Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2015. október 27. kedd

3D virtuális építészeti modellek a kőszegi KRAFT-projekt támogatásához

Előző cikkünket ott fejeztük be, hogy összefoglaltuk, milyen módszerekkel valósítottuk meg a három épület felmérését. A három műemléki épület a Chernel utcában található Festetics palota (Chernel-ház), a Bálház – késő barokk stílusú, udvart körülölelő U alakú alaprajzú – épülete és a leegkisebb a Művészetek Háza volt.

A feldolgozást támogatandó készült a helyszínről fotódokumentáció is. A jellemzően interaktívan körbeforgatható panoráma képek és hagyományos kézi képek birtokában azok a szereplők is értelmezni tudták az épületet, akik nem járták be a helyszínt, de aktív szerepet vállaltak a végső 3D modell elkészítésében.

Műemléki környezetben a jó minőségű kézi részletfotók kihagyhatatlanok, de jelentőségük mégis csökken. mivel a szkennelés következtében létrejövő pontfelhő teljes egészében leképezheti az adott formát, akár egy tagozat hibáival, letöréseivel, kopásaival stb. együtt. Mivel kézből fotózni gyorsabb, mint a pontfelhőhöz valós szín és kép adatokat hozzárendelni, ezért gyakori maradt a hagyományos fotódokumentálás is. Ennél a projektnél indokolatlan volt színes képszerű pontfelhőt készíteni.

burken-koszeg_koos_3

A későbbi feldolgozást segíthetik korábbi tervek, dokumentumok, leírások stb. Kőszegen ilyenek nem álltak rendelkezésre. A feldolgozás kizárólag a helyszínen, a felmérés során begyűjtött információkra hagyatkozott. A nyers adatokat tehát fel kellett dolgozni, a pontfelhőt szűrni, tisztítani kellett és összeilleszteni egy további munkára alkalmas állománnyá.

Pontfelhőből felhasználható 3D modell, mely többet ad az építészeknek egyszerű modellnél

A pontfelhő alapján készült háromdimenziós modell virtuális felépítése szakértelmet kíván. A virtuális felépítésre kétféle módszert használunk, jelen esetben, Kőszegen az épületek minden elemét lehetett jellemző formákkal modellezni.

A modellezés egyik sarkalatos kérdése a részletezettség és a pontosság. A két szó, két különböző fogalmat jelöl. A pontosság azt jelenti, hogy a pontfelhő mekkora hibával tér el a valóságtól, ez akár legfeljebb 5 mm-es hibahatárt jelenthet, tehát nagyon kicsi a pontatlanság, azaz meglehetősen pontos az eljárás.

A részletezettség az jelenti, hogy a modell mennyire egyszerűsít, milyen mértékben redukálja a valóságot: épületek esetén a lépték megadása sejtetheti a részletezettséget. Építészként tudjuk, hogy egy 100-as vagy 50-es terv között milyen tartalmi és ábrázolásbeli különbségek vannak. Kőszegen a felszerkesztett modellek elég részletesek lettek ahhoz, hogy egyaránt lehessenek alapjai egy felújításnak és a későbbi üzemeltetésnek.

burken-koszeg_koos_4

Végül csak egy kérdés marad: hogyan és mire használható még a virtuális 3D modell?

Korábban már felvetettünk néhány felhasználási módot. Látni kell azonban, hogy a végtermék nem maga a virtuális térben feszülő 3D geometria. Ez csak az alapja a további hasznosításnak.

  • Ebből lehet olyan megvalósulási állapotot létrehozni, amely olyan tulajdonságokat is tartalmaz, amelyeket nehéz vagy nagyon körülményes papíron és 2D-ben megalkotni pl.: gépészeti vezetékek ábrázolása, csövek szellőzők a térben mindenféle irányokban mehetnek; és itt nem arról van szó, hogy a kényelmesebb irányba tervezem, nincsenek lehetőségek, mert a meglévő állapotot kell ábrázolni!
  • Vagy szemléletes bejárást lehet készíteni, ráépíteni egy üzemeltetési stratégiát, továbbtervezés alapja lehet stb.
  • Megkönnyítheti a jövőben az engedélyeztetés folyamatát, vagy a tervezést. Képzeljük csak el, hogy egy központi adatbázisból a telekszomszédság épületei pontos háromdimenziós valójukban elérhetőek lennének, és referenciaként lehetne használni ezeket a tervezés során!

Ez csak három példa a felhasználási lehetőségeknek, a lényeg azonban a megrendelő igénye, minden megoldás, minden terv a felhasználó igényeinek megfelelően kerül kialakításra. Kijelenthető így, hogy az alkalmazás területe széles skálán mozog.

burken-koszeg_koos_5

Jelen projektben a 2D-es tervrajzok generálását kellett még elvégezni a modellezést követően. Mondhatjuk, hogy ez már szinte unalmas, ugyanakkor egy pontfelhőből készített modellből generált tervrajz nagyobb kihívás, mint egy eleve szabályosra tervezett idealizált épületterv és kijelenthető, hogy az így kapott 2D tervrajz a valóságot tükrözi vissza.

burken-koszeg_koos_6

Összefoglalva kijelenthető, hogy hosszú az út a valóság és a vizualizált reprezentáció között, a kívánt pontosság és részletesség elérése érdekében a folyamatokat és módszereket ismerni kell és át kell látni. A szükséges eszközöket be kell szerezni, megfelelően kell tudni használni és karban kell tartani, a szakembereket tovább kell képezni. Ezek mind befolyásolhatják, hogy a mai korszerű felmérési és dokumentálási lehetőségek elterjednek-e a hagyományosnak vehető mérőszalagos, lézeres távolságmérős, manuálé-skiccelős módszerekkel szemben. A Kőszeg városa pedig nem engedhette meg magának, hogy alternatívát válasszon: a mérnöki szaktudás és a korszerű technológiák párosáé a jövő!

Teljes cikk elolvasható a következő oldalon: OCUPLAN – 3D Virtuális modellek a Kőszegi KRAFT-projekt támogatásához

Egy másik épület körbejárható 3D-s terve

(x)

Hozzászólások (0): megnézem / hozzászólok

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

TECH
BIM | 3. BIM (GDL) könyvtárak

A BIMről szóló sorozatunk első részében sok szó esett az objektum könyvtárakról. Idemásoltam egy kis listát, ahonnal paraméterezhető tárgyakat lehet letölteni. A BIM annyiban is különbözik a GDL-től, hogy a nagyobb honlapokon ugyanaz a tárgy több szoftver platformra is letölthető. Ezek persze sohasem teljesek, így gyakran fordul elő, hogy pont nem abban a változatban található […]

BIM | 3. BIM (GDL) könyvtárak
2018. július 26. csütörtök
TECH
Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv

(sajtóközlemény) Június 22-től letölthető az első magyar BIM-kézikönyv. A négyrészes sorozat első kötete nem csupán az épületinformációs modellezéshez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat ismerteti, hanem a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit is részletesen bemutatja. A nemzetközi viszonylatban is hiánypótló, hazai BIM-kézikönyv sorozat első kötete június 22-től ingyenesen letölthető a Lechner Tudásközpont honlapjáról. A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az […]

Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv
2018. június 29. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások