Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2017. február 24. péntek

A Nők Lapja Café úgy ad tanácsot a felújítóknak, hogy nem ismeri a jogszabályokat

nlcafe

időközben az nlcafé eltüntette a cikket az oldaláról,

itt azért olvasható 

***

Nézzük milyen “információkat” is ad egy nőkre szakosodott oldal a felújítóknak. Törören: HÜLYESÉGEKET, de mondhatnám az egészet akár rémhírkeltésnek is. A “tanácsok”

  • A rendelet értelmében szinte semmilyen építéssel összefüggő tevékenységet nem lehet önkényesen végezni, és bontani sem.
  • Az alapbírság építési engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett építés esetén 200 000 forint, a bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, illetve az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenységnél pedig 100 000 forint.
  • Ha az építési tevékenységet az idő alatt végezték, mikor az építési engedély még nem emelkedett jogerőre, vagy felfüggesztették, az alapbírság 50 000 forint.
  • Műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén 300 000 forint, helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén pedig 250 000 forint a bírság.
  • Ha valamire engedélyt adtak, de nem épült meg, akkor 100 000 forint az alapbírság, és 50 000 forint, ha a bontási tevékenységet anélkül végezték el, hogy a hatóság azt hivatalosan tudomásul vette volna.

először is vegyük az ölünkbe az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet:

1./ Kezdjük azzal, hogy épp most csökkennek IGEN JELENTŐSEN az engedély NÉLKÜL végezhető építési munkák, mi több az építési törvény kiszélesítette azon építési munkák körét, melyet házilagosan, szakirányú képzettség hiányában akár magunk is elvégezhetünk.

2./Továbbá a FELÚJÍTÁS (igen speciális eseteket leszámítva) sohasem volt építési engedély köteles, ergo meg sem bírságolhatnak emiatt.

3./ A cikk címe és felvezetése felújítást ás átalakítást említ. 2016. december 28. óta építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

1 Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

Vagyis ha csak nem kell bővíteni a házat (és itt nem csak családi házról esik szó, hanem minden épületről), akkor MÁR NEM KELL építési engedély belső átalakítás miatt, ergo ennek elmaradása nem okozhat bírságolást sem, vagyis a cikk állítása nem igaz. Ugyanakkor illett volna beleírni a cikkbe, hogy már meglévő lakóépületnél sincs építési engedély (az új lakóépület – ebbe beleértve akár egy 100 lakásos társasházat is – építéséhez és meglévők bővítéséhez un. egyszerű bejelentés szükséges).

4./ A cikk azt  sugallja, hogy ha pl. megterveztetem a tetőterem beépítését (ami bővítésnek minősül), kapok rá engedélyt, de ha nem építem, meg, megbírságolnának. Ez nyilvánvalóan nem így van.

Olyan jogszabály és olyan bírságolás nincs, ami arra vonatkozna, hogy ha valaki nem építi meg, amire engedélyt kapott, akkor pusztán ezért megbírságolnák. Olyan viszont van, hogy

“d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint,”

de ez mást jelent, mint amiről a cikk ír.

5./ A bontások esetében már 2016 júniusában megszűnt a tudomásulvételi eljárás, így a “50.00 Ft bírság, ha a bontási tevékenységet anélkül végezték el, hogy a hatóság azt hivatalosan tudomásul vette volna” megjegyzés nem igaz.

Bontások esetében eljárásként csak a bontási engedély maradt, viszont azt csak az alábbi, eléggé speciális esetekben szükséges megkérni:

(1) Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Hasznos lett volna a cikkben kitérni arra, hogy bár számos esetben megszűnt az engedélyezés vagy éppen a tudomásul vételi eljárás, de  egyéb jogszabályoknak továbbra is meg kell felelni, mert ha valaki pl. a kötelező kiviteli tervek készítésére vonatkozó szabályokat megszegi, ugyanúgy bírságra számíthat.

Az efféle jogszabályoknak pont az a jellegzetességük, hogy sokszor bonyolult összefüggésben tekinthetőek érvényesnek, vagy éppen kivételnek. Ebből következően nem lehet egy jogszabályból random kimásolni egy sort, hogy hűha mekkora bírságot kaphat valaki, csak éppen az összefüggéseit nem tárja fel.

A cikk bombasztikus hírekkel kábít. Miközben az írás a szerző teljes tájékozatlanságáról árulkodik, eközben jelentősen félreinformálja az olvasóit.

A találatért köszönet D. Gábornak!

 

 

245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírságról

 

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

 

312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról

 

 

Hozzászólások (11): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Stuksza Attila

    2017. február 25. szombat - 10:52

    #114505

    A 4/ bekezdést azért kiegészíteném.

    Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
    (2)230 Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.
    (3)231 Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet,
    a) új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
    b) meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,
    és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.
    (4)232 A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
    Az Étv. 33/A. § (4) bekezdése szerint a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület felépítését igazoló hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (4) bek., 1. számú melléklet].
    A B
    1. A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
    2. 0–3 díjmentes
    3. 3–4 200 000 forint
    4. 4–5 400 000 forint
    5. 5–6 600 000 forint
    6. 6–7 800 000 forint
    7. 7–8 1 000 000 forint
    8. 8–9 1 200 000 forint
    9. 9–10 1 400 000 forint
    Látható, hogy a hatósági bizonyítvány 3 éven belüli befejezés esetén ingyenes, de azt követően évente 200.000 forinttal nő a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj.

    Tehát azért van büntetés, ha lassan építkezem!

  • Avatar

    Domokos Gábor

    2017. február 25. szombat - 17:51

    #114509

    Az azért biztató, hogy törölt cikk szerkesztőségében figyelmeznek erre a fórumra!

  • Avatar

    Teljesen laikus

    2017. március 3. péntek - 12:16

    #114530

    Tisztelet az Uraknak!

    Érdeklődnék, hogy amennyiben egy 20nm bruttó alapterületű, betonlapokon álló, tehát “mobil” műhelyet szeretnék építeni, van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem, vagy gond nélkül megépíthetem a hátsó kertben, ahol senkit nem zavar? Amennyiben be kell jelenteni, annak milyen átfutási ideje és költsége lehet?

    Olvastam olyat építmény jogi meghatározásaként, hogy “minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás”. Ennek bőven nem esne hatálya alá a “doboz”. Változtat ez jogilag bármin is?

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2017. március 3. péntek - 13:13

      #114531

      tisztelt Laikus! 312/2012 jogszabályt kell átolvasnia, amiben ezt találja majd: “Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek: 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot”
      az ön által leírt dolog egy helyiséget tartalmazó új melléképület, mely ha 100 napnál tovább fennmarad, akkor nem ideiglenes. ez esetben szerintem igaz rá a fenti kitétel, tehát nem kell hozzá építési engedély. Bejelentés sem, mivel nem lakóépület.
      Valószínű viszont, hogy teljes körű kiviteli tervdokumentáció kell hozzá – akármennyire is röhejesnek hangzik – amennyiben az a 20m2 úgy jön össze, hogy 540cm-nél nagyobb fesztáv alakul ki vagy 3 méternél magasabb a fal (kb a belmagasság). ezt szerintem el lehet kerülni.

      érdemes viszont legalább egy skiccet készíteni a tervezett dologról kb négyzetrácsos papíron, telekhatároktól való távolsággal és bemenni a hatósághoz, hogy minden szabályt betart-e, lehet-e ott, ahova tervezi stb…

    • Avatar

      Teljesen laikus

      2017. március 3. péntek - 21:28

      #114538

      Köszönöm a válaszokat!

      Igazából skicceknél már egy kicsit tovább mentem, digitálisan majd minden meg van tervezve, a gerendarács alapoktól a falszerkezet favázán át a várható költségekig, az épület tömege kiszámolva a betonlapokat várhatóan érő nyomás meghatározása végett, ráadásul egy 1:18 méretű makett is készült: https://www.dropbox.com/sc/4ay3w384lqwjb7z/AADUe_jiE4rYGv-m7C21nUbza

      Az alapterület külső éleken 5x4m (tehát bruttó 20nm), a tető legmagasabb pontja a jobbelső saroknál 3,6m, térfogat bruttó 64,6m3. A maketthez képest eltérés lesz valószínűleg egy a ferde gerinccel párhuzamosan kivezetett, háromszögletű előtető, amely a nyári hónapok legmelegebb nappali óráiban árnyékolná a fronton található két ferde ablakot. Majdhogynem “passzívműhely” lenne… 🙂

      Jelenleg a metszeteken és egyéb részletrajzokon dolgozom, nem is annyira a hatósági dolgok miatt, inkább mert nem saját területen épülne, hanem após-jelölték telkének végében, ahol jelenleg párommal mi is élünk. Ők még megvétózhatják sajnos, és e tekintetben tőlük egyelőre minden hatóságnál jobban tartok. :))

      Összefoglalva, még csak bejelentenem sem kell elvileg hivatalosan, legfeljebb csak bemenni a tervekkel, és megkérdezni, hogy “így és így oké lenne-e”? Ilyenkor megtilthatják? Rám szállnak? Stb…? Azt sem szeretném, ha jóakaró szomszéd szemét szúrná. (Ezért is a modern forma, így talán a szemnek is kellemesebb lenne, mint egy sima csapott tetejű hasáb, kivitelezésben, költségben ugyanannyi, max több faragási munka lesz az illesztékekkel… mögöttünk pedig a kerületi NAV hivatal a kertszomszéd, azért is van arra lecsapva a tető, nehogy árnyékot vessünk oda véletlen 🙂 ) Vállalkozást egyelőre nem tervezek, hobbi célokra készülne.

  • Avatar

    egyszeri felújító

    2017. március 16. csütörtök - 10:18

    #114698

    Lenne egy kérdésem a fentiekkel kapcsolatban, mert laikusként abszolút nem tudok kiigazodni a helyzeten. Egy egyszintes családi ház (70nm) külső-belső felújítása során ablakcserét tervezünk. Az ablakcsere során úgy tűnik áthidalót kell beépítenünk az utcai homlokzatra (tartófal). Ezzel kapcsolatban lenne bármilyen adminisztatív kötelezettségünk?
    (1940-es években készült belső redőnytokos, kapcsolt gerébtokos fa ablakok cseréjéről van szó, ami felett nincs külön, rendes áthidaló. ) Az ablak mérete lényegében nem változna, de korábban úgy tudom, ha statikai elemet érintett a véltoztatás akkor kellett engedély. Mi ezzel a helyzet most? (Bp. XV. kerület)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ÉPÍTÉSI JOG
482/2016 | változott a hatósági eljárásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet

a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, ezek közül az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról rendelkező 312/2012. (XI.8.) rendeletet is Mivel az érintett rendelet korábbi módosításairól már korábban írtunk, az egységes kezelhetőség miatt a változásokat is e korábbi írásban részletezzük. Kattints a következőre, ha […]

482/2016 | változott a hatósági eljárásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
2017. január 10. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai

A Kormány 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról Ismét egy un. saláta rendelettel módosították az építőipart érintő jogszabályok  jelentős részét. A korábban várt, sokkal átfogóbb és mélyebb változások helyett kevesebb lett a változtatás, azok nagyobb része is az egyszerű bejelentés, mint új fogalom okozta koherencia zavarok kiküszöbölését szolgálják. Azt látni összeségében, […]

156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai
2016. június 14. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások