Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. július 14. péntek

Jogi esetek | befolyásolhatja-e a beépítés helyét, ha rossz helyen van a kerítés?

Tisztelt Miklós, Egy építésjogi kérdéssel kapcsolatban kereslek és kérném tanácsodat, véleményedet. Egy telek tulajdonosa ki akarta tűzni a háza helyét, és akkor derült ki,hogy a hivatalos helyszínrajz szerinti oldalhatárt nem tudja betartani, mert a szomszéd kerítése 2m-rel a telken van.

A következő kérdéseim lennének:

– Az eladónak van-e felelőssége ebben?
– A tervezőnek van-e felelőssége ebben?
– Fölépítheti-e az új tulajdonos a házát úgy, hogy a helyszínrajz szerint betartja az oldalhatárt?
– Az új tulajdonos beperelheti-e ezért a szomszédot, és ha igen, felkerül-e ez széljegyzetként a tulajdoni lapra, akadályozza-e ez őt  az építkezésben?

Mi lenne a legjobb megoldás? Előre is köszönöm segítségedet,

 

Kedves Levélíró,

Amennyiben a beépítendő telekről készül geodézia felmérés, akkor a kapott rajzon megjelenik a a telek jogi (földhivatal által nyilvántartott) határai és a kerítések helyei. Ezek azonban nem mindig esnek egybe. Ez pl. akkor fordul elő, ha a használt, lakott ingatlan mellett hosszú évtizedig nincs tényleges földhasználó tulajdonos, elhanyagolt a telek, így azok a fránya kerítések hajlamosak “elvándorolni”. Igaz, ennek előfordulhat fordított változata is, mint itt alább látható.

Az adott telken mindkét oldalról közel 1-1 méterrel beljebb találhatóak az oldalkerítések, ami már komolyabb gondot okozhatna, ha valaki építkezni szeretne (+ a telek viszont az utcából foglal el egy tekintélyes területet).

zöld színű a jogi telekhatár (+épületkontúr) fekete a kerítések vonala, piros színű a tényleges, felmért épületkontúr

Ez már komolyan sértheti az adott telek tulajdonosának a jogait. Ilyenkor az az eljárás, hogy erre jogosultsággal rendelkező földmérő földhivatali alapadatok birtokában a helyszínen kitűzi a tényleges telekhatárt és ha ez meghaladja a földmérési hibahatárt (30 cm) – és ha ez az adott ingatlan beépíthetőségét hátrányosan befolyásolná – akkor erről értesítést küld az érintett szomszédoknak és összehív egy helyszíni egyeztetést.

A helyszíni egyeztetésről jegyzőkönyvet vesznek fel. Itt a szomszédok vagy elismerik a hibás kerítésvonalat és beleegyeznek a módosításba, vagy ha ez a helyszíni egyeztetés nem vezet eredményre, akkor perre kerülhet a sor és a bíróság kötelessége, hogy rendet tegyen a vitázó felek között.

Ugyanakkor létezik az un. “elbirtoklás” illetve az új Ptk.-ban “jogcímes elbirtoklás”, mint jogintézmény, ezeknek szigorúak a feltételei:

A tervezőnek a földhivatali adatokkal (jogi határok) kell dolgoznia, azt kell feltüntetni. A jog úgy rendelkezik, hogy a földhivatali adatokat kell elfogadottnak tekinteni még akkor is, ha pl. a földhivatali térkép rossz (mert hogy ez is előfordulhat). Ezt azonban bizonyítani kell és ilyenkor ezt többnyire csak bírósági úton lehet rendezni, amíg nincs bírói döntés, a földhivatali adat a mértékadó.

Tervezéskor az ingatlan jogi határait kell alapul venni, függetlenül attól, hogy hol áll a valóságban a kerítés (nem véletlenül az építési előírások is telekhatártól (és nem kerítéstől) való távolságot írnak elő. Az viszont gyakori eset, hogy a szomszéd kerítése benyúlik a mi telkünkbe és a szomszéd a házát nem a telekhatárhoz, hanem a kerítéshez képest tűzte ki. Ez azért gond, mert beépítéskor a telekhatártól való távolságon túl a szomszédos épületek közötti távolságot is tartani kell.

Így ha a szomszéd esetleg szabálytalanul építkezett (pl. közelebb épített a telekhatárhoz), akkor azt nekünk tudomásul kell vennünk és nekünk a szabálytalanul építkezőhöz kell igazodnunk. Ez különösen keskeny telkeknél okozhat komoly gondot, mert pl. jóval keskenyebb házat lehet rá építeni, mint amit egyébként lehetne.

Fontos még kiemelni, hogy a szomszéd hiába is kapott (pl. rossz telepítési helyre) építési engedélyt, az építési törvény (Étv.) 37. § (2) szerint az építési hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

Hozzászólások (0): megnézem / hozzászólok

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
Jogi Esetek | befolyásolja-e a hátsókert méretét az oldalhatáros beépítés?

Kedves Koós Miklós! Engedjen meg egy javaslatot. A fogalommeghatározás rovatot majd ki kellene egészíteni a hátsókert fogalmával. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést fel is tennék: oldalhatáros beépítési módnál van-e értelmezve a hátsókert fogalma oldalhatáros beépítési módnál szabad-e építményt (szerszámtároló) elhelyezni az oldalkertben/ hátsókertben (ha ez utóbbi egyáltalán értelmezhető)? Kedves Levélíró, A hátsókert méretét nem befolyásolja az, hogy […]

Jogi Esetek | befolyásolja-e a hátsókert méretét az oldalhatáros beépítés?
2017. július 10. hétfő
ÉPÍTÉSI JOG
Jogi Esetek | lehet-e falun lapostetős épületet építeni?

Kedves Miklós! A blog visszatérő, lelkes olvasójaként és (önálló)pályakezdő építészként szeretném kikérni a véleményedet egy HÉSZ rendelkezés kapcsán, amit nem tudok egyértelműen értelmezni, és álmatlan éjszakákat okoz egy futó 300m2 alatti családiházam kapcsán. Azt mondja: „A falusias építési övezetekben csak 35 és 45 fok közti dőlésszögű magastető építhető, de a beépítettség 25%-án enyhe lejtésű tető, […]

Jogi Esetek | lehet-e falun lapostetős épületet építeni?
2017. június 23. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább