Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. december 21. szerda

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek

celtabla

Az  egyszerű bejelentés a bürokrácia csökkentése mellett az építészek számára számos kötelezettséget hozott. Ennek első eleme a tervek tartalmi követelményeit meghatározó szabályzat lett. A következő elem a kötelező tervezői művezetés intézményének a bevezetése lett.

A harmadik – de közel sem az utolsó – eleme a 2017-től kötelezővé tett tervezői felelősségbiztosítás. Ez minden tekintetben feltette az i-re a pontot, mert az építész szakma totális lerohanása ezzel vált teljessé.

Előre kell bocsájtani, hogy a felelősségbiztosítás számos szakmában létezik és fontos dolog bármely szakmagyakorlónak. Ezzel nincs is baj. A baj ott keresendő, hogy az építészek esetében ez pontosan mit is jelent. Nem lehet nem észrevenni, hogy kívülről nézve ez annak köszönheti a bevezetését, hogy az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos korábban ismeretlen mértékű tervezői felelősség megnövekedését kvázi kompenzálja. Kívülről legalábbis így tűnik. De csak kívülről.

Tegnap volt egy ezzel kapcsolatos “továbbképzés” itt Pécsen, ami a múlt heti Fuga-beli programnak felelt meg. A meghirdetett előadás sokkal inkább egy beszélgetés formáját öltötte, ami így sokkal kötetlenebb és sokkal hasznosabb is lett. Számos info hangzott el az előadók részéről, de  a feltett kérdések meglehetősen kitágították a megoldásra váró problémák körét. Az alábbi tapasztalatokkal jöttem el:

  1. azt gondolnánk, hogy a kötelező tervezői felelősségbiztosítás szükségességét befolyásolja annak előfordulási gyakorisága. Magyarán hány olyan kártérítési ügy van évente Mo-on, amit tervezési hibából indítottak építészekkel szemben? Informális források szerint ennek nagyságrendje – legalábbis, ami a biztosítóknál jelentkezik – nagyobb biztosítókként 4-5 db. Összeségében (figyelembe véve, hogy számos építésznek nincsen biztosítása) ezek nagyságrendje pár tucat lehet évente. Ez becslés. Fogalmazhatunk úgy is, hogy elenyésző számú. Megkérdeztem a környezetemben lévő építészeket és ebbe magamat is beleértve senki sem jelezte, hogy szakmai tevékenysége során bármikor is lett volna tervezési hibából származó kártérítési ügye. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a felelősségbiztosítás kötelezővé tételét nem indokolták nagy számú vagy éppen szaporodó kártérítési ügyek.
  2. a kártérítési ügyek nagyobb része jellemzően nagyobb beruházásoknál fordult elő, de az egyszerű bejelentés jellemezően családi házakra vonatkozik, lévén a 300 m2 meglehetősen behatárolja a lehetséges beruházási szegmenst.
  3. mára egyértelművé vált, hogy az egyszerű bejelentés kapcsán megnövekedett tervezői felelősség leginkább ott jelentkezik, hogy a hatósági kontroll és közreműködés miatt az épület telepítésével kapcsolatos HÉSZ (helyi építési szabályok) előírások értelmezése és az ebből következő teljes felelősség kizárólagosan az építésznél jelentkezik. Mivel számos HÉSZ sajnálatosan nem egyértelmű, mi több, elég sok helyen még HÉSZ sincs, így bizonytalanság esetén nincs kivel egyeztetni.
  4. Mivel az egyszerű bejelentés nem számít eljárásnak, így az építéshatóságok, de még a főépítészek sem adhatnak ki állásfoglalást. Sőt számos helyen a jegyző kifejezetten megtiltotta, hogy egyszrű bejelentés esetén bármilyen információt közöljenek a betérő érdeklődőnek. Értik ezt a helyzetet? A JEGYZŐK MEGTILTJÁK A DOLGOZÓKNAK, hogy saját településük pontos előírásait hivatalosan is közöljék mondjuk egy építtetővel. Azt az információt kell megtagadniuk, amit egyébként, mondjuk egy 305 m2-es lakóháznál – amit engedélyezésre kell benyújtani – hivatalból kötelesek nem csak megadni, de ellenőrizniük kell. Mi több ez munkaköri kötelességük. Meg tudja valaki ezt magyarázni?
  5. egy település építési előírásait nem lehet számon kérni az arra illetékesektől , viszont ezt számon lehet kérni egy építészen. Ha rosszul értelmezi a HÉSZ-t (mert mondjuk félreérthető) és így épül meg és egy helyszíni ellenőrzés során a felügyelet úgy ítéli meg, hogy mivel rossz helyre épült, azt el kell bontani. Kész a baj. Nyilván az építtetőnek, de mivel az építész tervei alapján készült, az első számú felelős az építész lesz. Egy önkormányzati felelősségi körbe utalt és az önkormányzat számára fontos ügyben a felelősséget teljes egészében rátolták az építészekre.
  6. a továbbképzésen egyértelmüvé vált, hogy hiába található meg egy HÉSZ pl a település honlapján, az nem tekinthető közhitelesnek. Továbbá semmi sem garantálja, hogy minden apró módosítás át lett rajta vezetve. Közhiteles pl a Nemzeti Jogtár (www.njt.hu), de az meg nem teljes, így fordulhat elő, hogy Budapestnek mindössze 9 kerületének található meg a helyi építési előírása közhiteles formában az njt-n. Amelyik önkormányzaté nincs fenn, annak nem lehet letölteni a közhiteles változatát. Magyarország 2016. És ennek a felelősségét az építészekre tolták teljes egészében. Értelmezzük és alkalmazzuk + vállaljunk is teljes felelősséget is érte?
  7. Hogy mindezt miért is írtam le ilyen hosszasan? Nos pusztán azért nem kötnék felelősségbiztosítást, mert attól félnék, hogy az én hibámból kártérítési pert akasztanának a nyakamba. Ha ettől féltem volna, már rég megkötöttem volna. Most viszont kötelezővé tették. Abban bíztam, hogy a hiábavalósága mellett legalább a fenti problémára nyújt majd valami biztonságot a biztosítás. Csalódnom kellett, mert ha egy helyszíni ellenőrzéskor az építésfelügyelet másképpen értelmezi a HÉSZ-t és szerintük a ház rossz helyen áll vagy más módon nem felel meg az előírásnak és emiatt mondjuk le kell bontani, akkor ez egy bírsággal összefüggő folyamat. Mivel nem azért kell elbontani a házat, mert műszakilag kifogásolható, ebből következően ez a biztosítás szemszögéből nem tekinthető károkozásnak, ergo nem is fizet utána.
  8. A felelősségbiztosítás nem fizet semmiféle bírság után. De nem fizet a biztosító – ezt egy alkusztól tudtam meg – ha valakit Bp-en, a III. kerületben giccsadóval büntetnek, lévén az egy adó és az adó nem számít kárnak, ergo azután sem fizetnek.
  9. Tehát van egy kötelező biztosítás, amit egyébként a legtöbben nem kötnének meg, mert jellemzően családi házakat terveznek, de ha már megkötik, akkor pont arra nem vonatkozik, ami nagyobb kockázatot jelent, minthogy épületkárt okozó tervezői hibát vétsünk.
  10. A hírek szerint mind az ügyvédi, mind az orvosi felelősségbiztosítás bevezetése után megugrott az adott szakmagyakorlókkal szembeni kártérítési perek száma és ez várható az építészek esetében is. Az építtetők könnyebben indíthatnak majd kártérítési pereket az építészek ellen, ha úgy vélik, hogy mivel úgyis van felelősségbiztosításuk, a kárt nem nekik kell majd kifizetnei, hanem a biztosítóknak. Ezért gondolom azt, hogy a kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek.

 

Hozzászólások (23): megnézem / hozzászólok

  • atuse

    2016. december 21. szerda - 11:02

    #113674

    Két kiegészítő információ:
    1.) A 400/2016 kormány rendelet jelentősen átszabta a településképi szabályokat, többek közt a 312/2014 kormány rendeletet is. Lényeg: 18/A. § a településképi követelményekről kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül konzultációt kell tartani, amelyről emlékeztető készül.
    2.) A 37/2016. (XII. 16.) MvM utasítás szerint az építésfelügyelet kiemelten ellenőrzi a kötelező felelősség biztosítás meglétét.

    • Tóth Szilveszter

      2016. december 21. szerda - 12:40

      #113678

      gondolom 314/2012-t szerettél volna írni, de igen, ez egy fontos dolog lesz és pozitív is. viszont a lényeges: “Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.”
      tehát az eljárásokban köti az önkormányzatot. A nemeljárásban az építésfelügyelőt kötni fogja vajon? mondjuk legalább már egy vitás kérdésben lesz egy papírunk…

      jó kérdés viszont, hogy milyen kérdéseket lehet majd feltenni ezeken a konzultációkon. nyilván lehet tök általános kérdéseket feltenni majd, de a másik véglet, a kínosan részletes az, ami kérdéses: viszel egy házat, paraméterlapot és “jól számoltam-e így ebben a konkrét esetben” – lényegében építési engedély…

      ÉS vajon ki okoz kárt a megrendelőnek, ha itt mégse tájékoztatnak jól és mondjuk 3 helyett 5 az oldalkert és bontani kellene majd (direkt banális a példa)? Az építész, aki a szakmai konzultáció alapján járt el? vagy aki félretájékoztatott? vagy ha leírtuk, hogy 3 méter, akkor az nekem annyi és onnantól köt mindenkit, szomszédot stb… és semmi fellebbezési joga nincsen annak akit ez érint? nem is tud a konzultációról, hiszen nem eljárás ez sem, nincsenek ügyféli jogok.
      Mi van, ha én nem értek egyet a szakmai konzultáción elhangzottakkal? Mondjuk szerintem nem kell zárt gépkocsitároló az előírások szerint, de ott nekem váltig állítják, hogy kell (ez egy megtörtént eset!) – hol tudok ellenkezni, fellebbezni?

      NEM VOLNA EGYSZERŰBB AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁST rendbetenni, túlkapásoktól megtisztítani és leegyszerűsíteni arra, amire létrehozták: a várost érintő geometriai, formai ellenőrzésre optimalizálni és mentesíteni a minőségbiztosítás (tűzvédelem, energetika stb…)felesleges mérnöki munkáitól? (mert ha kötelező a kiviteli terv, akkor ezek a munkarészek úgyis elkészülnek, csak már abban a szituációban, amikor a formai, geometriai viszonyok jogbiztosak)
      nem találtam fel a spanyolviaszt, úgy hívták, hogy elvi engedélyezési terv. ez volt az első, amit eltöröltek a nagy roham elején…

      hogy fognak engem utálni az első egyeztetések után a kérdéseim miatt 😀

  • Tóth Szilveszter

    2016. december 21. szerda - 13:17

    #113679

    hogy az eredeti témához is hozzászóljak: bár a cégünknek eddig is volt szakmai felelősségbiztosítása, ez csak igen ritkán volt versenyelőny, akkor se igazi versenyelőny volt, hanem az érvényes ajánlatadás feltétele.
    ugyanakkor az építész kamara képviselője elmondása szerint a kfb-t politikai oldalról tolták, ők annyit értek el, hogy ez ne az építész személyéhez kötődjön, azaz ne a jogosultság feltétele legyen, hanem a tervezést elvállaló vállalkozási forma kötelezettsége lett. ilyen értelemben a kötelezővé tett tervezői művezetéstől eltér, mert az a kamara kezdeményezése volt eleve, a kamaránk kezdeményezése nélkül az nem létezne! a tervek tartalmi követelményeit előíró szabályzat szakmai színvonala ugyanígy a kamara “lelkén szárad” – sokkal inkább, mint a kfb. ez utóbbi azért is durva, mert a kamara megalakulása óta feladata lenne ennek a megléte, tehát az eddigi összes elnök mulasztása az, hogy ha a szabályzatot jogos kritika éri.

  • Enyedimre

    2016. december 21. szerda - 13:54

    #113681

    Ez lehetne alapvetően opcionális is lehetne.
    A., Válaszd az Egyszerűsített ha minden információ a rendelkezésre áll
    B., Válaszd a 15 napos átfutási engedélyezési eljárást

    De a Felelősségbiztosítás a félbéna, félreértelmezhető HÉSZ-eket NEM helyettesíti.
    Azaz a mások által rosszul, félreérthetően összerakott HÉSZ-ekért…a Tervező a Felelős ???
    Település Tervező adhat rossz tervet Felelősségvállalás nélkül.(rossz HÉSZ) de az Építész Tervező felelősséget vállal azért ?
    Települési Tervet készítőknek is lesz ilyen FelBizt – uk ?
    Tényleg Őket meg lehet keresni ha netán nem pontos a HÉSZ infó ? Hivatkozhatunk rá ?

    De szerintem nem is azért kell Felelősség Biztosítás, mert, hogy hibáznánk, hanem a folyamatos jogi változások le nem követése miatt okozott problémák kívánják egyensúlyban tartani. (amit valjuk be egyre reménytelenebb….)

    Valljuk be, hányféle eljárás alakult /szűnt meg, módosult, egészült ki 2 db szóval,…. csak az elmúlt 6 hónapban ??

    Ahogy nézem minden sorom végén kérdőjel került.

    Ez azt jelenti hogy baj van.

    De ahogy Miklós írta..Műszaki probléma miatt nem hallottam volna még perről (Lakóépület léptékben !). Nem attól félünk amit TUDUNK.

    i.

  • Pató Károly

    2016. december 22. csütörtök - 08:40

    #113694

    Ilyen feltételek mellett egy építész óhatatlanul belefut élete során egy-két kártérítési perbe, ahol a biztosító vagy fizet, vagy nem. A fizetendő kártérítés több év, esetleg évtized munkájának eredményét viheti el. A tervezői díjak megállapításánál ezt figyelembe kell venni, különben más szakmát választhatunk. Egy hasonló körülmények között dolgozó nyugat-európai építész 4 lakóház tervezéséből évente fényesen megél, nálunk hány házat kell tervezni ugyanezért? Az “egyszerűsített” eljárás tulajdonképpen bonyolultabb és drágább, minta korábbi volt.
    Újra visszatér a régi mottó: idióták hozzák az építési törvényeket.
    Ideje lenne ennek az ámokfutásnak véget vetni.

  • Tóth Ákos

    2016. december 22. csütörtök - 09:57

    #113696

    Az nem megoldás, hogy a tervező rajzol 1 db 305 m2-es házalaprajzot (vázlatot), majd azzal bemegy a hatósághoz, és leegyezteti az engedélyezéshez szükséges adatokat??? Egyet kell csak rajzolni, az az alaprajz jó lenne minden alkalomra is…XD

    • Tóth Szilveszter

      2016. december 22. csütörtök - 14:46

      #113701

      nekem volt éphat szolgáltatásom. nem kérdezték meg, hogy milyen lesz a ház. ezt bemondásra el kell fogadják, hiszen nem várható el, hogy legyen valamid, ha az alapadatokról kérdezel. szóval azt kell hazudni, hogy 300m2-t meghaladó lakóépület tervezésével bíztak meg és a probléma kikerülhető. (mondjuk te is ezt javasoltad)
      csak van itt egy bökkenő: hazudni kell.

      • Szabó Adrienn

        2016. december 22. csütörtök - 22:05

        #113716

        Nemcsak az a bökkenő, hogy hazudni kell. Lehet olyan telek, ahol az előírások miatt nem is fér el a 300 m2 hasznos alapterület (kis telekméret, alacsony beépítési százalék és épületmagasság).

  • T. Gabi

    2016. december 22. csütörtök - 14:47

    #113702

    Mint építész, érdekes dilemma előtt állok. Saját házamat szeretném kb. 5-6 m2-rel bővíteni a hátsókert felőli oldalon (közterületről nem látszik) Megszületett a jogszabály, hogy január 1. után a meglévő ( 300 m2 alatti és a bővítés után is alatta maradó ) lakóépületek bővítése is bejelentéses lesz. Megnéztem a 312/2012 (XII.8) Kormányrendelet január 1.-én életbe lépő változatát, semmi nincs a bejelentés tervdokumentációjának tartalmi követelményéről. Valószinűsítem, hogy az építészkamara fog megint kiadni erre vonatkozóan iránymutatást. De mikor? És addig mi szerint állítsam össze a dokumentációt és töltsem majd fel az e-naplóba? Az új lakóépületeknél meghatározottak szerint?
    További dilemmák: hogyan kössek magammal tervezői szerződést és kötelező tervezői művezetési szerződést? (magánszemélyként tervezek, tehát csak egy jogalany van, jogászok szerint egy szerződéshez minimum 2 jogalany szükséges )
    Lehet hogy nem is tervezhetek magamnak?
    A felelősségbiztosítást még csak megoldom, kötök általánosat, amelyik nem csak egy épületre vonatkozik – remélem lehet, mert eddig ahány biztosítóval beszéltem, mindegyik csak ezt a lehetőséget ajánlotta.

    • magnitudó

      2016. december 22. csütörtök - 19:25

      #113711

      Kedves T. Gabi!
      A 312-ben ne keresse a bejelentés tervtartalmi követelményét, mert az nem arra vonatkozik. A bővítésnél is a 155 1. melléklete szerint kell értelemszerűen eljárni.
      Biztosítást, tervezői szerződést sem kell kötnie saját magával, mivel ez nem lehet. Biztosítás is a “szerződő” tervezőre kötelező, mivel saját magával nem szerződhet, biztosítás sem kell, a felügyelet nem kérheti számon.

    • Tóth Szilveszter

      2016. december 22. csütörtök - 21:03

      #113714

      Jogszerűen tervezhetsz magadnak és nem kell tervezési szerződést kötnöd. SŐT! ha jól emlékszem még kamarai tagság sem kell ahhoz, hogy magadnak vagy közeli hozzátartozónak tervezz – ennek utána kellene néznem, csak ez dereng valami rég olvasott kamarai törvényből.

      És bár a törvény szó szerinti érvénye nem írja elő emiatt, hogy felelősségbiztosítással rendelkezz, ráadásul a magadnak okozott kárt a biztosító nem is fizetné ki, de a törvény eredeti értelme, célja is fontos és mivel más számára (szomszéd) is okozhatsz kárt (bár olyat nem, amit a biztosító fizetne), így valószínűbb, hogy jogosan kérnék rajtad számon a KFB-t. plusz el is adhatod a magadnak tervezett házat még a szavatossági időn belül.

    • Kelemen Zsolt

      2016. december 23. péntek - 10:10

      #113722

      Saját (tervezői jogosultság nélküli) tervezéshez formanyomtatvány pl itt:
      http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=35&Itemid=181

      • T. Gabi

        2016. december 23. péntek - 11:50

        #113726

        Köszönöm a válaszokat, kicsit megnyugodtam. Rendelkezem tervezői jogosultsággal, az nem gond, csak a többiben voltam bizonytalan.
        Mindenkinek Boldog Karácsonyi Ünnepet kívánok!

  • Endre

    2016. december 22. csütörtök - 18:54

    #113708

    Újabb papírok, újabb költségek. Azért azt ne várja senki, hogy probléma esetén majd a biztosító fogja kihúzni a ****ból.

  • T. Gabi

    2016. december 22. csütörtök - 20:39

    #113713

    Tervezési tevékenységnél mi számit a káresemény bekövetkeztének? Tervezőként mivel okozhatok kárt? Tervhibával, rossz tervvel. Vagyis a káresemény már a tervek elkészültével fennáll, legfeljebb később derül ki, az biztos, hogy 30 napnál később.

    • Tóth Szilveszter

      2016. december 22. csütörtök - 21:13

      #113715

      ez egyáltalán nem igaz. javaslom üsd be a google-ba, hogy szakmai felelősségbiztosítás és olvasd el, hogy mit értenek alatta. de konyhanyelven: a káresemény akkor következik be, amikor a megépített szerkezet elkezd nem úgy működni, ahogy azt rendeltetésszerűen kellene neki.
      pl egy rosszul méretezett támfal elindul szomszédot látogatni. a szomszédnak okozott kár akkor következik be, amikor az első zsalukövek kopogtatnak a kerítésen. a kár kiváltó oka következik be akkor, amikor az asztal mellett 30x30cm sávalapot tervezel neki. ha a szomszéd megvárja, míg az új terepen kinő a gaz, nem tesz meg mindent, hogy a kárt csökkentse, pl nem áll el a kocsijával az útból – ezekre vonatkoznak a kizárások, kitételek.
      ez tényleg csak egy egyszerű példa, nem tudom elég részletesen leírni, mindenképpen nézz utána és a választott biztosítód 20-30 oldalas apróbetűs részét is tanulmányozd, mert nagyon nem mindegy, mi van benne.

  • Pató Károly

    2017. január 10. kedd - 07:25

    #114044

    A biztosítók többsége folyamatos biztosítást ajánl, egy meghatározott projektre nem mindenhol lehet kötni. Mi van akkor, ha az építkezés elhúzódik (akár 10 évig+ 3 év kiterjesztés), akkor 13 évig kell fizetni a biztosítást? (szándékosan írtam ilyen hosszú időt) Mi van, ha már 66 éves vagyok?

    • Tóth Szilveszter

      2017. január 10. kedd - 10:01

      #114051

      gondolatban ketté kell választani azt, hogy meddig vagy felelős és meddig van biztosításod. a törvény – ha jól emlékszem – az építési napló nyitásától 2 évig kell fennálljon és 3 év utófedezet kell még. de ez elég rendesen le van írva a jogszabályban, érdemes ellenőrizni ezt az infot, mert csak fejből írom!

      • Pató Károly

        2017. január 10. kedd - 10:37

        #114052

        Ha jól értem, akkor ha 66 évesen tervezek valamit, akkor legalább 2+3 évig, azaz 71 éves koromig kell biztosítani a tevékenységemet.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább