Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. január 9. hétfő

Tervkritika 177 | hol legyen a garázs egy oldalhatáros telken?

tervkritika-177-helyszinrajz

Tisztelt Koos Úr!

Nyár óta olvasom az Ön tervkritika rovatát és próbáltam a saját házam megtervezésénél is figyelembe venni a korábbi tervekhez adott tanácsait. Mivel lassan beadható állapotban vannak a bejelentéshez szükséges dokumentumok, örülnék ha véleményt mondana a házam tervrajzáról.

A ház egy 4 fős család részére készülne egy nyugat-magyarországi kis faluban. A telek 1460 m2, oldalhatáros beépítésű, bejáratnál 17 m széles, ami a telek végénél 21 m-ig szélesedik. Mivel a telek mögött 150-200 m-re főútvonal vezet (aminek a zaja sokkal zavaróbb, mint a telek előtti kis utcáé), ezért a hálószobákat mindenképp a ház elejébe, az utcafrontra kellett elhelyeznünk úgy, hogy a haló rész azért elkülönüljön a nappali-konyha-étkező egységétől. Ezen kívül ”elvárás” volt egy világos konyha és nappali, illetve egy olyan étkező, amit a nagyobb családi rendezvényeknél meg tudunk növelni a nappaliból.

Egy viszonylag nagyobb fedett terasz is fontos volt, ugyan úgy mit a 2 beállásos garázs, amiben majd nagyobb méretű autó is elfér. A fűtést vegyes tüzelésű kazánnal + puffer tartállyal szeretnénk megoldani, későbbiekben esetleg napkollektoros kiegészítéssel. Ezek miatt egy nagyobb kazánházat voltunk kénytelenek beterveztetni a tűzifa tárolás és a gépészeti elemek elhelyezése végett. Itt talán nem szerencsés hogy a háztartásiba nyílik (a száradó ruhákhoz az estleges füst és koromszag bejuthat), de másképp nem nagyon tudtuk megoldani a házon belüli megközelítését. Előre is köszönöm a tervkritikát és építő szándékú észrevételeit!

Az oldalhatáros beépítéseknél szinte mindig előkerül az a kérdés, hová kerüljön a garázs. Nagyon kevés kivételtől eltekintve én magam az utcai elhelyezést preferálom, mert így a kertet nem kell térkővel vagy betonnal leburkolni, másrészt ha hátrakerül a nappali, akkor lehet valódi kertkapcsolatot kialakítani.

Jól értettem a levelet, itt Ny-i irányból ez jelentős zajforrás található, ami indokolhatta a garázs idehelyezését, de még egy ilyen elrendezés sem garantálhatja a zajcsillapítást. Mindebből az következik, hogy – bár nyilván ez a lehetőség is felmerült a tervezés elején – én mégis az utcai elhelyezést találnám jobbnak. Ezt még azon az áron is, ha a két épület nem épül össze és akár nagyobb távolság is kialakul a két épület között. Ez esetben a belső elrendezés akár még maradhatna is, a K-re tájolt hálószobákkal. A szobák a saját kertjükre néznének, nagyobb lehetne az intimitásuk is.

Ami fontosabb, hogy a nappalinak lehetne közvetlen kertkapcsolata (és a kazán elkerülhetne a tájolás szempontjából az egyik legjobb helyről).

tervkritika-177-alaprajz

A belső elrendezését tekintve a helyiségek csoportosítása és szeparáltsága rendben van. Amit elsősorban gondnak érzek, az étkező előtti kvázi közlekedő bútorozhatatlansága és maga az étkező helye. Ezen a helyen biztosan sötét lesz, különösen, hogy az egyetlen megvilágító ablaka előtt egy elég mély fedett terasz található. Ez a fedett terasz a nappalit is árnyékolni fogja, de nem csak nyáron, hanem télen is, ami nem jó. Ráadásul a tetőzet a fedett terasz széléig tart.

Én meggondolnám a tetőzet visszahúzását a nappali falának a síkjáig, sőt a tető egyszerűsítése érdekében jó lenne egy vonalba hozni a nappali elejét és a sarokháló falát.

A terasz fedésére így más sokkal több lehetőség adódna, akár mobil, akár átlátszó kivitelben. Nem is szólva, hogy megtakarítással járna a tető egyszerűsítése, megkurtítása.

tervkritika-177-dk-i-homlokzat tervkritika-177-eny-i-homlokzat  tervkritika-177-metszet1 tervkritika-177-metszet2

Összefoglalás |  ha esetleg még nem készült volna, akkor egy benapozásvizsgálat számos gondot feltárhat és talán ösztönző lenne az alaprajz további finomításához

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

 

Hozzászólások (23): megnézem / hozzászólok

  • Kutasi Jenő

    2017. január 9. hétfő - 15:12

    #114030

    Jó lenne tudni, mit is jelent az a főút, meg hol is van ez, mik az egyéb körülmények…
    Amikor valahol elég rosszak az adottságok, olyankor mindig eszembe jut, hogy igazából egyszerűen lehet nem is oda kellene építkezni igazából (ugyanazt a házat ugye épp ugyanannyiért lehet felépíteni Pasaréten is, meg Galgamácsán a veszélyeshulladéklerakó telep mellett is… )

    A garázs biztos nem tenném oda, csak tovább nyomorítja az amúgy sem túl rózsás helyzetet. Csak a burkolat megcsinálása a legolcsóbb viakolorból milliós tétel. Az sem elegáns, hogy a nappaliból a garázs sarkát látjuk… Valemennyit hatása biztosan van zaj árnyékolásilag (a főút rövidebb szakaszára látunk “hallunk” rá a nappaliból), de érdemi zajcsillapításra nem érdemes számítani.
    A ház és a garázs közötti kapcsolat is nagyon furcsa… ha a török vész idején lennénk és egy végvárhoz a lőportár és a rondella összekötését terveznék ilyenre, azt mondanám frankó… na de egy lakóépületben nem túlzás ez?

    Még egy észrevétel a garázshoz: minek két kis kapu? Drágább mint egy nagy, cserébe kevésbé funkcionális. Az ilyen apró részletek is sokszor árulkodnak arról, hogy nem lett minden részlet alaposan végig gondolva.

    Maga a ház, bár elrendezésében nincsenek túl bántó dolgok, nem túl szép, kicsit ötletszerűen egymás mellé lettek dobálva dolgok… a fura sarokablakokat meg nem hiszem, hogy logikusan meg tudja bárki indokolni/védeni…

    Picik a feliratok, de valami vegyes tüzelésű kazánfélét látok… halkan jegyezném meg személyes véleményemet, de szerintem kultúrember ilyennel nem fűt, télen ezek miatt a falvakban szélcsendes időben sokkal nagyobb a szmog mint a Blahán közvetlenül a megállóból kigyorsító hetes busz kipufogója mellett mérve…

    • Roland9

      2017. január 9. hétfő - 16:50

      #114033

      A “kulturember” mivel fűt?

      • Kr

        2017. január 9. hétfő - 22:32

        #114041

        hoszivattyuval

      • Kutasi Jenő

        2017. január 10. kedd - 11:58

        #114056

        …vagy gázzal

  • Péter az építető

    2017. január 9. hétfő - 22:44

    #114042

    Tisztelt Koós Úr!
    Először is szeretném megköszönni a tervkritikát.
    Sajnos mind a garázs elhelyezésén, mind pedig a teraszfedésen sokat gondolkodtam, de kompromisszumokat kellett kötnünk.
    Én is jobban szerettem volna, ha a garázs a telek elejére kerül, de úgy gondoltuk a főút zaját csak így tudjuk a hálószobákból legjobban kizárni, illetve, mivel a telek a garázs vonala után enyhe lejtésnek indul, ha a garázs helyére hátrahoznánk a nappalit, akkor még több lépcsőn keresztül tudnánk csak a nappaliból, teraszról a kertbe jutni.
    Ha az ajtók beépítése előtt úgy látjuk, hogy a közlekedő bútorozása így nem lesz megoldható, akkor ”B” megoldásnak azt tervezem, hogy a 2 közlekedő közti dupla ajtó helyére esetleg tolóajtó kerül, és akkor a szélfogóval szemközti fal sokkal jobban kihasználható lesz.
    Tisztában vagyok azzal, hogy az étkező talán kicsit árnyékosabb lesz a kelleténél, éppen ezért gondolkodunk még esetlegesen egy fénycsatornás tetőbevilágító beépíttetésében is, de a teraszt mindenképp szerettük volna egybe fedni a tetővel. Ha a napenergia rendszerek egyszer megfizethetőbb áron beszerezhetőek lesznek, akkor talán ez a tetőrész lesz a legalkalmasabb azok telepítésére.
    Még egyszer köszönöm a tervkritikát!

    • Tóth Ákos

      2017. január 10. kedd - 08:25

      #114045

      T. Építtető!

      Esetleg nem lenne megoldás a telek zajterheléses telekhatárán kerítésként zajvédő falat csinálni?
      nem hinném, hogy olyan nagyon drága lenne…de biztos hatásosabb, és a teljes zajterheléses szakaszon csillapít, hiszen olyan hosszúra lehet építeni amennyire kell, és kerítés is egyben…

      üdv

      • Péter az építtető

        2017. január 10. kedd - 19:44

        #114073

        Kedves Ákos!
        Mivel a telek a leendő épület vonala után1-2 m-rel már sajnos lejtésnek indul, és a telek végén lévő zajvédő fal kb. 5-6 m-rel mélyebben lenne mint a ház vonala, így igazából hasztalan a zajvédő fal. Magasra növő sövénytuja kerítésre én is gondoltam zajcsillapítónak, de éppen a szintkülönbség miatt mások nem látták használható ötletnek. A főút zaja azért nem annyira elviselhetetlen, hogy körbe kellene barikádoznom magam, egy panelban élő városi ember ezt a mértékű zajt lehet észre sem venné, csak én még nem vagyok hozzászokva.
        De köszönöm a segítő szándékú tanácsot! 🙂

  • Péter az építető

    2017. január 9. hétfő - 23:08

    #114043

    Kedves Jenő!

    A főút viszonylagos közelségén kívül (látni nem látom mert fák takarják, csak hallom sajnos) semmi más negatívum nem jelentkezik a telken, viszont a panoráma ami a telekről nyílik szerintem kárpótol. A Bakony lábánál vagyunk, a leendő teraszról lovardára és erdőre van kilátás. Arról nem is beszélve, hogy eddigi életemet ebben a faluban éltem. Család, barátok és még a munka is ide köt, éppen ezért nem akartam máshol telket venni. De sajnos, mint minden kis faluban, itt is alig van normális méretű üres telek, 2 éve még ezen is düledező parasztház állt.
    Ha tudtam volna, a ház elejére tetetem a garázst, hisz a térkövezést is én fizetem, és a havat is majd nekem kell telente a kocsibejáróról lelapátoni, de elöl talán jobb helyen lesznek a szobák, mivel az utcában jó ha 10 autó elmegy egy nap, és remélem ez sokáig így is marad. : )

    A ház és a garázs közti helyiség célja a falusi élethez nélkülözhetetlen kapa, ásó, lapát, fűnyíró és egyéb eszközök tárolása és egy kis barkácssarok kialakítása. Lehet hogy így nem a legtetszetősebb, de erre a célra, és hogy a garázs a házból is közvetlen megközelíthető legyen, arra szerintem megfelelő.
    A garázskapuról gyártóval egyeztettem. 4-4,5 m felett nem javasolnak műanyag dekorfólia-bevonatos szecionált kaput ha sötétebb pl. dió színben kérjük és napos oldalra kerül, mert a nyári hőtágulás hatására megszorulhatnak a panelek a nyitásnál-csukásnál. Ezt a gyártó képviselője mondta! Gondolom nem szólná le a saját, amúgy jó minőségű kapujukat pár 10.000 Ft + haszonért.

    A gyerekszobáknál a sarokablakok célja az, hogy a nem legmegfelelőbb tájolás ellenére is minél nagyobb felületen jusson be természetes fény a délutáni időszakban, amikor ott tanulniuk kell majd a gyerekeknek.

    A Balaháról induló 7-es busz műszaki állapotáról nem tudok véleményt mondani : ), de egész életemben fával tüzeltünk (saját erdőből), és ha az ember nem szemetel, hanem száraz (legalább 2 éve kivágott) fával tüzel, megfelelő kazánnal és megfelelő kéménnyel, akkor nem olyan nagyon környezetszennyező. Főleg a mai modern faelgázosító kazánokkal. Persze van aki mindent eltüzel a kazánban. De ha azt nézzük, a villany és a gáz is valamilyen szinten környezetszennyező, csak az nem a közvetlen környezetünkben jelentkezik, hanem Pakson vagy az oroszoknál, de attól még az is valós szennyezés.

    • yoshida

      2017. január 10. kedd - 09:46

      #114049

      Gáz jóval tisztábban ég, mint a fa. hőszivattyú fogyasztását pedig meg lehet nyáron termelni napelemmel. Így kevesebb szennyező erőmű megy nyáron, mert mi tápláljuk az utcát a feleslegünkkel, télen cserébe igen, menniük kell az erőműveknek, de jobb szűrőket is lehet rakni a “kéményeikre”, illetve 6-8 hónappal kevesebbet mennek éves viszonylatban.

    • Kutasi Jenő

      2017. január 10. kedd - 11:58

      #114055

      Kedves Péter,

      Mivel a telek keskeny, sehol nincs annyira igazán jó helyen az a garázs. Egy két szintes házban biztos jobban megtalálná a helyét a garázs, de az meg máshol más problémákat vet fel… meg úgy sejtem itt a megengedett építménymagasság sem támogat ilyen törekvéseket.
      (((Az első bekezdést előbb tényleg csak sűrű zárójelek közé írtam, mert nem ismerem a körülményket, csak felmerült bennem, már kétszer láttam már olyat, hogy egy telek megöröklése volt tulajdonképpen az építkezés egyik kiváltó momentuma, és egyszerűen nem merült fel, hogy az adott telket el is lehet adni, és abból lehet venni esetleg máshol másmilyet. Nyilván ez nem általános dolog, de azokon a helyeken, ahol az ingatlanárak alacsonyak, ott egy rossz és egy jó adotságú telek között abszolút számokban viszonylag különbség, ami simán eltörpül az építkezés minden egyéb költsége mellett. )))
      Nem végeztem olyan irányú kutatást, hogy amikor egy Pest melletti szatelitfalut ellep a korom, akkor mennyi származik modern faelgázosító kazánból, és mennyi a szeméttel tüzelő sutyerákok népektől, de a legmodernebb faelgázosító kazán is sok szálló port enged a levegőbe, míg a gázkazán gyakorlatilag csak vizet és CO2-t, ami a levegőminőségre, egészségre nincs hatással. Lehet, hogy globálisan egy kazánnak nullás az ökolábnyoma, de lokálisan nagy koszt csinál.
      Csalogató, hogy a fa itt elvileg ingyen van… de pl egy fatároló nevű helységet a házban, azoknak a négyzetmétereknek is van beruházásoldalról komoly költségvonzata, amiket a farákások foglalnak majd el… Aztén az ingyen fát össze kell szedni, vágni, pakolászni, szárítani…
      Magyarországon ekezdte reneszánszát élni a fatüzelés, de az egész mögött van egy elég riasztó gondolat, legtöbb helyen szegény emberek egyszerűen arra bazírozva próbálnak meg okosítani a fűtésszámlán, hogy a fa olcsóbb, meg lehet okosba innen onnan szerezni, egy kazánt mg még épp ki bírnak valahogy fizetni, a hőszigetelés korszerűstését, ami igazán tudna segíteni, meg nem. És akkor marad ez. Egy korszerű házat kifűtünk, és melegvizet termelünk hozzá egy évben százezerből. És akkor Fűtésidényben minden nap bohóckodunk a kazánnak, hamuzink, fá pakolászunk, hogy megspóroljunk pár tízezret egy évben? Persze akkor az így megspórolt pénzből lehet egy collal nagyobb lapostévét venni, meg előfizetni a nagyobb UPC csomagra, ami ugye nem rezsi, hanem kényelem, és annak azért kijár… szerintem agyrém, hogy ezért a hőtermelőt illetően visszalépjünk a középkorba. Lehet, ahogy tovább csúszik le az ország, elkezdenek majd egyre többen ökrösszekérrel is járni, mert hát gazdaságosabb, mint az autó meg a bkv…
      Szilárd t. kazánnak biztosan kell valami komolyabb épített kémény, kondenzációs kazánnál ezt egy tetőn/falon kidugott műanyagcsővel meg szokták úszni az élelmesebbek. Ez önmagában már simán tudja kompenzálni a rettegett gáztervezés, gázbekötés költségét. (Már ha nem valami extrém helyen van a gázcsonk)…
      nade inkább a házról beszéljünk, mert most ez csak az én privát véleményem, távol álljon tőlem, hogy életvezetési tanácsokat akarjak adni…
      folyt köv….

    • Kutasi Jenő

      2017. január 10. kedd - 15:34

      #114064

      … tehát folytatás:
      vissza a házhoz. Elfogadván, hogy a garázs itt lesz, biztosan jót tenne, hogy egy kicsit összébb rázódjon a ház. (Ja, még a garázskapu: a világ tele van jól működő, 5-6-10 méter széles garázskapukkal, gyanítom, a konkrét gyártó konkrét termékével van a gond… Nekem már nem túl bizalomgerjesztő, ahol a műszaki specifikáció ilyen “mektuggyuk csinyáni akkorába’, de sztem emmá megnyekkenik majd, mer’ nemfogja megbírni…” megmondásokon alapszik… Egy korrekt terméknél meg kell legyen adva, hogy ekkorától-ekkoráig rendelhető, és ez mind egyformán jól működik… Ha nagyobb kell, arra ott van egy másik típus…)
      Ami aházat illeti, én megpróbálnám kicsit összébb rázni. A sarokablakoktól nem lesz jobban benapozott a szoba, azt a homlokzatot kb fél kettőtől direkt napfény fogja érni. A gyereke egyébként is délután tanulnak, lesz, hogy be is kell sötétsenek majd maguknak nyáron. Én biztosan egymás mellé rendezném a három szobát, a középső elforgatva, és a homlokzat is sokkal kultúráltabb lenne három szép ablakkal.. A nappali konyha étkezőt is gyúrnám még, nem biztos, hogy ez az L betűs beharapás a legjobb megoldás. Emberek általában valamiért fedett terasz mániásak, de esőben – lássuk be – ritkán szoktunk kiülni ebédelni… A keleti homlokzat déltől már bőven önárnyékos. Én valsóíznűleg oromfallal és ereszkinyúlásokkal, tetőtúlnyúlással játszanék első körben, hogy a téli benapozás és a nyári túlmelegedés elleni védelem is meglegyen, és a végén akár adódhatna egy igen kellemes arányú nyeregtetős tömeg ami rettentő hálás tud lenni.
      Nem vagyok abban sem biztos, hogy a fatárolónak a termikus burkon belül lenne e helye. Ha a ház egy picit rövidül a beharapások kiegyensítésének következtében, és a fatárárólót kitennénk (vagy akár megszüntetnénk, merthogy a gázkazán…), akár a garázs is távolabbra kerülhetne, ami egy nagyvonalúbb udvar kialakulását eredményezné (maga nyaktagként működő kapa-fűnyíró tárolót én biztosan nem hőszigeteléssel ellátott 30-as falazatból csinálnám, hanem kevesebből. Rosszat az sem tenne, ha kicsivel keskenyebb és hosszabb lenne, mert pakolni a hosszanti falak mentén fogunk max 90cm mélységben. Emiatt a sarokba pakolt ajtó sem annyira nyerő ötlet… Ez még az északi hálónál is visszatérő motívum, és ott ugyanúgy szerencsétlen, illetve csúnya is, hogy szekrény oldalának érkezünk neki…)

      • Péter az építtető

        2017. január 10. kedd - 21:26

        #114075

        Kedves Jenő,
        Én is szívesebben beszélek a házról, mint a fűtésről! 🙂
        A sarokablak ötletét egy már megépült házról “loptam”, ott meg voltak vele elégedve. A leendő szomszédon szobaablakai az utcára néznek, és állítása szerint sötétek a szobái, igaz csak alvásra használják :), de a nyári kánikulán kívül nem veszik hasznát ennek az elrendezésnek.
        A tervezés legelején mi is úgy indultunk neki, hogy a 3 szoba majd egymás mellé kerül, viszont mivel a telek keskeny, így nem nagyon tudtuk a bejáratot normálisan elhelyezni. Ha az épület oldalsíkjára tettük a bejárati ajtót, akkor nem nagyon volt meg az előírt oldalhatár a bejárat előtti kis előtető miatt. Ha kicsit besüllyesztettük az épületbe a bejáratot és a ház tetőszerkezete fedte, akkor pedig olyan kis eldugott bejárat jött létre ami egyáltalán nem tetszett.
        A fedett terasz egy kis magyarázatra szorul, hogy érthetőbb legyen hogy miért kértük így. Egyrészről nem az esőtől félünk, hanem inkább a napsütéstől. Egyik vendéget sem szeretnénk majd kiültetni egy nyári kerti partinál a napra, napernyővel pedig nem szeretnénk az egész teraszt körülvenni. A fő ok a teraszfedésre viszont az, hogy a háztartásiban lévő padlásfeljárón kívül szerettünk volna egy kívülről is megközelíthető padlásfeljárót. Ez úgy került kialakításra, hogy a fedett terasz felett nem készül vízszintes födém, a fedélszerkezet látszó szarufákkal készül és a padlás a teraszfalaknál kerül függőlegesen lezárásra és ebbe a falba kerül beépítésre egy ajtó. Máshogy sehogy nem tudtunk megoldani ezt a “padlásfeljárót”. Általában faluhelyen viszont mindig akad valami ( gyerekcsúszda, napozóágy, mobil kerti medence, stb…) amit el kell tudni rakni valahova 🙂 és ezek felhordására a lehajtható padlásfeljáró nem megfelelő.
        Az első terveken, amíg a helyiségek elhelyezésén és méretén ment az egyeztetés, addig a kazánház töltötte be az összekötő szerepet a ház és a garázs között. Miután kialakultak a méretek és a “barkácssaroknak” is helyet kellett találni, jött az ötlet a külön tárolóról. A kazánhelyiség pedig a lakásban maradt, hogy egy dupla kéménybe kerülhessen a vegyes kazán és a nappaliba vésztartaléknak tervezett kandalló füstkivezetése, és a fűtés gépészet is könnyebben kialakítható.

        • Kutasi Jenő

          2017. január 11. szerda - 11:23

          #114082

          Bocsánat, közben visszaolvastam amit írtam, és átom ám hogy ahogy sebtében forgattam a rajzot össze vissza, meg írtam a mondókát, teljesen össze-vissza kevertem hogy merre is áll a ház, mi van kelet, és mi nyugat felé 🙂 … húdeciki. Így máris értem a dolgokat… 🙂 Az északi szobát így tényleg csak rövid ideig éri direkt napfény, kora délelőtt.
          Az másik kettőbern a sarokablak biztos fog ezen javítani, télen lesz ennek inkább jelentősége

        • Szabóbácsi

          2017. január 11. szerda - 16:02

          #114087

          Jó a fedett terasz, ott lehet hagyni a kertibútort is. Csak el is férjen!

  • Roland9

    2017. január 10. kedd - 09:59

    #114050

    Tisztelt építtető!
    Ne hagyja magát eltántorítani a vegyestüzelésű kazán használatától ! Egy fenti vélemény szerint szerint kultúrember hőszivattyúval fűt. Ez egy kicsit sarkos és nem túl széles látókörre vall. Egy falusi életformába + alacsony energiás falusi házba (minta amilyen az Öné is lesz) abszolút illik a fatüzelés. Én egy passzív ház hőigényű házat fűtök fele, éves fafogyasztásunk (fűtés + melegvíz) kb.: 15 mázsa volt az első évben, amit a kertben néhány akácfa fedez. A rendszer teljes áramszünetben is tökéletesen működik.
    És hogy melyik hagy nagyobb ökológiai lábnyomot? Ha tágabb látókörrel nézzük, persze, hogy a hőszivattyú. A fatüzelés megújuló, a hőszivattyú áramigénye Magyarországon jelenleg nem. Az, hogy az legyen napelemek + nyári hőtermelés téli átmentése azaz komoly hálózat, vagy akkumulátor technika vagy szélerőmű parkok kellenek. Erről nem igazán szeretnek beszélni, de áramtárolás környezet-terhelése komolyabb mint a vegyestüzelésű kazáné. A hőszivattyú mellett az szólhat hogy a terhelés nem helyben keletkezik. És akkor még a két rendszer költségeiről, karbantartásigényéről nem is beszéltünk. Sok örömöt az új házhoz!

    • Kutasi Jenő

      2017. január 10. kedd - 12:10

      #114057

      Nem fűt feltétlenül hőszivattyúval, de ha nem muszáj, nem növeli a szmogot.
      Egy csendes Pest melletti alvóvárosban egy hideg téli napon simán szmog van, amit ezek a kazánok dobnak össze.
      Érdekes a dízelautót megcsippeltető gyíkokat konkrétan közmegvetés sújtja. Pedig ugyanakkor fogyasztással sokkal nagyobbat gyorsul úgy a dízel Golf, cserébe koromfelhőt pöffent ki gázadásra, de hát az elszáll ugye, szétoszlik, megszűnik, nincs, különbenis sütőolajjal tankolják, meg biodízellel, ami gyakorlatilag 100% megújuló…

    • Kutasi Jenő

      2017. január 10. kedd - 17:49

      #114072

      épp most jutott eszébe erről írni az indexnek is:
      http://index.hu/tudomany/2017/01/10/futes_hideg_szmog_levego/

  • Szabóbácsi

    2017. január 10. kedd - 12:23

    #114058

    A garázs nagyon jó helyen van! A burkolt kertterület mint egy terasz nagyon jól használható, elvégre az nem közút. Akár kertipartyra is. Vagy gyerekeknek ott biciklizni.
    A ház azonban túlbonyolított. Feleslegesen nagy közlekedők, sötét, belső étkező. ezt nem lehet kijavítani utólagos patkolásokkal, csakis újragondolással.
    Meggondolandó hogy inkább a konyha/kamra legyen közelebb a garázshoz. Mindezt sokkal kevesebb ki-beugrásokkal, mert az csak arra jó hogy ugyanakkora alapterület lényegesen többe kerüljön és kifűteni is.
    A sarokablakokat hanyagolnám. Azok is csak drágák, ellenben rosszak. Lényegesen sötétebb lesz tőle a szoba.
    Nagyon ronda lehet a kert, szomszédság, ha a nappali berendezése mindennek hátat fordít. Ilyen kemény mínuszokban különben is nincs kellemesebb mint az ablakban ülni! 🙂
    Fűtés. A kis megtakarításhoz egy szobát alakít ki. Az maga 2-3millió plusz. Megéri? Padló és egyéb sugárzó fűtéshez a legrosszabb a vegyestüzelés a túl nagy hőmérsékleti különbség miatt. Meg hatalmas puffer kell, lehet bent koszolni.
    A házamban is bevált levegős hőszivattyút azért javaslom, mert akkor nem kell kéménnyel, gázzal, plusz számlával sem vacakolni. Meg valamelyest kisebb a rezsi is. Miklós oldalán is van egy érvütköztetés rész erről, vagy érdemes az index fórumon hőszivattyú topikban érdeklődni.
    Garázs. Túl szűkek a kanyarívek, rövid a hely 4m-nél hosszabb kocsi hátratolatáshoz. Kár lenne utólag módosítani.
    Javaslom az egész újragondolását, jóval egyszerűbben. Mindig az a nehezebb.
    Balról kezdve én ellenkező véleményen vagyok, tökéletes a garázs helye. Majd közlekedő, hátul kamra, aztán konyha, étkező. Az asztalt is ablak mögé, direktben, előtte terasszal.
    Utána nappali, előszoba, folyosó, hálók. A telekhatáron meg a mellékes helyiségek. A kamra is!

  • nakittti

    2017. január 12. csütörtök - 17:16

    #114119

    Szép dolog a látszólag olcsó és üzembiztos fa tüzelés.
    A kényelem és hatékonyság érdekében naaagy puferrel (2-3000 liter).

    Csakhát kell hozzá
    – kazánhelyiség
    – tüzelő tároló
    – kémény
    – kazán
    – puffer
    … és munka, munka, munka a fűtés.

    Ami nem tűnik soknak, aztán jön ki kezelje a fát, ki fűtsön?! kérdése.
    Főleg, ha idősebb és vagy elfoglaltabb lesz az emberfijja.

    Fával fűteni manapság ~2 milliós beruházás a “kazán” infrastruktúrába.
    Miközben vásárolt tűzifával 10-12 Ft/kWh áron lesz a meleg.
    Amiért még non-stop dolgozni is kell a fűtéssel…

    ——

    Egy másik másik lehetőség, hogy a “kazán” levegő-víz hőszivattyú lesz.
    Annyiból, sőt jóval kevesebből telepíthető, mint a fenti fa tüzelés infrastruktúrája.
    A levegő víz hőszivattyútól manapság elvárható az SCOP>=3 tudás.
    Azaz a fűtési kWh/3 mennyiségű árammal fűt.

    Most éppen ~24 Ft/kWh a H tarifás áram hozzá.
    Azaz 24/3=8 Ft/KWH áron készíti a meleget.

    Ami összemérhető vagy kevesebb a fa tüzelés árával.

    Miközben,
    – nem szennyezi helyben a vidéki-hegyi levegőt
    – nem kell a fával és a fűtéssel bajlódni, mert automata
    – jól passzol a kis hőmérsékletű, kellemes érzetű fal/plafon/padló fűtéshez.

    Felmerül a vész fűtés kérdése, ha se kémény, se kazán…

    Nos, egy jól hőszigetelt (nem extrém nagy) családi ház
    manapság 4-6 kW-al kifűthető még mínusz 15-20 fokban is.

    Ennyi meleget tud adni, akár egy alkoholt égető mini kandalló is a nappaliban.
    Pár napot ki lehet húzni vele… vész helyzetben.

    Vagy lehet egy 5 kW körülii aggregátort is rendszeresíteni tartalék áramforrásnak a vész napokra.
    Ami ellátja a házat árammal ….és egyúttal a fűtést is.

    —–

    Jómagam bizonyosan nem a fa/vegyes tüzelést választanám kazánnak.
    Hanem a levegő-víz hőszivattyút.

    Mitöbb!.
    HA a háznak elég -15 fokban max 4 kW körüli teljesítmény, mert JÓL hőszigetelt!
    Akkor még a vizes fűtésről is lemondanék …

    Nem kéne
    sem a padló/fal/plafon/radiátoros cucc a maga csöveivel, eszközeivel.
    sem kazán, kémény, helyiség, puffer, stb, stb.

    Az egész több milliós rendszer helyett egy olcsó elektromos fűtést csinálnék.
    (fűtőfilm, villanyradiátor alapon)

    Igaz, hogy ez ~24 Ft/kWh áron fűt.
    DE! az elmaradó milliós beruházások árából vagy 20-30 évig futja a többletre.
    Ami a tűzifa költség és az áram költség között van.

    A villanyfűtés pedig a kényelem csúcsa 🙂

    ———

    Mellesleg a levegő-víz hőszivattyú vagy a villanyfűtés
    áramigénye NAPÁRAMMAL is biztosítható, napelemekkel.

    A napáram manapság ~16 Ft/kWh önköltségi áron “készül”.
    Azaz
    – hőszivattyúval 16/3=5-6 Ft/kWh áron fűt
    – direktben villannyal pedig a 16 Ft/kWh áron

    Mégpedig 25-30 évre előre befagyasztva ezt az árat!

    *************

    Egy jól hőszigetelt ház esetén meglepően kevés kWh kell egy télen a fűtéshez.
    (140 m2-es ház esetén 5-6000 kWh/tél körül csak)

    E miatt érdemes átgondolni a “mivel is fűtsek kérdés”-t”.
    Hiszen csak 3-4-5 kW a mínusz 15-20 fokban is a szükséges kazán teljesítmény 🙂
    Átlagos téli időben pedig csak 1,5-2,0 kW… ami bakkfitty!

    Ezekhez a kis teljesítményekhez nem érdemes sok milliós fűtési rendszereket telepíteni.
    Hosszútávon (25-30 év) alighanem az olcsón telepíthető, egyszerű direkt
    villany fűtés a legkisebb TCO mutatójú megoldás és a legkényelmesebb is
    .
    A meleg vizet is legyártja egy olcsó villanybojler és kész…

    • Szabóbácsi

      2017. január 13. péntek - 09:55

      #114147

      Lájk. Tényleg ennyi.
      A tapasztalat annyiban eltér hogy egy négyszobás ház gyakorlati hőigénye inkább 6-10kW.
      A napelem plusz infrapanel is értelmes alternatíva. A leglényegesebb az az energia amit föl sem kell használni, tehát az intenzív hőszigetelés. Pl. a falon 20cm grafitos alatt bohóckodás.

    • Roland9

      2017. január 16. hétfő - 09:11

      #114190

      Azért túlzásokba ne essünk. 1500 l-s puffer egy alacsony energiás háznak már bőven kényelmes, de a nagyobb persze jobb.

      Aki nem szeret vagy nem tud a kazánnal foglalkozni ” bajlódni”, annak tényleg nem való, Nálunk mindenki imádja, legfőképpen a gyerekek. Heti 2 alkalommal kibírható és semikép nem mondanám non-stopnak

      Mifelénk a tüzifa ára: 7-8 Ft/kWh

      Beruházási költségek: a levegő-vizes hőszivattyú 15-20%-kal jön ki többe mint a vegyes rendszer. Csináltam már mind a kettőt. Hőszivattyú 1M (helység ennek is kell), kémény: 0,3M, kazán: 0,15M, puffer: 0,25M

      COP: Sajnos minél hidegebb van, ez az érték annál rosszabb, a levegő-vizes hőszivattyú pont akkor nem tud hatékonyan fűteni, amikor nagyon kéne. -10C-nál a COP gyakorlatilag 1. De ha tud olyan levegő-vizes hőszivattyút ami szezonálisan tudja a 3-s COP-t kérem ossza meg velem, engem is érdekelne. Az igazán hatékony víz-víz hőszívattyús rendszerek bekerülési költsége pedig kb. duplája a vegyes kazánénak.

      A hőszivattyú valóban nem szennyezi helyben a levegőt, mint ahogy egy száraz fával tüzelt passzív ház sem.
      Ha nem akarunk vele ” bajlódni a pufferbe tett vezérelt áramú fűtőpatronnal már automatizáltul is a rendszert.
      “Jól passzol a kis hőmérsékletű, kellemes érzetű fal/plafon/padló fűtéshez.” Igaz, minta ahogy a vegyeskazán + puffer is.

      Nos, egy jól hőszigetelt (nem extrém nagy) családi ház manapság 4-6 kW-al kifűthető még mínusz 15-20 fokban is.”
      Egy valóban jól szigetelt ház 1-2 KW-tal kifűthető (Én ilyenben lakom)

      Vészfűtés: bioetanol kandalló ára 100-500 E Ft, 5 kW körülii aggregátor: hát az már tényleg nem lesz olcsó.

      “HA a háznak elég -15 fokban max 4 kW körüli teljesítmény, mert JÓL hőszigetelt! Akkor még a vizes fűtésről is lemondanék … Nem kéne sem a padló/fal/plafon/radiátoros cucc a maga csöveivel, eszközeivel. sem kazán, kémény, helyiség, puffer, stb, stb. Az egész több milliós rendszer helyett egy olcsó elektromos fűtést csinálnék. (fűtőfilm, villanyradiátor alapon) Igaz, hogy ez ~24 Ft/kWh áron fűt. DE! az elmaradó milliós beruházások árából vagy 20-30 évig futja a többletre.
      Ami a tűzifa költség és az áram költség között van. A villanyfűtés pedig a kényelem csúcsa”
      Ebben egyetértek.

      Sajnos napelemmel a fűtés áramigénye nem biztosítható, csak a költsége, mivel télen nincs nap. A nyári termelése eladható, télen más termelésből visszavehető.

      “Mégpedig 25-30 évre előre befagyasztva ezt az árat!”
      Ismerve a politika teljes kiszámíthatatlanságát, a befagyasztásban nem hiszek, hamarosan piaci áron veszi majd át az áramszolgáltató az áramot, akkor pedig meg tetszik majd lepődni.

      “Egy jól hőszigetelt ház esetén meglepően kevés kWh kell egy télen a fűtéshez.
      (140 m2-es ház esetén 5-6000 kWh/tél körül csak)
      E miatt érdemes átgondolni a “mivel is fűtsek kérdés”-t”.
      Hiszen csak 3-4-5 kW a mínusz 15-20 fokban is a szükséges kazán teljesítmény ?
      Átlagos téli időben pedig csak 1,5-2,0 kW… ami bakkfitty!
      Ezekhez a kis teljesítményekhez nem érdemes sok milliós fűtési rendszereket telepíteni.
      Hosszútávon (25-30 év) alighanem az olcsón telepíthető, egyszerű direkt
      villany fűtés a legkisebb TCO mutatójú megoldás és a legkényelmesebb is:
      A meleg vizet is legyártja egy olcsó villanybojler és kész…”

      Ezekkel egyetértek.

  • András

    2017. január 17. kedd - 11:12

    #114203

    Roland rendszerét megsüvegelem, tényleg egy ötletes olcsó rendszer.
    De egy 150’000 Ft os vizes kazánnak a hatásfoka és a szennyezőanyag kibocsátása sose lesz jó.
    Akkor sem ha száraz fával tüzel. Sajnos. Persze még mindig sokkal jobb, mint ha vizes fával fűtene, vagy főleg szeméttel…

    Egy korszerű kályha vagy kandalló (lásd a pl. Nagy Zoli féle kályhás cikkett itt is, csak azok a kályhák 2m+kémény még fél milliótól indulnak) vagy egy lambda szondás fagáz kazán lehet magas hatásfokú és alacsony kibocsáltású egyszerre.
    De horror ára van azoknak is, és pl egy lambda szondás fagáz kazán karbantartási költsége is igen magas, nem csak a bekerülési ára.
    Még kandallókból van elérhető áron jó, kémény persze ehhez is ugyanúgy kell, és az csak lokálisan fűt, de ott nagyon, mert ha leszabályozod, az is kormol.
    Az összes folytonégő kandallóra vontakozik, hogy amíg a fagázok nem égnek el, addig a leszabályozással kormolnak. Ezt egyébként le is írják a leírásban érdemes megnézni.

    Szerettem volna én is jó fatüzelést, de annyira drága és tényleg van vele macera bőven, hogy végül én is a levegős hőszivattyúhoz jutottam, akkor nem kell napkollektor sem…
    Eddig januárban 2.65 a COP fűtésre, pedig elég karcos volt az idő.
    Meleg vízre 1.65, de ennek az az oka, hogy a legionella elleni felfűtést már a patron intézte, egyébként 2 körül csinál 50C-os HMV-t minuszokban is, itt majd a programozással lehet még javítani a dolgon.
    A tartóssága jó kérdés, ebben csak reményeim vannak, majd 10 év múlva visszatérünk rá.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TERV KRITIKA
Tervkritika 190 | norvég társasházi lakás

Tisztelt Koós Úr! Először is gratulálok az oldalához, rengeteg hasznos információt találni rajta, ami sokaknak segítségére lehet! Bárcsak hamarabb ráleltem volna, de talán még nem késő, eddig csak előleget fizettünk és a ház sincs még teljesen kész. 🙂 Jelenleg egy másfél szobás lakást bérlünk, amiben ketten még elfértünk, de mióta 1,5 éve megszületett a kisfiunk már nagyon […]

Tervkritika 190 | norvég társasházi lakás
2017. október 9. hétfő
TERV KRITIKA
Tervkritika 189 | lehetetlen telken nem túl szerencsés beépítés

Tisztelt Koós Úr!  Családi házunkat háromgyermekes családnak terveztettük. Betonfödémes lesz, hogy később – ha esetleg szükség lesz rá – emeletet húzhassunk rá könnyedén. Ennek megfelelően úgy terveztettük a házat, hogy a lépcsőnek legyen helye, mégpedig az addig gardróbként funkcionáló helyiség helyén. A szülői háló a bejárat mellett kapna helyet, onnan nyílna a szülői kis fürdő. […]

Tervkritika 189 | lehetetlen telken nem túl szerencsés beépítés
2017. július 22. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább