Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. június 7. szerda

Miért is fontos, hogy megalakult az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság?

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szentendrei Tudásközpontjában tartotta alakuló ülését az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság. A testületet az építésügyért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter hozta létre az épített környezet létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása céljából.

Ez a feladat a bürokrácia csökkentésével, az e-építés egyre szélesebb körre kiterjedő, magas színvonalú alkalmazhatóságával és épített környezetünk megóvásának, illetve javításának közösségi konszenzuson alapuló megvalósításával együtt az építésügy jelenleg folyó átalakításának egyik kiemelten fontos eleme.

Az építészeti és a műszaki minőség csak együtt, egymást erősítve létezhet, ahogyan ez a komplexitás az építésügyet irányító Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság nevében is megjelenik. Éppen ezért – a bürokráciacsökkentéssel, az építés informatikai hátterének a XXI. század színvonalához történő alakításával és a környezetünk építészeti minőségének javítására törekvő, közösségbarát megoldások kidolgozásával együtt – az ajánlott követelményeket, valamint azok elérésének módjára vonatkozó útmutatásokat tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása és megjelentetése az építésügy 2014-ben megkezdett átalakításának egyik igen fontos eleme.

A hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás azáltal, hogy egyértelművé teszi a tervezés és a kivitelezés minőségi elvárásait, egyaránt segíti az építtetőt, a tervezőt, a gyártót, a forgalmazót és a kivitelezőt. Az építés műszaki szabályozási környezetének rendezésével együtt halaszthatatlan feladat az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása, melyek alkalmazásával egyértelművé válnak az építési beruházásokkal kapcsolatos javasolt elvárások, különös tekintettel az állami nagyberuházások műszaki tartalmára, illetve az azok során elvárt követelmények hatékony számonkérésére. A minőség, a javasolt követelmények egyértelmű tisztázása a lakossági építtetők számára is komoly segítséget jelenthet.

[…] Az építésügyi műszaki szabályozás fontos kérdése a különböző szabályozók egymásra épülése és egymáshoz kapcsolódása. A bizottság tagjai értékes szakmai konzultációt folytattak azokról a témákról, amelyekkel az irányelveknek foglalkozniuk kell, hogy mekkora területet érinthet, foghat át egy-egy irányelv, továbbá a különböző műszaki dokumentumoknak mennyire kell azonosan részletezetteknek lenniük.

Ehhez kapcsolódó fontos kérdés az építésügyi műszaki irányelvek és a különböző szabványok egymáshoz való viszonya. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból fakadó hátrányokkal is, ugyanis a brüsszeli székhelyű Európai Szabványügyi Bizottság által irányított szabványosítási folyamat lassú és költséges.

A hazai vállalkozások számára versenyhátrányt jelentenek a sokszor a külföldi termékgyártók lobbyérdekei mentén létrejött szabályozások, és a szabványok elérésének nehézkessége is bonyolítja munkájukat. A bizottság tagjai közötti szakmai beszélgetésen elhangzott, hogy jelentős számú új szabvány, illetve szabványkorszerűsítés kiadása késlekedik, ezáltal időlegesen fontos területek maradnak szabályozatlanul.

 Ezekkel a területekkel azonban az építésügyi műszaki irányelvek nem foglalkozhatnak, tekintettel arra, hogy mandátumuk a jogszabály, illetve európai vagy nemzeti szabvány által nem, vagy nem teljes körűen szabályozott területekre vonatkozik. A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy az irányelvek nem versenytársai a szabványoknak, hanem segítő szándékú, hasznos kiegészítő eszközök.

A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az ágazatban feszítő elmaradások érzékenyen érintik a szakmagyakorlókat, ezért a 2017. évi munkatervet úgy kell kialakítani, hogy először a legégetőbb, a hiányterületekkel foglalkozó irányelvek kiadása történjen meg. A bizottság úgy döntött, hogy a hatékonyság érdekében az elektronikus konzultáció és az elektronikus szavazás korszerű eszközeit is alkalmazni fogja. […]  forrás: ÉMI és MÉK

***

Hányan és hányszor adtunk ki olyan nyilatkozatot a kezünkből, miszerint betartottuk a fennálló jogszabályokat….stb és az érvényben lévő szabványokat. Írtuk ezt le úgy, hogy a többségünknek talán fogalma sincs, pontosan mit is tartalmaznak ezek a szabványok. Amíg ajtókról, falazóanyagokról esik szó, addig megelégszünk  termékek tanúsítványaival illetve újabban a teljesítmény nyilatkozatukkal. Ha az nincs, akkor majd az FMV vállal érte felelősséget.

Ha viszont a CPR rendelet eredeti célkitűzéseinek szeretnénk megfelelni, akkor az egyes követelményértékeket nekünk kell meghatározni, ehhez pedig elengedhetetlen az adott termékre, szerkezetre vonatkozó szabvány ismerete. Aki próbált már szabványt beszerezni,  az tudja, hogy a jogszabályoktól eltérően a legkevésbé sem ingyenes, egy komplett családi ház esetében sok tucat szabvány beszerzése volna szükséges ahhoz, hogy a fenti követelményértékeket meghatározzuk.

Persze joggal merül fel mindenkiben, hogy az esetek 99%-ban mindenkinek ugyanazt kellene kiszámolnia, követelményértékeket meghatároznia, miért kellene mindenkinek pont ugyanazt végigkínlódnia.

 

Nem tudom hányan fogtak bele egy ilyen teljes körű feldolgozásba, de elég reménytelen dolognak tűnik, hiszen már a szabványok beszerzésénél elvéreznénk. Milliós tételt jelentene. Megnéztem, lehet rá éves bérletet is venni, nettó 78 eFt-ért, de ezért csak olvasási jog jár, letöltés, másolás már nem.

Nem véletlen, hogy a követelmény értékeknek való megfelelést a többség konkrét építőanyagok megnevezésével oldja meg, mert igazából csak ez a lehetősége maradt. Ettől még viszont tény marad, hogy a szabványoknak való megfelelés olyan jogi kötelezettség maradt, aminek a valóságban nem lehet eleget tenni, tehát minden, ami ennek a szabályozatlan helyzetnek a feloldására születik, csak üdvözölni lehet

 

CPR-rel kapcsolatos  írásaink

 

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet CPR az építési termék betervezéséről és beépítéséről

 

Tervezőként miként felelsz meg a CPR előírásainak?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

Hogyan tartod nyilván a teljesítmény nyilatkozatokat?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (1): megnézem / hozzászólok

  • Üzemmérnök

    2017. június 12. hétfő - 19:18

    #115729

    Az ÉMI által kidolgozott tizenvalahány darab Irányelvtervezetről nem lehetne többet tudni? Lehet, hogy a bizottság is meg tudja határozni, hogy mely területeket kell szabályozni, de erről nem lehet esetleg ötletbörzét tartani?
    Nagyon nagy híve vagyok az önként használható irányelveknek, szabványoknak. Azonban utóbbiak nagy része a jog által kötelezővé lett téve. Ezzel elértük, hogy szakmánk a jogszabályok hálójában senyved. A szakemberek nagy része lassan már nem alkothat, mert a túlszabályzás miatt ők kilógnának a sorból.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
SEGÉDLET | az OTÉK követelményértékeiről + szabványokról és előírásokról

Az OTÉK 50-57. §-ai szerinti követelményérték meghatározás a korábban már bemutatott tervezési program kötelező része. A követelményértékeket szabványok, jogszabályok, előírások és persze a megrendelők határozzák meg. Ebben nyújt segítséget a most közkinccsé tett táblázat.   a táblázat letöltése     Lakóház építtetőknek a tervezési programról  

SEGÉDLET | az OTÉK követelményértékeiről + szabványokról és előírásokról
2017. január 13. péntek
ÉPÍTÉSI JOG
Javaslat | jogbizonytalanság megszüntetésére a 275/2013. (CPR) Kormány rendeletben

Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet, ismertebb nevén a CPR rendeletről már írtunk a bevezetésekor. Jelen írásban arra keressük a választ, hogy mi tekinthető hiteles forrásnak, ha teljesítmény igazolással találkozunk (a témáról már írtunk 2014-ben is) A rendelet a következőképpen határozza meg […]

Javaslat | jogbizonytalanság megszüntetésére a 275/2013. (CPR) Kormány rendeletben
2017. január 7. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább