimódi a rendezési terv, ez van, ezt kell szeretni.

      A vizes hőszivattyú közeghőmérsékletével nem feltétlen értek egyet. Téli üzemben egy levegős hőszivattyúnak esetenként -10 (vagy kevesebb) fokból kell használható hőt előállítania, egy vizes rendszer ezzel szemben gyakorlatilag egész évben 16 fokos vízből dolgozhat (kútfúróknál utánajárva a terület ebből a szempontból jó adottságokkal rendelkezik).
      Ezt nyáron közvetlenül tudnám a mennyezet csövezéseivel hűtésre is használni még a hőszivattyú kihagyásával is, így csak a szivattyú teljesítménnyel kell számolnom, a kompresszorral nem. Fúrt kutas rendszerről beszélek, nem nyílt vízről.
      Továbbra is fenntartom a helyet a hőszivattyúnak, nagyon szeretnék én azzal fűteni, tessék elhinni.
      A gyári COP, SCOP megadásokat szerintem illik egészséges fenntartással kezelni.
      A levegős hőszivattyúk COP értékét pl. +2 C°-ra adják meg. Erre a hőmérsékletre méretezve a rendszert egy hidegebb télen már kevés lehet, nem beszélve a jegesedéről, és a jegesedést gátló beépített fűtőbetétről. Ennek a COP-ja kereken 1. Több hőszivattyú használóval beszéltem, sőt, kaptam mérési adatokat is, grafikonon kijelezve az elektromos fogyasztástól a hőmérsékletekig, mindent.

      Kérhetek Öntől valamilyen elérhetőséget? Szeretnék egy kicsit hosszabban beszélgetni a fentiekről, ha nincs ellenvetése.

      Köszönöm!

      Üdv:
      Attila

  • Zoli

    2015. július 20. hétfő - 13:22

    #107790

    Kedves Attila!

    16 fokos vízzel nem lehet hűteni, hőcserélő kelleni fog. Gyakorlati tapasztalat: szellőztetőrendszer mellett minimum 19 fokos vizet lehet beengedni.

    Optimális esetben és 22 fok körüli belső hőmérséklet esetén maximum 400-500 m3 gázfelhasználás lehetséges (kondenzációs kazán esetén).

    Hőszivattyút én kihagynám, hűtést kútvízzel megoldanám, fűtést meg a kondenzációs kazánnal. Nálunk nagyon jól működik, jelenlegi meleg időszakban is max: 25,5 fok volt a házban.

    Kútba kell egy alacsony teljesítményű szivattyú mely használható öntözésre és hűtésre is. Wilo KTWU 4-0214 EM 30 m kábellel

    Zoli

    • Attila (építtető)

      2015. július 20. hétfő - 13:31

      #107791

      Kedves Zoli!

      Igen, tudom, hogy a 16 fokos vizet nem szabad egyből beengedni, pára kicsapódás miatt. A legtöbb ilyen rendszerhez emiatt harmatpont érzékelőt is építenek be. Viszont 16 fokos vízből könnyedén lehet csinálni melegebbet hűtés igénye esetén, egy keverőszeleppel.

  • Szabóbácsi

    2015. július 20. hétfő - 14:12

    #107793

    Kedves Attila, hát sajnos ha túl szigorú ez az előírás akkor nehéz valami modernebbet kihozni a 38°-ból.
    Fűtés. A gáz és áram (Geo-H) tarifák között kb. kettes a szorzó ár/fűtőteljesítményben. tehát ha a COP 2 fölött van, már olcsóbb mint gázzal. Ez olyan -5-8 fok között szokott lenni. Mikor és mennyit van ez alatt a hőmérséklet? Főleg -10alatt. Pár napnál órákat. Ha közelít az 1-es COP-hez, akkor leáll a HSZ és ott a fűtőpatron, magyarán villanyfűtés. Úgy -15foknál. Hányszor, hány órát van ez egy évben? Vagyis teljesen elhanyagolható. 2-es hőmérsékleti COP fölött már olcsóbb mint a gáz mint írtam és erre napelemmel is rá lehet segíteni. Vagyis a mérőre. Gázmérőre nem 🙂 Ráadásul a levegős egyszerű mint a faék és sokkal olcsóbb a szondásnál. (Az a skandináv országokba jó.) Mint írtam, betettem felújításom során egy nem is modern (on-off monoblokk) HSZ-t és még az akkor szigeteletlen házamnál is kevesebb mint fele számlát produkált a gázhoz képest, így kirúgtam tavasszal a gázműveket, végleg. arsic@t-online.hu

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TERV KRITIKA
Tervkritika 192 | még csak vázlat

Tisztelt Koós Úr! Nagyon örülünk, hogy rátaláltunk az oldalára. Nagyon sok hasznos tudnivalóval lettünk “bölcsebbek”. Egy 2 felnőtt 2 gyermek számára szeretnénk egy élhető családi házat építeni. Ami nagyon fontos volt, hogy ha lehetséges, a hasznos alapterület ne haladja meg nagyon a 100 nm-t. A telek 18 m széles és oldalhatáros beépítésű. Az alap ötletünket egy kis segítséggel le […]

Tervkritika 192 | még csak vázlat
2017. november 24. péntek
TERV KRITIKA
Tervkritika 191 | a funkció és a tömeg egysége

Tisztelt Koós Úr! Szeretném véleményét kérni tervezett családi házunkról a tervkritika rovatban.A telek kb.: 700 m2, saroktelek, keleti és déli utcafronttal. A beépítés módja szabadon álló, megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, maximális beépítettség: 30%, zöldterületi fedettség minimum 50%. A terület sík, jelenleg egy bontásra ítélt 10*10-es ház és egy melléképület található rajta. A déli utcafronton […]

Tervkritika 191 | a funkció és a tömeg egysége
2017. november 22. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább