Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. július 24. hétfő

MÉK választások 2017 | 2. rész – 1996. évi LVIII. törvény a mérnöki kamarákról

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Én élnék ezzel a lehetőséggel.

Miután az egész szakmai tevékenységünk alapja a kamarai törvény, célszerű ezzel kezdeni a sorozatot. Bár egy olyan témával kezdjük, amire a kamarának nincs közvetlen ráhatása, de senki sincs, aki nagyobb befolyással bírna annak esetleges módosítására.

 

***

1996-ban fogadták el a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai (röviden csak mérnöki) kamarákról szóló 1996. évi LVIII. törvény, mely kisebb változtatások után is mind a mai napig érvényben maradt.

A kamarai törvénynek legalább két olyan vonatkozása van, ami a tagság szempontjából rendkívül hátrányos. Az egyik a kötelező tagság:

1. §2 (1)3 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3)–(4a) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.

Ebből az következik, hogy hiába végzett valaki bármely szakirányú egyetemen, tagja bármilyen szakirányú tudományos testületnek, kaphatott akár Pritzker-dijat is (építészeti “Oscar díj-at”), csak akkor folytathat építészeti, mérnöki tevékenységet, ha mérnöki kamarai tag.

Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ez alól csak az atomerőmű tervezésben közreműködő szakértők a kivételek. Ez az az építőipari terület, aminél bonyolultabb, szakmailag ennél magasabb fokú hozzáértést igénylő feladatot nehéz lenne találni. Itt nyilván nem tömegekről beszélünk, de a kivételezés eléggé kirívó. Persze álnaívság lenne, azt gondolni, hogy ez véletlenül van így, mindannyian tudjuk az okát.

(4a)5 Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. 

A kötelező kamarai tagság ugyanakkor nem garantál önmagában semmiféle minőséget, hiszen minden szakmagyakorló számára, így a “kevésbé felkészült” tervezőknek is kötelező tagságot ír elő.

Tudomásom szerint pl. Németországban nincs kötelező tagság, mégis a szakmagyakorlók közel 50%-a tagja valamelyik kamarának. A kamarai tagság szigorúan vett, rendszeres továbbképzésekhez kötött, amiről bizonyítványt kapnak a résztvevők. E bizonyítvány viszont fontos eleme egyes szakmagyakorlók szakmai elismertségének, ebből következően Németországban a mérnök kamarai tagság rangnak számít.

Úgy vélem, hogy erre Magyarországon is igen nagy szükség volna.

A mérnök kamarákról szóló törvény másik hiányossága, problémája, hogy kizárólag a tagságnak határoz meg kötelezettséget a kamarával szemben. A kamaráknak pusztán feladatokat delegál, de nem ír elő kötelezettségeket a saját tagságával szemben.

A törvény még utalások szintjén sem rendelkezik azzal a helyzettel, amikor az elvárható együttműködést hiányolna bárki is. A kamarai szervezett kétszintűsége (országos és megyei kamarák) felépítése lehetetlenné teszi, hogy a tagság irányából érkező észrevételek, esetleges kritikák, javaslatok eljussanak a kamara döntéshozóihoz. Aki úgy véli, hogy a megyei küldötti rendszer az pont erre lenne való, nos az még nem próbált eljuttatni “üzenetet” a kamara vezető tisztségviselőihez. Az effajta kommunikációnak nincsen kialakítva a hivatalos formája, a MÉK honlapján a részben erre a célra létrehozott “fórum” a gyakorlatban nem működik, gazdátlan, 2016. augusztus 1-én volt az utolsó bejegyzés.

A törvény semmilyen formában sem teszi kötelezővé akár a tagság, akár a vezetőség részéről indítványozott előterjesztések széleskörű megvitatását, szakmai közvélemény kutatások, szavazások lefolytatását. A törvény nem kötelezi a kamara vezetését, hogy a tagság nevében lefolytatott egyeztetésekről, jogszabály előterjesztésekről a tagságának érdemben beszámoljon, abba érdemi módon bevonja. Ezt nem helyettesíti, hogy a megyei kamarák vezetőségének eljuttatnak előkészítő anyagokat, ha a megyei vezetők azt nem tartják fontosnak megosztani a tagsággal. Így sem az alulról jövő, sem a felülről jövő VALÓDI információ áramlás ezáltal nincs se biztosítva, se szabályozva.

Ugyancsak fontos volna, hogy a törvény szellemisége megváltozzon “hatósági” kamaráról “szolgáltatói” kamarára!

Végül egy nem sarkalatos, de a kamarai törvényhez kapcsolható anomália, ez pedig a 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról szóló törvény, mely kötelező iparkamarai regisztrációt ír elő a mérnök-kamarai tagoknak is (5000 Ft/év). Miközben ez nem jelent tagságot, pusztán regisztrációs díjat, ez azért jelent anomáliát, mert a mérnök kamarák pontosan számon tartják nem csak a tagságukat, hanem kötelező érvénnyel a tagság szakirányú vállalkozásait is. Mi több, az összes terven fel kell tüntetni a kamara cégregisztrációs számát, ennek elmaradása etikai vétséget eredményez! Ráadásul kötelező lesz minden vállalkozásnak a Cégkapus regisztráció, ezáltal az összes cég be lesz közvetlenül csatornázva és elektronikusan is elérhetővé válik. 

Az iparkamarai tagdíj ebből következően olyan költség/adó/sarc, amihez semmiféle valódi szolgáltatás sem társul.  Fontos lenne, hogy a MÉK mielőbb lépjen fel, hogy a tagságát ne sújtsák ilyen teljesen felesleges kiadással!

Folytatjuk…

 

szükség van-e építész kamarára ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

 

2017-es MÉK választással kapcsolatos írások

 

Hozzászólások (): megnézem / hozzászólok

  • Szondi EgonJános

    2017. július 25. kedd - 21:48

    #116123

    Az atomerőművel, oktató- és kutatóreaktorokkal kapcsolatos “kihagyás” tulajdonképpen azt jelenti, hogy az érintett mérnökök önálló munkát akkor végezhetnek, ha felkészültségük lényegesen magasabb, mint a rutinmunkát végző (akármilyen díjjal kitüntetett) mérnököké. A minősítési ügyrend az interneten elérhető: https://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok/atom-2.pdf

    Csak röviden az ügyrend mellékleteiben részletezett pályázati feltételekről: MSc végzettséggel legalább 5 év gyakorlati idő kell (nem munkaviszony, hanem szakmai feladatok megoldása), melyet a referencia-munkák részletes bemutatásával kell igazolni, a választott területnek megfelelő szakmérnöki ismeretek, a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatok ismerete, az EURATOM irányelvek ismerete.

    A fentiek alapján nem tudom, mi volt a célja a “Persze álnaívság lenne, azt gondolni, hogy ez véletlenül van így, mindannyian tudjuk az okát” mondat beszúrásának. Érdeklődéssel várom a magyarázatot.

    • Tóth Szilveszter

      2017. július 25. kedd - 22:23

      #116124

      szerintem Miklós nem a mérnökök felkészültségére tett pejoratív kijelentést, hanem arra célzott, hogy a kamarák felügyelete alól vették ki az adott témakört, hogy véletlen se legyen belőle olyan ügy, hogy: “Van-e joga a kamarának beletekinteni egy tervezési, vállalkozási szerződésbe?” emlékszel erre a cikkre? paks2 mond valamit, meg, hogy senkinek nem mutogatják a szerződéseket?
      Persze Miklós lehet, hogy arra célzott, hogy a mindegy mennyire potens szakembereket meg lehessen kerülni és olcsóbb munkaerővel helyettesíteni. erre majd ő válaszol.

      ja és ha kamarai ügy lenne, akkor amúgy értékhatár tekintetében építészeti tervpályázatot kéne kiírni rá, amin tuti indulnék – már csak poénból is – és tuti a városligetbe telepíteném az egészet, felsétálós ferde zöldtetővel 😉

      • Szondi EgonJános

        2017. július 26. szerda - 00:31

        #116127

        A Paks 2 beruházás titkos kezelése bírálatával (is) foglalkozom “A Paksi Atomerőmű I. és II. kiépítésének primer köri exergiagazdálkodása” c. tanulmányomban [Energiagazdálkodás ISSN 0021-0757, 56(2015)5-6 és 57(2016)1-2.] Adatok hiányában nem bizonyítható, hogy a választott orosz VVER-1200 típus a legjobb, bár az ellenkezője sem. Ennek ellenére a zöld politikusok igazságként merik hirdetni, hogy Paks 2 elhibázott választás és népszavazást akarnak ellene, mintha Mari néni szakmai alapon lenne képes szavazni. A zöldek ellenzik az atomerőműveket és a szénerőműveket (Magyarországon még a vízerőműveket is), így lőttek Ausztriában öngólt: az indításra kész Zwentendorf-i atomerőművet leszavazták, pótlására szénerőművet építettek, import szénre.

        Ugyanez lenne kicsiben, ha a kamarák beletekinthetnének a Paks 2 szerződése mellékleteibe, hiszen akkor a betekintést Mari néni-színvonalú beleszólás követné. Aki alkalmas az atomerőmű tervezésére (lásd az eredeti hozzászólást) nem fog elmenni hivatalnoknak bármelyik kamarába!

        Konkrét példa a kívülállók (akár kamarák) beavatkozásának következményére: a budapesti M4 metróvonal állomásainak van talajszint feletti része. Erre hivatkozva a mélyépítési munkák tervezését magasépítési mérnökök fejezték be “direkt bevilágítással”, ami az oldalfalak pókháló-elrendezésű betongerendákkal való kitámasztását igényelte. Kétségtelen, hogy a külföldi vendégek soha nem látott megoldásról beszélnek. Ez is népszavazás…

  • Bonta Mihály

    2017. július 26. szerda - 07:24

    #116136

    [szerk. megjegyzés: a hozzászólás a minősíthetetlen stílusa miatt törölve]

  • Sz.László Erika

    2017. augusztus 25. péntek - 18:50

    #116370

    Tisztelt Koós Miklós Úr!
    Pont olyannak kellene lennie a kamarának, amilyennek Ön leírja és gondolhatja. Mostanában azonban nem várható, hogy KAMARÁKBÓL A SZAKMAI HANGOK kihallatszódhassanak! A dolog jól indult, de ma már egyre jobban át meg átszövi a politika!A hozzászólásom nem az atomerőműre vonatkozik, hanem általános.
    Üdvözlettel:Sz.LászlóErika

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 6. rész – tagsági aktivitás és kommunikáció

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne.  A tagság azonban néma, aki megszólal, azok nagy része is álnéven ír. A többség max fórumokat olvas és ha kedvére valót olvas ott, magában csendben megjegyzi, hogy JA, IGAZA VAN!, de nem írja le, max egy […]

MÉK választások 2017 | 6. rész – tagsági aktivitás és kommunikáció
2017. szeptember 11. hétfő
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább