Regisztráció/Belépés

további cikkek

Cser Eszter
2016. május 13. péntek

Május 13.-án életbe lépett az Étv. módosítása

Eddig csak olvasgattam a 2016 évi XXXVI törvényt az ÉTV módosításáról. A mai napon viszont szembesültem is vele.

Történt, hogy egy egyszerű bejelentési eljárásomat nem minősítették bejelentésnek pár vonal és egy kis elírás miatt. Semmi baj, gondoltam, javítom, de az elírás miatt telefonon beszéltem az ügyintézővel. Mindent megbeszéltünk. A beszélgetés végén, lazán megjegyezte, hogy ha, ma nem töltöm fel a bejelentést, akkor holnap már egy kiviteli tervet is töltsek fel hozzá.

Erre én lazán megkérdeztem, hogy ezt a butaságot meg honnan szedte. Közölte, hogy az ÉTV 33/A § (1) bekezdés c) pontja alapján 2016.05.13-tól a bejelentéshez a kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt is kell mellékelni.

Megnéztem, és szerintem igaza is lehet.

A 191/2009 (IX.15.) Kormány rendeletet alapul véve ezt azt jelenti, hogy, ha van egy 300 m2 szintterület alatti egyszerű földszintes épületem, akkor a bejelentési eljáráshoz be kell nyújtanom minimálisan:

  • bejelentési tervet (M 1:200), egyszerű műszaki leírással,
  • építési engedélyezési szintű tervet (M 1:100), műszaki leírással, számításokkal,
  • költségvetési kiírást
  • monolit vasbeton szerkezetek tervét (pld: garázs feletti áthidaló, kiváltó gerenda, pillérek, lépcsők, esetlegesen monolit vasbeton födémlemez), számításokkal műszaki leírással.

Jó, ha nem kérnek még biztonság és egészségvédelmi tervet is.

Nem elég, hogy az építéshatóságok a bejelentési eljárásokat a tervezett fák, és a nem létező növényzet feltüntetése miatt is visszadobálják, most majd a kiviteli terveket is átnyálazzák, és azzal adják vissza az egészet, hogy nem tartalmazza teljeskörűen a jogszabályban előírtakat.

Sajnos hiába a 456/2015 (XII.29) Korm. rendelet, mely 2 § azt mondja ki, hogy a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, tudomásul kell venni, hogy a gyakorlatban az építéshatóságok teljesen átvizsgálják a benyújtott terveket.

Nem csak azt nézik, hogy minden rá van-e rajzolva a tervre amit a bejelentési jogszabály előír, hanem azt is nézik, hogy teljesen megfelel-e a terv a helyi rendeletnek (pld a tervben az oldalkerti beépítési vonal 25 cm-rel arrébb volt, mint amit helyi rendeletben előírtak, így javítani kellett, annak ellenére, hogy a tervezett épület méreténél fogva kényelmesen megfelelt a helyi rendeletnek – az oldalkerti vonalat 25 cm-rel arrébb kellett rajzolni és újból be kellett adni az egészet).

Nem érdekli őket, hogy a jogszabály szerint az egyszerű bejelentési eljárásoknál a helyi építési szabályzat rendelkezései közül csak a megengedett legnagyobb építménymagasságot kell figyelembe venni (pld: A helyi építési szabályzat maximális és minimális építménymagasságot is előírt – a min. építménymagasságot 3,5 m-ben határozta meg. A tervezett épület építménymagassága 3,49 m volt. Javítani kellett.)

Minden építéshatóság úgy értelmezi, és azt vesz bele a bejelentési tervbe, amit akar. Mi lesz itt, ha a kiviteli terveket is vizsgálgatják.

Ráadásul eddig, ha beadtuk a bejelentésit és végre elfogadták, akkor az ügyfél egy kicsit megnyugodott, elkezdett kivitelezőt keresni, elkezdte a banki dolgait intézni, és ez alatt volt idő a statikusnak elkészíteni a kiviteli tervet. Mire elkezdődött a kivitelezés lett statikai kiviteli terve is.

A költségvetés kiírást pedig sokszor a kivitelező elkészítette magának, mivel az árajánlatához úgy is kellett.

Nem tudom ki találta ki ezt, de nagy ötlet volt, különösen így, hogy megint nem fésülték egybe a jogszabályokat, nem gondolták át a dolgokat.

Csak azt nem értem, ha be kell nyújtanom egy M 1:100-as léptékű tervet, akkor mi a fenének kell küzdenem és dolgoznom egy M 1:200-as léptékű tervvel, aminek egy részén semmi nem látszik (homlokzatok), egy részén pedig egy csomó felesleges dolog van feltüntetve (helyszínrajz egy része).

Mit fognak szólni az ügyfelek, ha azt mondom, hogy statikai kiviteli tervet kell készíteni és költségvetés kiírást kell készíteni egy olyan tervhez, amit még nem is biztos, hogy elfogadnak.

Minden tervezésnél, de különösen a folyamatban lévő tervezéseknél kínos, mivel ez jelentős plusz költséggel és főleg jelentős plusz idővel jár, mivel mindkét dolgot csak azután lehet elkezdeni, ha az építész tervek elkészültek.

Nem is beszélve a kötelező tervezői művezetésről. Már megint én magyarázkodhatok a jogszabály alkotók és elfogadók helyet.

Hozzászólások (66): megnézem / hozzászólok

  • Koós Miklós

    2016. május 13. péntek - 07:45

    #109970

    én ehhez csak azt tudom hozzáfüzni, amit másutt már leírtam: az egyszerű bejelentésre az alábbi vonatkozik az Étv-ből 33/A.§(2) c) pont:

    “a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,”

    van kormányrendelet ehhez?
    nincs.
    tehát amig nincs, kiviteli tervet sem kötelező készíteni, mivel nem határozható meg a pontos tartalma

    • András

      2016. május 13. péntek - 08:26

      #109972

      Eszter álláspontjával szemben én azt mondom, nem a bejelentési (1:200) doksi mellé, hanem helyett kell az a kiviteli terv. Azt a csodás bejelentési doksit lehet a kukába dobni a mai naptól.

      Most nincs olyan kormányrendelet, ami megmondaná ide pontosan milyen egyszerűsített kiviteli kell , de a korábbi kormányrendeletre lehet hivatkozni, tehát engterv+anyagkiiírás, de ha szigorúak, akkor mától nem lehet bejelenteni amíg nincs új kormányrendelet. 🙁
      Szomorú, hogy nem tanultak az év végi mizériából és nem voltak képesek úgy kihozni az egészet, hogy mondjuk jun 1.től lép életbe a trv és a kormányrendelet is, előre kihirdetve…

      És még mindig érdeklődöm, hogy elment-e már valaki a jegyzőhöz akinek a visszadobták a bejelentését tartalmi okokból?

      • Koós Miklós

        2016. május 13. péntek - 08:44

        #109977

        ez a “tartalmi okokból” egyébként elég vicces, mert mi mást lehet vizsgálni? Ilyen alapon be lehetne adni bármilyen rajzot, aminek a cime igazodik a bejelentési doksihoz. Ilyen alapon üres papírlapot is el kellne fogadniuk, ha formailag ki van töltve a rajz fejléce.Ezzel szemben vizsgálják, hogy a kerités rajta van-e a rajzon, mit jelentenek a vonalak a helyszinrajzon, miért nincsenek fák a homlokzaton, mi a szine a szellőzőrácsnak. Mindeközben nem mennek ki a helyszinre és fogalmuk sincs, mi a környezeti helyzet.

        Nettó szívatásra jó az egész. Én kiboritottam volna már a 3. szórakozás után is a bilit, de az építtető házat szeretne, ő most az egyszer építkezik és ha a maga szempontjából közelit hozzá, akkor csak az számit, hogyan lehet elérni, hogy engedélyt kapjon. Ha kell le kell menni kutyába is… Egyébként pedig – HA OLYAN az építtető – mondhatja, hogy nem értesz hozzá, nem tudsz megfelelni az éphat előírásainak. alkalmatlan vagy, fizesd vissza a tervezési dijat. Lehet választani.

        • Kelemen Zsolt

          2016. május 13. péntek - 09:56

          #109982

          Velem sajnos megtörtént a dolog. Teljesen hülyének is éreztem magamat, hogy 8 általánost végzett feltörekvő vállalkozó minősítette így módon a munkámat, miközben és meg végig küzdöttem mint malac a jégen.
          Most ott vagyok hogy dolgoztam a tervvel 200 órát, pénzt pedig egyelőre nem sokat láttam…
          Jogerős engterv meg a holdban van még…
          Szép jövő

    • Jani

      2016. május 13. péntek - 19:11

      #109988

      Szervusz Miklós!
      Annyi mindent olvastam, hogy már nehéz követni. Csak az egyszerű bejelentéshez várható egy rendelet (vagy a 456-os módosítása) ami az ehhez szükséges kivitelezési dokumentáció tartalmát fogja szabályozni? Vagy a 191-eshez is hozzányúlnak? Felháborító ez a bizonytalanság!

  • Cser Eszter

    2016. május 13. péntek - 08:21

    #109971

    Mivel az ÉTV 33/A § (2) c) pontja nem határozza meg pontosan melyik kormányrendeletre gondol csak általánosságban ír, és a 191/2009 (IX.15) korm. rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységről és a kivitelezési tervdokumentációról szól az kormányrendelet, így mindenki úgy értelmezi ahogy akarja, és azt a kormányrendeletet érti rajta amit akar.

    Mivel a bejelentésnél fellebbezési jogunk nincs, így csak reklamálni és győzködni tudunk.

    • Koós Miklós

      2016. május 13. péntek - 08:27

      #109973

      teljes a kiszolgáltatottság, nekem most 8 (NYOLC!!!) bejelentési próbálkozás után fogadtak el egy tervet. egyszerűbb lehetne mindenki élete, ha simán betennék az építési engedély nélkül építhető kategóriába. Az előirásokat betartani, kiviteli tervet készíteni akkor is kötelező lenne

    • Németh László

      2016. május 13. péntek - 11:03

      #109983

      Kedves Eszter!
      A 191/2009-es rendelet csak az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenységre vonatkozik, az egyszerű bejelentésre nem. A 456/2015-ös rendelet fogja szabályozni az egyszerűsített bejelentésre vonatkozó kiviteli terv tartalmát.

      • Fürdős Lajos

        2016. május 14. szombat - 00:27

        #109995

        Kedves László!

        A 191/2009-es rendelet NEM csak az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenységre vonatkozik.

        Idézem:
        “1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed
        a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
        b)1 az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira,
        c) az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési napló vezetésére,
        d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, stb.”

        Tehát minden kivitelezési tevékenységre, akár a jelenleg építési engedély nélkül építhető kerítés építésére is.

        • Németh László

          2016. május 14. szombat - 09:19

          #109999

          Kedves Lajos! Akkor pontosítom, én a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeire gondoltam, vagyis:
          22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
          Tehát az egyszerű bejelentés esetén nem a 191/2009 szerinti kiviteli tervet kell elkészíteni, hanem majd a 456/2015 rendelet szerintit.

          • Fürdős Lajos

            2016. május 15. vasárnap - 09:21

            #110030

            Kedves László!

            Akkor én is pontosítanék:
            1. Tudomásom szerint, de lehet, hogy tévedek, a KIVITELI TERVdokumentáció tartalmát jelen pillanatban semmi sem szabályozza. Talán utoljára a megboldogult MSZ 1228-as szabályozta. 🙂 Az igaz, hogy a 191/2009 korm. rend. ír a KIVITELEZÉSI dokumentációról. Az viszont tudható, hogy a “kiviteli terv” és a “kivitelezési tervdokumentáció” nem ugyanaz.

            2. Alapvetés: magasabbrendű jogszabály felülírja az alacsonabbrendű jogszabályt.

            A KÉRDÉS: ez az állítás igaz vagy nem?

            Ha igaz, akkor már kifejtettem fentebb, hogy hogyan olvasható ki a jogszabályokból, hogy május 13-ától miért kérheti az építési hatóság “kivitelezési dokumentációt” az egyszerű bejelentés mellékletéül.
            Ha nem akkor felesleges szócséplés volt amit írtam. Kéretik engem meggyőzni arról, hogy a törvény alacsonyabb rendű a kormányrendeletnél. 🙂 (Nehéz lesz.)

            3. Ha a “kivitelezési dokumentáció tartalma” adott esetben az óvodások reggeli kakaószükségletét szabályozó kormányrendelet mellékletében szerepelne, akkor azt kellene figyelembe venni a törvény miatt: a) kormányrendelet, b) kivitelezési dokumentáció tartalma. Gond akkor lenne, ha több kormányrendelet is lenne, amelyben szerepelne “kivitelezési dokumentáció tartalma” szakasz. 🙂

            4. Mégegyszer beidézem a 191/2009-es rendelet vonatkozó szakaszát
            “1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed
            a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,”
            és a rendelet az utolsó betüjénél ér véget, azaz túljutva a 22.§-on, megtaláljuk az 1. sz. mellékletet, és az abban foglaltakat, tehát tudható, mi a teendő ha az adott feladat nem felel meg a 22. §-ban foglaltaknak.

        • Németh László

          2016. május 14. szombat - 09:58

          #110001

          Kedves Lajos!
          A kérdés nem az, hogy mely építési tevékenységekre vonatkozik a 191/2009-es rendelet, hanem mi szabályozza a kiviteli tervdokumentáció tartalmát.
          A 191/2009 – 22. § (1) szerint: “Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
          Vagyis az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekre a 22. § nem vonatkozik, tehát jelenleg nincs szabályozva ezen tevékenységek kiviteli tervdokumentációjának tartalma.
          Ez nem véletlen, hiszen az eddigi elképzelések szerint a 456/2015-ös rendeletet fogják ennek értelmében módosítani, vagyis ott lesz egy hivatkozás a MÉK szabályzatára, melynek tervezete a 2016-05-27-i Küldöttgyűlés anyagai között olvasható:
          http://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf

  • Pető János

    2016. május 13. péntek - 08:29

    #109974

    Egyetértek Miklóssal, kérni lehet, de mit.
    Jogszabályellenes, tehát amíg nincs konkrétan meghatározva a tartalma, nem kell rászoktatni a hatóságokat, hogy valami kiviteli terv szerú dolgot beadunk. Azt különben is az e-naplóba kéne feltölteni, az meg a kivitelezés megkezdésekor esedékes.

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. május 13. péntek - 08:30

    #109975

    Hogy az alábbi alkalom mire lesz jó, nem tudom, de ide is kiteszem, hátha valaki szívesen jönne! Téma már lesz!!!
    Idén is megrendezésre kerül a Miniszterelnökség által összehívott Észak-dunántúli Építészeti Fórum 2016. május 19-én (csütörtök) 17:30-kor, Székesfehérváron. (Várhatón a Gazdaság Házában – Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.)

    • Németh László

      2016. május 13. péntek - 16:00

      #109986

      Kedves Péter! A tárgyi rendezvény annyira azért nem nyilvános !!!!
      A szervezők nevében – Németh László, a Fejér Megyei Építészek Kamarájának elnöke

  • atus

    2016. május 13. péntek - 08:42

    #109976

    312/2012 korm. 62.§ (1) c) = bejelentésnél nem kell külön kiviteli terv!

    • Koós Miklós

      2016. május 13. péntek - 08:49

      #109978

      jogos.
      mindig megfeledkezem arról, hogy a 456-os kapcsán belenyúltak a 312-esbe is anno….
      de a törvény felülirhatja a 312-est, csak épp a módját nem tudjuk

    • Németh László

      2016. május 13. péntek - 11:08

      #109984

      Vigyázat! A 312/2012 korm. 62.§ (1) c) szerint….egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján…. Vagyis ebbe majd beleérthető a 456/2015 Korm. rendeletben később szabályozott egyszerűsített kiviteli terv is.

      • Fürdős Lajos

        2016. május 14. szombat - 00:37

        #109996

        De a mai naptól mi a “lakóépület építésének egyszerű bejelentése” esetén a “bejelentési dokumentáció”, vagyis amit a bejelentéshez kell csatolni? Hát az bizony a “kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció”, és nem az ami a 456/2015-ben van.

        • Varga Péter

          2016. május 17. kedd - 15:51

          #110048

          De, mivel ma bejelentési eljáráshoz csak egy kormányrendelet köthető, a 456.

          • Fürdős Lajos

            2016. május 19. csütörtök - 00:55

            #110064

            Ez nem így igaz, mert van Építési Törvény is, és még mindig az az elsődleges. Tehát hiába van beleírva a 456-osba, hogy “egyszerű bejelentés”, de nem tartalmaz olyan szakaszt, amit a törvény kér, vagyis “Kivitelezési dokumentáció tartalma”. Tehát nagyon primitiven: kormányrendelet?: igen, van benne “Kivitelezési dokumentáció tartalma”?: nincs. tehát továbblép. Következő kormányrendelet: van benne “Kivitelezési dokumentáció tartalma”: nincs, továbblép, egészen addig amig van olyan kormányrendelet, amiben szerepel ez: “Kivitelezési dokumentáció tartalma”. Ilyen egyszerűen primitiv a dolog, mint ahogy az időközben zajló események mutatják.
            Ha találunk uniós jogszabályt, ami az Építési törvényt felülírja, mert ugyebár a nemzeti jogszabálynál magasabb rendű az uniós, még ha sokan, például a NAV sem akarja sokszor elismerni, akkor lehet pár év küzdelem után nyerni. s akár sokkal egyszerűbb terveket beadni, de ennek utána kellene járni. 🙂

  • Tóth Szilveszter

    2016. május 13. péntek - 09:18

    #109979

    amióta dolgozom (lassacskán tíz éve) sosem volt egyértelmű, hogy mikor kell kiviteli terv. olyannyira nem, hogy késhegyre menő viták voltak és vannak email-folyamokban, hogy miért így vagy úgy kell értelmezni. nem csak itt. meglett, idős és nagy tapasztalatú építészek képesek másként gondolni, sőt, hivatkozni a saját gyakorlatukra, mintha nem is ugyanabban az országban élnének, dolgoznának.
    most, hogy újraírták kétszer, kétszer sikerült nem egyértelmű, sőt HÁROMFÉLEKÉPPEN !!! érthető módon leírni. külön meg kéne erőltetnem magam, hogy háromféleképpen is érthető legyen, amit leírok.

    nem vagyok egy összeesküvés elmélet hívő, de hogy lehet mindez véletlen ?

  • Pető János

    2016. május 13. péntek - 09:24

    #109980

    Hát igen, a 312-es szerint a “kiviteli terv”, vagyis a kivitelezés az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet.

    Ezt vizsgálhatja az építésfelügyelet.

    Az Étv.-ben említett “kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció” ez alapján kb. annyi, hogy ráírod egy darab papírra (persze gondosan PDF/A formátumban feltöltve az ÉTDR-re), hogy az XY építkezés a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet, az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján. Ez utóbbi tartalma pedig meg van határozva a még érvényben lévő 456/2005 Korm. rendeletben.

    Persze a jogorvoslati lehetőség hiányában ki van szolgáltatva a tervező is és az építtető is az építési hatáság kénye kedvének, de ha azért nem fogadja be a bejelentést, mert nincs kiviteli terv, akkor meg kell kérni, hogy nevezze meg, milyen kormányrendelet szerinti kiviteli tervre gondol, és bármelyiket mondja, az nem vonatkozik az egyszerű bejelentési procedúrára.

    Emiatt szerintem a tervezőnek kiviteli terv gyanánt elég annyit mondani és leírni, hogy a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet a kivitelezés, mert ez legalább a 312/2012 Korm rendeletnek megfelel.

  • Pető János

    2016. május 13. péntek - 09:33

    #109981

    Az előző hozzászólásomhoz (ami még nem jelent meg) annyit fűznék hozzá, hogy az építésfelügyelet (legalábbis Budapest pesti oldalán) a 300 nm alatti egyszerű bejelentésen alapuló lakásépítéseknél nem kéri a kiviteli tervet (mert nem ismert a tartalmi követelménye), csak a szakszerűséget kéri számon. Persze az építési naplóban emiatt nem árt (sőt kötelező) beleírni pld. azt, hogy eltakarás előtt a szerkezeteket ellenőrizték, teszem azt a vasalást betonozás előtt.

  • atus

    2016. május 13. péntek - 12:31

    #109985

    amúgy a kiviteli tervek léptéke nem kötött, akár m 1:200…

  • Fürdős Lajos

    2016. május 13. péntek - 19:08

    #109987

    Már délelőtt is olvastam a bejegyzéseket, de most kinyitottam az építési törvényt. S bizony lehet úgy értelmezni hogy kivitelEZÉSI dokumentáció kell, amit egy hatályos kormányrendelet szabályoz. Ilyen pedig van. Akkor is, ha nincs építési engedélyezési tervdokumentáció.

    Vagyis
    1.: kivitelezési dokumentáció kell:
    2.: milyen kivitelezési dokumentáció kell? Olyan aminek tartalmát egy kormányrendelet meghatározza.
    3.: Van ilyen kormányrendelet? Van.
    4.: Melyik ez a rendelet? A 191/2009.
    5.: A 22. §-ban nem szerepel az egyszerű bejelentés. DE! A törvény elrendeli, hogy az 1. mellékletben lévő előírásokat kell alkalmazni, mert “kivitelezési dokumentációt” kell csatolni. Annak tartalmát pedig az 1. melléklet írja le, és a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet.
    6.: Miután nincs építési engedélyezési eljárás, ezért értelemszerűen az engedélyezési dokumentáció sincs.
    7.: Viszont az is igaz, hogy a 22. § (5) bekezdés a) pontja szerint csak bizonyos feltételek esetén, többek között 300 m2 szintterület felett, kell teljes körű kivitelezési dokumentációt készíteni.
    8.: Tehát azon lehet vitatkozni, hogy milyen tartalmú legyen a kivitelezési dokumentáció: eng. tervi szintű, vagy teljes körű.
    9.: Szerintem viszont a törvény a kivitelezési dokumentáció tartalmáról beszél, azaz egyértelmű számomra, hogy a kiviteli dokumentáció vonatkozásban a rendelet 1. mellékletét kell nézni, a 22. § nélkül.

    végezetül:

    10.: A törvény “33/A. § (1a) Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.”
    Ez úgy látom, mától hatályos. Vagyis valakit, aki építész tervező, akár az épület tervezője, akár nem, meg kell bízni tervezői művezetésre. 🙁

    • Fürdős Lajos

      2016. május 14. szombat - 00:17

      #109994

      Őszintén szólva a mai napig, olvasva a törvényjavaslatot is, úgy gondoltam, hogy max. pár újabb pontot kell figyelembe venni a HÉSZ-ből, amig jönnek (egy-két héten belül) a rendeletek és addig a beadandó anyag nem változik. De most hogy egy-két hatóság már el kezdett kötözködni … ! Brrr, hogy finom legyek!

    • Németh László

      2016. május 14. szombat - 10:13

      #110002

      Kedves Fürdős Lajos!
      A koos.hu hozzászólási rendszere úgy látom (többször próbálkoztam) korlátozza a válaszra adott válaszok számát, ezért itt újra leírom:
      Véleményem szerint a kérdés nem az, hogy mely rendelet vonatkozik az építési tevékenységekre, hanem melyik kormány rendelet szabályozza a kiviteli tervdokumentáció tartalmát.
      A 191/2009 – 22. § (1) szerint: ” Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
      Vagyis ez nem vonatkozik az egyszerűsített bejelentéssel végezhető építési tevékenységek kiviteli tervdokumentációjára.
      Ez nem véletlen, hiszen várhatóan a 456/2015-ös rendeletet fogják módosítani, mely hivatkozik a MÉK szabályzatára, melynek tervezete megtalálható a 2016-05-27-i Küldöttgyűlés anyagai között:
      http://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf

      • Koós Miklós

        2016. május 14. szombat - 11:06

        #110004

        Kedves László,

        se korlátozás, se letiltás nincsen. A rendszer spamszűrője szándékosan erősre van állítva és a szoftver – általa spamgyanúsnak tartott – hozzászólásokat megfog, amiket aztán csak manuálisan lehet továbbengedni. Magyarul nekem kell kézzel engedélyeznem (már ha egyáltalán gépközelben vagyok). Ez nem moderáció, hanem a napi 100-150 db spam elleni kényszerű védekezés, amíg jobbat nem találunk ki.

        • Tóth Szilveszter

          2016. május 14. szombat - 11:41

          #110007

          évek óta mondom, hogy opcionális regisztrációval a lekáderezett regisztráltaknál lehetne enyhébb a spamszűrő és nem kellene a nevünk, címünk beírni mindig. ettől még nem regisztrált felhasználók is hozzászólhatnának, csak nekik maradna a spamszűrő is.

          • Koós Miklós

            2016. május 14. szombat - 12:33

            #110015

            hasonló lesz, de az utóbbi időben nem tudtam erre a területre elég időt fordítani.bocs

  • Jani

    2016. május 13. péntek - 19:27

    #109989

    Sziasztok!
    Csak én látom úgy, hogy ezzel a kialakult helyzettel jóformán csak itt Miklós oldalán lehet beszélgetni, infót cserélni stb.? Az e-epites.hu oldalon semmi. Kormányzati, járási, kamarai oldalakon semmi. Vagy Ti találkoztatok használható infóval a közeljövőre vonatkozóan?

    • Fürdős Lajos

      2016. május 13. péntek - 20:04

      #109990

      Én is úgy láttam, hogy sehol semmi. 🙁

    • Tóth Szilveszter

      2016. május 13. péntek - 21:45

      #109992

      az építész kamra honlapján van egy fórum, ahova csak kamarai tagok léphetnek fel. (a kamrai számodhoz megadott emailcím használatával tudsz belépni) ott is lehet hébe-hóba olvasni hozzászólást, de az ott hozzászólók 70%-a (=Miklós) itt is elérhető, illetve itt elérhető igazán.
      Nem mellesleg próbálj meg ott megfogalmazni bármilyen kritikát az éléskamrával kapcsolatban! pont úgy fogsz járni, mint Miklós, aki nem bizonyult kellően konstruktívnak eme nehéz, vészterhes időkben, amikoris persze az összefogás, természetesen az aktuális vezetőket meg nem kérdőjelező összefogás pedig olyannyira fontos 🙂

      szóval itt informálódhatsz csak, azt meg fenntartod a kamarai díjból 🙂

  • Enyedimre

    2016. május 13. péntek - 21:27

    #109991

    Egy távoli univerzumban:
    Az Építész Kamra közzétette magyarázatát, értelmezését és a youtubon hozzáférhető egy anyag ahol a kamarai szóvívó ecseteli a miérteket és a hogyanokat. Sőt. rengeteg formanyomtatvány, szerződésminta, minta bejelentés terv, mint kiviteli terv, hol kössünk tervezői felelősségbiztosítást, hogy egyeztessünk a Bürőkkal., mire figyeljünk ?
    ………………ismétlem mindez egy távoli galaxisban.
    Valóság 1.:
    A 450,000,000.- Ft -os éves bevételű szervezetnek nyoma veszett. Egyedül a Fejér megyei MÉK képviseli itt magát és ez tetszik Laci.
    Valóság 2.
    Szánalmas alkotást igyekszünk értelmezni. olyant ami kukába való., Hiánypótlásra vissza kellene dobni. De csak a mi munkánkat lehet visszadobni. . Ahogy látom találgatni fogunk. Kitapasztalni.Munka helyett értelmezni.
    Valóság 3.
    Csak Miklós foglalkozik vele. Csak Ő.é Senki más.
    Csak itt.

  • Enyedimi

    2016. május 13. péntek - 21:46

    #109993

    A tervezői Művezetés mellett FMV vagy MüE szerepvállalása ellentmondás ?

    🙂

  • 1birkaabirkanyájból

    2016. május 14. szombat - 04:58

    #109997

    Kedves Kollégák!
    Eddig is fáradságos dolog volt eligazodni az értelmetlen és fölösleges jogszabály-tengerben, de ezután már lehetetlen.
    Nem szeretnék senkit megbántani, de úgy érzem magam, mintha egy lennék azok közül a birkák közül, akik vágóhídra terelés közben a karám kialakításának jogszabályi vonatkozásairól társalognak. Én nem nagyon bajlódnék az értelmezéssel. Esélyt sem látok arra, hogy megnyugtató jogszabályi környezet jöhessen létre egy teljesen hibás, és arcátlanul slendriánul összetákolt “gumi-jogszabály” mentén. Egy előttem szóló Kolléga véleményéhez csatlakoznék: Az egészet úgy ahogy van ki kell dobni a kukába! Az egész bejelentési dokumentáció követelmény-rendszere a szakma kigúnyolása. Hogy jönnek ahhoz a jogalkotók, hogy teljesen felesleges és értelmetlen munkarészeket követeljenek? Ráadásul mindezen követeléseket értelmezhetetlen megfogalmazásban? Lehetetlen ezeknek megfelelő tervet készíteni, és az ilyen tervért felelősséget nem is lehet vállalni.
    A kamaránk fő funkciójának az érdekképviseletet és az érdekvédelmet tartom. Ezúton megkérem a tisztelt választott képviselőinket, hogy amennyiben olvassák soraimat, legyenek szívesek a kamrai tagokat a saját érdekükben felszólítani, hogy ilyen gyalázatos jogszabályi keretek között munkát ne vállaljanak! Ez mindannyiunk érdeke.

  • Koós Miklós

    2016. május 14. szombat - 08:07

    #109998

    Kedves Jani,

    sajnos nem ismerem a készülő jogszabályváltozásokat, csak annyit lehetett hallani, hogy az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervek tartalmát a kamara is véleményezi, állítja össze. Az egyéb fajta tervek esetében annyi az érdemi változás, hogy nincs választás, sem teljesitményhatár, hanem mindenhez kötelező. ezek tartalma már most is szabályozott, tehát az egyszerűsitett bejelentések kivételével itt nincs fennakadás.

    Hozzá fognak nyúlni a 312-eshez és a 191-eshez is. A korábbi hirek arról is szóltak, hogy pl. az építész tervező felelősségévé teszik, hogy milyen szakágat von be és ha a megrendelő nem szeretné, akkor erről nyilatkoztatni kell. Hogy ebből megvalósul-e valami, azt nem tudom.

  • Tóth Tamás

    2016. május 14. szombat - 09:37

    #110000

    4. § Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    „38. § (1) Építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.
    (2) A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.”

    Szerintem erre hivatkozva a tudomásulvételnél a hatóság nem kérhet a kiviteli tervet. Az építési tevékenység ellenőrzése az építésfelügyelet dolga. A kiviteli tervnek az e-napló dokumentumaiban van a helye. Vagyis az egyszerűsített bejelentés tartalmánál továbbra is csak a kerítés mögött megbúvó növényzetet és a szomszéd telkek bombatölcséreit kérhetik számon rajtunk és ez sem csekély eszköz a szívatásunkhoz.
    Arra gondoltam, ha mi építészek tanárok lennénk, vagy taxisok akkor az utcára vonulhatnánk és/vagy megtagadhatnánk a tervezést addig, amíg egy tisztességes, szakemberek (építészek?) és nem hivatalnokok által készített (széles körűen -akár még a MÉK hivatalnokaival is- megvitatott?) egységes, végrehajtási utasítással ellátott építési törvényt nem léptetnek hatályba. Annak azért lenne hatása!
    Azután eszembe jutott a városligeti Múzeumi Negyed tervpályázata, a lelkes és a bojkottáló kollégáim és felébredtem . . .

    • 1birkaabirkanyájból

      2016. május 14. szombat - 11:51

      #110009

      “Arra gondoltam, ha mi építészek tanárok lennénk, vagy taxisok akkor az utcára vonulhatnánk és/vagy megtagadhatnánk a tervezést addig, amíg egy tisztességes, szakemberek (építészek?) és nem hivatalnokok által készített (széles körűen -akár még a MÉK hivatalnokaival is- megvitatott?) egységes, végrehajtási utasítással ellátott építési törvényt nem léptetnek hatályba. Annak azért lenne hatása!”
      Kedves Tamás!
      Egyetértek az idézett mondandóddal. Elvileg szabad vállalkozók vagyunk mindannyian, és bármit megtehetünk, nem úgy mint a közpénzből finanszírozott szakmák dolgozói. (…és ők mégis mernek tenni!) Szerintem a “választott képviselőink” dolga lenne, hogy felszólítsa a kamarai tagokat arra hogy mindenki egységesen tagadja meg -SAJÁT ÉS MEGBÍZÓJA ÉRDEKÉBEN!- ebben a zűrzavaros jogszabályi környezetben a munkát, magyarul ne vállalja el, hogy bejelentési eljárásban közreműködik. Nem firtatom, hogy kamaránk vezetői miért nem teszik ezt…. látom, hogy tudod a választ. (Én is érdeklődtem….)
      Az “1.sz. melléklet” szinte kizárólag olyan munkarészek elkészítését kéri, amelyeknek semmiféle vonatkozása nincs a tényleges építkezésre. Miért van szükség erre a teljesen értelmetlen munkára? Vajon mit kezd a hatóság azzal az információval, hogy a szomszédos külterületi ingatlanon, ami 6 hektár, hány akácfa és hány “bombatölcsér” (-idézet tőled-) van? Mit kezed a papír alapon 300 m2-es helyszínrajzzal, amelyet ki sem lehet nyomtatni? Mit kezd vajon a pontos geodéziával ugyanerre a területre vonatkoztatva? (Igen! Tessék vigyázni, valótlan adatok közlése jogszabálysértő!) Ha nem kezd vele senki semmit, akkor minek ez az egész? Csak egy lehetőséget látok: Bárkin bármikor fogást találni, ha kell. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet nem szabad elfogadni. Van másik vonzata is, és ez sem hanyagolható el: Ha meg akarunk felelni minden követelménynek, az rengeteg pénzébe kerül a megbízónknak. (Lásd a budapesti építészkamara régebbi összefoglalóját azzal kapcsolatban, hogy mi mindent javasol a tagjainak.)
      Ráadásul a jogszabály értelmetlen magyartalan mondatokkal van tele. (Akár ezt már meg is szokhattuk volna. Nekem nem sikerül…)
      Egyelőre ennyit fűznék a témához….a többit talán később, de lehet hogy nem “múlatom” ezzel az időm. Na még egy gondolat: Én nem vállalok ilyen környezetben bejelentési dokumentáció készítést, nem vagyok senki ellensége.

  • Németh László

    2016. május 14. szombat - 10:23

    #110003

    Kedves Fürdős Lajos, Kedves Hozzászólók!
    Küzdök itt a hozzászólási rendszerrel (választ szeretnék írni, de lehet, hogy le vagyok tiltva), ezért elnézést, ha időközben mégis megjelenne többször:
    A kérdés nem az, hogy melyik rendelet szabályozza az építési tevékenységeket, hanem az, hogy mely §. vonatkozik a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeire.
    A 191/2009 – 22. § (1) szerint:
    “Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
    Ez véleményem szerint nem vonatkozik az egyszerűsített bejelentéssel végezhető építési tevékenységek kiviteli tervdokumentációjára.
    Ez nem véletlen, hiszen várhatóan a 456/2015-ös rendeletet fogják hamarosan módosítani, mely hivatkozni fog a MÉK szabályzatára. Ennek tervezete olvasható a 2016-05-27-i MÉK Küldöttgyűlés anyagai között:
    http://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf

    • Koós Miklós

      2016. május 14. szombat - 11:28

      #110006

      Kedves László,

      ennek az anyagnak egy javitott változatát magam is olvastam már és akkor is az volt a véleményem, hogy a MÉK vezetőségében olyanok ülnek, akiknek NULLA kapcsolatuk van a való világgal + nem értenek ahhoz, amit szabályozni szeretnének. Az ebben leirtak – és itt most a kiviteli tervekre utalok – részben az egyszerű bejelentés részei, részben semmiben sem különbözik attól, mint amikor engedélyezési tervvel+költségvetési kiírással akarjuk letudni a kiviteli terveket, annak pont ez a tartalma. Arról az apróságról nem is szólva, hogyan veszi a bátorságot a MÉK vezetősége, hogy meghatározza, mit kell tennie egy statikusnak, milyen geotechnikai besorolású lesz az épület vagy különösen a “rendszertervnek” nevezett épületgépész és épületvillamossági tervek tartalmi követelményeit.

      Végül pedig az ELőszóról:

      “A Szabályzat tartalmazza a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új
      lakóépületek 456/2015 (XII.29.) sz. kormányrendelet szerinti egyszerű bejelentéséhez
      és a kivitelezéséhez szükséges tervdokumentációjának alapkövetelményeit. ”

      Ezek szerint az egyszerű bejelentésnek és az ehhez kapcsolódó kiviteli tervnek ugyanaz a tartalma, lévén csak egy felsorolás olvasható az előterjesztésben, ami nyilvánvalóan egy hülyeség. Sokkal inkább arról van szó – csak erről itt nem esik szó – hogy állítólag létezik olyan tervezett, miszerint a módosuló 456 szerint CSAK kiviteli terv lesz. Így viszont az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeiről, különösen annak terveiről ostobaság beszélni.

      Tessék mondani, mikor lehet már átjelentkezni építészként a Mérnök Kamarába?

      • Durbák György

        2016. május 14. szombat - 16:12

        #110025

        Én úgy emlékszem, hogy volt egy kamarai ajánlás ami azt javasolta a T. Kollégáknak, hogy ne vállaljanak tervezést a 456 hatálya alatt. Én így is tettem, mások a munkavesztési félelmükből fakadóan mindent elvállaltak és most sirdogálnak azt sem tudván, hogy igazából milyen csapdahelyzetbe kerültek, nyilván nem önhibájukból. Most meg aztán a jól megvezetett építtetőkkel szúrtak ki rendesen.

        • Koós Miklós

          2016. május 14. szombat - 16:19

          #110026

          azok a kollégák, akik jellemzően családi házak tervezésével foglalatoskodnak, azok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy az ezen megbízásaik 20-40 %-ról lemondjanak. Lehúzhatnák a rolót.
          a kamarát pedig nem lenne szerencsés most és itt emlegetni, mert a helyzet kialakulásáért őket terheli a legnagyobb felelősség mint állítólagos érdekvédelmi szervezetet.

      • Dulácska Zsolt

        2016. május 14. szombat - 17:22

        #110027

        Szervusz Miklós!
        Írod: …”hogyan veszi a bátorságot a MÉK vezetősége, hogy meghatározza, mit kell tennie egy statikusnak, milyen geotechnikai besorolású lesz az épület vagy különösen a “rendszertervnek” nevezett épületgépész és épületvillamossági tervek tartalmi követelményeit.”

        Észrevételed jogos. A mérnöki munkarészek tekintetében a MÉK szabályzatba kerülő részeket az MMK adja meg. A Németh László által belinkelt MÉK szabályzatnak mérnöki munkarészeket illető része a Mérnöki Kamara fogalmazza meg, és az MMK Küldöttgyűlése tárgyalja, és hagyja majd jóvá májusban. A többi részét a MÉK Küldöttgyűlése. Sok módosító indítvány érkezett hozzá. Tehát a hivatkozott szabályzat a két kamara közös szabályzata lesz ismeretem szerint.
        Természetesen a kamarai szabályzat csak a kamrai tagokra határoz meg előírásokat. A Tv és a kamarák szabályzata közötti kormányrendelet még nem “jött ki”. De az előzetes egyeztetések alapján a kamara szabályzat már arra épül. A hatálybalépések időpontjait nem ismerem.

        • Tóth Szilveszter

          2016. május 14. szombat - 18:55

          #110028

          na az lesz rettentő “vicces”, ha a kamarai szabályzat az előzetes egyeztetésekre épülve hamarabb kijön (és kötelező lesz a becsületes kamarai tagokra), aztán a kormány meg úgy rendelkezik, ahogy eddig, magasan téve az egyeztetésekre (150m2–>300m2) és egymásnak ellentmondó lesz a kettő vagy csak simán a kamarai szabályzat hátrányba hozza az azt betartókat.
          mernék nagy tételben fogadni erre a helyzetre.
          különösen vicces lesz, hogy hogyan fogják betartani a tagok és azt ki ellenőrzi és milyen hatáskörrel.

          szóval én várnék még a szabályzattal, ha már 97 óta… ja és javaslom, hogy félévente legyen automatikusan felülbírálva, mert kb ennyi idő alatt fog megváltozni a jogi környezet megint.

  • Daidalos

    2016. május 15. vasárnap - 10:05

    #110032

    Habár jogszabályokról és rendeletekről folyik a diskurzus, engedélytek meg, hogy offoljak kicsit. A kiviteli tervnek szerintem szakmai értelemben olyannak kell lennie, hogy a kivitelező abból pontosan megértse, és meg tudja építeni az adott épületet. Ábrázolni kell tehát minden olyan csomópontot, részletet, amely az alaprajzokból és metszetekből nem következik világosan, a kényes helyzetekben egyértelmű rajzos és szóbeli (műleírás) iránymutatást kell adni (pl szigetelés átlapolások sorrendje, holkerek anyaga, sugara, különböző csavarok átmérője, szilárdsága, acélszerkezetek varratminősége, bevonatok tapadószilárdsága, földművek tömörségi értékei, stb). Az építész munkarészem túl ugyanilyen mélységűnek kell lennie a gépész, tartószerkezeti és villamos kiviteli dokumentumoknak is, a költségvetés pedig a normagyűjtemény szerinti tartalommal kell készüljön. Bármit mond a jogszabály, a kiviteli terv ilyen. Namármost, ha ezt a szakmailag igényes, átgondolt, szakágak közötti ellentmondást nem tartalmazó tervanyagot akarjuk elkészíteni, nem pedig valami, a rendeletnek még éppen megfelelő tartalmú vacakot leadni, mennyibe kerül ez az Építtetőnek? Ha meg mégis a minimál tartalom készül el, Ti nyugodt szívvel fogjátok ráírni, hogy “kiviteli terv”? Mert én nem.

    • Pető János

      2016. május 17. kedd - 20:14

      #110053

      A dolgok mai állása szerint a kiviteli tervet annak a hatóságnak kell bemutatni, akinél a bejelentést kell tenni, vagyis nekik készül. Tehát az ő kedvükben kell járni.

      De egy kvázi “engedélyező” hatóságnak minek kiviteli terv? Na ez rejtély.

  • Veszelik Péter

    2016. május 16. hétfő - 14:31

    #110036

    Tiszteletem minden dolgozni vágyó és tenni akaró építésznek. Nekem gyakorlatilag az a gondom, hogy pontosan ilyen esetekben kellene a kamarának közbelépnie, mint legmagasabb érdekvédelmi csoportnak, hogy megállást parancsoljon a sok felháborító módosításnak. Gyakorlatilag véleményem szerint a jelenlegi jogi szabályozás elérte a vicc kategóriát. Nem a szakmagyakorló építészeknek kellene a szabadidejüket azzal tölteni, hogy jogszabályokat értelmezzenek, és figyeljék a módosított jogszabály módosítását. Megjegyzem az építéshatóságok és jegyzők sokkal jártasabbak a jogi értelmezésekben, mint egy hétköznapi építész. Be kellene már fejezni végre a jogszabályok állandó módosítását. A jogszabályokat egyidőben kellene hatályba léptetni (nem lennének üres jogszabályi hivatkozások…). A jogszabályokat olyan emberek módosítsák akik értenek is az építési és tervezési folyamatokhoz és nem “kívülállók”, tudják, hogy melyik fogalom mit takar. Jelen pillanatban a teljes építés szabályozás a fogalmak szintjén sem stimmel, nincsenek meghatározva alapvető fogalmak sem. Mást ért egy jogszabályi leíráson építész, építéshatóság, főépítész, ügyintéző. Az építész tervezőknek és a hatóságoknak is a kamarától (vagy jogalkotótól) ingyenesen meg kellene kapniuk a korrekt jogszabályi értelmezést segédletekkel, magyarázatokkal együtt alapból, nem pedig “fizetős” előadásokon eltöltve a munkaidőt, kapjanak hasznavehetetlen magyarázatokat. Központi jogi értelmezés és útmutatás szükséges, ami kötelező lenne a tervezőkre és hatóságokra egyaránt. Így minden fél ugyanarról a dologról beszélne, nem lenne állandó magyarázkodás. A jogalkotóknak észre kellene már venni, hogy az építész nem jogász. Tervezni tud és akar (ezt tanulta, erre van kiképezve…), nem pedig állandóan változó joganyagokat és magyarázatokat értelmezni. Az egyszerű bejelentési eljárás nem, hogy megkönnyítené és lerövidítené az engedélyezési folyamatot, hanem nagyságrendekkel meghosszabbítja azt. A hatóságok (tisztelet a kivételnek…) gyakorlatilag minden eszközt megragadnak arra, hogy a terveket elutasítsák, mondvacsinált, vagy a jogszabályok nem megfelelő értelmezése miatt, főként akkor, ha a helyi építési szabályzat nem minden pontja teljesül a tervekben (hiszen a jogszabály erre szintén lehetőséget ad a tervezők és építtetők számára).

    Remélni tudom, hogy egyszer talán kitisztul a mostani káosz …

  • Cser Eszter

    2016. május 18. szerda - 10:08

    #110057

    Hát elkezdődött. Amit pénteken benyújtottam, már a mai napon a kiviteli terv hiányára hivatkozva vissza is dobták.

    • Tóth Szilveszter

      2016. május 23. hétfő - 23:42

      #110084

      el… ma én is belefutottam egy ilyenbe. tehát egyes hatóságok szerint a 191 szerinti kiviteli tervet kell elkészíteni és csatolni a bejelentési tervhez. mivel az enyém amúgy 300m2 szintterület felett van, így “természetesen” a gépész és elektromos kivterv is kell.

      • Varga Péter

        2016. május 24. kedd - 08:17

        #110086

        300 nm szintterület felett nincsen bejelentési eljárás. Építési eng. terv van, építeni a 191 szerinti kiviteli tervből lehet.

        • Tth Szilveszter

          2016. május 24. kedd - 09:13

          #110088

          Kedves Péter! mivel a nettó hasznos alapterület mindig kisebb, mint a szintterület így pontosan három eset képzelhető el. NH és SZT<300; NH300 valamint amikor mindkettő nagyobb, mint 300.
          általában úgy ~15% a falak területe, így a 250m2 feletti épületek már jó eséllyel a kettes verzióba esnek.

          ui.: amúgy semmi baj nincsen azzal, hogy kiviteli tervből kell építeni, csak épp mondjuk a szakaszos tervszállítást ezzel hatóságilag törölte el a szabályozás ebben a kategóriában. meg ugye egy gyengeáramcsövezési terv rettentő fontos, anélkül nem lehet eldönteni, hogy a gépészeti osztógyűjtők kiosztása vajon megfelel-e a fengsui városképi rendszerbe 🙂
          a befektetési oldalról meg ne írjunk: minek fizessen valaki ennyi sok tervért, ha még az se biztos, hogy be tudja jelenteni abban a formában? Ha a hatóság kér valami változást (tudom, nem teheti meg, de tegye fel a kezét akivel nem fordult elő) akkor a teljes kiviteli tervet kelljen átdolgozni ?
          ha utóbb be tudom bizonyítani, hogy a hatóság nem kérte jogosan (most teheti le a kezét az, akivel ilyen se fordult elő), akkor a Ket szerint a hatóság megtéríti az okozott kárt?

          vagy egyszerűbb lenne logikai bukfencek nélküli szabályozást alkotni…

    • Fürdős Lajos

      2016. május 24. kedd - 17:06

      #110098

      Sajnos tényleg elkezdődött. Nálam is kérek kiviteli tervet, is. Hivatkozva arra, amit korábban írtam, hogy a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet, azaz inkább a kormányrendelettel “mennek szembe”, mint az építési törvénnyel. Kiviteli tervként, mivel a ház bruttó szintterülete kisebb 300m2-nél, egy komplett építési engedélyezési tervdokumentációt kérnek, szakági tervezők által készített műleírásokkal kiegészítve. Egyelőre költségvetés kiírást, komplett vasalási tervet és épületgépész terveket még nem kérnek. 🙁

      • Varga Péter

        2016. május 24. kedd - 23:35

        #110099

        Jé, szabadon lehet választani, hogy melyik törvényt vagy rendeletet nem tartjuk be? Itt mindenkinek elment az esze.

  • Cser Eszter

    2016. május 24. kedd - 08:29

    #110087

    Kedves Péter!
    Ha a bejelentési eljárásnál nettó 300 m2 alatt van az épület akkor az 300 m2 bruttó fölé esik, tehát még egyszerű bejelentési eljárást kell beadni, de már teljes kiviteli tervet kell készíteni hozzá.
    Az egyik nettó alapterületre, a másik szintterületre alapterületre vonatkozik.

    • Varga Péter

      2016. május 24. kedd - 10:55

      #110092

      Kedves Eszter, az ÉTV eldönti azt, hogy a tervezett épületet milyen úton lehet megvalósítani. bejelentés- vagy építési engedélyel.
      Ennél pontosabban nem hiszem, hogy meg lehetne határozni:
      „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység: ÉTV 33/A. §219 (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén”
      OTÉK:
      46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. 88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”
      ……………..
      Azaz az egyszerűsített bejelentési eljáráshoz tartozó egyszerűsített kiviteli tervdokumentáció jogszabályának alkotóinak kellene ezt a kérdést megválaszolni.

  • Cser Eszter

    2016. május 24. kedd - 10:16

    #110089

    Egyetértek Szilveszterrel. Pont most volt egy olyan esetem, hogy mindent leegyeztettem a hatósággal, a bejelentési terv mégis elutasításra került, mert meggondolták magukat, és a tervek alapján átgondolták az egészet (mégsem pontosan oda és mégsem úgy lehet építkezni). Fellebbezési jog persze nincsen.
    Még jó hogy pár hete nem kellett kiviteli terv hozzá.
    Nem tudom mit szólt volna (vagyis hát tudom) az építtető ha kifizetett volna egy komplett kiviteli tervet amit aztán kikukázhatunk.
    Most éppen ez a gondom. Jó pár társasházam beleesik a 300 m2 feletti kategóriába. Mindenkinek elmagyarázni, mindenkinek elmondani, hogy mégsem olyan egyszerű, és hogy várni kell több hétig amíg a társtervezők elkészülnek.

    • Varga Péter

      2016. május 24. kedd - 10:37

      #110090

      Egészen döbbenetes a szöveg- és jog nem értés.
      A 191 szerinti kiviteli terv tartalma nem vonatkozik a bejelentési eljárásra. (Ok-okozat tévesztés)
      Tehát: többedszer ismételve: a
      „(6)191 A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától…. Ennek betartásáért a tervező felel.” Attól, hogy az építési engedéllyel megvalósuló építmény mekkora, függ a megvalósításához szükséges kiviteli terv tartalma. (hogyan keveredik ide egy másik eljárás másik épülete??????)
      Az egyszerűsített bejelentési terv építésére vonatkozó tervekről a 465-nek kell rendelkezni, vagy a majd hozzá illeszthető újabb kormányrendeletnek, mint ahogy fenntebb többször idézték: ennek elfogadására beterjesztett Kamarai ajánlás a kamara honlapján olvasható. De ez most nem hatályos.

  • Cser Eszter

    2016. május 24. kedd - 10:50

    #110091

    Kedves Péter!
    Ezt sajnos nem így értelmezik az építéshatóságok.

    • Varga Péter

      2016. május 24. kedd - 10:59

      #110093

      Az ép. hatóság nem jogértelmező, hanem végrehajtó. Természetesen az ügyészségen kell feljelentést tenni a törvénytelen joggyakorlás miatt, felhívva az előadó figyelmét arra, hogy konkrét károkozás történik, amiért anyagi felelősséggel tartozik.

      • Tóth Szilveszter

        2016. május 24. kedd - 11:14

        #110094

        Kedves Péter! csak egyet tudok érteni, mert “Egészen döbbenetes a szöveg- és jog nem értés” – teljesen egyértelmű, hogy a 191es féle kiviteli tervet totális baromság és konkrét károkozás kérni, DE egyikünk sem állította, hogy így helyes, hanem azt, hogy adott pár hatóság, ahol így gondolják helyesnek.

        a hatóság pedig jogértelmező, ugyanis értelem nélkül nem lehet jogot végrehajtani. ezt a példa is jól mutatja 🙂 tudom, hogy definitíve nem, de hát mégis az. fogadjuk el már végre a valóságot, hogy tudjunk rajta javítani, mert ez az ország csak elméletben lesz jobb. az ügyészség is csak elméleti megoldás sajnos.

        ui.: amúgy minek tartana pénteken a kamara küldöttgyűlést a bejelentési kiviteli tervekről, ha nem azért, mert a 191es nem határozza azt meg? csak éppen minden ellenére nincsen leírva egyértelműen: négy jogszabályban 13 joghely együttese és legalább hét , amúgy két jogszabályba szétszedett fogalom – nem is egyértelmű – definíciója határozza meg a kiviteli tervek szükségességét, mértékét és tartalmát. nem csoda hát, hogy azok, akik nem is jogot végzett alapvetően mérnöki beállítottságú emberek nem is egyféleképpen értik ugyanazt.

  • Fürdős Lajos

    2016. május 25. szerda - 00:00

    #110100

    Átfutottam azt a bizonyos kamarai tervezetet (http://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf) és a “tervezői költségvetés kiírás” számomra rejtély, az adott megfogalmazásban:

    “4.11 Tervezői költségvetési kiírás.
    Tervezői árazatlan költségvetés kiírás, mely részletezettségében illeszkedik a terv
    mélységéhez, nem feltétlenül tételes, de legalább munkanemenkénti bontásban
    készül.”

    vagyis elegendő egy munkanem felsorolás? Ami a következőképpen néz ki egy, a Terc” Kft által kiadott kiadvány (Dr. Neszmélyi László: Költségvetés és árképzés az építőiparban) szerint:

    “Például egy vasbetonvázas irodaépület esetében a becsült épületszerkezetek részletessége
     alapozás,
     szerkezetépítés,
     belső kőművesmunkák,
     szakipari munkák,
     épületgépészeti munkák,
     épületvillamossági munkák,
    o erőátvitel,
    o gyengeáram, épületfelügyelet,
     egyéb.”

    Természetesen itt a munkanemekhez árak is tartoznak, s mivel nem tételes költségvetés kiírás, hanem munkanemenkénti becsült összegek, azért költségbecslés.

    Tehát tovább tudom folytatni az ötletelést, kamarai szinten. Tehát:

    “Árazatlan költségvetés kiírás munkanemek összevonásával

    1. a ház
    2. egyéb”

    Szóval valakinek megint sikerül alkotni. A szüleinek nem kellett volna … 🙁

  • Kujbus Marianna

    2016. május 25. szerda - 12:55

    #110102

    Sajnos nem tudtam minden előző hozzászólást elolvasni, mert én ma szembesültem azzal, hogy Pilisvörösvári járásban is változás történt: a bejelentési tervdokumentációt már nem is kérik csak a kiviteli tervet, költségvetéssel, tartószerkezeti tervekkel – 300 m2 alatti – lakóépület esetén, mert az építési törvény van mindenek felett.

    • Koós Miklós

      2016. május 25. szerda - 14:58

      #110103

      csak úgy kiváncsiságból … mit kezdenek vele, kipipálják? de mit? azt hogy rá van irva, hogy kiviteli terv, vagy azt, hogy megvannak-e a részlettervek és ha igen, azok mit tartalmaznak? Csak azért kérdezem, mert ugye nincs ELFOGADOTT tartalmi követelmény, vagy mennek a 191-es után?
      a kérdéseim természetesen költőiek voltak, nem téged akarlak vegzálni …

  • Cser Eszter

    2016. május 25. szerda - 19:48

    #110108

    Kedves Kollégák!
    Most voltam oktatáson, aminek a legfőbb lényege, hogy pár napon belül kijön egy nagy saláta törvény és megint minden változni fog. Ebben lesz benne az egyszerű bejelentési eljárásokhoz a kiviteli terv, a tervezői művezetés szabályozása és még sok minden más. Egyik lényeges dolog, hogy nem az ÉTDR-n keresztül adjuk be az egyszerű bejelentéseket, hanem az e-naplóba töltjük fel.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

ÉPÍTÉSI JOG
T/13849. törvényjavaslat – egyszerű bejelentés alapterületi megkötés nélkül is

Két napja nyújtották be T/13849. számú törvényjavaslatot az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról törvényjavaslat letöltése A jogszabályi változás nagyon egyszerűen leírható: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) […]

T/13849. törvényjavaslat – egyszerű bejelentés alapterületi megkötés nélkül is
2017. február 9. csütörtök
ÉPÍTÉSI JOG
Az építési törvény (Étv.) kritikája | 6. rész – fogalommeghatározás(ok)

Folytatjuk az év közepén megjelent építési törvény módosításának a kritikáját, mely  jelen esetben igazából nem is kritika, sokkal inkább tekinthető egyfajta javaslatnak. Miről is van szó? A változó jogszabályi környezet nem csak azzal jár, hogy újratanuljuk az adott jogszabályokat, hanem óhatatlanul felmerül az is, hogy az egymással összefüggő jogszabályok mennyire koherensek egymással. Több évtizedes szakmai […]

Az építési törvény (Étv.) kritikája | 6. rész – fogalommeghatározás(ok)
2016. október 22. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább