további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2017. május 18. csütörtök

Szeretném megvédeni a HÉSZ-eket

Az elmúlt 1,5 év egyik sokat hallott kritikája volt, hogy sok helyen nem egyértelműek a helyi építési szabályok (HÉSZ), nincs kihez fordulni, nincs, aki megnyugtató módon megadná, hogy vitás kérdésekben mit hogyan kell érteni. Most fut az építészek helyzetét vizsgáló kérdőíves felmérés, ahol szintén igen sűrűn előjön ez a probléma.

Kétség kívül nagyon sok HÉSZ-re ráférne egy kis fazonigazítás, de mindannyiszor elfelejtjük, hogy a legtöbbször nem a HÉSZ-ek a hibásak, ha valamit nem tudunk magunk eldönteni.

A HÉSZ-ek többségét mg 2016. január 1 előtt szövegezték meg és akkor még nem volt egyszerű bejelentés és szinte mindenféle építési tevékenység “eljárás” volt, aminek szerves része volt az eljárásban közreműködő építési hatósággal való egyeztetés.

Ha rossz is volt a HÉSZ, vagy éppen félreérthető, esetleg hiányos, nem kellett attól tartania az építész tervezőnek, hogy esetlegesen sok milliós pert akaszthatnak a nyakába, mert nem tudta a HÉSZ alapján, hogy pl. 3 vagy 4 m legyen-e az oldalkert. Ha valami nem volt egyértelmű, akkor megkérdezte az előadótól, egyeztetett vele. Ha ezt nem tette meg és nem a HÉSZ-nek megfelelően tervezte az épületet, akkor az építéshatóság figyelmeztette erre, hiánypótlást, átdolgozást írt ki, vagy legrosszabb esetben nem adott ki építési engedélyt, hanem elutasította.

Elutasította az engedélykérelmet, ergo nem épülhetett meg a ház, így egy esetleges bontással kapcsolatos kártérítés sem merülhetett fel, max a tervezési díja vagy annak egy része bánta a nem elővigyázatos és gondos tervezést.

Az egyszerű bejelentés intézménye hozta elő azt a problémát, hogy az elvárható automatikus jogértelmezés nem működik, mert azt egy olyan rendszerre találták ki, ahol az építési szabályok kiegészülhettek személyes egyeztetésekkel.

Kérdés, hogy az új településképi szabályozás miképpen fogja ezt a problémát majd meg és feloldani.

Átfogó felmérés az építész szakmáról 2017

Hozzászólások (6): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2017. május 18. csütörtök - 21:51

    OFF: a 62m2-es homlokzatban miért számolod a terasz feletti részt? 🙂

    a témához azért szerintem hozzá tartozik, hogy nagyrészt nem a hészek nem egyértelműek, hanem az oték, amire hivatkoznak, amire épülnek. de vajon nem alaptörvény ellenes-e egy olyan oték, ami kétértelmű? (“talán ne lopj, vagy mégis” ??) vagy ha én vállalom, hogy készítek egy hészt, mint településtervező. nem ismerem a jogi hátteret, de vajon elvégezte-e rendesen a feladatát az az iroda, ami kétértelmű hészt adott le? nem lenne köteles ezt javítani? Az az önkormányzat, ami nem kéri számon a kétértelműségeket, és nem javíttatja a hészét az nem követ el hűtlen kezelést?
    ezek a kérdések szerintem hozzátartoznak a dologhoz.

    vagy nem okozott nekünk kárt a kétértelműség azzal, hogy be kellett menni egyeztetni, néha át kellett rajzolni valamit? ez munkaidőben igenis mérhető kár volt. Oké, most kb ezerszer nagyobb lett a várható károkozás mértéke, ezért most tényleg fontosabb kérdés.

    Egy rossz hész ugyanolyan termék, mint egy rossz út.

  • kritizator

    2017. május 19. péntek - 12:10

    “nem kellett attól tartania az építész tervezőnek, hogy esetlegesen sok milliós pert akaszthatnak a nyakába,”

    Kicsit OFF, de mégsem:

    Enaplóban készenlétbe szeretném helyezni a naplót.
    Kiírja, hogy adjam meg a tervező felelősségbiztosítási adatait.
    Nyomogatom az “Új felelősségbiztosítás felvitele” gombot. Nem csinál semmit.

    Akkor viszont lehet, hogy a tervezőt kell meghívnom és ő viszi fel az adatokat?
    De míg nincs készenlétbe helyezve, nem lehet senkit meghívni. Vagy hogy???

    Csinált már valaki ilyet?

  • Gallusz

    2017. május 22. hétfő - 12:43

    egy lehetőség a HÉSz-ről való konzultációra, mint településképi követelményről

    a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról
    és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet :

    18/A. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

    25. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
    (2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció – figyelemmel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésére – a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is kiterjedhet.
    (4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
    (5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
    (7) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.