Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. december 4. hétfő

Miért is nem használható semmire sem a papír alapú földhivatali térkép?

Az építési hatóságok a legtöbbször ragaszkodnak a hivatalos földhivatali térképmásolathoz, miközben könnyen belátható, hogy egy lépték nélküli, nem vektorgrafikus térkép sem beazonosítható pontot, sem használható méretet sem tartalmaz. Nem lehet róla levenni telekszélességet, oldalhosszúságot, nem tudható, hogy a szomszéd milyen messze van a kerítésünktől.

Sokan talán még emlékeznek, amikor a földhivataltól megkapott (nem) hivatalos térképmásolat méretmegállapítását segítették a 100*100 m raszterben megtalálható szálkeresztek (nem emlékszem a hivatalos nevükre). Ha másra nem, de közelítőleg jó volt még szkennelt változatban is.

Még a laikus építtetők is találkoztak földhivatali térképmásolattal, mi több tervezési szerződési feltétel is lehet az ilyen beszerzése, lévén ezt pénzért adják. Ezekről egy jó ideje már lemaradtak a szálkeresztek.

Az pedig hogy 2017-ben is még egy műanyag vonalzóval mérjünk rajta távolságot, az a vicc kategóriájába tartozik. Ez különösen akkor válik érdekessé, ha pdf-ben vagy beszkennelt változatban kapjuk, mert akkor még abban sem lehetünk biztosak, hogy a vonalzóval lemért 1 cm hány méternek felel meg a valóságban?

ez lenne a digitális korszak mérőeszköze?

A papír alapú helyszínrajz sajnálatos módon belekerült az egyszerű bejelentéssel foglalkozó MÉK szabályzatba is az alábbiak szerint:

29/2017. (07.28.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK elnöksége egyhangúlag az alábbi állásfoglalást hozza:

 „Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai” szabályzat 4.3. pontjában előírtak egy matematika (geometria) fogalmai szerinti koordináta rendszer létrehozását is jelentik, amelyben a környezet fix pontjaihoz viszonyítva létrehozható az X-Y horizontális rendszer és a környezet maradandó elemének magassági megadásával az épület vertikális elhelyezkedése is egyértelműen meghatározható. A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata.

INDOKOLÁS

A szabályzatban szereplő “földhivatali adatszolgáltatás” fogalomhasználatot a szabályzatalkotó nem kizárólag az EOV rendszer digitális koordinátáira, hanem a papír alapú térképszolgáltatásra is alkalmazza.
Az építési telek jogi határai meghatározásának alapja a földhivatal által kiadott (90 napnál nem régebbi) helyszínrajz. (Ha szükséges további adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el.)

A kitűzési alappont az origo (pl. telek sarka), egy másik pont az iránypont. Az origó és az iránypont hozza létre az egyik tengelyt (X), az erre merőleges irány a másik tengely (Y). A két tengely létrehoz egy derékszögű rendszert. Szükséges továbbá egy meglévő és megmaradó magassági pont is (Z, pl. egy csatorna fedlap). Az így felállított geometriai koordináta rendszerhez bármely épületpont meghatározható. A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata. forrás

A probléma azonban az, hogy földhivatali térkép alapján fel sem állítható ez a bizonyos koordináta rendszer, többek között azért, mert nem tudjuk, hogy hol van a telek sarokpontja. Aki próbált már jpg vagy más nem vektorgrafikus rajzon bármit is kótázni, az tudja, hogy próbálkozni lehet, de egzakt méretet megadni nem.

pontosan hol is van a két vonal metszéspontja?

Tömegével volt olyan munkánk, ahol az építtetők a végletekig ki akarták használni a lehetőségeiket (oldal- és előkert…stb), ahol bizony 10-15 cm is számít, nos egy ilyen rajznál ez simán előfordulhat.

Emlékszem, hogy az ÉTDR előkészítésénél, már 2012-ben is felmerült, hogy ha minden hatóságot, állami szervet bevonunk az ÉTDR-ben, hogyan maradhat ki az egyik legfontosabb, a földhivatali adatszolgáltatás? Nem igazán emlékszem a pontos és valóságos okokra, de mintha az lett volna, hogy így elesnének egy jókora bevételtől.

Az ÉTDR és minden építéssel kapcsolatos eljárás  (és bejelentés) szerves része kellene hogy legyen, hogy mind a tervező, mind az engedélyező hatóság ugyanazon állami digitális térképből dolgozzon, elkerülendő a tévedések, félrekótázások.

A probléma azóta is fennáll, ma már szinte minden digitálisan készül, nyár óta már a közművekkel kapcsolatos egyeztetések (e-közmű) is, csak ez a földhivatali digitális térkép nem akar valahogy belekerülni a rendszerbe.

Mit lehet tenni?

Nyilván geodétát kell fogadni, ami persze pénzbe kerül, cserében viszont számos olyan dolgot meg tud állapítani, ami ránézésre nem derülne ki. Például, hogy rossz helyen van a kerítésünk, akár a közterület felé, akár a szomszéd felé. Digitális térképet kapunk, ami felhasználható lesz akkor, amikor geodétával szeretnénk kitűzetni a telket. Meg tud határozni olyan magassági alappontot, amit a kivitelezés kezdetekor a kivitelező is használni tud.

 

Jogi esetek | befolyásolhatja-e a beépítés helyét, ha rossz helyen van a kerítés?

 

Ha ezt nem vessszük igénybe, akkor jobbára csak “vakrepülünk” és abban bízunk, hogy nem lesz gond a kivitelezéskor.

Egy törtvonalú, szabálytalan telek esetében fontos lenne tudni a pontos sarokpontokat. Ha csak a telek geometriájának pontos digitális változatára volt eddig szükségünk, akkor megkértem a földmérő ismerőseimet, akik kb. 4000 Ft-ért a fölhivataltól kikérték a digitális térképet. Mint kiderült ezt én is kikérhettem volna már egy jó ideje, csak arról kellett volna nyilatkoznom, hogy nem akarom földmérésre használni, hanem csak építési célra. Igenám, de ehhez be kell menni személyesen a földhivatalba.

Azonban már erre sincs szükség, mert ahogy a tulajdoni lapot és a fent emlegetett hivatalos térképmásolatot már jó ideje online is meg tudjuk szerezni, úgy lehetőség van már a digitális térkép letöltésére is.

Hamarosan folytatjuk, amiben megmutatjuk, hogy mindez hogyan lehetséges …

Hozzászólások (58): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2017. december 5. kedd - 02:55

    #116802

    őrkereszt a becses neve és pont arra jó, hogy ha szkennelsz és mondjuk csak y irányban torzul a szekennelt kép, akkor is teljesen pontosan lehet belőle mérni.
    saját tapasztalat, hogy amit 2250huf a földhivatal onlineban lehet venni pdf abból 1-2cm pontosan lehet telekkontúrt készíteni ha kicsit gondolkodik az ember arról, hogy egy ilyen bitmap képet hogy is generál le a vektorgrafikus adatbázis. de ha valaki lusta görgőzni, akkor gyors megoldás beírni a googleba, hogy jpg-to-dwg.
    de csak a vázlattervezéshez elegendő és csak sík terepen persze!

  • Lennert József

    2017. december 5. kedd - 06:54

    #116803

    Ha valaki egy több 10 milliós ház vagy akár csak egy pár milliós melléképület tervezésénél azon akar spórolni, hogy 2250 Ft-ért vesz pdf térképmásolatot (a Földhivatalok a közhiteles ingatlan-nyilvántartási alaptérképről nem helyszínrajzot, hanem térképmásolatot adnak ki) vagy 4000 Ft-ért vektorgrafikus digitális állományt, ahhoz nem tudok hozzá szólni.

    Koós Miklós úrnak azonban szeretném megköszönni az új bejegyzést és a tegnapi javítást is. Annyival egészíteném csak ki, hogy építéshatóság között is vannak eltérések jog gyakorlási szempontból. Több járásban is kötelezően megkövetelik a hatályos jogszabályokra hivatkozva, hogy arra jogosult (ingatlanrendezői és geodéziai tervezői minősítéssel is rendelkező) földmérő által készített és aláírt kitűzési helyszínrajzot kérnek az adott földrészletről. Ebben az esetben, ha földmérő is részt vesz a tervezés előkészítésében, pedig nem lehet probléma a későbbiekben se a telek méretével, se elhelyezkedésével és már tervezési fázisban kiszűrhetőek a későbbi problémák jelentős hányada.

  • Laikus

    2017. december 5. kedd - 09:36

    #116805

    Hiába fizetek 4000Ft-ot egy vektorgrafikus állományra, ha az ugyanolyan pontatlan, mint a PDF-es változat. Én minden telkemet kimérettem földmérővel, és mindegyiknél volt legalább 1 méter eltérés legalább egy telekhatáron.

    • Cseh Zoltán

      2017. december 5. kedd - 10:03

      #116806

      Kedves Laikus!
      Bocsásson meg a kérdésért! De honnan tudja, hogy melyik kimérés a helyes?
      Hiszen mindegyik kimérést helyesnek mondta az, aki csinálta.
      Lehet, éppen az helytelen, amit ön végeztetett el. :))

    • Cseh Zoltán

      2017. december 5. kedd - 10:07

      #116807

      Még a 90-es évek végén egy ügyfelem telekhatár vita miatt kimérette a telkét. Kiderült, hogy az egész utcát arrébb kellett volna tolni 4-5 méterrel. Pedig csak pár száz méter volt a már teljesen beépített utca hossza. :))

      • Lennert József

        2017. december 7. csütörtök - 04:56

        #116843

        Még az is előfordulhatott, hogy nem a szakmai előírásoknak megfelelően végezte a földmérő a feladatát! Az ön által leírt probléma tipikusan akkor fordul elő. Ismert probléma, hogy a jelenlegi digitális térképeink alapjául szolgáló papír térképek pontossága megadott hibahatár figyelembe vételével értelmezhető, hiszen felénk van a mai napig olyan, aminek az alapjait 1886-ban határozták meg. A kitűzéshez, és a tervezés előkészítéshez pont azért kell földmérő, mivel ők ismerik azokat a szabályokat, melyekkel a térképi méretek helyesen értelmezhetőek.

  • Varga Lőrinc

    2017. december 5. kedd - 11:34

    #116810

    Tisztelt Koós úr!

    Segítségét, véleményét szeretném kérni.
    Van egy zsákutca végi, erdő széli kis telkünk amire építkezni szeretnénk. A tulajdoni lapon 513 m2 az alapterülete. Lekértem az EOV koordinátáit amik egy 540 m2-es telket jelölnek ki. Egy építészmérnök barátommal felmérve a telket kiderült, hogy 619 m2 van körbekerítve.
    Mivel a beépíthetőség csak 20%-os 3,5m-es ereszmagassággal minden négyzetméter számít. A kérdésem az lenne, hogy melyik adatot (nyilván az első kettőből) kell figyelembe vennünk a tervezés során?

    Köszönettel,
    Varga Lőrinc

    • juju

      2017. december 5. kedd - 16:59

      #116815

      A földhivatali szentírás a “térkép” !
      A terület az csak egy számolt adat.
      Ha a kettő eltér, akkor eljárás indul az adathiba kijavításra.
      Ami hipp-hopp párhónap alatt le is fut (nekem ~3,5 hónap lett).

      Sajnos a térkép is lehet “térképezési hibás”.
      pl. kerítésnek néztek anno a légi fotón a térkép digitalizáláskor egy sövényt, mint esetemben.

      —-

      A teendő: keress egy földmérőt és kérd a telek kitűzését!
      Ez egyébként is nagggggyon célszerű!!! és fontos.

      A földmérő észlelni fogja az adathibát és megindul a kijavítási eljárás.

      A kijavítás után kiméri és kitűzi a telek sarokpontjait, hivatalosan.
      A kitűzés költsége 40-50 eFt körüli tipikusan (errefelé).

      Ha a hivatalos kitűzés miatt vita támad a szomszédsággal,
      akkor
      a vitát megegyezés híján peres úton lehet csak lezárni.
      Ez is elég hosszú idő lehet, jobb mielőbb kitűzetni a telket.

  • juju

    2017. december 5. kedd - 17:22

    #116818

    kiderült, hogy 619 m2 van körbekerítve.

    Ha ez már legalább 15 éve így van és senki nem tette szóvá közben a szomszédok közül.
    Akkor a többletet már elbirtokoltad, azaz tulajdonjogot szereztél rá

    Az elbirtoklás alapján kérheted, hogy
    – az elbirtoklással szerzett tulajdonjogod
    – kerüljön bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba is!

    Így, ha nincs kizáró ok, akkor megnőhet a telked 🙂
    Telek alakítási tiltások illetve a tulajdonos(ok) esetleges tulajdonnal való rendelkezése lehet kizáró ok.
    (szólt neked, hogy az övé, eladta időközben az övét, stb.)

    Ehhez a telek növeléshez egy pert kell indítanod a tulajdonos(ok) ellen, az előzetes értesítésük nélkül!
    Aminek a végén a bíróság kimondja, hogy mivel elbirtokoltad,
    a földhivatal jegyezze be a javadra a megszerzett tulajdonjogot.

    Járj utána, hátha szerencséd lesz…

  • juju

    2017. december 5. kedd - 17:29

    #116819
  • Varga Lőrinc

    2017. december 5. kedd - 18:35

    #116820

    Köszönöm mindenkinek a segítséget!

    A telket csak két éve vettük, az előző tulaj 81-ben vásárolta az önkormányzattól, üdülőnek. A hozzákerített részen melléképület is van ami valamikor a vásárlás időpontjában épült. Az eladó örököstől meg tudom kérdezni a pontos időpontot. 1 szomszéd van, oldalt és hátul is közterület (bozótos és erdő) és arra fele terjeszkedett az előző tulaj.
    Akkor első lépésnek felfogadok egy geodétát.

    Van valamelyikőtöknek tapasztalata az elbirtoklási eljárásról? Főként, hogy kb. mennyi idő.

    • Lennert József

      2017. december 7. csütörtök - 05:10

      #116845

      Az elbírtoklás tényét csak a Bíróság jogerős ítéletével mondhatja ki. Ehhez elbirtoklási pert kell indítani a szomszédokkal szemben, mely során bizonyítani kell az elbírtoklás tényét (jellemzően tanukkal, sokszor elfogadják/beszámítják a korábbi tulajdonos elbirtoklási idejét is, vagy igazságügyi földmérési szakértői véleménnyel) valamint a mértékét. Amennyiben megállapítja az elbirtoklást a Bíróság (van pár tulajdonos, akitől nem lehet elbirtokolni), akkor kell az érintett területre telekhatár-rendezési készíttetni arra jogosult földmérővel. Szerencsés esetben a helyi építési szabályzattal nem fog ütközni a kialakuló új telkek mérete.

  • nadas

    2017. december 5. kedd - 20:10

    #116821

    Az elbirtoklásban lehetséges a jogutódlás.
    Azaz az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja
    azt az időt is, amely jogelődjének birtoklása idején
    már elbirtoklási időnek minősült.

    Azaz ex lege az a terület már tiéd, ha egyébként elbirtokolható, hisz a jelek szerint 36 éve lett birtokba a véve a kerítéssel.

    Kizárt az elbirtoklás akkor, ha
    – az elbirtokolnak gondolt telek nem osztható meg,
    – de annak csak egy részére irányul az elbirtoklási igény.

    Elbirtoklás az is, ha valaki azt hiszi valamiről, hogy a sajátja.
    Pl. azt hiszi, hogy megvette, de később kiderül, hogy mégsem.
    (ez lehetsz te, ha úgy tudod, hogy az egész bekerítetted vetted meg…)
    Vagy, ha tudja, hogy nem a sajátja, de véglegesnek tekinti a saját birtoklását.

    A bozótos és erdő nem biztos ám, hogy közterület.
    Inkább csak önkormányzati vagy állami tulajdon lehet.
    Ami, ha nem “forgalom képtelen” (mert közterület pl.) akkor elbirtokolható.
    Nézd meg a tulajdoni lapokat földhivatalban!
    Kiderül, hogy kitől lehetett elbirtokolni és kitől nem.
    Utána azt kell kideríteni, hogy a telek megosztható-e?
    (lásd a Helyi Építési Szabályzatban a megmaradó telek minimálisan szükséges méreteit)

    Ha a terület nem “forgalom képtelen”, csak simán önkormányzati vagy állami tulajdon
    és meg is osztható, akkor az is elbirtokolható volt és van rá esély, hogy már a tiéd is.
    Csak a jogi utat kell elkezdeni és végig vinni.

    Ha nincs bizonyítási nehézség, akkor nem húzódik el nagyon az ügy és akkor drága sem lesz.
    Ha húzódik, szakértők kellenek, akkor hosszú és drága is tud lenni.

    A perilleték a pertárgy értékének 6%-a (de minimum 15 eFt).
    Plusz az ügyvéd díja, ami 50-60 eFt-ról indul.

    • Varga Lőrinc

      2017. december 6. szerda - 12:41

      #116826

      Köszönöm az információkat!

      Valószínüleg ezt buktam. Oldal irányban biztos, hogy közterület és hátrafele is az, a jegyző szerint (Két éve mondta amikor rákérdeztem, hogy esetleg nem tud-e róla, hogy eladó.). A hátsó telek megosztása egyébként is kérdéses, mert alapból már egy megosztott telek és elég minimális a mérete a településszerkezeti tervrajz alapján.
      De ki tudja, mindenképp utána járok.

      Köszönöm mégegyszer!

      • Üzemmérnök

        2017. december 6. szerda - 13:29

        #116829

        Ne add fel könnyen!
        Az, hogy mit mond a jegyző, az csak egy dolog. A másik, hogy mi van a tulajdoni lapon. Utat is el lehet birtokolni, ha igazolt a tény. Ekkor jöhet a fentebb leírt javítása a közhiteles állománynak. Önkormányzati döntéssel is jóvá lehet hagyatni az elbirtoklást. Az, hogy forgalomképes-e, vagy sem, lehet, hogy a bírósági döntésben nem játszik szerepet, hiszen nem megvásárolod.
        A fentebb leírtakon kívül vizsgálni kell azt is, hogy milyen besorolású a szomszédos erdős terület. Mert lehet, hogy a jegyző ragaszkodni fog, hogy a telekhatár rendezése miatt módosítania kell a rendezési tervet is, melynek költségét nem érdeke felvállalni. De ha ez lenne a kifogása, akkor már más érdekek munkálkodnak a háttérben.
        Én biztosan nem adnám fel. Már csak azért sem, mivel Te ezt vetted meg, amit az adásvételkor láttál.

  • Kusmicki Tibor

    2017. december 6. szerda - 16:16

    #116832

    Tisztelt Koós Úr!
    A probléma világosan látszik: az építész tervezők nagy része a mai napig nem hajlandó kifizetni (és beépíteni a tervezés árába) a telek felmérésének pár tízezer forintos költségét. Szándékosan felmérést írok, mely alatt konkrétan egy tervezési alaptérképet értek, ami a földhivatali jogerős térképi állományra a helyszínen található használatokat és minden felszín felett található tereptárgyat ábrázol.

    Ameddig a” tisztelt” építész tervezők egy darab térképmásolatról levett (!) méretek alapján óhajtanak több tízmilliós beruházásokat megtervezni, addig ne csodálkozzon senki, hogy nincs meg a kicentizett oldaltávolság, hogy az épület kitűzésének előkészítésekor derül ki, hogy az építész tervező arra nem vette a fáradságot, hogy a helyszínre legalább egyszer kimenjen és egy nyamvadt telekszélességet megmérjen, ha már a földmérőt megfizetni sóher.

    „Az pedig hogy 2017-ben is még egy műanyag vonalzóval mérjünk rajta távolságot, az a vicc kategóriájába tartozik.”

    Nem, kedves uram, az a vicc kategória, hogy még mindig egy papírfecniről akar centiméter élességgel méretet meghatározni és erre egy komplett tervezést felépíteni.

    Végre be kellene emelni a „tisztelt” építészeknek, hogy nem egy fénymásolt A4 papírról, illetve innen-onnan megszerzett (elektromos, gáz, víz, stb.) közművi térképi alapra kellene felkarcolni a vityillókat, hanem FIZETNI kellene egy olyan szakembert, aki felméri a helyszíni állapotot.

    Csak az utóbbi két hónapban 4 olyan épületkitűzést kellett visszamondanom a szóbeli megállapodás után, mert az építész terveket megkapva tisztán látszott, hogy valahonnan kókányolt térképi alapra van az egész megtervezve, a telkek terven szereplő oldalméretei a földhivatali nyilvántartással köszönő viszonyban sem voltak és ilyen tervek alapján bíznának meg földmérőt, hogy tűzze ki az épületet.

    Az utóbbi időben számtalan esetben fordult elő, hogy a „tisztelt” építész nagyvonalúan azt hazudja, hogy ez a felmérés a tulajdonos dolga, fizesse ki ő. Gusztustalannak tartom ezt a gyakorlatot.
    Minden telekhatárral kapcsolatos probléma kiderülne a ha a tervezési folyamat LEGELEJÉN fel lenne mérve az ingatlan. Ja, hogy ezért fizetni kellene? Bocsánat.

    Üdvözlettel: Kusmicki Tibor

    • Tóth Szilveszter

      2017. december 6. szerda - 20:15

      #116835

      Kedves Tibor! “hú a gonosz kapzsi, lusta építészek sajnálják azokból a hatalmas tervezési díjukból azt a pártízezer forintocskát kifizetni a megrendelő helyett”
      Kicsit el van tévedve: MINDENT az építeni kívánó megrendelő fizet! Nem mi fizetjük neki, hogy megtervezhessük, hanem ők nekünk kifizetik. Az más kérdés, hogy mivel nincsen hozzá legtöbbünknek diplomája, jogosultsága, ezért alvállalkozót, esetünkben geodétát alkalmazunk. Ez nem szeretetszolgálat, hanem szolgáltatás.
      Nem mellesleg jogszabály kötelez minket, hogy írásban kössünk szerződést, ami semmis, ha a formai követelményeknek nem felel meg, azaz kötelező eleme a tervezési program, aminek meg jogszabályban kötelező eleme a tervezést előkészítő dokumentumok – értsd: tervezési alaptérkép. Tehát ez már elvileg készen van, amikor mivelünk jogszabály szerint le tud szerződni az építtető. Következésképpen nem lehetne az építész dolga.
      Figyeljen oda, mert a talajmechanika is ilyen.

      Nem tudom, hogy milyen épületeket tűzött ki, de építési engedélyt nem lehet kapni jogszerűen, ha nincsen geodézia benne, illetve a kiviteli terv kötelező eleme a kitűzési terv (amihez nyilván kell egy geodézia). Egyszerű bejelentésnél szintén kell kitűzési terv és a helyszínrajzon az EOV koordináták. Szóval ha olyan építésszel találkozik, aki nem geodéta által szolgáltatott alaptérképből dolgozik, az nem gonosz, hanem egyrészt rettentő bátor, másrészt kókler.

      Az már más kérdés, hogy sokunk megértő és egyrészt elkezdjük a munkát, mielőtt leszerződnénk véglegesen, illetve mivel a megrendelők többsége laikus vagy cég, akinek nincsen erre apparátusa, ezért mi intézzük a geodéziát is (meg statikát, gépészetet stb…). Ezt hívják generál tervezésnek és meg fog lepődni: nem mi fizetjük a tervezési díjunkból. (Még adózni is másként adózik, mert ezek közvetített szolgáltatások.)

      Szóval nem tudom, miről beszélünk? Vázlattervet, tanulmányt elkezdeni este 11kor, erre jó az, amiről szó van, mert akkor értelemszerűen nem megyünk ki a helyszínre, de sokunk akkor szokott még lenyomni egy fél munkanapot, mert már nem telefonál senki.

      Amúgy meg centizni kell, mert 1millió forint 1m2 – tehát milliméterenként egy ezres. Én nem kevésszer beleszöszölök még annyi négyzetmétert a házakba, amennyi a tervezési díjamat fedezi (az igazit, amit a tervezésért kapok) – ezért is ajánlanak tovább 🙂 de ezt nem lehet anélkül, hogy a telekhatárokat ne ismerné az ember. Meg a szabályozást. Meg a különböző mutatószámok számítását…

      • Lennert József

        2017. december 7. csütörtök - 05:54

        #116847

        Bocsánat, nem szeretnék vita indító lenni, de ha jól olvasom, akkor most épp két tervező mond ellent egymásnak.

        Tibi elég sarkosan fogalmazott, ami nem csoda, hiszen sajnos errefelé sok az Ön megfogalmazása szerinti kókler és/vagy bátor tervező és mi napi szinten találkozunk a nem megfelelő tervezési alapra készült tervek problematikájával, ami igen sokszor rajtunk csapódik le (“dehát a tervező úr csak tudja”, “hiszen az építéshatóság jóvá hagyta”) Én azonban személy szerint örülök ennek a blognak, és a két szakma párbeszédének is, ami néha kissé élesre sikeredik, azonban bízom benne, hogy ez majd finomodik.

  • Kusmicki Tibor

    2017. december 7. csütörtök - 18:37

    #116857

    Tisztelt Koós Miklós!

    Óriási tévedésben van, ha azt hiszi hogy én az építésztől várom el, hogy a szolgáltatásomat reklámozza. Én örülnék a legjobban, ha nem fájna a fejem például az épületkitűzések elvégzése miatt és a kivitelező önállóan elvégezné helyettem. Azonban az utóbbi időben mintha divat lett volna a felelősség kérdését ide-oda tologatni, a kivitelezők NEM HAJLANDÓAK egy baromi egyszerű derékszögekkel oldalhatárra megtervezett épületet sem kitűzni. Ok, jön a geodéta. Nos, ekkor vágja mellbe az embert, hogy micsoda tervek készültek, hogy a még kézzel (!) rajzolt terven a méretezéseket vizsgálva a rész távolságok összege egyszerűen nem adja ki a ház teljes hosszát, vagy a megkapott alaprajz és a tervezett dugóalapok terve (amiket szintén ki kellene jelölni) egymással nincsenek fedésben.

    A magasság kijelölésébe most nem is megyek bele (EOMA vagy Bendefy-féle), az egy külön kiselőadás lenne, de kíváncsi vagyok, hogy Önök mely magasságot is értik a terveken.
    Azonban nem megyek el szó nélkül a (geodéziai felmérés nélküli) terveken szereplő kamu magasságról, ami csak úgy ott van. Kimegy a szerencsétlen geodéta és azt kénytelen konstatálni, hogy az építész terveken lévő balti magasság (ami a +0.00 szint) fél méterrel feljebb van, mint a helyszíni állapot. Aha, szóval földfeltöltéssel indulunk? Francokat, a tisztelt építész behazudott oda egy a közelben lévő magasságot, oszt’ jónapot.

    Jellemzően az építészt addig érdekli az egész, amíg az építési engedély megszületik, addig engem, mint földmérőt UTÓLAG érint minden tervezéskor elkövetett hanyagság. Például égnek áll a nem létező hajam olyan estben, amikor zártkert/termőföld épület tervezésekor a kedves építész/építéshatóság olyan apróságot elfelejt tisztázni és lefolytatni, hogy ki kellene vonni művelés alól legalább az épület alatti területet. Iszonyú hiányosság, no comment. Utólag picikét kellemetlen ezzel szembesülnie a tulajdonosnak: „háát az építész intézte…”

    Örülök, ha Önök azon részébe esnek a halmaznak, akik lelkiismeretesen végzik a tervezői munkát, bár így tenne mindenki. Azonban a tapasztalat (nálam) teljesen mást mutat.

    Jellemzően előzetes felmérés nélküli tervezésekkel találkozom. Ezt honnan tudom? Onnan, ha az építész kiment volna a helyszínre és körbemérte volna a használatokat, akkor nem készülne olyan terv, ami nemcsak a helyszíni állapottal, hanem a jogerős földhivatali térképpel sem stimmel. Nem fordulhatna elő például olyan eset, hogy csak az épület kitűzésekor derül az ki, hogy nincs meg a kötelezően előírt oldaltávolság.

    Véleményem szerint MINDEN esetben földhivatali digitális állományra kellene történjen a tervezés és igenis férjen bele az előzetes felmérés olyan esetben, ahol az építész által természetben lemért távolságok a földhivatali nyilvántartással nagyon nem egyeznek.

    Akkor még nem is beszéltünk arról az tényről, hogy sajnos a földhivatali térképeink minősége nagyon hullámzó. Van olyan település, aminek a térképi alapja 130 éves és a hatvanas években akkori technológiával felújították és akkori technikával helyszíni méréssel pontosították és vannak olyanok, melyek 10 évesek sincsenek. Előbbiek előírás szerinti hibahatára akár egy nagyságrenddel (!) nagyobb, mint az utóbbiaké. Vajon az építészek tudják, hogy milyen minőségű az a térképi alapra rajzolgatnak? Biztos vagyok benne, hogy Ön is találkozott ezzel a problémával.

    Véleményem szerint nagy gond, ha Ön letölti a Geoshopból az alaptérképet és helyszíni mérés nélkül megtervezi az építményt. Ön nem tudja azt (még ha a helyszínen le is méri a kerítések oldalhosszait és az mondjuk stimmel a földhivatali állománnyal) eldönteni, hogy vajon az a relatív jó keret ténylegesen térben jó helyen van-e. Ön nem tudja, hogy a tapasztalt eltérés a megengedett hibahatáron belül van-e, vagy hogy pl. a belterületi utcafronton teljesen más hibahatárok érvényesek, mint a tömbbelsőkben, vagy teljesen mások a megengedett eltérések belterületen és zártkertben.
    Rengeteg életszerű érv szól amellett, hogy a geodétát sok esetben a kezdetektől BE KELL vonni a tervezésbe – a kivitelezésbe nem feltétlenül-, de a végén úgyis földmérő karcolja fel az épületet és fejezi be az egészet. Kezd a facipőm tele lenni az előttem lévő műszakiak slendrián munkavégzéséből adódó problémák elsikálásával, mert mindig az a hülye a történetben, akinél kibukik a dolog.

    Végezetül véletlenül sem ellenséget keresek, nincs rá szükségem, a pszichiáterem is mondta.

    Üdvözlettel: Kusmicki Tibor

  • Üzemmérnök

    2017. december 12. kedd - 10:47

    #116875

    Nagyon elszomorított ez a vita. Nem akarok senki mellett sem pálcát törni, inkább álljon itt példaként az esetem. Alföldi kisvárosban megvásárolják a telket. Tervezés előtt helyszíni szemlét tartok, kezemben a “földhivatali adatszolgáltatással”, azaz a “Hiteles térképmásolattal”. Mérjük a tulajdonossal (építtetővel) közösen a rajzot, mérjük a kerítéseket, a pár éve felépített szomszéd házát, és megállapítjuk, hogy kisebb a telek. A térképen feltüntetett épületek száma, formája, elhelyezkedése köszönő viszonyban sincs a valósággal.
    Megállapodunk, hogy földmérőre van szükség.
    A földmérő mér, megállapítja, hogy a szomszéd ráépített az ingatlanra, a másik oldalon a kerítés majd egy méterrel beljebb van, mint a hivatalos (közhiteles) nyilvántartásban rögzítve van. Elindul az eljárás, elbirtoklás, a vázrajz szerinti állapot átvezetése. Idáig, ez két hét. Innentől fogva már több mint 6 hónap, és nem látjuk a végét. Vajon mikor tud a földhivatal olyan hiteles adatszolgáltatást kiadni, amivel elindulhat a tervezés?
    Vajon miért nem volt látható a hiteles térképmásolaton a ráépítés ténye?
    Számon kérik-e vajon azon a földmérőn vagy a földhivatali munkatárson ezt a mulasztást ezt a hanyag munkát?
    Miért nevezhető közhiteles nyilvántartásnak az, ahol a földhivatali adatszolgáltatás nincs köszönő viszonyban a valósággal?
    Mire megyek a földhivatali adatszolgáltatással, ha az nem felel meg a tényleges állapotnak? Melyiket használjam?
    Az építtető most rajtam kéri számon azt a hivatali (ügyintézőtől származó) álláspontot, hogy már rég építkezhetne, ha az építész nem okoskodott volna. Utólag most már én is azt mondom, kár volt.
    Az építtető az ügyvéd szóhasználatával élve megtekintett állapotban vette meg a telket, az ügyvéd (természetesen) nem hibázott, hogy a közhiteles adatnál kisebb ingatlan megvásárlásában vett részt. A földhivatal természetesen nem hibázott, amikor a tulajdonosváltozást átvezette. A földhivatal természetesen nem hibázott, amikor kiadta a közhiteles nyilvántartásból az adatot, fel sem merült az a kérdés, hogy a “hiteles” adat eltérhet a valóságtól.
    A hiteles térképmásolatra rá kellett volna rajzolnom az oldalhatáron álló házat, a ténylegesen kialakuló oldalkerttel együtt. Majd az épület kitűzésekor vakaródzón a földmérő, hogy vagy az ott lévő kerítéshez szúrja le a karót, és így az építész rajzzal megegyező oldaltávolság lesz, vagy a kerítést elbontatja és a földhivatali nyilvántartás szerinti telekhatárra, így közel egy méterrel több lett volna az oldalkert.
    Kíváncsi lettem volna rá, hogy mit szólt volna a földmérő, az elbirtokló szomszéd, az építést ellenőrző hatóság, az épület feltüntetését végző földhivatal.
    Ezek után csak azt tudom mindebből leszűrni, hogy tájékoztatom az építtetőt és rábízom a döntést.

    • Tóth Szilveszter

      2017. december 13. szerda - 13:56

      #116881

      Szerintem károkozásért ( és amúgy hivatal megtévesztéséért) simán perelhető az a geodéta, aki a szomszédos épületet a használatbavételnél felvezette a térképre – ha volt ilyen. Ha nem volt, akkor az a hivatal, aki ennek ellenére a lakóépületet használatba engedte.
      Abban az ügyintézőnek igaza volt, hogy ha az építkezés megkezdése után indítjátok be az ügyet, akkor jobban is járhatott volna az ügyfél, már amennyiben a közelebb eső háztól még lehetett volna jól használni a telket. Ez ilyenkor mérlegelés kérdése. Én úgy tudom, hogy ilyenkor elég annyi, hogy ügyvéddel tértivevényes levélben felszólítjátok a szomszédot a telketek jogszerűtlen használatától, hogy az elbirtokláshoz szükséges évek megszakadjanak. Utána már ráérsz elintézni az építkezés közben.
      De ismétlem, ehhez olyan házat kell tervezni, ami a valóság és a földhivatali adatok részmetszetén is jogszerű. Hasonló geometriai probléma, ha egy telek mondjuk 10 méter széles, de egy méterrel arrébb van: ilyenkor csak egy 9méteres telekre tervezhetsz jogszerűen.

      Vagy vársz a földhivatalra, ami értelmetlenül és elfogadhatatlanul lassú! Gondolj bele, hogy egy telekosztás plusz egy vonal a térképen, a geodéta dolgozik vele kb két órát, hogy a teljes benyújtásra kerülő doksit elkészítse, tehát az ellenőrzése sem lehet 2 óránál több. E helyett fél évek mennek el!
      Ja és persze az egészet kis túlzással automatizálhatnák is és meglenne néhány másodperc alatt.

  • Üzemmérnök

    2017. december 14. csütörtök - 12:44

    #116884

    A gond ott van, hogy a ráépítés úgynevezett hibahatáron belüli. Azonban míg ez a fogalom létezik a földmérési munkákban, míg a papír alapú adatszolgáltatáson ez nem észrevehető. Egy 15-20 cm-es átnyúlást az 1:1000-es léptékű térképmásolaton nem lehet látni, azonban a terepen már mérhető. Sajnos, az építőiparban hatályon kívül helyezték a mérettűrésre vonatkozó szabványt. Még “szerencse”, hogy az építésfelügyelet és az építéshatóság az ellenőrzéskor nem “szól” az 1-2 cm-es!!! eltérésért. Azonban ez is változó, legtöbbször attól függ, hogy az ügyintéző mennyire szakmabeli. Azok, akik ténylegesen is építettek már házat, falaztak, vakoltak, azok tudják, hogy a régi előírások betartása is elég nehezen ment a “magasan kvalifikált” kőműves szakitól. Azokkal van baj, akik most jöttek ki az iskolából, vagy csak a papírt tologatták eddig és a jogszabályok magolása tölti ki idejüket.
    Én nem a geodétát okolom. Én a kialakult állapotokat. Amikor építettem a házamat, tudomásul vettem, hogy a földmérő által levert karó az “éj leple alatt arrébb ment” 20 cm-t az én telkem rovására. Kihúztam, és levertem a kettő közé. Utána már napokig nem mozdult. Ez volt az a hallgatólagos megállapodás köztem és a szomszéd öreg bácsi között, mely megalapozta az elkövetkező évek jószomszédi viszonyát. Tudtam, biztos voltam benne, hogy azért senki sem fog szólni, hogy a terven rögzített oldalkert 10 cm-rel keskenyebb lesz. Ezzel szemben ma ott tartunk, hogy a helyszínrajzot módosítanom kellett, egy hasonló eset miatt, pedig még így is bőven megvolt az előírt védőtávolság.
    Igazad van, mérlegelés kérdése az egész. A gond ott van, hogy én hiába mérlegelek, és döntök, ha azt a hatóság másképp gondolja.
    A fent vázolt esetben, ha a ráépítést figyelembe is veszem, akkor a másik oldalon még el kell bontani a meglévő kerítést, hogy az épület oldalhatárra felépíthető legyen. Ebbe az elbirtokló szomszéd nem ment volna bele, hiszen övé volt a kerítés. Hiába szakítom meg a felszólító levéllel az elbirtoklási időt, az már meghaladta a törvényben előírtat, tehát mi követtük volna el a birtoksértést. Ha a fogadott földmérő nem tűzi ki a házat az elbirtokolt területre, akkor én sem rajzolhatom úgy, hogy elhagyok közel egy mért az oldalhatártól. Szerintem a mostani állapot (és a jogszabály) szerint, nem minősül építési teleknek. Ahhoz ott jogszerű építési munkát lehessen végezni, először fel kell oldani a földhivatali nyilvántartás és a valóság közötti ellentmondást.

  • Révész Péter

    2018. január 18. csütörtök - 00:08

    #117024

    A Tisztelt tervező uraktól kérdezem, hogy ha a kitűzési helyszínrajz nem a tényleges kitűzés után, annak szakszerű elvégzésének tanúsítása céljából készül, akkor mégis milyen egyéb okból? Netán a kivitelezőnek kellene majd azt használnia? Vagy az azon jelölt koordináták egyenesen a földmérőnek szolgálnak, hogy oda jelölje ki az épületet?

    • Tóth Szilveszter

      2018. január 18. csütörtök - 13:34

      #117029

      A kitűzési helyszínrajz elkészítésének célja, hogy az épület oda kerüljön végül, ahova az építész tervező szánta. Így értelemszerűen a kitűzést megelőzően készül és értelemszerűen a kivitelezőnek kell majd ezt felhasználnia. A terven szereplő koordináták akkor segítenek, ha a kivitelező mondjuk véletlen pont egy földmérőt kér fel a kitűzés irányítására.
      Tanúsítás: a kitűzés (és az építkezés) után a felelős műszaki vezető nyilatkozik majd, hogy szakszerűen, jogszerűen és a terveknek megfelelően épült az épület, tehát a kitűzéssel is minden rendben volt.

      • Révész Péter

        2018. január 18. csütörtök - 16:32

        #117030

        Kedves Szilveszter!

        A kitűzési helyszínrajzot illetően téved.
        A koordináták – Bp. és elhanyagolhatóan kevés egyéb település kivételével- egyáltalán nem alkalmasak a belterületi és zártkerti kitűzéshez. Ezeket a térképeket nem a helyzeti megbízhatóságuk igényével készítették. A térképek geometriája és topológiája (a térképi elemek szomszédsági viszonya) megfelelő, de a koordinátahelyesség nem várható el velük szemben.
        Tehát adott egy Kitűzési helyszínrajz, amin a koordinátákat ismeretlen okból fel kell tüntetni.
        A Szabályzat kitűzési pontok és 3 referenciapont MEGHATÁROZÁSÁT írja elő.
        Amennyiben ez a helyszínrajz előzetesen készül ugyan hogyan határozhatna meg bármit is, főleg magasságot?
        A kitűzést kizárólag kamarai tagviszonnyal és tervezői minősítéssel rendelkező földmérő végezheti. Az 2012. évi XLVI. törvény 29/B.§ erejénél fogva ha a kitűzést a kőműves, az építész, vagy a felelős műszaki vezető végzi, akkor megnézheti magát.
        A kellő szakismeretek hiányában, jogosulatlanul végzett épületkitűzés okán keletkező túlépítés lesz a sláger az eljövendő peres ügyekben.

        • Tóth Szilveszter

          2018. január 18. csütörtök - 19:52

          #117032

          Kedves Péter! Én azt írtam le, hogy mi a célja. Hogy ezt eléri-e ezekkel az eszközökkel, hogy ez teljesíthető-e, az már nem az én asztalom. Ezt tessék megbeszélni az Építész és a Mérnökkamarával, akik ezt leírták ebben a formában és akkor majd kezdődik egy szakmai vita. – ez amúgy ugyanolyan irónia volt, mint az előző kommentemben az, hogy a kivitelező “véletlen” alkalmaz földmérőt a kitűzésnél.
          Amúgy tudja, hogy hány teljesen használhatatlan papírt adunk még az építtetőknek? Őszintén nem lekicsinyelve a földmérők munkáját, de ez az egyik utolsó probléma szerintem, hogy rá kell-e írni koordinátákat a tervlapok valamelyikére vagy sem.
          A tervek kitűzését pedig a jogi telekhatártól feltüntetett méretvonalak eddig is megfelelő pontossággal biztosították, ezután is fogják. Nem mellesleg, én pl ha tehetem – mert elfér – igyekszem minimum 5cm hibázási lehetőséget is adni. Ezt mástól is láttam már és rettentő hasznos tud lenni.

          És szintén nem lekicsinyelve a földmérők munkáját, de a kőművesek is le tudnak mérni 325cm-t egy telekhatártól (ha a kerítéstől/tereptárgytól is kótázva van meg pláne), maximum tévednek néhány centit. Sokkal nagyobb probléma, hogy akkora a munkaerőhiány, hogy már kőműves sincsen a helyszínen.
          Másrészt az egész szabályozásnak az építtetőket kellene szolgálnia és vajon minek kötelezzük drága mérnökök idejét megvásárolni őket, ha amúgy a közérdek szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy mondjuk neadjisten 12cm-t balra kerül egy épület. Főleg olyan – vidéken számtalan ilyen telekre terveztem – területen, ahol a kötelező oldalkertnél jóval nagyobbat is tudtunk biztosítani, szóval nem volt kicentizve semmi. majd egyszer talán erről is lehetne szakmai vita!

          • Révész Péter

            2018. január 18. csütörtök - 20:35

            #117033

            De hát éppen az jelenti a feladatot, hogy a 30 éves kerítésről kell megállapítani, hogy megfelel-e a 40 éves térképen jelölt határvonalnak vagy sem.

            • Tóth Szilveszter

              2018. január 19. péntek - 00:56

              #117034

              Ahogy fentebb kifejtettem, normális esetben szerintem készül egy geodéziai felmérés a tervezés legelején, amit szigorúan földmérő készít a valóság és a földhivatali adatok felhasználásával. Tegyük fel, hogy nincsen hiba a telekben, akkor a tervező megkapja a geodéziát digitálisan és ez alapján tervez. Kis túlzással innentől kezdve egy nagyobb kőhöz is lehetne mérni bármit, de random leszúrt karók is megteszik csak legyen rajta a geodézián is vagy akár a kerítés… Onnantól nem érdekes, ha a kerítés rossz helyen van, mert már tudjuk, hogy hol van.
              Csak az fontos, hogy a geodézia és a kitűzés között ne mozduljon el érdemben (ami egy 30éves kerítés esetében azért végiggondolandó 😉 ) az a pont, amihez méretezünk.

              Szerintem az így elkészített kitűzési helyszínrajz felhasználásával sima kőműves eszközökkel (mérőszalag+ igényes hozzáállás) is biztosítható, hogy az épület 5cm pontosan oda kerüljön, ahova szántuk. A többi pedig jogi kérdés, abban ne keress feltétlen rációt.

  • Üzemmérnök

    2018. január 20. szombat - 12:22

    #117037

    Ismét elolvasva a hozzászólásokat, fel kell tenni a kérdést: hol van a probléma? Ha egyértelműen beazonosítható a telek határvonalai, akkor azok hogy térhetnek el a földhivatali nyilvántartástól? Ha mindenki tudja, hogy belterületen, folyamatosan fennáll a 20-30, de akár 40 cm-es eltérés, akkor ez ellen miért nem tud tenni a szakma? Hogy hívhatjuk hiteles adatállománynak azt, ami csak nagyjából fedi le a valóságot? Miért kell elhinnünk, elfogadnunk, egyáltalában pénzért kikérnünk azt az adatot, amiről tudjuk, hogy nem felel meg a valóságnak? Miért jobb az, ha a földmérő megállapítja a 30 éve ott levő kerítésről, hogy a telkemen van, 30 cm-re a telekhatártól, tehát az elbirtoklás miatt kisebb a telek, először el kell végezni a telekalakítást, mely 6 hónap, s csak utána kezdhetünk neki az építésnek. Ha a földmérő rögzíti, bemutatja, hogy hol van a nyilvántartás szerinti telekhatár, egy másik színnel ábrázolja a tényleges kerítéseket, a 30-40-50 éve ott álló épületeket, akkor a hivatal miért nem korrigálja a nyilvántartását, miért rakhatja el a fiókjába? Miért kell fenntartani egy olyan hivatalt, mely csak olyan adatokat tárol, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal? Miért nem lehet kötelezni a hivatalt adatainak, térképeinek folyamatos felülvizsgálataira, az építtetők által kifizetett földmérői munka adatainak átvezetésére?
    De megkérdezhetnénk az építéshatóságokat is, a települések rendezési tervét készítőket is, hogy miért fogadnak el olyan “hiteles” térképmásolatot, mely nem felel meg a valóságnak? Miért hisznek inkább a műholdas fényképeknek, mint a földhivatal által kiadott térképeknek? Hogyan lehet életszerűen megtervezni egy rendezési tervet, ha a kapott adatállomány hamis? Lehet, hogy ezért van olyan területre előírva a 30 %-os beépíthetőség, ahol már eleve 50 %-ot is meghaladja, mert a településtervező nem látja a földhivatali térképen?
    Halvány remény volt korábban, mikor kötelezték a tervezőket arra, hogy a helyszínrajzon rögzíteni kellett a szomszédos telkeken minden építményt, még a pincéket is. Sajnos, nem mozdult rá a hatóság a szabálytalan állapotok felszámolására.

  • Gőcze László

    2018. július 8. vasárnap - 19:14

    #118188

    Két szempontból is mostanra már teljesen kívülállóként, az alaptérkép jellemző sarok-, ill. telekhatár töréspontjainak és egyéb belső jellemző pontjaik magassági adatainak hiánya egy igen lényeges vitaforrás lehet. Nem csak a 10%-nál nagyobb lejtésű telkek esetében.
    Hajdan, a ’90-es évek második felétől sajátos célú geodéziai felmérésen alapuló, EOV-rendszerbe illesztett digitális sávtérképpel szolgáltuk ki a közműtervezőket, több száz kilométer nyomvonalhosszban. Ez tartalmazott minden talajszinti és földfeletti objektumot, és azok magassági adatai is rendelkezésre álltak. (Fel lehetett volna használni más célra is, de egyetlen társközmű és önkormányzat sem tartott rá igényt.)
    A felvetés – szerintem – azért érdekes, mert pl. a helyi építési szabályzatban egy épület szintszáma vagy magassága nem abszolút értékben, hanem számított módon van meghatározva. Ez lehetővé tette azt, hogy egy egyébként tiltott földterasz építéssel egy valójában négyszintes épület három szintesnek minősüljön, a számított magassága pedig a rendezési terv övezeti előírása szerinti megengedett legnagyobb értéknél 4 cm-rel kisebb legyen.
    Az ilyen vagy ehhez hasonló szándékos, az övezeti előírásokat látszólag betartó tervezői megoldások nagyon is szükségessé tennék a földmérési térkép telek sarokpontokra vonatkozó magassági adatok meglétét, hogy az esetleges viták könnyen rendezhetők legyenek.
    (Ha igény van rá, megadom a linkjét egy konkrét eset leírásának.)

  • Varga Tamás

    2018. július 10. kedd - 21:22

    #118199

    Le sem merem írni. Sok, általam tervezett házhoz ki sem mentem a helyszínre. Amíg geodéta által felmért szintvonalas térképet nem kapok, a ceruzámat sem hegyezem ki… akár sík, akár lejtős…. tervezni a valóságnak megfelelően tervezek, számolni a telekkönyvi adatoknak 🙂

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább