Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. június 14. kedd

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

A 2015 év végén megjelent és rendkívül sok kritikát kapott 456/2015  rendelet módosításáról 5,5 hónapja megy a találgatás. A nagyközönség és a szakmagyakorlók kizárása mellett vélhetően számos szakmai és politikai vita után végül is nem változtatták meg a 456/2015 rendeletet, hanem helyette új jogszabályt alkottak.

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

A lényeg nagyon röviden: a bejelentési eljárásból elmaradnak a sokat vitatott alaprajz és metszet nélküli tervek, helyette – összhangban az építési törvény változásával – kizárólag kiviteli tervet kell készíteni és feltölteni az e-naplóba, ami alapján 15 nap elteltével a kivitelezés meg is kezdhető. A 15 napra azért van szükség, hogy az építéshatóság értesíteni tudja a tulajdonosokat, ha azok nem azonosak az építtetővel. Ezt nyilván nem lehetett automatizálni.

A témába vágó írásainkat a kötelező tervezői művezetésről , a MÉK szabályzatról és a többiekről itt találja.

Ide gyűjtjük össze a rendelet későbbi módosításait is, vagyis az írás folyamatosan frissül

 

***

2016. június 13-i állapot

csak kiviteli tervet kell készíteni

1.§ (1) … egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban.

(2) Az elektronikus építési napló üzemeltetője a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatainak feltüntetésével PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő.

a bejelentésről értesül a kamara is

(3) Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja

  • a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
  • b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
  • c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

fontos változás, hogy a bejelentésről értesül a telek fekvése szerinti kamara, így a korábban már létrehozott kamarai biztosi hálózat (már ahol van és működik) egyfajta szakmai kontollként – vélhetően szúrópróbaszerűen – ellenőrizheti majd tagjai szakmai tevékenységét. Mivel szakmai kamarát említ a jogszabály, így vélhetően a MÉK-en kívül az MMK-t is is értesíteni fogják.

 

kötelező tervezői művezetés

A bejelentés kapcsán  – az építési törvény felhatalmazása alapján kötelező lesz az építész tervezőt tervezői művezetéssel megbízni és ezt szerződésben rögzíteni. A tervezői művezetés pontos módját a Magyar Építész Kamara egy szabályzatban már meghatározta, így a jogszabály hatályba lépésével az is egyidejűleg hatályba lépett.

Erről ítt írtunk.

kötelező tervezői művezetés díjazása

A rendelet szabályozza a kötelező tervezői művezetés díjazását is. Vélhetően a nagy vitát kiváltó fix, “hatósági” díjazás helyett legalább részben piaci alapú díjszámítást ír el, maximum meghatározásával. A kötelező tervezői művezetés utolsó bejegyzése egyben egy nyilatkozat is a tervező részéről:

3.§ (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.

(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.

(3) A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.

Ez azt jelenti, hogy 2016-ban 111.000 Ft-os minimálbért figyelembe véve a kötelező 5+1 alkalmas tervezői művezetés összege 166.500 Ft-ot nem haladhatja meg, de ennél természetesen lehet kevesebb is. A jogszabály nem nevez meg nettó vagy bruttó összeget, így logikailag ez bruttó összegnek tekinthető. Így aki áfa alany, annak ez maximum 21.850 Ft+áfa/alkalom, aki áfamentes, annak max. 27.750 Ft/alkalom.

 

kötelező tervezői művezetés egyéb költségei

A rendelet nem foglalkozik a tervezői művezetés egyéb költségeivel, mint pl. az utazási költséggel, azt a MÉK szabályzata az építtető és a tervező közötti szabad megállapodás (tervezési szerződés) körébe utalta:

A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg.

 

a tervektől való eltérés

A rendelet szabályozza a szintén sokak által hiányolt tervtől való eltérés meghatározását:

4.§ (2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni – a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg – az építésügyi hatóságnak, ha a változás

a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
d) az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
e) az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti.

szabálytalan építkezés

szabálytalan építkezés esetén két lehetőség lesz: fennmaradási engedély vagy bontás

5. §(1) Ha a lakóépületet bejelentés vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti változás bejelentése nélkül valósították meg, és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.

(2) Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az e rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni.

a hivatkozott Étv. 48/A. § (1) eképpen rendelkezik:

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – amennyiben az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot – fennmaradási engedélyt ad, ha
a) az e törvényben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy
b) az műemlékvédelmi érdeket nem sért.
(1a) Az (1) bekezdés szerint kiadott fennmaradási engedély nem mentesít a 33/A. § (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása alól (szerk.megjegyzés: az épületet 10 éven belül fel kell építeni és igazgatási dijat kell fizetni, ha nem, akkor következik a bontás)

hatósági bizonyítvány

Szintén kritika tárgya volt, így most a kivitelezés végén a hatósági bizonyítványt nem a települési jegyző, hanem az építéshatóság állítja ki, pusztán csak értesíti a jegyzőt. Mindez azt jelenti, hogy nem mind a cca. 3.100 települési önkormányzathoz kell telepíteni ezt a közigazgatási eljárás típust, hanem csak azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol működik építéshatóság (cca. 190).

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell – többek között –  az energetikai tanusítványt is.

6. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az elektronikus építési napló összesítő lapját,
b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
c) ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
d) az R. 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.

a rendelet nem rendelkezik arról, hogy a befejezés tényét puszta bemondásra, illetve az építési naplóba tett megfelelő nyilatkozatok után automatikusan be kell-e fogadni. Mivel az egész folyamat kívül esik az Ket hatályán és nem minősül eljárásnak, így vélhetően a hatóság részéről senki sem fog kimenni ellenőrizni, hogy a kivitelezés valóban befejeződött-e. Ugyanakkor így fogalmaz a jogszabály:

6. § (3) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza

a) az építtető elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az épület megvalósításának tényét, valamint
d) az elektronikus építési napló azonosítószámát.

(4) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.

 

1. melléklet a /2016. (VI. ) Korm. rendelethez

I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:

1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás

II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.

Magyar Építész Kamara tervezete a 2016-05-27-i MÉK Küldöttgyűlésén elfogadta az ezzel foglalkozó szabályzatát, amely a kormányrendelet megjelenésével hatályba is lépett.

 a tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeiről cím alatt

Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba. Hatályát veszti a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Aki szeretné összevetni a most érvényes rendeletet a korábbi 456/2015-össel, lementettem és itt megnézheti (2015.01.15-i állapot)

 

***

2016. december 9-i változás

Ekkor jelent meg a 2016. évi CLXXIII. törvény az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról. A módosítás fontos eleme, hogy az egyszerű bejelentést

kiterjesztették az átalakítás és bővítés esetére is

1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén

a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,

b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,

d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.”

A törvény más módosítást is tartalmaz, a teljeskörűséghez el kell olvasni a teljes törvény szöveget

 

***

2016. december 28-i változás

a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, köztük a 155/2016 Korm. rendeletet is

A fent taglalt Étv. módosításon túl a 155/2016 rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, mely felsorolja, hogy

 

mi tekinthető tervtől való eltérésnek

„(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás

a) az épület alaprajzi méretét,

b) az épület beépítési magasságát,

c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy

d) az épület telken belüli elhelyezkedését érinti.”

amennyiben a bővítés során túllépnénk a 300 m2-t, a rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az egyszerű bejelentéshez kötött és bejelentett, hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új vagy meglévő lakóépület 300 m2-t meghaladó összes hasznos alapterületűre történő bővítéséhez építési engedélyt kell kérni. Az építési engedély iránti kérelmet az R. szerint kell előterjeszteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemben az építésügyi hatóság az építési engedély megadásának feltételeit az épület egésze tekintetében, az R. szabályai szerint vizsgálja. Ennek során az építési engedély megadását – az egyszerű bejelentéssel érintett rész vonatkozásában is – feltételekhez kötheti.

(6) Az (1) és (5) bekezdés szerint megépült épület használatbavételére az R. szabályait kell alkalmazni.”

A kötelező tervezői felelősségbiztosításról

A rendelet a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A felelősségbiztosítási szerződést az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén

a) tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,

b) fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.

 

Nem kell feltölteni a végén az energia tanúsítványt

Hatályát veszti a rendelet 6.§ (2) bekezdésének a) és b) pontja,

6. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az elektronikus építési napló összesítő lapját,

b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,

A salátarendelet más módosítást is tartalmaz, a teljeskörűséghez el kell olvasni a teljes törvény szöveget.

***

2017. április 27-i változás

A múlt héten jelent meg az egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítárásól szóló 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet  (A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról).

A jogszabályváltozást az Étv. törvény készítette elő, így a tartalma már ismert volt, most már a pontos jogszabályi szöveg is ismertté vált. A lényeg:

1. § (1) c)a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,

d) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,

A jogszabály részletesen szabályozza, hogy akár jogutódlással, akár más módon folytatódik az építkezés, akkor az csak az eredeti feltételek mellett lehetséges. Ha az építtető ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor megkezdeni csak építési engedély birtokában, vagy ha már megkezdett építkezést folytatná, akkor csak fennmaradási engedély birtokában teheti meg.

fontos változás még, hogy

6. § c) 1. melléklet I.9. pontjában az „Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve” szövegrész helyébe az „Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás” szöveg lép.

vagyis nem kell semmiféle rajzos, tervi melléklet, elég egy műszaki leírás.

egyszerű bejelentéssel kapcsolatos írásaink

minisztériumi állásfoglalás egyszerű bejelentés ügyében

kötelező tervezői művezetéssel kapcsolatos írásaink

tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos írásaink

ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról

 

 

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

 

 

Hozzászólások (50): megnézem / hozzászólok

  • Kühn Péter

    2016. június 14. kedd - 10:23

    #110391

    Kedves Miklós! Először szólok hozzá, így is először is gratulálok az oldaladhoz, nagyon hasznos, naprakész, régóta tájékozódom belőle! Érdekes, hogy ma az indexen is csak révész Máriusz vitorla és kisvasútügyi miniszteri biztossá kinevezéséről szóló cikk végén került említésre “egyébként” “mellékesen” ez az új rendelet. Idekattintottam és lám!
    Egy észrevétel: Én a “kötelező legkisebb munkabér”-t a vonatkozó rendelet alapján esetünkben nem minimálbérként, hanem “garantált bérminimum”-ként értelmezem, a végzettségünk miatt. Így az 1.5*129e ft.
    üdv
    Kühn Péter építész

  • Varga Illés Levente

    2016. június 14. kedd - 15:39

    #110416

    A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) szerint a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. Azaz ezek szerint az aláírólap elektronikus. Logikus, másként nem is lehetne feltölteni.

    A kamara vonatkozó szabályzata ezt írja:

    4.1 Aláíró lap tervjegyzékkel
    Papír alapon készül és tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásukkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.

    Túl azon, hogy a kamara külön írja azt, amit egybe kéne (és így máris nem ugyanarról beszél, mint a jogszabály), azt mondja, hogy papír alapú. Ez részint ellentétes a jogszabállyal, részint nem lehet feltölteni. Gondolom, az urak arra gondoltak, hogy majd ezt beszkenneli a tervező és feltölti, csak hogy az már nem bizonyító erejű, csak a saját aláírásának tekintetében.

    Kész röhej, hogy évek óta nem képes a magyar mérnöktársadalom és jogalkotói kar megbirkózni egy ilyen triviális dologgal, mint az elektronikus dokumentumok hitelesítése. Annyi jó és elfogadható módszer létezik, de valamiért csak rossz és káros módszereket képesek megszülni.

    Bővebben a nevem melletti linken.

  • Varga Illés Levente

    2016. június 14. kedd - 16:43

    #110425

    Aztán itten van ez az egyszerűsítés a hatóságnak is. csak hogy tudjuk, milyen egyszerű is ez. A 2. § (3) bekezdés szerint az építésügyi hatóságnak értesítenie kell az építtetőn kívüli tulajdonost. Kérdés, honnan tudja meg, hogy ki a tulajdonos. A TAKARNET ugyanis közigazgatási eljárás esetén ingyenes, ami itt ugye deklaráltan nem indul. A díjrendelete nem tartalmaz felhatalmazást az ingyenes vagy másnemű lekérdezésre. A földhivatal pedig buzgón ellenőrzi, milyen adatot és milyen jogcímen kérnek le. Azaz a hatóság lekérdezheti 1000,- Ft-ért, amit eljárási költségként senkin nem tud behajtani.

    Szóval megint sikerült tovább bonyolítani azt, amit egyszerűsíteni lehetne.

  • Varga Péter

    2016. június 15. szerda - 15:14

    #110469

    Jól gondolom, hogy a bejelentési eljárással együtt ki lett dobva a HÉSZ megnemfelelés is? És a tervtanácsok is…?

  • Varga Péter

    2016. június 15. szerda - 15:32

    #110471

    Bocsánat: ez az ÉTV-van hol van?

  • Fenyvesi Péter

    2016. június 15. szerda - 19:09

    #110474

    Szervusztok! Még csak átfutni volt érkezésem, de jól látom?
    – hogy minden esetben kell geodézia, a kitűzéshez, a koordináták miatt? (Sík telkeken, beállt területen, eddig meg lehetett spórolni)
    – minden esetben kell elektromos terv? Pont ez nem kellett eddig kisebb, egyszerűbb családi házakhoz.
    – már a kezdéskor szükséges lesz a teljes statikai, gépészeti dokumentáció? Nem lehet szakaszos a tervszolgáltatás, hogy előbb kezdhessék a kivitelezést?
    – az aláírólap nekem sem tiszta
    – az építési hatóságnak semmi köze nem lesz a területén épülő házakhoz? Sok épületről már későn fog kiderülni, hogy szabálytalan? Bontás, átalakítás, perek?
    – Vajon hányszor fogják még módosítani? Jól látom? Hány probléma jön még elő? Biztos, hogy normális dolog ilyen rapid módon bevezetni új jogszabályokat, beleavatkozva folyó ügyekbe? (Munkamennyiség, határidő, költségek stb…)
    Üdv: F.P.

  • Cser Eszter

    2016. június 15. szerda - 20:41

    #110477

    Itt áll pár tervem megrajzolva, várja a költségvetés kiírást és a május 13.-a utáni statikát (ezt is nehéz volt átvinni), most meg címkézhetem át, kiegészíthetem a műszaki leírást, rá rajzolhatok még pár vonalat, készíthetek kitűzési rajzot (ezeket szép csendben benyelem), de főleg rendelhetek hozzá geodétát, plusz a többit.
    Ez jó pár hét csúszás, és jó sok pénz.
    Nem egyszerű ezt elmagyarázni az ügyfeleknek, különösen, hogy mindenki építkezni akar.

  • Dr. Erdélyiné Dr. Baradács Eszter

    2016. június 17. péntek - 17:33

    #110510

    Kedves Miklós,
    Először is gratulálok a honlaphoz, nagyon hasznos mindenki számára!
    Mint építtető szeretnék feltenni egy kérdést, melyben nem értünk egyet az építésszel:

    Mit jelent/takar a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete 1. mellékletében szereplő: 9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Olvastam a Magyar Mérnöki Kamara ide vonatkozó részletezését, DE
    -kinek kell ezt elkészítenie? Mindenképp be kell vonni gépészt és villamossági mérnököt is? Az építész nem csinálhatja meg?
    – A 191/ 2009. K.R.-et értelmezve a tervezés alatt álló házunkhoz nem kell se épületgépészeti kivitelezési dokumentációt, se épületvillamossági kivitelezési dokumentációt mert nem lépjük túl az abban megadott paramétereket.
    -akkor most mire is van szükségünk? Mit kérjünk a szakemberektől, ha tényleg szükséges? ez csak egy opció vagy mindenkinek kivétel nélkül csatolni kell valamit ehhez a ponthoz. De mit? uis a gépészek sincsenek képben. Az eddig megkérdezettek a kivitelezési tervet erőltetnék, de azok súlyos százezresekbe kerülnek. Egyáltalán nem vagyok meggyőzve arról, hogy nekünk arra van szükségünk.

    Segítségét előre is köszönöm,
    Dr. Baradács Eszter

    • Varga Péter

      2016. június 18. szombat - 07:10

      #110514

      Kedves Eszter, a 191-re hivatkozni az egyszerűsitett bejelentési eljárásban nem jogszerű. Egyszerűsitett bejelentésnél – a tervezési szerződésben – az épittető átvállalhatja a szakági tervek elkészíttetését. Azaz ezek hiányának felelősségét az épitésztől.

  • Kerschbaummayer Péter

    2016. június 20. hétfő - 20:33

    #110530

    Kedves Miklós,
    amit nem értek, hogy a 156/2016-os korm rendelet csak július 1-ével lesz hatályos. Június 13-án, a régi szabályok szerint, feltöltött bejelentést még el kellene fogadni az önkormányzatnak vagy nem? A 155/2016-os kormányrendelet elvileg már felváltotta a 456/2015-öst, de természetesen teljesen kuszák ezek a rendeletek..
    Köszönöm előre is!
    Üdv,
    Kersch Péter

  • Varga peter

    2016. június 21. kedd - 08:05

    #110537

    Én tudom. A kamarai Szabáyzat szerinti tervdokumentációt kell feltölteni de nem az e naploba, hanem az ÉTDRbe.

  • Kühn Péter

    2016. június 24. péntek - 16:47

    #110610

    Fürdős Lajos legutóbbi megjegyzése talált, én is úgy látom csak az “alapesetek”et meghaladó paraméterű házak szakági terveihez kell szakági tervezőt bevonni. Ez főként azért volt mert addig a mértékig nem volt kötelező, ergo úgy feltételezték (?), hogy nem is csináltat senki (?).
    A Kamarai szabályzat nem említi az “alapesetek”-et, hanem minden új lakóházra egységesen írja a követelményt, főként a tartószerkezeti tervek szigorodtak ( “egy szintnél több”, stb.stb).
    Véleményem szerint ez ellentétben áll a törvénnyel amely azt mondja a II.alpontban, hogy:
    “Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET KERETEI KÖZÖTT a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz”.
    Tehát a 191-essel összhangban kellene lennie a Kamarai Szabályzatnak.
    A valóságban is furcsa egyébként: például: egy meglévő épületet elbontok, pl. csak a pincéjét hagyom meg és egy új házat építek rá vagy mellé stb.. A lényeg, hogy jogilag meglévő átalakítása-bővítése. “Alapesetben” a kiviteli terv az eng.terv, nem kellenek statikai, gépész, közműbekötési tervek. Sőt: lehet, hogy a tervezés nem csak olcsóbb, de időben is gyorsabb. Persze ebben az esetben no csok.

  • Bakos Géza

    2016. június 24. péntek - 22:05

    #110613

    Egy június 14 előtt beadott, és tudomásul is vett „egyszerű” bejelentés építtetőjének az általam javasolt gépész kolléga azt mondta, hogy ahhoz a tervhez nem kell gépészet (mert arra még nem vonatkozik, illetve nem akkora az épület ) Ennek kapcsán megint végigbogarásztam a mai napon hatályos 191-est, hogy akkor most mi legyen – ne legyen kötelezően a kiviteli terv(ek)ben? ( nem beszélve az átalakítások most is hagyományos engedélyezési terve utáni kiviteli tervekről, illetve kötelező tartalmukról. )

    Összenézve a jelenleg is hatályos 191/2009( Épkiv) 22.§.(1)-(1a)-(3)-(4) bekezdéseit, gépészet, statika szempontjából – a lényeget „zanzásítva” – a következő „okosságot” tudom kiolvasni:

    – Az „egyszerű”-nél azért KELL részletesebb kiviteli doksi -, mert 300 m2 alatti
    – Sima átalakítás nem „egyszerű”-jénél azért NEM KELL – mert 300 m2 alatti.

    Tömény logika…:-) Vagy nem jól látom ?

    • Pető János

      2016. június 25. szombat - 00:38

      #110616

      De.
      Végül is teljesen felesleges volt így kettéválasztani a 300 nm alatti új és az összes többi engedélyhez kötött tevékenység eljárási rendjét, hacsak nem amiatt, hogy az előbbi nem is hatósági eljárás.

      Szerintem még a jogalkotók fejében is teljes lenne a zavar, ha bármilyen értelmező kérdést tennének fel nekik.

      Azt hiszem ezt a helyzetet hívják úgy, hogy a jogszabályok nem koherensek.

      Ki mire saccol, mikor lesz a következő törvény- és rendelet módosítás?
      Én a szabadságolások miatt novemberre tippelek.

  • Anita

    2016. június 25. szombat - 11:12

    #110619

    1. Mint potenciális leendő építtető kb. fél éve próbálom követni az eseményeket és jogszabályváltozásokat, de most teljesen elveszítettem a fonalat. Úgy nézem az építészek számára sem egyértelmű. Ha kiderül július 1 után, kell-e épületgépész és épületvillamos terv is minden esetben, illetve már az építés megkezdése előtt, akkor kérem jelezzék.

    2. Építész keresés kapcsán kérdezném: Email-es megkeresésre reagálnak vagy inkább telefon. Kár, hogy a kamarai névjegyzékből nem derül ki egyértelműen ki foglalkozik aktuálisan családi ház tervezéssel. Korábban elsősorban a kivitelező választás miatt aggódtam, de tervkritikák olvasgatása után már az építész választás miatt is van bennem para, nem szeretnék építészt váltani vagy már kész tervet kukába dobni. Ha van valakinek van tanácsa, mik a gyanús jelek, akiket érdemes elkerülni, köszönettel fogadom.

    3. A jogszabályban szereplő kivitelezési dokumentáció ugyanaz, mint a kiviteli terv? Kiderül belőle minden, ami kell (csomópontok, rétegrendek stb)

    4. Gépész tervezőt érdemes ugyanazon a településen keresni, ahol az építész van, vagy ennek nincs jelentősége, úgyis emailen stb. megy a kommunikáció?

    • Tóth Szilveszter

      2016. június 26. vasárnap - 16:02

      #110623

      Kedves Antia!
      1: teljes a káosz a szakmában, hogy mit kell és mit nem. Annyit lehet tudni jelenleg, hogy lassan semmilyen előírás nem egyértelmű. Mindenesetre az igaz, hogy eddig is voltak azok a jól megtervezett házak, ahol az építész, statika, gépész kiviteli terv promt megtérülő beruházás voltak, azaz már a kivitelezés díjának csökkentésével Ön nyereséget ért el. Persze ezek a bonyolultabb családi házak. Elektromos rendszerekre jellemzően nem költünk annyit, így ott csak azzal lehet érvelni jogosan, hogy fokozza az Ön biztonságát és amúgy sem kerül sokba, ha az egészet nézzük.
      2: én pl reagálok emailre, de a telefont és a személyes kapcsolatot jobban kedvelem, szerintem telefonon keressen építészt. (a facebookot hanyagolja 😉 )
      3: alapvetően ugyanaz kéne legyen, de hogy a jogszabályban mit szerettek volna leírni az nem ugyanaz, amit sikerült leírni. ez sajnos hozzáértés kérdése. én pl egyelőre nem adok árajánlatokat ilyen munkákra, mert fogalmam sincsen, hogy mi lesz és úgyis változik majd tutira minden
      4: olyan embert érdemes választania, aki a helyszínre is ki tud menni, ha probléma van, illetve elérhető távolságban van. szintén a magam példáját tudom mondani: ha messze tervezek a lakóhelyemtől, az általában se nekem, se a megrendelőmnek nem ideális. általában baráti alapon vállalok ilyet, vagy ha a kivitelezőt ismerem, mert akkor könnyebb kezelni a problémákat.
      az igazsághoz hozzátartozik viszont, hogy a mobiltelefonok, webkamerák korában budapesti helyszínekre se megyünk ki minden esetben, mert a felmerülő kérdések jelentős százalékát meg lehet oldani távkapcsolatban is.

      sok sikert az építészkereséshez, kell egy adag szerencse. javaslom amúgy, hogy költsön arra, hogy megversenyezteti az építészeket egy-egy koncepciótervvel. ez egy előterv szerűség, minimális tervezési díjért, de fel tudja mérni, hogy milyen ember, milyen ügyes, illetve kérjen referenciákat a jelöltektől.

      • Anita

        2016. június 27. hétfő - 17:07

        #110638

        Nagyon szépen köszönöm.

  • varga péter

    2016. június 26. vasárnap - 10:51

    #110622

    Kivitelezési dokumentáció, jogosultság. Összefoglalom, hogy szerintem hogyan állt össze.
    Építeni kivitelezési tervből szabad. A kivitelezési terv általában több szakág (építész, gépész, statikus, belsőépítész, kertész, talajmechanikus, tűzvédelmi…stb stb tervfejezetből áll. Tervet készíteni csak az készíthet, akinek erre megfelelően akreditált jogosultsága van. (leírást az építész készíthet, de ahol már tervet kell készíteni, engedélyeztetni, ott már szükséges az szaktervező)
    Azt, hogy egy lakóház építéséhez szükséges KIVITELI TERVet milyen szakági tervezők bevonásával kell elkészíteni, így lehet eldönteni:
    1. Az épületet építési engedéllyel lehet megvalósítani: (pl. bővítés, átépítés) de kisebb mint 300 nm szintterület: építési engedély (1:100) + tartószerkezet ha monolit, vagy 6.60 m fesztáv feletti + gépészeti terv ha 30 KW-nál nagyobb kazán kell, villamos terv ha több kell mint 7 KW (ez utóbbiakra az esetek nagy többségében a méret miatt nincsen szükség)

    2. Az épületet építési engedéllyel lehet megvalósítani: mert nagyobb mint 300 nm szintterület: teljes, építészetre és minden szakágra kiterjedő kivitelezési terv kell. (1:50)

    3. A lakóházat nem lehet építési engedéllyel megvalósítani, mert új építésű, 300 nm hasznos alapterületnél kisebb, akkor bejelentési eljárással kell építeni. A bejelentési eljárás teveit kivitelezési terveknek kell hívni, a tartalmát az építész és mérnök kamara határozta meg. Hasonló logikájú, mint az építési engedéllyel készülő. Építészet (lehet 1:100) + leírások az építész tervezőtől.
    Szakági terv kell: ha van monolit szerkezet, földrengésveszélyes területen van vagy egy emeletesnél nagyobb, vagy 5,4 m fesztávnál nagyobb szerkezetet tartalmaz. Gépész és villamos tervet csak akkor és azt kell elkészíteni, amire az adott közműszolgáltatónak szüksége van. Mást nem. A bejelentési eljárással épülő lakóházakhoz szükséges további, részletesebb, részletes tervekről az építtető és a tervező írásban megegyezhet.

    • Bakos Géza

      2016. június 27. hétfő - 11:17

      #110630

      Kedves Péter!
      “Gépész és villamos tervet csak akkor és azt kell elkészíteni, amire az adott közműszolgáltatónak szüksége van”
      Ezt – így ebben a formában – nem találom az új szabályozásokban. A Mérnökkamarai Szabályzat szerint: “szakhatósági és szolgáltatói engedélyt igénylő…terveket” . Mivel minden közmű kapcsolatra szolgáltatói engedéllyel lehet szerződni, ebből az következik, hogy mindenre kell terv.
      Ugyanitt előtte egyébként “A tervező által szükségesnek ítélt mértékben, melyek legalább tartalmazzák..” és a “legalább” után lényegében mindenre méretezés, hálózati terv stb.
      Vagyis semmi “csak akkor”, hanem “ánblokk” mindig, minden….

      • Varga Péter

        2016. június 27. hétfő - 12:01

        #110632

        Kedves Géza,
        mennyiben az építési telek már rendelkezik közműbekötéssel, nem szükséges annak megtervezése. Csak példaképp egy eset.

    • D-S Barnabás

      2016. július 31. vasárnap - 14:21

      #111159

      Péterhez hasonló következtetésre jutottam én is. Ha egy lakóépület a hasznos alapterülete alapján az egyszerű bejelentési eljárás kategóriájába esik, akkor attól függetlenül, hogy a szintterülete meghaladja a 300 m2-t, az építész munkarész készülhet 1:100-as léptékben, ha tervező megítélése szerint abból megépíthető. Sem a 155/2016. Korm. rendelet, sem pedig a kamara által kiadott “Tervdokumentációk tartami és formai követelményei II.” szabályzat nem tesz különbség a 300 m2 szintterület alatti és feletti épületek között. Még a 290/2007 Korm. rendeletben sem találtam olyan pontot, ami egyértelműen az 1:50-es léptéket írta volna elő, hasonlóan ott is csak annyi szerepel, hogy “A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a
      megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak)”. Az Építész Kamaránál nem találtam ilyen szabályzatot, a Mérnök Kamaránál pedig csak a szakági tervek vannak szabályozva, az építész munkarész nem.

  • Gabriella

    2016. június 30. csütörtök - 21:37

    #110677

    Mint építtető kérdezem, hogy a 456/2015 szerint megtett és hatóság által tudomásul vett egyszerű bejelentés esetén, az építkezés megkezdésekor a kiviteli tervek mellett ezek szerint szükséges lesz tartószerkezeti tervek, valamint a tervezett berendezésekről villamos és épületgépészeti tervek feltöltése is? Nekem ez zavaros, hogy a 456/2015 szerint bejelentett tervek esetébenn, ha még nem kezdtük meg az építkezést, akkor az építési napló megnyitásakor hajtják be ezeket a szakági részeket?

    • Tóth Szilveszter

      2016. július 1. péntek - 11:40

      #110687

      a válasz valószínűleg az, hogy “nem”
      06.14 utáni bejelentésnél már a bejelentés pillanatában kellettek volna a tervek (ha el is fogadták anélkül, akkor is), előtte viszont nem kellettek (akkor is, ha mégis kérték).

  • Szilárd

    2016. augusztus 1. hétfő - 21:14

    #111178

    Én is építtető lennék és olyan kérdésem lenne hogy akkor most a gépészeti rendszertervet szakági tervezővel kell megterveztetni ,amit építkezés előtt fel kell tölteni az e naplóba?gépészeti villamos tervek.

  • Hadarné Dorfinger Zsófia

    2016. szeptember 22. csütörtök - 21:40

    #112255

    Kedves Koós Úr!

    Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kéni!
    Röviden az a történetünk, hogy a szüleim telkét szerettünk volna felosztani, viszont a helyi rendezési terv ezt nem teszi lehetővé, ugyanis nem megfelelőek a telekméretek. Ennek módosítása folyamatban van, de csak jövőre lesz belőle valami.
    Mi úgy szeretnénk kikerülni a várakozási időt, hogy kötünk szüleimmel egy ráépítési megállapodást és második ingatlanként felépülünk a telekre, majd ha elkészül a rendezési terv módosítás akkor pedig felosztjuk a telket.
    Meg is terveztettük a házunkat, mégpedig úgy, hogy az a jövőbeni telekhatáron fog állni. Most pedig falakba ütközünk, olyan választ kaptunk, hogy az egyszerűsített bejelentés miatt nem épülhetünk így a telekre.
    Az lenne a kérdésem, hogy ha szüleim telkére telekmegosztás nélkül szeretnénk önálló családi házat építtetni, akkor annak lehet valami jogi akadálya?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Tóth Szilveszter

      2016. szeptember 22. csütörtök - 21:52

      #112256

      Kedves Zsófia! (bocsánat, hogy belekotyogok, de lehet gyors választ kap, ha a spamszűrő is úgy gondolja) Van a teleknek egy szabályozása, abban szabályozva van, hogy “hány épület helyezhető el a telken” ezt néhol telekmérethez kötik, pl 1500 felett kettő fő rendeltetésű épület – ilyesmit kell keresni. ha ez nincsen szabályozva vagy egynél több, akkor önök jogszerűen építkezhetnek a majdani felosztástól függetlenül. egy akadály még lehet: az a hely, ahova szeretnék építeni a házat, az az úgynevezett építési helyen belül kell legyen. azaz oldal-hátsó és előkertet kell tartani.
      ha szakszerűen tervezték meg a házukat, akkor szerintem ezzel az építészük mind tisztában van, valószínűsíthető, hogy ő ennek utána nézett.

      • Hadarné Dorfinger Zsófia

        2016. szeptember 23. péntek - 15:07

        #112275

        Kedves Szilveszter!

        Örömmel veszem, hogy “belekotyogott”. Igazából az a gond, hogy voltunk bent a helyi önkormányzatnál és ott a helyi építési alkalmazott mondta, hogy nem épülhetünk, de nem értem az indoklását. A helyi rendeletben az áll, hogy a falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
        Na most ez az értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy lakóház már van a telken akkor még egyet fel lehet rá építeni.
        De javítsanak ki ha rosszul gondolom!
        A házat úgy tervezték, hogy meglegyen a kötelező előkert méret, a meglévő háztól pedig 4,75 méterre helyezkedik el, a kötelező távolság pedig 4,5 méter.
        Szóval ezért nem ertem a választ, amit kaptam… Ezért írtam ide, hogy kapjak esetleg valakitől másodvéleményt….

        • Tóth Szilveszter

          2016. szeptember 23. péntek - 15:53

          #112276

          továbbra is áll az, hogy ezzel az önök építésze nyilván foglalkozott, így valószínűleg ő tud a legpontosabban válaszolni. az a mondat, amit beidézett, jelentheti ezt is és azt is. de sajnos inkább azt jelenti nekem – így kiragadva a saját környezetéből-, hogy egy épületben lehet maximum két rendeltetési egység. tehát pl egy ikerházat enged ez a mondat, de két önálló családi házat nem.
          ha a konkrét telket, címével megadja, akkor lehet ennél pontosabbat mondani, mert amit ön idéz, az nem feltétlen szó szerint van és itt minden betű számíthat, vagy egy vessző is akár más értelmet ad ennek a mondatnak. de az már egy másik építész folyó ügyébe való beleszólás határesete, szóval előtte egyeztessen vele is.

  • #114209

    […] § egyszerű bejelentés | 155/2016. (VI. 13.) K.r […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?

A nemrég lezajlott kérdőíves felmérésnek voltak érdekes “oldalhajtásai” is, mint amikor az egyik kitöltő, a “Ön érintett az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek tervezésében vagy megvalósításában?” kérdés egyéb válaszaként az alábbiakat írta be: Vállalok egyszerű bejelentéshez köthető háztípust, de – a jogszerűség keretei között – az ilyen épületeket klasszikus engedélyezési eljárás keretében engedélyeztetem. Ennek eddig általam […]

Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?
2017. június 23. péntek
ÉPÍTÉSI JOG
144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról. A fenti rendelet számos kormányrendeletet módosít, elsősorban a 300 m2-t meghaladó lakóépületek szabálytalan építésével összefüggésben. A kormány rendeletből kiragadtuk az általunk lényegesnek tartott részeket, ezért a cikk nem teljes körű, ahhoz kéretik elolvasni […]

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről
2017. június 13. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább