további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2017. március 15. szerda

Fogalommeghatározások | álmennyezet

fotó: http://www.almennyezet-tudastar.hu/25-blog/61-hangfogo-avagy-az-akusztikai-almennyezet

Egy most induló sorozat keretében építéssel kapcsolatos fogalmak közösségi, szakmai tisztázására teszünk kísérletet. Minderre azért van szükség, mert a fogalmaink, amelyeken jogszabályok alapulnak, nem minden esetben egyértelműek, több esetben pontatlanok vagy éppen félrevezetőek.

Kifejezetten szakmai együttgondolkodást szeretnénk, mert ha eredményesen alakulnának a nagyító alá vett meghatározások, akkor azt terveink szerint a jogszabályalkotó figyelmébe ajánlanánk.

álmennyezet

Az álmennyezet, mint építési jogi fogalom kapcsán induljunk ki az OTÉK fogalomtárából:

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amelyet födémre vagy fedélszerkezetre rögzítenek.

Ahhoz hogy pontosítsuk a fenti meghatározást, ismerni kell az álmennyezetek típusait, rögzítésük módját:

  1. adott helyiségen belül valaminek az eltakarására szolgál (épületgépészeti csövek, berendezések, világítás, többféle belmagasság egységesítése…)
  2. valami ellen védelmet biztosít (hőszigetelés, tűzvédelem)
  3. technológia követelmény (pl. tisztatér technológiánál vagy pl. az akusztikai elvárás egy stúdióban)
  4. csökkenti a nagy belmagasságot vagy éppen belsőépítészeti szerepe lehet

az álmennyezet működése, szerkezeti megoldásai kapcsán érdemes az alábbiakat is elovasni:

Mindez azért fontos, mert az álmennyezet – a fogalommeghatározással ellentétben – nem feltétlenül a födémhez csatlakozik. Az un. feszített álmennyezetek az oldalfalakon lévő sínekhez vannak rögzítve, az un. önhordó álmennyezetek pedig a falakra vannak ráterhelve, ergo ezeknek a falaknak ezt a terhet el kell tudni hordaniuk.

Az álmennyezet meghatározása szempontjából fontos azt is rögzíteni, hogy a belső tér használata szempontjából kihatással lehet pl. a “belmagasság” fogalom meghatározásához. A használat, a légtér szempontjából számos esetben csak az álmennyezet alatti teret lenne szabad figyelembe venni. Különösen fontos kritérium lehet, hogy az álmennyezet a helyiség teljes területén megtalálható vagy csak bizonyos (pl. belsőépítészetileg fontos) helyeken. A nem egybefüggő és nem a teljes helyiséget lefedő álmennyezetek esetében a az adott helyiség légterének a lezárásáról nem beszélhetünk.

az álmennyezet Tóth Szilveszter által javasolt fogalommeghatározása:

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely az épített tér eredeti légterét egy épített térre és egy vagy több afölötti térre osztja
6.b optikai álmennyezet: ugyanaz, mint az álmennyezet, de az épített tér eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.

Várnám a javaslatokat, észrevételeket!

 

fogalommeghatározással kapcsolatos írásaink

 

Hozzászólások (18): megnézem / hozzászólok

  • bélabá

    2017. március 15. szerda - 10:33

    “teherhordó” helyett esetleg a “tartószerkezet” szó használata?
    mivel az álmennyezet teherhordó bizonyos szempontból…önsúly, ráfüggesztett elemek, lámpák, technikai berendezések…stb.

    • Tóth Szilveszter

      2017. március 15. szerda - 13:43

      az önsúlyát szinte minden hordja, még a medencében lévő víz is… attól valami nem lesz teherhordó, hogy önmagát hordania kell. Amúgy viszont fontos dologra világítottál rá, mert az álmennyezet előtt a teherhordó szerkezet definíciójára is kell legalább egy előzetes koncepciót adni:
      számomra a teherhordó szerkezet és a tartószerkezet szinonimáknak tűnnek és valami olyasmit takar, hogy az a szerkezet, ami más szerkezetek terheit is viseli. azaz önmagában nem bontható el.
      az az álmennyezet, amire lámpákat tettek, az egyben a lámpákkal együtt álmennyezet szerintem, így egyben elbontható. (a válaszfal sem lesz teherhordó fal, mert egy falikart ráfúrok)
      ha viszont ráterhelek egy átmenő szellőzőcsövet, akkor nekem az már osztófödém.

  • Tóth Szilveszter

    2017. március 15. szerda - 13:52

    6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét egy helyiségre és egy vagy több helyiség feletti térre osztja.
    6.b optikai álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.
    és akkor itt az álpadlót is definiálhatjuk: nem teherhordó,de járófelülettel rendelkező térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét egy helyiségre és egy vagy több helyiség alatti térre osztja.

    plusz ha ez átmegy, akkor elvben létezhet álfal is, ahol az alatta-felette az mellette szóra cserélődik.

    • Tóth Szilveszter

      2017. március 15. szerda - 13:58

      külön indokolnám:
      1: szerintem teljesen felesleges a rögzítési technológiákat felsorolni, nincsen jelentősége a fogalom szempontjából. oszlopokon is állhatna akár, mint egy teljes szoba méretű beépített baldachin.
      2: a belmagasságos résszel sem értek egyet, de nem ezért hagynám ki: ha ez igaz is volna, akkor se az álmennyezetnél van a helye, hanem a belmagasságnál kell részletezni, hogy mikor számoljuk bele az álmennyezet feletti teret és mikor nem.

      így maradt csak annyi, hogy szerintem csak egyszerűen azt kéne írni, hogy “vízszintes szerkezet, ami nem födém” (bár ez a födém szó sincsen definiálva 😉 )

    • Tóth Szilveszter

      2017. március 15. szerda - 14:02

      így újraolvasva azon kell még vasalni, hogy eszerint a mondat szerint csak helyiségben létezhetne álmennyezet, épületszerkezetekkel részben vagy egészben közrefogott terekben viszont nem. szóval a helyiség szót kell kicserélni “érekt”-re.

  • Varga Péter

    2017. március 17. péntek - 18:56

    Szerintem az álmennyezetet, falburkolatot, szerelt válaszfalakat, álpadlót, beépített bútort egy fogalomba kellene foglalni. „Olyan szerkezetek, melynek elbontása nem változtatja meg a helyiség tartószerkezetekkel lehatárolt méreteit. Így ezeket a szerkezeteket az számított alapterület, belmagasság számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
    Mivel ezek a szerkezetek belsőépítészeti eszközök, pl. a 199 cm-re rakott álmennyezet elbontásával sem keletkezhetne helyiség. Egy szerelt válaszfal elbontásával sem változna meg a társasház tulajdoni hányada…

    • Tóth Szilveszter

      2017. március 18. szombat - 01:49

      van létjogosultsága egy gyűjtőfogalomnak, de ettől még meg kell különböztetni a bútort az álmennyezettől, amennyiben valamilyen kritériumot elő akarunk írni csak az egyikre. a másik bejegyzésemben említett égve csepegés egy fontos tiltásnak tűnik, de csak álemennyezetek esetében. már álpadlóra sem tuti, hogy elő kellene írni,de másokat meg álpadlóra kéne. bútorra meg tuti nem, így szükségszerű, hogy legyen külön definíciója ezeknek a szerkezeteknek.
      szerelt válaszfal – miért lenne más egy szerelt válaszfal, mint egy falazott? azt ugyanúgy el lehet bontani, csak többet kell takarítani utána. és ugyanúgy nem szabadna, hogy megváltozzon a társasházi tulajdoni hányad emiatt.

      álmennyezetet nem lehet figyelmen kívül hagyni a belmagasság számításánál, mert abból az lesz, hogy az irodaház folyosója 180cm magas lesz és felette mennek majd a gépészeti vezetékek, a számítás szerint meg 270cm a belmagasság, csak hát le kell hajolni, mert vannak a belmagasságot nem csökkentő, de belógó dolgok?
      nem, a belmagasságnak azt a teret kell tekinteni, amit egy lézeres mérő mérne az adott ponton.

      • Varga Péter

        2017. március 18. szombat - 21:35

        A szerelt/vagy falazott válaszfal különbségtétele valóban mindegy, mert szerintem a tartószerkezetekig kellene kiterjeszteni a helyiségek méretét.
        Azt pedig nem értem, hogy az álmennyezet fogalmához miért akarod kötni a belmagasságot? Azt nem az álmennyezet fogalmában kell definiálni, hanem a belmagasságnál/szabad belmagasságnál.
        (a helyiség belmagassága /tartószerkezetig mért mért mérete és a szabad belmagasság közötti különbség fontos. A szabad belmagasság csak a használathoz/használati módhoz kötődő fogalom) Ugyanígy a beépített/szerelt anyagok megfelelősége is csak funkcióhoz kapcsolódhat.

  • Pető János

    2017. május 11. csütörtök - 23:40

    15. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.