Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. május 25. szerda

MÉK 2016. évi küldöttgyűlése elé | csak jelzem, hogy a kötelező tervezői művezetés szabályozása ebben a formájában nem jó

mek

Nem árulok el titkot, amikor azt mondom, hogy véleményem szerint a kötelező tervezői művezetés jelen formájában kizárólag arra alkalmas, hogy az építész társadalmat nehéz helyzetbe hozza, a megrendelői kört pedig indokolatlanul megsarcolja, ezáltal mesterségesen generáljon konfliktust az építész és a megrendelője közé. Itt írtam erről részletesen. Eközben a kötelező tervezői művezetés nem garantál semmi többletet a megrendelőknek, nem lesz valódi ellenőrzés, amit mellesleg felelősség szintjén az FMV és kisebb részben a műszaki ellenőr hatásköre.

Ezenközben az egyszerű bejelentési folyamatból kifelejtették (kivették??) a műszaki ellenőrt. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis kizárólag építési engedéllyel rendelkező épület esetén kötelező a megbízása (ha nem generál a kivitelezés).

16. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,

Pillanatnyilag az egyszerű bejelentéssel építők úgy adják át a külön-külön leszerződött kivitelezőknek a munkaterületet, hogy nincs aki az átadás-átvételben szakmailag közreműködne kötelező jelleggel. Eközben a kötelező tervezői művezetés keretében, holmi látszattevékenységért a megrendelőknek még fizetnie is kell. Kinek az érdekeit szolgálja az efféle szabályozás?

Most lesz a MÉK küldöttgyűlése, amely többek között az Étv felhatalmazása alapján a

LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ  ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ

ÉS

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI  

SZABÁLYZAT-ot

elfogadja (és ha megjelennek a módosított rendeletek), kötelező lesz alkalmazni minden kamarai tagnak. Mivel a szabályzat elfogadása után vélhetően nem lesz a közeljövőben mód arra, hogy az esetleges hibáit korrigálják, ezért szeretném felhívni a figyelmet pár dologra még az elfogadás előtt:

  1. mi történik, ha a tervező útiköltséget és egyebet is el akar számolni a művezetési díjon felül, köteles-e az építtető ezt elfogadni?
  2. mi történik, ha a fentiek vagy más miatt nem jön létre a szerződés?
  3. mi a következménye, ha a tervező nem köt tervezői művezetést a Megrendelővel (akár szándékosan, akár feledékenységből, akár azért mert nem tud ilyen kötelezettségéről)?
  4. mi a helyzet a már megkezdett építkezésekkel?
  5. mi a helyzet a már megkötött tervezési szerződésekkel?
  6. ha tervezőnek nem alvállalkozója pl. a statikus, aki önállóan vállalkozik a saját szakágának a teljesítésére, az ő számára is átadható a kötelező tervezői művezetés 6 alkalmából bármennyi?
  7. átadhatja az építész tervező a kötelező tervezői művezetést egy műszaki ellenőrnek, ha a műszaki ellenőr rendelkezik megfelelő tervezői jogosultsággal is?
  8. mivel nincs szabályozva, hogy a 6 alkalom a kivitelezés mely szakaszában végzendő el (csak ajánlás van), így ez teljesíthető akár egymás követő 3 nap is, ha délelőtt és délután is kimegy a tervező művezető? Van, ami ezt tiltja?
  9. miről nyilatkozik az építész művezető az utolsó bejegyzésében? Pl., hogy mit nem látott a 6 alkalommal, lévén egy átlagos kivitelezés mondjuk tart 160-200 munkanapig, amiből ő jelen volt 6 napon. Azt írja le, hogy a konkrét 6 napon mit tapasztalt a helyszínen (vakoltak, csempéztek, festettek, feltették a szúnyoghálót….)?
  10. ha kötelező tervezői művezetés átadható más szakágnak is, azokr vonatkozóan viszont a MÉK nem adhat ki semmiféle kötelezettséget, lévén más kamarákhoz tartoznak (statikus, épületgépész…). ezt akkor össze kellett volna hangolni a MMK-val.

(2016.05.26. Cser Eszter kérdései)

  1. Az a nagy kérdés mi van akkor ha én nem akarok tervezői művezető lenni a saját magam tervezte épületnél, bármilyen okból kifolyólag (messze van, más akar építeni mint a rajzon van stb)?
  2. Mi van akkor ha az építtető egyáltalán nem akar tervezőt látni az építkezésen?
  3. Milyen jogaim lesznek mint tervezői műszaki vezető, vagy csak kimegyek megnézem, benaplózom és kész?
  4. Mi van akkor, ha eltér az építkezés a bejelentési tervektől (ha kicsit tér el pld: válaszfal, ablak van máshol?, vagy ha nagyon eltér pld: nagyobb tömeg stb)? Mi a kötelességem ilyenkor? Fel kell jelentenem a saját építtetőmet?
  5. Mi van akkor ha kimegyek, leírom ami szerintem nem jó, de senkit nem érdekel?
  6. Mi van ha nem írom alá a használatihoz a papírt, mert szerintem sok a hiba, vagy nem láttam a javításokat, vagy bármi?
  7. Érdekli egyáltalán a kamarát, hogy mit akar az egyszerű építész???

Akinek még eszébe jut kérdés, tegye fel! Ezt az írást el fogom juttatni a MÉK vezetőségének és a megyei kamaráknak is.

Hozzászólások (21): megnézem / hozzászólok

  • VakBéla

    2016. május 25. szerda - 19:01

    #110106

    A rendelet amúgy is katasztrófa, de ez a csúcs! Nem titok, Füleki Zsolt államtitkár azt mondta fehérvári előadásában, hogy az ” építész kimegy majd, és rápillant a vasszerelésre”. Meg kérdezték, melyikre? Arra, amit nem ő tervezett, mert nem is tervezhette, arra, amire annyi jogosultsága sincs, mint egy kőműves FMV-nek?? Nem hivatalosan megjelent dr. Hajnóczi Péter, aki szót kért, és elmondta, hogy “sok nagyberuházáson a tervező akár ki is van tiltva, vagy nem ő késziti a kiviteli terveket, és ezért ez a rendelet, az épitésztársadalom kérésére” Elmondta, nem is érti a tiltakozást. De könyörgöm, itt a 300m2 alatti családi házakról beszélünk!!!

  • Varga Péter

    2016. május 25. szerda - 19:07

    #110107

    Kedves Miklós! A kamarai SZABÁLYZAT ez egyszerűsített kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményei…. betartásának mi a jogszabályi alapja? Az ÉTV-ben nem találom.

  • Morpheus

    2016. május 26. csütörtök - 08:01

    #110112

    Három városligetnyi építészeti tervpályázati kreatívitás veszik el minden egyes értelmezhetetlen jogszabály csere-bere eseményekor. A legszomorúbb az hogy miután megtudjuk hogy hogyan is kell értelmezni (városonként, előadóként) azt követően még mindig ugyanazon házakat fogjuk tervezni, kivitelezeni. Tehát a végeredmény nem fog változni.
    A kormányközeli építészek, a Polgármesterek közeli főépítészek (ott is tetten érhető volna a szakma és politika érintkezése) mind-mind sokat tehetnének egy jobb ügyért, de hiába ha egyéni haszonlesés miatt Ők a saját cégük gyarapodásával vannak elfoglalva. Minden esetben.
    Marad a koloncként bedobott béna jogszabályok tömkelege.
    A teljes káosz, amit senki sem mer igazán jelezni (Önkoriktól azét, mert mi lesz ha kirúgnak, versenyszférában dolgozóknál, meg ugye , mi van ha, az őszinteségemért kapok egy remek NAV ellenőrzést, mindjárt kettőt..)
    Marad a néma és szótlan Kamarák állandósága.
    Marad a “Kussoljunk majd megszokjátok” elv.

    De a legfőbb kérdés azért még mindig ez volna =
    Milyen gyönyörű házakat is tervezünk ?

  • Tóth Ákos

    2016. május 26. csütörtök - 09:01

    #110114

    Akkor egyszerűsítés az lesz, hogy az eddigi egy eng doksi helyett kettő dokumentációt kell “egyszerűen” benyújtani? Egyszerű bejelentést és egyszerűsített kiviteli tervet? És a megduplázódott díjakat ki magyarázza el a kedves vevőknek? És az is egy vicc, hogy a terepalakítás már nincs benne az egyszerüsített bejelentésben, azaz, ha egy háznál 1m-nél jobban módosítjuk a telek lejtésviszonyait, akkor harmadik doksiként terepalakítási eng tervet (hagyományos engedélyezési eljárásban, külön ETDR számmal) is be kell nyújtani? (ez éppen egy saját helyzet…és még azt sem mondhatom, hogy akkor emeljük meg a vállalási díjat…)
    Amellett akármennyire egyszerűsített a kiviteli doksi, statikai terveket legalább vmilyen szinten tartalmaznia kell… akkor ezt most hogy?

  • Varga Péter

    2016. május 26. csütörtök - 12:28

    #110117

    🙂
    Ha a bejelentési dok.=egyszerűsített kiviteli=e-napló, akkor jól gondolom, hogy az ép. hatóság ellenállása a bejelentési eljárással szemben meghozta az eredményét? Azaz még a befogadást is elvesztették…

  • Cser Eszter

    2016. május 26. csütörtök - 14:17

    #110119

    Az a nagy kérdés mi van akkor ha én nem akarok tervezői művezető lenni a saját magam tervezte épületnél, bármilyen okból kifolyólag (messze van, más akar építeni mint a rajzon van stb)?
    Mi van akkor ha az építtető egyáltalán nem akar tervezőt látni az építkezésen?
    Milyen jogaim lesznek mint tervezői műszaki vezető, vagy csak kimegyek megnézem, benaplózom és kész.
    Mi van akkor, ha eltér az építkezés a bejelentési tervektől (ha kicsit tér el pld: válaszfal, ablak van máshol?, vagy ha nagyon eltér pld: nagyobb tömeg stb)? Mi a kötelességem ilyenkor? Fel kell jelentenem a saját építtetőmet?
    Mi van akkor ha kimegyek, leírom ami szerintem nem jó, de senkit nem érdekel?
    Mi van ha nem írom alá a használatihoz a papírt, mert szerintem sok a hiba, vagy nem láttam a javításokat, vagy bármi?
    Érdekli egyáltalán a kamarát, hogy mit akar az egyszerű építész???

  • Szondi Egon János

    2016. május 26. csütörtök - 19:52

    #110123

    Hozzászólás a pálya széléről (valamikor erőművek tervezésével kel foglalkozó gépészmérnök voltam):
    A kivitelezőnek a beruházót (építtetőt) képviselő műszaki ellenőr adhatott engedélyt/utasítást a tervtől való eltérésre, hiszen ez a két (jogi) személy volt szerződéses kapcsolatban. Ehhez vagy megkérte a tervező hozzájárulását, vagy nem. Az utóbbi esetben a tervező nem járult hozzá az üzembe helyezéshez (használatba vétel). Hasonló volt a helyzet a tervezői művezetés során felfedezett eltérések esetén.
    A tervezői művezetés gyakoriságáról és összes időigényéről a létesítmény méretétől, bonyolultságától függően a beruházó és a tervező állapodott meg és szerződött. A művezetési szerződésre olyan előírás, mint a “6 alkalom” elképzelés, nem létezett.
    Egyébként nem látom tisztán a mai műszaki ellenőr hatáskörét és azt sem, kit képvisel.
    A röviden vázolt gyakorlat a tervutasításos rendszerre volt jellemző, nem a mai időkre, amikor a bürokrácia leépítése folyik (?).
    Talán sikerül a fentiekkel ötletet adnom egy többlet-kérdés építész szempontok szerinti megfogalmazásához.

  • Cser Eszter

    2016. május 27. péntek - 04:55

    #110125

    A szabályzat tervezet utólsó sorában a következő szerepel:
    A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, …
    Akkor mi a fenének megyek ki, beszélgetni, jópofizni? Ha nem ellenőrzöm a kivitelezési folyamatot akkor mit nézek?
    A tervezet szerintem arra helyezi fő hangsúlyt, hogy a kiviteli tervtől való eltérést állapítsuk meg, naplózzuk be, vagyis így az építésfelügyelet munkáját vesszük át, mert ezáltal nekik csak az irodából kell ránézni a naplóra és rögtön tudják, ha az építtető a legkisebb mértékben is eltért a tervektől.
    Így az íróasztal mellől büntethetnek, intézkedhetnek, így nem Ők a rosszak, hanem a tervező.
    Legegyszerűbb esetek:
    Az építtető a zuhanyzó berendezési tárgyainak helyét megcserélgeti, mert a helyszínen átgondolta a dolgokat, vagy arrébb rak pár válaszfalat, vagy nem épít meg egy válaszfalat, stb, stb. Sorolhatnám a lényegtelen eltéréseket, melyek az építkezés közben előfordulnak.
    Ezt mind naplózom. A nagyobb eltérésekről nem is beszélve.
    Ha közlöm az építtetővel, hogy nekem az Ő feljelentgetése a dolgom, biztos nagyon fog örülni.

    A 3.5. egyik mondata a legszebb:
    A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is, munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építészeti közösség értékmérője.

    Kimegyek az építkezésre, megteszem az észrevételeimet – szigorúan nem a kivitelezési folyamattal kapcsolatban, mert hát azt nem ellenőrizhetem – és el leszek küldve melegebb éghajlatra az építtető és a kivitelező által, mint a szakma reprezentánsa.

    • Tóth Szilveszter

      2016. május 27. péntek - 09:57

      #110130

      nagyon fontos lesz tisztázni / fontos volna tisztázni, hogy mi lesz eltérés és mi a mérettűrési pontatlanság. pl ha egy falat 0,7cm-rel tesz a kőműves arrébb, az simán kimérhető és felteszem az országban nincsen két embernél több, aki ezt ne mérettűrési pontatlanságnak gondolná, tehát ez nem eltérés.
      de ott van pl a homlokzati szín. mi történik, ha az ItalianoFacade homlokzati színskálájából választok a tervre és a KőbányaFal termékeiből kerül végül fel egy hasonló olcsóbb, de nem ugyanolyan szín, mert mondjuk az alapszínek nem teljesen egyeznek. Ez egy tudatos eltérés, ugyanakkor nem mérhető, nem észrevehető és reggeltől estig akár nagyobbat változik a színérzet, ahogy a felhők árnyéka mozog a ház felett.

      melyiket kell benaplóznom majd? csekket a büntetésről nem kell majd magammal vinnem egyből?

      de fordítsuk meg: mi van, ha nem vesz észre az építész valamilyen változást – ne mondja senki, hogy nincsen olyan, mert mindenki hibázhat, lehet tudatosan megvezetik (“a pincében nem dolgoztak mióta utoljára kint járt”) és persze lehet, hogy “direkt” nem vesz észre valamit, hogy ne okozzon problémát. lesz felénk valami retorzió ez ügyben?

  • Fürdős Lajos

    2016. május 27. péntek - 14:52

    #110132

    Talán először azt kellene tisztázni mit csinál a tervező, mikor un. tervezői művezetést végez. Ez a feladat, vagy inkább ez az elnevezés nem új. Talán most új tartalmat kap, ami nem a hagyományos tervezői művezetésnek felel meg.
    Szerintem két feladat volt, az első szerzői jogi, mert egyes vélemények szerint az épület megépítése is a mű többszörözése és tervezői díj ki nem fizetése esetén a többszörözés megtiltásával, mint a terv jogosulatlan felhasználása, le lehetne állítani egy építkezést. Azaz az egyik feladat az, hogy a szerzői műtől ne legyen eltérés.
    A másik pedig az, hogy a kivitelezés közben, a tervekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve nem teljesen világos megoldásokra választ adjon, akár részlettervi, akár vázlat szinten, a naplóba bejegyezve. A második feladattal kapcsolatban természetesen az összes szakág végez, vagy végezhet tervezői művezetést.

    Egyébként valamikor amikor a “Balettintézet” átépítése, felújítása (?) vagy inkább egy látszattevékenység, mint építési munka elkezdődött (hogy az építési engedély le ne járjon) én voltam az FMV. Gyakorlatilag a belső válaszfalak bontása és a padlóburkolatok bontása történt több hónapon keresztül. Ide minden héten egy alkalommal kijött egy építész és egy statikus fél napot elszámolva, un. tervezői művezetést végezve. Az építész irodát nem nevezném most meg. Itt vajon milyen méretet ellenőriztek? 🙂

  • #110194

    […] Egyben szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy ugyanezen szabályzatban szabályozott kötelező tervezői művezetés teljesen alkalmatlan bárminemű műszaki szolgáltatás nyújtására. A kötelező tervezői művezetés szabályozásának elégtelenségéről itt olvashatnak. […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

SZAKMA
A kötelező tervezői művezetés kérdései

Azon kívül, hogy a sok tervezési munka mellett a kötelező tervezői művezetés egy nyűg számomra, nagyon sok szakmai, etikai, kamarai etikai, emberségi kérdést és kétséget vet fel a gyakorlatban. Az eddigi tervezői művezetéseim során pár kérdés/kétség felmerült bennem, melynek kapcsán szívesen meghallgatnám a kollégák véleményét/gyakorlatát. eset: Meglévő lakóépület bővítése 1 db szobával. A tervezői művezetés […]

A kötelező tervezői művezetés kérdései
2018. május 21. hétfő
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább