Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. december 17. szombat

Mennyiért tervezzünk családi házat? A kamarák szerint …

mek

Bár nem tudom pontos dátumhoz kötni, de mondjuk azt, hogy az Építész Kamara a megalakulása óta azon ügyködik, hogyan tudna valamilyen kötelező tervezési díjat bevezetni. A pontos ok azóta sem derült ki. Vélhetően úgy gondolták, hogy egy építésznek – a valódi társadalmi presztízsétől függetlenül – a magas tervezési díj egész egyszerűen jár. Ha pedig a társadalom nem akarná őt megfelelően díjazni, akkor majd kötelezővé tesszük!

Hihetetlen energiákat szántak erre, nem kevés pénzt is elkülönítve, külön bizottságot létrehozva … szóval mindent bedobtak. A piacgazdaság, a verseny, az ár-érték valamiért nem voltak értelmezhető fogalmak, így aztán 2008-ban kartellgyanú miatt 5 millióra jól meg is büntették a MÉK-et. 

A GVH 5 millióra büntette a kamarát

Később se hagytak fel vele, csak akkor átnevezték “ajánlott tervezési díj”-nak. Amire nem kötelezhető senki sem, de nem is büntethető, ha annak mondjuk a töredékért vállal el egy munkát. Összefoglalva semmire se használható, de a mai napig érvényben van. Aki kíváncsi arra, hogy a MÉK szerint mennyiért kellene megtervezni egy családi házat, itt megnézheti. Külön felhívnám a figyelmet az óradíjas ajánlott díjakra, ahol a legmagasabb összeg 454 091 Ft/mérnöknap. Igen, közel félmillió Ft naponta. Ez le van írva, nem elírás. … ja és persze + 27% áfa.

Nem kell elmélyedni a javasolt díjszámítási metodika rejtelmeibe, a különféle szorzók és egyebek roppant tudományosnak ható számításaiba ahhoz, hogy érzékeljük, aki ez alapján szeretne tervezési ajánlatot adni a megrendelőjének, az két dologra készülhet fel.

  • a reménybeli építtetője először sokkot kap, majd – ha udvarias az illető, akkor csak – melegebb érhajlatra ajánlja és kirúgja
  • ha van humorérzéke, akkor hangosan kineveti és csak utána küldi el

Egy ehhez hasonló tervezési díj ajánlással a MÉK nem hogy helyzetbe tudná hozni a tagságát, hanem szó szerint kinevetteti magát. Biztos van pár tucat olyan építész nálunk is, akiknél sorba állnak a megrendelők, csakhogy velük készíttethessék el álmaik házát, de valamiért úgy érzem, ők sem a díjszámítást veszik alapul, hanem csak mondanak egy írtó nagy összeget, amivel mindjárt meg is szűrik a megrendelők körét. Ez mellesleg rendben is van, mert ezt úgy hívják, hogy piacgazdaság.

Megvallom én már régóta nem követtem a MÉK ezirányú próbálkozásait, mígnem a tegnapi írásban be nem idéztem a legutóbbi MÉK gyűlésen elfogadott javaslatok listáját, abban szerepelt az alábbi: Magyar Építész Kamara díjszámítási ajánlása, 300 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, új építésű lakóépület építészeti tervezésre

A korábban kielemzett és egyszerűen csak fércműnek becézett Terv műszaki tartalma + tervezői művezetés szabályzat 300 m2 alatt20160517 után

 

Az egyszerű bejelentéshez készített MÉK szabályzat egy használhatatlan fércmunka

 

itt a méltó folytatás.

A díjszámítás a családi ház építész (koordinálási és vezető tervezői) tervezői alaptevékenység számított munkadíját határozza meg. Nem tartalmazza az épület megvalósításához szükséges, a Magyar Mérnök Kamara által szabályozott szakági tervezők és a tervezéshez szükséges alapadatok ( geodézia, talajmechanika) elkészítésének költségeit.

Akinek ez nem volna világos, annak másképp megfogalmazva és részletezve:

Nem képezi Tervező alapszolgáltatását (különösen, de nem kizárólag) – Építési telken kívüli utak tervezése. – Geotechnikai vizsgálat és jelentés készítése. – Építési telken kívüli közművek tervezése.

Ha valaki ezután sem értené, annak elmagyarázom. Mivel egy építész jogosultsággal nem lehet pl. talajmechanikát készíteni, ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az építész tervező nem készít talajmechanikát és mivel nem készít talajmechanikát, ezért ennek a díja az alábbiakban nem található. Így már érthető?

Majd így folytatódik:

A díjszabás egy átlagos igényszintű, a kor technikai színvonalának megfelelő családi ház tervezésére vonatkozik. (tömegképzése egyszerű, 2-3 épülettömeg, szerkezetek: alapozása síkalapozás, falazat tégla, födém vasbeton, mely többnyire falazatra támaszt, tetőszerkezet hagyományos szerkesztésű, fa, vagy vasbeton zárófödém. Épületgépészet: gázkazán, lapradiátorok, víz és csatorna alapellátás, szellőzés csak homlokzati nyílászáróval nem rendelkező helyiségben, elektromosság: erősáram erőátvitel, világítás falikar és csillár, gyengeáram: telefon, internet védőcsőben)

Még az a szerencse, hogy a javaslat úgy kezdődik, hogy milyen szakági terveket NEM KELL elkészítenie egy építésznek, ehhez képest nem igazán érthető, hogy a fenti felsorolás mennyiben befolyásolja egy építész tevékenységét, különösen pl. a csillár vagy a védőcsőbe húzott internetkábel megléte vagy hiánya?

A díjszabás nem kezeli az átlagostól eltérő, összetettebb tervezési program alapján megvalósítandó családi házakat. Az egyes munkarészek erre vonatkozó tervezési díját az igények ismeretében kell megállapítani

Ez azért fontos megállapítás, mert amint látni fogják, a következő díjszámítás egy teljesen átlagos, “lapradiátoros” házra vonatkozik, ha már ennél bonyolultabb házat kell tervezni, oda már egyedi ajánlat szükséges. A következő bekezdést nem másolom ide, hanem készítettem róla egy képernyőképet:

 

szoveg

 

 

 

 

Aki az utolsó mondatot tudja értelmezni, az indulhat a következő nyelvhelyességi versenyen. Én sajnos nem tudtam kibogozni a matematikai összefüggéseket, először arra gondoltam, hogy egy minimálbéren lévő jövedelmét osszuk el a vegetálásához szükséges 20 m2-rel, de végül arra jutottam, hogy egy 20 m2-en, diplomás minimálbéren élő nettó építésznek fizessenek m2-ként 6450 Ft-ot. Dettó és kész.

A következőben példákat látunk, aminek a lényege, hogy a fent kiszámolt alapdíjat miképpen tudjuk megfelelő módon feljebb pimpelni, amíg a kívánt hatást el nem érjük. Így aztán egy “140 m2 hasznos alapterületű földszintes családi ház, 2 beállós pinceszinti garázzsal, tárolóval 50 m2, 20 m2 fedett terasszal, bejelentési dokumentáció 10% feletti lejtós terepen, nem kiemelt területen” ajánlott építész tervezési díja (ahogy arra a tegnapi cikkhez írt komment is felhívta a figyelmet):

 

… de előtte kérjük az öveket becsatolni!

 

 

[2016. diplomás minimálbár: 129 eFt] 1.179.543 Ft + Áfa, ha “részletes kiviteli tervet” is kérnek, azt már 50%-kal többért ajánlják, annak a díja 1.769.000 Ft (+27% áfa), azaz

2.247.000 Ft! 

[2017. diplomás minimálbár: 161 eFt] 1.472.143 Ft + Áfa, ha “részletes kiviteli tervet” is kérnek, azt már 50%-kal többért ajánlják, annak a díja 2.208.214 Ft (+27% áfa), azaz bruttó

2.804.432 Ft! 

 

Leírom számmal is, nehogy félreérthető legyen: bruttó kettőmillió-nyolcszáznégyezer-négyszázharminckettő forint!

Ez egy tök egyszerű, LAPRADIÁTOROS ház esetén elkérhető építész tervezési díj. Mármint a Magyar Építész Kamara ajánlása szerint. Ezek után kíváncsi lennék, hogy egy hőszivattyús passzívházért mennyi volna az ajánlott tervezési díj? Nem is merem kiszámolni.

És még nem is vettük ide a szakágakat, még nincs talajmechanikánk, de ezt már mintha írtam volna, tényleg …

———-

A humor szekciónkat hallották, köszönjük figyelmüket!

Az egyszerű bejelentéshez készített MÉK szabályzat egy használhatatlan fércmunka

Eredmények

Loading ... Loading ...

bónusz

nézzük, hogyan gondolják mindezt a másik kamaránál (140 m2, 300 eFt-os négyzetméter árnál) 2016.

mmk-dijszamitas

Hozzászólások (32): megnézem / hozzászólok

  • Ramkin

    2016. december 17. szombat - 12:20

    #113566

    Szerintem ezeket a számokat beteg emberek találták ki.

  • Tóth Ákos

    2016. december 17. szombat - 13:13

    #113571

    ááá…meg vagyok hatva…XD

  • Tóth Ákos

    2016. december 17. szombat - 13:18

    #113572

    Egyébként érthető az összeg…valamiből ki kell tudni a fizetni a biztosítást… a maradék meg talán kiadja a diplomás minimálbért…XD

  • Tóth Szilveszter

    2016. december 17. szombat - 13:58

    #113573

    azért ennek az oldalnak mindig van egy másik, pénzkereseti oldala:
    van egy ismerősöm, alkalmazott mérnök – nem vezető beosztású, semennyi pénzügyi felelőssége nincsen. 420 nettó bejelentettet keres. Természetesen Budapesten egy nem magyar tulajdonú cégnél. Aki a komentemet kritizálni fogja, az gondoljon bele, van-e ilyen ismerőse és ő milyen kvalitású ember, rábízná-e a háza építését, ha építészmérnökként lenne olyan szaktudása!

    A cégnek ő durván 1m forintba van, amit nettó árbevételből fizet a cég. tehát egymillió-kétszázhetvenezer forint bruttó bevételt termel ki havonta, meg a hasznot. Vezető beosztású mérnökök ma Budapesten (tehát nem Magyarországon) ennek kétszeresét is megkeresik. Nem topvezetők, csak mondjuk egy közepes munkacsoportot vezetnek. (ez nem informatika, mert ott még durvábbak a fizetések)
    Ha nem akarsz anyagilag teljes felelősséget vállalni a munkádért, akkor bejelented magad egy kft-be – az egyszerűség kedvéért legyetek ketten, tehát az irodai költségek feleződnek, tehát havi 2×80 rezsistől – 1 m/ év. Eszközfejlesztésre még 500 ezer forint évente, ami kb háromévente egy számítógép és az archicad. Tehát kettőtöknek a beosztott mérnök fizutokat szeretnétek biztosítani, kifizetni a rezsit ketten és a saját irodai eszközeiteket 2×12 + 2×1 + 2×0,5 = 27millió huf+ áfa /év

    egy kétfős építésziroda kiad kéthetente egy családi házat?

    jó a lapradiátoros rész durva, az is, hogy a piactól nagyon messze van. DE EZ AZT JELENTI, hogy a beosztott mérnök a saját bejelentett bérét nem termeli ki vagy adót csal, szoftvert lop vagy a jövőjét – nyugdíját. meg persze nem 8 órát dolgozik. (nem tudok én se ennyit elkérni egy szóban forgó családi házért. felét se – és valljuk meg, nem is érzem, hogy a szóban forgó tervezéssel ekkora értéket teremtenék)
    feloldhatatlan az ellentét!

  • Kovács Béla

    2016. december 17. szombat - 16:42

    #113576

    El van tévedve a Tervező úr… Ezt a táblázatot azért találták ki, hogy a közbeszerzéseken a csókosoknak ilyen díjat lehessen teljesen “jogosan” kérni és adni, amiből jut majd ide is oda is. Ez nem a “való világra” van kitalálva, hanem a mutyira.
    Kár ezt elemezgetni.

  • Gergő

    2016. december 18. vasárnap - 06:47

    #113590

    A gond az, hogy az egyszerűsített bejelentés mostanra olyan bonyolult lett, hogy már attól is elmegy a kedve a családoknak az építéstől. Fiatal korosztályba tartozom több barátom is most ért el abba a korba, hogy van család jövedelem, lehet gondolkodni építkezésen vagy készházban, esetleg felújításban. Nem mondok meglepőt, de az építés jelenleg mindenkinél az utolsó helyen van. Mindenkinek elmegy a kedve, mert ha maga intézi a papirok, tervek szakvélemények beszerzését az szinte lehetetlen és követhetetlen. Ha pedig megbíz egy tervezőt neki olyan költségei lesznek vele amit képtelenség kifizetni. Miért ilyen bonyolult ez? Tényleg nem lehet ezt egyszerűbben?

    • atus

      2016. december 18. vasárnap - 09:10

      #113598

      Gergő!

      Ha egyszerű lenne, akkor mindenki falun kockaházban, városban panelban lakna.
      De minden építtetőnek más az igénye és eltérőek a helyi (természeti- és jogi-) adottságok.

      Ma Magyarországon az építtetőt jórészt a végszámla és a kinézet érdekli, hogy mi van a motorháztető alatt az nem! Persze ez nem is várható el senkitől, ezért vannak a szakemberek. Kenyeret a péktől, húst a hentestől…

  • Endre

    2016. december 18. vasárnap - 18:42

    #113603

    A kamarai díjszabás létezése óta – főleg vidéken – alkalmazhatatlan. Egy dologra jó: az ember hülyét csinálhat magából az építtető előtt. Rosszabb esetben híre megy, mennyire el vagy szállva. Kis helyen el is intézted magad. Árverseny van, az ügyfelek egy része nem tud különbséget tenni a tervek minősége között sem. Sokan a tervezési díj alapján választják ki a tervezőt. Általában mindig van, aki alád ígér. Sok munkát vesztettem már el a tervezési díj miatt, pedig közelében sem vagyok a kamarai díjszabásnak.

  • VeZo

    2016. december 18. vasárnap - 20:40

    #113608

    Azt olvastátok alul, hogy kirívóan alacsony az ajánlott díj 67 %-ánál alacsonyabb díj?
    Ezek szerint 1.944 EFt alatt családiházat tervezni etikátlan???

    (129.000 Ft / 20 m2 = 6.450 Ft / m2)

  • Tóth Szilveszter

    2016. december 18. vasárnap - 23:31

    #113610

    az ugye megvan, hogy az a 129ezer az jövőre már 161.250 lesz 😉

  • Enyedimre

    2016. december 20. kedd - 14:54

    #113663

    Egy ingatlanos egy 42.000.000.- Ftos háznál
    2% = 840.000.- Ft
    3% = 1.260.000.- Ft
    jutalékért küzd !!! A küzdés idézőjelben.
    Ezt szinte minimális időráfordítással azonnal elérhető összeg, amit kisebb alkukkal ki és fizetnek.
    Ennek a MÉK nem is lőtt fölé. :.) .
    A MMK táblázata ellenben kis igazítással jobban tetszik és gyakorlatiasabb. Nem ez volt régen a MÉK-en fenn ?

  • Jani

    2016. december 20. kedd - 20:08

    #113668

    Sziasztok!
    Olvastátok: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16209.pdf
    “2016. évi CLXXIII. törvény
    az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további
    bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
    1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról”

  • Daidalos

    2016. december 22. csütörtök - 16:42

    #113705

    Átlagos családi házat az átlagos családnak lehet tervezni. Olyannal meg még nem találkoztam. Az összes többi esetben egyedi terv készül, koncepcióvázlatokkal, töprengéssel, 6-10 konzultációval, azok alapján módosításokkal, tartószerkezeti, gépész, villamos szakági egyezetésekkel, a szakhatóságok kinyomozásával, a velük történő konzultációval, tételes költségvetés készítéssel, stb. Szerintem nagyot nem tévedett a kamara. De lehet, hogy én vagyok túl körülményes, lalassú, és ezért drága.

  • Fenyvesi Péter

    2017. január 5. csütörtök - 20:11

    #113900

    Aligha vitatható, hogy a hatóság korábban átvette a felelősség egy részét a jogerős engedéllyel.
    Eddigi tapasztalatom szerint egy családi ház tervezési folyamata a benyújtásig, a szakági tervek miatt kb annyi idővel hosszabbodik, amennyi korábban az engedélyezésre ment el. Tehát a kivitelezést kezdeni, kb. ugyanannyi idő múlva lehet. A korábbiaknál sokkal jobban bele kell folynom, hogy a végén feltölthessem mindet pdfa-ban. A napjaim egy jelentős része ennek logisztikájára, az egyeztetésekre megy el. Előnye a szorosabb kapcsolat, nagyobb rálátás a szakági tervekre. Korábban elektromos terv nemigen készült családi házhoz, kiírás sem mindig.
    Kétségtelenül egészségesebb, hogy előbb készül, és nem esetleg utólag pl. a gépészet. (Ilyen is előfordult, mondván a szerelő jól megcsinálja anélkül is. Vagy nem. 🙁 ) Az elektromos terv alapesetben tényleg elég felesleges.
    Mikor elmondom, hogy szakági tervekkel egy cca 150 m2-es családi ház 800-1000 eFt-ra taksálható, a legtöbben azért eléggé meglepődnek, pedig ez nem több 2%-nál. (És lehet, hogy keres valakit a feléért)

  • zomborka

    2017. január 12. csütörtök - 18:33

    #114124

    Egyszerű ám a megoldás …

    Jók ezek a számok, nem olyan hülyék az urak.
    CSAK! fel kell ismerni a számok VALÓDI célját-értelmét.

    Ezek ugyanis IGAZÁBÓL az “állami” pénzek lenyúláshoz kellenek.

    Azaz közbeszerzés-pályázat célra !!!! használandók.
    Amikor is ugye a “hivatalos kamarai” ajánlott áron készül az ajánlat/költségvetés.

    Azt tehát nem illik sokallni >> ki lehet fizetni és senki nem köthet bele.
    Hisz: “hát ezek kamara ajánlott árai” és kész, aki aggódó polgárként sokallja, így járt.

    —-

    A szabad piacon pedig ezekből lehet engedni 🙂
    Tetszés és alkuerő szerint….

    Vagy éppen a balekot lehúzni velük.

    • Tóth Szilveszter

      2017. január 12. csütörtök - 21:46

      #114128

      viszonylag kevés egyszerű bejelentés alapján készíthető, szolgálati lakásként átnyomható stadiont terveztet az állam, amire rá lehet húzni, hogy 300m2 alatti. Persze ha a fedett terasz nem számítana bele a 46a-ba, máris lehetne egyszerűbejelenteni azokat is 🙂

  • Jeges Gábor

    2017. november 9. csütörtök - 15:44

    #116687

    Ezt a cikket csak most olvastam. Építészként sosem kértem, kérhettem a fenti kamara által javasolt összeget, hanem csak az építtetőt megnyugtató módon, a bejárati ajtó árát. Nekem is lenne 3 demagóg megjegyzésem:
    1. Senki nem panaszkodik, mindenki zokszó nélkül kifizeti az ügyvédeknek az ügyvédi kamara által megszabott %-os díját azért az egy dombor-nyomott pecsétért, 2x4db A/4-es lapért, amelyen egy sablon szerződés szerepel, csak az adatokat kell átjavítani. Egy ilyen díjazás 15 éve, amikor a lakásomat vettem 1% volt, 10 milliós ingatlanra 100 ezret kért az ügyvéd nettóban. Fél óra alatt végeztünk (mert valamit javítania kellett, és ideges is volt amiatt, hogy meg az idő), aztán, amikor kimentünk, már ott várt a következő kuncsaft, aki már lehet, hogy 200ezret fizetett. Ha később valami probléma adódik, az ügyvéd felteszi a kezét és azt mondja: Ptk, bíróság.
    2. Egy Ingatlanos cég simán elkér 3-4%-ot, legrosszabb esetben 1%-ot (ráadásul a a piaci árból) egy eladásért úgy, hogy a 8 általánossal vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkező alkalmazott csak kimegy párszor, meg egyszer a földhivatalhoz, és semmi felelőssége nincsen. nem vesz milliós tervezőszoftvert, nem köt biztosítást, nem büntetik, ha rászakad a vevőre a födém. Ez egy 50 milliós ingatlan esetében minimum 5 millió, de az már az alja jutalék. Vegyük figyelembe, hogy az egyszerű bejelentéssel igencsak megnőtt az építész felelőssége, hiszen nincs engedélyezési eljárás, és ha ő elnéz egyetlen apró jogszabályt, már büntethetik is. Nem véletlenül kell biztosítást kötni ilyen esetben.
    3. A fenti két példát azért is írtam, mert ebből látszik, hogy másként értékeli az ember, ha akkor kell fizetnie, amikor kiadásai vannak vagy akkor, amikor bevétele van. Ha valaki építkezik, és minden forintot be kell osztani, akkor szívja a fogát, hogy az építész 100 ezret kér, de amikor több tízmillióért elad egy házat, akkor abból szívesen kifizet 1-2 milliót annak aki jóval kevesebbet dolgozik, mint a tervező.

  • Cseh Zoltán

    2017. november 10. péntek - 22:41

    #116694

  • Cseh Zoltán

    2017. november 10. péntek - 23:05

    #116695

    Nahát, elveszett a három pont előtt írt érdemi hozzászólásom? :((

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap
TECH
E-közmű | újabb hasznos információk a rendszerről

Július 18-án felkerült a Lechner Tudásközpont oldalára egy újabb rövid tájékoztató – KÉRDEZZ-FELELEK, amely többek között a Kamara által létrehozott konzultációs felületen érkezett kérdésekre ad választ a kollégák számára. forrás: MMK A fentiek kiegészítik a korábban általunk is bemutatottakat   E-közmű | Milyen szolgáltatásokkal és költségekkel számolhatunk?   az e-közmű témában írt eddigi cikkeink  

E-közmű | újabb hasznos információk a rendszerről
2017. július 29. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább