Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. szeptember 13. szerda

A főépítészi konzultáció, ami jó hírnek tűnt, sajnos mégsem az

A múlt hét csütörtökén született írásnak az a címet adtam, hogy

TAK és TVR | A településkép védelmi rendeletek miatt 2017. október 1-től tovább bonyolódik a tervezés, de azért van jó hír is

Elhamarkodtam. Kiderült, hogy még sincs jó hír, sőt!

A fenti cikk megjelenése után levelet kaptam egy főépítésztől (kiemelés tőlem)

[…]  A főépítész által kiadott „szakmai konzultáció” (nyilatkozat) csak a települési önkormányzatokat köti a településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásaikban.

Senki mást nem köt, sem az építésügyi hatóságokat, sem az építésfelügyeletet. Így az építési engedély köteles (építésügyi hatósági eljárással érintett) építkezések, vagy az egyszerű bejelentéssel építhető épületek esetében sem köt senkit. Ez nem olyan, mint az elvi építési engedély volt.

A főépítész a településképi követelményekről tud nyilatkozni, nem a beépítés módjáról vagy mértékéről vagy az építési helyről. Ezeket a paramétereket a HÉSZ-ek határozzák meg. A településkép védelmi rendeletekben meghatározottakról tudunk majd, mi főépítészek tájékoztatást, nyilatkozatot adni.

Valóban jó lenne, ha ilyen jellegű segítséget is adhatnánk az építkezőknek, de erre nincs és nem is lesz módunk.

Mindezt legutóbb az augusztus végén megtartott főépítészi konferencián mondták el a Miniszterelnökség szakemberei, kihangsúlyozva, hogy ez a szakmai konzultáció még véletlenül sem elvi engedély, és az még csak fel se merüljön bennünk, hogy az egyszerű bejelentéssel építhető épületek számára valamilyen „elő-engedélyezésként” használnánk.

Ha valamit félreértettem volna, és mégsem így lenne, ahogy most gondolom, akkor annak én örülnék a legjobban. […]  

A fentieket megerősítették még mások is, ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de a lényeg sajnálatosan ez volt.

[…]  emlékeim szerint pont egy főépítész tett javaslatot arra, hogy egyfajta elvi engedély szerű hatáskörük legyen (kvázi előzetes főépítészi engedélyezés). Erre mondták azt, hogy a konzultáció nem olyan, mint egy elvi engedély és pont az volt a cél, hogy az előzetes engedélyezést megszüntessék, önkéntes jogkövetésre sarkallva az építtetőket. (nem pontosan így hangzott el, de a lényeg ez volt).[…]  

Nos ez napnál is világosabb.

A főépítészi konzultáción szó eshet bármiről, ami településképi védelmi szempont, de nem eshet szó a HÉSZ-ről. Májusban írtam arról, hogy a HÉSZ-ektől olyasmit várnak/várunk el, amiket az egyszerű bejelentéses építésekre nem készítettek fel.

Szeretném megvédeni a HÉSZ-eket

 

ha úgy tetszik a védelmembe vettem a HÉSZ-eket:

még nem volt egyszerű bejelentés és szinte mindenféle építési tevékenység “eljárás” volt, aminek szerves része volt az eljárásban közreműködő építési hatósággal való egyeztetés.

Ha rossz is volt a HÉSZ, vagy éppen félreérthető, esetleg hiányos, nem kellett attól tartania az építész tervezőnek, hogy esetlegesen sok milliós pert akaszthatnak a nyakába, mert nem tudta a HÉSZ alapján, hogy pl. 3 vagy 4 m legyen-e az oldalkert. Ha valami nem volt egyértelmű, akkor megkérdezte az előadótól, egyeztetett vele. Ha ezt nem tette meg és nem a HÉSZ-nek megfelelően tervezte az épületet, akkor az építéshatóság figyelmeztette erre, hiánypótlást, átdolgozást írt ki, vagy legrosszabb esetben nem adott ki építési engedélyt, hanem elutasította…”

Majd az alábbiakkal zártam a májusi írásomat:

Az egyszerű bejelentés intézménye hozta elő azt a problémát, hogy az elvárható automatikus jogértelmezés nem működik, mert azt egy olyan rendszerre találták ki, ahol az építési szabályok kiegészülhettek személyes egyeztetésekkel.

Kérdés, hogy az új településképi szabályozás miképpen fogja ezt a problémát majd meg és feloldani.

Ha a későbbiekben egy konzultáción a főépítészi konferencián elhangzottakhoz hasonló állásponttal találkozunk majd, akkor ne lepődjünk meg, a településképi rendeletek EZT SZÁNDÉKOSAN NEM AKARJÁK megoldani!

Tudja valaki, hogy mi lehetett az eredeti célja annak, hogy a HÉSZ-ket kettébontsák és direkt megtagadhassák az egyeztetés lehetőségét? Ha olyan minőségűek, önmagukkal is koherensek és egyértelműek lennének a HÉSZ-ek, akkor nem szólnék egy szót se, de nem azok.

Több száz településnek nincs HÉSZ-e, bele se merek gondolni, hogy ezeken a helyeken, (ahol nagyrészt még főépítész sincs) ott a polgármesterrel miről is fogunk egyeztetni? Ezt különösen pikánssá teszi az, hogy a településképi törvény szerint :

“az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, …..  településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.”

Ha lehetett az “egyszerű”-nek csúfolt bejelentés intézményét a végtelenségig bonyolítani, akkor jelentem, sikerült! Ez a következménye annak, ha azt találják ki, hogy valami ne legyen építésügyi eljárás, mert úgy egyszerűbb lesz. Az elmúlt másfél év a tanulsága annak, hogy lám mit tesz valami, amit eleve rossz alapokra építettek. Egyre növekvő káosz.

Vajon mi lehetett még az eredeti cél, azon kívül, hogy direkt szívassuk meg az építtetőket és a tervezőket!! Aki ezt kitalálta, annak csak gratulálni lehet!

Ezalatt a másfél év alatt sikerült elérni, hogy ezek miatt  bizonytalanságok miatt kötelező lett a felelősségbiztosítás, már nemcsak az építésfelügyelet, hanem már a saját kamaránk is büntethet, sőt az építési hely szerinti polgármester is. Ezek jelentős és érdemi változások.

Nyugtasson meg már valaki, hogy teljesen rosszul gondolom ezt az egészet és mindez csak arra szolgál, hogy előkészítse a jogkövető építtető és a jogkövető tervező mennybemenetelét …

Hozzászólások (18): megnézem / hozzászólok

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2017. szeptember 13. szerda - 19:45

    #116468

    Hogy mi a jó megoldás, az kizárt dolog, mert nem tudom-hogy örök klasszikust idézzek.
    Komolyra fordítva:Lázár János azt mondta a fehérvári építész fórumon, épp egy éve, 3 megye szakemberei és hivatalnokai előtt, hogy a GDP megnövelése az egyértelmű cél, és ehhez kell elhárítani a bürokratikus akadályokat. Hát, ez így sikerült.
    Vigyázzunk, mert a feltámadás előtt keresztrefeszíés volt!! Tessék mondani, ez már az?

  • foreth beatrix

    2017. szeptember 15. péntek - 12:02

    #116478

    Sok szó esik a többször módosított Építési tv és végrehajtási rendeletei hibáiról. Ez egy nagyon egyoldalú -véleményem szerint- hibás közelítés. Nem értem, hogy Önök közül miért nem foglalkozik senki (én nem találkoztam olyannal aki igen) avval, hogy mi vezetett ide, hogy állt elő (megint véleményem szerint) a kényszer helyzet.
    Azt gondolom a kiváltó ok az egyik leglényegesebb szempont az orvoslásban.
    Szerintem szólni kéne a korábbi helyzet hbáíról, az engedélyezési eljárás kezelhetetlené válásáról, ami az önkényesség, a visszaélések és korrupció melegágyává is vált. Ha megkérdeznék az építtetők véleményét is az indokolatlanul elhúzódó, önkényesenkedő helyi engedélyezési eljárásokról és szabályozásokról, talán szofisztikáltabb véleményt lehetne alkotni. Természetesen kész vagyok egyetérteni a várható válasszal, miszerint a rossz helyett a másik rossz, nem biztos hogy jobb. Megítélésem szerint azonban a változtatások pozitíva irányúak, csiszolni, igazítani kell.
    Arról kéne eszmét cserélni, hogy lehet jobbá tenni a szabályozásokat úgy, hogy ki legyen zárva a mindent ellepő és megfolytó bürokratikus ügyintézés. Jómagam építtetetőként fél éves huzavona, kényszerek, tv-ben meghatározott határidők sorozatos mulasztását követően az “Egyszerű bejelentéssel” történő engedélyezést euforikus örömmel fogadtam. Nagyon egyet értek avval, hogy ne kelljen az építtetőmek -ÉPÜLETEN BELÜL- gk beállót építeni, ha ő nem akar. Milyen jogon kötelezheti erre az Önkormányzat? Milyen jogon kérnek az Önkormányzatok az építtetőtől olyan adatokat amit tőlük kell beszerezni. Milyen jogon szegnek rendszeresen válaszadási ügyintézési határidőt, stb. Kérem, véleményezzék az elhíresült “giccsadónak” keresztelt kezdeményezést is.

    • Tóth Szilveszter

      2017. szeptember 15. péntek - 18:43

      #116482

      Kedves Beatrix! Sok szó esik ezen a fórumon is az engedélyezések anomáliáiról – hiszen az nem tűnt el, még mindig megvan, csak ön, mint magánépíttető nem találkozik vele, de mi, aki irodát, vagy társasházat vagy ipari épületet tervezünk, továbbra is átéljük az elhúzódó eljárásokat, a korrupciót és a többit…
      Mindazonáltal egy másik rossz igenis jó tudna lenni, ha volna benne legalább fejlődési potenciál! Ön azt állítja, hogy az irány jó. Én csak annyit mernék, hogy a cél – az egyszerűsítés – igenis jó. Azt is állítja, hogy csak csiszolni, igazítani kell. Ez viszont szerintem súlyos tévedés. Rendszerszintű ellentmondásoktól, feloldhatatlan ellentétektől és a jogbiztonság hiányától hemzseg (micsoda képzavar, hogy valami a hiánytól hemzseg! 😉 ) az egész elképzelés.
      Egy hozzászólás kereteit szétfeszíti, hogy kifejtsem miért, ezért kérem fogadja el azt, hogy az a véleményem, hogy ugyan egy másik rossz idővel jobb lehetett volna, de az engedélyezési eljárásba jelenleg (hiszen nem tűnt el!) is több a fejlődési potenciál egy szebb és jobb világ felé, mint az egyszerű bejelentésbe, ami egyik szereplő számára sem jobb és sosem tud majd az lenni, mint az, amit leváltott.

  • DomiG

    2017. szeptember 15. péntek - 12:26

    #116479

    Kínában ezt úgy mondták “annak idején”: virágozzon száz virág!

  • Pető János

    2017. szeptember 15. péntek - 21:14

    #116483

    Rezsnyák Péter feltámadási víziója találó. Amúgy szerintem a kormányzat valóban könnyíteni szeretne, de ez a bürökratikus hatósági működést még nem tudta megakadályozni, mert a jogszabályi háttér erre nem alkalmas.

  • Üzemmérnök

    2017. szeptember 15. péntek - 22:08

    #116484

    Amikor mérlegelem az engedélyezésit és a bejelentésit, akkor nagyon billeg a mérleg nyelve. Ahogy telik az idő és naponta módosítgatják a jogszabályokat, úgy most az engedélyezésit kívánom vissza. Pont a céltól kezdünk eltávolodni, a bürokrácia csökkentésétől. Az építésfelügyelet veszi át az építéshatóság helyét, ami azzal jár, hogy nem a kivitelezést ellenőrzik, hanem a tervet, a tervezőt. Építés közben? Ahonnan már nincs visszaút, jön a bírság, a visszabontás, a pereskedés. És akkor már ne is beszéljünk a presztízsveszteségről.
    Úgy tűnik, hogy a jogszabályalkotóknak, a tömörülésbe kényszerített szakemberek kiválasztottjainak (nem merem leírni a szervezet nevét) is az a céljuk, hogy az egyszerűsítés ellen dolgozzanak. Nehogy már ismét a mesterek építsék a házakat az építész irányításával. Akkor mire a felduzzasztott felügyelet, a megmaradt hatóságok, a főépítészek, a polgármesterek, a kamarák, a katasztrófavédelem, az ÉMI, az örökségvédelem, a talajvédelem, környezetvédelem, stb.? Nehogy már az építész a cementes-zsák hátuljára rajzoljon egy fakötést, egy szigetelési csomópontot! Követeljük meg, hogy az utolsó részletrajzot is töltse fel a naplóba! Nehogy már az építész tervezgessen, inkább készítsen árazatlan költségvetést, készítsen CPR kigyűjtést! Egy ház, egy építész? Badarság. Nem baj, hogy az építész évekig tanult statikát, akkor is adjon munkát a statikusnak! Alapozásnál talpkoszorú? Akkor az már monolit. Statikus számol, A/4 lapon néhány vonal /vázlat/. Szuper. Van statika. De rá van írva, hogy mindezt alá kell támasztani talajmechanikai számítással. Újabb szakma, újabb kiadás. Földmérő? Igen, mert épület kitűzésére csak földmérő jogosult. Hurrá! Tűzoltóság: nincs tűzvédelmi tervfejezet? Nincs igazolva a szerkezet megfelelősége? Hát ott van a termék- és a tűzvédelmi rendelet ami előírja. Ejnye, ejnye… Kamara: polihisztor ez az építész? Nem. Nem érthet a gépészethez, elektromossághoz. Ott van, hogy a rendszerleírásba rögzíteni kell az adatokat, számításokat, stb. Tessék aláíratni a jogosultsággal rendelkező által készített részeket, mert csak akkor jó…
    Az engedélyezési eljárás fájt 25 ezerbe, most meg a statikus annyit kér a munkájáért, mint a tervező, és még várni is kell rá egy hónapot, mert annyi (lett) a munkája. A szakág elkéri a digitális tervet, ráhúz néhány vonalat és máris tartja a markát.

  • Gergely Zsolt

    2017. szeptember 16. szombat - 10:37

    #116490

    no én eddig vacakoltam, hogy bár a bt irodát bezártam, de egyéni vállalkozóként még folytatom, de NEM!!!! Vegyük már észre: nem egyszerűsítés folyik, hanem pénzbeszedés… ilyen dokumentálás mellett vége az “okos” vállalásnak, minden számlával igazolandó, az eddigi gyakorlatnak megfelelő és köztudott magánház építési praxisnak befellegzett: az állam mindenről tud, és minden pénztárcába belelát és két marokkal bele is turkál és miközben arról liheg hogy csak az emberek javát akarja, de közben mohón a pénzükre gondol..

    • Tóth Szilveszter

      2017. szeptember 16. szombat - 11:08

      #116491

      hogy egy klasszikust idézzek: “mi az emberek javát akarjuk! mit javát: javait!”

  • Balázs Zoltán

    2017. szeptember 17. vasárnap - 22:18

    #116495

    Szép estét!

    Évekkel ezelőtt az OÉSZ idején az OTÉK születésének időpontjában többen, építészek azt vallották, akik éppen körülötte bábáskodtak azt hirdették, hogy az ÉPÍTÉSÜGY az ÉPÍTÉSZET végre elnyeri a szükséges elismerést és megbecsülést! Végre az építész egy megbecsült szakma lesz, szinte irigylésre méltó!
    2017-re ez a folyamat rendkívül módon felgyorsult csak éppen negatív irányban! A szakma felhígult, szinte csak az nem tervez aki nem akar…sok megnyomorgatott építész kolléga szinte már bármit bárkinek aláír egy kis apróért cserébe…
    A jogalkotó, hatalmának teljében szinte magától megbódultan szinte naponta változtatja a jogszabályokat, megfeledkezve annak szakmai, jogi és pénzügyi hatásairól…végtelenül kiszolgáltatva szinte mindenkit, aki a mindennapokban tervez, beruház, kivitelez, bankol, vagy éppen hatóságként kívánja a tőle elvárható szakmai elvárásoknak megfelelni…!
    2015 decembere óta az ember, az istenadta egyik ámulatból a másikba esik, folyton remélve, hogy végre felocsúdnak méla nagy kábulatukból az érintettek és belátják, hogy az építésügyet, az épített környezetet nem lehet feláldozni a hirtelen megtollasodott haverok kénye kedvének, akik immáron szinte bármit megtehetnek kontroll nélkül…!
    Immáron az sem probléma hogy kormányrendelet kormányrendelettel nincs összhangban és erre senki sem figyelmeztet a szúk felső szinti szakmai körből! Lásd 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
    az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról 3.§ 9. aa) és lásd OTÉK 105.§ (3) ütközését… Egy Korm. rendelet nem lehet ellentétes, vagy megengedőbb egy másik, “úgymond” szakmai kormányrendelettel szemben. Hol jogalkotási minimum elv: a jogharmonizáció?
    Mi a végcél? Hova szeretnénk eljutni? A jelenleg hatályos építésügyi jogszabálygyűjtemény elsősorban arra alkalmas, hogy ha gond van mindenki mutathasson a másikra és tisztelt bíróságok ki se látszodjanak a megannyi feleslegesen kialakuló peres eljárásokból és a POLGÁROK belefulladhassanak a végtelen, egyéni érdekekre szabott ÉPÍTÉSÜGYI NIRVÁNÁBA!
    Javaslom készítsünk el egy teljes szakmai tabula rasa-t, vonjuk le a szükséges konzekvenciákat és helyezzük közösen minden résztvevővel BIZTOS SZAKMAI ALAPOKRA az ÉPÍTÉSÜGY TELJES TÁRHÁZÁT és ezen belül az ÉPÍTÉSZETET is időszerűen amíg lehet…ÁMEN!

  • Üzemmérnök

    2017. szeptember 18. hétfő - 09:00

    #116497

    Kedves Kolléga!
    Egyetértek, szükséges lenne a szakmai tabula rasa. Mivel az építési folyamat szabályozása elengedhetetlen, csak a mértékét kellene eltalálni. Ott kezdeném, hogy a meglévő túlszabályzást csökkenteném a jogszabályi szövegek kurtításával. Kivennék minden olyan mondatot, minden olyan szövegrészt, melynek gyakorlati haszna nincs, nem egyértelmű, csak a bürokráciát növeli.
    Ha már itt vagyunk, kezdhetnénk a TAK és TVR illetve HÉSZ felülvizsgálatával is. Igen, a most megalkotásra kerülő új “rendszabályok” megalkotása és a meglévő HÉSZ-ek “felülvizsgálata” nagy lehetőséget adott volna minden településnek, a jogszabályalkotónak arra, hogy életszerűbbé tegye a helyi “törvénykezést”. Sajnos, már megint ott tartunk, hogy csak a felülről jött ukáznak úgy teszünk eleget, kipipáljuk, ez is megvan. A célt, amit olyan nagyon szép mondatokban fektetett le a jogalkotó nagyon kevés helyen fogják elérni. Az ebben a témában meghirdetett lakossági fórumokról elmondható az érdektelenség. Miért nincsenek kötelezve a helyben prosperáló szakemberek a szakmai véleményezésre? Miért nincsenek kötelezve a helyi építészek az erre kötelezően megalakítandó szakmai testületben valóaktív részvételre? Nem Ők fogják elsősorban ezeket a dokumentumokat használni? Nem Nekik készül elsősorban? Nem az Ő eszközük lesz arra, amikor a szélsőséges építtetői szándékot kell partok közé szorítani?
    Már előre látom, hogy azt a pocskondiázást amikor alkalmazniuk kell…

  • Gergely Zsolt

    2017. szeptember 19. kedd - 16:11

    #116502

    nem az “okosba” vállalás mellett érveltem, hanem a törvénykezés és annak kommunikálása pontosabban annak álszent, farizeus módja irritáló. Az is szerfölött bosszantó, hogy a szomszédok ügyféli voltának kizárása – tehát nem értesítés a szomszédban készülő “merényletről” – védtelen elszenvedőivé teszi őket, ahol az idő mindig, legalábbis általában az erőt igazolja: aki mer az nyer… jól van ez így????????

  • Witzl Zsolt

    2017. szeptember 20. szerda - 14:52

    #116508

    Kedves Olvasók!

    Én azok közé tartozom, akik 2015 novemberében ott lehettek az építész kamara küldöttgyűlésén, amikor is a minisztérium által delegált helyettest helyettesítő egyén (jobb híján ide nem tudtam mit írni) elmesélte nekünk gyakorló építészeknek, hogy vannak olyan esetek, amikor 9 hónapig is eltart az engedélyezés… stb… stb…

    Én 15 éve tervezek elsősorban családi házakat, de akadnak nyaralók, mezőgazdasági és ipari épületek is szép számban, sőt középülettel is volt már szerencsém. Több mint 250 felépült épületre vagyok büszke, nem csak tervezőként, de felelős műszaki vezetőként és műszaki ellenőrként is.

    Én azt vallom, hogy ha a tervező, rendesen megnézi a szabályozást, egyezteti a tervet a hatóságokkal , ezt az Építtetőjével is átbeszéli, majd ezt követően egy olyan terv kerül beadásra, ami megfelel az érvényben lévő előírásoknak, akkor bőven az ügyintézési határidőn belül megkapható volt és most is megkapható az építési engedély.

    Nem mellesleg a 9 hónapot valaki rakja már nekem össze, mert nekem a törvényes határidők ismeretében nem ment, még a fele sem. Ja, hogy hiányos a terv, ja hogy olyan hiánypótlásokat kap valaki az előzetes egyeztetés hiánya, vagy a jogszabályok nem ismerete miatt amit nem tud 10-20-30 nap alatt teljesíteni? Kérem szépen akkor ki a hülye, mert én nem. Balaton parton, Ráckevei Duna partján zöld- és barnamezőben is terveztem már, de soha, egyetlen egyszer sem utasították el egyetlen tervemet sem azért mert valami gikszer volt. Családi házakra és hétvégi házakra, ahol nincs szakhatóság 2, maximum 3 hét alatt mindig megkaptam az engedélyeket még a XI, XVIII kerületekben is (mielőtt valaki azzal vádolna, hogy csak vidéken dolgozom).

    Meghallgattam 2015-ben a küldöttgyűlésen “a szegény polgárok akik családi házat kívánnak építeni” szöveget, ja, akkor még 160m2-ről volt ám szó (ami az illetéktörvényben benne is maradt, mert olyan gyorsan kellett megduplázni). Ma már a szegény polgárok akár 300m2 felett is építhetnek saját használatra mindenféle engedély nélkül… óóóó szegények, de sajnálom őket. Gondolom mindenféle örökpanorámás budai villákról van szó… vagy ki tudja…

    Ezek miatt a “szegény emberek” miatt sz*punk most mindannyian az egész országban tervezők, építtetők, kivitelezők, műszaki ellenőrök. Dolgozunk bizonytalanságban, fejünk felett húrok, mert senki sem hajlandó egyeztetni a terveket, mert “nincs rá hatásköre”. Fizetjük a semmire sem jó biztosítások után a százezreket, illetve nem mi, hanem az építtetők. Szenvedünk a brutális mennyiségű szakági terv miatt, mert nincs mérnök, aki megcsinálja – még egy vagyonért sem. Hónapokig állnak a tervezések, mert nincs statikus, gépész, vagy villamosmérnök.

    Az új rendszerben 3-4-szer annyi tervre van szükség, melynek elkészítési ideje jóval meghaladja a régi engedélyezési eljárás idejét, az áráról inkább nem is beszélek, mert az valami horror összeg lett.

    Szóval örülnék, ha valaki végre elmesélné nekem, hogy hogy is van az a 9 hónapos engedélyezés, és mi szüksége volt és kinek erre az őrületre???

    • Tóth Szilveszter

      2017. szeptember 22. péntek - 13:46

      #116518

      Nekem volt olyan ügyem, ami március elejétől tartott december végéig. Remélem életem legproblémásabb ügye volt! Ha a megelőző tervzsüriket is beleveszem, akkor egy év. DE egyrészt ez nem 300m2 alatti lakó volt, ezt ma is engedélyeztetni kéne, másrészt pedig ebbe az időbe belefért egy összevont engedélyezési eljárás (összesen hat naptári napnyi hiánypótlással), egy fellebbezés, egy új engedélyezési eljárás (hatóság “nem úgy” csinált valami tök érdektelent, ezért lett új eljárás), majd egy újabb fellebbezés és egy fellebbezést elutasítás. Szóval ha mindenki betartja a határidőt, akkor is összejöhet. Az meg, hogy a lifttervre kellett várni hat napot, kb nem számított…
      Másrészt ez egy tök extrém eset volt és csak a belföldi jogsegély intézményének reformjával lehetett volna nyerni két hónapot, ha lenne minden önkormányzati rendeletnek közhitelű publikációja az interneten.
      De amúgyis, sokat lehetne áramvonalasítani az engedélyezési eljáráson, ha nem lenne benne tök feleslegesen minőségbiztosítási elem. Tudom, ez a mániám. De minek egy engtervben rétegrend és energetika, minek hozzá statikai számítás vagy gépészeti leírás? Az engtervnek egy ígérvénynek kellene lennie, hogy az adott geometriában az építész meg tudja tervezni a kiviteli tervet. Egy régi elvi engedélyezési terv szintű 1:200as terv arra meg tökéletesen alkalmas, hogy eldöntse a hatóság, hogy betartom-e a hészt. Ezzel megmarad a jogbiztonság (ami a bejelentésekkel elveszik), az 1:200as terv biztosítja, hogy kiviteli terv nélkül nem lehet majd építkezni. És a minőséget ott kérjük számon, ahol azt kell: a kiviteli tervben. (végre kell minden engedély után kiviteli terv!)
      Még 2008ban terveztem egy házat, aminek az engedélyének része volt egy kisebb részletrajz a homlokzati tűzterjedési gát 1:10 szintű megoldásáról. Ahelyett, hogy az 1:200as tervre azt mondták volna, hogy oké, ez mehet, én meg a kiviteli tervet (amikor már a többi geometriai helyzetben is ki volt találva a homlokzati tűzterjedés, nem csak abban az egyben, amire a tűzoltó azt hitte az egeztetésen, hogy az az egy van) leegyeztettem volna a tűzvédelmi hatósággal, hogy akkor így oldottam meg mindazt, amit az engedélyben csak megígértem, hogy meg fogok.

      Nem kéne szakhatóságokkal szórakoztatni a nagyérdeműt. Egy jól képzett ügyintéző egy 1:200as tervről kb másfél óra munkával el tudja dönteni, hogy 1) a hész betartásra kerül-e 2) milyen szakhatóságokkal kell majd minőségbiztosítás típusú egyeztetést lefolytatnom a kiviteli terv alapján
      ez akár egynapos engedélyeket is jelenthetne az egyszerű esetekben !

      és akkor én még nem is értek hozzá. ha valaki aki nálam jobban átlátja a folyamatokat kicsit gondolkodna, akkor 100% biztos vagyok benne, hogy az engedélyeztetési folyamat érdemeinek megtartása mellett jelentősen lehetne egyszerűsíteni az egész folyamatot. Ehhez csak hozzáértés kell, rendszerszemlélet, algoritmikusan végiggondolt folyamatok, visszajelzések, helyzetfelmérés és persze tervezett minőségbiztosítás a működésbe hozott rendszerhez…

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | Törvényjavaslat a településképi rendelet elkészítésének határidő módosításáról

Szeptember 11-én nyújtották be a T/17312. számú törvényjavaslatot a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény módosításáról. A lényeg, hogy az október 1-i határidőt kitolták december 31-ig, eddig kaptak az önkormányzatok, hogy elfogadják a saját településkép-védelmi rendeletüket, másrészt a HÉSZ-ekből is csak ezután kerülnek […]

TAK és TVR | Törvényjavaslat a településképi rendelet elkészítésének határidő módosításáról
2017. szeptember 13. szerda
ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | a településképi rendeletek hogyan érintik a futó munkákat?

A rövid válaszom az, hogy rosszul. Leginkább azért, mert guruló autón elég nehéz kereket cserélni. Szerződéseink vannak határidőkkel, szakági tervezőkkel egyeztetünk, akik a mi terveink alapján dolgoznak. Az építtetők beleélték már magukat, hogy milyen házuk lesz, elkészültek a látványtervek, de még nincs kész a terv, még nem tölthető fel. Nem kizárt, hogy valamelyik önkormányzat már […]

TAK és TVR | a településképi rendeletek hogyan érintik a futó munkákat?
2017. szeptember 12. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább