további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2017. április 29. szombat

Változnak a kamarai szabályzatok

Májusban lesz a Magyar Építész Kamara következő küldöttgyűlése és ennek apropóján a MÉK honlapján már olvashatóak az egyes tervezett előterjesztések.

  1. Szabályzat tervezet a kiviteli terv fogalmának és tartalmának meghatározására

Ez az a szabályzat, amit a számos korábbi kormányhatározat úgy határozott meg, hogy ezt a kamarának kell kidolgozni. Nos közel 20 év után mostanra sikerült összerakni ezt a 17 oldalas szabályzatot. A fenti linkre kattintva mindenki elolvashatja, de szeretném megjegyezni, hogy sok újdonságra nem kell számítani, főleg, hogy hasonlóak olvashatóak benne:

“A kivitelezési dokumentációban az elvárt műszaki teljesítmények alapján kell a beépítésre kerülő építési termékeket meghatározni. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéshez elegendő információt kell tartalmaznia. A kivitelezési dokumentációban azon teljesítmény értékeket kell meghatározni, amelyek az adott termék és beépítési szituáció szempontjából mérvadóak. “

“3.3. A kiviteli tervhez tervezői nyilatkozatot kell mellékelni. A tervezői nyilatkozatban (a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően) a felelős tervező kinyilvánítja (tervezők kinyilvánítják), hogy: • az általa (általuk) készített kivitelezési dokumentáció megfelel az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározottaknak, mert abban érvényre jutnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények; “

A szabályzat arra nem terjed ki, hogy pl. a követelményértékeket miképpen kell meghatározni a Magyar Szabvány vagy más EU- s szabvány alapján. További megjegyzésem az előzővel függ össze. fontos lenne mielőbb tisztázni, hogy pontosan mit értünk TARTALMI és mit FORMAI előírásokon. Nem mindegy ugyanis, hogy azt soroljuk fel, milyen terveket kell tartalmaznia egy tervnek, vagy pontosan milyen műszaki szempontoknak kell megfelelnie. Mindkettő tartalom.

2. Az egyszerű bejelentéséhez kötött építési tevékenységhez szükséges kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeiről szóló szabályzat módosításának javaslata

A szabályzat módosítására azért volt szükség, mert egyrészt megszűnt a 300 m2-es felső korlát, másrészt az átalakítások is belekerültek az egyszerű bejelentés hatálya alá.

3. A MÉK Etikai-fegyelmi szabályzata módosításának javaslata 

A módosuló szabályzatok közül kétségkívül itt található a legtöbb változás, nem is sorolom fel, szerencsére a tervezetben sárgával ki is emelték az újonnan belekerülő részeket. Kiemelendőek azok a részek, ahol a jogosulatlan tervezés következményeit szabályozzák. Olvashatóak benne viszont olyan bekezdések is, amik a véleményem szerint felvethetik akár jogszerütlenséget is:

“A kamarai tag a szerződéskötés és feladatának ellátása során köteles tájékoztatni megrendelőjét, amennyiben annak utasítása, harmadik személy (különösen szomszédos ingatlanok tulajdonosai) érdekeit sérti vagy érintheti. Ennek során alternatív javaslatot kell tennie olyan műszaki megoldásra, amely ezt az esetleges hátrányt kiküszöböli, vagy a lehetséges minimális mértékűre csökkenti. Amennyiben megrendelője ragaszkodik korábbi utasításának végrehajtásához, ezt a tényt mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvben, vagy a szerződés módosításában rögzíteni kell.”

ez azért tűnik aggályosnak, mert ezt az OTÉK 50.§ (2) a) pontja kifejezetten tiltja:

a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

A kamara – a korábbiaktól eltérően – etikai vétségnek tekinti az alábbiakat:

“Etikai vétséget követ el az építésztervező, ha tudatosan jogszabályi tartalomtól eltérő engedélyezési tervdokumentációt tölt fel az ÉTDR-be (vagy feltöltésre átad) vagy annak tartalma eltér a megrendelő által aláírt jóváhagyási tervtől. “

A 10. §-ban külön lett szabályozva az egyszerű bejelentése épület kapcsán elvárt közreműködés. Immáron szabályozza lett, ha az épület tervezője nem egyezik meg a tervezői művezető személyével.

“(2) Az építészeti-műszaki terveket készítő természetes személy, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég (építészeti műszaki tervező) a tervezői művezetést személyesen köteles ellátni és ennek során az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tenni. Ez alól kivételt jelent, ha olyan a Ptk-ban szabályozott elháríthatatlan ok következik be, amely lehetetlenné teszi a tervezői művezetés személyes ellátását. Ez esetben a megrendelővel írásbeli megállapodásban kell rendezni a szerzői jogokra is kiterjedően a tervezői művezetést ellátó szakmagyakorló megbízásának feltételeit.

Minősített etikai vétséget követ el az építésztervező, ha a kivitelezési dokumentáció tartalma eltér a megrendelő által aláírt jóváhagyási tervtől.

Pár bekezdés kikerült a szabályzatból, pl. ez:

“(6) A kamarai tag nem vállalkozhat olyan tervezési feladat elvégzésére, vagy abban való közreműködésre, amely feladatra a hatályos jogszabályok szerint tervpályázatot kellett volna kiírni. “

Új bekezdés született a tervbírálatról:

“(2) A megbízási szerződéssel létrejött tervbírálati, tervellenőri, szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása során az építész törekedjen objektivitásra, és kerülje a bírált terv tervezőjének/tervezőinek személyére vagy szakmai munkájára, képességeire vonatkozó minősítést. Azon építésztervező, aki tervbírálati, tervellenőri, szakértői, szaktanácsadói feladatot lát el, ugyanazon a tervezési helyszínen tervezési feladatot nem vállalhat, ennek megszegése etikai vétség. “

A kamara bünteti azt is, aki nem jogszabályoknak megfelelő dokumentációt nyújt be:

“jogszabályoknak nem megfelelő tervdokumentáció benyújtása minősített etikai vétség.”

Úgy tűnik, hogy a főépítészek működési területükön végzett tervezési tevékenységet illetően még nem alakult ki egységes álláspont:

Javaslat 1: Teljes tiltás Térségi- és települési főépítész az illetékességi területén nem végezhet építészeti műszaki-tervezési tevékenységet. Olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, melyben a térségi- és települési főépítész, illetve annak Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója érdekeltséggel (tulajdonnal, üzletrésszel) rendelkezik, a főépítész illetékességi területén építészeti műszaki-tervezési tevékenységet nem végezhet.

Javaslat 2: Ha a főépítész megbízási jogviszonyban látja el főépítészi tevékenységét, akkor az illetékességi területén végzett saját, illetve olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet (melyben a térségi- és települési főépítész, illetve annak Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója érdekeltséggel – tulajdonnal, üzletrésszel – rendelkezik) tervezési tevékenységét – ideértve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet is – írásban jelentse be a megbízójának és a Magyar Építész Kamarának, a tervezési feladat elfogadásakor. A térségi- és települési főépítész illetékességi területén készített terve – összeférhetetlenség okán – nem lehet tárgya a településképi véleményezési eljárásnak és a helyi tervtanácsnak. Ezen tervek estében kötelező a Magyar Építész Kamara által kijelölt szakbíráló véleményének beszerzése. “

 

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • Gábor

    2017. április 29. szombat - 17:39

    Kedves Miklós! Jól értem, hogy a tervezői művezetés során nem képviseltethetem magam, nem bízhatok meg mást? Kollégám nem képviselhet? Személyesen kell eljárnom? Saját Kft.-ben dolgozom, változtat ez valamin? Nem igazán értem a helyzetet, kollégámat küldeném az építkezésre, a naplóba én tennék bejegyzést, vajon megoldható?

  • Sziklai Ákos

    2017. április 30. vasárnap - 08:20

    Az “egyszerű bejelentéses” szabályzat módosítási javaslatánál, nemcsak a kék dolgok változtak. Legalábbis szemet szúrt a költségvetésre vonatkozó rész:
    Míg a jelenleg hatályosban az áll, hogy
    “tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás…” stb, addig az tervezettben már ez van: “Tervezői árazatlan költségvetés kiírás, …….., nem feltétlenül tételes, de legalább munkanemenkénti bontásban készül.” (Ennyi.) Tehát most már nem kell azon vívódnom, hogy vajon mit jelenthet az összevont fogalom, nyugodtan mellékelhetem akár a következőt:
    Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek
    11 Keverékkészítés ………………….
    15 Zsaluzás és állványozás ………………….
    Alépítményi munkák
    21 Irtás, föld- és sziklamunka ………………….
    23 Síkalapozás ………………….
    Építőmesteri munkák
    31 Helyszíni beton és vasbeton munkák ………………….
    32 Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése ………………….
    stb. 🙂 😀
    Számomra a szabályzatnak ez a része most már biztosan nem szabályoz semmit sem, tehát teljesen felesleges ez a rész. (A “kiviteli tervre” vonatkozó költségvetési szabályzati rész viszont szimpatikus)

  • Szabó Adrienn

    2017. április 30. vasárnap - 09:48

    A tervezői művezetésről szóló résznél: “Ez alól kivételt jelent, ha olyan a Ptk-ban szabályozott elháríthatatlan ok következik be”. A Ptk, úgy tudom, a 2013. évi V. törvény. Ennek szövegében rákeresve az “elháríthatatlan”-ra, én nem találom, hogy a Ptk szabályozná az elháríthatatlan ok fogalmát. Vajon mi számít annak?

  • Üzemmérnök

    2017. április 30. vasárnap - 15:39

    Végre egyértelművé vált, hogy 300 nm feletti vagy alatti esetben milyen kiviteli tervet kell készíteni. Azt hitte a józan paraszti ész, hogy először megalkotják a kisebb és nagy valószínűséggel egyszerűbb épületre vonatkozót, majd azt felturbózzák, kiegészítik a nagyobb alapterületű, bonyolultabb épületekre.
    Hát nem.
    Már az is kérdés számomra, hogy miért abból a szabályzatból indulnak ki, amely nem tartalmazza a tervezői művezetés szabályait? A ki nem húzott, át nem írt sorok is több helyen eltérnek az elvileg hatályos, MÉK honlapjáról letölthető szabályzat szövegétől.
    Remélem a szabályzatokat jóváhagyók is észreveszik, és időben korrigáltatni fogják ezt a hibát!

  • Üzemmérnök

    2017. április 30. vasárnap - 16:03

    Nemrég volt egy építésfelügyeleti ellenőrzés, ahol az építésfelügyelő szerint, bejelentéses tervdokumentációt ki kell egészíteni, szerinte teljes körű kiviteli tervvé, mert a tartószerkezeti terveknél előírja a szabályzat ezt, mivel egynél több szintet tartalmaz az épület. Természetesen vita alakult ki, hogy a földszintes lakóépületben levő gépjárműtároló helyiség 30 cm-rel alacsonyabb padlósíkja önálló szintet alkot-e a lakótértől. Valójában igen, ahogy a lakóépület másik részén levő teraszé is, mivel azt meg 2 cm-rel lejjebb terveztem, mint az erkélyajtó másik felén levő nappali padlóburkolatát. Nincs mit tenni, újabb megbízás a statikusnak, hogy egészítse ki az épület “minden tartószerkezeti részére” kiterjedő erőtani számításokkal, méretezésekkel, tervlapokkal, stb.
    És most mit olvasok a MÉK legújabb szabálytervezetében, ugyanezt: ” és az Épkiv. 1. melléklet II. 2. pont szerinti részletezettséggel”
    Csakhogy 2017. január 1-től törölték ezt a pontot. Akkor most megint nem a hatályos rendelet szerint kell majd dolgoznunk a Kamara szerint, hanem a szabályzatukra hivatkozva egy hatályon kívül helyezett jogszabályi állapot szerint?

    • Tóth Szilveszter

      2017. április 30. vasárnap - 21:09

      ezek szerint az a családi ház egy három(!!!)szintes épület! tűzvédelemmel kapcsolatban nincsen teendő? 😉

      • Üzemmérnök

        2017. május 1. hétfő - 09:38

        Jól látod. Sajnos, mióta felduzzasztották az építésfelügyelők számát, nagyon sok hasonló szakmai tudású kolléga próbálja ellátni a feladatot. A Mérnöki Kamara meghatározott néhány kitételt, amikor már nem elégséges a tartószerkezeti műleírás, kell a teljes körű tartószerkezeti méretezés/ellenőrzés. Ezt annak a kamarának kell felülvizsgálnia, nyilván az Építész Kamara kérésére, esetleg ajánlására.

  • Enyedimre

    2017. április 30. vasárnap - 17:30

    191/2009 A Kivitelezési terv tartalmi követelményeit kezeli.
    Ha valaki ide linkeli a
    -építész
    -tartószerkezeti terveket
    Azt értékelném.
    Mert ott BEj és Épgép+Épvill az van. Masszívan.
    Vagy “Így szoktuk ?” 🙂
    ————————————————————————————-
    Ellenben ez van benne :
    (3)203 A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
    a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű
    aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,
    ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,
    b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,
    c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
    d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.
    (4)-(5)
    ——————————————————————————————–
    Mutassunk rá az építész és statikai pontokra is .

    • Balage

      2017. május 2. kedd - 10:34

      Kedves Imre!

      Nyilvánvalóan érzékeljük, hogy a 191-es rendelet kivitelei tervekről szóló fejezete (több más építésjogi jogszabály mellett) egy nagy határ építés-szakmai és jogalkotási sarlatánság több szempontból is. Tény, hogy sajnos a jelenlegi építésigazgatási államapparátus – hivatásához egyértelműen méltatlanul – csak ilyen építésjogi minőséget tud felmutatni.
      Például a jogszabályban szereplő “A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része” szófűzér sem értelmezhető egyértelműen. Ezt valaki úgy is értelmezheti, hogy ezek szerint az építészeti és statikai szakágak nem minden esetben kötelező részei a kiviteli dokumentációnak. De úgy is értelmezhető a dolog, hogy attól még, hogy az építészeti és statikai szakág ennél a pontnál nincs külön megemlítve, az még nem jelenti, hogy azok ne lennének kötelező részei a kiviteli dokumentációnak.
      Saját magánolvasatomban és magánértelmezésemben a következőt tudom lekövetkeztetni, amiért véleményem szerint jelenleg a kiviteli tervnek kötelező részei az építészeti és a statikai szakági munkarészek is:
      1. Jelenleg a 191-es rendelet 1. melléklete (link: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=126396.329443) is rendelkezik a kiviteli terv tatalmáról, amely a tartalom tekintetében a MÉK és az MMK ezt előíró szabályzataira hivatkozik.
      2. A MÉK-nek jelenleg van egy 1/2017 (I.13.) elnökségi határozata (link: http://www.mek.hu/index.php?id=43873), mely előírja, hogy a kiviteli tervek tartalmát a 191-es rendelet 2016. dec. 31-ig hatályos 1. mellékletének (link: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=126396.327657) figyelembe vételével kell elkészíteni. (Tudtommal sem a MÉK-nek, sem pedig egyéb érdekvédelmi szervezetnek, sem senki másnak nem tiltja semmilyen jogszabály, hogy egy határozatában egy már hatályban nem lévő jogszabály egy olyan mellékletére hivatkozzon, amely melléklet tartalmi elemei önmagukba egyébként nem sértenek semmilyen jogszabályt. Tehát ez a kamarai hivatkozás nem jogellenes.)
      3. Tekintettel arra, hogy 191-es rendelet 2016. dec. 31-ig hatályos állapotának 1. melléklete nevesíti a kiviteli terv tartalmi elemeinél az építészeti és statikai szakági munkarészeket, így a kiviteli terv részei jelenleg többek között az építészet és a statika is.

      Remélem tudtam valamit segíteni, vagy még nagyobb bizonytalanságot kelteni, amely bizonytalanság nem biztos, hogy nem lehet segítség.

  • Endre

    2017. május 3. szerda - 07:07

    Az utcaképet kinek csináljuk egyszerű bejelentéskor, mikor nincs engedélyeztetés, tervtanács? Saját magunknak időtöltés gyanánt? (átlagos családi házas környezetről beszélek) Elképzelem a következő életszerű helyzetet: építtető az utcakép bemutatása után kéri a tetőtérbeépítés elhagyását, a tetőidom és tetőhajlás módosítását, a homlokzati anyaghasználat és színezés megváltoztatását.

  • Jani

    2017. május 25. csütörtök - 07:50

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.