Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. február 7. kedd

A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 1. rész

Az egyszerű bejelentésű tervek tervtartalmi előírásait tartalmazó, 2016. június 14-től hatályos MMK-MÉK szabályzatot anno ízekre szedtük. Remélhető volt, hogy az egyszerű bejelentéssel foglalkozó – a szabályzat terjedelmét jelentősen meghaladó – most megjelent MÉK útmutató nagyobb gondossággal készült. Hát nem …

MÉK útmutató letöltése

Nem volt még időm átrágni magamat az egész anyagon, ezért egyelőre csak a kivitelezési tervdokumentációra vonatkozó megállapításokat  másoltam ki az útmutatóból:

16. oldal A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei tekintetében figyelembe veendőek a Magyar Építész Kamara, illetve Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatai is, melyekben foglalt díjszabások ajánlott jellegűek.

17. oldal A 155/2016 (VI.13.) Korm.r. I.sz. melléklete sorolja fel az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészeit

18. oldal A fenti munkarészek elkészítéséhez, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.

Tudom, magas labda lecsapni, hogy a MÉK a saját Útmutatójában egy olyan saját  szabályzatára hivatkozik, amit 9 éve nem volt képes elkészíteni.

Komolyabb gond, hogy a MÉK súlyosan félrevezeti a tervezőket és persze az építtetőket a tekintetben, hogy mikor és milyen kivitelezési tervdokumentációt kell elkészíteni. Miről is van szó?

***

Az egyszerű bejelentéssel épülő épületek kivitelezési tervdokumentációját a 155/2016.(VI.13) Korm. rendelet szabályozza oly módon, hogy az elkészítendő terveket a MÉK-MMK közös szabályzata alapján kell elkészíteni az “építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között”. Sajnálatosan azonban az Útmutató átsiklik afelett, hogy ez pontosan mit is jelent, pedig igencsak lényeges.

Ugyanerről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22.§-a így rendelkezik:

(1a)197 Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Viszont ugyanezen 22.§ (1) a-b) pontjai ezt tartalmazzák:

(Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető)

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,

b)195 az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében

(és itt számos, főképpen tartószerkezeti feltétel következik, többek között a legalább 540 cm fesztávolságú épület…stb)

Vagyis, ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület támaszköze legalább 540 cm (illetve a fenti b) alpontjai közül bármelyik megvalósul), akkor a 22.§ (1) -(3) bekezdése szerint TELJES KÖRŰ kiviteli tervet kell készíteni minden szakágban, vagyis a tartószerkezeten túl épületgépészeti és épületvillamossági szakágakban is. Ez már nem “rendszerterv”, hanem valódi szakági kiviteli terv tervlapokkal, számításokkal, műszaki leírással és költségvetési kiírással.

Bármilyen furcsa is, hogy miközben eltörölték a gépészeti és elektromos terveknél a teljesítmény alapú kötelezettséget a kiviteli tervek készítését illetően, jelenleg attól függ, hogy kell-e épületvillamossági terv, hogy pl. az épület tartalmaz-e “a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt” (22.§ (1) b-c) alpontjai…). Ha ezt valaki furcsának találja, forduljon az MMK-hoz. Ők remélhetőleg értik.

A szakágak kiviteli terveit a MMK külön szabályzata alapján, az építész szakág tervtartalmi és formai előírásait a MÉK el nem készített szabályzata figyelembe vételével kell meghatározni. 

A jogszabály nem formai, listalapon, hanem elvárások, követelményalapon az alábbiakban határozza meg – beleértve az építész terveket is – a kiviteli tervek tartalmát:

(2)198 A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,
b) helyzetét, méretét, mérettűrését,
c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
d) minőségi követelményeit,
e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

Ez pedig a legkevésbé sem az “egyszerűsített kiviteli terv” kategória.

Úgy vélem, ha már 40 valahány oldalt áldoztak egy ÚTMUTATÓ összeállítására, erről a cseppet sem mellékes, sokak számára nem ismert, de legalábbis félreértett “kormányrendelet keretei között” meghatározást illett volna kifejteni, mert ez súlyosan félrevezető mindenki számára. Amíg ez a szaktervezők számára többletmunkát, az építtetők számára komoly többletkiadást jelenthet.

 

Kérem a további hozzászólásokat ide, a cikk folytatásába írják :

 

A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 2. rész

 

 

kiviteli tervekről szóló írásaink

 

Hozzászólások (24): megnézem / hozzászólok

  • Balage

    2017. február 7. kedd - 19:12

    #114341

    Hát igen… ezt feszegeti a Miniszterelnökség is a https://www.e-epites.hu/sites/default/files/egyszeru_bejelentes_lakossagi_20160613.pdf lakossági tájékoztatójának 5-6-7 oldalain, meg erről irogattam én is az alábbi cikkhez írt hozzászólásaimban:
    http://koos.hu/2017/01/26/mik-az-en-valaszaim-az-egyszeru-bejelentessel-kapcsolatos-kerdesekre/

    Ezekből pedig az következik, hogy gyakorlatilag az összes egyszerű bejelentéses családi házra kell az összes szakágra kiterjedően teljes körű klasszikus (valódi, 191-es rendelet szerinti) kiviteli tervet készíteni. Ez teljesen új családi háznál véleményem szerint nagyon helyes, de egy meglévő falusi ház 10-12 m2-es bővítése esetén meghökkentően értelmetlen dolog lehet.
    Csak az a kérdés, hogy az Építtetők annak a tervezőnek hisznek-e, aki szerint kell valódi kiviteli terv, vagy annak, aki szerint nem kell.

  • Szabó Adrienn

    2017. február 7. kedd - 19:27

    #114342

    A 191/2009 rendelet 22. § (1) szerint: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
    a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. Az a) pont függetlennek tűnik a b)-től, így ez minden építési engedélyhez kötött építésre vonatkozik, akár túllépi az épület a 22. § (1) b) pontban felsorolt paramétereket, akár nem.

    Az üdülőépület építés (még) építési engedély köteles. Jól értelmezem, hogy most az engedélyezési terven kívül minden esetben komplett kiviteli terv kell egy üdülőépület megépítéséhez, legyen az bármilyen kis alapterületű és tartószerkezetileg egyszerű?

    • Tóth Szilveszter

      2017. február 7. kedd - 23:30

      #114344

      igen, helyesen értelmezed, minden olyan esetben, ahol engedélyezési tervet kell beadni, ott teljes körű kiviteli tervvel folytatódik a tervezés.

    • Balage

      2017. február 8. szerda - 09:00

      #114350

      Kedves Adrienn!

      Ha az Ön által írt értelmezést felhasználva megcserélem az a) és a b) pontokat, akkor a b) pont függetlenségének szemszögéből nézve az alábbi értelmezés jön ki:

      A 191/2009 rendelet 22. § (1) szerint: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
      b) “az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében”.
      A b) pont függetlennek tűnik az a)-tól, így ez minden építési engedélyhez nem kötött építésre vonatkozik.

      • Szabó Adrienn

        2017. február 8. szerda - 10:28

        #114352

        Valóban, a b) pont az az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységre vonatkozik.

  • Tóth Szilveszter

    2017. február 7. kedd - 23:38

    #114345

    Miklós! szerintem tévedsz. a 22(1) pontban a “nem engedélyes tevékenységek” rész nem vonatkozik az egyszerű bejelentésre. lehet így is érteni, de szerintem a költő eredetileg azt gondolta, hogy ezek a munkák csak a felújítás, átalakítás, amiket kivettek az engedélyezési körből, de ha érintik az adott tartószerkezeti szintet, akkor kiviteli terv köteles.
    plusz mivel a bejelentési terv neve is “kiviteli terv”, ezért nem sérül az sem, hogy ezen lakóépületeket kivitelezési dokumentációból építik fel. más kérdés, hogy ez a fogalom itt csak “nyerstészta”.
    (az útmutatót egyelőre nem olvastam, azt most még nem védeném így látatlanba 🙂 )

    ui.: a gyógyszerszakmában van olyan, hogy ha egy összetevő megváltozik, akkor az elnevezést is kötelező megváltoztatni – lehet a jogászoknak is kellene ilyen előírás, hogy azonos hangalakkal nem lehetne két különböző definíció ?

  • Endre

    2017. február 8. szerda - 08:09

    #114347

    Jobb, ha hozzászokunk az új időbeosztáshoz: tervezés és mérnöki munka 20%, jogászkodás 40%, nyelvészkedés 40%.

  • Szabóbácsi

    2017. február 8. szerda - 13:08

    #114358

    Tényleg szörnyű hogy a túlbonyolított, ennek ellenére slendrián megfogalmazások abszolút nem egyértelműek. És ezekért egyesek még pénzt is kapnak, ill. személyes felelősség nem terhel senkit mondjuk pl. a MÉK-ből.

    • Balage

      2017. február 8. szerda - 16:26

      #114363

      …a jelenkori “modern” világ egyik védjegye a foson való nihilista szörfözés képességének kiemelt jutalmazása…

  • Cser Eszter

    2017. február 9. csütörtök - 06:19

    #114368

    Most terveztem egy tetőcserét egyszerű bejelentéssel. Úgy döntöttem, hogy a rendszertervek sorba egy építész tervezői nyilatkozatot fogok feltölteni, hogy gépész és elektromos tervekre nem volt szükség, ugyanúgy nyilatkozni fogok arról, hogy kitűzési tervre sem volt szükség.
    Így ezekbe a sorokba is lesz valami feltöltve (a számítógépet csak az érdekli, hogy legyen oda feltöltve valami).

    • Tóth Szilveszter

      2017. február 9. csütörtök - 08:32

      #114370

      vajon egy “É” tervező jogosult nyilatkozni arról, hogy gépészetet, elektromost nem érint a tetőcsere?
      vajon a kémény? villámvédelem? ó mi lesz itt…. 🙁

      hányszor fogsz kimenni tervezői művezetni? vajon arra a négy felesleges alkalomra is igaz, hogy az érdemi infot nem tartalmazó munkarész elhagyható?

      ANTSZt megkérdezted, hogy ha dolgoznak a tetőn, jó lesz-e a wc a földszinten, vagy kell a tetőtérbe is? 😉

    • Bakos Géza

      2017. február 9. csütörtök - 17:46

      #114380

      Kedves Eszter !

      A témában kértem állásfoglalást az Elektronikus Építési Napló Ügyfélszolgálat-tól. Nem tudom, hogy Ön is innen kapta-e az ötletet, vagy csak megérezte, de teljesen egybevág a válasz az Ön által javasolt megoldással, idézem:
      “…Az e-építési napló alkalmazás az egyszerű bejelentések esetén a kötelező dokumentációk feltöltése során kizárólag azt vizsgálja, hogy minden dokumentumtípushoz tartozik-e feltöltött fájl. Amennyiben valamely munkarész az adott kivitelezési munka esetében nem releváns, javasoljuk, hogy dokumentumként egy erre vonatkozó nyilatkozatot vagy indoklást töltsön fel.”….
      Bingó…
      Az egyetlen “szépségpötty” az egészben, amely – felelősség áttolás tekintetében – úgy látszik, elterjedőben van (lásd NAV), az állásfoglalás zárósora:
      “Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevelünkben részletezettek a Lechner Nonprofit Kft. szakmai álláspontjának minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.”….

      Számomra is teljesen logikus a megoldás, a mai FUGA-online “webinárium”-on ugyanezt említette a kamarai alelnök is. Kérdés, hogy konkrét esetben majd az ügyeletes építésfelügyeleti illetékes is így fogja-e látni?…

  • A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 2. rész - koos.hu

    2017. február 9. csütörtök - 12:10

    #114373

    […] A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 1. rész […]

  • #114375

    […] ezt írtam az útmutató kritikája utáni egyik […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Miért is nem használható semmire sem a papír alapú földhivatali térkép?

Az építési hatóságok a legtöbbször ragaszkodnak a hivatalos földhivatali térképmásolathoz, miközben könnyen belátható, hogy egy lépték nélküli, nem vektorgrafikus térkép sem beazonosítható pontot, sem használható méretet sem tartalmaz. Nem lehet róla levenni telekszélességet, oldalhosszúságot, nem tudható, hogy a szomszéd milyen messze van a kerítésünktől. Sokan talán még emlékeznek, amikor a földhivataltól megkapott (nem) hivatalos térképmásolat […]

Miért is nem használható semmire sem a papír alapú földhivatali térkép?
2017. december 4. hétfő
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább