Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. augusztus 25. péntek

Mit tegyek, ha beázik a pince?

Kedves Miklós, a felújítás előtt álló “raktár”-unk pincéjébe eső esetén csordogál be a víz a falon lévő repedéseken keresztül. Azt hittem, hogy a pince fala le van kívülről szigetelve, de nyilvánvalóvá vált, hogy nincs. Olvasgattam a témáról, úgy látom, többféle megoldás is van. A magam részéről a külső oldali szigetelést tartanám célszerűnek. Bár az a legmunkaigényesebb, mivel a talajt a fal mellől el kell távolítani hozzá, de hosszú távon ez tűnik a legbiztosabb, a szárazságot leginkább garantáló megoldásnak.

Jó lenne tudni, hogy pontosan hol is jön be a víz. Mert ha csak oldalt szigeteli a pincefalat, de az alapozás magasságában jön be, akkor hiába szigeteli körbe. Aztán azt is fontos tudni, hogy a csapadék a föld felöl  vagy csak egy rossz ereszcsatorna miatt a faltőben összegyűlő vízből származik-e ? Ez utóbbit viszonylag könnyű megállapítani.

a fotó illusztráció

Az utólagos vízszigetelés elég reménytelen egy kis költségvetésű családi háznál, mert nincs tutti és egyben olcsó módszer, különösen ha nagy felületről van szó. Van egy bp-i szakcég, aki csak ezzel foglalkozik, de már egy helyszíni bejárás (szakvélemény nélkül) is nettó 70 eFt volt pár éve.

Kedves Miklós, köszönöm a válaszát. Elég valószínűnek tartom a következőket: a víz bizonyos helyeken lefolyt, lefolyik, sötét foltokat, csíkokat hagy maga után. Szerintem ott folyik be. Egyébként kívül nagyjából e falrész fölött van az ereszcsatorna összefolyója, pont itt engedi az ereszcsatorna a földbe (pontosabban a járdára) a tetővizet, úgyhogy valószínűleg itt jó sok összegyűlik eső alkalmával a földben. A másik oldalon semmi nyoma víznek, annak valószínűleg az az oka, hogy ott az eresz kimenete messze van és ott végig tuják vannak az épület mentén, amik felisszák a talajvizet.

Kedves Levélíró,

a vizesedések legnagyobb része általában a csapadékvíz elvezetésének a hiányából vagy rossz minősége miatt következik be. Nem véletlenül említettem az ereszt, első körben célszerű az eresz problémát megoldani és minden csapadékvizet elvinni a háztól: pl. hiányzik egy darabon vagy rossz az ereszcsatorna, a járda a faltőhöz vezeti a csapadékvizet…stb. Tapasztalataim szerint felújításra váró régi házaknál a csapadékvíz elvezetésének a hiánya elég gyakori hibaforrás.

Kedves Miklós, azt még elfelejtettem megkérdezni, hogy annak van-e valamilyen rizikója, ha a pincefal mellől – külső szigetelés céljából – ideiglenes eltávolítjuk a földet (talajt). Statikai szempontból kérdezem. Vagy emiatt ne izgassam magam? Meg annak ellenére, hogy elvisszük az ereszt és az esővizet valahol gyűjtjük, azért célszerű leszigetelni a pincét?

A pincefal mellől nyugodtan elvihetik a földet, csak az alapozás érzékeny erre, hogy ne tudjon oldalra kicsúszni (ezért kell az alapozásnak az oldalsó megtámasztás).

A szigetelés annak ellenére fontos, hogy a koncentrált víz odavezetést megszüntetik, hiszen nagy esőzésnél a talaj teljesen átázhat vagy lejtős területen un. rétegvizek jelenhetnek meg, amik koncentráltan vezetik neki a vizet az alapozásnak illetve a pincefalnak.

Ezért szoktak un. szivárgókat építeni az emelkedés irányából. Un. dréncsöveket fektetnek le kb. az alapozás magasságában, ami fölé mosott kavics kerül (kulé kavics). A laza talajba jutó csapadékvíz (vagy a talajban lévé rétegvíz) a kavicson keresztül akadálytalanul lejut a dréncsőig (lyuggatott, geotextiliával védett cső), a dréncső pedig elszállítja a vizet a telek alacsonyabban fekvő területén pl. kifolyatva. Fontos, hogy a dréncső töréseinél legyen tisztítónyílás, ha eltömődik a drén ki lehessen tisztítani.

Hozzászólások (1): megnézem / hozzászólok

  • Kotán Norbert

    2017. szeptember 12. kedd - 09:34

    #116459

    Tisztelt Levélíró!
    Régebben foglalkoztam utólagos szigeteléssel. A fal nedvesedését nem csak közvetlen víz okozhatja, hanem a kapilláris vízfelszívás is. Ha a szigetelés nem megfelelő (hibás a kivitelezés, vagy régi, elöregedett, pl. kátránypapír), a víz egy kis résen is be tud szivárogni, és a falban nagyon komoly utat megtenni.

    Utólagos vízszigetelésnek sokféle módja van, amit első sorban a fal anyaga határoz meg, ill. a probléma típusa.
    Az biztos, hogy a külső síkon történő szigetelés (tehát a pincefal külső oldalán) a leghatékonyabb és műszakilag a legjobb.

    Lehet mechanikai (utólagos szigetelés falátvágással, ill. vízszigetelő habarcs, vagy kristályosodó betonszigetelést alkalmazni), ill. vegyi (injektálás, tömbinjektálás a fal teljes keresztmetszetében) módszerek közül választani.
    Vagy létezik még potenciál különbségen alapuló elektromos falszárítás.

    Lehet kombinálni is, ill. a különböző szigetelési síkokat is össze kell vezetni megfelelő módon. Más dolog, hogy a fal felületen működik valami, ha a padló-fal csatlakozás, a sarkok nem megfelelőek. Az ördög a részletekben rejlik.

    Amit semmiképpen NE válasszon: a műszakilag megmagyarázhatatlan, homályos hátterű, papír nélküli technológia (a föld mágneses mezejét használja…), és társai. (Az ÉMI tanúsítás ezen a területen semmit nem jelent, mert nem a műszaki teljesítményről szól.)

    Léteznek olyan technológiák is, amik csak tüneti kezelést adnak (pl. vakolható drén jellegű lemezek, amik elfedik a problémát, vagy légpórusos páraáteresztő vakolat, ún. “falszárító” vakolat a köznyelvben, ami pár évig szintén működhet, míg telítődnek a pórusok.
    Ezek a megoldások nem szüntetik meg a problémaforrást, ezért csak olyan helyen használhatóak, ahol ez nem számít, mert nincs huzamos emberi tartózkodás.
    Ugyanakkor ezeket sem lehet általában közvetlenül a nedves, sóval telített falra közvetlenül felhordani…

    Vannak olyan cégek, akik ehhez értenek és nem kérnek tízezreket egy felmérésért, de a piacon lévők jó része nem ért hozzá, vagy megbízhatatlan.
    Olyat keressen, aki legalább 10 évre visszamenőleg tud mutatni referenciát! Nem elég, hogy sok munkát végzett el. Ez egy drága mulatság, és elég egy kis hiba, újra vizesedni fog a fal!
    Az is sokat árul el a kivitelezőről, hogy “tapogatja” a falat, vagy van nála nedvességmérő készülék (nem az 5000 Ft-os, ami csak felületen mér nedvességet, hanem ultrahangos, ami a falban minimum néhány cm-re képes a nedvességet meghatározni).

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább