Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. június 1. csütörtök

A MÉK-MMK (ismét) elfogadott egy olyan szabályzatot, ami a MMK tagjaira nem vonatkozik

Májusban fogadta el a Mérnök Kamara és az Építész Kamara az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos közös kamarai szabályzatot. A módosításra azért volt szükség, mivel az Étv, majd a 97/2017. (IV.27.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy az egyszerű bejelentés immáron nem csak max 300 m2-re értendő, hanem felső alapterületi korlát nélkül (azzal a megkötéssel, hogy csak 1 db lakás készül és az is saját használatra).

Letölthető dokumentum:
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai

Ez utóbbi igazából csak a szakági tervek esetében jelent különbséget, hiszen 300 m2-ig maximum egy épületgépészeti és épületvillamossági un. rendszertervet kell készíteni, míg 300 m2 felett már épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli tervdokumentációt.

A tartószerkezeti szakágban csak akkor kell kiviteli tervet készíteni, ha bizonyos műszaki paramétereket meghalad az épület (szintszám, fesztávolság…stb), ahogy az az Épkiv rendeletben meg lett határozva.

A probléma nem is ez, hanem az, hogy

vagyis az egész szabályzat KIZÁRÓLAG AZ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐKRE vonatkozik. Továbbra is. Ha viszont így van, akkor a szabályzat szerint az a furcsa helyzet áll elő, hogy az építész tervező határozza meg pl. a tartószerkezeti tervek léptékét:

de ami a legfurcsább, hogy hiába vannak leírva a tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervezőknek előírt műszaki tartalmak, RÁJUK NEM VONATKOZIK A SZABÁLYZAT.

Az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet 1. melléklete eképpen határozza meg a szükséges kiviteli terveket:

1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez

I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:

  1. Aláírólap tervjegyzékkel
  2. Helyszínrajz
  3. Kitűzési helyszínrajz
  4. Utcakép
  5. Eltérő szintek alaprajzai
  6. Metszetek
  7. Homlokzatok
  8. Tartószerkezeti tervek
  9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerleírása
  10. Műszaki leírás
  11. Tervezői költségvetési kiírás

II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.

Továbbra is van egy olyan szabályzatunk, amiben benne hagyták ezt az ellentmondást, miszerint a szabályzat nem vonatkozik a szakági tervezőkre, így továbbra sem tudni, hogy nekik mi a feladatuk lakóépületek tervezése során.

De van más is.

Továbbra is felesleges volt olyan javasolt művezetési alkalmakat beírni a szabályzatba, amik építész tervezői jogosultsággal nem ellenőrizhetők, ilyenek a tartószerkezeti, az épületgépészeti és épületvillamossági munkák. Én magam ezt bele is szerkesztem a művezetési szerződésembe:

A tervezői művezető csak az építész tervezői jogosultságának megfelelő és csak az által készített tervek szerinti megvalósítást ellenőrizheti, nem jogosult sem tartószerkezeti, sem épületgépészeti, sem épületvillamossági és más a jogosultságához nem tartozó munkanemekben nyilatkozatot tenni, naplóbejegyzést írni.

Ezekre az anomáliákra már a tavalyi szabályzat kapcsán is felhívtuk a figyelmet, mi több meg is küldtük a MÉK vezetőségnek, de ezek valamiért továbbra is benne maradtak és mivel két kamara is elfogadta, nem lehet elírás. A szabályzatot mindkét kamara a 2017. májusi küldöttgyűlésén elfogadta, ezáltal tehát érvénybe is lépett.

Ha valaki ismeri a megoldókulcsot, kérem ossza meg velünk!

 

97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés módosításáról

 

az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos írásaink

 

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • Zoltán

    2017. június 2. péntek - 14:36

    #115493

    Kedves Miklós!
    A rendelet mellékletét rosszul idézted, a 9. pontban nem rendszerterv van, hanem rendszerleírás.
    A többi stimmel.

    1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez

    I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
    1. Aláírólap tervjegyzékkel
    2. Helyszínrajz
    3. Kitűzési helyszínrajz
    4. Utcakép
    5. Eltérő szintek alaprajzai
    6. Metszetek
    7. Homlokzatok
    8. Tartószerkezeti tervek
    9. Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
    10. Műszaki leírás
    11.34 Költségvetési kiírás

  • Üzemmérnök

    2017. június 2. péntek - 15:15

    #115495

    Megdöbbentő.
    A szabályzat előtt 6 nappal fogadták el a kiviteli tervekre vonatkozó előírást. Az ember azt gondolná, hogy amit előírnak alaptervnek, attól a bejelentéses csak kevesebb lehet. De nem!!
    A Mérnök Kamara ismét kihozta a maximum lehetőséget a tagsága részére, sikerült rátenni még egy lapáttal. Ismét lehet elmélkedni, megmagyarázni, úgy értelmezni/alkalmazni ahogy akarjuk. Ha nemsikerül, akkor meg jön a bírság, a bizottság előtti megalázás.
    b. “…tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek…”
    Tehát, ha az alapozásnál talpkoszorút írok elő, akkor teljes körű tartószerkezeti terv kell, mivel nem csatlakozik e.gy. födémhez.
    “c. az épület/építmény tartószerkezete egyéb anyagú és technológiájú (egy. vb., acél, fa, alumínium, műanyag…), egyedi kialakítású szerkezet,”
    Mihez képest egyéb anyagú? A döngölt földhöz képest? A vályogtéglához képest? A rönkházhoz képest? Vagy csak az égetett kisméretű tégla az etalon? A blokktégla, vagy netán a pórusbeton tégla az már egyéb anyagnak számít?
    Statikus kell, ha a téglaházhoz faoszlopos tornácot, vagy netalán acélszerkezetű üvegházat tervezek?
    Jogászi nyelven az “anyagú és technológiájú” szókapcsolat azt jelenti, hogy mindkettő teljesülése szükséges. Tehát, ha a Mérnök Kamara számára a kiindulás az égetett kisméretű tégla, akkor elvileg a vályogtégla fal tervezéséhez nem kell statikus, mivel a km. téglakötés szabályai szerint falazható, (kis elemes) technológia.
    Azonban a mondat vége nagyon fontos. A vessző utáni (a felsorolás része), tehát a harmadik kitétel, “egyedi kialakítású szerkezet”. Segítség!! Az milyen szerkezet? A 305/2011/EU rendelet rögzíti az egyedi építési terméket. Az OTSZ és egyéb rendelet az építményszerkezet fogalmát. Győzött a téglalobbi? Ha eltérsz az égetett kerámiatéglát előállító (később megnevezendő, vagy kitaláljuk?) vállalat tervezőknek szánt katalógusában lerajzolt a csomóponttól, akkor máris kötelezve vagy teljes körű tartószerkezeti terv elkészítésére?
    Nem folytatom, mert még a kamara megreguláz eretnek gondolataimért…

    • Endre

      2017. június 2. péntek - 15:47

      #115497

      Közben állandósult a probléma, hogy vadászni kell a statikusokra.

  • Kovács Gyula

    2017. június 2. péntek - 17:15

    #115499

    a tervezői művezetéshez : ha építészként nem tudom olvasni a statikai tervet akkor baj van, vagy ha éppen FMV vagyok, hogyan tudok felelős lenni a kivitelező betonacélszerelés alkotásáért…..és egyáltalán mit várhatok el a kivitelezőtől ha ő csak egyszerű kőműves és nem végezte el a betonacél szerelő gyorstalpalót de már látott koszorú vasalást.
    …asszem átestünk a ló túlsó oldalára, leginkább az eurocodos (betonacél lobby ?) szigorítás egy baromság, hasonló mint a vendéglősöknek a hccp anno. Lehet, hogy háború lesz mert a statikusok atombiztos bunkereket terveznek, és már többen kijelentették, hogy nem jók “ezek a kiselemes födémrendszerek” tervezzünk inkább monolitot.
    Sem a statikusok, sem a gépészek nem készültek erre, talán megkellett volna számolni őket, hogy hányan vannak. Egyszerű a bejelentés ha odáig eljutsz 5-6 hónap alatt a szakági tervezőkkel karöltve és akkor sem lehetsz bíztos benne, hogy dombon a tanya mert a magasságos építésfelügyelet járásonként magyar-magyar tolmács hiányában másképp értelmezi a 3 havonta változó csodatörvényt.
    Azt sem értem, hogy a kamara (építész) a nem kevés tagdíjunkból miért nem tudott villámgyorsan mintadokumentációt produkálni, ha jól emlékszem az előzőre is hosszú éveket kellet várni és mire megszületett már el is avult, helyette nézhetem a kiváló minőségű kiadványaikban a puebló indiánok archaikus építészetét bemutató tanulmányút fotóit. – nem tudom kit képviselnek de azokat bíztosan nem akiknek ebből munkából kellene megélni nap mint nap.

  • Kis László

    2017. június 4. vasárnap - 21:56

    #115530

    Kedves Miklós!

    A baj nem csak itt van, hanem a 4.1 pontban is az aláírólapnál. “Tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásokkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.”
    Tehát az összes építész aláírja, és a szakágiak nem. ÖNGÓL! Újabb. És még jogászok sem vagyunk!

    • Kis László

      2017. június 4. vasárnap - 21:58

      #115531

      Kicsit tovább gondolva a játékot, az építész hitelesíti a statikus terveket, a gépészt, meg mindenki másét is?

  • Daidalos

    2017. június 4. vasárnap - 23:03

    #115532

    Fárasztó, nevetséges, gyerekes ez a bürokratikus huzavona. Sajnos a kamara statisztál hozzá, ezzel legitimizálja. Az értelmetlen és felesleges előírások tulajdonképpen azt sugallják, hogy a tervező önállóan képtelen eldönteni, milyen mélységű és tartalmú dokumentáció elégséges. Márpedig én senkinek nem akarom átengedni a jogot, hogy helyettem határozza meg a saját munkám tartalmát, amiért én felelek. Kitűnő statikus, gépész, villamos, kertész, geodéta, talajmechanikus, akusztikus, stb. kollégákkal dolgozunk együtt, folyamatosan konzultálva, együtt határozva meg a feladatokat, és azt is, egy adott felkérésben kinek kell szerepet vállalnia. Nem hiszem, hogy akár az állam, akár bármilyen kamara tanácsaira szorulnánk. Főként akkor, amikor a tárgyban korábban több esetben is teljes tájékozatlanságról tettek bizonyságot. A jó tervhez jó mérnök kell, nem jó állam, vagy jó kamara.

    • Üzemmérnök

      2017. június 6. kedd - 10:16

      #115574

      Engem az háborít fel legjobban, hogy a szabályzat elején rögzítik: “a kivitelezési tervdokumentációk kötelező minimális műszaki és tartalmi követelményeit tartalmazza”. Mit? Egy dokumentációnak mi lehet a műszaki követelménye? Fehér lapon, fekete tintával? A tartalmi és formai követelményeket még megérteném. Minimális követelmények? Akkor mi lehet a maximum? Ne feledjük, hogy a legjobb módszer egy tervezői szolgáltatás hibájaként felróni azt, ha egy szabályzat valamelyik pontja nem teljesül, még akkor is, ha annak nincs jelentősége vagy azt egy másik tervlapon egzakt módon teljesítette!
      pl. az alaprajzon az a) pont szerint a nyílásokat ábrázolom, de a nyílásáthidalókat nem jelölöm meg, csupán a c) pont alapján a nyílások és nyílászárók méretadatát és elhelyezési méretét. A nyílásáthidalókat a nyílás- és födémterven határozom meg, ahogy a műszaki leírásban is.
      Sajnos, hiába magyarázom az építésfelügyelőnek, hogy én így érthetőbbnek tartom, nem fogadja el, a tervdokumentáció szerinte szabálytalan, a szabályzatban előírtakat nem teljesítettem. Az építtető most kinek higgyen? Miért kell utólag feltöltenem a “javított” alaprajzot, amikor a terv szerint már elkészült ez a munkafolyamat? Miért kellett megalázni az építtető előtt?
      Továbbra is az a véleményem, hogy a szabályzatra ebben a formában nincs szükség, sőt káros. A tervező döntse el a felelősségi körében azt, hogy milyen mélységben dolgozza ki az építészeti terveket a bejelentéshez. A kivitelezéshez pedig nyújtson a szakágakkal együtt olyan tervszolgáltatást, tervezői művezetést, ami az épület méretéhez, bonyolultságához, a kivitelezők felkészültségéhez illeszkedik. Ha kell, mert a tervezői művezetéskor erre igényt tartanak, akkor még a téglakötést is határozza meg 🙂

      • Daidalos

        2017. június 6. kedd - 10:52

        #115578

        Maradéktalanul egyetértek. Amit a “megaláztatásról” írsz nagyon fontos. Gondolom, megtapasztaltad, átéltem ilyesmit én is. A legnagyobb baj ezzel az, hogy a tőkénk jelentős részét képezi a.bizalom, az, hogy egy elégedett építtető tovább ajánl bennünket. Egy ellenőrzést végző szakember néhány elkapkodott mondata és/vagy döntése percek alatt szétzilálhatja a több hónapos közös munka alatt felépült bizalmat. Ez nekünk kárt okoz, erkölcsit mindenképp, de az elmaradó továbbajánlás miatt akár anyagit is. Jogorvoslat nincs a rendszerben, ha írásbeli állásfoglalást kérsz, hát az angolna ezerszer könnyebben megfogható, mint a válasz, amit kapsz. A hivatallal folytatott vitában a Kamara magadra hagy, mintha eleve nem lenne feladata képviselni az érdekeidet. Érdemi vitára, az álláspontod megvédésére nincs lehetőséged. Azt kell mondjam, a korábbi, engedélyterves eljárásrend sokkal korrektebb, következetesebb, szakmaibb és tisztességesebb volt.

  • Daidalos

    2017. június 5. hétfő - 20:31

    #115554

    Egyébként pedig Üzemmérnökhöz csatlakozva, hogy nézzünk egy konkrét példát is: Magyarországon az ingatlannyilvántartás teljes egészében numerikus, azaz minden egyes telek minden egyes töréspontjának EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszerben mehaghatározott vízszintes koordinátái vannak. A telekhatárra merőleges kitűzése méretekből percek alatt számolhatóak az épület sarokpontok koordinátái, nemhogy geodétának, de még csak mérnöknek sem kell lenni hozzá, elegendő a középiskola (úgy dereng) 2. osztályát elvégezni, aholis a matematika tantárgy koordinátageometria témakörének keretében ezt minden miniszternek, jogásznak, államtitkárnak és építésfelügyelőnek is meg kellett tanulnia . Tekintve a kiterjedéseket, közönséges síkkoordinátarendszert elegendő figyelembe venni, mert a Vetületi torzulások elhanyagolhatóak (a megoldandó egyenlet tehát egyismeretlenes másodfokú). Miért kell az Építtetőnek többletköltséget viselnie a hivatalnokok butaság miatt???

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?

A nemrég lezajlott kérdőíves felmérésnek voltak érdekes “oldalhajtásai” is, mint amikor az egyik kitöltő, a “Ön érintett az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek tervezésében vagy megvalósításában?” kérdés egyéb válaszaként az alábbiakat írta be: Vállalok egyszerű bejelentéshez köthető háztípust, de – a jogszerűség keretei között – az ilyen épületeket klasszikus engedélyezési eljárás keretében engedélyeztetem. Ennek eddig általam […]

Hogyan kerüljük ki az egyszerű bejelentést építési engedélyeztetéssel?
2017. június 23. péntek
ÉPÍTÉSI JOG
144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról. A fenti rendelet számos kormányrendeletet módosít, elsősorban a 300 m2-t meghaladó lakóépületek szabálytalan építésével összefüggésben. A kormány rendeletből kiragadtuk az általunk lényegesnek tartott részeket, ezért a cikk nem teljes körű, ahhoz kéretik elolvasni […]

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről
2017. június 13. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább