Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. november 24. csütörtök

Minisztériumi állásfoglalás a MÉK-MMK egyszerű bejelentés szabályzatával kapcsolatosan

Az egyszerű bejelentéses tervezéssel kapcsolatos kamarai szabályzat számos pontja ellentmondásos és félreérthető – mi is írtunk erről -, ezért az engemet közvetlenül is érintő kérdések feloldására állásfoglalást kértem a minisztériumtól. Úgy vélem e kérdések és az arra adott válaszok szinte mindegyike azon többi építészkollégát is érinti, akik egyszerű bejelentésű lakóépületek tervezésével foglalkoznak.

Az egyes válaszok után az én megjegyzéseim olvashatóak kékkel.

1

KM megjegyzés az 1. kérdésre adott válaszhoz: mivel a tervezési munka szerves folytatása, ennek később jelentősége lesz.

2

KM megjegyzés a 2. kérdésre adott válaszhoz: fontos kitétel, hogy mindkét felet kötelezi a jogszabály

3-4

KM megjegyzés a 3. és 4. kérdésre adott válaszhoz: talán ez a válasz (számomra) a legfontosabb. Ez mind az építettőnek, mind a házat tervező építésznek lényeges, hiszen nincsenek összeláncolva a tervezés után. A megrendelőnek hasznos, mert adott esetben nem kell elfogadnia az esetleges kötelező művezetési díjat, aminek a kötelező részén túli díjak már szabadon alakíthatóak. Jó a megrendelőnek, mert a tervezőnek egy rosszra fordult kapcsolat esetén nem lehet semmiféle zsarolási potenciálja. Végül pedig jó a tervezőnek, ha nem akar vagy nem tud résztvenni a kötelező tervezői művezetésben akár az elfoglaltsága, akár az esetleges távolság miatt. A kvázi “továbbtervezés” rendezi a felelősség kérdését is, hiszen különválik a tervezés a művezetés felelőssége, ugyanakkor az eredeti tervezőt megillető szerzői jog továbbra is megmarad.

5

KM megjegyzés az 5. kérdésre adott válaszhoz: fontos szempont, hiszen a tervező így – egy esetlegesen rosszá váló viszony ellenére – sem/nem tudja a befejezéskor esetlegesen akadályozni a megrendelőt. 

6

KM megjegyzés a 6. kérdésre adott válaszhoz: a tervezői művezetőt érintő felelősség így egyértelmű. Anyagi károkozás esetén nyilvánvaló a polgári peres eljárás lehetősége.

7

KM megjegyzés a 7. kérdésre adott válaszhoz: a korábban említettek szerint az építtető választhat mást is, lényeg, hogy ebben az esetben az eredeti tervezővel meg kell állapodni, ez viszont az eredeti tervezőre ró kötelességet (ha ugyanis nem tud vele megállapodni, az eredeti tervező kötelessége a tervezői művezetés).

8

KM megjegyzés a 8. kérdésre adott válaszhoz: vagyis egész egyszerűen jogszerűtlenné válik a teljes folyamat

9-10

KM megjegyzés a 9-10. kérdésre adott válaszhoz: saját tapasztalat, hogy mind több  (legalábbis általam tervezett háznál) megbíznak akkor is műszaki ellenőrt, ha a kivitelező generálban vállalja a munkát (vagyis nem volna kötelező a műszaki ellenőr foglalkoztatása). Praktikusan összekapcsolhatóvá válik e két funkció egy személyben, akár kiváltva a külön megbízott kötelező tervezői művezetőt.

11

KM megjegyzés a 11. kérdésre adott válaszhoz: a az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. számú melléklete ezt elég jól szabályozza. Ez azért is fontos, mert ez választ ad arra, hogy egyszerű bejelentés esetén egy építész jogosultsággal rendelkező készíthet-e “egyszerűsített épületgépészeti tervet”? E táblázat szerint NEM készíthet (bár ez eddig is így volt). A fenti jogszabály úgy fogalmaz, hogy “A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.” Vagyis csak azt szabályozza, mikor kell bevonni szakági tervezőt és nem azt, hogy mit végezhet el egy építész szakági tervező HELYETT.

12

KM megjegyzés a 12. kérdésre adott válaszhoz: egyrészt egyértelmű, hogy a szakági tervezői művezetés szükségességét maga a szakági tervező döntheti el (pontosabban javasolhatja), másrészt a kamarának előbb vagy utóbb pontos és egzakt meghatározást kell adnia, mi fán is terem a sokat emlegetett “rendszerterv”.

13

KM megjegyzés a 13. kérdésre adott válaszhoz: ebben az ügyben is a kamarához kell fordulni.

14

KM megjegyzés a 14. kérdésre adott válaszhoz: vagyis a havi garantált minimálbér a kiinduló pont

15

KM megjegyzés a 15. kérdésre adott válaszhoz: itt elkelne egy adótanácsadó segítsége.

Fontos kihangsúlyozni a levél második bekezdésében írottakat, mint minden hasonló esetben, miszerint a jogszabályok utólagos értelmezését az Alkotmánybíróság tiltja, ezért a levélben foglaltak csak tájékoztatásnak minősülnek.

Hozzászólások (21): megnézem / hozzászólok

  • Ürmös Tibor

    2016. november 25. péntek - 08:43

    #113438

    Kedves Miklós !

    A fenti témakörben összemosódnak az alábbi fogalmak : tervezői művezető, műszaki ellenőr, de felelős műszaki vezetőről nem írnak.
    Az építési engedélyekben kikötésként szerepel, hogy az építkezést csak felelős műszaki vezető irányítása alatt lehet végezni.
    A fenti szerepkörök elosztását is tisztázni kellene !

  • Niczki Péter

    2016. november 25. péntek - 08:44

    #113439

    Kedves Miklós!
    Nem kapcsolódik ugyan szorosan a témához, de valamennyire mégis az egyszerű bejelentés egy anomáliája keseríti jelenleg az életem.
    Családi házunk tervei az új jogszabályok szerint elkészültek, feltöltésre kerültek az e-naplóba. A kivitelezést nem generálkivitelező végzi, ezért független műszaki ellenőrrel is szerződtünk.
    A kivitelezést szigorúan a feltöltött dokumentáció alapján végezzük. Egészen eddig nem emelt kifogást senki a tervdokumentációval, kivitelezéssel kapcsolatban. Most amikor a tervezett előtető oszlopainak falazása, betonozása megtörtént állapította meg a műszaki ellenőrünk, hogy az szerinte jogszabály ellenes, mert mintegy 1 méterrel belelóg az előkertbe, így az előtető építési munkáinak folytatását leállította. Ön szerint mit tehet ilyenkor az építtető? Fontosnak tartanánk az előtetőt a bejárat elé. Szerintem nem megfelelő megoldás a pillérek elbontása, és a tervezett előtető elhagyása.
    (Házunk építész tervei Önnek is rendelkezésére állnak. Korábban megküldtem tervkritikára, mely aug. 6-án meg is jelent.)

  • Éva

    2016. november 25. péntek - 13:53

    #113444

    Kedves Miklós!
    Mi még májusban kötöttünk tervezési szerződést az akkori rendelkezések szerint, tervezői művezetés nélkül. Akkor most új szerződést kell kötnünk ahhoz, hogy jövőre ténylegesen és jogkövetően építkezni tudjunk? És persze ezek szerint akkor a tervezői díj nőhet akár 2-300 ezer forinttal?

  • Tóth Szilveszter

    2016. november 25. péntek - 20:47

    #113448

    Köszönjük a válaszokat és Miklós, neked külön köszönjük, hogy intézed ezt!

    szövegértéssel kapcsolatban: 13b kérdés nem áfáról szólt, sajnos megfogalmazásbeli hiba volt az életszerű példát felhozni, mert így a minisztériumban arra (nem)akartak válaszolni, hogy áfás alvállalkozót bevonhat-e áfamentes fővállalkozó és nem arra, ami a valódi kérdés volt, miszerint ha nem alvállalkozóm, átadhatom-e a művezetést. (mondjuk a válasz egyértelműen “nem” – legalábbis szerintem)
    15 kérdés meg baromira nem adóügyi kérdés, ha építésügyi jogszabály határoz meg egy összeget, akkor az építésügyi jogszabályban kellene megállapítani azt is, hogy az adott összegbe mi vagyon benne. (tehát, hogy az adó mértékével együtt értendő-e)

    és a mantrám: ne fogjuk a hészekre a jogszabályi határozatlanságokat! az oték ugyanúgy ezer sebből vérzik, ráadásul az oték-hész összefésülésekből is van egy nagyadag vitás helyzet, ami sem egyiknek, sem másiknak nem hibája, hanem a kettőnek együtt.
    az a baj a hészek nem egyértelmű voltával, mint mondattal, hogy azt fogják rá mondani, hogy “dehát nem is kell betartani”, “az jobb volna, ha nem kéne betartani?” vagy hogy “ezt az adott önkormányzat kompetenciájába tartozó kérdést nem áll módomban megválaszolni” – szerintem tehát kontraproduktív, ha a nem egyértelmű jogszabályok esetében csak a hészeket említjük állandóan! független attól, hogy valóban a hészekben van több bizonytalanság szerintem is, de ez inkább minőségbiztosítási kérdés, a lényeg, hogy létezhet nem egyértelmű jogszabály és erre az esetre kell egy folyamat, ami védi a jogkövetően eljárni igyekvő építészt és építtetőt is.

    egy kérdés még eszembe jutott, sajnos csak most, hogy ezt olvastam és nem akkor, amikor írtuk a kérdéseket: kötelezi-e a tervezőt a nyilatkozattételre a jogszabály, ha nem fizették ki? vagy eláll szépen a szerződéstől legkésőbb az ötödik művezetési alkalom után és megvárja, míg az építtető jobb belátásra tér?

  • lali

    2016. december 5. hétfő - 15:34

    #113515

    Ugyan már kicsit régebbi a bejegyzés, de most írnék hozzá.
    Egyrészt most olvastam az új építési salátatörvény a jogszabályok módosításáról, többek közt az egyszerű bejelentés kiterjesztéséről (és még sok másról)
    Ide bevonnák azon lakóépületek bővítését, amely bővítés utáni alapterülete 300nm alatt marad. Sztem ide még be kellene vonni a 300nm alatti lakóépületek átalakítását is, amennyiben az továbbra is lakóépüet marad. Ugyanis a tervezet szerint egy 80nm-es – jelentős építési munkával járó – bővítés egyszerű bejelentés alapján mehet, ugyanakkor egy részleges tetőcsere, vagy nyílászáró átalakítás, esetleg egy lépcső áthelyezés megmaradna az engedélyezési hatáskörben. Nem áll arányban a két munka az eljárási móddal (az meg megin nonszensz, hogy egy különálló garázs, vagy kapatároló továbbra is engedélyköteles lesz)

    Másik fontos kérdés: mit jelent a lakóéület (definíció: OTÉK 1. melléklet, 78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.)
    Egy szakmai napon a meghívott szakjogász előadása szerint ez azt jelenti, hogy ha több a lakófunkció, mint a nem lakófunkció, akkor az lakóépület.

    Az előadás után odamentem a jogász kollégához, hogy itt nálunk a műszaki osztállyal ezt máshogy értelmeztük, mégpedig úgy, hogy ha több alapterületetet foglal a lakófunkció, mint az egyéb, akkor bizony lakóépület. De ő kötötte az ebet a kutyaházhoz és mondta, hogy márpedig a rendeltetési egységek számától függ.
    Nakérem, és mi van akkor, ha egy lakás-egy fodrászüzlet (vagy kisállatklinika, vagy késes-és-köszörűs stb…) Tehát egy-egy a rendeltetési egységek száma. És leginkább ez az életszerű a családi házaknál.
    Ekkor felcsúszott a szemöldöke a háta közepéig… Jó kérdés.
    Odáig ment a dolog, hogy megkérdezte az illetékes minisztériumot és valóban az alapterület számít.
    Ezt elvileg az OTÉK-ban is előbb-utóbb pontosítani fogják

    elnézést a hosszúra nyúlt beírásért.

  • #114295

    […] minisztériumi állásfoglalás egyszerű bejelentés ügyében […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?

A nemrég lezajlott kérdőíves felmérésnek voltak érdekes “oldalhajtásai” is, mint amikor az egyik kitöltő, a “Ön érintett az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek tervezésében vagy megvalósításában?” kérdés egyéb válaszaként az alábbiakat írta be: Vállalok egyszerű bejelentéshez köthető háztípust, de – a jogszerűség keretei között – az ilyen épületeket klasszikus engedélyezési eljárás keretében engedélyeztetem. Ennek eddig általam […]

Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?
2017. június 23. péntek
ÉPÍTÉSI JOG
144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról. A fenti rendelet számos kormányrendeletet módosít, elsősorban a 300 m2-t meghaladó lakóépületek szabálytalan építésével összefüggésben. A kormány rendeletből kiragadtuk az általunk lényegesnek tartott részeket, ezért a cikk nem teljes körű, ahhoz kéretik elolvasni […]

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről
2017. június 13. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább