Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. január 19. kedd

456/2015 | a DDÉK kérdezett és kapott hivatalos válaszokat is

ddek-456

forrás: ddék

A Dél-Dunántúli Építész kamara kötelességének érzi hogy a tagjait a tőle telhető módon segítse.

Tolna Megyei kormányhivatal január 14-én továbbképzést tartott a megyei első fokú építéshatóság és az építésfelügyelet tagjainak. A kamara kérdéseket tett fel, és a kapott válaszokat január 15-én egy közös fórumonmég egyeztethettük. A válaszok a Tolna Megyei hatósági ügyintézési protokoll-t mutatják be, addig míg ezzel ellentétes állásfoglalást nem kapnak felettes szervektől.

 

a kérdések és válaszok a DDÉK szerkesztésében: letölthető pdf (6 oldal)

(A válaszok nem minősülnek hivatalos kormányhivatali véleménynek!)

 

A DDÉK felhívása

Egy jogszabály alkalmazhatóságának egyik alapvető feltétele, hogy az adott területen dolgozó szakemberek annak értelmezésében egyetértsenek. Ebben az esetben egyetértés nincs, de gyakran még csak nem is kétféle, hanem sokféle értelmezése van az előírásoknak. A véleményezés számos fórumon megindult, ami leginkább azt a tanulságot mutatja, hogy a kép nem tisztul még. Az eddig kapott válaszokat egy folyamatosan fejlesztett dokumentumban közzétesszük.

Mivel a rendeletből származó bizonytalanság most elsősorban a tervezőként szerepet vállaló építészeknél jelenthet jogi, anyagi és adott esetben etikai felelősséget, felhívjuk a kamarai tagokat, hogy fokozott óvatossággal és körültekintéssel járjanak el!

Ajánlásaink:

  • feladatot ebben a témakörben csak akkor vállalj el, ha az építtető oldaláról maradéktalanul biztosítva látod a jogszerű viselkedést, és az épület tényleges, és teljes megtervezésére kapsz megbízást,
  • a tevékenységet csak – az amúgy is előírt – tervezési szerződés alapján végezzél, melyben legyen pontosan rögzítve a felelősséged határa,
  • a rendelet által adott lehetőséggel szemben tartsál be minden, a helyi építési szabályzatban előírt feltételt, különösen azért, mert ez a helyi közösség akarata
  • éljél minden konzultációs lehetőséggel a települési főépítésznél, az I. fokú építési hatóságnál, vagy tapasztaltabb kollégádnál,
  • közreműködésed minden mozzanata legyen felelősségteljes az épített környezet értékeinek védelme, és a valós új értékek létrehozása érdekében.

Hozzászólások (44): megnézem / hozzászólok

  • Varga Illés Levente

    2016. január 19. kedd - 15:30

    #109046

    Agyzsibbadás:

    “Nem kell hiteles aláírásnak lennie, elfogadjuk a szkennelt PDF alapon benyújtott, aláírt dokumentációt is.”

    NINCS olyan, hogy nem hiteles aláírás. Az aláírás az aláírás. Amire a válaszoló utal, az az aláírás másolata, márpedig a jogszabály nem másolatot kér, hanem aláírást.

    http://www.vargailles.hu/epitesugy/116-sajatkezu

  • Németh László

    2016. január 19. kedd - 15:43

    #109047

    Ezt a rendeletet (456/2015) nem magyarázni, hanem visszavonni kell!

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. január 19. kedd - 20:01

    #109051

    Megdöbbentő kérdezz-felelek kviz lett ez! Azt leirni, hogy nem kell teljes kiviteli terv egy ilyen gyenge bejelentési anyaghoz?? Hát ezt lehet olvasgatni még! (utolsó kérdéscsoport, 2. pont)

  • Tóth Szilveszter

    2016. január 19. kedd - 23:40

    #109053

    nekem – lehet már késő van – de nem derül ki, hogy ki kérdez és ki válaszol?
    Hofi Géza él! …és építésügyi jogszabályokat ír…

    • Rezsnyák Péter kivitelező építész

      2016. január 20. szerda - 06:03

      #109054

      A Tolna megyei kamara kérdezett, és a Tolna megyei ép hat a saját protokollja alapján válaszolt. “A kamara kérdéseket tett fel, és a kapott válaszokat január 15-én egy közös fórumon még egyeztethettük. A válaszok a Tolna Megyei hatósági ügyintézési protokoll-t mutatják be, addig míg ezzel ellentétes állásfoglalást nem kapnak felettes szervektől.”-és ez a legfőbb baj! Nem az, hogy a Tolna megyei kamara tenni próbál valamit, hanem az, hogy igy lesz megyénként egy protokoll, működik az élet, azt hiszik “ott fenn”, aztán egyszer csak elkezdenek dőlni a csontvázak kifelé a szekrényből..Pedig csak lélegeztetőgépre tették az AGYHALOTTAT. Asszisztálunk hozzá?

  • Kujbus Marianna

    2016. január 20. szerda - 08:21

    #109055

    Szerintem a rendeletben nincs arra utalás, hogy a 300 m2-t lehet többszörözni dilatálással, ha az 1 épület marad.

    • Varga Illés Levente

      2016. január 20. szerda - 12:42

      #109063

      Tiltani sem tiltja. Egészen pontosan, az épület definíciójából következő módon, ha önálló tartószerkezete van, akkor az önálló épületnek tekinthető. Az építészeti megfogalmazás szerint szerintem sem ez a helyes megközelítés, de jogilag lehet ez is helyes. ugye azt régóta ismerjük, hogy egy családi ház + garázs külön, az két épület, de ha egy pergolával összekötöd, akkor egynek számít.

  • Kujbus Marianna

    2016. január 20. szerda - 11:23

    #109059

    Újabb információ az aláírásokkal kapcsolatban, az egyik Hivatalban azt mondták, hogy elfogadják az építtetők és a tervezők elektronikus aláírását – feltételezem amit az új személyi igazolvány már tud – igazoló dokumentum feltöltését, vagy papír alapon aláírva 1 pld. tervet kell bevinni és persze aláírás nélkül feltölteni a tervet az ÉTDR-BE.

    • Varga Illés Levente

      2016. január 20. szerda - 12:46

      #109064

      Az új személyi igazolvány úgy tudja a digitális aláírást, ahogyan az ÉTDR az illetékfizetést. majd, egyszer, valamikor. Az új személyihez először kell majd venned otthonra egy kártyaleolvasót, ahhoz szoftvert telepíteni, az államnak meg állami aláírás-szolgáltatót fejleszteni vagy venni. Ilyenekről meg még nem hallottunk. Egyelőre a személyi is ott tart, hogy hiába van új személyid, mégsem dobhatod el a TAJ kártyádat, mert a személyit olvasni képes ketyerék még egyetlen egy orvosi rendelőbe se érkeztek meg, s ezek beszerzését egyelőre nem is tervezik.

  • Cser Eszter

    2016. január 20. szerda - 12:28

    #109061

    Hát ma én megkaptam az első tájékoztatást a bejelentési tervemre. A következő hiányokat találták:
    – A helyszínrajz nem tartalmazza a méretarányt (megjegyzés: rajta van kis ikonként a sarkában)
    – A helyszínrajz nem tartalmazza a helyi építési szabályzat szerinti építési mód feltüntetését (rá van szaggatva és írva hogy az az építési hely)
    – a tervezett épület csapadékvíz és felszíni vízelvezetését ( A tetőn nyíllal jelöltük a csapadékvíz elvezetés és lejtés irányát, és a helyszínrajzon jelöltük a kavicsos szikkasztót. Igaz valóban a tető szélétől a szikkasztóig nem vezetett semmilyen jel.)
    – A tervlapokon az építtetők neve nincs feltüntetve (a jogszabály csak aláírásokat kér).
    Felhívtam telefonon az ügyintézőt aki azt mondta, hogy ők így kérik és kész. A helyszínrajzra pedig szövegesen is rá kell írni, hogy milyen beépítésű a telek (pl: zártsorú, szabadon álló stb.)
    Az előadó még elnézést kért, mert hát én voltam az első, és ők is most kezdték átnézni és átgondolni, de hát adjam be még egyszer ezzel a pár kiegészítéssel.
    Igen beadom, valóban nem sok kell, de újra elő kell vennem, újra el kell jönni az építtetőknek aláírni, újra be kell vinnem az aláírt példányt – mindez cirka fél nap a semmire.
    És ki garantálja, hogy nem találnak ki újabbakat???

  • Fürdős Lajos

    2016. január 20. szerda - 15:25

    #109066

    Most olvastam:

    “A kormány az építési-engedélyezési szabályokon is változtatásokat tervez, mégpedig úgy, hogy nem kell előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. Emellett a közműcsatlakozás idejét is jelentősen rövidítenék, és a „lakás célú ingatlan” fogalmát is rendezni tervezik.”
    http://magyaridok.hu/belfold/meg-tobb-konnyites-az-otthonteremteshez-305626/
    2016. JANUÁR 18.

    “Szerdán kerülhet a kormány elé az építésügy módosítása”
    “Az építésügyi szabályozásra kitérve Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az előírások módosítása – engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettség – nagy felelősséget ró majd az építészszakmára. Kilátásba helyezte egyúttal, hogy az építésügy területe átkerülhet az önkormányzatoktól a járási, illetve a kormányhivatalokhoz.”
    http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/4180
    2016. január 18

    Ez akkor most mit jelent??? Csak nem azt, hogy a két kamarának kellene kidolgozni az építési folyamatra egy protokollt!? Szerintem a Mérnökkamara még csak-csak képes lenne rá, de az Építészkamara? Kizárt! De ne legyen igazam!

    • Varga Péter

      2016. január 20. szerda - 18:17

      #109069

      Azt hiszem ez azt jelenti, hogy a Tervlap minden létező forintot ki akar csavarni a magára hagyott építészekből anélkül, hogy bármi többlet információt tudna, mint ami a megjelent rendeletekből kiderült eddig is. Semmi többet. Ma már kiderült ugye, hogy a kormány a Lakáskasszák pénzét akarja megszerezni, egyelőre ez a cél a negyedok lábbal. (1. egyszerűsített bejelentés -családiház és kistársasház, 2. áfa, 3. CSOK, 4. Lakásszövetkezet)

  • Kujbus Marianna

    2016. január 20. szerda - 17:29

    #109067

    Az ÉTDR már tudja az illeték fizetést az ÉFP rendszeren keresztül lehet utalni, bankártyával az ÉTDR szám megadásával, amit a rendszer felismer és mappában megjelenik a pénzügyek fül alatt, hogy az illeték be van fizetve. Kipróbáltam, működik 🙂
    http://www.e-epites.hu/hirek/elindult-az-epitesugyi-fizetesi-portal

    • Fürdős Lajos

      2016. január 21. csütörtök - 02:27

      #109071

      Hát ez már 2015 nyara (talán nyár közepe ) óta így van és működött is. 🙂

  • Jani

    2016. január 21. csütörtök - 11:53

    #109072
  • Pató Károly

    2016. január 21. csütörtök - 13:10

    #109074

    -A várhatóan megélénkülő építési hajlandóság a nagyobb cégeknek kedvez, akik valószínűleg nem akarnak egy mindenért felelős építészt maguk fölé. Mi van akkor, ha a kivitelező cégek tervezőket is alkalmaznak, és tokkal-vonóval, tervezéssel együtt vállalják el a munkát? A saját tervező nehezen tagadhatja meg az építkezés szakszerű és tervek szerinti lefolyását igazoló nyilatkozatot, különben nem sokáig lesz alkalmazott.
    -Mi van a tervező-kivitelező-felelős műszaki vezető-műszaki ellenőr feladatokkal? Milyen felelősséggel és tartalommal végzik ezentúl a munkájukat?
    -Mi a kamara álláspontja a többletmunka és a megnövekedett felelősség ellentételezéséről?
    -Ilyen mértékű változásokról előzetes szakmai egyeztetés nélkül nem lehetett volna dönteni, nem véletlen, hogy ez nem történt meg.

  • Cser Eszter

    2016. január 21. csütörtök - 20:57

    #109078

    Tegnap olvastam a Metszet hírlevelében:
    “A kormány az építési-engedélyezési szabályokon is változtatásokat tervez, mégpedig úgy, hogy nem kell előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. ”

    Ez már megint micsoda, egy újabb őrület következik???

  • Pató Károly

    2016. január 22. péntek - 13:34

    #109082

    A bjelentés alapján felmerült kérdésekhez:
    “A 191-es rendelet 22 §(3) alapján a 300 m2 alatti szintterület esetén a kivitelezési dokumentáció tartalma megegyezik az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációval” Honnan tudom, hogy 300 m2 alatti, ha nincs alaprajz? Vagy a rendelet kommunikációjával van a baj, miszerint úgy kellett volna közölni (rendelkezni), hogy 300 m2 szintterület alatti lakóépületek esetében teljes körű (alaprajzokat is tartalmazó) kiviteli tervet és bejelentési tervet is kötelező készíttetni a megrendelőnek. A laikusok már azt híresztelik, hogy 300 m2 alatti lakóépületre nem kell engedély.

  • Kujbus Marianna

    2016. január 23. szombat - 10:44

    #109085

    A szintterület és a bejelentéshez mellékelt nettó terület nem ugyanaz…..

  • Kujbus Marianna

    2016. január 23. szombat - 19:33

    #109089

    Jelenleg akkor 3-féle területtel kell számolnunk:
    1. OTÉK szerinti nettó terület, amibe beleszámítanak a pinceszinti helyiségek és a garázs területe is,
    2. CSOK szerinti nettó terület, ahol a pinceszint és garázs területe nem számít bele,
    3. Kiviteli tervdokumentáció készítés pedig 300 m2 szintterület felett kötelező, ami minden szint bruttó területének összege,
    Jó lett volna kicsit összehangolni ezt is…..
    Mindenképpen kell a bejelentés mellett egy engedélyezési szintű terv, mert bármikor szükséges lehet, építtető személyének változásához eng. tervet kell beadni és bármilyen apró szabálytalanság – OTÉK, vagy HÉSZ-től való eltérés esetén – fennmaradási tervre, a használatbavételhez pedig megvalósulási tervre is szükség lehet.

  • Cser Eszter

    2016. január 24. vasárnap - 07:23

    #109090

    Én jelen pillanatban a 300 nettó alattikhoz, készítek egy komplett engedélyezési tervet műszaki leírással, mint eddig (erre lehet előzetes árajánlatot kérni, ez alapján lehet statikai kiviteli tervet, gépész tervet és elektromos tervet készíteni, ez alapján tud az energetikus számolni) – ezt lehet feltölteni az e naplóba. Elkészíttetem hozzá az energetikai számítást.
    Készítek egy bejelentési tervet (mivel más a lépték és mást kell rátenni a rajzokra ez már plusz munka – iszonyatos idő megy el a szomszédos telkek növényzetének felrajzolásával-), egyszerűsített műszaki leírással, amit benyújtok bejelentési tervként.
    Így tehát, mivel mindkét tervhez más kell, ezért kétszer készítem el a tervet és a leírást ugyanarról az épületről.
    A bejelentési tervre tulajdonképpen csak a bejelentéshez van szükség, mert mivel nem tartalmaz alaprajzokat metszeteket, így építkezni nem lehet belőle, igazából semmire sem jó az építtetőnek.
    Önállóan bejelentési tervet nem vállalok (már volt ilyen irányú kérés), mert akkor belül bármit építhetnek, a felelősség pedig az enyém (különösen tartószerkezeti szempontból, és a rendeltetési egységek száma szempontjából).

    • Varga Péter

      2016. január 25. hétfő - 10:53

      #109099

      Kedves Eszter,
      nem értem a felelősséggel kapcsolatos problémát: ha a megkeresés bejelentési dokumentációra szól, akkor ahhoz kell nyilatkozni: („a bejelentési dokumentáció rajza szerinti épület beépítési %-a, építménymagassága megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó övezeti előírás paramétereinek.”) A nyilatkozat nem tud kitérni olyan tartalomra, amit nem ábrázol… Vagy tévedek?

      • Pató Károly

        2016. január 25. hétfő - 11:25

        #109100

        Alaprajz nélkül az építménymagasság sem egyértelmű…Csak homlokzatokról nem lehet elkészíteni.

        • Tóth Szilveszter

          2016. január 25. hétfő - 18:08

          #109101

          Szerintem sem jelent semmi felelősséget a bejelentési tervdoksi: “én olyan házat csináltam, ami az ábrázoltak szerint betartja azokat a szabályokat, amiket kértek tőlem” – hogy a homlokzatból nem látszik, hogy a wc csak 52cm szélesre sikerült? én nem ilyet terveztem – bizonyítsák, hogy igen, dehát nem is terveztem alaprajzot, csak kamuztam egy homlokzatot – akár! – szóval semmi sincsen, ami alapján számon lehetne engem kérni. ZŰRzavar az egész…
          pont ez a tökönbökés az egészben, hogy az egész egy szóbeli ígéret csupán: miközben a tervezési szerződés írásbeliségét jogszabály követeli, most ugyanannak a szerződésnek a produktumát elég csak megígérni egy homlokzati rajzzal ?

        • Varga Péter

          2016. január 27. szerda - 14:55

          #109115

          Kedves Miklós,
          a törvény szerinti műszaki tartalom a bejelentési dokumentáció tartalma. Azzal, hogy beadsz mást is, azzal az nem legalizálódik. Azzal legfeljebb a tulajdonosokat áltatod, hogy azok a rajzok a „hivatalban vannak”. Annak az elbírálására a bejelentési eljárás nem alkalmas – nem tárgya – , egyetlen eredménye lehet, hogy a hatóság elutasitja csomagban, mivel az egyszerűsített bejelentési eljárásnak merőben más a beadványi tervek tartalmi igénye. Az is a törvényben meghatározott, hogy az építés ellenőrzéséhez a bejelentési dokumentáció az alap: az építésfelügyelet is csak annak a tartalmát ellenőrizheti. Az pedig, hogy ki miből épít sem az építéshatóságra, sem az építésfelügyeletre nem tartozik.

  • Pető János

    2016. január 26. kedd - 01:02

    #109103

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Újabb javaslatok helyett úgy vélem 4 év elteltével érdekes olvasni arról, hogy 2013-ben a tisztújításon mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei ? ” … Hajnóczi Péter elnökjelölt „belügyekre” és „külügyekre” osztotta a tennivalókat. A belügyek terén szerinte a […]

MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?
2017. július 28. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább