Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2017. december 22. péntek

“Kevesebb esztétikát, több etikát”, avagy tasli a magukról megfeledkezett építészeknek

December 14-én jelent meg egy nagyon fontos cikk az ÉF-en Körmendy Imrétől, a MUT elnökétől „Kevesebb esztétikát, több etikát” címmel.

Hatalmasok vagyunk és gazdagok? Vagy csupán a kivagyiság és a közpénzekkel való nagyvonalúság (netán felelőtlenség?) dolgozik bennünk, köztünk? Az erőfitogtatás éppen a személyiségzavar, az önértékelés problémájának következménye. Körmendy Imre írása az etikus építészeti magatartásról. 

Massimiliano Fuskas nem véletlenül választotta a 2000. évi Velencei Építészeti Biennále mottójául e szavakat, ami megütközést kelthetett (és keltett is) sok építészben.1 Schneller István, amikor a városépítész (urbanista) legfőbb jellemzőit sorolja – mások véleményére építve – állítja, hogy első az etikai kiválóság, aztán az átfogó műveltség és csupán harmadik a mesterségbeli tudás (ami persze nem jelenti azt, hogy kevéssé lenne fontos, hisz ez is egy dobogós helyezés). Borvendég Béla hosszú éveken keresztül figyelmeztette társait, az építészeket, hogy másként kellene művelniük a szakmát, hogy ne veszítsék el a (maradék) renoméjukat, társadalmi elfogadottságukat.2 A Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlésén sok fiatal (és régebben ifjú) várta az ő hozzászólásait, remekműveit, amelyekről így emlékezik a pályatárs: “…nem tudtuk, inkább csak éreztük igazságának súlyát és tévedhetetlenségét.”3

Nem gondolom, hogy azzal a “tévedhetetlenséggel” szólhatok, mint Borvendég Béni, de hiányában úgy érzem, nem maradhatok néma, nem hallgathatok.

Az értetlen laikus tömeg erőst meglepődött azon, hogy az úszó világbajnokságra épült Duna parti uszoda egyáltalán nem hasonlít a korábban bemutatott, ország-világ előtt meglengetett változathoz. Jött a magyarázat, hogy az első vázlatok, azok ilyenek, meg olyanok – a lényeg, hogy nem kell komolyan venni azokat. Felmerül a kérdés, akkor mik ezek? “Demóváltozatok” a “beetetéshez”? Vagy csak az alkotó/k erőfitogtatása/i, hogy ilyet is tudok, tudunk?

Mit gondoljunk azokról az építészekről és neves bíráló bizottsági tagokról, akik lerajzolták, illetve a legjobbnak minősítették a Városligetbe tervezett múzeumokat a nemzetközi tervpályázatokon? Például a Magyar Zene Házának álmodott japán luggatott palacsintát meg a többszintes kínai/japán pagodát – Nemzeti Galériának.

A csak a világűrből, illetve sétarepülőből látható “emblematikus”, 9000 négyzetméteres tetőnek, ami alatt két hangversenyterem, meg némi kiszolgáló helyiség lötyögött, a többi része viszont teljesen feleslegesen letakart, beárnyékolt több ezer négyzetméter parkterületet, a “növekvő” zöldfelületet, mi értelme van? Mi értelme ennek – a pénzkidobáson túl? Nem élünk a trópusokon vagy forró sivatagos környezetben, ahol árnyék nélkül nem lehet létezni. Nem jutott el a szakma kiválóságaihoz Jan Gehl figyelmeztetése, amit a várostervezéssel kapcsolatban mondott, s amit Brazília-szindrómának nevez könyvében, az Élhető városokban, s ami – megítélésem szerint az építészetre éppúgy áll, azaz, hogy ne repülőről tervezzünk, hanem az emberek nézőpontjából (magasságából), s ne óriási, légből-kapott elvek vezessék gondolatainkat és kezünket, hanem az emberek érzékelésének, jól-létének szempontjai? folytatás

Komoly kritika ez a ma építésztársadalmának, különös tekintettel azokra, akik úgy vélik, hogy amit még a technika elbír, addig kell nyújtózkodni. Ezért terveznek 1 km magas házat, kizárólag a formának alárendelt épületeket olyan országokban, ahol bár nem dolgoztak meg a jólétükért, de ölükbe pottyant a mérhetetlen gazdagság.

Ahol ilyen megrendelők találhatóak, azokhoz mindig lesznek olyan építészek, akik kiszolgálják őket. Ráadásul a legnagyobbak és a leghíresebbek. Mert ők úgy vélik, felette állnak a címbeli etikának. Kizárólag az számít, hogy nyomot hagyhassanak. Bárhol, bármi áron.

Ne gondoljuk, hogy ez nálunk nincs így, csak persze kisebb léptékben és provinciálisabban. Nálunk nem a mindenáron való monumentalitás, sokkal inkább

építészeti halandzsa

lelhető fel. Elég elolvasni azt a bődületes sületlenséget, amit a 2018-as velencei biennáléhoz állítottak össze egy pályázati anyagban, aminek a keretében “bemutatnák a pusztát“.

“A térben a “szellemi itató” vályúban oldalanként kötegben lerakott A4-es kiadvány lapok, a szerkesztők által beválogatott írásokkal. A kiadvány, “szóróanyag”, vagyis törzsszöveg rövid “esszé” pályázat beérkező anyagából válogatott írások együttese.

A pavilonban, puszta háttere előtt, 40 kép és hozzá tartozó képenként kb. 2500 karakternyi írás között böngészhet a látogató, aki egy-egy lapot vihet magával a tájkép elemi hatásának élményén túl. A lapokon a szerzők által választott főkurátori freespace manifesztum alapállításaira reagáló saját építészeti példáinak képe és a hozzá fűzött gondolatok olvashatóak.”

E műfaj ezidáig egyik legszebb darabjai ez volt.

Építészeti halandzsa. Újra és újra

Hozzászólások (3): megnézem / hozzászólok

  • Cseh Zoltán

    2018. január 2. kedd - 17:54

    #116956

    Etika? Talán a közpénzt elköltő megrendelőt kellene megkérdezni, hogy ismeri-e ezt a szót, érti-e a jelentését?
    Emlékezzünk a Nemzeti Színház tervezésének történetére!
    Amilyen a megrendelő, olyan lesz az őt kiszolgáló szakember is.

  • Lali

    2018. január 3. szerda - 22:57

    #116963

    A 4-es metró ‘szerény’ állomásai jutnak eszembe… mi lenne ha az OLAF a kivagyi pocsékolást is hozzá adta volna a lopáshoz? Előre, haladás, lendület…

    • Cseh Zoltán

      2018. január 4. csütörtök - 09:49

      #116965

      Én úgy érzem, kicsit mellé ment ez a vélemény. A posztban a tervezői etikáról volt szó. A 4-es Metró állomásain mi róható fel a tervezőknek?

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

HÁZ-TERV
„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében. Merüljön el velünk Budapest építészeti különlegességeiben egy kellemes nyáresti séta során. Sétáinkon betekintést nyerhetnek a Palotanegyed épületeinek és egykori lakóinak történeteibe, a Városligeti fasor kialakulásába, a legimpozánsabb századfordulós villák lakóinak mindennapjaiba, illetve a Pasaréti fák alatt meghúzódó különleges villanegyed építészeti megoldásaiba. Különleges élményként városnéző sétahajó kirándulást szervezünk a Dunán, […]

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében
2017. július 25. kedd
HÁZ-TERV
Mit kell védeni, egy trafóházat vagy a belvárost?

Olvasom, hogy a Vámház körúti vásárcsarnok mögötti Csarnok téren álló hatalmas téglafelületű trafóház elé szállodát terveznek. A történetben most nem is a tervezendő szálloda a fontos, hanem az, hogy páran elkezdtek aggódni ezért a téglafelületű épületért. Oda a látvány, oda a kortárs építészet e jeles darabja, ha a szálloda azt eltakarja. Kétszer is el kellett […]

Mit kell védeni, egy trafóházat vagy a belvárost?
2015. december 1. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább