további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2017. május 1. hétfő

Miért nem épülnek sorházak és miért a magában álló családi házat preferáljuk?

Képernyőfotó 2017-01-29 - 12.02.59

forrás: http://habitation.archivportal.hu/sorhazas-telep-tartsay-vilmos-utca-menten

A címben feltett kérdést még az alábbiakkal is ki kell egészíteni:

A fiatalok egyik első nagy pénzügyi döntése rendszerint a lakásvásárlás, nem csoda, hogy a magyarok 88 százaléka saját tulajdonú otthonban lakik. Ez kiemelkedően magas, az OECD átlaga mindössze 68 százalék, és csak Szlovákia és Litvánia előz meg minket ebben. Forrás: Nem csoda, ha nem szeretünk kimozdulni: ennyi magyar él saját tulajdonú otthonban – Napicsárt

A fejlett Nyugathoz képest nálunk sokkal nagyobb a magántulajdonú lakások aránya, amit nem magyaráz meg semmiféle racionális érv. A korábbi devizahitel válság kialakulásában nem csak az alacsony pénzügyi kultúra játszott szerepet, hanem egészen biztosan az erőn felüli saját lakás építés is. Persze nyilván könnyebb volt az egészet a gonosz bankokra fogni, de azért ez a “mindenáron sajátot” szemlélet biztosan nem járt előnyökkel.

A címben szereplő kérdés nyilván nem most hangzik el először, de korántse gondoljuk, hogy nagyon újkeletű lenne ez az egész.  Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nem feltétlenül építtetői döntés a sorház választása, hiszem alig találni olyan új parcellázású területet, ahol sorházas beépítést határozott volna meg a szabályozási terv. Nyilván el lehetne mélázni azon, hogy azért nem alakítanak ki sorházas telkeket, mert nincs rá igény, vagy az építtetők azért nem építenek ilyen házat, mert nincs rá lehetőségük.

Anyaggyűjtés közben bukkantam erre a meglehetősen régi írásra a habitation.archivportal.hu oldalon:

Ezzel egyidejűleg a sorházas építkezés gazdaságossága mellett felsorakoztatható érvek ellenére érzékelt elutasítás mögött több építész is egyfajta individualista gondolkodást, a kollektív cselekvésre való fogékonyság hiányát látta. Bierbauer Virgil 1931-ben a Napraforgó utcai kísérleti kislakásos családi házas telep felépülte kapcsán írta, hogy „kiderült az, hogy a mi viszonyaink között, a végsőkig menő függetlenségi vágy túltengése folytán, még az ikerházak előnyeiről is nehéz meggyőzni az építtetőket.” (Dr. B. V.: A pasaréti-úti kislakásos telep. Tér és Forma, 1931, 10, 307–308.)

Bierbauer elfogadhatatlannak tartotta a Budapesten kialakuló egyéni sorházépítési formát: helytelen alkalmazásnak látta azt, s az egy típusból összeállított, 15-20-30 telket átfogó sort tekintette helyes formának. Halászy Jenő ugyanebben az értékrendben látta a sorházas építkezés elutasításának okát, mert szerinte „[…] párosult azzal a szintén eléggé ismert magyar betegséggel, hogy lehetőségek szerint házam különbözzék az összes többiektől és legalább egy szobával több legyen benne, mint az előzőleg felépültekben.” (Halászy Jenő: Sorházépítés nálunk. Tér és Forma, 1942, 1, 10.) forrás

Ajánlott elolvasni az egész belinkelt cikket, mert nagyon érdekes. A témával foglalkozik a Lechner Tudásközpont egyik írása is

Magáról a sorházakról és úgy általában a csoportházakról külön írás is készül.

 

Hozzászólások (20): megnézem / hozzászólok

  • Klára

    2017. május 1. hétfő - 20:35

    Kedves Miklós!

    A kérdésre a válasz, persze a saját szubjektív véleményem alapján:
    ki szeretné korlátozni a saját (akár egy élet munkája árán) felépülő házát azzal, hogy két oldala elveszik egy sorház esetén? Tájolás szempontjából is csak két oldal marad. Arról nem is beszélve, ki szeretne pl. egy hevy metál rajongó, vagy veszekedős szomszédot közelről hallgatni? Ki szeretne olyan albérletben lakni ahol a “házinéni” még azt is megtiltja, hogy képet rakjon fel a falra? Még akkor is ha “házinéni” nem is lakik ott és hosszú távra van az albérlet kiadva. Ki szeretne pl. lakberendezőre pénz költeni ha az nem a saját lakása lesz? Ki szeretne olyan helyen lakni ahol egy ….nem túl észkombánj szomszéd stikában gázt szerel és felrobbantja a lakását, tönkre téve a szomszédos lakásokat is?

    A válasz szerintem alapból az, hogy senki. Persze kényszerhelyzetek vannak: mindenkinek laknia kell valahol, vagy legalábbis kéne. Nem ér a külföldi helyzetet teljesen az itthonival összevetni: egyrészt egészen más az ingatlanbérlési- lehetőségek, törvények és kultúra, másrészt ki tudja, hogy nem szeretnének ők is inkább sajátban lakni. Láttam egyszer egy riportot arról, hogy pl. sok angol fiatal szeretne saját házat vagy lakást de nekik sincs mindenkinek lehetősége venni a mai ingatlanpiaci árak mellett főleg nem LondonCity-ben.
    Szerintem ők is legtöbbször inkább csak kényszerből laknak albérletben, illetve külföldön is megvan a választóvonal a módosabb emberek között: akiknek saját ingatlanjuk van (legtöbbször több is) és azok között akiknek nincs egyse.
    Szóval szerintem természetes és teljesen megérthető vágy a saját házra/lakásra való törekvés, persze normális keretek között. Ha nyernék az ötös lottón sem kéne nekünk egynél több és nagyobb ház mint 150 négyzetméter (hatalmas kert az kéne persze:-), és inkább utazgatnánk a párommal, Persze ezek mi vagyunk. Viszont nem szeretem, hogy legtöbbször mindig olyanok beszélnek az albérlet pártjáról akiknek saját ingatlanjuk van.
    És még egy érv a saját ház/lakás mellett: a kreativitás. A biztonságra, amit egy saját otthon nyújt gondolom nem kell külön magyarázni azt hiszem, a kreativitást meg úgy értem, hogy mindenkiben van vágy az önkifejezésre is (Maslow piramis) és erre az egyik legjobb és legrégibb mód a saját “fészek” megalkotása (napjainkban pl. építész megbízása, felépítés, lakásvétel, stb) és berendezése. Így egy háznak anyagi és eszmei értéke is van. Szóval én inkább mindenkinek saját otthont kívánok!
    Klára

    • Ramkin

      2017. május 2. kedd - 00:38

      Igaziból “a bezzeg más országokban mindenki szívesebben bérel” az addig állja meg a helyét míg utána nem néz az emberek ezeknek a bezzeg országoknak amúgy százalékosan is, hogy akkor mennyi a saját otthon, mennyi a bérelt, milyen rasszba és korosztályba tartozóknál hogyan változik ez az arány stb. Nem jó kedvükből bérelnek ők sem. Az Egyesült Királyságban sem véletlen alakult ki az a kifejezés, hogy “Generation Rent”.
      Egyébként épülnek sorházak manapság is, ott ahol a telkek kicsik , keskenyek és más lehetőség nem is nagyon van normális házakra. Ahol nem zsebkendő telkeket mérnek ki, oda minek is építene bárki sorházat? A sorház magánélet stb. szempontjából nem nagy előrelépés egy társasházhoz képest, viszont sokkal drágább, és még a külső karbantartás stb. gondja is az ember nyakába szakad. Egyszerűen nem éri meg.

      • törölt felhasználó

        2017. május 2. kedd - 19:28

        Akkor induljunk ki abból, hogy a telek az valahol egy értékes dolog. Már feltéve ha jó helyen van. Ezért elvileg nem teljesen mindegy, hogy egy egy jó helyre 1000, vagy 1400 jó minőségű családiházat tudunk feltenni. Csak egy példa, magyarország egy csóró proli ország ugyebár, ha olyan helyen laksz, simán elviszi a fizetésed felét az, hogy munkába ingázol. Eléggé meg is látszik a Pest környéki szatelitfalvakon, hogy rengeteg olyan ember épített valami családiháznak nevezett építményt, akiknek szemmel láthatóan nem volt erre valódi lehetőségük, és egy 80-as években épült panelházat alúlmúló műszaki színvonalat valósítottak meg sok pénzből egy lakótelepnél sokkal rosszab ellátottságú lokáción. De elmondhatják, hogy önálló, meghogy van körbe egy kis gaz az épület körül, huttá.
        Namost vegyünk egy hipotetikus telket, legyen 10×40 méter. Ha erre építesz egy sorházat, aminek van 8 méteres előkertje, akkor marad hátul egy bő 200 nm-es hátsó kerted… Ha gyűlölöd a szomszédot, akkor egy kcisit magasabb sövényt raksz a házoz közelebb eső szakaszon a kerítés mellé… A kertlábszoszédod is legyen ugyanilyen beéptíésű, ami azt jelenti, hogy 40 méter van a két ház ablakos oldala között… ez azért nem rossz…
        Namármost ha ugyanezt a szabadonállóból akarod tolni minimálba, akkor 14*40m=560nm kell legalább. Az 1 és 3 méteres oldalkerted semmivel nem ad több intimitást az oldalszomszédodtól, semmrie nem tudod hazsnálni, de legakább nyírjatod a füvedet ott is. Elpazaroltál egy csomó területet a semmire…
        Azért sem mindegy, hogy adott területre n vagy 1,4n ház kerül, mert nem biztos hogy egy adott sűrűég alatt kinő a földből Aldi, fodrász, óvoda stb…
        Persze ha valaki a ki akarja fejezni magát, hogy megláthassa ország világ, hogy ő nem egy sima proli, hanem egy felkapaszkodott proli, és ezért egy amőboid házat csináltat magának, ahhoz már kell legalább 6-700 nm is, hogy valami értelmezhető zöldfelület is maradjon a csökött alakő épülete körül…
        Vagy képzeljük el ennek a fordtottját, hogy 400nm-en akarunk szabadonállót, sajnos vannak ilyen típusú “lakóparkok”… Na azok lesznek az igazi egymás szájába épült putrik, amik valóban egyesítik a kertesház és a panel összes létező hátrányát…

        A sorbeépítés egy remek dolog, kár is vitázni ezen…. Ha valóban a létező világok legjobbikában élnénk, akkor ugye nem lenne Szíriában háború, nem vennének emberek sok pénzétz ócska németből behozott tizenéves prémium dízelautót, és tömegével épülnének a sorbeépítéses családiházas telepek…

  • Cseh Zoltán

    2017. május 1. hétfő - 22:58

    ” A korábbi devizahitel válság kialakulásában nem csak az alacsony pénzügyi kultúra játszott szerepet, hanem egészen biztosan az erőn felüli saját lakás építés is. Persze nyilván könnyebb volt az egészet a gonosz bankokra fogni, de azért ez a “mindenáron sajátot” szemlélet biztosan nem járt előnyökkel.”

    Ne haragudjon meg kedves Koós Miklós, de ez a két mondata azt bizonyítja (amennyiben valóban ez a véleménye) hogy önnek sajnos halvány fogalma sincs arról a döbbenetes méretékű bűncselekmény sorozatról, amit az összefonódott politikai-pénzügyi elit elkövetett és most is elkövet saját polgárai ellen!!!
    Ezt a kijelentésem teljes mértékben vállalom, és bizonyítani tudom állításomat.

  • Roland9

    2017. május 2. kedd - 09:14

    A bérlés vagy tulajdon kérdéshez én egy hiteles klasszikust idéznék:
    “Generációkon átívelő vagyont csak ingatlannal lehet szerezni.”
    Ebben a mondatban már minden szempont benne van, azok is amiket a cikk valamiért kihagyott.
    Ezzel számomra anno a kérdés meg is lett válaszolva.
    Aki gondol a gyermekeire és megteheti nem bérlésben fog gondolkodni.

  • Szabóbácsi

    2017. május 2. kedd - 13:36

    Nem jó a sorház. Átverés. Azt gondolnánk, kertes családi ház, de nem. A testhangok gyakorlatilag akadálytalanul átjönnek. Ennél még rosszabb, hogy a szagok is.
    Volt és jelenlegi sorháztulajdonos ismerősem folyamatos panaszáradatát hallgatom.
    Amerikában jó, hogy ha nálunk nem is engedélyezhető közelséggel, de önálló épületeket emelnek.

    • törölt felhasználó

      2017. május 2. kedd - 14:13

      Nem kakiból kell építeni.
      Ha sorház alatt azt értjük, hogy önálló hrsz-en mindkét oldalra oldalhatáros épület, akkor azt kell előírni, hogy önálló tartószerkezet, márcsk azért is, hogy de facto ne épüljön több hrsz-re egy objektum… Az előnyök nem abban állnak, hogy el lehet spórolni 50nm falat…
      Ha fogsz egy 100 négyszögöles erre elkalmas telket, arra fel tudsz építeni egy nagyon tisztességes sorbeépítéses családi házat, aminek az előkéertjébe kényelmesen befér az autó, és van egy tisztességes hátsó kertje… Ellenben ha egy ekkora teleket próbálnál szabadonállóra hagyni, akkor oda már csak putrit tudsz építeni, minimális oldal elő és hátsókertmérettel, amit kertnek ne is nevezzünk, és az intimitásról is annyit, hogy a szomszéd a nappalijában ülve át tud köpni a te nappalidba, ha akar…

  • lali

    2017. május 2. kedd - 14:02

    Igen ahogy Miklós is mondta, a sorház (meg a mai “társasház”) egyesíti a panelház és a családi ház minden hátrányát.

  • Szabóbácsi

    2017. május 3. szerda - 10:17

    Érdekes alternatívája a sorházaknak a kilencvenes évek fordulóján indult egri Almagyar domb, ill. a Budaörs Buda felé eső részén megvalósult zártsorú családiházas terület.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.