Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. október 22. szombat

Az építési törvény (Étv.) kritikája | 6. rész – fogalommeghatározás(ok)

Folytatjuk az év közepén megjelent építési törvény módosításának a kritikáját, mely  jelen esetben igazából nem is kritika, sokkal inkább tekinthető egyfajta javaslatnak. Miről is van szó?

A változó jogszabályi környezet nem csak azzal jár, hogy újratanuljuk az adott jogszabályokat, hanem óhatatlanul felmerül az is, hogy az egymással összefüggő jogszabályok mennyire koherensek egymással. Több évtizedes szakmai múlttal úgy vélhettük sokan, hogy bizonyos építőipari kifejezések, meghatározások olyan axiómák, amiket nem kell magyarázni, mindenki ugyanazt érti alatta. Aztán történtek olyan jogszabályi változtatások illetve keletkeztek olyan jogszabályok, melyek ezeket az építőipari kifejezéseket némiképpen másként értelmezték. Ez pedig elindított egy olyan lavinát, aminek nem látni a végét.

A szakmabeliek mind gyakrabban arra kényszerülnek, hogy jogszabályt értelmezzenek, ami a megnövekedett tervezői felelőséggel hatványozottan fontossá vált. Nem szerencsés dolog, ha 6 ezer építész tervező próbálja egyenként értelmezni a jogszabályokat, amire pl. azért kényszerül, mert úgy véli nem egyértelműek a szabályok.

Jöjjön talán a legeklatánsabb példa. Igen hosszú ideig úgy véltem, kevés állandóbb dolog létezik, mint a hasznos alapterület fogalma. A felsorolás az Építésijog.hu fogalomtárából származik.

1.
OTÉK

Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. melléklet 46. pont].

Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. melléklet 46a. pont]. A fogalmat a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a és 2. számú melléklete rögzítette 2016. január 1. napjától, annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen határozni azt, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület kategóriába milyen épületek tartoznak.

2.
Családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) – a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alkalmazásában a hasznos alapterületet. 

3.
Energetikai tanúsítványok vonatkozásában

Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 2. § b) pont].

4.
Helyi adók vonatkozásában

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani [1990. évi C. tv. 52. § 9. pont; 2013. évi CC. tv. 117. § 8. pont].
Hatályos: 2014.01.01.

A lakások, üdülők mindenképpen épületnek minősülnek, ezért a 2014. január 1. napjától hatályos módosítás ebből a szempontból érdemi változást nem eredményez. A módosításra az egyértelmű szabályozás érdekében került sor. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az Építési törvény és a Helyi adókról szóló törvény eltérően alkalmazza az építmény és azépület fogalmát.

2014.01.01. előtt hatályos szöveg:
Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani [1990. évi C. tv. 52. § 9. pont].

Mint látható annak függvényében, hogy milyen jogszabályi környezetbe kerül a “hasznos alapterület” vagy éppen a lakás, úgy változik a jelentése. Ez azonban nem tesz jót a jogszabályok, különösen nem több jogszabály együttes alkalmazhatóságának.

Ha megkérdőjeleződik, hogy pontosan mi a hasznos alapterület illetve nem lehet egzakt módon meghatározni  a fogalom meghatározásában olvasható további fogalmakat sem, akkor káosz lesz. Nem véletlen, hogy szélsőséges megállapításokat is olvashatunk, hogy mi minden tartozik bele a hasznos alapterületbe. Pl. a “fedettség” alapján bele kell-e számítanunk a pergolával fedett keskeny sávokat is??

A probléma gyökere talán onnan eredeztethető, hogy számos jogszabály úgy kezdődik vagy éppen végződik, hogy “Fogalommagyarázat”. De ezek a fogalommagyarázatok az egyes jogszabályokhoz tartoznak és jogszabály függő, hogy ezek száma mennyi. Mást találunk az OTÉK-ban, a CSOK-ról szólő szabályozásban vagy éppen Országos Tűzvédelmi Szabályzatban.

Ide tartozik az is, hogy folyamatosan új kifejezések jelennek meg. Bár mindenki használja őket, de mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, mert nincs rá hivatalos értelmezés. Pl. a megújuló energiaforrások és pl. az energiahatékonyság új kifejezéseket és meghatározásokat eredményezett. Ma egy összkomfortos lakás más jelent, mint 20 éve. Sokan pl. be sem vezetik a gázt, helyette hőszivattyút használnak. Ma már megoldható, hogy valaki függetlenítse magát az elektromos hálózattól is, a napelemeken túl “csak” a tárolást kell megoldani. Célszerű lenne a köznapi és a szakmai nyelvben mára már meghonosodott kifejezéseket a joggal is lekövetni, mert akkor nem merülhetne fel, hogy pl. egy dombház esetén számon kérjék a tetőhajlást. Mindez csak azért, mert a magyar építési jog nem ismeri a dombház kifejezést

Nem gondolom, hogy ne lehetne megbirkózni olyan kifejezésekkel, mint lombház, földház, passzívház, alacsony energiájú ház. Mindjárt itt van 2020 (illetve a középületek esetén 2018) és senki sem tudja, mit kell PONTOSAN érteni “nulla energiaigényű ház” alatt.

Nagyban megkönnyítené a szakmagyakorlók életét, ha létezne egy központi fogalomtár, gyűjtemény, mely egységesen kezelné a szakmai meghatározásokat, amire az egyes jogszabályok hivatkozhatnának. Nem kellene újra és újra saját fogalommagyarázatokat írni minden egyes jogszabályhoz. Elég lenne egy helyen meghatározni pl. a hasznos alapterületet és onnantól kezdve ugyanazt értenék ez alatt az építéshatóságokon, a banki hitelközvetítők és a katasztrófavédelemnél is.

Ez maga is lehetne valamiféle jogszabály, amelyet meghatározott időközönként karbantartanának és igazodnának a folyamatosan változó építési piachoz.

Hozzászólások (9): megnézem / hozzászólok

  • atus

    2016. október 22. szombat - 11:47

    #112991

    A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet korrektül meghatározza a közel nulla energiaigényű épületet: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület.
    Azaz az épület energetikai jellemzői megfelelnek a követelményeknek (U, q, Ep) és az épület primer energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrás biztosítja (6. mell IV.1. táblázat).

    • Tóth Szilveszter

      2016. október 22. szombat - 15:42

      #112993

      már csak az a kérdés, hogy korrektnek tartjuk-e, hogy közel nullának tekintjük-e a 100kWh/m2év mértéket meg azt, hogy 25% hőszivattyút el lehet számolni, 25%nak, amikor az igaz, hogy 1:3 hatásfokkal nyomja a meleget, de az erőműben meg 3:1 hatásfokkal lesz a melegből áram. természetesen az erőmű lehet zöldebb, meg a szűrő a kéményen szintén nyereség, de

      az eredeti cél az volna, hogy radikálisan lecsökkenjen a lakossági energiafogyasztás, ezt pedig szerintem közel sem korrekt módon figurázza ki a magyar szabályozás.

      a cikk eredeti mondanivalójával, miszerint az alkotmány utáni következő legfontosabb törvény a “Magyar Jogi Szaknyelvi Fogalomtár” lenne, viszont egyetértek maradéktalanul.
      röviden: SZAFT 😉 a név koppirájt, de eladó

      • András

        2016. október 26. szerda - 13:22

        #113107

        Hatásfok pontosítás:
        gázból a Dunamenti erőmű régi blokkjai (ezek ma már nem nagyon működnek) tudtak 36% hatásfokkal termelni, a felújított kombinált ciklusú blokk 57%-os, az eleve kombináltként épült Gönyüi erőmű 58% feletti hatásfokú.
        Ehhez persze jön egy nem elhanyagolható hálózati veszteség is.
        Lignitből a Mátrai Erőmű csak 32%-ot tud, de a szénből otthon se 100% a hatásfok, és akinek a környékén fűtenek szénnel az tudja a különbséget: mit jelent az otthoni szén tüzelés, meg az erőművi (kén és porszűrős) széntüzelés.
        Paks “hatásfoka” is csak 32%, de atommal eleve nem célszerű otthon dolgozni 🙂

        talán a fa az egyetlen, amit érdemesebb otthon eltüzelni, mint erőműbe vinni, és áramot termelni.
        Feltéve, hogy száraz állapotban, normális tüzelőberendezésben kulturáltan tüzelik el.

        • Tóth Szilveszter

          2016. október 27. csütörtök - 21:46

          #113148

          András! Köszönöm a pontosítást! Annyit hozzátennék, hogy szerintem sem az a megoldás, hogy akkor otthon töltjük a vaskályhába a szenet! Otthoni hőtermelőnek messze a legjobb választás egy hőszivattyú környezeti szempontból is, lassan ár-érték arányban is. a mondandóm lényege az volt, hogy a számítás ezt az amúgy jónak tekinthető döntést (hőszivattyú választása) valamiféle jockerként értékeli, így elferdül az eredeti cél, hogy lényegesen kevesebb energiát használjunk fel.

  • Szabó Adrienn

    2016. október 26. szerda - 19:48

    #113114

    Nagyon egyetértek azzal, hogy szükség lenne egy általánosan használt, egységes fogalomtárra. Legyen egyértelmű, hol találunk meg valamit, ha szükségünk van rá. Csak egy példa: olyan alapvető fogalmak, mint az épület, vagy az építmény, az OTÉK fogalomtárából hiányoznak. Nem biztos, hogy mindenkinek eszébe jut, hogy az Építési törvény 2. § alatt keresse őket.

    Egy ilyen fogalomtárban benne maradhatna még a „lejárt” fogalmak utolsó hatályos meghatározása is. Számos HÉSZ még építménymagasságot határoz meg, de nem tudok olyan hatályos jogszabályról, ami konkrétan leírná, hogyan kell ezt kiszámolni. Marad az emlékezet, vagy az internet.

    A hasznos/nettó alapterület az egyszerű bejelentés miatt különösen felértékelődött, mert ettől függ, hogy az épület építési engedély köteles lesz-e, vagy egyszerű bejelentéssel építhető.

    A gondot leginkább a külső terekre vonatkozó bizonytalan meghatározás okozza: “Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”

    Ez már egy sok éve fennálló probléma, de most vált különösen fontossá. El kellene dönteni végre, hogy konkrétan hány oldalról kell egy teret épületszerkezetekkel közrefogni ahhoz, hogy „részben közrefogott” legyen. Elég-e ehhez a terasz padlója, az épület fala és az eresz?

    Egyáltalán, mihez kezdjünk az eresszel? Ha nem lépi túl az 1,50 m-t, a beépítettségbe nem számít bele, azonban a nettó/hasznos alapterületbe bele kellene számolni az általa lefedett, összes külső, építményszinten lévő területet, mivel a fallal és a padlóval együtt részben teret fog közre? Ha nagy az egyébként fedetlen terasz, illetve az építményszinten lévő járda, és az ereszt így vesszük számításba, előfordulhat még az is, hogy nagyobb lesz az épület nettó alapterülete, mint a bruttó. Feltéve persze, ha a földszint padlóvonaláról induló, de kifelé lejtő terasz és járda építményszintnek számít. Ezt sem lehet biztosan állítani.

    Egyáltalán jogos-e a fedett terasz teljes alapterületét a helyiségekkel azonos módon beszámítani a hasznos alapterületbe? Sokkal életszerűbb volt korábban a fél alapterület.

    A fogalomtárban sok évtizede evidens módon kezelt dolgokra is ki kellene térni és pontosítani, a későbbi épületfelügyeleti bírság elkerülése érdekében.

    Például nem tudom, le van-e írva bárhol, hogy vakolt falak alkalmazása esetén a terven vakolatlan méretek szerepelnek, és a nettó/hasznos alapterületet is ennek megfelelően számoljuk? Vagy az, hogy ha egy falon nincs külső hőszigetelés, akkor a beépítettséget vakolatlan külső falsíkkal számoljuk? Homlokzati hőszigetelő rendszer esetén elég-e a hőszigetelés külső síkját figyelembe venni, és a rajta lévő nemesvakolatot már nem? Hány cm vastag az a ragasztott homlokzati lapburkolat (klinker, kő, stb.) aminek a vastagsága elhagyható a beépítettség számításánál? Figyelembe kell-e venni a zöldfelület számításánál az egyébként nem építési engedély köteles kerítés lábazatát?

    Pár példa csak, de lehetne sorolni.

  • építkező

    2016. november 8. kedd - 11:01

    #113389

    Kedves Építészek!

    Milyen jellegű változtatásnál kell egy építkezésnél újabb egyszerű bejelentést tenni és a 15 napot kivárni?? Egy belső 30as falnál 3.7 métert monolitgerendával váltunk ki, a tervhez képest. Az építészünk nem engedélyköteles változtatásként jegyezte be mivel a változás nem érinti :
     az épület alaprajzi méretét,
     az épület beépítési magasságát,
     a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
     az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
     az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét.

    Így akkor a kivitelezés az új alaprajz és új statika feltöltése után azonnal folytatható??

    Köszönöm válaszukat!!!

  • Németh Csaba

    2017. március 11. szombat - 13:24

    #114619

    Programozóként az első, hogy a program futtatása során használt konstansokat és változókat deklarálni kell, és nem lehet többszörös a deklaráció, különben nem lesz koherens a program, nem lehet futtatható kódot készíteni. Gyakran alkalmazunk központi “include” file-okat, ahol a közös használatú dolgok tárolva vannak.
    A jog szememben nem más, mint társadalomprogramozás. A társadalom szabályzó programját törvényekkel írják. Jó lenne, ha egy kis programozást tanulnának a jogászok, és törvényhozók, mert akkor ilyen elemi programozási hibákat nem vétenének. Az értelmezhetetlen társadalomprogram senkinek nem jó. Az összes törvényt ezzel a Kóos Miklós által is javasolt szemmel újra kéne írni, és a kiemelendő részeket, definíciókat egy központi helyre gyűjteni tematikusan (“include file”-szerüen).

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
A homlokzatmagasság számítás BÜNTETI a lapostetőt

Az “építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság” című írásunkban épp azt kellett megállapítani, hogy a homlokzatmagasság számítással a korábbi építménymagasság számítás helyett egy olyan szabályozást vezettek be, aminek a célja nem látható, az oromfalak és a tűzfalak esetében teljességgel érthetetlen a megkülönböztetés, ez pedig számos esetben káoszt eredményezhet majd 2018. december 31. után. Nem nehéz belátni a címbeli állítást, miszerint […]

A homlokzatmagasság számítás BÜNTETI a lapostetőt
2017. július 9. vasárnap
ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a “12/A Beépítési magasság“-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább