Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. július 9. vasárnap

A homlokzatmagasság számítás BÜNTETI a lapostetőt

Az “építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság” című írásunkban épp azt kellett megállapítani, hogy a homlokzatmagasság számítással

a korábbi építménymagasság számítás helyett egy olyan szabályozást vezettek be, aminek a célja nem látható, az oromfalak és a tűzfalak esetében teljességgel érthetetlen a megkülönböztetés, ez pedig számos esetben káoszt eredményezhet majd 2018. december 31. után.

Nem nehéz belátni a címbeli állítást, miszerint a fentiek túl még valamiben lehet káros hatású ez az új számítási mód.. A homlokzatmagasság számítása szabályosan bünteti a lapostetőt, hiszen ugyanazon alapterület mellett a lapostető nem megengedett, de a magastető igen, ráadásul ez utóbbi még jóval nagyobb tömeget is eredményez. (nagyításhoz katt a képre!)

Hogy egyértelmű legyen: tetőtérbeépítésnél pont ugyanúgy a fszt feletti födém felső síkja a a magassági mérés alapja, mint üres padlás esetén. A beépített padlástér feletti lezárás csak térlezárás, nem teherhordó szerkezet, max álmennyezet, vagyis a számításból kihagyható.

A homlokzatmagasság számításnál csak a 12 m-nél távolibb felületek vonhatóak le, ahogy ez az alábbi ábrán látható. Ez nyilván lehetetlenné teszi lapostető esetén a második használati szintet. Viszont ha ugyanezt az épületet beépített tetőtérrel látjuk el, láthatóan sokkal nagyobb terület építhető be és az eredmény is sokkal nagyobb tömeget eredményezne.

A fenti tetőtérbeépítésre ez természetesen csak akkor érvényes, ha nem teherhordó (pl. vb. koporsófödém) szerkezettel vesszük körbe.

Bár hivatalos indoklást nem láttam erről, vélhetően a különféle tervezői tükrözések lehettek az okok a fenti számítási mód bevezetésére. A dolog csak azárt sántít, mert további szintek megakadályozására ennél egyszerűbb módok is léteznek, pl. a szintszám maximálása vagy éppen a szintterületi mutató.

A címbeli állítást még azzal fejelném meg, hogy a személyes tapasztalatom az, hogy a lapostetős házakat a HÉSZ-ek jelentős része szabályosan tiltja, amikor kötelező tetőhajlást írnak elő. Ha valaki tudja az okát, örömmel venném …

 

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

 

fogalommeghatározással kapcsolatos írásaink

 

Hozzászólások (5): megnézem / hozzászólok

  • atus

    2017. július 9. vasárnap - 18:06

    #116006

    Miklós!

    A padlástér esetében átsiklottál egy lényeges kifejezésen:

    “a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és”

    “Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.”

    azaz a padlástérnél a padlásfödém felső síkja a mérvadó!!!

    Másképp ha beépíted a padlásteret, akkor nő az épületmagasságod! Ami kicsit morbid.

  • kritizator

    2017. július 10. hétfő - 09:23

    #116008

    A címbeli állítást még azzal fejelném meg, hogy a személyes tapasztalatom az, hogy a lapostetős házakat a HÉSZ-ek jelentős része szabályosan tiltja, amikor kötelező tetőhajlást írnak elő. Ha valaki tudja az okát, örömmel venném …

     

     

    Gondolom nem akarnak lapostetős házakat látni, pláne falun:-)

  • Szabóbácsi

    2017. július 10. hétfő - 11:48

    #116011

    Kissé érthetetlen. Van egy ötszög keresztmetszetű hasáb. Eresz és gerincmagasság maximálással.  Ha abba belefér, mi lehet a gond? Ezzel csak új trükközést generálnak, ferde tetősíkokkal eltakarják a tetőterasz bizonyos részét.

  • sityu

    2017. július 15. szombat - 19:06

    #116031

    Az egész építmény- és homlokzatmagasságos mizériát el kellene felejteni. És el is lehetne.
    A HÉSZ-ben nem kötelező előírni, a legjobb tudomásom szerint. Bőven elég lenne a beépítési sűrűséget és a maximális szintszámot előírni; meg mondjuk egy épület maximális legmagasabb pontját (ha már mindenáron magasságokat is akarunk szabályozni).
    Merthogy mire is volna való a homlokzatmagasság szabályozása?

    Egyrészt arra, hogy az utcaképet egységessé tegye. De nézzük már meg: sikerült ez? Pedig évtizedek óta ezen rugózik az építész szakma, meg a hatósági jogszabályhuszárok. Nem, a homlokzatok nem lettek egységes magasságúak. Az egy másik kérdés, hogy kinek kéne, hogy az utcákban minden épület vonalzóval egyforma magas legyen??? Szép lenne az? Szerintem nem.

    Másrészt arra, hogy abból lehessen visszaszámolni a szintszámot, ami egy városi beépítésnél jellemzően egy fontos szám: az határozza meg a beruházás profitabilitását, meg azt, hogy mit is ér az a telek.
    Meg mire jó még? Hát arra, hogy boldog boldogtalan azon zsonglőrködjön, hogy hogyan tudna még több alapterületet belevarázsolni a kubatúrába. A hatóságok meg azon, hogy ezt hogy tudnák megakadályozni.

    A beépítési sűrűség + szintszám esetén meg nem igazán volna apelláta: 2-2 számról kell csak eldönteni, hogy melyik a nagyobb. A szintszám-számítással persze lehetne még variálni, de ezért az kezelhetőbb ügynek látszik.

    Persze alaposan végig kellene gondolni (a konkrét HÉSZ-ekben, a konkrét tömbök számait); de veszíteni nem igazán veszítenénk. Nem épülnének extrém nagy épületek (vagy legalábbis nem nagyobbak, mint ma). Kezelhető és követhető lenne a beépítésre szánt területek használata; korlátozható lenne (és láthatóvá válna) a területek, övezetek túlterheltsége.

    És egyébként, ahol esetleg mégis szükséges, meg is maradhatna a homlokzatmagassági szabályozás.

    Mi kellene ehhez?
    1) elsősorban a HÉSZ-eket rendszeresen felülvizsgáló várostervezőktől egy kis szemléletváltás; némi plusz munka (amit persze az önkormányzatok jó része nem igazán szeretne kifizetni);
    2) a baksisgyűjtögető hatósági jómunkásemberek (esetleges) ellenkezésének letörése.

    Nyernénk vele? A fentiek szerint valószínűleg.

    Veszteségek? A baksishuszárok kezéből kihullana egy kekecszablya. (maradna még, nem kellene őket félteni!)

    • sityu

      2017. július 15. szombat - 19:10

      #116032

      Egy dolog kimaradt: nem kellene hozzá jogszabályváltoztatás; a jelenlegi szabályozási keretek közt megvalósítható volna.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a “12/A Beépítési magasság“-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat
ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | sorház

Elkezdtem írni egy cikket a Miért nem épülnek sorházak és miért a magában álló családi házat preferáljuk?, így adódott, hogy érdemes volna kicsit körüljárni a sorházakat, sőt az átriumházakat is. Ez utóbbiakról íródott is egy rövid kis cikk. Sorház fogalma: OTÉK | Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtő meghatározása): építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési […]

Fogalommeghatározások | sorház
2017. június 23. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább