további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2016. március 16. szerda

Tervkritika 143 | leginkább a kert miatt nem mindegy, hogy oldalhatáros vagy szabadonálló

tervkritika-143-homlokzat-_01_k

(a tervkritika rövid ideig már olvasható volt itt, az én hibámból)

Kezdjük a beépítéssel. Nem ismerve a részleteket, azt látni, hogy a telek környékén szinte minden telek oldalhatáros beépítésű, kivéve ezt. A jobb és bal oldali szomszéd is oldalhatáros. Egy ilyen szituációban lehet a legjobban azt lekövetni, hogy mi a különbség az oldalhatáros és a szabadonálló között. Ha ezt a házat oldalhatárosan lehetne megépíteni, akkor a két semmire sem használható 3 m-es telekcsík helyett lenne egy legalább 5-6 méteres oldalkert, míg az ÉNY-i, jobb oldali szomszédtól még mindig elmaradna 5,6-6,6 méterrel, Messzebb kerülhetne a bal oldali szomszédtól is, ami szintén oldalhatáron található.

tervkritika-143-helyszinrajz

Kérdés, hogy az építési hely nem oldalhatáros-e, ahol egyébként lehet szabadonállóan is építkezni, vagy itt csak a szabadonálló az egyetlen beépítési mód? Ez nyilván kulcskérdés és vélelmezhető, hogy ez előzőleg körbe lett járva. Talán még nem késő egy utolsó próbálkozást tenni a főépítésznél, akármennyire is ez egy egyszerű bejelentés alá eső épület.

ez tipikusan olyan eset a sok ezer hasonlóval együtt, ahol jó esély van arra, hogy tisztázatlanok a beépítés feltételei, de mivel az egyszerű bejelentési eljárásban nem lehet főépítészi véleményt kérni, mivel az nem hivatalos, ergo a helyzet tisztázatlansága miatt egyáltalán nem mindegy, hogy hová építkezik a tulajdonos. Merje azt mondani az építész, hogy nyugodtan építkezzen az oldalhatárra, majd amikor megépül, valaki (szomszéd, hatóság) bontást kezdeményez? Számos hasonló olyan helyzet adódik, amikor egy főépítész meggyőzhető és vitás esetben megváltoztatja a kezdeti véleményét. Ez eddig a normál ügymenethez tartozott és nem okozott senkinek sem presztízsveszteséget.

frissítés: azóta megtudtam az építtetőtől, hogy bár valóban minden környező telek oldalhatáros beépítésű, van egy másik, a telek minimális szélességére vonatkozó helyi előírás is, ami ezt jelen esetben felülírja és kötelezi a tulajdonost, hogy ide szabadonállót építsen (mellesleg 5 cm-en múlt).

Mindez azért fontos, mert a 3 méteres oldalkertre ugyan lehet normál ablakot nyitni, de csak akkor ha nagyon fontos. Nem véletlen, hogy a mellékhelyiség ablakain túl inkább csak a nagy mélység miatt kerültek ablakok az oldalkert irányába. E tekintetben a dolgozó van a legrosszabb helyzetben,mert oda egy ÉNY-i és egy DNY-i ablak juthat csak, de egy dolgozónál ez azért nem olyan tragédia. Bár a szülői háló egyik ablaka DNY-ra néz, de mivel pár méterre van a szomszéd ház az oldalhatáron, innen sok fényre nem lehet számítani, leginkább az a funkciója itt, hogy a nagyon hosszú tömör falat valami megbontsa. Ha e két ablakot elhagynánk, akkor már majdnem olyan lenne mint egy sorház, ami alapvetően előre és hátra tájolt.

Jó döntés volt a garázs elhagyása, egyre többször javasolom én is a megrendelőimnek, hogy ne tekintsék annyira fontos elemnek.

A bejárat az épület közepén található, ami egy ilyen hosszú épületnél elég problémás, hogy miképpen oldjuk meg építészeti eszközökkel. Itt egy keskeny, de határozott előtető-szerűség adta a jó megoldást. Tetszik, szellemes, jól is mutat

A bejárat jól választja ketté a fő funkciókat, hiszen nem csak a nappali-étkező-konyhablokkot, hanem a szülői hálóblokkot és a teljes tetőtéri szintet innen lehet elkülönülten megközelíteni. Ha esetleg abban gondolkoznak, hogy a ház alkalmas legyen kétlakásosként is, akkor a tetőtérbe vezető lépcsőt úgy kell már most kialakítani, hogy az erre a célra megfeleljen. (szélesség, fellépés, anyaga, határoló falak, tűzrendészeti előírások…stb). Ez némi méretbeli növekedéssel járna, de plussz 1-2 m2 már megoldaná ezt, ennyit megérne az egész, ráadásul kicsit kényelmesebb is lehetne a tetőtér megközelítése.

A földszint

ahogy írtam, az alapvető elrendezés, szeparáltság teljesen rendben van, nyilván 100 embernek 150 ötlete lenne, mit hová lehetne átpakolni. Talán a WC zavarja a szememet, hogy pont annak az ajtaja van szemben a bejárati ajtóval, no meg a kamra helye. A fürdő és a gépészet esetleges megcserélésével egy olyan blokk jöhetne létre, amit csak a szülők használnának, így akár bizonyos belső ajtók feleslegessé is válnának.

tervkritika-143-alaprajz-fszt

A nappali-étkező-konyha hármas teljesen rendben van. Itt csak olyan apróságot jeleznék, hogy egy átlagos mértű, 47”-os TV-t nem célszerű 5 méterre tenni az ülőgarnitúrától, sokkal közelebb van az ideális távolság. ez inkább azért fontos csak, mert ez befolyásolhatja a teraszra vezető ajtó helyét (ha közelebb viszi az ülőgarnitúrát, akkor nem tudnak kimenni a teraszra)

A tetőtér

az elrendezés alapvetően rendben van, a nagy közlekedő lehetne egy közös játszóhely is, persze ahhoz inkább jobb lenne a melegpadló. Látható, hogy az alapterületi igány a tetőtérben alatta marad a fszt-jének, viszont lényeges döntés, hogy a “padlástér”-nek nevezett valami, az valóban egy padlástér, kvázi tartaléktér vagy állandó használatú helyiség, ennek függvényében kell esetleg ezt a szobát leszigetelni a padlástól

tervkritika-143-alaprajz-tetoter

Erre a szobára a jó tájolás miatt legalább a legnagyobb tetőtéri ablakot tenném, vagy megdupláznám, mert ez fogja megvilágítani a szobát, a másik oldali, mivel ÉNY-i, kevés fényt tud hasznosítani.

Hőszigetelések

Gyorsan megnéztem a különböző szerkezetek hőszigetelését és azt találtam, hogy a 

fal 30 cm PTH + 12 cm EPS = 0,174

tető 10 + 15 cm ásványgy. = 0,138

padló 12 cm EPS = 0,295 W/m2K értékekre adódtak

Én azt javasolnám, hogy közelítsenek a tető U értékéhez, mind a falaknál, mind különösen a padlóban! Örömmel fedeztem fel, hogy ma már kezd gyakorlattá válni a homlokzati hőszigetelés alapozásig való levitele is. Itt arra érdemes figyelni, hogy a lábazatra és a föld alá csak XPS mehet.

Összefoglalás | az oldalkert vs szabadonálló beépítés önmagában ugyan az alaprajzot alapjaiban nem befolyásolja, de a kert használatot már jelentősen. Érdemes volna ezügyben még egy próbát tenni.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.

… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (41): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2016. március 16. szerda - 18:43

    Gratulálok a házhoz, szép lett!

    elsőre nekem is a hurkaság, ami nyilván adottság ami nem tetszik benne. nagyon igaza van Miklósnak, hogy érdemes lehetne futni még egy kört oldalhatárossá téve. az alaprajz szinte változatlan maradhatna, csak az arányok lennének jobbak, szebbek.
    érdemes talán ilyen esetben egy 20as fallal építkezni – kétszer 10cm a szobáknak nagyon jót tenne. (persze pillérezni kell, de 8vb. pillér ára szerintem megéri)
    alaprajz: én is a gépészeti(és nyilván háztartási) helyiséget érzem rossz helyen, de kiterjeszteném: a wc-kamra-fürdő háztartási helyiségeket jobbra csavarva eltolnám: konyha mellé, konyhából nyíló kamra, északi ablakkal, wc-háztartási helyiség és szülői blokk fürdővel, a gardrób lehetne a bejárat oldalán, akkor nem lenne vizes helyiség a háló mellett – főleg nem vezetnék benne semmilyen csövet. húzottkarú lépcső helyett egyenest, kettéosztott pihenővel – alig vesz el több helyet, de kényelmesebb jóval. (30cm)

    és ha már Miklós beleszólt az épszerkbe: ytong indítósort tennék a falba.

    Szilveszter
    +1: a konyhából a 120as falat elhagynám és nappali felé forduló konyha-tálalónak hagynék 30cm-t.

    • kritizator

      2016. március 17. csütörtök - 15:09

      20-as fal miből lenne? Silkából vagy?
      Nálunk is ilyen telek lesz nagyobb szélességgel (7-8 m-rel) és odalhatárosan.

      • Kritizator

        2016. március 17. csütörtök - 16:02

        Ja és 20-as falnal hogy alakul a hőtároló tömeg, különösen hogy itt tetoterrol is van szó?

        • Tóth Szilveszter

          2016. március 17. csütörtök - 18:29

          szia! megdöbbentő dolgot fogok leírni: a 20as kerámia tégla minden tekintetben jobb, mint a 30as, kivéve a hőszigetelő képessége. a vb. pillérek sem azért kellenek bele, mert teherhordásra nem felelne meg. ami azt illeti, több szint magas ház is építhető lenne belőle, csak földrengésre nem vehető figyelembe a fal 25cm vastagság alatt (ne kérdezd miért), ezért vannak a pillérek.
          amit még érdemes végiggondolni, hogy a köztudatban annyira a fal dominál, hogy az eladásra tervezett házaimnál hiába van 4-6m2 többlet eladható terület, marketingokok miatt döntenek mindig a 30as fal mellett. (illetve magamnak én esztétikai okokból döntenék úgy, mert a belső kávák nekem hiányoznának, de ez szubjektív)
          ebben a szűk helyzetben viszont megfelelő alternatíva lehet a 20NF

          ím egy összehasonlító táblázat:
          Porotherm 30 NF+10CM EPS U=0,238W/m2K R=42dB hőtárolás:81,6kg/m2
          Porotherm 30 Klíma Profi+10CM EPS U=0,170W/m2K R=39dB hőtárolás:74,6kg/m2
          Porotherm 25 NF+15CM EPS U=0,219W/m2K R=47dB hőtárolás:91,1kg/m2
          Porotherm 20 NF+20CM EPS U=0,173W/m2K R=46dB hőtárolás:91,1kg/m2
          eps 0,04; léghanggátlást kétoldalt vakolt falra mérten, EPS nélkül, hőtárolás a fal tömegének számításba vehető része

          (amúgy a hőtárolás egy furi dolog, mert könnyű olcsón feljavítani egy amúgy nem erre kihegyezett szerkezetet. pl egy m3 c16 betonnal kiöntesz egy falat és már 2 tonnával több – az is fura benne, hogy fontos a hőtároló tömeg dinamikája is, főleg vidéken, ahol van értelme az esti szellőztetésnek – a szabvány nem véletlen nem engedi figyelembe venni csak a szélső 10cm-t illetve az első hőszigetelő rétegig enged számolni. namost nézz rá egy porotherm T téglára, hány centi után jön az első kőzetgyapot betét? 3cm… K tégla ugyanígy, nehezebben veszi fel a hőt, mint a sima 20NF, ezért jelentősebb tömeg vesz részt a napi hőingadozásban. főleg ha jó vastagon használsz habarcsot, ami kifejezetten jól vezeti a hőt – a hőszigetelést meg arra kell bízni, ami tényleg szigetel )

        • Tóth Szilveszter

          2016. március 17. csütörtök - 18:31

          még valami: azért erősebb a 20as tégla és azért van nagyobb hőtároló tömege, mert más a lyukszerkezete (több anyag van benne és kevesebb levegő) és más a kerámia anyaga is (abban is kevesebb a pórus) a laikusnak tégla-tégla, de az ördög és a részletek…

          • kritizator

            2016. március 18. péntek - 07:05

            Ezt a 20-as téglát a katalógus válaszfaltéglának becézi, de azért alkalmazható teherhordó falnak?
            – A pillérek mennyivel dobják meg egy bruttó 7*14-es házikó költségeit?
            – El lehet benne tisztességesen vezetni a gépészeti és villanyszerelési csöveket?

          • Tóth Szilveszter

            2016. március 18. péntek - 10:29

            a porothermnek már nincsen minősítése, a leier pedig belső teherhordó falnak minősítette. a pillérekkel úgy lehet kalkulálni, hogy 50ezer forint 1 m3 vasbeton. (egy kommentben megtervezett ház erejéig ez egy jó közelítés 😉 – szóval 2-300.000 HUF) gépészeti vezetékeket meg szigorúan nem vezetünk benne, csak felállásokat. villanyt elhúzhatod, de horonymarózni kell.

  • Kiss András

    2016. március 16. szerda - 18:48

    Tetszik, az egyszerű épületforma ellenére szép homlokzatok alakultak ki, és laikusként is rendben van az alaprajz. Valóban kár, hogy a valóságban messze nem lesz olyan szellős a környezete, mint a látványtervek sejtetik (hasznos lenne azon is a szomszéd épülettömegek megmutatása).
    A tetőablakok mérete, elhelyezése tekintetében mennyire elterjedt ill. egyszerű egy benapozás (fény) és felmelegedés vizsgálat a mai CAD szoftverekkel?

    A másik kérdésem főleg Miklóshoz szól: mik ma a javasolt szerkezeti vastagságok és anyagok, amelyek tudják a tető szigetelési jellemzőit (~0.13)?

  • Németh László

    2016. március 16. szerda - 19:31

    Ezt nem értem! Ha egy telek kisebb szélességű, akkor miért kell szabadonállóan beépíteni? A keskenyebb telekre pont az oldalhatáros beépítés indokolt! Egyébként utcaképben, telek használhatóságában, a telkek intimitásában nagyon elfogadhatatlan a tervezett szabadonálló beépítés egy oldalhatáros környezetben! Na az ilyen HÉSZ előírásoktól mentsen meg a …..

    • Németh Klára

      2016. március 17. csütörtök - 10:31

      Kedves Miklós!

      A fenti helyzetet nem értem én sem. Ennyire rugalmatlan a HÉSZ? Ennyire rugalmatlan volt 2016 előtt is?? Ha pl. 5 cm-en múlik, akkor sincs mód az adott helyzetet figyelembe véve TÖRVÉNYES módon megoldást találni, és az adott helyzetet, helyszínt figyelembe véve mérlegelni? Mi a helyzet a kérdéses esetekben, pl. mint itt is: ha mindenki oldalhatáron építkezett eddig akkor ha ez a ház is így épülne fel, utólag le lehetne bontatni az egészet azért az 5 centi miatt? A mostani egyszerűsített eljárásnál az ilyenekre mikor hívják fel a figyelmet, akkor már mikor épül a ház? Tudom, ha jó építészt választ valaki és az lelkiismeretes akkor előtte kiderülnek az ilyen gondok (általában). De mi van ha valaki hibázik akár jóhiszeműen is? Akkor, mivel az új törvények még szigorúbbak a fennmaradási engedélyek terén, ha jól olvastam, mindenképpen lebontják, egy ember “fél életének” a munkája árán végre felépített házát is? Vagy ha szerencsés kiderül még aközben mikor építkezik, akkor, hogy rakják odébb majd akár 5 centivel is?!? Olyanok az új szabályok hogy még a jogászok sem mennek el rajta egy könnyen! A legtöbb ember meg se nem jogász se nem építész csak szeretne élni és ne adj isten építkezni, és itt most elsősorban a jóhiszemű, törvénytisztelő és nem a mások kárán (pl. szomszéd kárán) építkezni akarókra gondolok. Egy építkezésnél nem lehet útközben megállni és “újratervezni”, se pénzben se az alapokban. Az építész meg nem Krőzus, hogy mindenért anyagi felelősséget tudjon vallani, főleg ilyen jogi környezetben. De a bíróság sem járható út, ki vállalja a felelősséget (az anyagit is) ha egy építkezés közben derül ki (egyszerű bejelentés miatt), hogy gond van? A bírósági ügyintézés idejéről nem is beszélve! Ebbe ember életek, munkahelyek mehetnek tönkre. Akkor inkább el se kezdjük? Milyen helyzet ez már! Az se lenne jó senkinek. Rendszeresen olvasom a koos.hu-t és az új híreket is, de még mindig nem tudom mi a helyzet ilyen esetekben. S talán még az lenne a szerencsésebbik megoldás ha csak én nem tudnám, de ahogy kivettem az építészeknek sem tiszta ez a helyzet.
      Szóval Miklós ha maradt még esetleg türelmed akkor ezekre is jó lenne valami biztos választ találni. Tudom persze, hogy ez nem csak rajtad múlik. Tudom, azt is hogy sokan csak legyintenek: “hogy: nem jó így, ahogy van? Ez a ház is elég jó, van kertje is, nem mindegy, hogy hol van? A HÉSZ-t meg márpedig centire pontosan be kell tartani!” Nagyjából ilyen válaszokat és hozzáállást kaptam én is az építési hivatalban mikor hasonló helyzetben kérdeztem. Igaz nálunk épp fordítva áll a helyzet: 30 méter széles! telkek (1500 négyzetméteresek), a régebbieken szabadon álló házakkal, de mivel a papíron (helyi településrendezési terv) oldalhatár van, akkor csakazért is úgy kell építeni! Az, hogy ez se nem logikus, se nem praktikus és valószínű csak elírás volt anno az oldalhatár szerintem, javítani sem lehet. Kivéve ha az önkormányzat új településrendezési tervet készített, de az persze kizárva. De ezt csak példaként akartam felhozni a lényeg úgyis az, miért viselkednek úgy az építési hatóságoknál az emberrel mintha ellenségek lennénk? Miért nem értik meg, hogy az ilyen kérdések is fontosak és befolyásolhatják egy ház, vagy mint a fenti példában is a kert értékét és használhatóságát? Miért a törvénytisztelő embereknek esnek neki? Miért nincs mód törvényesen is, az adott helyzetet mérlegelve eltérési engedélyt kérni a HÉSZ-től? Nem lehet mindig mindent centire pontosan leszabályozni ugysem. Elnézést a sok kérdésért de ezekre már nagyon régóta keresem a válaszokat és még nem találtam meg őket.

      Szép napot!
      Klára

  • Szabóbácsi

    2016. március 16. szerda - 21:27

    Felesleges a 30cm vtg fal. Ilyen kis terhet elvisz a 20-as is, de akkor akár 22cm grafitos EPS is felrakható. Vagy eleve polisztirol zsaluzóelem. A 12cm maga a nulla. 6-8 éve volt a futott még kategória. Feltéve ha nem akarja egy év múlva eladni a házat.
    Szerintem: a nappaliba felesleges a sarokba az a kis ablak. A terasz felé viszont egy még nagyobb dukálna. Az kicsinyes. A lenti ablak meg jó lenne ha elkerülne az ülőgarnitúra mögül az étkezőhöz. Elég világos lesz úgyis. A wc kamra helyet cserélhetne. Akkor nyugodtan nyílhatna a konyhába is. A két konyhaelem elveszne, de a két haszontalan sarokelem meg teljessé válna, úgyhogy ugyanannyit fog tudni akkor is. Meg ahogy Miklós is javasolta, a gépészetet a fürdővel nagyon célszerű fölcserélni.

    • kritizator

      2016. március 17. csütörtök - 18:45

      a terasz felé nincs ablak, szerintem

      • Szabóbácsi

        2016. március 18. péntek - 16:55

        Abból nagyobbat ami a terasz felé van. Egy pl. 400×240 ami lehet bukó/toló. Vagy egy 1×2,40bny+3×2,40 fix. Olcsóbb, jobb, elegendő.

  • Laikus

    2016. március 17. csütörtök - 17:51

    Ha tényleg 5cm-en múlik, én megvenném azt az 5cm-t valamelyik szomszédtól és hozzácsapnám a telkemhez. Még a kerítést sem kell átrakni miatta, gyakorlatilag csak a földhivatalban lenne bejegyezve, 15 év múlva meg még vissza is birtokolhatja az eredeti tulaj 🙂
    Más: a két kiugró emeleti ablakot hogy fogják hőszigetelni, hogy ne legyen hatalmas hőhíd? Nekem elég drága design elemnek néz ki.

    • kritizator

      2016. március 17. csütörtök - 18:34

      Mert olyan könnyen szoktak a szomszédok 5 cm-t odaadni/eladni.

      • Laikus

        2016. március 17. csütörtök - 19:44

        Ha fizetsz minden költséget plusz még 100ezret a telekrészért és normális a szomszéd, lehet hogy belemegy. Meg kell próbálni és kiderül.

  • kritizator

    2016. március 17. csütörtök - 18:38

    Jól látom, hogy a padlószint magassága 0,00 méter?
    Eső esetén mi lesz a helyzet?

  • kritizator

    2016. március 23. szerda - 07:37

    @Tóth Szilveszter

    További kérdéseim ehhez a 20-as téglához, mert kezd szimpatikus lenni:
    1. Áthidalók, ablakok és redőnyök elhelyezése épp olyan egyszerű mint a vastagabb téglánál?
    2. Emeletes/térdfalas házikó is építhető belőle?
    3. A lábazati hőhídmegszakítás mivel oldható meg a legolcsóbban ebben az esetben?

    • Tóth Szilveszter

      2016. március 25. péntek - 19:12

      kedves kritizátor! ezeket a kérdéseket általánosságban nem lehet megválaszolni. nemrég megjelent egy házam itt, ahhoz csatolva volt két részletmegoldás is, melyek költséghatékonyak, viszont csak általában, de szigorúan nem minden esetben.
      térdfalat tuti nem terveznék viszont 20as falból, mert tökmindegy, hogy a 90cm belmagasságú részen milyen vastag a fal, de az egy hajlított szerkezet, ott nagyon nem mindegy, hogy milyen erőkarral tud a falpillérben a vas dolgozni. természetesen az ezalatti szinten nyugodtan lehet 20as a fal.
      azt javaslom viszont, hogy bízzon meg egy jó tervezőt és ezeket a szakkérdéseket bízza rá. az orvosnál sem jár utána, hogy a francia vagy a német szikékkel lehet a legjobban operálni. blogokon összeszedett jótanácsokból rossz épület fog születni. ez sajnos még akkor is igaz, ha én adom a jótanácsokat 🙂

      • Kritizator

        2016. március 26. szombat - 07:36

        Köszönöm részletes válaszát, melyik az a tervkritika amelyre hivatkozni tetszik, mert nem találom hirtelen?

  • Heidi

    2016. március 24. csütörtök - 22:06

    Kezdek megnyugodni, hogy itthon elképzelhető már a 20-as téglafal. Kint Svájcban párommal októberben költözünk egy olyan teljesen újépítésű lakóparkba, ahol januárban az építési területen járva megmértem a külső falvastagságot. Számomra ijesztő, hogy mindössze 15 cm-es téglával épülnek a többszintes házak is!!! Persze nekem kint a standardnak számító 2.40-es belmagasság is nagyon alacsony. Viszont betonból hihetetlen mennyiséget használnak. 🙂

    • Daidalos

      2016. március 26. szombat - 10:58

      Igen, az egészen biztosan egy keretvázas épület volt, ahol a terheket a vasbeton oszlopok és gerendák viselik, a tégla pedig ennek a vázszerkezetnek az üres mezőit tölti ki, statikai szerepe nincs. Ezért elég a 15 cm.

      • Heidi

        2016. március 26. szombat - 15:50

        Igen, valóban. Köszönöm a válaszát. Utánanéztem a részletes kiviteli tervben (Baubeschrieb). Így már számomra érthető. 🙂 Ráadásul kint “küzdenek” az építészek a nagyon kicsi beépíthető területekkel, az épületek bruttó és nettó alapterülete így kedvezően alakul. Az elmaradhatatlan mélygarázsok is ezért jó megoldást jelentenek. Laikusként és nőként csak egy problémám volt/van a svájci ingatlanokkal, hogy sokszor puritánabb, személytelenebb a belterek kialakítása. 🙁 Üdítő látvány, ha az anyagokat, színeket harmonikusan használó, ízléses magyar házat, lakást látok! (Nem véletlen, hogy 4 évvel ezelőtt itthon is valóra váltottuk az álmunkat egy szolidabb, de igényes kisebb ház megépítésével, számunkra rendkívül kedvező áron.)
        Mindig érdeklődve figyelem, olvasom a tervkritikákat. 🙂

        • Daidalos

          2016. március 27. vasárnap - 10:07

          A díszítés, esztétikum, változatosság egy nép építészetében alapvetően etnokulturális kérdés, azt hiszem. A modernitás nem tudja maradéktalanul felülírni ezeket a masszív beidegződéseket, a stílusok, korok változásával technikai szükségszerűség híján is fel-felbukkannak az épületeken, akár “tudat alatti” módon. nagyon találóan “puritán”-nak nevezi a svájciak házait, de vajon a svájci társadalomra történelmi összefüggésekben nem ugyanennyire jellemző-e ez a jelző? Eképpen a tárgyi kultúra (amelybe az épületek is tartoznak) a néplélek önkifejezésének, vagy kifejeződésének következménye.

        • Daidalos

          2016. március 27. vasárnap - 10:22

          A nettó-bruttó arányról pedig: hát, azzal itthon is van küzdelem, higyje el, ha például egy értékesítésre szánt, szűk, de értékes telken építendő épületről, vagy egy társasházról van szó. 🙂

          • Tóth Szilveszter

            2016. március 27. vasárnap - 11:25

            egy beruházónak mindig minden telek szűk és értékes. legalábbis itt Bp-en. Nemrég terveztem, most engedélyezés alatt áll egy 4000m2 feletti épület, de a bruttó szintterület az 0,01m2 (egy tenyérnyi hely!) pontossággal ki van feszítve. Nyilván, mert 1 nem eladott nettó m2 minimum 50-60ezer forint tiszta haszon és ugyan a vázlattervben meglepően pontosan, ~10m2 difivel sikerült eltalálnom az épületet, de a maradék “elfogyasztásáért” simán megérte azt a fél napot, hogy minden tervlapon átvezessem hogy 7cm-t jobra ment egy raszter. De van egy olyan épületem is, ami pontosan volt belefeszítve a beépítésbe, a szintterületbe, a csokba, az áfavisszaigénylős 150be és a hegyfelőli homlokzatmagassága is 1cm hijján maximum.
            Ez persze nem érdeme ezeknek a házaknak, egész egyszerűen van, ahol ez a feladat lényege. A határt akárhol húzod meg, úgyis a maximumot – és még többet – szeretnének azok, akiknek valamiért számít a pénz. a 456os rendeletben ez nem tetszik még, bár ez csak személyes és nem objektív kritika, hogy most ezt majd énnekem kell közvetíteni a megrendelő felé, hogy “hát ennyit lehet, nem többet” – nem szeretek rossz hírt közölni, mert van akiben az marad meg, hogy miattam.
            Amíg egy beruházónak dolgoztam és több hasonló szerkezetű ikerházat is terveztem, az volt a tapasztalat, hogy -5cm fal ~2%-kal növeli a nettó alapterületet.

        • Huszti István

          2016. március 27. vasárnap - 11:00

          Itthon is épül 15 cm falvastagságú ház, terveztem ilyet. Tavaly költözött be a tulaj, energetikailag nagyon jó a tapasztalat, méretezve van földrengésre is, olcsóbb volt , mintha PT 44 lett volna, nevezetesen 117 m2 hasznos területre 1,2 millióval. Ehhez hozzájárult persze, hogy a többi szerkezet is költséghatékonyra volt tervezve. Az is megemlítendő, hogy pont a költségek csökkentése miatt monolit vb. födém lett, eredtileg a tulajt rá alarták beszélni fafödémre, utólag örült, hogy nem az lett.

          • Daidalos

            2016. március 27. vasárnap - 13:08

            Igen, magam is tapasztaltam hasonló igényeket, pedig ritkán foglalkozom társasházakkal, nem ez a fő profilunk. Amikor mégis, akkor elfogadom, és teljesíteni igyekszem ezeket az elvárásokat. Az azért zavar, ha építészeti, vagy műszaki tartalmi értékek esnek áldozatul, és cáfoljátok, de ezekben az esetekben ez azért gyakorta megesik.

  • Huszti István

    2016. március 27. vasárnap - 21:14

    Kedves Daidalos!
    Könnyű cáfolni.
    A falakkal kapcsolatban 4 féle falazatot hasonlítottunk össze, műszaki és gazdasági szempontból, az alapfeltétel az volt, hogy a PT 44 falnál nem lehet műszakilag gyengébb a megoldás. A 15 cm teherhordó fal hőszigetelve 0,18 U értékkel, közel ötszörös hőtároló tömeggel és jobb akusztikai paraméterekkel rendelkezik. A beépítési energiát és a CO kibocsájtást is összehasonlítva is kedvezőbb lett. Statikailag az EC minden előírását teljesíti, a valóban merevített vb. keretekkel, más méretezési eljárások alkalmazásával, mint az általában szokás.
    A ház áll, működik és lehet tudni mennyi a gázszámla.
    Lényegében arról van szó, hogy más és pontosabb számítási eljárásokkal, mint a megszokott – sajnos igazolhatóan 90 %-ban semmilyen méretezés nincs – lehet olcsóbban jobb házat tervezni, nem a minőség rovására, SŐT! A 15-ös fal még lehetne jobb is, jelenleg a magyar kivitelezés a fő korlátozó tényező. Talán nem véletlen, hogy Svájcban több emeletes házak készülnek így, nagyobb fegyelemmel – biztos rontani akarják a minőséget. 🙂

    • Daidalos

      2016. március 28. hétfő - 11:23

      Kedves István!
      Bár ez az elágazása valóban a 15-ös fallal indult, az utolsó hozzászólásom már a mai magyar társasházépítés, vagy általánosabb az értékesítésre épülő házak általános műszaki és építészeti tartalmának kritikája akart lenni. Értem, amit fentebb írsz, de nemcsak erről van szó, hanem például a szűkre és sötétbe méretezett középfolyosókról, a hitvány lépcsőházakról, a rossz tájolásokról, a használhatatlanul vacak tetőterekről, a középszerű alaprajzokról, a félig sikerült helyiségkapcsolatokról, stb. Ezeknek az oka pedig az eladható m2 vaskényszere, amelynek mentén a beruházó diszponálja a tervezőt. Műszaki értelemben pedig az a tapasztalatom, hogy az esetek igen nagy részében az olcsó, minimum közeli megoldásokat várják el. És nagyon igazad van, a kivitelezés során a helyzet tovább romlik. Tudom, hogy ezekben az esetekben a realizálható nyereség a fő szempont, de a hiányérzet meg a rossz szájíz azért ott marad az emberben a tervleadás után.

      • Huszti István

        2016. március 28. hétfő - 21:38

        A társasházakról, lakáspiacról nekem is hasonlóak a tapasztalataim, de azért vannak tisztességes esetek is, sajnos nem ez a többség. DE itt most a technológiáról, hatékonyságról volt szó. Egyszerűen azt szerettem volna propagálni, hogy alapos tervezéssel lehet hatékony , gazdaságos megoldás, és ami a lényeg, az építtetőnek megéri, a tervezési díjjal együtt.

  • Heidi

    2016. március 28. hétfő - 09:41

    Egy utolsó gondolat erejéig, mert bezavartam a személyes félelmemmel az itt megjelent eredeti témához. Elnézést. 🙁
    Fafödém, jesszusom, azt ne! Hallottunk itthon erről, azonnal NEM!
    Nekünk a kint szintén elmaradhatatlan pince magyarországi elhagyásával, a jóval olcsóbb telekárakkal, de igényes környezetben sikerült 4 éve építkeznünk. Én kiélhettem a belső terek változatosabb, meleg színekkel, egyéni igényekkel stb. kialakítását. Párom svájci, ő alapból valóban nagyon jól viseli az esztétikai visszafogittságot, amibe én mindig “belehalok” a hazájában. 🙁
    Építészetileg, energetikailag (MINERGIE) stb. pedig teljes bizalmat adunk a kinti lakásépítkezésnél az alapos, lelkiismeretes, profi kivitelezőnek! 🙂

    • Daidalos

      2016. március 28. hétfő - 11:41

      Én azért ilyen kategorikusan nem írnám le a fafödémet. Vannak esetek, amikor helye van. Megaztán láttam én már abból 300 éves is, hibátlan.:-)

      • Huszti István

        2016. március 28. hétfő - 16:01

        Én sem írnám le a fafödémet, a fa jól használva kiváló anyag, a baj az, hogy 300 éve jól alkalmazták, manapság nem. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy jó fafödém – átgondolva a többi szerkezetre való hatását is – általában drágább, mint egy beton födém. (nem tekintem fafödémnek az élére állított pallót méterenként, álmennyezettel).

        • Daidalos

          2016. március 28. hétfő - 19:07

          Igazad van, a faszerkezeteket, de a fedélszékeket is slendriánul tervezzük, és építjük manapság. Dolgoztam már kitűnő ács csapatokkal, de ez a sokkal ritkább. És mi is elfelejtjük lassan, hogy kell jó ácsszerkezeteket tervezni, gyakran a rosszig egyszerűsítünk. Vannak helyzetek, ahol a fa födémek, a jók is, gazdaságosan alkalmazhatók, ez a konkrét szituációtól függ szerintem. Van egy kis házi rendszerünk például, ahol a 40 cm vastag hőszigetelést egy dupla, alul-felül kötőgerendás, rövid székoszlopokkal összekötött fafödémben dugjuk el, a termikus burkot így tudtuk a legolcsóbban folyamatossá tenni.

    • kritizator

      2016. március 30. szerda - 13:47

      Mer(t) mi baj(od) van a fafödémmel?

  • OSman

    2016. március 28. hétfő - 19:01

    Ha már hőszigetelés: Kíváncsi lennék a szakértők véleményére ezzel az anyaggal kapcsolatban: http://tsmceramic.com/

    • Laikus

      2016. március 28. hétfő - 19:49

    • Tóth Szilveszter

      2016. március 28. hétfő - 22:24

      ha viccelnék, azt mondanám, hogy nem, Miklós nem ezekről írt. Ez egy közepesen tisztességtelen oldal, az meg egy teljesen tisztességtelen. Itt 0,00177-es U értéket reklámoznak, de közben letölthető egy EMI tanúsítvány, ami szerint 0,14 (közel 90szer roszabb érték!) az U érték, ami ellen Miklós pedig fellépett, az egy ígérgetős, a számítás létjogosultságát is kétségbe vonó “ezoterikus” baromság. Persze érdemben ugyanúgy nem hőszigetel ez sem, a különbség csak annyi, hogy egy értelmes mérnök ezen csak jót mosolyog, egy átlagos jogász meg ezt a pert simán nyeri, hiszen ez pont olyan, mintha egy sportautót adnának el neked 450 LE teljesítménnyel, de az csak 5LE-t tudna (90szeresen rosszabb), vagy egy mobiltelefont 1800as négymagos procival, de csak egy kvarcóra lenne benne.

      (bár ez már a kákán is csomó, de az E tűzvédelmi osztály nekem még azt is gyanússá teszi, hogy a festékben van bármi, aminek köze van a kerámiához – bár persze elképzelhető, hogy a kerámiagömböket összeragasztó dolog ég ennyire (~ száraz tüzifa e kategória), de ha a tűzvédelmi, éghetőségi tulajdonságot ennyire meghatározza mindaz, ami a kerámiagömbökön kívül van benne, akkor meglepően soknak kéne belőle lennie az anyagban, így a hővezetési tulajdonságát is inkább az határozná meg. a kerámiagömb nem égne ennyire, a jó hőszigetelő kerámia meg pláne nem – és ne feledjük, a reklám szerint vákuum van a gömbökben, szóval az égéshez még az oxigént is oda kéne engednie – szóval ez az E is gyanús nekem)

      szóval kamu az egész, de ha a 0,00177 lenne a tényleges U értéke, az 1 mm-es festékréteg kívül sem lenne csak 3cm polisztirolhabbal egyenértékű – ha jól számolok fejben. valójában a letölthető EMI tanúsítvány szerint viszont 15cm !!!! vastag festékréteg felel meg 5 cm fehér hőszigetelő polisztirol habnak…

  • OSman

    2016. március 29. kedd - 10:01

    Ügyes…! 🙁 De azért látványos a weboldal, és a laikust meg is lehet vezetni vele…

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.