további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2017. január 18. szerda

MÉK szembe találta magát a saját árnyékával

gyermekrajz2

MÉK közlemény (2017. január 13.)

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2017.  január 1-én hatályba lépett változása értelmében a kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

A Magyar Építész Kamara a jogszabály-tervezet véleményezése során kérte a jogalkotót, hogy e szabályzatok megalkotására -átmeneti rendelkezések beiktatásával- a kamarák számára megfelelő felkészülési időt biztosítson, e javaslat azonban nem került elfogadásra. Az így előállt jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a Magyar Építész Kamara elnöksége soron következő, 2017. január 13-i elnökségi ülésén tárgyalja azon átmeneti kamarai rendelkezéseket, melyek megfelelő szabályozási környezetet biztosítanak a jövőben a szakmagyakorlók számára az új, Küldöttgyűlés által elfogadásra kerülő kamarai szabályzatok megalkotásáig.

 Az elnökség által a témában hozott határozatról a honlapon keresztül soron kívül tájékoztatjuk a tagságot.

1/2017. (01.13.) sz. MÉK elnökségi határozat

A MÉK Elnöksége 6 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett, az alábbi szakmai állásfoglalást hozza:

A 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet módosította – többek között –  a 191/ 2009. (IX.15.) sz. Korm. rendeletet, amely szerint 2017. I. 1-től hatályon kívül helyezte a 20. §-ával az eredeti rendelet 1. mellékletének II. pontját és kiegészítette a melléklet I. pontját – a 18. §-ával –  az alábbiak szerint: „7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.”

Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott.

(Szabályzat alkotására a kamarák országos küldött gyűlése jogosult!).

 

Ha valakinek ez esetleg nem lenne egyértelmű:

A rendelet az 1. melléklet II. a kivitelezési dokumentáció munkarészei című fejezetet eltörölte és az I. fejezetet az alábbi ponttal egészítette ki:

7.    A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

Csakhogy ez már szerepel ugyanezen I. fejezet 1. pontjában is. A kamara úgy tesz, mintha ez valami új kötelezettsége lenne, pedig nem.

[kiegészítés] Lestyán Mária hívta fel a figyelmemet erre a 2008-ban írt cikkemre, amiről már én is megfeledkeztem.

 

Minta dokumentáció | szabályzat, ami nincs

 

Nem elég, hogy a 191/2009-es rendelet közlönyváltozatában (vagyis a megjelenéskori változatában, amit a cikk írása óta hárman is megküldték, köszönet érte!!) megtalálható ugyanez, de megtaláltam a 290/2007. (X.31.) Korm. rendeletet is, ami a 191/2009-esnek volt az előd rendelete, és már abban is szerepelt (vagyis már 9,5 éve!) SZÓ SZERINT AZ ALÁBBI:

1./ melléklet

“(a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).”

Vagyis a Magyar Építész Kamara az elmúlt 9,5 évben bojkottálta/ellazsálta/elfelejtette, hogy ezt elkészítse és most szembejött vele a saját árnyéka, amitől megrémült és elkezdett vagdalkozni, miszerint “… Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott…”.

Mellesleg az MMK kidolgozta már a saját, ide vonatkozó szabályzatát, innen lehet letölteni.

 

Az pedig különösen aggályos, amikor egy kamara arra szólítja fel a tagjait,

“… Fentiek figyelembe vételével a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig  a 191/2009. (IX.15.) sz. kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos  1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék  a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan….”

hogy azért ne tartsák be az érvényes jogszabályt, mert a kamara még nem készült el egy kötelezettségével. A kamara mióta számít jogszabályalkotónak, hogy döntsön melyik kormányrendeletet kell betartani és melyiket nem? Ráadásul hiába hivatkozik egy már nem érvényes jogszabályra, attól még az 1. melléklet I. fejezet 1. pontjában 9,5 éve nincs változás.

Megáll az ész.

 

 

[kiegészítés 2017.01.19-én]

 

az egészben az a “legviccesebb”, hogy – megtaláltam az eredeti, 2008. januári MÉK tájékoztatót – miszerint:

“Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a Kormány rendelet 1.sz. melléklet I. pontjában, valamint az ÖTM rendelet 5. sz. mellékletének 11. pontjában említett kamarai szabályzat jelen pillanatban nem létezik, hatálybalépése esetén tagjainkat haladéktalanul értesítjük.

Évek óta kamaránk céljai között szerepel az engedélyezési és kivitelezési mintadokumentáció elkészítése, amely alapja lehet a rendeletben elõírt kamarai szabályzatnak. E hatalmas munka elkészítéséhez azonban mindezidáig nem sikerült anyagi fedezetet szereznünk annak ellenére, hogy pályázatot nyújtottunk be rá. A mintadokumentációk, illetve a kamarai szabályzatok elkészítéséig a korábbi rendelet, az építészeti-mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl szóló 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet léptékei az irányadók. Utolsó frissítés ( 2008. január 17. )”

Vagyis már 9 éve is az volt a javaslat, hogy inkább egy 11 évvel korábbi, 45/1997.(XII.29.) KTM rendeletet tartsunk be.

Már most tűkön ülök, hogy vajon mi lesz a 2026. januári MÉK közlemény tartalma…

 

 

 

191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv)

 

 

Hozzászólások (16): megnézem / hozzászólok

  • atus

    2017. január 19. csütörtök - 08:19

    …tegyük hozzá, hogy elég szürreális egy nem létező (megszünt) jogszabály helyre hivatkozni. Hogy lehet betartani, ami nincs?
    A másik érdekesség, hogy közben változott a 191/2009 korm. komlett 22. §-a is. 🙂

  • THI

    2017. január 19. csütörtök - 09:03

    A fő gond az, hogy alapvető fogalmi tévedés van. A 191-es 1. melléklet II. fejezete a “munkarészekre” vonatkozik, az új rendelet alapján a munkarészek felsorolása került törlésre. Ha a kamara erre a listára hivatkozik, mint “tartalmi” követelményekre, akkor érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy mi a tartalmi követelmény és mi a munkarész. Nem véletlen, hogy a mérnöki kamara szabályzatát – nekik van olyan – helyesen, tartalmi és formai szabályzatnak hívják.

  • volt építésügyes

    2017. január 19. csütörtök - 09:33

    Nem találok szavakat….:(

  • Varga Péter

    2017. január 20. péntek - 12:26

    Ezt nem értem: ha nem kell hatósági engedély, akkor arra helyzetre készített a MÉK törvény szerint egy ajánlást: mint a céheken belül egy kvázi szakmai minimum. (ez nem nehéz, többnyire családi házakról beszélünk…) Minden más esetben, ha hatósági engedély kell, annak tartalama törvényi szabályozás, a megvalósuláshoz szükséges további tervekről pedig azon kívül, hogy leghitelesebben az kellene a MÉKnek nyilatkozni: „a kollegák készítsenek megfelelő terveket, amiből az épületeket meg lehet valósítani.” Ugyanis ebbe a kategóriába tartozik a 301 nm-es családi háztól Paks 3-ig minden. Nem tudom magam elé képzelni azt a kamarai bizottságot, aki erről hitelesen tudna beszélni.

  • Üzemmérnök

    2017. január 23. hétfő - 12:05

    “ha tudnád, hogy a “kollégák” miféle papírokat neveznek terveknek, akkor szeretnéd visszaadni a diplomádat. szóval erre csak ne hivatkozzunk. amikor kiderült, hogy egy egyszerű családi házhoz is kell kiviteli terv, többen seppukut akartak végezni magukon.”
    Ez nagyon igaz.
    De merre tovább?
    Nem lenne egyszerűbb különbséget tenni az építési engedélyhez és a bejelentéshez tartozó kiviteli terv között? (Igaz, akkor egy hétvégi ház, egy garázs terve hová tartozna? Bár, szerintem ezek is nemsokára kikerülnek az engedélyezési eljárásból.)
    Nem lenne egyszerűbb 300 négyzetméteres épületméret (és ebbe minden rendeltetésű beletartozna) szerint különbséget tenni az engedélyezés és a bejelentés között? Egyúttal jogot és kötelességet adni minden hatóságnak, felügyeletnek, hogy a bejelentett tervről nyilatkozzanak/döntsenek, még ha csak hallgatással is.
    Ha már mindenért az építésztervező felel, akkor nem lehet rábízni, hogy eldöntse a tervek kimunkálásának mélységét, részletességét, a csatolandó tervlapok, számítások, leírások, szakági tervek szükségességét?
    Biztos, hogy szükségünk van a Kamarák “segítségére”, az általuk kidolgozott szabályzatra? A korábban elkészített/megvásárolt mintadokumentáció áttanulmányozása (számomra) teljesen hasztalan, egy forintot sem adtam volna érte. Hasonlót szeretnénk?

  • Üzemmérnök

    2017. január 23. hétfő - 14:29

    Nem látok összefüggést a tervdokumentáció formai és tartalmai követelményei és a tervező képességei, szakmai tudása között. Teljesen feleslegesnek tartok egy 6 x 4 méteres garázs megépítéséhez megkövetelni egy olyan kiviteli tervdokumentációt mely tartalmaz statikát is, mindazért, mert a falköz eléri, vagy néhány centiméterrel meghaladja az 5,4 métert. (Lásd Huszti István írását, a falközről, támaszközről vagy a meg sem említett elméleti támaszközről!) Vagy a tetőszerkezetről kiviteli tervet elvárni a 6,0 méteres talpszelem távolság miatt.
    A tervkritikában látható tervek nagy része nem attól rossz, mert a kamarai szabályzatnak éppen megfelelő dokumentáció szerint lett megrajzolva, hanem a tervezőjétől. A szabályzat szerintem nagyon jó kiindulás lenne, ha meg akarunk felelni a jogalkotó alapvető szándékának. A bürokráciát nem csak az építéshatóságoknál, az építésfelügyeleteknél kell csökkenteni, hanem a tervezőasztalokon is!
    Már előttem is többen megírták, hogy sokkal több munkát, energiát lehetne befektetni magába a tervezésbe, ha a jelenleg sok esetben feleslegesen megkövetelt dokumentumgyártást el lehetne hagyni.
    A kamarai szabályzat 3.1. pontjában foglaltakat jobban kihangsúlyoznám. Pl.: A kivitelezési dokumentációk minden munkarészet olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a BEJELENTÉSHEZ, a megértéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez…
    A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek ELHAGYHATÓK.
    Visszautalva a fentebb leírtakra, tartószerkezeti terv kell mert 5,5 méteres falközre szeretném a fafödémet és tetőszerkezeti kiviteli terv kell, mert 6,0 méterre van a talpszelemen?

  • […] MÉK szembe találta magát a saját árnyékával – koos.hu […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.