Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. május 28. szombat

T/10728 | településképi kötelezés: akár 1.000.000 Ft-os településképi bírság

20090430-3-magyiterran

A településkép védelméről benyújtott T/10728 számú törvényjavaslat kapcsán készült legutóbbi írásomból egy nagyon fontos részlet kimaradt:

11. §

(1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

Nos ez egy érdekes helyzetet teremthet, különösen, ha a településképi törvény “stílusrendőrségre” vonatkozó kitételét is idevesszük, miszerint

(1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2) A kézikönyv a – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására”

Ha nem Magyarországon lennénk, akkor ezt egy magától értetődő dolognak tartanánk, hiszen a településkép tönkretevői elleni fellépés közérdek. A probléma ott van, hogy ezt Magyarországon akarják bevezetni, ahol a politika és az önkormányzatok az elsők, akik megszegik saját törvényeiket vagy némi kapcsolati háló kapcsán szemet hunynak ezen megsértők felett. Az önkormányzatok az elsők között adják fel az elveiket, ha pl. egy nagy beruházással kecsegetető befektető megjelenik a látóhatáron, onnantól kezdve minden borulhat, ami addig szent volt. Ismert a dunántúli nagyvárosban működő multi bővítésénél felmerült természetvédelmi aggályokat hogyan seperte félre a politika  és tette akadálymentessé a multi terjeszkedését.

20090430-5-magyiterran

De nem kell messze menni, ott van a városliget építési területté válása, vagy a Vár disneyland-es átépítése. Nyilván ezek a kivételek közé fognak tartozni.

Már magam előtt látom, hogy az újgazdag vállalkozó sárga színű, barokkra hajazó borzalmas épületét településképi kötelezés keretében a polgármester ízlésvilágának jobban megfelelő stílusúra kellene majd átalakítani és ha nem teszi, fizethet ezért akár 1 millió Ft-ot. No nem arról van szó, hogy szeretem az ilyen épületeket, de eddig létezhetett az a közkeletű mondás, miszerint mindenkinek joga van ronda házat építeni (vagy tervezni). Az ok egyszerű, nem szerencsés, ha hatalmi eszközökkel akarunk ilyesmibe beleszólni.

20090430-6-magyiterran

20090430-21-magyiterran

Ami nekem ronda, az másnak szép és fordítva is igaz. Majd pont az állam fogja megmondani a tutit???

Ha egy közösségben a vezető tisztségviselők ízlés(terrorja) határozza majd meg az utcaképet, akkor ezt már tényleg csak azzal lehet fokozni, ha ezt még milliós büntetéssel meg is tetézhetik.

A fotók a legnagyobb magyiterrán városban, Biatorbágyon készültek 2009-ben, aminek anno egy egész sorozatot szenteltünk

Arculati kézikönyv ugyanakkor nem ismeretlen a nagyot álmodók és az ízlést kisajátítani vágyók között. Elég emlékezni a Pécs kötelező színei nevű helyi rendeletre. Ott a Műegyetem egy neves professzorát, a hazai szindinamika apostolát, Nemcsics tanár urat kérték fel, hogy készítse el Pécs –  színeken alapuló – arculati előírásgyűjteményét.

pecsszinei-2.png

Az egészből szerencsére nem lett semmi. Itt írtunk róla.

Hozzászólások (5): megnézem / hozzászólok

  • Szabóbácsi

    2016. május 28. szombat - 17:20

    #110146

    Rokonaim Dél Tirolban építkeztek a Val DiFassában. Ott kőkeményen ki van kötve a tető hajlásszöge, az ereszképzés, az ablakok aránya, mérete és keretezése. A teraszok korlátmotívumait is kb tízféléből választhatták ki. Persze tiltakozhat az egó, de vitathatatlan a harmonikus összkép. Ugyanezt tapasztaltam a horvát Adrián is, csakis mediterrán házat lehet építeni. Ott a legszebbek a városképek, ahol az individualizmus a legkeményebben meg van kötve. Pl. Budapesten a harmincas években több épülettömbnek a közös homlokzatát megtervezte egy építész és utána a telkek betervezése során a mögöttes lakógépet kellett”csupán” hozzáigazítani. Pl az Astoria szálloda épülete 3 önálló ház. Vagy az Országház fölötti Biarritz ház hat épület. vagy a Madách téri házak, vagy a Kossuth tér északi és majdnem végig a déli térfala. Astoria Barát Béla/Novák Ede házához tökéletesen illeszkedő Hültl Dezső féle MTA saroképület.
    A korábban gagyiterránnak hatott Biatorbágyon nemrég voltam. Előtte csak távolról láttam. A tíz éve kopasz, valóban kissé suta épületek a növényzettel, kertekkel összeértek és mára egy intellektuális, harmonikus városszövetet alkotnak. Előnyére vált a tömegesen hasonló stílus alkalmazása, legyen az bármilyen is.

  • Dulácska Zsolt

    2016. május 29. vasárnap - 07:31

    #110155

    Hasonlót ld Debrecenben, a Nyulas városrészben: Kürtgyarmat u., Gyimes u., Bognár Rezső u., Bencsik Sándor u. Ott ez részben keskeny sorházas beépítéssel van megfejelve.

  • Pető János

    2016. május 29. vasárnap - 11:24

    #110161

    Azt nem értem, hogy minek kínlódni az engedélyezési, bejelentési stb. hatósági eljárásokkal, már régen csak egy településképi megfelelés kéne, ezen felül pedig az építész és a kivitelező feladata lenne, hogy ezt betartsa.

    A szubjektív megítélés persze nehezen kiiktatható, de még mindig jobban kikristályosodna egy olyan standard, amit mindenki követ. Ez az engedélyezési eljárásokban nem alakult ki.

    Az se segíti persze a folyamatokat, hogy engedélyezett, tudomásul vett keretek között erkélyt lehet építeni egy volt kolostor elé, valamint régészeti, műemléki környezetben, a belváros szívében óriáskerék épülhet.

  • mrsgrob

    2016. május 29. vasárnap - 11:29

    #110162

    Art Deco stílusú passzívházat szeretnék. Vajon hol enged majd ilyet a településképi arculati kézikönyv?

    • Tóth Ákos

      2016. május 29. vasárnap - 18:15

      #110171

      Az Art Deco a leggyönyörűbb stílus sztem….

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
A főépítészi konzultáció, ami jó hírnek tűnt, sajnos mégsem az

A múlt hét csütörtökén született írásnak az a címet adtam, hogy TAK és TVR | A településkép védelmi rendeletek miatt 2017. október 1-től tovább bonyolódik a tervezés, de azért van jó hír is Elhamarkodtam. Kiderült, hogy még sincs jó hír, sőt! A fenti cikk megjelenése után levelet kaptam egy főépítésztől (kiemelés tőlem) […]  A főépítész által […]

A főépítészi konzultáció, ami jó hírnek tűnt, sajnos mégsem az
2017. szeptember 13. szerda
ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | a településképi rendeletek hogyan érintik a futó munkákat?

A rövid válaszom az, hogy rosszul. Leginkább azért, mert guruló autón elég nehéz kereket cserélni. Szerződéseink vannak határidőkkel, szakági tervezőkkel egyeztetünk, akik a mi terveink alapján dolgoznak. Az építtetők beleélték már magukat, hogy milyen házuk lesz, elkészültek a látványtervek, de még nincs kész a terv, még nem tölthető fel. Nem kizárt, hogy valamelyik önkormányzat már […]

TAK és TVR | a településképi rendeletek hogyan érintik a futó munkákat?
2017. szeptember 12. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább