Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. január 8. hétfő

Horrortörténetek építészekről | 2. más tervezi és más írja alá a terveket

A tervező azt közli az építtetővel, hogy nem tudja vállalni a tervezői művezetést, azt javasolja, hogy a művezetést a kolléganője csinálja meg, az aki mellesleg a terveket is aláírta.

Hogy ki???? Kérdezem tőle.

Mint kiderült, aki a terveket készítette, annak nincs jogosultsága, a jogosultsággal rendelkező kolléganőjével írattatta alá a tervet. Mondanom sem kell, nem készült írásos szerződés, minden ezzel kapcsolatos dolog csak szóban hangzott el.

Azt kérdezte az építtető, hogy most mit tegyen, mármint a művezetéssel, mert annak jelentőségét elsőre nem is érzékelte, hogy más a tervező és más az aláíró. Elsőre nem is akarta megérteni, hogy mit jelent, ha valaki jogosultság nélkül tervez, illetve ha valaki más helyett ír alá terveket. Mit lehet ilyenkor tanácsolni?

Elmondtam neki, hogy a szerződéses partnere jogot sértett és emiatt bármikor ráboríthatja az asztalt. A más helyett aláíró tervezőt a kamara etikai szabályzata és gyakorlata erősen bünteti, így az aláíró tervező egy kamarából való kizárást, de egy jogosultság megvonást minimum kockáztat.

Mi ebből a tanulság, hogy aki aláírta a szerződést és az aki a tervet készíti, az egy személy legyen (hacsak nem egy több tervezővel dolgozó céggel köt szerződést).

 

folytatjuk a történeteket. Ha Önnek is van hasonló története, kérem küldje el, anonim módon közzétesszük.

Hozzászólások (9): megnézem / hozzászólok

  • Cseh Zoltán

    2018. január 8. hétfő - 11:25

    #116987

    Tisztelt Koós Miklós!
    Osztozom az ön felháborodásában, de amit mi etikátlannak érzékelünk, azt mások másként láthatják.
    De most hadd legyek az ördög ügyvédje.
    Csak egy dolgot szeretnék öntől kérdezni.
    Most, hogy egy jogosult tervező a nevét adta és így felelősséget vállalt a tervért, továbbá, hogy a művezetést is ő fogja végezni, milyen hátrány éri a megrendelőt?
    Hiszen az ügyfél bármilyen probléma esetén az aláíró és művezetést végző tervezőhöz fordulhat, az aláíró tervezőnek pedig olyan kötelezettségei vannak, mintha az egész tervet csak ő csinálta volna.

    • Laikus

      2018. január 10. szerda - 16:20

      #116995

      Az építtetőt olyan hátrány is érintheti, amiről ő nem tud, így nem is tud miatta panaszt tenni. Pl. lehet, hogy az épület kivitelezése vagy fenntartása drágább lesz, mint ha ugyanannyiért egy jogosultsággal rendelkező (tehát valószínűleg naprakészebb tudással rendelkező) tervező tervezte volna. A megrendelő egy felkészült tervező szakértelméért fizet, de ha a felkészült tervező csak aláírja a más által készített tervet és nem ellenőrzi behatóan (persze lehet olyan is, aki megteszi), akkor az ügyfél mégiscsak át van verve.
      Hogy egy közismert informatikai hasonlattal éljek: ha a BKK megbízza a T-Systems-et, aki a profi szakemberek munkadíjával számláz, de közben amatőr fejlesztőket alkalmaz, akkor egy elavult terméket kapunk egy korszerű termék áráért, ami a laikus számára nem is derül ki, hanem elfogadja a tökéletlen rendszert a hibáival együtt. Egy hozzáértő viszont fogja a fejét, mert látja, hogy ugyanabból a pénzből sokkal tartósabb korszerű megoldást is ki lehetett volna hozni.

      • Cseh Zoltán

        2018. január 10. szerda - 19:26

        #116996

        Tisztelt Laikus!
        Ezt ön sem gondolja komolyan, amit leírt. Már az vicces, hogy “naprakészebb tudásról” beszél.
        Egy minimum 50 évre épülő épület jóságát nem az évente 2-8-szor változó előírások, szabályok “naprakész” alkalmazása határozza meg.
        Aztán miért is ne lehetne “naprakész” tudása egy jogosultsággal nem rendelkező építésznek?
        Ki akadályozná meg ebben?
        Végül, a jogosultsággal rendelkező építészek sem egyforma tudásúak, nem egyformán gondolkodnak a világról, az építészetről, ugyanannak a megrendelőnek nem ugyanazt a házat terveznék.
        Tisztelt Laikus!
        Az én véleményem az, hogy a jogosultság nélküli tervezés , – ebbe én beleértem a tervező irodákban dolgozó jogosultság nélküli sameszeket is, – leginkább a jogosultsággal rendelkező építészek érdekét sérti. Azokét, akik maguk készítik a terveket, és nem csak irányítják a jogosultság nélküli alkalmazottat, kollégát, hogy végül a nevüket adják ezek munkájához. Így gondolom.

  • Zimmermannn

    2018. január 10. szerda - 20:08

    #116997

    A jogosultság megléte egyféle garancia is,, de sztem ezek az esetek vannak:
    1. Ha irodai körülmények között egyik kolléga, aki már kipróbált és a céges hátérrel oldja meg esetenként az jó is lehet. Ez ok,
    2. Fiatal pályakezdő….nos ez a legdrágább.érdemes 2-4 évet gyakorolni, mielőtt 30-50 millió Ftos hangszeren játszani kezd valaki. Drága játék ez.
    3. Nincs jogosultsága (volt ÉKE-s, építőmérnök..) de midig építész szeretett volna lenni…..nos ez a legkártékonyabb…szakmailag rosszak…megélhetési.építész….”mi az a kiviteli terv, vazze?” Büntetni kéne
    4. Főépítész, aki saját területén nem tervezhet és mással írja alá….stikában….ez is kártékony..Ők a rendezési tervet és más nevében csinálják 5-10 mill Ft os léptékben.Remélem tudtátok ? Büntetni kéne.

    És
    Aki aláírat, konyhaasztalon dolgozik,.otthon….
    – nem tart fenn irodát
    – nincs CAD programja,
    – nem képzi magát………
    – el van szigetelve…..mert tevékenysége nem publikus….mint egy sötét Jedi, lézerkard nélkül.
    Túlélő, aki csak megélhetésként csinálja, de ez valljuk be HIVATÁS:

    Zimm

  • Cseh Zoltán

    2018. január 12. péntek - 10:06

    #117005

    Hadd mondjam el egy rémálmomat.
    Ma már a számítógép segítségével az a mérnök is esztétikusan elkészített tervekre képes, akinek egyébként a kézi szerkesztés, rajzolás, feliratozás gondot okozna.
    Ez olyan technológiai áttörés, mint amikor feltalálták a fényképező gépet, és a portré kézi festése helyett, (amire csak nagyon kevesen képesek) szinte bárki teljesen valósághű fényképet készíthetett.
    A számítógépes tervkészítés abba az irányba fejlődhet, hogy a gépbe csak be kell táplálni az adatokat, az elvárásokat igényeket. Az érvényes szabályokat, előírásokat a gép maga tölti le magának az internetről, és a napkészségről is gondoskodik.
    Az adatok betáplálása után a gép az összes lehetséges tervvariációt pár percen belül elkészíti, és a megrendelőnek csak választania kell, melyik variációt kívánja megépíteni.
    Az ilyen gépeket nem építészek fogják kezelni, hanem 6-12 hónapos OKJ-s tanfolyamon képzett, érettségizett adminisztrátorok. Azt még nem súgta meg a rémálmom, hogy akkor mit fognak csinálni az építészek, de itt már nem biztos, hogy “terem számukra babér”.

    • Tóth Szilveszter

      2018. január 12. péntek - 12:32

      #117006

      az a rossz hírem, hogy az ehhez vezető matematikai alaptudomány az 50es évek óta létezik, csak keress rá a poliominókra. (négyzetekből álló síkidomok, a közismert “DO”mino a két négyzetből álló) ezt pl fizikusok használják úgynevezett játékuniverzumok leírására.
      És hogy mennyire közismert a kapcsolat az alaprajztervezés és a matek ezen része között, az abból is sejthető, hogy sokan használják az “összetetriszeztem ezt az alaprajzot” vagy, hogy “ez egy tetriszalaprajz” – mondjuk egy mediterrán ház esetében. És igen, a tetrisz egy poliominó tapétázós játék! (az eredeti ugye a tetraminó, de ki ne játszott volna már kiterjesztett változatokkal. Escher meg kis túlzással az egész életét polioform-mal kísérletezte végig :p – szóval a makovec érának is el kapálnak előbb-utóbb )

      A jó hír viszont az, hogy egyelőre turing tesztnek hasznosabb, merthogy nem feltétlen algoritmizálható egy adott probléma megoldása. A gyakorlatban egy kellően sok helyiségből álló alaprajz esetén a mai számítógépek (amik csak algoritmusokat tudnak kezelni) csak évezredek alatt végeznek majd egy alaprajz összeállításával, így nekünk, építészeknek a nagyobb munkák fognak jutni, meg főleg az átalakítások.

      Amint viszont képesek leszünk olyan számítógépet készíteni, ami átlép az algoritmus-akadályon (megold egy turing tesztet vagy neadj isten áthágja a Gödel tételt), onnantól már csak pénzügyi kérdés lesz az adott programot megírni, merthogy reprodikáltuk az emberi intuíciót, vagy legalábbis egy részét.

    • sajt

      2018. január 14. vasárnap - 00:32

      #117009

      Ahogy elnézek egy átlagos, jelenleg zsír újonnan épülő családiházakat, valószínűleg komoly minőségi ugrást jelentene, ha ilyen algoritmusok terveznének, és nem hitvány építészek.
      Nem oly rég válság volt, nagyon kevés pénzért kellett tervezni, kevés pénzért meg nem szeret az ember sokat dolgozni.
      Most dömping van, egész jó pénzeket el lehet kérni, de annyi a meló, hogy egyszeráen nincs rá kapacitás, össze kell b*ni egy egy csh tervet pikk-pakk, és ráadásul drágán.
      A hozzáadott érték csekélyke, a munka nagy része adminisztrálás, rajzolgatás, (meg mindenféle jogi egyeztetés)
      Erre kár építészeket tartani… igazán jó családiházat szerintem baromi nehéz tervezni, ehhez képest boldog boldogtalan azt csinál, mert egy akkora pausz még elfér a konyhaasztal sarkán, ezen felül azért már komoly cég kell meg infrastruktúra…

    • volt építésügyes

      2018. január 16. kedd - 09:15

      #117020

      Szerintem ebből nem lesz semmi…. Ha mi építészek is nehezen értelmezzük az egymásnak ellentmondó jogszabályokat, előírásokat, akkor egy számítógép sem lesz képes többre. A “kedves” jogalkotók egyre-másra hozzák a hülyébbnél hülyébb jogszabályokat , “egyszerűsítéseket” a szakmaiság már sehol…. Jöjjenek a jogászok, tervezzenek !!! 🙂 Sajnos nagy igazság: Egy valami biztos: a változás…. De hogy mindig sz….bb lesz, az egy kicsit sok.

  • Üzemmérnök

    2018. január 18. csütörtök - 11:50

    #117028

    A legutóbbi hozzászólással csak részben értek egyet. A számítógép által kreált terv soha nem lesz személyes, élő, emberi érzelmet sugárzó/kiváltó, stb. Hiába vannak a ma már ingyen letölthető/használható programok, egy laikus soha nem fog “jó” házat rajzolni, ahogy a rossz építész sem, hát még egy jogász. Utóbbira soha ne legyen szükségünk a praxisunkhoz!
    Ne becsüljük le a jogalkotók szándékát, hiszen jó magyar szokásként nem bírtuk megülni a lovat. Volt olyan, aki még a legegyszerűbb családi házhoz is komplett kiviteli tervet készített, hivatkozva a kiviteli jogszabályra, bevonva minden szakágat, megkérve érve a kamara által javasolt díjat. Míg láttuk az 1:100-as, engedélyes terv szintjét sem elérő terveket, melyek alapján sorra valósultak meg az egymásra hasonlító házak. Az elkért 100-200 ezer forintos tervezési díjért csak le kellett cserélni a rajzpecsétet, átírni a műszaki dokumentációban az építtetők nevét. A végén mindkét “építészünk” ugyanannyi nyereséggel zárta az évet. Melyikük volt a rosszabb?
    Most afölött törünk pálcát, aki kihasználja azokat akik nem tudnak, nem akarnak tervezési jogosultságot szerezni? Aki valamikor megszerezte a kamaránál a lehetőséget, de nem volt képes, nem akart fejleszteni/fejlődni, így rákényszerül a kiszorultak munkájára, hogy számítógéppel feldolgozza az általa felvázolt skiccet, elkészíttesse a kamarai szabályzatnak megfelelő dokumentációt? Elítéljük azokat, akik számára fontosabb a tervezés, a szellemi alkotás, mint az, hogy a munka 4/5-ét kitevő adminisztráció?
    Nem régen még arról vitatkoztunk, hogy a bejelentéses kiviteli tervnél a kamarai szabályzat csak a minimális kötelezőt írja elő, tehát a kivitelezésről jogszabály szerint, kell a doksit összerakni. Be kell vonni a szakágakat, mindig kell vasalási terv, földmérő által készített kitűzési helyszínrajz, csomópontok, stb. Most meg olvassuk a kamarai tájékoztatót, hogy van ilyen és van olyan kiviteli terv, nem a földmérő határozza meg az épület sarokpontjait, hanem az építész, nem mérethálóval, hanem telken belüli koordinátákkal.
    Vajon mikor érjük el azt, hogy a sok előírt sallang helyett az építész mondhassa meg milyen rajz kell egy családi ház megépítéséhez? Mikor írják elő azt, hogy az építésznek folyamatosan jelen kell lennie az építésnél mint felelős műszaki vezetőnek vagy mint műszaki ellenőrnek? Lehet, hogy ekkor már nem lenne olyan bátor aláírni a haver/kolléga/beosztott tervét? Lehet, hogy ekkor már nem lenne olyan a “merész” a terv, ha neki kellene azt kivitelezni?
    Tőlünk nyugatabbra a családi házakat építő vállalkozást miért építész végzettségű vezet? Miért kapnak azok munkát, akiknek a beruházási költsége tartalmazza a tervezési díjat is? Miért csak azok pályázhatnak egy projektre, akik garantálják a beruházási költséget? Azért, mert a saját tervezőjük olyat tervez, amit meg is tudnak valósítani a megpályázott és megnyert összegből?

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?

Azzal hívott fel egy építtető, hogy olvasott a koos.hu-n a kötelező tervezői művezetésről, de amikor erre rákérdezett a tervezőjénél, az csak annyit mondott, hogy még soha nem hallott róla (a telefonbeszélgetés időpontja valamikor nyáron volt). Azért is hívott fel, hogy akkor most tényleg kötelező vagy sem? Most tekintsünk el attól, hogy magát a kötelező tervezői […]

Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?
2018. január 4. csütörtök
JÓTANÁCS
Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset. Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy “az megfelel […]

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?
2018. január 2. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább