Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. június 18. szombat

KSH | Fajlagos lakásépítési költségek 2014

Akár tervezésről, akár kivitelezésről esik szó, óhatatlanul elő szokott jönni, hogy mennyibe is kerül egy m2 lakás ma Mo-on? Mindenkinek vannak tuti számai, csak az a gond, hogy ritkán van mögötte széleskörű tapasztalat, adat(bázis), felmérési eredmény.

A tervezői szerződések szinte állandó eleme a várható kiviteli költség szerinti tervezési díj megállapítás. Mindennek az alapja a fajlagos m2 ár. Számos alkalommal előfordult, hogy az általam mondott várható kiviteli költségre csak annyit mondott a megrendelő, hogy az túl sok, annál ő sokkal olcsóbban akarja megúszni. Nos, ha nem is tudjuk elejét venni az ilyen típusú vitáknak, mellékelek egy hivatalos táblázatot, mennyi is az annyi ma Mo-on.

Az alábbi számsorokat a KSH évenként gyűjti össze és a vizsgált évet követő ősz elején jelenteti meg Lakásstatisztikai évkönyv címen. A kiadvány megvásárolható, bár már csak elektronikus formában.

lakasarak-KSH-2014

A táblázat felhasználási feltételei

Fontos tudni, hogy a fenti összegek áfa nélküliek, így ezeket 27%-kal vagy 5%-kal még meg kell toldani. További infók a kedvezményes áfa igénybevételéről illetve egy NAV kiadvány.

A fent látható árak ÁTLAGÁRAK, egy alacsony energiájú épület vagy egy passzívház esetében mindenképpen szükséges valamilyen szorzóval számolni (további 10-20%).

***

Kiegészítő információ a fenti táblázatról (forrás KSH)

Lakásépítési költség (1.29., 3.3.1–3.3.2. táblák)

Modellszámítás eredményeként becsült fajlagos (1 m2-re jutó) építési költség. Az építtető oldaláról felmerült – áfa nélküli – kivitelezési költség, mely a lakásépítés közvetlen és közvetett költségeit, valamint a vállalkozói „tisztes” nyereséget tartalmazza az adott negyedév árszínvonalán számítva.

A figyelembe vett költségtételek:

  • az anyagköltség (a szerkezetek megvalósításához szükséges anyagok beszerzési költsége),
  • az anyagok helyszínre szállításának és rakodásának költsége,
  • a szerkezetek megvalósításának élőmunkaköltsége (munkabér és járulékai),
  • a szerkezetek megvalósításához szükséges gépek költségei,
  • külön költségek (a segédszerkezetek, ideiglenes építmények költségei és egyéb organizációs
  • költségek; az építési helyszínekkel kapcsolatos egyedi és szervezési költségekre nyújtanak fedezetet),
  • közvetett, ún. általános költség, a központi irányítás költségei,
  • a nyereség, melyben az elvárt (tisztes) haszon és a vállalkozás kockázata realizálódik.

Figyelmen kívül hagyott költségek:

  • a telekszerzés költsége,
  • az építés előkészítésének költségei (a tervezéssel, engedélyeztetéssel, tanácsadással kapcsolatban felmerülő mérnöki díjak),
  • az építkezés finanszírozásának költségei, a telekhatáron túli közműépítés vagy -hozzájárulás,
  • a kerítés építésének költsége,
  • a lakóépületben nem lakás, hanem egyéb funkció ellátására épített építményrészek (iroda, műhely) építésének költsége,
  • valamint az a vállalkozói haszon, amely az értékesítésre épített lakások esetében jelentkezik.

A költségbecslés módszere: 28 féle lakástípus építési költségét negyedévenként aktualizáljuk az időszak átlagának megfelelő munkabérekkel és anyagárakkal. A 28 féle fajlagos építési költségnek az adott időszakban felépített (használatbavételi engedélyt kapott) lakások alapterületével súlyozott átlaga jelenti az épített lakások 1 m2-re jutó tényleges átlagköltségét.

A modellszámítás alapja 28 lakástípus a lakásépítés jellege, az építkezés helye és a lakások minősége szerint.

A lakásépítés jellege szerint családi házak, többszintes, többlakásos épületek és tetőtér-beépítéssel kialakított új lakások.

Az építkezés helye szerint 4 területi kategóriát különböztetünk meg (2 megyecsoport, ezen belül a megyeszékhelyek és a megye többi települése), melyet az építőiparban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete differenciál.

A lakások minősége szerint szerény, átlagos (tetőtér-beépítéssel kialakított lakásokra csak ez a kategória vonatkozik) és luxus minőségű lakás.

A 28 lakásfajta modellezett építési költségének előállítása a különböző lakások erőforrás-szükséglete (anyag- és munkaerőigénye), egy folyamatos anyagár-megfigyelési rendszerre támaszkodó áradatbázis, valamint az építőiparban foglalkoztatottak átlagkeresete alapján számított munkaerőköltség figyelembevételével történik.

A költségszámítás súlyrendszerét a ténylegesen felépített lakások alapterülete jelenti, melyről az 1078. OSAP-számú „Részletező adatok a lakások végleges használatbavételéről” című teljes körű adatgyűjtésből kapunk adatot. A lakások – modellnek megfelelő – 28 csoportba való sorolásához a lakásépítés jellege és az építés helye szerinti kategorizálás adott, a minőségi kategorizálás (a családi házak és a többszintes, többlakásos lakóépületek esetében) pontrendszerrel történik.

A lakások beépítettsége, területe, felszereltsége és külső formája, kiépítettsége alapján 18 ismérv szerint pontoztuk a lakásokat, elsősorban a lakásminőséget javító jellemzőket figyelembe véve. Az 1999. év során épített lakások pontszámai alapján határoztuk meg a három minőségi kategória ponthatárait, ahol az átlagos minőséget az átlagpontszám 20%-ához tartozó lakások jelentik.

A lakásépítésben az utóbbi években tapasztalt szerkezeti és minőségi változás indokolja, hogy a tényleges építési költségek számításánál a minőségi kategória határokat az adott évben épített lakások átlagpontszáma alapján határozzuk meg.

A lakásépítési költségindex az 1999. évi lakásépítés szerkezete és nagysága alapján standardizált költség alakulását mutatja negyedévenként – az adott negyedév átlagának megfelelő munkabérrel és anyagárakkal számolva – az 1999. évi átlagköltség bázisán.

Hozzászólások (): megnézem / hozzászólok

  • Pető János

    2016. június 18. szombat - 17:04

    #110516

    Érdekes, hogy Pest megyében a legolcsóbbak a nm árak Békés megye után.
    Ezt vajon mi indokolja? Feltehetően az, hogy itt épül azon roppant gagyi, álmediterrán házak tömege, ami hazavágja a településképet.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
2017-ben az építendő lakások száma 37 997 volt

Az elmúlt évben 14 389 új lakás épült, 4395-tel, 44,0 százalékkal  több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Budapesten 2761 lakást vettek használatba, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban, de […]

2017-ben az építendő lakások száma 37 997 volt
2018. február 23. péntek
SZAKMA
Megfullad az építőipar a sok megbízástól vagy épp, hogy recesszióba zuhan?

évoszNem először fordul elő, hogy ugyanazon napon egyszerre több helyről is kapok helyzetértékelést az építőipar várható kilátásairól. És kezd megszokottá válni az is, hogy pont ellentétes a tartalmuk, ahogy az alábbi kettőnek is. Csak gratulálni tudok hozzá. Az egyiket az ÉVOSZ adta ki, a másikat valamilyen marketingtanácsadással foglalkozó kft. Ez utóbbit 300.000 Ft+áfáért lehet megvásárolni. […]

Megfullad az építőipar a sok megbízástól vagy épp, hogy recesszióba zuhan?
2017. december 8. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább