Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. január 2. kedd

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset.

Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy “az megfelel az előírásoknak”. Mi több a tervezőjétől kap is egy nyilatkozatot, miszerint minden előírást betartott.

Ez eddig meseszép. De valójában mit nem tud az építtetők többsége? 

Kezdjük a legelején, a szerződéssel. Minek kellene benne lennie egy szerződésben? A legtöbb esetben az kerül bele, amit egy építész lényegesnek tart. Ami esetleg problémát okozhatna neki, az nem kerül bele, vagy csak nagyon általánosan. Számos alkalommal találkoztam 1-2 oldalas szerződéssel, ahol jószerivel csak a szerződő felek és a tervezendő ház alapadatai szerepeltek. Már itt a szerződésben számos olyan pont található, ami sokszor félretájékoztathatja az építtetőt. Mindez azért jelenthet komoly gondot, mert egyébként a jog elég pontosan meghatározza minek kell szerepelnie egy tervezési (vállalkozási) szerződésben.

Az egyszerű bejelentési terv intézményének bevezetése megkavarta az eddig megszokott folyamatokat. Amíg régen szinte mindenhez kellett építési engedély, akkor egyértelmű volt, hogy ez egy hatósági eljárás része, ezzel kap jogot az építtető ahhoz, hogy építkezzen (ezzel kaphatott hitelt, szocpol-t…). Az egyszerű bejelentésből – legalábbis a jóváhagyásból – a “hatóság” lényegében ki van zárva, csak utólag ellenőrizhet. Ebben testesül meg a “bürokrácia csökkentés”. Az egyszerű bejelentési tervdokumentációt szabályozó előírások viszont nagyon általánosan határozzák meg a készítendő dokumentáció mélységét, egész pontosan a formai és tartalmi előírásait.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy nem csak az építtetők, hanem sok esetben maguk az építészek is keverhetnek fogalmakat. Pl. amiről azt gondolják, hogy tartalmi előírás, az lényegében formai.

A korábbi szokásrendet az is megzavarta, hogy 2016-2017-ben jelentős változások történtek pl. a kiviteli tervek készítésének kötelezettségében. Mindennek azért volt jelentősége, mert számos építész tervező – még az egyszerű bejelentési terv bevezetése előtt – családi házak esetében – csak engedélyezési terv készítésére vállalkozott. Részben mert számosan úgy ítélték meg, hogy mivel nem kell a részletekkel foglalkozni, gazdaságosabb csak egy eng. tervre szerződni, másrészt a ilyen módon a felelősséget is át tudták teljes egészében hárítani a kivitelezőkre. Ebben sajnálatosan sok kivitelező is partner volt, mert sok esetben ez nekik is érdekükben állt. Hiszen ha nincs kiviteli terv, amit be kell tartani, mehettek a saját fejük után, ami kihatott a felhasznált anyagok minőségére és a várható költségekre, a részletmegoldásokra…stb.

És így jutunk el a kérdések kérdéséhez, hogy mire is való az egyszerű bejelentési terv?

Pár lehetőség:

  1. terv csak azért kell, mert a jog előírja, no meg hogy legyen egy dokumentálható és ellenőrizhető irat, hogy mégis mit akar valaki építeni
  2. a terv alapján lehessen építkezni, a részleteket majd menet közben megbeszéljük
  3. a terv alkalmas legyen a kivitelezésre, az építtetői szándék megvalósulásához és a kivitelező számonkéréséhez, a költségek tervezéséhez és ellenőrzéséhez

 

Ön melyiket választaná?

És melyikre kötött szerződést?

 

 

A következő napokban történetek következnek építtetőktől, építészekről. A sorozatot azért indítjuk, hogy az építtetők kicsivel tisztábban lássanak, nem csak a címben feltett kérdésben, hanem más, őket illető kérdésben is.

Hozzászólások (13): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2018. január 4. csütörtök - 20:09

    #116966

    Ne haragudj Miklós, de szerintem a szakma lejáratásaként értékelhető inkább az, hogy “horror történeteket” írsz meg építészekről. Ebben -az első ilyen cikk után – szerintem semmilyen konstruktív, jobbító nincsen.
    Ha jól értem, akkor azt a valós problémát szeretnéd boncolgatni, amit összefoglalva és kellően általánosítva ahhoz, hogy már ne legyen igaz, úgy írnánk le, hogy olyanoknak is van tervezési jogosultsága, akik képtelenek meglépni egy elvárható minimumot.
    B eset, ami engem jobban foglalkoztat, hogy a laikusnak tekinthető megrendelők (tehát nem egy visszajáró építési vállalkozó) számára milyen módon tudom bemutatni a szakmai kvalitásaimat úgy, hogy árverseny helyett a szolgáltatások minősége váljon meghatározóvá a döntésében, amikor engem választ.

    HA jól értem és ezeket a meglévő és jogos problémákat akarod ezzel boncolgatni, akkor ezt szerintem nagyon másként kellene.

  • Roland9

    2018. január 5. péntek - 21:30

    #116974

    Hivatásom tekintetében semmi közöm az építészethez (inkább hobby passzív ház építő vagyok), de amit leírt egy az egyben igaz az enyémre is. Azt hiszem Magyarországon e leírásalapján sok hivatás vagy szakma magára ismerhetne. Nagy információs asszimetria a szolgáltató és fogyasztó között, sok kuruzsló pénzvadász, alacsony általános színvonal, a tagok helyett az államot képviselő kamara, nem jól működő minőségbiztosítás, szenvedő majd külföldre menekülő korrekt valódi szakemberek.
    Az ilyen ön- és szakmakritikus megszólalásokat mindig bizakodással és örömmel olvasom.
    Kitartást hozzá, szüksége lesz rá!

  • Cseh Zoltán

    2018. január 7. vasárnap - 11:09

    #116984

    Arra a kérdésre van már vitathatatlan válasz, hogy mikor megfelelő a terv?

  • Kono

    2018. január 7. vasárnap - 11:29

    #116985

    Holló hollónak nem vájja ki a szemét. Általában. Ha a szakma nem veti ki az alkalmatlan tervezőket magából, ne csodálkozzon, ha általánosítva, akár ok nélkül is, kollektívan ítélik el…
    Tapasztalatom szerint inkább megvédik egymást nyilvánvaló hibák esetében is. Inkább sok száz család szenvedje meg az árát, gyerekestől, családostól, mint hogy valaki is szólni merjen egy szót is a “kolléga” munkájára.
    Aki nem emeli fel a szavát ezek láttán, maga is bűnrészes. Az a szégyen, hogy ez a kérdés felmerülhet egyáltalán!

    • Cseh Zoltán

      2018. január 7. vasárnap - 13:40

      #116986

      Kedves Konó!
      Ezen a portálon korábban én leginkább azt tapasztaltam, hogy az építészek nem védik egymást , sőt a durva személyes sértegetésig is elment a tervkritika.
      Volt olyan szakmai hozzászóló, akit a folyamatos durvaságok miatt kénytelen volt a blog gazdája letiltani.
      Az én hozzászólásaimat csak előzetes moderálás után jelenteti meg, de nem emiatt, hanem mert tart azok retorziójától, akiknek a bűneit hozzászólásaimban szóvá tettem. Szóval a blog gazdája is valamennyire konformista. (Szinte mindenki az, ha a rendszerben felette lévővel kellene szembe szállnia.)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Horrortörténetek építészekről | 2. más tervezi és más írja alá a terveket

A tervező azt közli az építtetővel, hogy nem tudja vállalni a tervezői művezetést, azt javasolja, hogy a művezetést a kolléganője csinálja meg, az aki mellesleg a terveket is aláírta. Hogy ki???? Kérdezem tőle. Mint kiderült, aki a terveket készítette, annak nincs jogosultsága, a jogosultsággal rendelkező kolléganőjével írattatta alá a tervet. Mondanom sem kell, nem készült […]

Horrortörténetek építészekről | 2. más tervezi és más írja alá a terveket
2018. január 8. hétfő
JÓTANÁCS
Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?

Azzal hívott fel egy építtető, hogy olvasott a koos.hu-n a kötelező tervezői művezetésről, de amikor erre rákérdezett a tervezőjénél, az csak annyit mondott, hogy még soha nem hallott róla (a telefonbeszélgetés időpontja valamikor nyáron volt). Azért is hívott fel, hogy akkor most tényleg kötelező vagy sem? Most tekintsünk el attól, hogy magát a kötelező tervezői […]

Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?
2018. január 4. csütörtök

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább