Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2016. november 10. csütörtök

T/12723. számú törvényjavaslat | Az egyszerű bejelentés kiterjesztése az épületbővítésre is

Beterjesztették a T/12723. számú törvényjavaslatot az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról

A lényeg az első pontban olvasható:

1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén

a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,

b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,

d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.”

Nem kevésbé érdekes az indoklás is. Egy részlet belőle:

Az új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetésével 2016. január 1. napjával megvalósult a korábbi engedélyezései eljárást felváltó, lényegesen egyszerűbb rendszer bevezetése, egyelőre csak a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek vonatkozásában. A lakossági építkezés további egyszerűsítését szolgálta az a módosítás, amely az év folyamán az egyszerű bejelentés dokumentációjának feltöltését az építésügyi hatóság által kezelt ÉTDR felület helyett az elektronikus építési naplóba történő feltöltéssel rendelte megvalósítani. Így mind az építtetők, mind az építész tervezők tulajdonképpeni „egyablakos feltöltéssel”, bejelentéssel valósítják meg az egyszerű bejelentést és ezáltal az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői hozzájuthatnak azokhoz a részletes tervdokumentációkhoz, amelyek alkalmasak a lakóépület megépítésére.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezői és kivitelezői szerződéssel, valamint az azok jog- és szakszerű teljesítését elősegítő, a szabályozásba beemelt biztosítékokkal, valamint a fennálló építésfelügyeleti hatáskörökkel biztonságos és hatékony mederben folyik az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek építése.

A már megvalósult eredmények mellett elérkezett az idő további lépések megtételéhez az eddigi irányban, így a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása terén is gyorsítani a fennálló engedélyezési eljárásmenetet. Ennek érdekében a Javaslat az egyszerű bejelentés kierjesztését végzi el a szabályozás tárgyát képező további építési tevékenységekre is.

Az új lakóépület megvalósítására vonatkozó egyszerű bejelentés bevezetése óta fennáll az igény mind az építtetői, mind a tervezői, kivitelező szakma részéről a már meglévő lakóépületekhez kapcsolódó építési tevékenység hasonló szabályozása iránt. A családok otthonteremtéséhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételét jelentősen meggyorsíthatná az egyszerű bejelentés intézményének kiterjesztése a meglévő lakóépületekhez kapcsolódó építési tevékenységekre….

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Kalmár Zoltán

    2016. november 12. szombat - 11:25

    #113403

    Szösszenetem címe: Vegyétek, egyétek. Az egyszerű bejelentés jóval drágább és jóval időigényesebb tervezési időszak, hiszen a társtervezők is pénzt kérnek a munkájukért és nekik is időre van szükség az elvégzésére. Ja és ezek a tervezési munkák egymásra épülnek, tehát nem lehet egyszerre csinálni. Mivel nincs engedélyezési eljárás, így a hatóság felelősségét áttették a tervező nyakába, gondolom ezt sem ingyen csinálja senki. Hatszori tervezői művezetés kötelező, melynek darabja javaslat szerint 30.000.- Ft törvényileg.
    Miért és kinek jobb ez az új rendszer, mint ami eddig volt ?????

  • Avatar

    Szabó Adrienn

    2016. november 12. szombat - 16:46

    #113404

    Legalább ez a kiegészítés bekerült végre a szövegbe: “és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén”. Két bizonytalansággal kevesebb.

  • Avatar

    Jancskár Linda

    2016. december 19. hétfő - 15:55

    #113631

    Én személy szerint örülök a törvénymódosításnak, így biztosabb határidőket lehet mondani a megrendelőnek, nem kell attól félni, hogy fél évig húzódik csak az oda-vissza játék az önkormányzatokkal. Csak arra vagyok most kíváncsi, hogy milyen új tervlapokkal bővül így az egyszerűsített bejelentés bontás/átalakítás/bővítés esetében. Mikor várható erről valami biztos “leírás” az MMK részéről?

  • Avatar

    Veszelik Péter

    2017. január 8. vasárnap - 17:24

    #113999

    Tisztelt Kollégák !

    A meglévő 300 m2 alatti lakóépületek átalakításának és bővítésének bevonása az egyszerű bejelentés hatálya alá szerintem több problémát fog felvetni, hiszen a meglévő épületek átalakításai nem olyan egyértelműek. A kiadott jogszabály megint nem egyértelmű szerintem.

    Pár kérdéses dolog :

    “meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése” – vagyis ha egy 300 m2 hasznos alapterület alatti épületet úgy alakít át a tulajdonos, hogy a hasznos alapterülete csökken, akkor arra nem szükséges bejelentést tenni ? Példa lehet erre, egy meglévő fedett terasz (ami ugye beleszámít a hasznos alapterületbe) elbontásra kerül és egy alapterületileg kisebb épületbővítés (pl.: nappali helyiség falának elbontásával és külsőbb síkon való felépítésével egy nagyobb belső tér jön létre) készül. Így az épület hasznos alapterülete csökkenni fog. Erre az átalakításra akkor nem szükséges bejelentést tenni ?

    További kérdés.:

    “a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása” – Itt a jogszabály alkotó nem adja meg, hogy pontosan melyik rendeletre gondolt. Vélelmezhető, hogy talán az OTÉK-ról van szó, hiszen az írja le az épületek tervezési előírásait. Kérdéses, hogy ha a meglévő épület megfelel az OTÉK előírásainak és az átalakítás után is meg fog felelni az OTÉK előírásainak, akkor arra nem szükséges majd bejelentést tenni ?

    Más felmerülő kérdés (példának) :

    Egy meglévő épület egyik helyisége nem rendelkezik megfelelő természetes megvilágítással. Igény az ablakfelület növelése. Itt elmondható, hogy az átalakítás a “lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása” céljában történik. Viszont erre az átalakításra milyen tervdokumentációt kell majd feltölteni ? Erre a feladatra is vállal az építész tervező 2+3 éves felelősség biztosítást ?
    (további gondolatébresztő : OTÉK-nak nem megfelelő belső korlát átalakítása OTÉK-nak megfelelő korlátra, 2 lakószobásnál nagyobb épületben külön illemhely kialakítása, stb-stb…)

    Hát szerintem ismét sikerült a jogalkotónak egy KÁOSZT teremtenie. Ezzel párhuzamosan az építési szabályozásunk alapvető fogalmakban hiányos, amelyekre a jogszabályok hivatkoznak (pl.: épület térfogat, átalakítás-felújítás-bővítés fogalma OTÉK-on belül is eltérő térfogatokra hivatkozik, stb…)

    Jó lenne, ha ezen jogszabályok mellé már a hatálybalépéskor kiadásra kerülne értelmezési segédlet, példatár. Ez szerintem jelentősen megkönnyítené az építészek dolgát és nem azzal kellene foglalkozniuk, hogy megpróbálják a jogszabályokat értelmezni és kitalálni, hogy mit is akar a jogalkotó. Talán ekkor többre jutnánk és nem a pereskedésben és tervezői felelősség biztosításban látná a jogalkotó a megoldást. Jó lenne, ha a kérdések száma a jogszabály alkotások során nem nőne, hanem csökkenne.

  • Avatar

    whale

    2017. május 15. hétfő - 07:24

    #115242

    “kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”

    Kedves Miklós!

    Laikusként jól értem, hogy a csatlakozó építmény a szomszédot jelenti zártsorú, illetve ikres épület esetén? Tehát ha a tervezett bővítés NEM érinti a szomszéd alapozását vagy tartószerkezetét, akkor nem kell engedélyezési eljárást folytatni, hanem elég az egyszerűsített bejelentés? Ez nagyon jó lenne, mert mentesülnénk az éphatóság bürokrata önkénye alól, gondolok itt elsősorban a főépítészek vezette “sanzonbizottságokra”…

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább