Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2016. február 28. vasárnap

Lényeges pontokon változik az építési törvény (Étv.)

MKOlogo6

A CSOK kapcsán beígért sokmilliós állami támogatás rég nem látott pezsgést hozott az építeni szándékozók körében. Tovább fokozta az izgalmakat, hogy híre ment, jószerivel szinte tervek nélkül is bele lehet fogni az egészbe, a korábbi kötelezettségek jó részét eltakarították az új lakóépületet építeni vágyók útjából.

A 2015. december legvégén a bürokrácia-csökkentés jegyében megjelent

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 

alaposan megrázta az egész építésügyet. Nem csak az építtetők, de az építőipar különböző területén dolgozó kollégák is döbbenten álltak a mind jogtechnikai, mind építési jog szerint is példátlanul megszerkesztett rendelet előtt. A jogi abszurdnak számító jogszabályt szinte a megjelenését követően azonnal kézbe vették, de ezúttal szakemberek.

A felzúdulás olyan mértékű volt, hogy a rendelet kapcsán ismét előkerültek korábbi jogszabályi hézagok, szakmai szempontok, aminek összességében az lett az eredménye, hogy nem pusztán az inkriminált rendelet okozta helyzetet próbálták rendezni, hanem ezen némiképp túl is ment a jogszabályalkotó és tágabb körben kerültek módosításra korábbi jogszabályi előírások.

***

Idöközben elfogadták a némiképp módosított előterjesztést, igy az alábbi írás helyett a megjelent törvényt ovassák el!

Elsőként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény Építési törvény (Étv.) módosítására volt szükség (az előterjesztés itt olvasható), mert az építőiparral kapcsolatos, azzal összefüggő rendeletek, ebből vezethetőek le, vagyis nem lehetnek ellentétesek a törvénnyel. A 456/2015-ös rendelet pont azért okozott olyan felzúdulást, mivel sem a kapcsolódó rendeletekkel, sem az építési törvénnyel nem volt koherens.

Ha innen nézzük, akkor leszámítva a rendelet megjelenését követő pár hetet, talán még haszna is van ezen elrontott rendeletnek. Nem oldódott meg a szakma összes gondja, de számos ponton határozott előrehaladás történt. 

Van azonban a változásoknak egy olyan része is, mely bizonyára sok vitát fog kiváltani a szakmában, egyrészt a puszta bevezetése miatt, másrészt hogy nem ismerhető még a pontos szabályrendszer, lévén a rendeleteket még csak ezután kell megalkotnia a kormánynak.

Talán a legfontosabb: az építési engedélyezési eljárás mellett megmarad az egyszerű bejelentés is. Ez összhangban van a bürokrácia csökkentésének a szándékával, de úgy valósul meg, hogy a szakmaiság minél kevésbé sérüljön. Az egyszerű bejelentési dokumentáció, mint fogalom immáron egységesen megjelenik az építési folyamat résztvevőinek feladatai és felelőssége között.

Jelen ismertetés a benyújtott törvényjavaslatot érinti, a törvény elfogadása még nem történt meg.

 

mit kell figyelembe venni a HÉSZ-ből

13. § (2) bekezdése helyébe, mely a helyi építési szabályzatot érinti –

(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
a) megengedett legnagyobb beépítettségét,
b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
c) szabályozási vonalát és
d) beépítési módját vagy építési helyét
kell figyelembe venni.
(3)-(7)

helyett a következő rendelkezés lép:

(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott

a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan

ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot,
be) a szabályozási vonalat és
bf) a beépítési módot, az építési helyet;

c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot kell figyelembe venni.

Még nem teljesen tiszta, hogy a HÉSZ a bejelentési dokumentáción túl, hagyományos engedélyezési eljárásban milyen formában marad meg. Korábban elhangzott, hogy év közben várható a HÉSZ -szel illetve a településképi eljárással kapcsolatos jogszabály változása, de nem elsődlegesen a bejelentési eljárás miatt, hanem mert eleve sok fogalom elavult, a szabályozás sok helyen túlzó illetve a helyi tervtanácsok, főépítészek részéről gyakoriak a túlkapások. Ez utóbbiak esetén nem biztosított az önálló jogorvoslat.

 

  kötelező lehet a tervezői felelősségbiztosítás

Az Étv. 32. §-a – mely az építészeti-műszaki tervezést szabályozza – a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(6) Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő.

Az Étv. 62. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

(1d) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges felelősségbiztosítás kötelező eseteit és részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

vagyis várható egy kormányrendelet, amely ezt fogja részleteiben szabályozni. Ez a rendelkezés nyilván nagy vitát fog kiváltani, mert amíg nagy tervezőirodáknál vagy nagyobb munkák esetén ez teljesen megszokott, sőt eddig is elvárt volt, a családi házakat tervező építészeknél ez korántsem volt gyakori. A tervezői felelősségbiztosítás éves költsége 150-250 eFt körül mozog, így cseppent sem kis költségről beszélünk. Mivel a fenti egy mondaton túl semmi konkrétum nem ismerhető még, így nem tudni, hogy ez a jogosultság további feltétele lenne-e, esetleg a MMK-hoz hasonlóan a MÉK is valamilyen csoportos biztosításban gondolkozik-e, hasonlóan pl. az ügyvédi biztosítási rendszerhez.

 

 kötelező lesz a tervezői művezetés

Az Étv. 33/A. §-a – mely a Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység -et szabályozza – a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

vagyis CSAK a bejelentési dokumentáció esetén lesz a tervezői művezetés kötelező. Ennek módját, díjazását, következményeit, jogorvoslatai lehetőségeit vélhetően egy kormányrendeletben fogják szabályozni.

Az Étv. 62. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

(1e) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a kötelező tervezői művezetés részletes szabályait, ennek keretében a tevékenységre vonatkozó szerződés egyes kötelező tartalmi elemeit (különös tekintettel a szerződés ellenértékére) rendeletben állapítsa meg.

A MÉK elképzelése, hogy a tervező legyen a teljes építési előkészítési és megvalósulási folyamat legfontosabb szereplője. Ezt szolgálná ez a kötelező művezetés is. Mivel nem ismertek még itt sem a részletes szabályok, így egyelőre félő, hogy ezzel a kötelező jelleggel és a kivitelezés végi tervezői jóváhagyás aktusával a tervezőre olyan felelősség hárul, ami adott esetben felülírhatja, de legalábbis bizonytalanságot idéz elő a kivitelezésért egyébként egyszemélyi felelős FMV jogi státuszában is.

Olyan esetekben természetesen merül fel a teljes felelősség kérdése, amikor az építész nem csak a tervezője, hanem a kivitelezője is egy háznak, de az általános gyakorlat nem ez. szabályozás hiján nem tudni még, hogy mivel váltható ki a kötelezettség, milyen következményekkel, jogorvoslattal járna ennek elmaradása. Hogyan lehet kötelezni egy tervezőt a művezetésre, ha az ország másik pontján dolgozik, vagy egyszerűen csak nem akarja művezetni a házát? Mi történik akkor, ha a tervezői művezető nem veszi időben észre az eltérést, a hiba csak bontással orvosolható? Ha nem tud mozogni, beteg, ha az utazási költség aránytalanul magas lenne?

Ugyanezen paragrafus 1/b pontja (2013) ugyan nem változott, de szeretném felhívni a figyelmet a tartalmára:

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körét, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmát rendeletben állapítsa meg.

 

   kötelező lesz  a kiviteli terv

Az Étv. 38. §-a helyébe – ami Az építés -t szabályozza –

38. § (1) Építési tevékenységet végezni – ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

helyébe a következő rendelkezés lép:

38. § (1) Építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.

(2) A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.”

Az építőipar régi szándéka most megvalósul. MINDEN tervhez kell kiviteli tervet készíteni, még az egyszerű bejelentéshez is. Mostantól nincsenek alapterületi, vagy szinthatárok, nincsenek teljesítményhatárok az épületgépészeti és épületvillamossági tervezések során (bár a részletes szabályok még nem ismertek).

  • Ez rossz hír azoknak, akik eddig egy “beadványi tervvel” szerették letudni a tervezést, de rossz hír azoknak a kivitelezőknek is, akik egy eng. terv birtokában a saját fejük után mehettek a kivitelezés során.
  • Viszont jó hír azoknak, akiknek eddig győzködniük kellett a megrendelőt, hogy ha bár valóban nem kötelező, akkor is készíttessen kiviteli tervet, de jó hír a kivitelezők azon részének, akik a minőségi munka érdekében nem engedélyezési, hanem kiviteli szintű tervekből szeretnek dolgozni.
  • Természetesen ez jó hír a megrendelőknek is, mert az építésfelügyelet immáron a kötelező tartozékként feltöltött kiviteli tervekkel tudja összevetni a megvalósult állapotot, számon tudja kérni a műszaki részleteket is. Mindez azt a végső célt szolgálja, hogy az épület, mint produktum minden szempontból a terveknek, előírásoknak, követelményeknek megfelelően épüljön meg.

A probléma ott lehet, hogy az előzetes hírek szerint a bejelentési dokumentációhoz egyszerűsített kiviteli tervdokumentációt kell majd készíteni, szűkített tartalommal, ami nem tenne jót a jogegyenlőségnek, szerencsésebb lenne az egységes követelményrendszer.

 

  ismét lehetővé teszik a “kalákát”

Az Étv. 39. § (6) bekezdése- mely Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei -ről szól

(6)258 Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.

helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”

A rendelkezés szerint szakirányú végzettség sem kell házilagos kivitelezéshez. Ez nyilvánvalóan erős társadalmi igényből származtatható. Itt sem ismertek még a részletes szabályok és feltételek, de ha a felügyelet módját megfelelően biztosítja majd a készülő rendelet, akkor jogszabályi szinten rendeződik az, hogy burkolhatsz-e a saját lakásodban?

 

 a kivitelezői és az építtetői felelősség pontosítása

Az Étv. 40. § (1) bekezdés b) pontja (A kivitelező felelős:)

b)271 az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült kivitelezési tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint

helyébe a következő rendelkezés lép:

b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és

Az Étv. 43. § (1) bekezdés e) pontja helyébe (Az építtető felel)

e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,

helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,

 

 módosul az építésfelügyeleti tevékenység

Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pontja

b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását

ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,

bb)292 megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

a következő bc) alponttal egészül ki:

bc) építési napló hiányában megtiltja,

 

 módosul az építésügyi hatósági kötelezés

Az Étv. 47. § (2) bekezdés d) pontja (Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)

d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

helyébe a következő rendelkezés lép:

d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését, valamint a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak vagy a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentésnek megfelelő állapot kialakítását,

 

 módosul a “Jogszerűtlen építési tevékenység” fejezet

Az Étv. 48. § (2) bekezdése

(2)Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet vagy a 33/A. § szerinti tevékenységet

a) engedély, a 33/A. § szerinti bejelentés vagy tudomásul vétel nélkül,
b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől vagy a 33/A. § szerinti bejelentéstől eltérően,
c) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,
d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
végzik.

helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha

a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet

aa) engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
ab) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
ac) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy
ad) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;

b) a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ba) bejelentés nélkül, vagy
bb) a bejelentett és a kormányrendeletben meghatározott mértékű változás bejelentésétől eltérően;

c) ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában végzik.

Az Étv. 48. § (5) bekezdése

5)314 Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 38/A. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 38/A. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha

a) azt – a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével – a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
b) a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez

 

 fennmaradási engedély

Az Étv. 48/A. § (1) bekezdés d) pontja (Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha)

d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

helyébe a következő rendelkezés lép:

d) a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött épület létesítése esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek. Az így kiadott fennmaradási engedély nem mentesít a 33/A. § (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása alól.

A 13. § (2) a HÉSZ betartását jelenti, a 33/A. § (2) és (3) bekezdése a bejelentéstól számított 10 alatti megépítésre illetve ennek elmaradása esetén a bontásról rendelkezik.

Továbbá számos pontban pontosították a törvény szövegét. Az Étv.

a) 2. § 4. pontjában az „az építésügyi hatósági engedély kérelmezője,” szövegrész helyébe az „a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a 33/A. § szerinti építési tevékenység bejelentője” szöveg,
b) 20. § (7) bekezdés a) pontjában a „munkákra” szövegrész helyébe a „munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre” szöveg,
c) 32. § (1) bekezdésében a „tervdokumentáció” szövegrész helyébe a „dokumentáció” szöveg,
d) 32. § (11) bekezdésében az „engedélyezéshez” szövegrész helyébe a „hatósági eljáráshoz” szöveg,
e) 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „tervek” szövegrész helyébe a „dokumentáció” szöveg, a „terveket” szövegrész helyébe a „dokumentációt”,
f) 33. § (1) bekezdés c) pontjában az „a tervdokumentáció” szövegrész helyébe az „az építészeti-műszaki dokumentáció” szöveg,
g) 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bejelenti” szövegrész helyébe a „ , kizárólag elektronikus úton bejelenti” szöveg,
h) 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyszerű bejelentési” szövegrész helyébe a „kivitelezési” szöveg,
i) 33/A. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyszerű bejelentési dokumentációtól való” szövegrész helyébe az „a kivitelezési dokumentációtól kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
j) 33/A. § (2) bekezdésében az „a bejelentéstől” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéstől” szöveg,
k) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „kivitelezési terveknek” szövegrész helyébe a „kivitelezési dokumentációnak” szöveg,
l) 46. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „vezetésének” szövegrész helyébe a „meglétének, vezetésének” szöveg lép.

Hatályát veszti az Étv. 39/A. § (3) bekezdése:

Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.

Az Étv. 13. § g) pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

33/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bejelenti” szövegrész helyébe a „kizárólag elektronikus úton bejelenti” szöveg,

Vagyis kizárólag ÉTDR felületen lehet indítani a bejelentést, de ezt csak július 1-től kell alkalmazni.

Aki szeretné összevetni a most érvényes építési törvényt a korábbival, lementettem és itt megnézheti (2015.01.13-i állapot)

***

Végül fontos még elolvasni a törvényhez készült indoklást:

A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai.

Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás.

Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.

***

… és a részletes indokolást az előterjesztésből:

Az 1. § – hoz | A szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében alapvető elvárásként került meghatározásra az építéssel érintett telek, építési telek felhasználását komplexen meghatározó övezeti, illetve építési övezeti besorolás. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében egységes követelményrendszer kerül meghatározásra, amelyben a környezet túlterhelésének elkerülését biztosítja a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység szám. A védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve tisztítás szabályainak közegészségügyi szempont szerinti megfelelősége az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet- a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelmének érvényre jutását biztosítja. Az építészeti, régészeti, környezeti, természeti védelem és tájvédelem szempontjainak az összehangolt érvényesítése érdekében a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat védelmi rendelkezéseinek a figyelembevételével történhet.

A 2. § – hoz | A felelősségi rendszerrel összefüggésben – annak tényleges érvényesülése érdekében – törvényi felhatalmazás alapján, kormányrendeleti szinten előírásra kerül a tervezői felelősségbiztosítás.

A 3. § – hoz | A javaslat elfogadásával biztosítható, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen, ezzel növekedik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki ennek ellenértékeként kormányrendeletben meghatározott díjazásban részesül.

A 4. § – hoz | A javaslat törvényi szintre emeli az építési tevékenység folytatását kivitelezési dokumentáció alapján, de lehetővé téve a jogszabályi eltérő rendelkezést.

Az 5. és 14. § – hoz | A „házilagos” kivitelezés elterjedésének segítése érdekében a saját vagy a hozzátartozó részére végzett építési tevékenység részletszabályait kormányrendeletbe utalja a javaslat.

A 6-7. § – hoz | A javaslat elfogadásával a kivitelező és az építtető felelősségére vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek és ezzel kiterjednek az egyszerű bejelentéssel folytatható építési tevékenységek esetére is.

A 8. § – hoz | A javaslat elfogadásával az építésfelügyeleti hatóság az építési napló hiányában megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az építési napló előírt vezetési kötelezettsége esetén.

A 9. § – hoz | Az építésügyi hatósági kötelezés esetköreit a javaslat pontosítja az egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében.

A 10. § – hoz A jogszerűtlen építési tevékenység esetköreit bővíti és pontosítja az egyszerű bejelentésre tekintettel. A szakszerűtlen építési tevékenységre vonatkozó rendelkezés az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó, a helyi építési szabályzattal összefüggő eseteket is figyelembe veszi.

A 11. § – hoz | A fennmaradás esetköre kiegészül az egyszerű bejelentéshez kötött, de jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megvalósult épületek vonatkozásában. Tekintettel azonban az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység által felépített épületekre, a fennmaradási engedély megadása ez esetben csak a jogszerűtlenség és a szakszerűtlenség alóli mentesülést jelenti, azonban nem mentesít azon speciális rendelkezések betartása alól, amelyek ezt az új típusú eljárást jellemzik. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges.

12. § | A kötelező tervezői művezetés esetében a tevékenység jogszabályban meghatározott ellenértéke és részletszabályai törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben az Étv. 32. §-a, 38/D. §-a, általánosságban alapozza meg azokat a szakmai garanciákat, amelyek mellett a tervezői felelősség tényleges érvényesülésére kerülhet sor, míg a törvényi rendelkezést kiegészítő részletszabályok kidolgozására a törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten kerül sor.

A 13. § – hoz | A pontos értelmezés és a koherenciazavar kiküszöbölése érdekében az adott szakmai rendelkezések az egyszerű bejelentés szöveggel kiegészítésre kerülnek.

A 14. § – hoz | A szakasz egy hatályon kívül helyező rendelkezését tartalmazza, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei vonatkozásában.

A 15. § – hoz | A szakasz a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Az egyszerű bejelentés kizárólag elektronikusan történő benyújtása 2016. július 1-től kerül bevezetésre.

Jelen ismertetés a benyújtott törvényjavaslatot érinti, a törvény elfogadása még nem történt meg. A törvénytervezett elfogadása után, aki szeretné összevetni a most érvényes építési törvényt a korábbival, lementettem és itt megnézheti (a 456/2015 rendelet bejelentése utáni állapot, 2016.01.13-án).

 

****

Kapcsolódó jogszabályok

Kapcsolódó írások

Hozzászólások (29): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Cseh Zoltán

    2016. február 28. vasárnap - 15:02

    #109426

    Minden építész alkalmazzon egy jogászt, aki napra kész az építési jogszabályok legfrissebb változásaiból ! 🙂 😀

  • Avatar

    Garda-Ház

    2016. február 28. vasárnap - 15:15

    #109427

    A kiviteli tervvel kapcsolatban, lenne egy meglátásom. (egyszerű bejelentés alapján)

    38. § (1) Építési tevékenységet– ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.
    (2) A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.”
    456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
    2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. (TEHÁT NINCS HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ.) Akkor mi alapján kell elkészíteni a kiviteli terveket??
    Az építész műszaki leírás az alábbiakat kell, hogy tartalmazza.
    4. Műszaki leírás, (dokumentáció) amely tartalmazza a következőket:
    a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
    b) az építési telek terheléseinek összefoglalása,
    c) beépítési %, épületmagasság, összes hasznos alapterület,
    d) anyagok, színek ismertetése,
    e) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,
    f) helyiséglista és terület-kimutatás,
    g) közműellátás ismertetése,
    h) gépészeti rendszerek összefoglaló leírása,
    i) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.
    (tehát itt nincs szó az alapozás, talpgerenda, nyílásáthidalók, födém stb.stb)
    Véleményem szerint az Építész csak azért felel-felelhet, amit az egyszerű bejelentéshez készített dokumentációban leírt és aláírt. Még valami! ez a gondolat miért van a jogszabályban?– ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik –(mert egyszerű bejelentésnél, eltérően rendelkezik!)
    Ha komplett kiviteli terv kellene a legegyszerűbb épülethez is ami egyszerű bejelentés alapján építhető…..építész kiviteli, tartószerkezet, gépész, villamos stb. Akkor mi értelme az egyszerű bejelentésnek???

    • Avatar

      Varga Péter

      2016. február 28. vasárnap - 21:09

      #109430

      Nyilván ezt még a törvény szövegében (remélem) pontosítják, de mintha családiház kiviteli terve= m=1:100 régi engedélyezési terv + szükség szerint statika. Ez mos sem változna, Miklós hiába örül 🙂

      Illetve ha jól értem, a tervezői jogosultság feltétele a felelősség biztosítás, azaz ha ez a törvény a napokban átmegy, akkor mindenki elveszti a jogosultságát addig, míg a kormányrendelet definiálja a tartalmat, a biztosítók meg megvalósítják a terméket és minden tervező köt egyet. Gratulálok ismét a kamarának. Brávó! (1 db családi házra -42Mf 10-15 MFt kárértékre ez cca. 80-125 EFt a Generálinál…)

  • Avatar

    Bánhegyi Tamás

    2016. február 28. vasárnap - 17:05

    #109429

    Kösz Miki, hogy megosztottad, jó tudni ezeket. Szerintem júliusig még lesznek további változások.

    “A kötelező tervezői művezetés esetében a tevékenység jogszabályban meghatározott ellenértéke és részletszabályai törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.” Erről pedig az a véleményem, h minden építtető azt fogja gondolni a fogát húzzák.

  • Avatar

    Devescovi György

    2016. február 29. hétfő - 06:30

    #109431

    Azt gondolom, hogy a tervezői művezetésnek akkor van értelme, ha hetente egy-két alkalommal megtörténik. egyébként nem lehet garantálni, az akár súlyos kivitelezői hibák elkerülését. Ennek a költségét az építtetők nem fogják szeretni.

  • Avatar

    Védi József

    2016. február 29. hétfő - 11:12

    #109437

    Kedves Miklós,
    Kedves Olvasók,

    Akkor most a kivitelezésben kinek mi lesz a szerepe???
    Lesz Építtető, aki nem felel semmiért???
    Meg lesz “mindenért felelős” építész???
    Meg lesz felelős műszaki vezető???
    Meg lesz műszaki ellenőr???
    Meg lesz kivitelező???

    A nagy kérdésem az, ki fogja ezt mind kifizetni???
    Talán azok, akik 10+10 millióból szeretnének otthonhoz jutni???

    További kérdésem, a fenti Építési törvény módosítás mikortól léphet életbe, mert az egyszerűsített bejelentési dokumentációkhoz szükséges további “eseteleges” kiviteli tervek témaköre elég érzékenyen fogja érinteni a Megbízókat.
    Konkrétan totál idiótának fogják gondolni az építészt, mert az ma nem tudja/tudjuk megmondani, milyen terv is kell neki holnap az építéshez.
    Bejelentési, 100-as építési engedélyezési tartalmú, vagy 50-es kiviteli tartalmú???
    Meg persze akkor mondja is meg melyikért mit kér….mikor még azt sem tudja/tudjuk, hogy melyiknek mi lesz a tartalma????
    Félre ne értsük…a szándékot-irányt jónak tartom….csak kérdezem, biztosan ez a kacskarindós út vezet minket a célba???

  • Avatar

    Szondi Egon János

    2016. február 29. hétfő - 13:51

    #109440

    A Diósgyőr Városközpont háromezer (2996?) lakásos paneles lakótelep fűtőművének voltam vezető, egyúttal technológus tervezője kb. 45 évvel ezelőtt. Ez volt az ország első földgáztüzeléses fűtőműve, tulajdonképpen a tervekhez igazodva jelentek meg a hatósági előírások.

    A kivitelezés első hónapjaiban (könnyűszerkezetes csarnok, semmi különös) havonta egyszer, néha kétszer Miskolcra utaztam, a tervezői művezetést ekkor az építész és statikus kollégák végezték.

    A technológia szerelése során gyűjtött tapasztalataimról pár, a fenti, elsősorban Koós M. (ma 11:23 keltezésű) hozzászólásához illő szó:
    1) a terv szerinti munkáért a jogosított szakmunkás (pl. kazánszerelői vizsga, nyomás alatti berendezés hegesztői vizsga megléte), irányításáért MŰVEZETŐJE felelt,
    2) a BERUHÁZÓ műszaki ellenőre felelt az 1) végrehajtásáért, általa elfogadhatónak ítélt eltérés esetén fordult hozzám:
    3) TERVEZŐKÉNT engedélyezem-e az eltérést vagy el kell dobni, amit csináltak. Ez már heti kétszeri miskolci utazást jelentett.
    A feladatok ilyen megosztása logikus, ilyesmire van (lenne) szükség az építési munkáknál is. A felelősség természetesen nem csak (munka)jogi, hanem anyagi értelemben is értendő volt.

    A fenti munkamegosztás bevált. Nem tudok olyan esetről, amikor a fűtőmű üzemeltetésével gond lett volna. Azóta nem kerestek meg sem engem, sem az időközben 100 %-os német tulajdonúvá vált Energiagazdálkodási Intézetet.

    Devescovi Gy.(ma 06:30) heti kétszeri művezetését túlzó elképzelésnek tartom, ez a gyakoriság a fűtőmű technológiai szereléséhez is elég volt. Másrészt Orbán V. és Lázár J. két héttel ezelőtti “6 alkalom” nyilatkozata — úgy vélem — még egy családi ház esetén is kevés.

  • Avatar

    András

    2016. február 29. hétfő - 18:02

    #109443

    A koherencia jegyében:
    “32. § (11) bekezdésében az „engedélyezéshez” szövegrész helyébe a „hatósági eljáráshoz” szöveg,”

    Miközben a 456/2015 2. § (1) “A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.”

    Talán már készülnek a rendelet módosítására ezzel kapcsolatban? Prakitkus lenne, ha mégis eljárás lenne belőle.

    Továbbá akiknek most véletlen elfogadták a bejelentését, azok építkezhetnek kiviteli terv nélkül is? Illetve ha részletes kiviteli terv van, akkor ugye nem kell abból butított változatot készíteni?
    Ha a kivitelezés már az új ÉTV hatálybelépése után kezdődik, akkor mi vonatkozik rá? A bejelentéskori állapot, vagy az építkezés megkezdésekori?

    • Avatar

      atus

      2016. március 1. kedd - 21:39

      #109448

      András!

      A bejelentéssel nem indul közigazgatási eljárás.
      A kivitelezés megkezdését (munkaterület átadás) követően a járási hivatal ellenőrzi a jogszerűséget,
      így tanácsom szerint az ebben az időpontban érvényes jogszabályok a mérvadóak.

      Egy párhuzam:
      az építési engedély is egy jog. ha 2011-ben kaptad, akkor a naplóvezetéssel kapcsolatban az számít, hogy a megkezdés 2013 október előtt vagy után volt.

  • Avatar

    Pató Károly

    2016. március 1. kedd - 18:29

    #109446

    Próbálkozni a kutya szokott…évek óta változtatják, csiszolgatják az építési munkákkal összefüggő törvényeket, a mostaniban is még sok hiba van.

  • Avatar

    Kovács Attila

    2016. március 1. kedd - 18:34

    #109447

    Üdv!
    Én, mint laikus építtető, aki -most már hónapok óta- emiatt a változások miatti bizonytalanságok elszenvedője vagyok, szeretnék kérni egy kis jogi útmutatást. Gyakorlatilag az én olvasatom szerint a -kerületünkben és azon belül a körzetünkben- túl szigorúra vett szintterületi mutatókat nem kell majd figyelembe venni? Gondolok itt a tetőtér beépítésre vonatkozóan megadott szintterületi mutatóra és a zöldfelületi mutatóra? Nem nagy területről van szó, de nekünk fontos lenne. A tetőtérben olyan 10nm helyet nyerhetnénk és zöldfelületben pedig egy 20nm -es fa burkolatú fedetlen terasz a jelenlegi nulla helyett, ha a HÉSZ -ből nem kéne figyelembe venni a fenti dolgokat. Na most a kerületünk ezt állítólag nem hajlandó elfogadni, ők továbbra is a HÉSZ teljes betartását követelik meg.
    A kérdésem az lenne, hogy ez így működik, mindegy a törvény mit ír elő, a kerület felülbírálhatja?
    A másik kérdésem meg az lenne, hogy egyáltalán jól értelmeztem -e?
    A segítségüket előre is köszönöm!

  • Avatar

    Daidalos

    2016. március 2. szerda - 22:40

    #109452

    Miklós, a korábbi hozzászólásodban említett “egyszerűsített kiviteli terv” alatt pontosan mit értesz?

  • Avatar

    B. Miklós

    2016. március 6. vasárnap - 08:30

    #109486

    Családi ház építtető szeretnék lenni, de már bizonytalan vagyok, hogy érdemes-e elkezdeni. Kiválasztottam az építészt, megbeszéltük az építési tervet. Várjak pár hónapot míg tisztázódnak a feltételek vagy egyből kiviteli tervet készíttessek dupla pénzért?

  • Avatar

    Pető János

    2016. március 10. csütörtök - 00:00

    #109537

    Nekem is úgy rémlik, hogy kiviteli terv eddig is szükséges volt. (Nem a 300 m2 alatti bejelentéses új lakóházról beszélek)
    Viszont a kiviteli terv azonos lehetett az engedélyezési tervvel, ha 300 m2-nél kisebb volt, valamint a fesztávok, monolit vasbeton részek nem indokolták a részletterveket, és költségvetési kiírást is csatoltak hozzá.

  • Avatar

    Arcoo

    2016. március 11. péntek - 15:36

    #109543

    Már most a hírek arról szolnak, hogy nincs megfelelő szakember az építkezésekhez. Mi lesz ha beindul a CSOK építési láz? Miért nem építhetem magamnak a házamat? Miért nem elég egy műszaki ellenőr aki felügyeli a munkámat? Ráadásul saját magamnak jobban meg is tudnám építeni, mint az emberhiány miatt megjelenő OKJ vizsgával rendelkező bandusz kokányusz-ok!

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2016. március 12. szombat - 15:53

      #109552

      azért nem építhetsz – annak ellenére, hogy sokan vagyunk, akik a kóklereknél jobban meg tudnák építeni – mert van egy csomó eltakart szerkezet, amiknek a minősége később nem ellenőrizhető. ha viszont később eladod, akkor már nem a saját testi épségedet, pénzügyi helyzetedet kockáztatod. továbbá ha megengednék, akkor mindenki “magának építene”, majd eladná, ezzel tönkretennék a normális, igényes és nem kókler szakemberek egzisztenciáját és még annyian sem lennének, mint most, majd öt év múlva szétrohadna az ország épületállománya.

      tessék elfogadni, hogy ez is egy szakma – több szakma. az orvos helyett sem operálunk meg senkit csak azért, mert vannak kókler orvosok.

  • Avatar

    Arcoo

    2016. március 11. péntek - 15:41

    #109544

    A

  • Avatar

    Arcoo

    2016. március 11. péntek - 15:47

    #109546

    Miért nem jelenik meg a hozzászólásom?

  • Avatar

    Arcoo

    2016. április 17. vasárnap - 06:34

    #109829

    Nagyon úgy néz ki nem találunk tisztességes vállalkozót aki elvégezné normális áron a munkát!
    Többüktől is azt hallottam inkább várnak a CSOK-ra, hogy minél zsírosabb munkát kapjanak!Én nem vártam tovább megcsináltam az alapot, hogy előrébb legyünk minőségi transzport betonnal számlával, dokumentálva a munkafolyamatot!Na akkor most mi van?Bűntettnek?Bontatnak?

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

JÓTANÁCS
Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset. Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy “az megfelel […]

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?
2018. január 2. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv

Ma reggel kaptam: Tisztelt Koós Úr! Családi házat terveztünk 2016 júliusi bejelentéssel ….on. Ma volt építéshatósági helyszíni ellenőrzés, ahol biztonsági és egészségvédelmi terv feltöltésére adtak 3 napot, különben csúnya nagy bírságot fognak kiróni – valakire. Szerintünk ez jogtalan. Ön hogy látja? Érdemes elindítani egy vitát a hatósággal? Természetesen 300 m2 alatt, egyszerű bejelentéssel….. ez kimaradt az […]

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv
2017. április 7. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások