Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. május 3. szerda

Fogalommeghatározások | átriumház

a kép forrása: https://kaiser-estate.de/

Az átriumház a csoportházak egy olyan változata, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen. Ebből következően talán nincs is égető szükség a pontos definiciójára, amiért mégis belekerült ebbe a sorozatba, az pont a hiánya, pontosabban a hazai előfordulás hiánya.

A lényege, hogy a telkeken lévő épületek zártsorúan csatlakoznak egymás mellé. A ház keretezi az udvart, ide nyílik a ház összes ablaka. A körbefogott udvar miatt teljes a szeparáltság. Igen intenzív beépítés érhető el vele, hiszen viszonylag kicsik a telkek, de a keretes beépítés miatt viszonylag nagy alapterületűek az átriumházak. Mediterrán területeken közkedvelt beépítési mód volt már az ókorban is.

Anno tanították nekünk is az egyetemen, benne van mindenféle csoportházas fogalom meghatározásban, de csak a felsorolásban. Látszólag egy olyan épületfajta, ami létezik. De nem nálunk. Hazai példákat keresve megépült példákat nem, csak egyetemi tankönyveket találtam:

Átriummal foglalkozó oldalak:

  • http://tajvedelem.hu/Tankonyv/Bito/index.html#abra_4_34
  • http://www.eptar.hu/galeria_epulet.php?id=1031
  • http//arc.sze.hu/eptervea/jegyzet_Epulettervezes.pdf.png
  • Átriumházak a Google-n
  • átrium hazai http://www.lakoliget.hu/index.php?pID=33
  • sulinet

Én magam igencsak hiányolom ezt a beépítési formát, mert akár 300-400 m2-es telkeken is kialakítható lenne egy elég sűrű beépítés. Ha valaki ismer hazai átriumházas próbálkozásokat, terveket esetleg megépült csoportházat, kérem jelezze!

az átriumház javasolt fogalommeghatározása:

akár 3 oldalról is zártsorúan sorolt csoportház, ahol a földszintes lakóépület keretként fogja közre a belső udvart, ide nyílik az összes ablak is.

Várnám a javaslatokat, észrevételeket!

 

fogalommeghatározással kapcsolatos írásaink

 

 

Hozzászólások (12): megnézem / hozzászólok

  • Szabóbácsi

    2017. május 3. szerda - 10:07

    #115083

    “A körbefogott udvar miatt teljes a szeparáltság. Igen intenzív beépítés érhető el vele, hiszen viszonylag kicsik a telkek, de a keretes beépítés…”
    A keretes, intenzív beépítés a századfordulós, függőfolyosós bérházak jellemzője is. 🙂

  • Kovács Ferenc

    2017. május 3. szerda - 11:40

    #115087

    Kedves Miklós!
    Veszprémben a Sáfrány, Hérics és Tátorján utcákban van hasonló próbálkozás, csak ott a belső udvar egyik oldala nem zárt, hanem vagy a szomszédos átriumra, vagy egy erdős területre néz.
    https://goo.gl/maps/ikWSKbsGDbK2
    https://oc.hu/ingatlanok/H325693/kepek/sLUP3quRI3ma2Fd3QNJNcg==?slug=atriumhaz-elado-veszpremben

  • Kepes József

    2017. május 3. szerda - 14:07

    #115090

    Veszprém melletti Baláca puszta római jori villagazdaság 2000 éves romjai szintén egy nagy átriumos házat mutatnak be.

    http://balaca.hu/tartalom/fedezzuek-fel-balacat

  • Tóth Szilveszter

    2017. május 3. szerda - 14:36

    #115092

    Amúgy a klasszikus átriumházban az átrium tulajdonképpen a közlekedő, ezért nem terjengős, sőt gazdaságos. A mai – és főleg a mi klímánkon – kültér-élettér valamint az intimitás-élettér viszony egyszerűen idejétmúlttá tette ezt a formát: belső közlekedővel kell tervezni, ami terjengős és gazdaságtalan lesz.

  • törölt felhasználó

    2017. május 5. péntek - 09:23

    #115103

    A forma maga nem teljesen ismeretlen, pl újpesten még ma is sok háztömb van ilyen jellegű zártudvaros épületekkel, bár tény, hogy ezek hosszan elnyúló, töblakásos, földszintes épületek, ahol az elsődleges volt a cél a századfordulón, hogy minél több munlásproletárt be lehessen nyomorítani minél kisebb helyre. Eképp persze valójában ezek nyilván sokkal inkább a nyócker túlzsúfolt bérházainak külvárosi csöves rokonai, mintsem az etruszk lakóházé… Elképesztő ugrást jelentett az épített környezet minőségét illetően, amikor 75 körül gyakorlatilag egy teljes ilyen városrészt töröltek el a föld színéről, hogy a metró és házgyári épületek épülhessenek a területen….

  • Pető János

    2017. május 9. kedd - 14:55

    #115118

    Bár az OTÉK-nak és a Helyi építési szabályoknak nagyon sok hibája van, én legkevésbé az átriumház külön szabályozását hiányolom.

    Ez így egy külön beépítési mód lehetne, ami akkor kötelező lenne egy építési tömbben, nagyon megkötve ezzel a tervezői és az építtetői szabadságot.
    Bőven elég ezt a zártsorú beépítés keretében szabályozni, az is eléggé kötötté teszi a beépítést.

    Én nemrég ütköztem egy hasonlóba, hol csak zártsorú a beépítés, nyilván oldalhatáros általánosságokkal, de ott is olyan keményen meg van határozva az építési hely, ráadásul kötelező építési vonalakkal, hogy egyszerűen lehetetlen egyéni igényeket is kielégítő házat tervezni.

    Tulajdonképpen meg van húzva a ház kontúrja, amitől se kifelé, se befelé nem lehet eltérni.
    Na most ez különböző telekszélességek esetén is azt idézte elő, hogy 6 méter külméretű épületszárnyakat lehet tervezni.

    Ez a jelenlegi épületenergetikai igények mellett (kb. 50 cm vastag fal hőszigeteléssel együtt) azt eredményezi, hogy 5 méter széles csövekből kell összerakni a házat. Nonszensz.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
A homlokzatmagasság számítás BÜNTETI a lapostetőt

Az “építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság” című írásunkban épp azt kellett megállapítani, hogy a homlokzatmagasság számítással a korábbi építménymagasság számítás helyett egy olyan szabályozást vezettek be, aminek a célja nem látható, az oromfalak és a tűzfalak esetében teljességgel érthetetlen a megkülönböztetés, ez pedig számos esetben káoszt eredményezhet majd 2018. december 31. után. Nem nehéz belátni a címbeli állítást, miszerint […]

A homlokzatmagasság számítás BÜNTETI a lapostetőt
2017. július 9. vasárnap
ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a “12/A Beépítési magasság“-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább