Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. július 24. hétfő

MÉK választások 2017 | 2. rész – 1996. évi LVIII. törvény a mérnöki kamarákról

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Én élnék ezzel a lehetőséggel.

Miután az egész szakmai tevékenységünk alapja a kamarai törvény, célszerű ezzel kezdeni a sorozatot. Bár egy olyan témával kezdjük, amire a kamarának nincs közvetlen ráhatása, de senki sincs, aki nagyobb befolyással bírna annak esetleges módosítására.

 

***

1996-ban fogadták el a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai (röviden csak mérnöki) kamarákról szóló 1996. évi LVIII. törvény, mely kisebb változtatások után is mind a mai napig érvényben maradt.

A kamarai törvénynek legalább két olyan vonatkozása van, ami a tagság szempontjából rendkívül hátrányos. Az egyik a kötelező tagság:

1. §2 (1)3 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3)–(4a) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.

Ebből az következik, hogy hiába végzett valaki bármely szakirányú egyetemen, tagja bármilyen szakirányú tudományos testületnek, kaphatott akár Pritzker-dijat is (építészeti “Oscar díj-at”), csak akkor folytathat építészeti, mérnöki tevékenységet, ha mérnöki kamarai tag.

Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ez alól csak az atomerőmű tervezésben közreműködő szakértők a kivételek. Ez az az építőipari terület, aminél bonyolultabb, szakmailag ennél magasabb fokú hozzáértést igénylő feladatot nehéz lenne találni. Itt nyilván nem tömegekről beszélünk, de a kivételezés eléggé kirívó. Persze álnaívság lenne, azt gondolni, hogy ez véletlenül van így, mindannyian tudjuk az okát.

(4a)5 Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. 

A kötelező kamarai tagság ugyanakkor nem garantál önmagában semmiféle minőséget, hiszen minden szakmagyakorló számára, így a “kevésbé felkészült” tervezőknek is kötelező tagságot ír elő.

Tudomásom szerint pl. Németországban nincs kötelező tagság, mégis a szakmagyakorlók közel 50%-a tagja valamelyik kamarának. A kamarai tagság szigorúan vett, rendszeres továbbképzésekhez kötött, amiről bizonyítványt kapnak a résztvevők. E bizonyítvány viszont fontos eleme egyes szakmagyakorlók szakmai elismertségének, ebből következően Németországban a mérnök kamarai tagság rangnak számít.

Úgy vélem, hogy erre Magyarországon is igen nagy szükség volna.

A mérnök kamarákról szóló törvény másik hiányossága, problémája, hogy kizárólag a tagságnak határoz meg kötelezettséget a kamarával szemben. A kamaráknak pusztán feladatokat delegál, de nem ír elő kötelezettségeket a saját tagságával szemben.

A törvény még utalások szintjén sem rendelkezik azzal a helyzettel, amikor az elvárható együttműködést hiányolna bárki is. A kamarai szervezett kétszintűsége (országos és megyei kamarák) felépítése lehetetlenné teszi, hogy a tagság irányából érkező észrevételek, esetleges kritikák, javaslatok eljussanak a kamara döntéshozóihoz. Aki úgy véli, hogy a megyei küldötti rendszer az pont erre lenne való, nos az még nem próbált eljuttatni “üzenetet” a kamara vezető tisztségviselőihez. Az effajta kommunikációnak nincsen kialakítva a hivatalos formája, a MÉK honlapján a részben erre a célra létrehozott “fórum” a gyakorlatban nem működik, gazdátlan, 2016. augusztus 1-én volt az utolsó bejegyzés.

A törvény semmilyen formában sem teszi kötelezővé akár a tagság, akár a vezetőség részéről indítványozott előterjesztések széleskörű megvitatását, szakmai közvélemény kutatások, szavazások lefolytatását. A törvény nem kötelezi a kamara vezetését, hogy a tagság nevében lefolytatott egyeztetésekről, jogszabály előterjesztésekről a tagságának érdemben beszámoljon, abba érdemi módon bevonja. Ezt nem helyettesíti, hogy a megyei kamarák vezetőségének eljuttatnak előkészítő anyagokat, ha a megyei vezetők azt nem tartják fontosnak megosztani a tagsággal. Így sem az alulról jövő, sem a felülről jövő VALÓDI információ áramlás ezáltal nincs se biztosítva, se szabályozva.

Ugyancsak fontos volna, hogy a törvény szellemisége megváltozzon “hatósági” kamaráról “szolgáltatói” kamarára!

Végül egy nem sarkalatos, de a kamarai törvényhez kapcsolható anomália, ez pedig a 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról szóló törvény, mely kötelező iparkamarai regisztrációt ír elő a mérnök-kamarai tagoknak is (5000 Ft/év). Miközben ez nem jelent tagságot, pusztán regisztrációs díjat, ez azért jelent anomáliát, mert a mérnök kamarák pontosan számon tartják nem csak a tagságukat, hanem kötelező érvénnyel a tagság szakirányú vállalkozásait is. Mi több, az összes terven fel kell tüntetni a kamara cégregisztrációs számát, ennek elmaradása etikai vétséget eredményez! Ráadásul kötelező lesz minden vállalkozásnak a Cégkapus regisztráció, ezáltal az összes cég be lesz közvetlenül csatornázva és elektronikusan is elérhetővé válik. 

Az iparkamarai tagdíj ebből következően olyan költség/adó/sarc, amihez semmiféle valódi szolgáltatás sem társul.  Fontos lenne, hogy a MÉK mielőbb lépjen fel, hogy a tagságát ne sújtsák ilyen teljesen felesleges kiadással!

Folytatjuk…

 

szükség van-e építész kamarára ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

2017-es MÉK választással kapcsolatos írások

 

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • bélabácsi

    2017. július 24. hétfő - 16:31

    #116097

    “kamarai szervezett kétszintűsége”

    Ez a kifejezés ironikus vagy véletlen? :)))

  • bélabácsi

    2017. július 24. hétfő - 16:34

    #116098

    Amúgy ez az “üzenet” eljutott valahogy a kamara jelölő bizottsághoz is vagy csak itt ezen a blogon?

  • Szondi EgonJános

    2017. július 25. kedd - 21:48

    #116123

    Az atomerőművel, oktató- és kutatóreaktorokkal kapcsolatos “kihagyás” tulajdonképpen azt jelenti, hogy az érintett mérnökök önálló munkát akkor végezhetnek, ha felkészültségük lényegesen magasabb, mint a rutinmunkát végző (akármilyen díjjal kitüntetett) mérnököké. A minősítési ügyrend az interneten elérhető: https://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok/atom-2.pdf

    Csak röviden az ügyrend mellékleteiben részletezett pályázati feltételekről: MSc végzettséggel legalább 5 év gyakorlati idő kell (nem munkaviszony, hanem szakmai feladatok megoldása), melyet a referencia-munkák részletes bemutatásával kell igazolni, a választott területnek megfelelő szakmérnöki ismeretek, a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatok ismerete, az EURATOM irányelvek ismerete.

    A fentiek alapján nem tudom, mi volt a célja a “Persze álnaívság lenne, azt gondolni, hogy ez véletlenül van így, mindannyian tudjuk az okát” mondat beszúrásának. Érdeklődéssel várom a magyarázatot.

    • Tóth Szilveszter

      2017. július 25. kedd - 22:23

      #116124

      szerintem Miklós nem a mérnökök felkészültségére tett pejoratív kijelentést, hanem arra célzott, hogy a kamarák felügyelete alól vették ki az adott témakört, hogy véletlen se legyen belőle olyan ügy, hogy: “Van-e joga a kamarának beletekinteni egy tervezési, vállalkozási szerződésbe?” emlékszel erre a cikkre? paks2 mond valamit, meg, hogy senkinek nem mutogatják a szerződéseket?
      Persze Miklós lehet, hogy arra célzott, hogy a mindegy mennyire potens szakembereket meg lehessen kerülni és olcsóbb munkaerővel helyettesíteni. erre majd ő válaszol.

      ja és ha kamarai ügy lenne, akkor amúgy értékhatár tekintetében építészeti tervpályázatot kéne kiírni rá, amin tuti indulnék – már csak poénból is – és tuti a városligetbe telepíteném az egészet, felsétálós ferde zöldtetővel 😉

      • Szondi EgonJános

        2017. július 26. szerda - 00:31

        #116127

        A Paks 2 beruházás titkos kezelése bírálatával (is) foglalkozom “A Paksi Atomerőmű I. és II. kiépítésének primer köri exergiagazdálkodása” c. tanulmányomban [Energiagazdálkodás ISSN 0021-0757, 56(2015)5-6 és 57(2016)1-2.] Adatok hiányában nem bizonyítható, hogy a választott orosz VVER-1200 típus a legjobb, bár az ellenkezője sem. Ennek ellenére a zöld politikusok igazságként merik hirdetni, hogy Paks 2 elhibázott választás és népszavazást akarnak ellene, mintha Mari néni szakmai alapon lenne képes szavazni. A zöldek ellenzik az atomerőműveket és a szénerőműveket (Magyarországon még a vízerőműveket is), így lőttek Ausztriában öngólt: az indításra kész Zwentendorf-i atomerőművet leszavazták, pótlására szénerőművet építettek, import szénre.

        Ugyanez lenne kicsiben, ha a kamarák beletekinthetnének a Paks 2 szerződése mellékleteibe, hiszen akkor a betekintést Mari néni-színvonalú beleszólás követné. Aki alkalmas az atomerőmű tervezésére (lásd az eredeti hozzászólást) nem fog elmenni hivatalnoknak bármelyik kamarába!

        Konkrét példa a kívülállók (akár kamarák) beavatkozásának következményére: a budapesti M4 metróvonal állomásainak van talajszint feletti része. Erre hivatkozva a mélyépítési munkák tervezését magasépítési mérnökök fejezték be “direkt bevilágítással”, ami az oldalfalak pókháló-elrendezésű betongerendákkal való kitámasztását igényelte. Kétségtelen, hogy a külföldi vendégek soha nem látott megoldásról beszélnek. Ez is népszavazás…

        • bélabácsi

          2017. július 26. szerda - 09:47

          #116141

          “Ugyanez lenne kicsiben, ha a kamarák beletekinthetnének a Paks 2 szerződése mellékleteibe, hiszen akkor a betekintést Mari néni-színvonalú beleszólás követné. Aki alkalmas az atomerőmű tervezésére (lásd az eredeti hozzászólást) nem fog elmenni hivatalnoknak bármelyik kamarába!”

          Ez jól összefoglalja, sőt!
          Nem ez van most is “kicsiben”?
          Csak átfogalmazva a fenti mondatot a “kicsikre”:
          …ha a kamarák beletekinthetnének a lakóépületek szerződés mellékleteibe, akkor a betekintést Mari néni-színvonalú beleszólás követné. Aki alkalmas a lakóépületek tervezésére (lásd az eredeti hozzászólást) nem fog elmenni hivatalnoknak bármelyik kamarába! Vagy hatóságba.

          Nem így van? Bár ez most biztos sok hivatalnoknak nem tetszik, de az előző hozzászólás biztos azon atomerőmű tervezőknek nem tetszik, akik mégiscsak elmentek hivatalnoknak…

  • Bonta Mihály

    2017. július 26. szerda - 07:24

    #116136

    [szerk. megjegyzés: a hozzászólás a minősíthetetlen stílusa miatt törölve]

  • Sz.László Erika

    2017. augusztus 25. péntek - 18:50

    #116370

    Tisztelt Koós Miklós Úr!
    Pont olyannak kellene lennie a kamarának, amilyennek Ön leírja és gondolhatja. Mostanában azonban nem várható, hogy KAMARÁKBÓL A SZAKMAI HANGOK kihallatszódhassanak! A dolog jól indult, de ma már egyre jobban át meg átszövi a politika!A hozzászólásom nem az atomerőműre vonatkozik, hanem általános.
    Üdvözlettel:Sz.LászlóErika

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 6. rész – tagsági aktivitás és kommunikáció

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne.  A tagság azonban néma, aki megszólal, azok nagy része is álnéven ír. A többség max fórumokat olvas és ha kedvére valót olvas ott, magában csendben megjegyzi, hogy JA, IGAZA VAN!, de nem írja le, max egy […]

MÉK választások 2017 | 6. rész – tagsági aktivitás és kommunikáció
2017. szeptember 11. hétfő
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább