Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. január 5. csütörtök

Már a MÉK is érzi, hogy valójában miért is kell a felelősségbiztosítás

homok

idézet a Tervlapról:

“… Eltér István szerint érdekes próbapereket eredményezhetnek majd a 300 négyzetmétert nem meghaladó, engedély nélkül felépíthető családi házak – mármint azok, amelyek építtetője a rossz tervezés miatt fog kártérítési pert indítani az építész ellen, és nagy valószínűséggel meg is nyeri. Fontos tehát, hogy minden új tervezésre az építésznek legyen tervezői felelősségbiztosítása, amit egyébként már a jogszabályok is előírnak …

Bízzunk abban, hogy a fentiek pontatlanok és nem így hangzottak el. Mert ha nem, akkor valóban nagy a baj. DE írhatom azt is, hogy már nem csak én gondolom azt, hogy A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek

Egy esetleges (próba)pert nem ezért indítanak majd egy építész ellen. Attól, hogy 300 M2 ALATTI LAKÓÉPÜLETET tervezett még nem felejtette el a szakmát és pusztán ezzel nem okoz kárt.

Egy átlag építész ellen akkor fognak kártérítési pert indítani, ha olyan jogi környezetben kénytelen dolgozni, ahol egy jegyző megtilthatja az építéshatóságokon dolgozóknak, hogy a fenti építészt tájékoztassák, ha egy helyi építési szabályozás nem egyértelmű és a megépítése után az építésfelügyelet vitatni kezdi a (vitatható) HÉSZ-nek való megfelelést. Vagyis mindazért, ami igazán nem rá tartozik, hanem az önkormányzat kötelessége lenne.

Ez pedig azt jelenti, hogy a szabályozási környezet – a MÉK nyilatkozatai ellenére – alkalmatlan hogy megvédje a SAJÁT TAGSÁGÁT. Ha kevés az építész, akkor ahhoz nem csak az elvándorlás járul hozzá, hanem hogy elég sokan nem hajlandóak egyszerű bejelentésű házat tervezni, pontosan a kiszámíthatatlan következmények miatt. 

Ugyanebben a cikkben olvasható tovább, hogy

Ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből: a fiatalok külföldre szerződnek, a hatvan felettiek többsége nyugdíjba vonult a sűrű jogszabályváltozások miatt. Az aktívakat viszont a lakásépítések és az állami beruházások feléledése nyomán hirtelen elárasztották megbízásokkal.
Már ott tartunk, hogy a tervpályázatok bírálóbizottságába is nagyon nehezen tudok építészt találni, a kollégák többsége teljesen le van kötve, két-három napra sem tudja szabaddá tenni magát a következő hetekben, hiába számít megtiszteltetésnek egy-egy ilyen felkérés – mondta Eltér István, a Magyar Építész Kamara (MÉK) alelnöke. Az elmúlt fél évszázadban nem volt példa hasonló helyzetre – tette hozzá –, amikor nemcsak kivitelezőkből, hanem tervezőkből is krónikus hiány van már az építőiparban.

Bár a kamara vezetése nyilván említésre fontos dolognak tartja, hogy kit nevezhet egy tervzsűribe, de azért lássuk be, a szakmagyakorlók többségének alapvetően más gondjai vannak. Tovább színesíti a helyzetet, amiről a kamara szintén nem beszél, hogy igen súlyos területi egyenetlenség található ezen a téren. Ha Budapestet vízfejnek lehet hívni számos esetben, nos akkor Bp+Pest megye kb. 70%-ban részesedik az ingatlanforgalomban és ebből következően az építkezésekben. Javaslom ellátogatni a végekre. Én is döntően Pest megyébe tervezek, nem véletlenül.

A kamarai vezetők  fontosnak tartják a kötelező tervezői biztosítást, ami pont a fenti peres esetekre nem nyújt védelmet, ebből következően kizárólag a biztosítóknak juttat egy kis potyapénzt. Írtam már erről, aki kíváncsi, itt elolvashatja.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek

Javaslom a kollégáknak, hogy bombázzák a megyei kamarai vezetőket  és az országos kamarai vezetőket, hogy bizonytalan HÉSZ előírások mellett hogyan kell eljárnia egy jogkövető, felelős építésznek, hogy ne kelljen félnie egy kártérítési pertől ? Ha megvan a válasz, azonnal közzéteszem.

Hozzászólások (22): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2017. január 5. csütörtök - 22:04

    #113905

    és akkor ismét elmondom, hogy nem csak a hészekkel van probléma, a TELJES, országos követelményrendszer sem egyértelmű. Lásd írásom a nettó hasznos alapterületről. Még az alapterületét sem tudjuk kiszámolni egy épületnek – jogilag persze – , hogy vállalkozhatnánk egy kiviteli tervre ??? súlyos anomália a CPR rendelet néven elhíresült valami is…

    és még valami, ami nekem nagyon szúrja a szemem: az építtető nem tud semmilyen érdemi dologért felelősséget vállalni, pedig ő élvezi a kockázatos döntések előnyeit, de a kockázatát az építész! pl egy szemmel láthatóan jó talajra tervezel egy kicsi acélcsarnokot, fűtetlen doboz. Nem készül talajmechanika. 200 ezres tétel, baromság nem csináltatni, de a megrendelő spórolni akar rajta, így ő nyer 200ezret. Életet nem fog veszélyeztetni, ha megmozdul az egyik pillér, azt aláírnám bátran, ha szemre jó a talaj amúgy, de ha csak 10cm-t süllyed meg és ez széttépi a trapézlemez burkolatot, akkor az építész fizet, mert generál tervező. Nem lehet, hogy a megrendelő lenyilatkozza, hogy nem akart talajmechanikát.
    Lehet rossz a példa, mert erősen szakszerűtlenség talajmecha nélkül csarnokot tervezni, de az elvet lássátok meg benne. a döntés előnyeit csak az egyik, a kockázatát csak a másik fél viseli.

    lehetne A és B verzióban számolható homlokzatmagassággal is előadni ugyanezt a témát, nem választhat a megrendelő a számára előnyösebb mellett azzal, hogy átvállalja az esetleges bontás, mint kár kockázatát, ha a másik szerint az épfelügyelet elkaszál.

    • Szabó Adrienn

      2017. január 7. szombat - 13:57

      #113968

      Ha már a geotechnikai jelentés szóba jött:
      Korábban valamelyik rendelet szövegében benne volt egyértelműen, hogy jogilag mikor nem kell megcsináltatni (szintszám, alapterület függvényében). A 2017. jan. 1-i változások után sehol nem találom ezt a a meghatározást. Ennyi van róla:
      312/2012 Korm. rendelet, 8. melléklet
      I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően
      5. Geotechnikai jelentés, a hatályos szabványokban előírt eljárások szerint vagy azzal egyenértékű módszer meghatározása szerint.
      Ez azt jelentené, hogy minden tervhez kell?

  • Tóth Szilveszter

    2017. január 5. csütörtök - 22:06

    #113906

    ja és “mék”valami: a nyitókép jó, de vagy a srácot kéne egy struccra kicserélni, hogy a méket ábrázolja, vagy a lyukat egy guillotine-ra, hogy minket építészeket.

  • B Gabi

    2017. január 6. péntek - 07:09

    #113913

    Decemberben egy kötelező tovabbképzésen elhangzott a Mèk jogászatól , hogy visszaállítanák az elvi építési engedély fogalmát. Ezt kéne szorgalmaznunk, akár egy aláírás gyüjtéssel is, hogy mihamarabb életbe lépjen.

  • volt építésügyes

    2017. január 6. péntek - 09:12

    #113915

    [törölve]

  • Enyedimre

    2017. január 6. péntek - 15:57

    #113935

    Üdv !

    Egyre több “Volt építésügyes” és “Volt Építész” lesz, vagy “Egykori kamarai tag” 🙂 lesz majd.
    Tudjuk hogy rendszerszintű a probléma.
    A szomorú hogy csak a közel eltelt 1 évet végignézve mindazon termékek, amiket létrehozunk….azok végeredménye a konkrét megépült házak nem lettek másabbak. Azaz, ha az egyenletből kivonom magát a jogi problematikát, akkor az eredmény ugyanaz marad.
    A Ház.

    Kis megyénkben cca 15-20 építésszel heti szinten vagyunk kapcsolatban.
    Jelzem. Őskáosz van.

    A HÉSZ-ek botrányosak.
    Keresztbe kell olvasni. Mivel a HÉSZ-ek alapvetően digitálisak, azért javasolnám abban minden egyes övezetre 1 db teljes A4 oldalt biztosítani, ahol övezetenként 45-50 jellemzőt kell pontosan megadni.
    Igen 450 -500 oldalas HÉSZ.
    Kivesszük az egyenletből az “én úgy gondolom” , “mi úgy értelmezzük” életérzést.

    A HÉSZ-ekkel kapcsolatos Tervezői kiszolgálás nem 2016-os éveknek megfelelő szinten zajlik.
    Szerintem a személyes, ügyfélnapos időknek semmi értelme.
    Elektronikusan., Kizárólag.
    (környezetbarát, mindenki akkor csinálja, amikor van rá ideje, ütemezhető)

    A Felelősségbiztositás éppen a “másképp” is értelmezhető HÉSZ-ek kisbetűs, szarul megfogalmazott pontjaira nem adnak védelmet.

    Tehát Miklós, a felvetés jogos.

    im

    ui: Kérdés. 2017 is lesz törvényváltozás vagy most már 2030-ig ezekkel bátran dolgozhatunk, vagy kivárjunk ?

  • kovács henrik

    2017. január 7. szombat - 17:04

    #113972

    tisztelettel kérdezem:

    itt nem csak a HÉSZ értelmezésével lehet probléma !!

    az utóbbi egy év tervezési ügyeimben az önkormányzat előírta az engedélyhez :

    – régészeti megfigyelést az alapozáskor
    – bányakapitány szakvéleményt mert csúszásveszélyes a terep
    – katasztrófavédelmi szakvéleményt, mert vízbázison épül a ház

    ezeket egy tervező építésznek HONNAN kellene tudnia, ha az önkori nem ad tájékoztatást ??

  • Bagoly Lajos

    2017. január 11. szerda - 17:40

    #114091

    Picit visszatérve az alapkérdésre ( az építész felősségbiztosítás ügye) , kérdezném tanult kollégáimat , szerintük – mivel egy tervezési szerződés megtárgyalásakor ez mindenképp felmerül az ügyféllelel szemben – a majdan megvalósuló épület tekintetében kinek a kockázata a tökéletlen HÉSZ -ből eredő jogértelmezés miatti későbbi ” elépítés ” , a hatósági joggyakorlat esetleges bizonytalanságainak következményeként előálló kész helyzet , egyáltalán a jogállam visszaszorulása miatti kiszámíthatatlan építési folyamatból eredő problémák kezelése ? Ez a kockázat beárazható egy tervszerződésben , és ki állja a tervező, vagy az építtető ?

  • OSman

    2017. január 18. szerda - 09:29

    #114214

    Miklós, ehhez csak részben kapcsolódik: Megkerestek egy biztosítótól, hogy CSAKMOST CSAKITT kedvezményesen köthetem meg a kötelező felelősség biztosítást. Viszont én nem tervező vagyok, hanem felelős műszaki vezető, illetve műszaki ellenőr… Ezekre a szakmákra is kell kötni…? 🙁

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább