további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2016. február 9. kedd

Tervkritika 141 | jobb lenne várni még azzal a kivitelezéssel

tervkritika-140-homlokzat-1

Az alábbi – tervkritikánál szokatlanul hosszú – levelet kaptam:

Tisztelt Koós Úr!

Két gyermekes családként a munkahelyi körülményeink miatt új ház építésére szántuk magunkat egy másik városban. Nagyobbik fiam ősszel kezdi majd az iskolát, addig szeretnénk a kivitelezést és a költözést végrehajtani. A terv készítésénél az alábbi pontokat tartottuk lényegesnek, praktikusnak:

  • 3 független hálószoba, min 12 m2/db
  • Nagy közös élettér – nappali, étkező, konyha
  • A konyhából, étkezőből közvetlen kijárás a teraszra
  • Viszonylag nagy méretű fedett terasz
  • A gyerekek hálója viszonylag elszeparált legyen a szülői hálótól
  • A szülői hálónak saját fürdőszobája legyen
  • Garázs tekintetében minimum 2 férőhelyes, de szükség esetén egy harmadik hobbi autó is beférjen

A tervezés során a helyi építési előírások kapcsán problémákba ütköztünk – beépítettségi %, oldalkert mérete – ezért a 2 állásos garázs külön épületbe került, illetve a mérete is kisebb lett, mint eredetileg szerettük volna (6mx9m belső), így a megengedett 30% teljesen kitöltésre került. 

A terv elkészült, a kivitelezés kb. 1-1,5 hónap múlva kezdődik.

Egy lelkes amatőr kollégám folyamatosan jön a különböző javaslatokkal az alap hőszigetelésétől kezdve a üveghabos szigeteléseken át a benapozottságon keresztül a nyílászárók hővisszaveréséig. Illetve mindenáron a padlófűtés szépségeire hívja fel a figyelmemet, amitől idegenkedem, mivel a hideg burkolatok számomra nem szimpatikusak, inkább a laminált lapok felé húz a szívem, ezek viszont nem a legmegfelelőbbek padlófűtésre. Kombi cirkó kazán és radiátoros fűtés kialakításában gondolkodom, esetleg padló fűtéssel kombinálva.

Kivitelezőkkel egyeztetve további komoly tanácsokat kapok, pl.: “Ne tegyél Nikecell szigetelést, mert nem szellőzik a ház. Németországban már nem használják. Sima 45-ös tégla elég. Akkor majd kiszárad a ház rendesen, mert nyáron a nap szívja ki, télen pedig a fagy.” 🙂 Ezek a tanácsok nem rettentenek el, nem is tudom komolyan venni, de látszik, hogy komoly gondok vannak az építőiparban.

Szintén felmerült a hőszigetelés, árnyékolók felszerelése mellett, hogy indokolt-e légkondicionáló berendezés beszerelése.  A fentiek miatt kicsit elbizonytalanodtam, illetve indokolatlan többlet költségekbe sem szeretném belesodorni magamat.

Vélemény szerint az elkészült terv és az építendő ház kielégíti az igényünket és kellemesen élhető lesz egy 4 tagú családnak. Kb. 10 évet tervezünk ebben az ingatlanban élni, de aztán majd meglátjuk mit hoz az élet. Egy komfortos, használható házat szeretnénk, de a maximálisan racionális, költséghatékony módon kivitelezni.

Amennyibe méltónak tartja a tervemet kritikára, szívesen látnám viszont egy cikkében. Segítségét megköszönve:

Mindig bajban vagyok, ha olyan tervet kapok, aminek a kivitelezése már majdnem elkezdődött vagy éppen már folyik a kivitelezés. Ez főleg akkor kényelmetlen, ha igazából nem is arra kíváncsiak, hogy mi a véleményem a belső elrendezésről, hanem csak pár “mellékes” kérdésben kérdezik a véleményemet.

Ránézek az alaprajzra és egyből elfeledkezem arról, amit ténylegesen kérdeztek, mert olyasmit látok, ami valamiért zavar. A külső árnyékolás kérdése bármennyire is fontos dolog, nem tudok szó nélkül elmenni az alaprajzi kialakítás mellett.

Azt kell mondjam, hogy a háznak nincsen egyetlen része sem, ami egy építész szemének megnyugtató volna. Az ok egyszerű. A lakásban semmi sincs szeparálva, az összetartozó funkciók olyan mértékben vannak szétszórva, hogy igen erős indokokat kellene találni, amik ezeket megmagyaráznák.

Egyedül a szülői háló szeparáltsága és blokkja tűnik elsőnek megfelelőnek, de aztán észrevesszük a cső alakű, 90 cm széles fürdőszobát és az ágyra nyíló ajtót és menten lehangolódunk. Persze a másik fürdőszoba sem jobb. A mosdók használhatatlanok a zuhany miatt, a kádat viszont szélesebbre rajzolta a tervezője, mint a zuhanyt (ez volt a legkisebb kör a körsablonján????)

Az előszoba két oldalára rakott gyerekszobák, amelyből az egyikbe még sután belenyúlik a WC, a nappaliból nyíló fürdőszoba és háztartási helyiség láttán eluralkodik rajtunk az az érzés, hogy EZT A HÁZAT NEM ÉPÍTÉSZ TERVEZTE !

Vagy ha mégis, mindannyiunknak szerencsésebb volna, ha nem ezen a területen fejtené ki a tevékenységét.

tervkritika-141-alaprajz

Már csak tényleg hab a tortán a szerencsétlenül elhelyezett konyha, aminek nincsen semmilyen szeparáltsága vagy a étkező teraszajtaja melletti látszólag teljesen felesleges előtér-átjáró. Elképzelni sem tudom, hogy mi lehet a funkciója.

Ha a tervező belerajzolta volna a bútorozást a nappaliba és az étkezőbe, még neki is egyből feltűnt volna, hogy a nappali így teljeséggel használhatatlan. De ez a többi észrevételhez képest szinte csak “apróság”.

Ahogy szintén csak “apróság” a hátsókertbe elhelyezett garázs, mert így lehetett a telek lehető legnagyobb területét úgy elpazarolni, hogy az autóbeálláson kívül ne lehessen semmi másra sem használni. Gyakorlatilag megszűnt a hátsókertjük ezzel a garázs elhelyezéssel.

Összefoglalás |  Kedves Építtetők, sajnálom, hogy ezt kell írnom, de úgy tűnik, hogy egy teljesen alkalmatlan tervezőt sikerült kifogniuk. Itt ugyanis nem az a probléma, hogy szellőzik-e a nikecell, hanem hogy ez a ház nincs megtervezve. Lakhatalan, ha megépítik és esetleg majd el akarnák adni, akkor pedig eladhatatlan lesz. Nincs mit szépítgetni. Ha elfogadnak egy jótanácsot. EZT NE ÉPÍTSÉK MEG! Kezdjék inkább teljesen előlről!

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.

… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (25): megnézem / hozzászólok

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. február 9. kedd - 07:56

    Ha ezt egy alkalmatlan építész tervezte, az is nagyon szomorú. Még nagyobb a baj, ha ezt egy műszaki rajzoló, rotring rajzgépen, szolgaian lemásolva az építtető szkecsap kreációját. Mert mindaz a probléma meg fog valósulni, amit Miklós leír, sőt még azon felül is! Mert óriási rutinnal kerülnek leírásra ilyenek, mint ez:”Egy komfortos, használható házat szeretnénk, de a maximálisan racionális, költséghatékony módon kivitelezni.”-de ez az alaprajz köszönő viszonyban sincs sem az energiahatékonysággal, sem a racionalitással. Nem szeretném bántani szegény építtetőt, lehet, tényleg nagyon mellényúlt. De az is lehet, hogy annyiszor visszakanyarodtak egy kockás papír mellé, hogy végül azt lerajzolták neki.Nem birom elhinni, hogy egy kicsit is értelmes építész ilyet kiadjon a kezéből. Magyarázza már meg valaki, hogyan lehet ezt a szülői fürdőt használni? Csak ennyit! Esetleg azt, miért racionális dolog körbefalazni, tetővel fedni azt a teraszt, aminek az alapterülete nagyon hiányzik az alaprajzból, de ugyanannyiért épül meg, mint a gyerekszoba. Még 1x, én sem bántani akarom T építtetőt, de ha nem mondja meg senki, hogy a király meztelen, akkor ismét épül egy ház, amit telekárban lehet majd eladni.És ez nagyobb baj, mint a frankhitel.Mert az is odavágta az ingatlanárakat, de az is, hogy igen alacsony színvonalú az épületeink döntő hányada, sajnos, már papíron is!

    • Abigél

      2016. február 10. szerda - 15:42

      Kedves Péter! A racionalitás valóban erősen megkérdőjelezhető. De, az energiahatékonysággal mi a baj? Néhány pontban fel tudja vázolni? Köszönet!

  • Erdős Z

    2016. február 9. kedd - 09:10

    Szép még az ablakkal ellátott gardrób is, mert a ruháknak ugye kell a fény 🙂

  • Traurig

    2016. február 9. kedd - 09:14

    Hihetetlen számomra, hogy a Megrendelő meg van győződve, hogy használható, számára megfelelő házat épít és minden résztvevő támogatta is ebben, senki nem tette fel a kérdést nekik: “biztos jó Nektek, ha a nappaliból mentek fürdeni?”

  • beg

    2016. február 9. kedd - 09:21

    Atya úr isten!
    Értem, hogy sürget az idő, meg talán élni is lehet benne, de hogy 10 év múlva az eladásnál lesz még egy koppanás… Ezt nem szabad bevállalni, ez a ház minden sarkában problémás. Csodálom, hogy Miklós a nappali benapozásáról nem írt (bár az első gondolatom az volt, hogy ebbe a házba elfelejtettek nappalit tervezni, csak egy óriási közlekedő készült).
    Elnézést, nem akarok durva lenni, de ez a ház minden ízében problémás. Keressenek egy új tervezőt!

    • Cseh Zoltán

      2016. február 16. kedd - 18:19

      Szerintem az építtető akart ilyen beosztású házat. Ha az építész nem ilyet tervez, akkor elmennek másik építészhez. Az építészek ki vannak szolgáltatva, többségük nincs abban a helyzetben, visszautasítsanak egy olyan tervelképzelést, amit az építtető szeretne, és amire megadható az engedély.

      • Kiss András

        2016. február 17. szerda - 11:34

        Szerintem kevés építtető van, akit nem lehet észérvekkel, példákkal meggyőzni arról, ha az elképzelése, amihez ragaszkodik, alapvetően hibás. Az esetek többségében az építészre mint szakemberre nézünk mi, laikusok, kevesen lehetnek, akik azt gondolják, hogy a saját elképzelés a legjobb, amit csinálni lehet (de lehet, hogy nincs igazam, és csak a magam nevében kéne beszélnem). Persze ehhez kell az is, hogy építtető és építész először végigbeszélje, hogyan és kik fogják használni a leendő házat – ez rádöbbentheti a megrendelőt is sok mindenre, és el is hiszi közben, hogy az építész már ismeri az igényeit annyira, hogy a szakmai repertoárjából személyre szabott megoldást válasszon.

        • Cseh Zoltán

          2016. február 17. szerda - 22:45

          Szerencsére kevesebb olyan megrendelő van, aki észérvekkel nem meggyőzhető, mint aki meggyőzhető, de azért akad. Itt ennél a tervnél, a kedves megrendelőnek egyáltalán kétségei sem voltak a terv jóságát illetően. Bizonyára nagyon szoros tervezési programot adott a tervezőnek. Mindent bele akart szorítani a lehető legkisebb alapterületbe. Sikerült, de ez lett az ára.

  • Németh Klára

    2016. február 9. kedd - 10:09

    Kedves Miklós!

    Nagyon szeretem olvasgatni a tervkritika rovatot és a többi szakmai cikkét is. Nagyon hasznosak és nagyon sokat tanultam belőle én is laikusként. Ha lenne annyi pénzem, hogy házat építtethessek, biztos Önt kérném fel rá, hogy megtervezze. Azt hiszem sokan vannak akik tényleg csak egy kényelmes, használható, kis otthont szeretnének jó energetikával, viszont a végeredmény mégis egész más lesz ahogy fent is írták például. Egyáltalán ez a kívánság megvalósítható kis területen is? Úgy, hogy közben az OTÉK minden szabálya be legyen tartva, pl. legalább 12 négyzetméteres hálószoba 2 főre akkor is ha csak egy kis franciaágyat (nem a 2×2-et) és ruhásszekrényt akar bele rakni az ember, mert alváson kivül másra nem használja, vagy pl., hogy a másik szoba is legalább 8 négyzetméter legyen a nappali min. 17, plusz szélfogó, plusz külön nyíló WC? Hogy lehet ezt egyáltalán megoldani a mai viszonyok között ahol legtöbbször egybenyitott nappali-konyha van, és nincs külön négyzetméter felesleges zsilipekre meg előterekre? Egyáltalán meg lehet oldani? Ha igen kíváncsi lennék mi az a legkisebb házméret aminél meg lehet oldani ésszerű kompromisszumokkal. (Ráadásul a fenti épület még-csak nem is kicsi ahogy néztem az alapterületét, ezért még szomorúbb a rossz végeredmény.) Azért kérdezem, mert nem látok rá sehol jó példát. Tudom a minimum egy családi háznál már kezdésnél a 100 négyzetméter, de a mai magyar valóság szerint még egy diplomás pár sem tudja ezt önerőből kifizetni ha nincs szülői segítség mögöttük. Persze lehet lakni albérletben vagy lehet venni a fenti tervhez hasonló vagy még annál is sokkal rosszabb elrendezésű házakat vagy lakásokat kevesebbért mint építeni, de Rezsnyák Péternek is nagyon igaza van a hazai eladó épületeink rossz színvonaláról.
    Természetesen megértem, hogy nem tervezi meg más helyet a házat, csak jó lenne látni több jó ellenpéldát is a kisebb méretű családi házakra is (akár a saját tervei között is). Ha erre már volt példa a honlapján akkor elnézést kérek, nem sikerült még végigolvasnom mindent.
    Azért jutottak eszembe ezek a dolgok mert szerintem sok építtető azért nem látja, hogy miért rossz az ő terve mert nem látja milyen is a jó, így össze sem tudja hasonlítani, és nem tud mit számon kérni a tervezőjétől. Bár ebben a tervkritika tényleg hasznos szerintem sokaknak mert rossz példát már annyit láttunk, hogy azt a legtöbbször már felismerjük.

    Mint pl. a fenti tervben is, ahol tényleg végig kéne gondolni, hogy pl. a nappali sötét és nem bútorozható, vagy, hogy a szülői fürdőszoba tényleg borzalmas, az alapterülete gyakorlatilag egy beépített szekrénysor alapterületével egyezik meg, vagy egy hosszú WC-ével. Elnézést nem megbántani akartam az építtetőt.

    Szóval több jó példa kellene (kisebb házakra is), akár az itt lévő építészek, kivitelezők munkái közül is az olyan házakra is, mint a ”Egy komfortos, használható házat szeretnénk, de a maximálisan racionális, költséghatékony módon kivitelezni.” Szerintem ez olyan lenne mint a jó cégér, vagy pl. egy jó asztalos munkája. Azért mert látjuk, hogy szép és tartós a bútor még nem gondoljuk azt, hogy “jé ezt én is meg tudnám csinálni”, hanem megbízzuk az asztalost, hogy csinálja meg ő.
    A rossz építészek által tervezett alaprajzok, házak meg csak azt erősítik a legtöbb emberben, hogy rosszat akár saját maguk is tervezhetnek. A jó példák (plusz magyarázataik) ezért szerintem azért kellenének, hogy az építtetők megértsék mi miért jó. Ellopni meg úgysem lehetne, mert a tervek mindig adott helyre, tájolásra, egyénre szabottak. De legalább lenne összehasonlítási alap.

    Üdvözlettel:
    Németh Klára

  • Tóth Ákos

    2016. február 9. kedd - 11:07

    A Miklós azért nem írt a nappali benapozásáról, mert az nincs ebben a tervben…
    Sajnos 2016-ban ilyen gyatra garfikai megvalósítást látni, még egy kézi tervnél is nagyon szomorú…totális igénytelenség minden szinten. Nem egy, nem kettő kézi rajzolású tervet láttam már a CAD-es tervfeldolgozás szintjét jóval meghaladó grafikai megfogalmazásban, már-már képzőművészeti szinten, de ez…. amellet hogy a ház sem jó persze…

  • Tóth Ákos

    2016. február 9. kedd - 11:08

    Tisztelt Éppítető!

    Szíveskedjen összehasonlítani az Ön “tervét” mondjuk, csak az előző tervkritika tervekkel és máris látja a különbséget.

    üdv

  • Kelemen Zsolt

    2016. február 9. kedd - 13:37

    A zöldterület – ami az ilyen típusú családiházas- kertvárosi területeken szokott előírás lenni – 50-55-60%-ot ír elő. Ezt ilyen mértékű térburkolással nem lehet betartani. Jelen helyszínrajz szerint a zöldfelület – bár a telekre vonatkozó előírásokat nem ismerem- nem éri el a 30%-ot sem…

  • Ramkin

    2016. február 9. kedd - 17:18

    Szerintem borzasztó. Én laikus vagyok, sok minden fel sem tűnik, amíg rá nem mutat egy hozzáértő, de ez még nekem is kifejezetten rossz tervnek tűnik. Nem olyannak, ami nekem nem tetszik, hanem olyannak, ami egyszerűen nem jó. Abban a 90 centi széles csőben egy felnőtt ember meg sem fog tudni törölközni. Az egész olyan, mintha hozzá nem értő ember akart volna véres verejtékkel közlekedőket nem berakni és spórolni a négyzetméterrel (mi más késztet valakit 90 centi széles fürdő építésére… ezen nem tudom túltenni magam) Ráadásul nem is értem, ilyen mindennapokat megkeserítő kompromisszumokra képesek, miközben 54 négyzetméteres hodályt építenek garázsnak, ami még ráadásul kisebb(?!) is, mint amit szerettek volna, csak nagyobb nem fért el..
    Pedig a kezdeti leírásnál úgy megörültem, hogy valami jót fogok látni, mert a garázs-igényeket leszámítva ilyen házat szeretnék majd én is.

  • Tóth Szilveszter

    2016. február 9. kedd - 21:10

    “nem olyan rossz ez”, csak újratervezés. kedves Építtető! Javaslom fizesse ki a tervezőkollégát és kezdje az elejéről. Miklós mégcsak nem is szedte szét a tervet, kifejezetten finom volt. Gyakorlatilag nincsen megfelelő tájolású helyisége ennek a tervnek.
    Egy jótanácsot adnék: a közlekedő nem ördögtől való, hanem használhatóvá teszi a helyiségeket: a fürdőt, a nappalit, a szülői gardróbot, de a konyhát és az étkezőt is segítené működni. ez alól a kis telek nagy útja – hátsó kocsibehajtó a kivétel. onnan azt az utcafrontra kéne helyezni. (ilyen esetben lenne jó egy zártsorúsodó beépítés). 5m2 – nem több és csodákat tesz. cserébe pl a bejárati vagy a fedet terasz szerkezeteit egyszerűbbre véve talán visszajön valamennyi abból az egymillióból, amit közlekedőre költött.

  • Enyedimre

    2016. február 10. szerda - 08:16

    Kedves Építtetők / Kollégák. Lehet hogy eme terv az első gyöngyszeme a 456-os korm rendelettől várható “házépítésivágycunami” várható színvonalától. Lássuk be itt azért bőség van. Adtak hozzá alaprajzot + metszetet 🙂 . Félre téve. Egy panelnál vagy társasháznál egyértelmű az örökölt alaprajz..amin nem tudsz változtatni. De egy új háznál….bármit lehet. Javaslat: A nappali -konyha na a ház sötét foltja legyen. A fő élettér ússzon a napfényben. És a nappali ne legyen egy széles folyosó…ahogy itt az.

  • Szabóbácsi

    2016. február 10. szerda - 14:34

    A terv tényleg borzalom. Nem is szabad részletezni, annyira rossz, ahogy Miklós írja.
    Egyben nem értenék egyet Miklóssal, nem is olyan rossz hátul az a garázs. Mivel kisgyerekek vannak szép-szép a zöld fű, miegymás, de a nyirkos, ruhákat összefogó, puha füvön nem sok mindent lehet egy kisgyereknek csinálni. Mindig azt mutatják hogy nagy tizenévesek tollaslabdáznak. Oké, öt percig. Utána? Három-kétkerekű biciklivel, labdával kifejezetten jó a száraz és kemény térburkolat amit egy ilyen méretesebb garázshoz vezető út biztosíthat. Eső után füvön bringázni, focizni, kosarazni? Csakis szilárd burkolaton! Később akár kertipartinál is jobb a székeket a puha fű helyett betonra helyezni az asztallal. Továbbá hátul az a garázs nem árnyékol (északnyugatra van), egy esetleges rendetlenség nem ásít bele az utcaképbe.

    Tanácsok, vélekedések:
    Amit javasolnak “jóbarátok”, hogy építészként finoman fogalmazzak, oltári nagy “zöldség”. Egyenrangú a Lánchíd Alagútba tolásával éjjelre.
    Ma a hőszigetelést gyakorlatilag valamilyen polisztirol vagy szálas, gyapotosított anyagból lehet célszerűen megoldani. Manapság legjobb a grafitos EPS. Az alapozási szint hőszigetelésére is figyelni kell. A tetőnél meg jobb hőszigetelés kell mint a falak esetében, mert a meleg fölfelé száll. Használatbevételkor már nem az engedélyezéskori követelményeknek kell megfelelni. CSOK esetén külön kell figyelni ezekre!
    Nyílászárók: duplaüveg felejtős, max. pincébe. Eléggé megfizethető már a tripla üvegezés, ütközőgumizás, bevált itthon is. Most indulnak a négyszeres rétegek is. Egy fix üvegfalnál pazar megoldás.
    A terven sok kis lyukablak van. Javaslom ezek helyett a kevés, de nagy ablakot egy új tervezés során. 1, a tok sokkal drágább mint az üveg. 2, a tokon nem jön át a fény. 3, a tok és fal csatlakozása mindig hibaforrás. 4, a tok rosszabbul szigetel mint az üvegezés. Kicsi nyitható és sok fix felülettel ha lehetséges. Olcsó, jó, világos, egyszerű a megfejtés.
    Kár idegenkedni a kőburkolattól, alatta padlófűtéstől. Sokkal jobb mint a laminált/radiátor. Saját tapasztalat is a korábbi 2000-ben tervezett/épített ill. a mostani 2015-ös házam alapján. Esetleg falfűtést javasolnék. Esztétikailag sincsenek helyrabló radiátorok. Az egyenletes, alig érezhető langymeleg is kellemesebb. Sokkal gazdaságosabb is az alacsony hőmérsékletű, előremenő, mindössze kb. 35fokos fűtővíz előállítása. Ráadásul ilyet (55 fokig általában) kényelmesen előállít a kerti levegőből egy levegő/víz hőszivattyú. Télen erősen megéri, nyáron meg csak úgy termeli szinte a pénzt! Nincs gázeng., gázbekötés, gázművek rendelkezésre állása, külön gázszámla, kéményeng., kéményépítés, kéményen át távozó meleg. Ezen megtakarítás fedezi a drágább hőszivattyús bekerülést, amivel úgy -7 foktól olcsóbb fűteni mint gázzal. Szintén tavaly óta saját tapasztalat, ki is rúgtam a gázműveket. H vagy Geotarifás órát ingyen fölszerelte nekem az elektromos művek. Kánikulában a hőszivattyú fordított üzemmódban egyben klímaként is tud működni további beruházás nélkül, légmozgás, zaj nélkül.
    Szellőzés: Ebben a német példa követendő. Nem ablak, nem fal, hanem központi hővisszanyerős szellőzőhálózat. Új házunkban az egyik legnagyobb élvezet. A szagmentesség, az állandó friss levegő a szobákban, kiváltképp a hálószobában. Németországban ez már jó évtizede alapberendezés.
    Árnyékolás: drágább, de sokkal jobb a zsaluzia. (azok a külső reluxaféleségek az ablakok előtt, amit leginkább irodaházaknál látni) A lamellák billentésével a fényt és kilátást engedi, de a nap nem süt be. A gurtnis redőny komoly lyuk, nincs mese, a tokátvezetésnél szökik a meleg.
    Ha úgy tervezik hogy idővel, a család változásával költöznének (magunk is 12 év után), akkor mindenképp szükséges volna egy olyan házat építeni, ami lehetőleg 10 év múlva is vállalható, korszerű.
    Ha fentiek alapján belegondolunk, nagyon egyszerű a recept, megoldás, hogyan, mitől is lenne jó háza? És nagyjából ugyanannyiból. Érdemes átgondolni, újrakezdeni az egészet ahogy Miklós javasolta, nagyon-nagyon jól járna vele.
    Tisztelettel, Zsolt

    • Kiss András

      2016. február 18. csütörtök - 11:44

      Kedves Zsolt! Több helyen említette a levegő-víz hőszivattyút, hol érdemes utánaolvasni ennek? Olyan könyv, cikk, honlap lenne az igazi, ahol esetleg a hagyományos fűtésrendszerekkel is össze lehet hasonlítani az árakat, élettartamokat, karbantartási költségeket, ilyesmiket?

  • Németh Klára

    2016. február 10. szerda - 16:31

    Kedves itt lévő Építészek!

    Ahogy fentebb írtam is, a laikusoknak és leendő építtetőknek nagyon fontos lenne minél több jó példát is látni. Biztos vagyok benne, hogy ezek meggyőznék őket, hogy miért érdemes jó építészt választani. Nem elég csak a rossz terveket komentelni, vagy mindig csak a megrendelőre fogni, hogy a tervek nem jók. Elhiszem, hogy nem lehet könnyű a mai világban vagy a mai átlag emberekkel, de épp ezért kéne megmutatni nekik, hogy lássák és értsék a különbséget. Nagyon tisztelem Miklós hozzáállását, hogy ő a hagyományos építészi munka mellett ezzel a bloggal és a tervkritikával felvállalta a szemléletformálást, a szakmai tájékoztatást vagy a példákon keresztül való tanítást is. Sajnos nem elég csak azon szomorkodni (vagy sírni), hogy milyen rossz a hazai építési kultúra, hanem néha többet is kell tenni. Bízom abban is, hogy Miklóson kívül is vannak jó építészek, szakemberek, főleg az itt megfordulók között, mégis Miklós munkáin kívül, (1-2 emberét leszámítva) igazából csak annak a közel 141 építésznek (feltételezve, hogy mind külön építész volt és ez a 141. kritika)a munkáját lehet itt csak látni, akikét a tervkritikára beküldték. És a tervkritikáknak a java mind rossz. Tisztelet a kivételnek! Miklós ráadásul fel is ajánlotta a lehetőséget, hogy más építészek is beküldjék a jó terveiket. Akkor nem értem miért nem teszik mégis?
    Miklós is vállalta, hogy az ő terveit is lehet kritizálni. Ráadásul egy kész terv beküldése nem hiszem, hogy sokkal több idő lenne, mint egy hozzászólás megírása! Persze akkor azokat is meg lehetne beszélni vagy véleményezni, de ettől meg miért fél bárki is? Én sosem féltem tanulni a hibáimból, és persze senkinek nem esik, jól ha netán a saját hibájára hívják fel a figyelmet, de szerintem akkor is megérné! Itt is a hozzászólások között is szoktak hasznos ötletek, javaslatok lenni. Biztos vagyok benne, hogy több jó példát látnánk. Plusz a jó példák akkor is meggyőznék a leendő építtetőt miért éri meg építészt, főleg jó építészt választani, ha netán az adott terv mégsem teljesen tökéletes, vagy esetleg hibátlan, ha az alapvetően mégis jó. Ráadásul a tervkritikára bekerült tervek jó részének olyan alacsony a színvonala, hogy annál szerintem simán lehetne jobb saját terveket is bemutatni. Ennyire nem lehet félni a kritikától.
    Hozzám hasonlóan szerintem sok laikus örülne, ha élő példákon keresztül láthatná nemcsak azt hogy nem jó valamit megoldani, hanem azt is hogy jó. Nem mellesleg ez az építésznek is jó reklám lenne.

    Remélem több jó terv születik eztán, és több jó ház épül fel az építészeknek is köszönhetően!

    • Szabóbácsi

      2016. február 11. csütörtök - 12:13

      Kedves Klára. Aprólékos kereséssel ki lehet kotorni azt a néhány kritizált tervet ami osztatlan elismerést váltott ki. Emléxem, van 🙂
      Mivel minden ház más feladat, az nem elsősegély jellegű tervkritika. Meg ha valaki valamit jónak is vél, az egyáltalán nem biztos hogy úgy is van.

  • Bardóczky Péter

    2016. február 12. péntek - 16:56

    Szóval, ez a terv rámutat a <300m2-es ház bejelentési dokumentációs terveinek ( legalább is febr. 10-ig) következményeire: rajzolj 4-5-6 falat, valami tetőt rája, még nyóc nap, oszt haccójon a majter!
    Sehol egy szakmai kontroll, csak rövidesen kiderül, hogy nem tudjuk, mitől élünk rosszul a saját házunkban. Pedig jó drága volt!
    És még csak azt sem mondhatom, hogy megérdemlik, mert végül is a mi hivatásunknak a felelőssége is!

    • Cseh Zoltán

      2016. február 16. kedd - 18:25

      Esetleg azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy “pártunk és kormányunk” miért szünteti meg az adott lakóházak esetében a tervtanácsot, és engedélyezési eljárást.
      Nekem már vannak róla elképzeléseim…

    • Ramkin

      2016. február 17. szerda - 12:26

      Tulajdonképpen, amit most megszüntettek, az azt jelenti, hogy akár olyan házak építésének is neki lehet állni, mint a 12. tervkritika, amiből a tervező középfőfalakat felejtett ki, életveszélyes lépcsőt tervezett bele meg ilyenek, mert nem lesz aki ezt felismerje és azt mondja, hogy ezt nem szabad engedni megépíteni? http://koos.hu/2008/11/14/tervkritika-tessek-masik-epiteszt-keresni/
      Borzasztó, ha így van.

      • Bardóczky Péter

        2016. február 18. csütörtök - 10:17

        Valóban nem ez a ház az igazi kérdés, hanem az, hogy sok szakmai kritika után hogyan változik 456/2015-ös.
        Mit tesz az Építészkamara és Mérnökkamara, mint tárgyalási pozícióban lévő képviselet? Vajon tudják-e, fogják-e képviselni a szakmaiságot az eddig általuk felvetett limonádé helyett? A február 16-i Fuga-béli “tájékoztató” alapján szkeptikus vagyok.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.