Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. január 2. szombat

456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt

MKOlogo6

35 éve olvasom, értelmezem és próbálom alkalmazni az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokat, de talán most fordult elő először, hogy a 2015. december 29-én megjelent

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

megjelenése után nem tudom, hogy mit is jelent ez az egész, azt pedig végképp homályos előttem, hogy a soron következő tervemet hogyan is kell beadnom. Érdemes előtte elolvasni az előzményeket.

Az Építési törvényt az Országgyűlés 2015. december 15-i ülésén módosította a 2015. évi CCXII. számú salátatörvénnyel. Az új rendelet a következőképpen határozza meg magát:

2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.

Ergo nem tartozik semmiféle hatósági eljárás hatálya alá.

“(2) A bejelentés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott adatok mellett tartalmazza”

És itt következik egy felsorolás, ami csak azért érdekes, mert ezeket egy normál építésügyi engedélyezési eljárásban is be kell mutatni. Ha nem is mindről, de párról azért érdemes szót ejteni.

HÉSZ Helyi Építési Szabályozás

a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,

Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó épületek tervezése során a HÉSZ-t (az alap előirások kivételével) nem kell figyelembe venni, ami pedig az “építési hely és építési mód feltüntetésén” kívül még számos más előírást is rögzíthet. Ez különösen azokon a területeken lesz egyből problémás, ahol a utca, tájképvédelemnek kiemelt szerepe volt. A rendelet hatálya alá kerülő új épületekre nem fognak vonatkozni a helyi építési előírások, csak azokon lesz számon kérhető, ahol a meglévő házat átalakítják vagy bővítik, 300 m2-nél nagyobbak  illetve amik nem lakóépületek. Ez a kettősség még számos ponton okoz problémát.

Főépítészi egyeztetés, tervtanács, településképi véleményezés

A fentiekkel függ össze, hogy a jogszabály alkotói egyszerűen megfeledkeztek arról, hogy az egész országban tervtanácsok, főépítészi hivatalok működnek, akik eddig az építési engedély megszerzésének az első lépcsőjét jelentették. A HÉSZ többek között előírta eddig, hogy hol és milyen formában kell benyújtani tervtanácsra terveket. Hiába is lehetne örülni a számos problémával működő tervtanácsi rendszer esetleges eltörlésének, az ő szerepüket nem érinti a rendelet, vagyis nem tudni semmi biztosat.

A kiemelt területeken az előzetes főépítészi egyeztetés szükségességét ugyanakkor senki sem vitatta, mostantól a területükön olyan épületek fognak majd megépülni, amik megvalósulásuk befolyásolásához nem lesz jogi eszközük.

A rendelet nem említi a településképi véleményezést se, ami a fentiek kvázi hatósági irata, amit mostantól – a rendelet megfogalmazásából következően – e rendelet hatálya alóli épületek esetén nem kell beszerezni. Ez így leírva nincs a rendeletben, de mivel nem szerepel a kötelező munkarészek között, így jó lenne pontosan tudni, hogy most kell, vagy nem kell? Pontosabban bizonyos épületeknél mostantól miért nem kell, miközben a többi épületnél kötelező tartozék?

Domborzat és növényzet ábrázolása

c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete,

Mivel a “szomszédos telek tervezett domborzata” megfogalmazás nem értelmezhető jogi kategória, akár csak ebből az egyetlen felsorolási pontból is az látszik, hogy a jogszabályalkotó vélhetően nem ismeri az építési ügyet. Domborzatot és növényzetet felmérés alapján ábrázolni (másként hogy is lehetne?) azt jelenti, hogy földmérő által készített geodéziát kell készíteni, a növényállomány felméréséhez – ha komolyan akarjuk venni  magunkat – pedig külön szakember kell. Mindezt a szomszéd telkén végzet vizsgálattal. Ki fogja kötelezni a szomszédot, hogy egy geodétát beengedjen? Ha viszont “csak úgy körülbelül kell” ábrázolni a szomszédos telek “domborzatát”, akkor meg nem sok értelme van. (anélkül hogy tanácsokat adnék, elég lett volna a szomszédos telek csatlakozási magasságát meghatározni)

Mivel erről nem rendelkezik külön a jogszabály, ezért ez vélhetően a tervező felelőssége, aki ezt csak társtervező bevonásával tudja szakszerűen teljesíteni. Ellenkező esetben elmarasztalható lesz, ha pl. összekeveri a kocsánytalan tölgyet a kocsányos tölggyel. Ha viszont ilyen szintig erre nincs szükség, akkor maga az előírás is szükségtelen.

Közút csatlakozás

h) a tervezett közterület-csatlakozás,

A közútcsatlakozás számos esetben külön egyeztetést, sőt engedélyeztetést jelentő folyamat, ami az építésügyön kívüli hatóságok, szervezetek bevonását is jelenti. Az önkormányzatok tulajdonában és/vagy kezelésében lévő utak esetében pl. a telek előtt húzódó árok felett kialakítandó új híd vagy a meglévő útpályához való csatlakozás részleteinek kidolgozásának ellenőrzése és engedélyezése eddig a polgármesteri hivatal megfelelő részlegeihez tartoztak. Mivel a rendelet ezekről nem tesz említést, így nem is tartoznak a hatályuk alá.

Aláírás

k) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

Az ÉTDR rendszer bevezetésével a tervek hitelesítése, megfelelő archiválása rendeződni látszott, bár meghatalmazottként hiába is töltötte fel a tervező a saját terveit, ezzel kvázi hitelesítette a terveket és az aláírólapot, a legtöbb helyen kérték az eredeti iratot papír alapon is. Elektronikusan csak úgy lehet aláírni, ha erre a hitelesítők (építtető, tervező) megfelelő elektronikus aláírással rendelkeznek. Csak erre az egy esetre figyelemmel  akkor kötelezni kellene az építtetőt egy ilyen rendszer megszerzésére. Ellenkező esetben marad a korábbi módszer, miszerint a terveket kinyomtatják, aláírják, benyújtják és a kormányablakokban pedig majd beszkennelik.

Utcakép

2. Utcakép M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
a) utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet lejtésekkel,
b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő épületei, építményei homlokzattal földhivatali adatszolgáltatás, helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,
c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete, tereptárgyai helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,

Aki kicsit is járatos az építésben, annak tudnia kell, hogy egy rossz megfogalmazás milyen anomáliákat szülhet. Az “utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet” számos esetben egyszerűen értelmezhetetlen, részben mert pl. egy nagy telek esetében lehet olyan távol az épület az utcától, hogy ez a kifejezés nem értelmezhető.

Ha már így fogalmazódott meg ez az előírás, akkor mi tekinthető helyes megoldásnak, ha pl. az utcafront sok szögben megtörik, ha az épület semmivel sem párhuzamos, pl. sokszög vagy kör alakú, a telek éppen egy éles kanyarban található? Ki mondja meg, hogy egyedi esetekben mit és hogyan kell ábrázolni és mi számít oknak ahhoz, hogy új bejelentésre utasítsák az építtetőt? (eddig egyszerűen egyeztetett a tervező az építési előadóval és tisztázták).

A legviccesebb azonban az, hogy ha az előkertben meglévő nagy lombozatú fák vagy magas sövény található illetve ezek telepítését tervezik, és ezeket ábrázolni is kell, akkor ezek gyakorlatilag teljesen el is takarhatják az utcaképben bemutatni szándékozott homlokzatot, vagyis értelmetlenné válik az egész utcakép.

Kerítés

d) a tervezett épület utcafronti tervezett nézete a tervezett színekkel és anyagokkal, kerítéssel,

A kerítésépítés hosszú idő óta nem engedélyköteles építési tevékenység, így elég furcsa látni, hogy a végletekig leegyszerűsített műszaki tartalomban megjelenik, mint kötelező munkarész. Mivel a jogszabály nem részletezi a kerítés bemutatásának részleteit, így ez ebben a formájában értelmezhetetlenné vált.

Ha a tervező ugyanis szó szerint végzi a feladatás és energiái a kerítés megtervezésére is kiterjednek, akkor olyan utcaképet fog rajzolni, ahol a kerítés takarni fogja a bemutatni szándékozott épülethomlokzatot. Ha viszont ezzel nem akar bajlódni és egy szem kontúrral jelzi a drótfonatos kerítést, és ha majd az építés közben az építettő mégis mondjuk egy barokkos kovácsoltvas kerítésre akar váltani, akkor új bejelentés szükséges kerítés tervekkel? Vagy erre nem lesz szükség? Ha ez utóbbi az igaz, akkor eleve kár volt beletenni a jogszabályba.

Alaprajz, metszet

A jogszabály legnagyobb meglepetése, hogy a benyújtandó tervdokumentációnak nem része sem az alaprajz, sem a metszet. Ezek kötelező benyújtásának a hiánya gyakorlatilag mellőz mindenféle szakmaiságot, hiszen ezek nélkül nem készíthető terv, a benyújtása innentől kezdve puszta opció marad.

Az alaprajz és a metszet kihagyása a kötelező tervrészek közül teljeséggel érthetetlen, miközben természetesen minden terv alapjait jelentik, hiszen nélkülük nem készíthető semmiféle homlokzat sem.

Homlokzati tervek

Bár itt is hosszú a felsorolás, inkább csak kiemelnék pár pontot.

3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel,

Vagyis csak a szomszédok irányában!! Most pl. egy olyan telekre tervezek, aminek 3 oldalán utca van és csak egy szomszédja. Ebben az esetben csak ezt az egy homlokzatot kell megrajzolnom illetve azt az utcaképet, amin a pl. tömör kerítés eltakarja az utcai homlokzat egy jó részét? A tervdokumentáció így egy helyszínrajzból és két homlokzatból fog állni, két homlokzatról rajzot sem kell beadnom?

b) a tervezett növényzet, térburkolatok,
c) a tervezett tereprendezés,

Bizonyára én vagyok értetlen, de homlokzati terven (nézetrajzon) nem tudok térburkolatot (sem tereprendezést) ábrázolni, mert az ábrázoló geometriai tanulmányaim szerint azok egy másik vetítési síkon vannak (alaprajzon, helyszínrajzon).

4. Műszaki leírás, amely tartalmazza a következőket:
a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
b) az építési telek terheléseinek összefoglalása,

Sajnos nem tudom értelmezni a az “építési telek terhelés” meghatározást, mert az lehet akár a beépítettségével, a burkoltságával, a különféle szennyezéskibocsátással kapcsolatos is. De ezeket is csak feltételezem.

e) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,

A kormányrendelet lényegében csak a “helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,” betartását követeli meg, a HÉSZ-ét nem, így nem tiszta számomra, hogy e “bemutatásnak” mi a célja és értelme. Mivel nem lesz hatósági eljárás, így senki sem fogja vizsgálni, hogy a tervezett épület illeszkedik-e bármihez is, így ide bármi írható, hiszen nem kell megfelelni semminek sem. És ha azt írom le, hogy nem illeszkedek semmihez sem, akkor mi alapján fogják utasítani az építtetőt, hogy másikat nyújtson be?

Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzése

4. § (1) A jegyző a bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.
(2) Amennyiben a bejelentés alapján végzett építési tevékenység eredményeként megvalósult építményt az Étv. alapján le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az építésrendészeti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

Az ellenőrzés igazán akkor válik izgalmassá, ha elképzelünk egy olyan tervdokumentációt, ami csak a bejelentéshez készült (és olyan paraméterei vannak, hogy kiviteli tervet sem kell hozzá készíteni), ráadásul M 1:200 léptékben, alaprajz és metszetek nélkül.

A rendelet nem foglalkozik a tartószerkezeti vonatkozásokkal, ki és miképpen fogja ellenőrizni (megtervezni) a szerkezet állékonyságát, az eurocode szerinti földrengésállóságát, amiket viszont minden más esetben megkövetelnek.

Ha a rendelet hatálya tartozó épületek abba a kategóriában vannak, amikhez nem kell alaprajz, metszet, se kiviteli terv, a kivitelező mi alapján fog kivitelezni, hiszen alaprajza sincsen?

Az építésfelügyelet mit fog ellenőrizni? Még azt sem tudják megállapítani, hogy eltértek az alaprajztól, hiszen nincs alaprajz. Pusztán a 4 homlokzati nézetből és egy helyszínrajzból nem lehet reprodukálni egy alaprajzi elrendezést, főleg nem egy pl. félszinteltolásos, részben tetőtér beépítéses, terepre ülő, szintenként eltolt alaprajzú lakóépület esetén.

Ha nincs alaprajz és nincs metszet, se kiviteli terv, akkor a helyszíni ellenőrzéseken az FMV-n fogják leverni az OTÉK-ot és minden mást is??? Mit szólnak mindehhez az FMV-k (felelős műszaki vezetők)?

Ha nincs alaprajz, akkor a megvalósítás során nyílhat a WC akár a konyhából, lehet 60 cm széles lépcsőt építeni, gyakorlatilag nem lesz semmi sem ami az OTÉK betartását megkövetelné, lévén nincs alaprajz, nincs metszet, se kötelezően elkészítendő kiviteli terv.

ÉTDR

Az elektronikus ügyintézés oldalán, az építési tevékenységek felsorolásának a végén már ki lehet választani a “Egyszerű bejelentés (legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése)”, de belül a tárhelyen maradt minden a régiben és ott csak “kérelmet” lehet benyújtani.

Összegzés

A rendelet a hazai építésügyi engedélyezést durván két csoportra osztja és létrehoz egy kedvezményezetti kört, akikre jogszabályok, előírások nem fognak vonatkozni.

A rendelet szellemisége szerint az egész tervezési folyamat kizárólag az építtető és a tervező magánügyére redukálódott, ahol a hatóság semmiféle vizsgálatot, kontroll nem végezhet. Ha ellenőrizni akar, azt csak a kivitelezés közben építésrendészeti eljárás keretében teheti meg, de alaprajz és metszet hiányában értelmetlenné válik az ellenőrzés. Ha nem készülnek részletes tervek, a tervező miről fog nyilatkozatot adni? Ha egy épületnek nem lesz számon kérhető tervdokumentációja, tervezői nyilatkozata, akkor nincs mit ellenőrizni, gyakorlatilag mindenki azt építhet, amit akarhat.

Azok az építtetők, akik úgy vélték, hogy számukra már eddig is csak nyűgnek minősültek holmi építészi, tervezői önkormányzati és hatósági szempontok, azok számára nyilván örömteli esemény lehetett a jogszabály kihirdetése. Ki lettek iktatva a hatóságok, a különféle önkormányzatokon belüli osztályok, nem kell betartani a HÉSZ-t. Nem fontos a belső elrendezés, a kerítés ortogonális nézete és a homlokzat színe fontosabb, mint az alaprajz.

Továbbá aki ezt az egészet megszerkesztette, az vélhetően nem ismeri az alig 2 éve sok milliárd Ft-ból kialakított és bevezetett ÉTDR rendszert, mert így egy komplett rendszert tesz teljesen feleslegessé.

Nem látni hogy pl. egy bejelentés elutasításának milyen jogorvoslati következményei, lehetőségei lehetnek.

Nem lehet tudni, hogy mi lesz így pl. a 300 m2-t nem meghaladó társasházakkal, azokhoz is elég egy helyszínrajz és 4 homlokzat? (a rendelet ugyanis csak lakóépületről szól, lakásszámról nem)

Fontos hangsúlyozni persze, hogy mindezek csak bizonyos feltételeknek megfelelő ÚJ lakóépületekre vonatkoznak. Nem vonatkozik 300 m2 hasznos alapterületnél nagyobb lakóépületekre (pl. társasházakra sem), nem vonatkozik átalakításokra, bővítésekre.

A véleményem szerint ezzel egész egyszerűen megerőszakolták az építési törvényt, kibújtak a hatálya alól, ami felveti annak az esetleges következményét, hogy valamiféle akció induljon a rendelet visszavonására, átmeneti felfüggesztésére illetve alapjaiban való átdolgozására.

A most kihirdetett rendelet alapján nem lehet a rendelet hatálya alá tartozó épületek tervdokumentációit sem benyújtani, sem elbírálni, sem a megépítésüket ellenőrizni. A jogszabály a kihirdetése napján megbukott.

Kiegészítés 1.

anélkül, hogy nagy dobra verték volna, módosították a 312/2012-es jogszabályt, pontosan a most taglalt változások miatt

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200312.KOR

A kis balra mutató kezecskék jelzik a változásokat. Itt azonban nemcsak az itt taglalt 456/2015-ös rendeletet, hanem az ezzel kapcsolatosan előtte megjelent 441/2015 (Xii. 28.) nevű salátatörvényt is figyelni kell. Olyan sok a változás, hogy részletesen át kell nézni az egészet, mert rengeteg pont változott meg és lehet hogy valahol megbújt olyan előírás, ami nagyon lényeges lehet. Jó böngészést és ha valaki talál valamit, kérem jelezze!! Ebből következően érdemes lesz a többi vonatkozó rendeletet is átfutni, mert megváltozhattak. A 312/2012-ben csak ennyi áll, ami fontos lehet:

“62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…”

nos “a szakmai és biztonsági előírások” megfogalmazással nem jutunk sokkal előbbre.

frissült: 2016.01.05. 12:58

Kapcsolódó jogszabályok

Kapcsolódó írások

 

Elkészült a fenti írás folytatása:

456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Mit tudunk eddig biztosan?

Hozzászólások (109): megnézem / hozzászólok

  • Ördögh László

    2016. január 2. szombat - 06:26

    #108678

    ….hát igen. Évek óta jól látható módon devalválódik az ÉPÍTÉSZet, mint szakma, mint fogalom. Jól nyomon követhető ez a középiskolai oktatástól az MSC-nek csúfolt mesterképzésén át a szakmai(?) kamara működésén és hatáskörén át végig…

    Ne feledjük, hogy ezek mögött bizony igen jól felfogott érdekek állnak.

    Hányan tudják pl. hogy egy megyei jogú városban sok-sok-sok éve miért nem tűr meg főépítészt a háttérből irányító “országépítő” politikus? Vagy hogy maradjak csak szűkebb pátriámban a dél-Alföldöm, ahol bizonyos “jónevű” építészek összehangolt munkaközössége megakadályozta, hogy a térségnek legyen állami főépítésze. Juhhé’ kurjanthattak föl, innentől kezdve nincs független szakmai kontroll, tehetjük amit csak akarunk…

    A cél közeledik, ami nem lehet más, mint a káosz. Csakhogy ebbe épp azok a családok fognak belerokkanni, akik érdekét épp egy jól és szakszerűen megtervezett épülettel lehetett (volna) segíteni.

    A jószándékú építészeknek így nem marad érvük, amivel rá tudnák venni az építtetőt arra, hogy mégis csak csináltasson olyan “kivitelezési dokumentációt” amely a beruházók, a kivitelezők, az ellenőrzést és elszámolást végzők számára egyértelmű, részletes, szakszerű.

    Az igazságügyi szakértők azonban örülhet(né)nek, mert valószínűleg jelentősen meg fog emelkedni a peres ügyek száma. Csak megjegyzem, az ebben a témakörben jártas laikusok olvasóknak…ne örüljenek, mert az igazságügyi szakértői kamarai tagság felvételénél nem sok valódi szakmai kontroll van. Komoly esély van rá, hogy olyan “kolléga” fogja vizsgálni az ügyüket, akinek -esetleg- nem sok szakmai tapasztalata, gyakorlata van/volt…

    Hofi Géza jut eszembe… egy réges régi Mikroszkóp Színpadi előadása címe ez volt:
    Hogyan(?) Tovább(!)
    H

  • lali

    2016. január 2. szombat - 06:46

    #108679

    magam is hasonló értelmezési zavarban vagyok. főleg, hogy a 312/2012. kormányrendelet nem került (ilyen irányú) módosításra. az meg ugye az építési hatóságok eljárását is hivatott rendezni.
    tehát az első munkanapon a jólértesült építtető beadja (nem tudni hogyan) a 200nm-es ház bejelentési rajzait, aztán két hét múlva elkezd építkezni.
    a hatóság meg ugye a 312/2012. 1.melléklet alapján azt mondja, hogy erre bizony kell engedély, tehát kimegy és kerdez. a szomszed meg feljelent.
    patthelyzet…

    • Varga Illés Levente

      2016. január 2. szombat - 12:36

      #108687

      Nem egészen így van. Részint értelmezésben a törvény felülírja a rendeletet, részint az utóbbi rendelet erősebb a korábban kiadott rendeletnél. Azaz, ha a különböző jogszabályokban ellentmondás van, akkor azt ezek alapján fel lehet oldani. Ha ma benyújtunk egy 200 nm-es lakóépületre építési engedély iránti kérelmet, akkor azt 5 napon belül el kell a hatóságnak utasítani (lévén az Étv. szerint nem is hatósági ügy), s az igazán fitt és top hatóságok ugyanakkor tájékoztatják a kérelmezőt, hogy a Ket. előírásai szerint a kérelmet annak tartalma alapján érdemben vizsgálják, így azt bejelentésként veszik, s aszerint járnak el.

  • Cser Eszter

    2016. január 2. szombat - 09:01

    #108680

    Ha megnézzük a 191/2009 (IX.15) Korm. rendeletet, itt a IV. fejezet tartalmazza a következőket:
    22. §186 (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető……
    (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.

    Tehát az én olvasatomban a 300 m2 nettó alapterület alatti új lakóépület építkezésének megkezdésekor az enaplóba fel kell tölteni egy komplett építési engedélyezési tervet (nem tudomásulvételi tervet ír!!!).
    Igaz ezt senki nem bírálhatja, kritizálhatja, de így az építkezés során ellenőrizhetővé válik, hogy mit építenek.
    A tudomásulvételi terv és a kiviteli terv = engedélyezési terv közötti összhang pedig a tervező felelőssége.
    Az újabb részletek a megváltozó CSOK-ról szóló hozzászólásokban már leírtam az első olvasati gondjaimat az új jogszabályokkal kapcsolatban. Ezeket most nem ismételném.
    De azóta beszélgettünk pár kollégával, és arra jutottunk, hogy január negyedikén kezdődő munkanapon nem tudunk korrekt tájékoztatást adni építtetőinknek.
    A következő hét vagy hetek (újabb jogszabály változtatásig) azoknak lesznek jók akik simliskedni akarnak.

    Én, mint felelősségem tudatában lévő építész (mint az építész szakma, mint építtetőim, mind saját magam felé) teljesen tanácstalanul kezdem az új évet.

    Hol van Ilyenkor a kamara, akiknek képviselni kellene bennünket???

    • Szalay Ákos

      2016. január 2. szombat - 21:45

      #108714

      Karácsony előtt még kiadta a közleményét a kamara:
      http://www.mek.hu/index.php?link=Magyar_Epitesz_Kamara_elnoksegenek_kozlemenye_20151221
      A megfogalmazás kissé homályos és általános, de azért kiderül, hogy nem ilyen lovat akartak:
      “Ez a kettősség – a műszaki és kulturális megfelelősség elve- vezérelte közös munkánkat, amikor a társadalmilag átlagosnak tekintett- a 1567/2015 Korm. határozatban megfogalmazott – családi házas építésnek tekintett házaknál a bejelentési eljárás mellett álltunk ki.”
      Az 1567/2015 (IX.4) Korm. rendeletben ez így szerepel:
      “1.4. A lakossági építkezések támogatása érdekében átlagosnak tekinthető minimum méret meghatározásával egy gyorsabb eljárásmenet kialakítása indokolt. Legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületű lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetőtér) építése vagy meglévő lakóépület legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közreműködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenő szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia.”
      Lakóépületről van szó, nem családi házról, mint a MÉK közlemény írja. És van különbség a 160 és 300 m2 között is.
      A közlemény után a MÉK szabadságra ment, a közlönyök meg jöttek sorban.

  • Ürmös Tibor

    2016. január 2. szombat - 10:21

    #108681

    Totális téboly !!!!!!!!!!

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. január 2. szombat - 12:07

    #108685

    Ez az alaprajz kérdés engem is elbizonytalanított. Ha ezt a törvényt kezdő óvónők hozzák össze, ők is gondolnak arra, hogy egy ház alaprajz nélkül smafu. Gondoljatok csak arra, hogy az építtetők 90%-a rendelkezik egy kockás papírral, melyen az alaprajz biztos szerepel. ÉS ERRE NINCS SZÜKSÉG? Az eddigi információk szerint nincs! És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a netes megnyilatkozások szerint ennek még örülnek is! Sajnos nem jellemző, hogy visszakoznának a hatalom képviselői, de ez a rendelet ebben a formában egy szabotázzsal ér fel. Azaz vagy ezt a rendeletet kellene cakk-pakk felfüggeszteni, és a hiányosságokat rendbeszedni, vagy elfelejteni, mert hogy mit fogunk januárban és hogyan benyújtani, sőt hova, az nagy kérdés!

  • Cser Eszter

    2016. január 2. szombat - 12:48

    #108689

    Elolvastam a hozzászólásokat és nekem a következő állt össze:
    Ha tehát hétfőn beadok egy bejelentési tervet amin egy olyan épület szerepel:
    – ami 300 m2 nettó alapterület alatti új lakóépület
    – az építési helyen belül van
    – a telek beépítési százalékának megfelel (más mutatónak nem kell megfelelnie)
    – tartalmazza amit a jogszabály előír,
    akkor a hatóság nem tagadhatja meg a tudomásulvételt, mivel semmi mást nem nézhet, és nem is tud igazán nézni.

    Ha netán megtagadja ilyen-olyan indokkal, akkor nekem nincs fellebbezési jogom.
    Bár újra beadhatom ingyen százszor is, és majd csak egyszer kifutnak a határidőből, vagy az össze-vissza elutasítási indokokból.

  • Varga Illés Levente

    2016. január 2. szombat - 12:50

    #108690

    Én csak dünnyögök magamban. 2014-ben, mikor az építésügy átkerült a BM-ből a Miniszterelnökségre (mint kiemelt, nemzetstratégiai ügy), akkor három dolog volt, amitől hangos volt a szakma:
    – az államtitkárság már nevében is hangsúlyosan vállalja, hogy igenis az építészet milyen magasztosan fontos cél, s mindent ennek rendelnek majd alá,
    – Lázár majd meg fogja szüntetni a “hülyejogszabályok”-at,
    – majd’ az összes korábbi építésügyest kirúgták a minisztériumi szinten.

    És most itt az első, kézzel fogható eredmény. Szép volt, fiúk, jó munka volt.

  • KK

    2016. január 2. szombat - 14:20

    #108694

    Az elmúlt két hétben több olyan ügyfelem hivott, akiknek 2014-15ben terveztem épület átalakitást, bővitést, tetőtérbeépitést, vagy akár új lakóépületet.
    Egy részük a CSOK miatt akar teljesen új házat, a másik részük viszont a településképi véleményezést szeretné elkerülni, mert a korábban elfogadott tervnél túl sok kompromisszumot követeltek meg.

    Totális káosz az egész.
    Eredetileg azt csiripelték a verebek, hogy ez csak 2017től lép életbe, lett volna 1 év rá, hogy minden összecsiszolódjon. Csak a 2017 már vészesen közel van a választásokhoz, előrébb kellett hozni bármi áron.

    “Ha ezt megcsinálják (áfa visszatérités, csok emelés, egyszerűsitett épeng), akkor a manyup lopás meg van bocsájtva nekik” – olvastam nem egy helyen, nem egy embertől.
    Ennyi.

    • Varga Illés Levente

      2016. január 2. szombat - 14:37

      #108695

      Nekem egy rokon jelezte, hogy az évek óta hatóságilag be nem építhetőnek minősített zártkerti ingatlant fogja most tavasszal beépíteni. Az áccsal már meg is beszélte. Víz persze továbbra sincsen, meg a telek továbbra is egy 250 cm széles zsákutca végében van, de hát most megnyílt az út…

  • Varga Illés Levente

    2016. január 2. szombat - 14:39

    #108696

    Mit tegyen januárban az az építtető, akinek van már építési engedélye 120 nm -es családi házára, de attól eltérően szeretne építkezni? Két alapesetet vázolnék:

    (1) Ha nem járt le az építési engedélye, akkor kérjen módosított engedélyt? Ugye ilyen kérelem már eleve nincsen, ezért építési engedélyt kéne kérni, melyben hivatkozik a korábbi engedélyre és attól történő eltérésre. Na de ha nem engedélyköteles, akkor ezt a kérelmet nem kéne elutasítani? Itt ugye további két aleset lehet:
    (a) nem kezdte el az építkezést (ebben az esetben nyilván teljesen új ügyként célszerű indítani, s inkább bejelentést tenni az új tervezetre),
    (b) elkezdte az építkezést és jogszerűen zajlik is.

    (2) Lejárt az engedély és hagyományos módon fennmaradási eljárást kellene lefolytatni. Na, ezt most hogyan? A 312-es 42. § (1) alapján az Étv. 48. § (2) a)-d) szerint képbe kerül a bejelentés is, azaz már a bejelentés elmulasztása is fennmaradási engedélyezési eljárást igényelne. Node, lehet bejelentést tenni egy korábban engedélyt kapott, elkezdett, de lejárt engedély alapján épülő házra?

    • Latorcai Balázs

      2016. január 3. vasárnap - 21:30

      #108746

      Tisztelt Levente!

      Szerintem jogilag csakis akkor lehet módosítást kérni, ha az építkezést megkezdték, kvázi az elektronikus naplóba mindent feltöltöttek, és a munkaterületet átadták.
      Ezen felül az építési engedély benyújtásakor jött létre egy eljárás, melyre annak lezárultáig azok a jogszabályok vonatkoznak (hacsak nincsen erre utalás, és feloldás a vonatkozó jogszabályokban), mely az eljárás megindításakor hatályos volt.

  • Kugler Ferenc

    2016. január 2. szombat - 16:34

    #108704

    “A szakértelem ócska, bolsevik trükk” Cs. I.)
    Kéretik ezt tudomásul venni!

  • Morva László

    2016. január 2. szombat - 16:53

    #108705

    Kedves Miklós!
    A műszaki ellenőrzés, illetve a FMV oldaláról nézve: az e-napló vezetése csak “bontás bejelentés…” ép. eng. kötelező, de építés bejelentésnél ez értelem szerűen nem működik. Egy 299m2 lakóházat egy sereg vállalkozó építheti? rajz nélkül? vb szerkezetet terv nélkül? a homlokzaton mi alapján tervezik az ablakokat, ha nem tudják, mi van mögötte? stb… Költségvetés átlagár? minőség, stb,stb…Miért “felel” a műszaki vezető, miért “felel” a műszaki ellenőr?
    Üdvözlettel: Morva László

  • László

    2016. január 2. szombat - 18:20

    #108710

    A főépítészek esetleg településképi bejelentési eljáráshoz kötheti ezeknek az építését…
    A 191\2009 22 par-a szerint meg nem kell kiviteli terv, mivel nem engedély köteles…ezekszerint akkor sem, ha monolit födém készül…
    Az egyszersites jó lett volna, de ez így értelmetlen és celtalan

  • Petrus Ferenc

    2016. január 2. szombat - 18:45

    #108711

    Én nem látom ennyire sötéten a helyzetet. Eddig is az építész felelőssége volt minden, ezután csak ki lett mondva. A mi kötelességünk, hogy betartsuk a szabályokat, ez felelősség, de ez eddig is így volt. Még ez az eljárás is teljesen felesleges. Egy 300m2 alatti lakóépületet egy tervezői ellenjegyzés és egy e-naplóba feltöltött terv után nyugodtan el lehetne kezden építeni. Nem dőlne össze a világ. Az építész a saját egzisztenciájával játszik, ha csal. Ez a rendszer a földmérőknél már régen működik, amit ők mérnek, az úgy van, nem ellenőrzi senki. Azt sem mondta senki, hogy nem kell alaprajzot, vagy metszetet csinálni. Nem kell csatolni a bejelentési dokumentációhoz, ez nagy különbség. Ha az önkormányzatok nem írnak a HÉSZ-ekbe sokszor agyzsibbasztó marhaságokat, akkor talán a jogalkotó nem húzza ki alóluk a szőnyeget, de visszaéltek a helyzettel és ez egy idő után valóban tarthatatlanná vált. Sok hülyeség van ebben a jogszabályban mert előkészítve nem volt. Nem tudjuk mi van, ha az ábrázolt terepalakítás engedélyköteles. A HÉSZ pl. pont a terepalakításnál lehet megengedőbb az OTÉK mérhetetlenül ostoba szabályánál. Most akkor az OTÉK marad? Régészeti területen ezentúl nem kell bevonni a szakhatóságot? Ha kell, hogyan, és ki vonja be? Szóval van itt mit csiszolni bőven, de szerintem a fő irány helyes. Még azt sem zárom ki, hogy az egyszerűsítések miatt a megmaradó engedély köteles épületek esetlek időben kapnak majd engedélyt. A szabadság mindig felelősség- Ezért szerintem ez nem csökkenti, hanem növeli az építész szakma fontosságát.

    • Varga Illés Levente

      2016. január 3. vasárnap - 14:36

      #108726

      Az építész tervezőt eddig is csak a legritkább esetben kapták el. Sőt, LB döntés van arról, hogy a felelőtlen tervezőt felmentették, mert a tervezési szerződést a cége kötötte, polgárjogilag pedig a cég disznóságaiért az alkalmazott nem vonható felelősségre. Szóval a “felelős tervező” bizonyítottan mítosz csupán.

  • Fürdős Lajos

    2016. január 3. vasárnap - 00:27

    #108715

    Most olvastam el a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet.
    Az előttem hozzászólók által már kritizált dolgok mellett, nekem első olvasatra három dolog volt kérdéses:

    1.
    Helyszínrajzon:
    “i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,”
    gondolom a kémény felülnézet mellé oda kellene valami szöveget is írni

    2.
    Műszaki leírásban:
    “a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,”
    Újra van tervezői nyilatkozat?
    Továbbá valóban, mik az alapvető követelmények?
    Például alaprajz, a helyiségkapcsolatok megfelelőségének igazolására, mint nyilatkozatmelléklet?

    3.
    Műszaki leírásban:
    “d) anyagok, színek ismertetése,”
    Ez itt most milyen anyagok? Homlokzati? Vagy kell a színe a monolit VB-födémnek?
    Továbbá: arról volt régebben szó, ha lehet inkább követelményeket adjunk meg az egyes szerkezetek teljesítményére, ne konkrét anyagokat, akkor most mi van?
    Bevallom, első pillanatban itt sóhajtottam fel, hogy nagy az Isten állatkertje, a többi, mások által is említett dologról az tartom, hogy csak szimplán szívatás.

  • Fürdős Lajos

    2016. január 3. vasárnap - 01:31

    #108716

    A kivitelei tervről:

    191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

    “1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed
    d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,”

    tehát valamilyen kivitelezési dokumentáció, mint ahogy eddig is volt, továbbra is van, csak a kérdés a tartalma.

    “3. § (1)
    b)
    A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.”
    Úgy gondolom, hogy pl. egy alaprajz hiánya az eléggé feltűnő. Továbbá nem véletlenül van elvileg a vállalkozónak felelős műszaki vezetője.

    “(2) A kivitelezési szerződés tartalmazza
    d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a (12) bekezdésre, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot),”

    A fentiekben ismételten szó van a kiviteli tervről.

    “5. § (1) A vállalkozó kivitelező építőipari kivitelezési tevékenységét az Étv. 39. és 39/A. §-ában meghatározottak szerint folytathatja.
    (2) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény, építési tevékenység kivitelezése akkor folytatható, ha
    a) az építésügyi jogszabályokat (ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet),
    b) az országos településrendezési és építési követelményeket, és
    c) a kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat
    megtartják.”

    Tehát nem épülhet 60 cm széles lépcső. 🙂 Valamint itt lehet számon kérni pld. a HÉSZ-t is.

    “9. § (1) Az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.”

    Itt is szerepel a kiviteli terv (még ha simán felhasználták is az eng. tervet, mindenféle kivitelezésre vonatkozó szerződéskötés nélkül).

    “22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”

    Jelen esetben szerintem ez most úgy értelmezhető, hogy nem az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció kötelező.

    “(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.”

    Tehát kell kivitelezési tervdokumentáció.

    Eddig is kellett kiviteli tervdokumentáció, csak éppen a 456/2015 rendelettel érintett körben nem “teljes körű” kiviteli terv (nem tervdokumentáció!), hanem engedélyezési terv képezte az alapját.
    Most maximum azt lehetne mondani, hogy a kivitelezéshez nem elegendő az eng. terv szintű anyag, hanem tényleges kiviteli tervek kellenek.

  • Fürdős Lajos

    2016. január 3. vasárnap - 01:41

    #108717

    Mégegyszer kiviteli terv:

    312/2012
    62. § (1) c) esetében lehet, hogy a hivatkozott jogszabályhelynél erre gondoltak (?):

    62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, az egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció és azok alapján készített kivitelezési dokumentáció, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…

    • Pető János

      2016. január 3. vasárnap - 20:14

      #108743

      62. § 1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e

      Ebben én nem találom a kiviteli dokumentációt az egyszerű bejelentési dokumentációnál.

      • Fürdős Lajos

        2016. január 3. vasárnap - 23:13

        #108748

        Persze, mert én azt írtam le amire esetleg gondoltak, de nem úgy írták. Az általam leírt szöveg nem a jogszabály szövege. 🙂 Azért is nem tettem idézőjelbe a szöveget.

  • Winkler László

    2016. január 3. vasárnap - 02:36

    #108718

    Ez az egész katyvasz egy, csakis egy helyről nézve válik értelmezhetővé, ha mindenki egy tervgyűjteményből , katalógusból keresne magának tetsző lakóházat. Ami persze nonszensz, de történtek erre utalások, hogy a kormány ezt szeretné, erre akarja terelgetni a népet. Aztán létrehoznak majd nekik tetsző építészekből tervező irodákat, műhelyeket és készülnek az “egyen tervek”. Az építtető olcsóbban hozzájut a tervhez, a hatóság sem akadékoskodik, akár egy hónapon belül kezdődhet az építkezés, aztán jöhet a kommunikáció, hogy mindenki jól járt. Ja, hogy az építészek nagy része mit csinál majd ez kit érdekel, hiszen nincs már szakma aminek ne tettek volna keresztbe. Bravó!

    • Kalmár Zoltán

      2016. január 3. vasárnap - 19:22

      #108741

      Na ez itt a lényeg, így gondolom én is, mert, hogy ez az egész agyrém nem az építészek és az építtetők, még csak nem is az engedélyező hatóságok életének megkönnyítése miatt jött létre, az biztos! Az építész szakma is, mint az egész ország, két határozott táborra fog szét esni: A bennfentesek és a kirekesztettek táborára. (Jelzem eddig sem szerettük nagyon egymást a szakmán belül, elég nagy volt a rivalizáció, hogy ne mondjam irigység.) Költői kérdés: a hatalmasok miért nem egyeztettek a szakmával mielőtt valami nagy dolgot akartak létrehozni? Hát a fentebb leírtak miatt. És mi Építészek ahelyett, hogy összefognánk, kiállnánk és megvédenénk a szakmát, az építtetőket és magunkat, (mondjuk az Építész Kamara maximális támogatása mellett tudnám ezt elképzelni), majd még egymással összevitatkozva (pártállástól függően) egymásnak esünk, marjuk egymást, elvérzünk és majd viharverten nyalogatjuk sebeinket, ki kicsit, ki nagyot nyal. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott. Az Építész Kamarának most lett volna igazán alkalma arra, hogy valóban segítse a szakmát, valóban tudott volna tenni a tagjaiért, most ezer módon, de megint nem állt ki mellettünk kedves kollégák. (A tagdíjakat azért, majd bizonyára emelni fogják.) A szakma becsülete iszonyatos mélyponton van és erről azért közösen tehetünk. Soha senki nem mert tenni a pozitív változások érdekében. mindenki félt és most is fél. 1979 óta vagyok a szakmában, azóta várom (de nem csak én), hogy végre nekünk is jó legyen és örömmel, teljes odaadással és anyagi megelégedés, biztonság mellett végezzük már végre dolgunkat ezt a csodálatos munkát, az Építészeti tervezést. Mi jön még?!!! …mert, hogy itt nincs még vége, az teljesen világos a tisztánlátók számára.
      (Csak egy megjegyzés: errefelé már elterjedt a hír, hogy “kockáspapírra” vetett skicc is elég egy jó kőművesnek, a házépítésre 2016-tól. Mondván, mostmár nem kell bonyolítani. Nekem pár ügyfelem decemberben azért nem kérte a szokásos sürgősséggel a tervek elkészítését, mert azt remélik, az idén már nem kell fölösleges pénzt kidobni a tervezőnek. …és ez terjed.
      Nem tudjuk, hogy ez most hattyú, vagy rút kiskacsa lesz, de az építészet világát sikerült ismét és még jobban megkavarni, az biztos!)

  • Cser Eszter

    2016. január 3. vasárnap - 08:07

    #108720

    Igaza van Miklósnak!
    Így ez túl sok ügyeskedésre és simliskedésre ad lehetőséget. Én mint építész ezt nem fogom tudni megakadályozni, nem foghatom minden építtetőm kezét, és nem is engedik fogni.
    Mennek majd a saját fejük után.
    Sokan örülnek ha nem kell kiviteli terv, ha csak pár dolgot kell beadni, mert annyival is olcsóbb lesz.
    Azután meg majd lesz valahogy.
    Most majd a kontúron belül azt lehet csinálni amit akarnak.
    Az energetika sem igazán érdekel egyeseket, mert mindig találni olyat (akinek nem inge ne vegye magára!) aki egy kicsit több pénzért kiad egy nullás, vagy közel nullás energetikai tanúsítványt.
    Nálam nagyon sokszor fordul elő, hogy a terven még C vagy B minősítésű ház, a használatinál már A minősítést kap, pedig csak az lett beépítve amit terveztünk.

  • Szépvölgyi Tamás

    2016. január 3. vasárnap - 13:08

    #108725

    Üdvözlök minden olvasót!

    Nézzük meg nem jogi, hanem műszaki tartalom szerint ezt a zürzavart…
    Ha félretesszük, azt a tényt, hogy jelenleg nem lehet beadni a terveket, hiszen egy katyvasz az egész, mi, még a következő problémákat észrevételeket tennénk:

    Teljesen jogos az a meglátás, hogy a “tipusterv” felé terelik a dolgot. Majd pár iroda szépen pénzért eladja a “tipusterv” liszenszjogát, tehát máris megvan az építészeti tervezési díj…Mert ugye eladhatja, hiszen egy csomó plusz információt tartalmaz, ahhoz képest, amit be kell nyújtani, tehát, mint full extrás bejelentési doksiként pénzért lehet eladni. Ebből megint kaszál valaki, de nagyon sokat.

    Nem lesz olyan FMV, aki ilyen körülmények között bármit is felvállal.

    Az ellenőrzési problémát most nem veszem figyelembe, mert azt majd úgyis leboxolják egymás között a hatóságok…
    DE, mi a helyzet a Statikával? Mi a helyzet a kéménnyel?

    Csak hogy két igen veszélyes dolgot említsek.
    A kémény hozzájárulást meg kell adni 8 napon belül…aztán, ha visszaáramlás lesz és meghal valaki ???
    Statikai terv kellett minden monolit betonszerkezethez. Ezek a szerkezetek, most hogyan lesznek bevasalva ? Majd eldönti a FMV ? Nem lesz olyan hülye senki, hogy felvállalja ezt a felelőséget.
    Tehát én igazából a tartószerkezeti problémát és a kémény problémát látom nagyon komoly hiányosságnak, hiszen mindkettő halált is okozhat…
    De ha nem is lesznek ilyen durva példák, repedések a szerkezeteken azok biztos keletkeznek, sőt alapozási hibák is lesznek… Ezekből pedig szép nagy kártérítési perek lesznek…

    Összefoglalva, nemcsak jogi bajok, de műszaki problémákat is hoz magával a “tisztelt” Minisztérium újabb elmeszüleménye… Az majdnem biztos, hogy nem vonják vissza, inkább a foltozást fogják választani…csak én attól félek, hogy ez egy előkészület volt csak a tipustervek felé…
    Nehogy bekerüljön egy olyan módosítás, hogy ez az új szabályozás csak a tipustervekkel használható, amit persze xyz kormányközeli cég fog árusítani… De ez már csak az én rémképem…
    Ellenben ha így marad minden, akkor sok-sok perre lehet számítani.

    • Fürdős Lajos

      2016. január 4. hétfő - 00:36

      #108754

      Lehet, hogy fáradt vagyok, így éjfél után, de nem értem a problémát.

      A kivitelezést már jó ideje nem a felelős műszaki vezetők vállalják el, hanem kivitelező vállalkozók. A felelős műszaki vezetők a kivitelezők, és nem az építtetők “alkalmazott”-jai, még akkor is, ha főleg “családi házak” esetén az építtető fizeti. Ez a szemlélet még a “házilagos kivitelezés” korából maradt fennt, de úgy látszik, kiirthatatlan.

      Tehát ha a kivitelező nem kér tervet, márpedig kérni fog, mert mi alapján “számoljon”, akkor ha az ember ténylegesen alkalmazott, ki kell lépni, ha pedig megbízási szerződéssel működne, nem köt szerződést. A jogszabállyal érintett épületek esetében általában a megbízási szerződés volt szokásban, amit általában az elektronikus napló indulása előtt csak akkor kötöttek meg, ha jött az építésfelügyelet.

      Közbevetőleg jegyzem meg: mi a helyzet az FMV-ék felelősségbiztosításával? Azt ki fizeti, ha egyáltalán szokta valaki fizetni? 🙂

      De most nézzük a két kérdést:

      A kémény: nem értem, valamiről lemaradtam?
      Régebben be kellett adni az eng.tervi doksit a kéményseprőkhöz, a jelen vitatott jogszabállyal érintett épületeknél, de pár év óta nem (ha csak nem speciális esetben). Az elkészült kémény átvételéhez sem kellett ezen épületnagyságnál általában 1 óránál több.

      Statika: azért mert valami nem része a benyújtandó dokumentációnak, az még kellhet, akár úgy, hogy külön jogszabály előírja, akár úgy, hogy szakmai szempontok megkövetelik. Mérnökök vagyunk vagy nem? Önállóan gondolkodó felnőttek, vagy bégető birkák? Egyébként úgy emlékszem, hogy tervező építészként az általam tervezett épület tartószerkezeti terveit bizonyos határokon belül megcsinálhatom, ha akarom. Lehet hogy nem csak azokét, de most had ne nézzek utána. 🙂
      Természetesen ez csak jogi feltétel, mert építészként meg kell tudnom csinálni, mert ha nem, akkor vettem, vagy loptam a diplomámat. 🙂

      • Szépvölgyi Tamás

        2016. január 4. hétfő - 09:09

        #108760

        Kedves Lajos!

        “A kivitelezést már jó ideje nem a felelős műszaki vezetők vállalják el, hanem kivitelező vállalkozók. A felelős műszaki vezetők a kivitelezők, és nem az építtetők “alkalmazott”-jai, még akkor is, ha főleg “családi házak” esetén az építtető fizeti. Ez a szemlélet még a “házilagos kivitelezés” korából maradt fennt, de úgy látszik, kiirthatatlan.”

        Ez nem igaz ! A jogszabályt tessék elolvasni. A jelenlegi szabályozás alapján a FMV viszi mindenért a balhét. A jelenlegi szabályozás alapján neki a nap 24 órájában kinn kellene lenni. Most “hadne” kotorjam elő, de ha kell megteszem.Sajnos a bírói gyakorlat is ezt mutatja, hogy az első a FMV, akit lehet rugdosni. Ez nem beidegződés, sajnos tény.

        “Régebben be kellett adni az eng.tervi doksit a kéményseprőkhöz, a jelen vitatott jogszabállyal érintett épületeknél, de pár év óta nem (ha csak nem speciális esetben). Az elkészült kémény átvételéhez sem kellett ezen épületnagyságnál általában 1 óránál több.”

        Azután, ha az átvételnél az az álláspont, hogy ez így nem jó? Azért ki viszi a balhét?
        Régebben egyeztetés volt, majd megépítés a tervek szerint, és ha minden jól ment át is vették. Ha most épít az építettő egy kéményt, úgy ahogy ő gondolja, arra mi a garancia, hogy át is veszik? Hát elárulom, hogy semmi. És, ha nem veszik át, akkor a felelős az ki lesz ? Az építtető maximum.

        “Statika: azért mert valami nem része a benyújtandó dokumentációnak, az még kellhet, akár úgy, hogy külön jogszabály előírja, akár úgy, hogy szakmai szempontok megkövetelik. Mérnökök vagyunk vagy nem? Önállóan gondolkodó felnőttek, vagy bégető birkák? Egyébként úgy emlékszem, hogy tervező építészként az általam tervezett épület tartószerkezeti terveit bizonyos határokon belül megcsinálhatom, ha akarom. Lehet hogy nem csak azokét, de most had ne nézzek utána. 🙂
        Természetesen ez csak jogi feltétel, mert építészként meg kell tudnom csinálni, mert ha nem, akkor vettem, vagy loptam a diplomámat.”

        De magamnak ?

        Én úgy gondolom, hogy a statikai tervmelléklet a terv része. Nem magamnak firkálgatok. Az építtető, mit lát ? Azt, hogy alig kell valamit beadni, és természetesen ezért azt szeretné, hogy az ár is tükrözze ezt.
        Ezek után, ha nekem egy pokoli nyomott áron még a magam megnyugtatására statikát is meg kell csinálnom, ez már nonszensz.
        A mérnöki munka így is úgy van a köztudatban, hogy egy szükséges rossz, mert a mérnök, csak papirokat csinál, és azt nem kell kifizetni.

        A mérnök szolgáltat. Ez egy szolgáltatás, amit meg kell fizetni. Ha nem fizetnek valamiért, vagy nem rendelik meg, akkor azt nem csinálom meg. Hülye azért nem vagyok, hogy ingyen dolgozzak.
        Ha tervezek valamit, ahhoz kell statika is. Ha nem rendeli meg, akkor azt nem fogom megcsinálni. De akkor, – mivel mérnöknek tartom magam – az egészet nem vállalom el.
        Mi építészettel és statikával is foglalkozunk. Meg tudunk csinálni mindent, de nem ingyen csak magunknak.
        Mivel mérnöknek tartjuk magunkat, a statikai terv nálunk a tetőtől az alapozásig szól, és nem csak egy födémre, vagy pillérre. Az építészeti tervek része a statikai terv is. De ez most nem kell, amiből az következik, hogy vagy a FMV, vagy a kivitelező, vagy az építtető viszi a balhét. Hát itt a probléma, hogy akkor ki is? Eddig egyértelmű volt. Mára ez már nem az.

        Megint csak hangsúlyoznám, hogy ez az egész katyvasz nem csak jogi probléma, hanem műszaki is.

        Ne magunkból induljunk már ki. Az építtető nem szakember. Az építtető azt látja, hogy gyengült a szorítás, és ennek még örül is. Hogy a műszaki feltételeit ki biztosítja ? Hát a kivitelező. Sajnos ma ez a gyakorlat. Az építtető keres egy kivitelezőt, aki majd jólmegmondja, hogy hogyan kell megcsinálni a kéményt, a födémet stb. Aztán, ha gond van? A kivitelező már rég megszünt. Ki az aki marad? A felelős műszaki vezető. Az valószínűleg még praktizál, és őt elő is lehet venni. Szuper.
        Megint a mérnök issza a levét a dolognak, de természetesen a tervezési díj töredékéért.
        Sajnos ez van…ennek megint mi isszuk a levét, az építtetőnek pedig kevesebbe kerül a mérnöki munka, tehát megint munkát vettek ki a kezünkből.

  • Szalay Ákos

    2016. január 3. vasárnap - 16:03

    #108727

    Kedves Miklós!
    Lehet, hogy rosszul láttam, de úgy emlékszem volt egy olyan megjegyzésed, ami kvázi összeesküvés elméletet említett. Lehet itt ennek a jogszabályhalmaznak az értelmezésével foglalkozni, de ennél sokkal lényegesebb, hogy ez az egész nem a magyar polgárok és magyar családok érdekét szolgálja, hanem egy szűk vállalkozói réteg akadálytalan érdekérvényesítését. Milyen fórumon lehet szerinted ez ellen tiltakozni?

  • Szalay Ákos

    2016. január 3. vasárnap - 17:18

    #108734

    Igen erre.
    Kíváncsi vagyok a Kamarák állásfoglalására.
    Az országgyűlési képviselő jó gondolat.
    Remélem a jogászok már dolgoznak….

  • Dr. Reich Lajos

    2016. január 3. vasárnap - 17:39

    #108735

    Kedves Mindenki!

    Építtetöként kérdezem, hogy az Önök véleménye szerint a hasznos alapterületet hogyan kell számítani? Kézenfekvönek látszó kérdés, de mégsem az… Mivel mind a CSOK, mind az építési engedélyezés egyszerüsítéséröl szóló rendelet 300 nm-nél húzza meg a felsö határt, nyilkvánvalónak látszik, hogy a jogalkotó ugyanarra a 300 nm-re gondolt.

    Csakhogy az egyszerüsitett bejelentés az OTÉK-ra hivatkozik, ami szerint “Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.” és “Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”,

    míg a CSOK sokkal pontosabb felsorolást ad, eszerint “E rendelet alkalmazásában… hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;”

    vagyis (hacsak nem tévedek) az OTÉK szerint a garázs és a pince is beletartozik, míg a CSOK szerint ezek nem tartoznak bele, sem a terasz, lodga, satöbbi. Laikusként, de a szó értelmét logikailag értelmezve szerintem az utóbbi a helytálló, hiszen miért is lenne a lakhatás szempontjából “hasznos terület” a gépjármü tároló, a pince, vagy a terasz.

    Önök ezek alapján hogyan jelentenék be a “hasznos alapterületet”?

  • Kalmár Zoltán

    2016. január 3. vasárnap - 17:59

    #108737

    Ha nem kell alaprajz honnan tudja a hatóság, hogy 300m2 alatti ez épület? 🙂

    • Fürdős Lajos

      2016. január 4. hétfő - 00:04

      #108753

      A bejelentési dokumentáció része a helyiségkimutatás! 🙂

      • Kalmár Zoltán

        2016. január 4. hétfő - 08:53

        #108758

        Igaz, bocs.

      • Pető János

        2016. január 4. hétfő - 12:33

        #108763

        Ezen a 300 nm-en azért el lehet egy darabig molyolni, hogy a különböző jogszabályok különböző értelmezései össze legyenek fésülve.
        A kiviteli terv szükségességének 300 nm-es alsó határa emlékezetem szerint a bruttó 300 nm-re vonatkozik.

  • Dr. Reich Lajos

    2016. január 3. vasárnap - 18:44

    #108738

    Köszönöm a válaszokat! A kérdésem inkább arra irányul, hogy az egyszerü bejelentés esetén sem kell ugye hozzászámolnunk a hasznos alapterülethez a garázst, pincét, lodgát is? Azaz a bejelentéskor is számíthatom-e a CSOK szerinti szabályok szerint a hasznos alapterületet? Füllenteni nem szeretnék…. és ha az alaprajzból nem is, de másból talán következtethet a hatóság és nem szeretném, ha másképp számolna mint mi és túl nagynak számolnák az alapterületet, hogy aztán mégis hónapokig tartó engedélyezési eljárásra kötelezne, számos további és értelmetlenül betartandó részletszabályt számon kérve…

    • Riba Zsolt

      2016. január 4. hétfő - 15:10

      #108766

      Kedves János,

      A bejelentés határának számító 300m2 az OTÉK szerinti nettó 300m2, azaz bele kell számolni a garázst, pincét, egyéb tárolókat is.
      A CSOK teljesen más tészta, saját fogalommeghatározással, aminek a célja, hogy CSOK-ot olyan is igénybe tudjon venni, aki “viszonylag kis ” lakóterületű, de sok tárolót (garázs) tartalmazó lakóépületet szeretne építeni/bővíteni/vásárolni. A lakásépítési támogatásokról szóló 256/2011 (XII.6.) Kormányrendelet 300m2-e csak arra vonatkozik, mely épület esetében igényelhető a CSOK, és nem célja általánosan egzakt meghatározást adni a “hasznos alapterület”-re.

      • Riba Zsolt

        2016. január 4. hétfő - 15:13

        #108767

        Bocsánat, nem János, hanem Lajos 🙂

    • Váradi Gábor

      2016. január 4. hétfő - 15:40

      #108768

      Az OTÉK szerint (46a. Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete.) az épület valamennyi szintjének összes nettó területe – azaz pinceszint is! – max. 300 nm lehet, ekkor nyílik meg az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján való építés. Ennek nincsen köze a CSOK által finanszírozott lakás definíciójához (csak nagyon hasonló 🙂 )

      • Váradi Gábor

        2016. január 4. hétfő - 15:41

        #108769

        Egyszerre válaszoltunk 🙂

        • Dr. Reich Lajos

          2016. január 5. kedd - 08:57

          #108785

          Kedves Miklós, Zsolt és Gábor, köszönöm a válaszokat!

  • Szondi Egon János

    2016. január 3. vasárnap - 20:41

    #108744

    Fél évszázaddal ezelőtt — gépészmérnökként — erőművek, fűtőművel tervezését vezettem. “Kis” munkák esetén tervezőirodánk (Energiagazdálkodási Intézet) saját építész osztálya tervezte az épületet (felesleges lenne felsorolnom a tervek fajtáit), “nagyobbak” esetén szakcéget bíztunk meg a munkával (IPARTERV, speciális esetekben MÉLYÉPTERV is). Ezeknél a feladatoknál építészekkel dolgoztam együtt. Jól. A vitaindító cikket olvasva arra az időre emlékeztem vissza és vettem a bátorságot hozzászólás írására. A tervezési munkákat, amire akkor szükség volt, ma is el kell végezni, legfeljebb nem papírral, ceruzával, hanem számítógéppel. Jó terv nélkül nincs jó épület.

    Véleményem egy idézet: “Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I’m not sure about the former.” Albert Einstein

  • Kalmár Zoltán

    2016. január 3. vasárnap - 21:47

    #108747

    Ha most vicces és optimista kedvemben lennék, akkor nekem is eszembe jutna egy Einstein idézet, mellyel talán vigasztalhatnám kedves kollégáimat :
    “Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”
    Reménykedjünk, hogy ez a mondás igaz lesz itt is.

  • Nagy Imre (Szeged)

    2016. január 3. vasárnap - 23:51

    #108750

    Kedves Kollégák,
    én sem látom olyan sötéten a “kiviteli terv problémát”, sőt. Talán elkerülte a figyelmet:

    191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
    7. § (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához
    szükséges engedélyek jogosultja.
    (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2)
    bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:
    a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek
    megszerzése, szerződések megkötése,
    b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására
    tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
    c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való
    gondoskodás, az abban foglaltak betartatása

    1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez:
    A kivitelezési dokumentáció tartalma
    I. Általános rendelkezések
    1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell
    elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka
    szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési
    dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.
    2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg
    meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.
    3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó
    tervdokumentáció részek elhanyagolhatók
    (…)
    (És persze itt következne a II. alatt listázott tervi tartalom, amelyet most nem idézek be, és amely tartalmi követelményeket az 1.2.3 alattiak szerint viszonylag rugalmasan teljesíthetjük/teljesítenünk kell a KIVITELI tervezés során, az adott feladat bonyolultsága szerint. Jogszerűen értelmezhetjük e szerint, hogy 300 m2 alapterület alatti lakóépületek esetében ENGEDÉLYEZÉS SZINTŰ dokumentáció felel meg a kiviteli tervnek, és ez a MÉK engedélyezési mintaterve )

    Mindezt tudatosítani kellene, illetve egyértelművé kellene tenni az építtetők számára, illetve a tervezők számára is. Tudatosítani, hogy bizony továbbra is meg kell tervezni előre az alaprajzokat, metszeteket, a fő szerkezeti rendszert, az épületgépészeti szisztéma átgondolásával (KNE épületek követelménye!), stb. Csak e tervi tartalmakat nem kell benyújtani a hatósághoz (persze nem kizárt).

    A többi ehhez képest részprobléma, és bár szerintem is ülnek, ezeket tervezői oldalról rugalmasan áthidalhatónak látom (pl. a benyújtandó 200-as tervi tartalom tekintetében) . Viszont amit a jogalkotónak tisztázni kéne szerintem: a hatósági elutasítás lehetősége (ha hiánypótlás után sem felelne meg a bejelentési dokumentáció), fellebbezés kérdése, szomszédsági érdeksérelem kiküszöbölése.

    A településképi véleményezés törvényi lehetősége szerintem továbbra is fennmarad (annál is inkább, mert ez nem hatósági eljárás…). Sőt, jogszerűen kötelező, ha a helyi rendelet az adott helyszínre ezt előírja. Ezt a körülményt nekünk, tervezőknek kötelessége megtudni az tervezés előkészítésekor (mint eddig is). Mivel a bejelentési eljárásrend nem tartalmazza, ezért ezt ELŐTTE kell lerendezni, nincs mese, ez így jogszerű. A kormányrendelet szerint a településképi vélemény nem része a bejelentési dokumentációnak; ezt jogszerűen úgy kell értelmezni, hogy nem kötelező, azaz opcionálisan benyújtandó meghatározott esetekben. Ezt is így kellene tudatosítani, egyértelműsíteni.

  • Kalmár Zoltán

    2016. január 4. hétfő - 09:04

    #108759

    Ha valaki egy 300m2 alatti családi házzal együtt megterveztet egy (kisebb) különálló melléképületet is, akkor a két épületet kétféle módon kell engedélyeztetni? A lakóépület bejelentés lesz, a melléképület építési engedélyezési eljárás? Két külön ÉTDR feltöltés kell ezek szerint?

  • Döbröntei Imre

    2016. január 4. hétfő - 13:50

    #108765

    Egyetértek azzal hogy ez a jogszabály ebben a formában egy határ kaki. Amennyiben az eljárást akarták volna gyorsítani, azt a jelenlegi kereteken belül is meg lehetett volna tenni, részben módosítással, másrészt az eljárási szabályok betartatásával. a tervezési idő semmiben sem változik, ami mégis csak meghatározóbb mint egy tisztességes hatósági eljárás. Két dologra felhívnám azonban a figyelmet:
    1.) Nem értek egyet azzal, hogy a HÉSz-eket nem kell figyelembe venni, sőt ez ill. az OTÉK ami sokkal nagyobb felelősséget ró a tervezőkre, mert amit nem kell benyújtani azt a hatóság zsűri, főépítész, stb. nem vizsgálja, viszont az építés és, vagy a készre jelentés során az építésfelügyelet ill. az építési hatóság vizsgálhatja és ezért mi leszünk egy személyben a felelősek terv szinten.
    2.) Nyitottak egy kiskaput, miszerint az épület 49%-áig bármi – üzlet, étterem, büfé, stb. – megtervezhető építési engedély és szakhatósági egyeztetés lefolytatása nélkül, mert az épület többségben lakást tartalmaz, ezért az lakóépület. Sőt továbbmegyek 100%-ig létesíthető 300 m2 erejéig bármi, mert a bejelentés nélkül épített lakás használati módja engedély nélkül megváltoztatható.

  • Farkas László

    2016. január 4. hétfő - 16:17

    #108772

    Kis türelemre kérnék minden kedves tervező kollégát. Már egy ideje a jogászok “lenyúlták” a szakmát, becsúszhat a jogszabály megfogalmazásába néhány baki. Ezeket szépen korrigálják idővel. A lényeg az , hogy az esetenként több száz oldalas HÉSZ helyett csak azt a néhány szempontot kell figyelembe venni. Nem írják elő a tetőfedés anyagát, színét, szagát a tető dőlésszögét, az eresz kinyúlását- nem lesznek olyan településképi vélemények, hogy “egy kicsit arányosabb ablakokat kérek az utcai homlokzatra” . Lássuk be, hogy az építészet túlszabályozott volt eddig – remélem ezután egyszerűbb lesz hacsak vissza nem csempésszük a régi fogalmakat újra az eljárásba. Természetesen alaprajz és metszet kell ezután is de azzal nem a bejelentést tudomásul vevő kíván foglalkozni. Ez így helyes is mert az épület külseje közügy a belseje magánügy. Főleg, hogy a belső válaszfalak eddig sem voltak engedélykötelesek . Az állam kicsit elengedi az építész kezét de több felelősséget tesz a vállára. Ez jól van így.

    • Döbröntei Imre

      2016. január 4. hétfő - 20:23

      #108779

      Kedves László!
      Szeretném megkérdezni, hol írja ez a jogszabály, hogy a HÉSz-t nem kell figyelembe venni?

  • lali

    2016. január 4. hétfő - 20:09

    #108776

    azért az sokmindent elárul a jogszabályról, hogy 2015.12.30-án kihírdetett rendeletet 2016.01.01-én először, aztán 2016.01.02-én másodszor is módosították.
    ha így nézzük, akkor látszik hogy a szilveszteri bulit nem hagyták ki

    • Riba Zsolt

      2016. január 5. kedd - 11:56

      #108794

      Kedves Lali,

      A rendeletet nem módosították, módosult magától. 🙂
      A kihirdetés utáni két változás a hatályba lépés, illetve egyes (más, kapcsolódó) jogszabályok módosításának törlése miatt van (7-12§, 2-3 melléklet), mely intézkedések a módosítás megtörténtét követően hatályukat vesztették.

  • lali

    2016. január 4. hétfő - 20:16

    #108777

    nekem egyébként ez szúrt nagyon szemet:

    2. § (3)Amennyiben az ingatlanon, amelyen az építési tevékenységet végezni tervezik, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről – annak benyújtásától számított nyolc napon belül – tájékoztatja a jogosultat.

    Ezt nyilván ajánlott levélben tudja megtenni a jegyző. Amit vagy átvesz(nek) egyből a tulajdonos(ok), vagy nem, csak akár sok hét múlva, amire egy egyszerűbb épület esetén már akár koszorú is kerülhet a falakra…
    Aztán mi van akkor, ha ezt a tulajdonos esetleg nem akarta? Hol lehet reklamálni? Jegyzőnél? Ő megtette, amit a jogszabályban előírtak neki? Az épít(tet)őnél? Ő is jogszerűen bejelentette a szándékát.
    Jó kis perek várhatók… Miért hiszem azt, hogy emögött tényleges rossz szándék volt?

    • Döbröntei Imre

      2016. január 4. hétfő - 20:28

      #108780

      Nem azért, mert egyetértek vele, de az építési engedélyezési eljárásban sem kell már a tulajdonosok hozzájárulása, sőt fellebbezési joga is csak annak van, aki érdemben érdeklődik a terv iránt az engedély kiadása előtt. A tulajdonjogi kérdést itt is csak peres úton rendezhetik 🙁

      • lali

        2016. január 5. kedd - 07:13

        #108782

        Kedves Imre! Félig igazad van. A döntésről a tulajdonosok írásba érdeklődnek. És amíg le nem zárul a közlési és a fellebbezési folyamat, addig a hatósági engedély nem lesz jogerős. Tehát a tulajdonos – amennyiben nem azonos az építtetővel – megakadályozhatja az “illegális” építkezést.
        Az új rendszer szerint 8 napon belül írásban kiértesíti a jegyző a tulajdonost, ha az – mint fentebb írtam – hetekig nem tudja átvenni a papírt (háromszor próbálkoznak a kiértesítéssel), akkor bizony megkezdik az építkezést.
        Nyilván a 312-ben leírt folyamat lassíthatja az engedély kiadását, de ha valakinek nagyon sürgős az engedély kiadása, akkor előre is aláírathatta a fellebbezési jogról való lemondást a tulajdonosokkal és a szomszédokkal.

    • Pető János

      2016. január 4. hétfő - 21:44

      #108781

      Az ingatlan tulajdonosa (ha nem ő az építtető) úgy szerez tudomást a kivitelezés megkezdéséről, hogy az e-napló megnyitásakor, illetve a kivitelezés megkezdésekor a munkaterületet az e-naplóban rögzítetten át kell neki adni az építtető és kivitelező részére.
      Ameddig ez nem történik meg, nem kezdhető meg a kivitelezés. Ez eddig is (2013 óta) így volt.
      Az már már kérdés, hogy ha ez elmarad, annak nincs igazi szankciója, illetve lehet bírósághoz menni, vagy előtte birtokvédelmet kérni a jegyzőtől.

      Ez az egész rendszer alapjaiban van elrontva, mert az igaz, hogy az építési ügyeket nem kell összekeverni polgári jogi kérdésekkel, de miután automatikusan mégis összefonódnak, a gyeplő lovak közé dobása nem könnyítést jelent, hanem féktelen száguldozást és falnak rohanást.

  • 456/2015. | Mit tudunk eddig biztosan? - koos.hu

    2016. január 5. kedd - 19:20

    #108816

    […] módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet boncolgatását tartalmazó “Megerőszakolták az építési törvényt” című írás számos olyan szakmai véleményt hozott felszínre, amiket igyekeztem […]

  • Szerényi Sándor

    2016. január 5. kedd - 21:48

    #108822

    Az elmúlt napokban konzultáltam, építészekkel, hatósággal, kivitelezőkkel. Az Étv. változtatása, miszerint a HÉSZ előírásai közül kizárólag a legnagyobb beépítettséget, az építménymagasságot, vagy beépítési magasságot /egyébként a teleknek nincs építménymagassága, vagy beépítési magassága/, szabályozási vonalát, beépítés helyét kell figyelembe venni. Ez alapján 300 m2 hasznos alapterületig, az eddig szabályozott lakásszám, és telkenkénti épületszám semmis. A telek nagyságától függően az Étv. által kizárólag figyelembe veendő beépítési paramétereken belül annyi épület, és ezen belül lakás épül ami belefér, figyelembe véve a CSOK támogatás lakásra vonatkozó 60 m2-es minimum korlátot. Elképzelhető, hogy egy alapvetően családi házas környezetben mindenféle kontroll nélkül, tömegével épülnek az addigi épített környezethez képest lakás-, és épületszámban nem odaillő épületek. Ezt semmilyen építtetői, tervezői, pláne kivitelezői felelősség nem fogja terhelni. Ismerek olyan építtetőt aki az Étv. változása alapján több épületben gondolkozik, melyben biztos hogy nem egy lakás lesz. Nem hiszem, hogy a környezetében családi házban élők jó néven fogják venni, hogy mellettük, vagy közvetlen környezetükben tömeges lakásépítések kezdődjenek. Nem ezért választották lakóhelyüknek az adott lakókörnyezetet. Ez alapján valószínűleg polgári peres eljárások tömege indulhat, miután ezek az épületek megvalósulnak, mivel az ott lakók életminősége, ingatlanuk értéke várhatóan csökkenni fog. Nem beszélve az ilyen területek infrastrukturális korlátaikról, hiányosságairól. Nem egy hasonló példáról tudok, csak eddig volt lehetősége a lakókörnyezetnek a jogilag fellépni, önkormányzatoknak a HÉSZ-en keresztül szabályozni. Komolyabb egy zárt sorú foghíj beépítés, ahol a szomszédos épületek állékonyságát is biztosítani kell. Tudom ez tervezői, kivitelezői felelősség lesz, de elég egy hibás teljesítés. Ennek a hátrányát kárát hosszú polgári peres procedúra követi, és abból nem lesz még használható épület.
    Értem én, hogy a kormányzat csökkenteni próbálja a bürokráciát. Erre megoldást jelenthetett volna, a szabadon álló lakóépületek esetében a bontás bejelentés tudomásulvételének kategóriája, ebben az esetben építés bejelentés tudomásulvétel megnevezéssel, változatlanul hagyva a dokumentáció tartalmat. A településképi vélemények ezen típusú épületeknél történő, szerintem megszüntetése, pontosan azt a szándékot szünteti meg ami a célja volt. Találkoztam én is olyan polgármesterrel, akinek fontosabb volt az oszlop anyaga, és mérete, az ajtó nyitási iránya, vagy a konyha berendezése, mint a településképbe illeszkedés. Szélsőségek mindig vannak, és lesznek. Viszont többségében a segítő szándékot tapasztaltam, a főépítészekben, és tervtanácsokban, és szerintem elindult egy építészetet a megbecsülés irányába terelő folyamat. A 456/2015 Korm. rendeletben a benyújtandó dokumentáció tartalom része az M=1:200 léptékű helyszínrajz, melyen többek között ábrázolni kell a szomszédos ingatlanokat. Megnéztem egy átlagos helyszínrajzot, mely A1-es méretű tervlapnál kisebbre nem fér el. Az ÉTDR-be max A3 méretű helyszínrajz tölthető fel. Megkérdeztem egy hatóságot, hogyan töltsem fel a tervlapot. Hangos nevetésben tört ki, és a válasza idézem, “Fogalmam nincs, lehet hogy darabokban”, Viszont a rendelet előírja, hogy minden egyes terv lapot alá kell írni a tervezőnek, és az építtetőnek is. Mindenkinek nincs elektronikus aláírásra jogosultsága, hagyományosan kell aláírni. De akkor minden tervlapot a beadás előtt ki kell nyomtatni, aláírni, szkennelni, és feltölteni az ÉTDR-be. Kérdezem, akkor mi az értelme az ÉTDR-nek ebben az esetben? Nem lenne egyszerűbb papíron 1 pld.-ban beadni, és a hatóság átadna egy igazolást az átvételről. Egyébként a CSOK felvehető emeletráépítéssel, tetőtér beépítéssel keletkezet új lakásra is, viszont mivel épület bővítésként minősül, nem vonatkozik rá, az egyszerűsített bejelentés. Megkérdezném, hogy a ki a dokumentáció tartalmi követelményit megfogalmazta, látott egyáltalán éltében legalább egyszer, tervdokumentációt /helyszínrajz, alaprajz, metszet, homlokzat/, ha igen mutassa meg nekem hogyan lehet ábrázolni a térburkolatot homlokzati terven?
    Erre varjatok gombot Tisztelt Kollégák!

  • #109434

    […] 2016.01.02. koos.hu | Megerőszakolták az építési törvényt […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább