Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. január 24. szerda

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós!

Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni.

A tervezési program röviden:
A célunk az volt, hogy a birtokunkban lévő falusi, panorámás telekre minősített passzív családi házat építtessünk. A telken már áll egy 20-as években épült, régóta nem lakott családi ház, ami éppen bontás alatt van.

Az ingatlan alapadatai:

a telek oldalhatáros beépítésű, a beépíthetőség 15%
gáz és csatorna nem elérhető a faluban
Lakók száma: Beköltözéskor 2 felnőtt (tervben van még 1-2 gyermek középtávon). Ehhez 1 szülői hálót, egy gyerekszobát és egy gyerekszobává alakítható vendégszobát szerettünk volna.

Építészeti elképzelések

Az elbontott régi ház tömegéhez illeszkedő, modern-vidéki stílusú, egyszerű. sallangmentes családi ház, ami illeszkedik a falusi környezetébe
Tágas terek az alapterület nyújtotta lehetőségek szerint
Nagyméretű nyílászárók, hogy kinyissuk az épületet a szabad felé (és növeljük a szoláris nyereséget). Ennek részeként egyik fő vágyunk volt a délnyugati homlokzat egészét lefedő ablakozás, amivel szép panoráma nyílik a falu völgyére.
A ház jelenlegi tervein véglegesnek tekintjük az alaprajzot, formát, tömeget, de még egyeztetés alatt vannak a burkolóanyagok, színek, a terasz, a kerítés és a kocsibeálló megtervezése. Az észak-északkelet felé néző utcafront rendkívül puritán megjelenésű, itt még gondolkodunk valamilyen kreatív megoldáson.
A terasz a nappali délkeleti oldalán lesz, a kocsibeálló pedig az épület mellett.
A belsőépítészeti/lakberendezési koncepciót még nem tükrözik a látványtervek, de vannak elképzeléseink. Próbáltunk olyan tervet készíttetni, ahol a lakberendezésnél rugalmasan lehet tervezni, és lehetőség van későbbi átrendezésre is. Pl. a háló/gardrób közötti fal gipszkartonból készül, és a nappali, a földszinti fürdő és a tágas előszoba bútorozása is rugalmasan alakítható. A nagyméretű, egy légterű (és födém nélküli) nappali/konyha/étkező helyiség kifejezett kérésünk volt és az igényeinkhez illeszkedik. A későbbiekben ez a nagyméretű helyiség még funkcionálisan is átrendezhető lehet, ha erre igény lenne. A konyhai páraelszívót belógatva (“látszóra” hagyva) képzeltük el.
Az egyik különleges megoldás a nappali és a tetőtér közlekedője között, a két tetőgerinc találkozásának pontjában kialakított háromszög formájú faláttörés, amivel egybenyitjuk ezt a két teret.

Az elkészült terv PHPP értéke 22 kWh/(m2a), az épület maximális hővesztesége 1,96 kW. A célként kitűzött passzívház-szintet tehát nem hozza, de ezzel az értékkel is elégedettek vagyunk.
A ház fűtését valamilyen elektromos fűtési megoldás és egy, a nappaliban elhelyezett, alacsonyenergiás házba való kandallókályha biztosítja majd. A hővisszanyerős szellőztető az emelet közlekedőjében, “szekrényben” lesz elhelyezve, a bojler pedig a mosógép szekrényében lesz. Gépészeti helyiség nincs.
A nagy üvegfelületek árnyékolását elsősorban zsalugáterekkel és zsaluziával, továbbá növényzettel, napvitorlával képzeljük el. Középtávon napelemek felszerelését is szeretnénk, főleg a magas primerenergia-igényünk miatt.

Az átküldött alaprajzhoz képest annyi változás van, hogy a nappali közepére tervezett nehézépítésű kályha helyett kandallókályhát tervezünk be, a nappali lépcsővel szomszédos falához; a fürdőkád pedig a fallal párhuzamos lesz. A nappaliban berajzolt látszógerenda is csak ötlet, egyelőre. A teraszajtókat is jobban nyithatóvá (pl. harmonikaajtó) tennénk, hogy jó időben a nappali egybenyitható legyen a természettel. A látványterven látható napvitorla és növényzet csak terv.

A tervezés során kellett apróbb kompromisszumokat kötni, ilyen például a harmadik szoba észak-nyugati tájolása. Amíg vendégszoba, addig ez nem baj, de a második gyermek érkezése esetén nem lenne ideális. Mivel egyelőre még első gyermek sincs, ezért ezt a kompromisszumot vállaltuk.

Habár az elején több épületformával, és megoldással is kísérleteztünk, a most beküldött tervekkel elégedettek vagyunk és várjuk a tervkritikát.

Ez azon kevés tervkritika egyike, amelyiknél kint voltam a helyszínen, hiszen tőlem is kértek tervezési árajánlatot. A völgy felé a kilátás valóban szép, de legalább ennyire szép maga az egész utca is, ahol a telek található.

Az alaprajz ennél már szinte nem is lehetne egyszerűbb, ami azért is jó, mert teret adhat nagyvonalú elképzeléseknek is. Ezt nagyban segíti, ha passzívház van megcélozva, mert az racionalitásra és egyszerű megoldásokra ösztönöz. A 22-es érték nagyon jó szám.

A földszinthez hasonlóan a tetőtér kialakítása is egyszerű. Talán csak egyetlen észrevételem volna, az pedig a lépcső. Mivel bőséges hely áll rendelkezésre, érdemes volna megpróbálni egy nem húzott karú lépcsőt is, sokat emelne a komfort élményen. A másik apróság az emeleti fürdőben a lenti háló irányában érdemes volna egy dupla fal, hogy az ágyban fekve ne kelljen minden vízcseppet meghallani.

Az épület tömege és homlokzati kialakítása igazodik az alaprajz egyszerűségéhez.

Összefoglalás | Tudom, hogy még nincsen minden kész, de remekül alakul ennek a háznak a tervezése. Jó ilyet látni. Egészen biztos vagyok benne, hogy megépítése után üde színfolt lesz ebben az egyébként nagyon is tradicionális utcában. Gratula a tervhez, jó tervezőt választottak :-)))

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (): megnézem / hozzászólok

  • Sziráki Ferenc

    2018. január 25. csütörtök - 18:14

    #117054

    Nekem egy-két dolog nem igazán tetszik. Leírom, hátha hasznát veszik, bár a terv kidolgozottsága is sok befektetett munkát mutat, jól átgondolták.
    Nem tudom, mi indokolja a földszinten a háromlépcsős szintkülönbséget. (Hacsak nem valami építménymagassági dolog.) Szerintem teljesen felesleges, mert nem indokolt sem funkcionálisan, sem esztétikailag. Az, hogy a nappali-konyha-étkező padlószintje a kerti terasz szintjén legyen, megoldható egy kevés tereprendezéssel.
    Hiányozni fog nagyon a földszinten egy tároló helyiség! A gardróbon kívül.
    Nem hiszem, hogy jó, ha a hálóból a gardróbon és az előszobán keresztül vezet az út a fürdőbe, miközben látnak a nappaliból! Tekintettel, hogy az előszobából nyílik egy külön WC kézmosóval, nem gond, ha a fürdő a gardróbból nyílik. Nyugodtan lehetne kisebb a fürdő, nagyobb a gardrób és/vagy a háló. (És lehet, hogy nem kellene a WC-t sem bepaszírozni a lépcső alá. Az tárolónak megfelelne.)
    Nincs egy lakóhelyiség, amiből kilátok az utcára. (Nem biztos, hogy kell, nekem fura. És mi van az utcai homlokzattal?)
    A háló nagy – de kicsi a bútorozhatóság szempontjából. Ez a fentiekkel javítható lenne.
    A fürdő berendezése esetleges.
    A délnyugati hatalmas üvegfelület nagy hiba! Sokba fog kerülni az árnyékolás, a hűtés! Ráadásul nem ad akkora esztétikai élményt, hogy megérje. Elé kívánkozik egy fedett terasz (lehet, hogy nem fért bele a 15%-ba?), de nem ajtó van, hanem hatalmas ablakok, amiknek egyébként a nyitása sem egyszerű! Semmi nem indokolja a felső háromszöget! (Még a nyitott tetőtér sem.)
    A délkeleti oldalon sem így terveztem volna a nyílászárókat, de ha már ez megvan, meg kellene cserélni. (Ha marad ez az alaprajzi elrendezés!)
    A nappali-étkező-konyha tér berendezését nem tartom jónak. Nem gondolom, hogy a konyhának kellene a legmesszebb lennie.
    A tetőtér teljesen rossz! Az alacsony hajlásszög miatt (talán előírás?), az alacsony homlokzati térdfal miatt (max. homlokzatmagasság?) nagyon kényelmetlenül használhatók a helyiségek. Különösen a zuhanyozó. Ez egyébként is kevés lesz 3, esetleg 4 személynek. Indokolt lenne külön WC.

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:04

      #117078

      Köszönjük a részletes kritikát. Az árnyékolás-kérdésre egy külön hsz-ban válaszoltam.
      – A két épülettömeg közötti szintbeli ugrást a lejtős telek abszolút indokolja + max. építménymagasság 4,5 m a HÉSZ alapján.
      – Eredetileg is egymásba nyíló háló-gardrób-fürdőt szerettünk volna, és a leírtak megerősítik, hogy érdemes ennek megfelelően áttervezni az alaprajzot. A külön tárolót én is hiányolom, de a fürdő bejáratának átkerülése esetén megvalósítható lehet. Egyébként a ház tágas tere rengeteg szekrény elhelyezésére adnak lehetőséget, pl. az előszobában, fürdőben, konyhában.
      – A nappali/konyha/étkező elrendezésére számos megoldás lenne, de a terven szereplő a mi igényeinket tükrözi, rengetegszer átgondoltuk. A konyha a ház funkcionális origója, így a szép kilátás miatt ideterveztük. A teraszajtón keresztül jól be lehet pakolni bevásárlás után.
      – A tetőtérben sok a kompromisszum, de ilyen építménymagasság mellett nem tudom, hogy milyen jobb megoldás lenne. Sokféle elrendezéssel kísérleteztünk. Ezek hálószobák, amelyek alapvetően gyerekekre és alkalmanként vendégekre vannak szabva, rövid tartózkodásra.

      • Tóth Szilveszter

        2018. január 27. szombat - 16:54

        #117089

        Nem akarok beleszólni a tervezőkolléga kompetenciájába, de így ránézésre érdemes lenne megfutni azt az építménymagasságos kört, mert szerintem bele kéne férnie még egy sor téglának simán (+25cm, ami odafent +50cm lakótér, kb ingyen). Ha van egy kis beépítettség tartalék, akkor egy alacsonyabb tömeget is mellé lehet illeszteni, pl a konzolos rész helyén kis alacsony tömeg viheti le sokat a magassági átlagot. (A helyi előírásokat, apró kitételeket nem látom, így lehet ki van maxolva)

        A fürdőt én nem látom odafent kicsinek, nyilván ez egy B fürdőszoba. Ellenben a lépcső térben elférne egy ablak. Fszt: egyetértek a kollégával, kell nyitni egy ajtót a fürdő felé a gardróbból, én vele szemben betenném a wc-t, a lépcső alá meg csak tárolót tennék. háló: rajzon érdemes lenne ellenőrizni az utcai falra működik-e az ágy? ha nem, akkor annyival szélesíteném, hogy megmaradjon a lehetőség. plusz a tolóajtó fix ablak a nappaliban szerintem is tükrözés. Bárhogy nézem, a terasz-konyha, nappali-terasz, étkező-terasz kapcsolatot, mindenhogy ott mennék ki, ahol a konyha-nappali felirat van, azon az ajtón.
        Esetleg, ha csere, érdemes lenne 45ös parapetre tenni a fix ablakot az étkezőben és egy beülős padszerű elrendezéssel megoldani az asztal mellett – ez stílus kérdése, de akinek bejön, az nagyon tudja szeretni.

        • Építtető

          2018. január 27. szombat - 19:39

          #117091

          Futok egy kört az építmény-magasság kérdéssel, bár csodálkoznék, ha nem maxolta volna ki a tervező.
          Az új terven már a lépcsőházba is terveztünk egy tetőablakot, a kémény mögé.
          Ha jól értem, a földszinten a fürdőbe helyezné át a WC-t. De a FSZ-re mindenképp kell a különnyíló WC kézmosóval, pl. a vendégek miatt – viszont a gardróbból nyíló fürdő OK.
          A háló/gardrób elrendezése a mi kérésünk volt, azt nem bolygatnám, hacsak nincs különösebb funkcionális oka.
          Sajnos a nappali tolóajta még nem végleges helyén szerepel a terven, de nem is kérdés, hogy a javasolt helyen lenne jó! Egyszerűen azt a két délkeleti nyílászárót én még nyitott kérdésként akartam kezelni, amíg nem kapok ajánlatot az ablakokra. Szeretnénk mindkét ablaknyílásba ajtót. Az étkezőnél is jó lenne az ajtó, mivel így benti étkezés esetén, nyitott ajtóval egyszerre lehetne élvezni a zárt/fedett tér praktikumát, de a nyitottság érzését…
          Egyébként a javasolt parapetes megoldás nekünk kifejezetten tetszik, még a fenti a padlószintig érő ablak esetén is padot tennék az étkező egyik oldalára – nagyon tetszik ez a trend. A parapetes padot a dél-nyugati nagy ablaknál pl. alkalmazzuk is. De a toló/harmonikaajtó húzós ára miatt most nagyon elkezdtem azon gondolkodni, hogy az étkezőasztal melletti ablaknál inkább a javasolt fix, parapetes/beépített pados megoldást alkalmazzuk.

  • Laikus

    2018. január 25. csütörtök - 19:18

    #117058

    A DNy-i üvegfal szerintem is problémás. Már az üvegezés is egy vagyonba fog kerülni, mert gondolom passzívház nyílászárók lesznek. A felső háromszög miatt pedig még az alsó részre sem lehet árnyékolót rakni. A napvitorla pedig csak az alsó részt tudja árnyékolni. A szoba benapozottsága enélkül a háromszög nélkül is megfelelő lenne, mivel déli irányból a távolabbi sarkok is jól be lesznek világítva. Nem tudom, mekkora büdzséből dolgoznak, de már most kérjenek árajánlatot az ablakgyártóktól, mert tapasztalatból mondom, hogy min. 10MFt csak a nyílászárókra fog elmenni.
    Egy ekkora tolóajtó pl. min 2-3MFt, a harmonika meg talán még több lenne.
    Az ajánlatnál érdemes figyelni, a szállítási és beszerelési költségeket is, mert azok általában külön tételként szoktak megjelenni és milliós tételt jelentenek, főleg ilyen nagyméretű felületek esetén.
    Ezen kívül az utcai homlokzat képeit én is hiányolom, remélem a tervező azért megmutatta Önöknek.
    A DK-i oldalon lévő ablakfülkének sem látom praktikus hasznát, kicsi öncélú design elemnek érzem, főleg, hogy belóg a kerti járdába. Azt se felejtsék el, hogy a tetejére kell még bádog is, ami ronthat a látványán és esőben kopoghat.

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:12

      #117079

      Köszönjük a kritikát és az ablakvásárlásra vonatkozó tanácsokat. Az árnyékolás-kérdésre egy külön hsz-ban válaszoltam alább, itt csak a maradékra szeretnék válaszolni. 🙂

      A hálószoba ablakfülkéje tényleg kissé öncélú, de sokat dob az épület formáján, és szerettünk volna nem csak egy házat terveztetni, hanem építészetileg is értéket alkotni. Ezen kívül szerintem ezzel a fülkével egy igen jól használható széles padot, heverészőhelyet alakítunk ki, ahová – akár kifejezetten a közösségi helyiségek elől – el lehet vonulni. A sok utánaolvasás alapján úgy látom, hogy ülőhelyekből (meg tárolóhelyiségekből) sosem elég egy házban.
      Teljes bádogborítást kapna, remélem, hogy az eső kopogása kiküszöbölhető.

      • Tóth Szilveszter

        2018. január 27. szombat - 17:24

        #117090

        kopogás helyett én néha azt csinálom, hogy ezeket a kiugró peremeket is teraszként kezelem. Azaz oda kerül egy jó kemény hőszigetelés (XPS TOP50) alaposan feldübelezve, majd kis lejtés adó beton (3-4cm), rá kent szigetelés és egy egyben leszabott kerlite lap rá, meg egy 5-10cm-es lábazatnak. szélére rozsdamentes cseppentő a kent szigeteléssel összedolgozva.
        Kisebb költségvetésű házaknál simán szóba jöhet még az alkor-design/rhenofol CV pvc burkolat, de a fóliabádog cseppentő illesztéseinek kinézetével nem vagyok elégedett, arra valami takarást ki kell találni ilyenkor.

        a lényeg, hogy egyik sem hangos, ha esik az eső.

        • Építtető

          2018. január 27. szombat - 19:40

          #117092

          Nagyon köszönöm, ezt a javaslatot lementem…

  • KGB

    2018. január 25. csütörtök - 19:49

    #117062

    Még egy apró észrevétel:
    A tetőtéri gyerekszobában nem érezném biztonságban a gyermekem. Van egy 50 centiméteres parapet magasságú ablak, mely gondolom bukó-nyíló. Márpedig a tisztíthatóság végett nyílónak kellene lennie. Ez pedig 50-es parapetnél balesetveszélyes. Szükséges külső korlát, vagy az ablakot osztással tervezni, és az alsó 50 centijét fix üvegként kialakítani

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:13

      #117080

      Köszönjük, erre egyáltalán nem gondoltunk, de kitaláljuk a megoldást.

  • Kepes Jozsef

    2018. január 25. csütörtök - 20:47

    #117063

    Ugyanilyen tájolású passzív házban élek már hét éve.

    A délnyugati homlokzaton a felső háromszöget semmiképpen sem javasolnám beüvegezni, mert zavaró és nagyon meleg lesz nyáron.
    Nálam a nyugati tájolású (völgyi) kilátásra a saját nappalimban 3 m*2,4 m ajtó-ablak van. Ezt a nyári nyugati alacsony napsugárzástól csak nagy napvitorlával tudom árnyékolni, amit körülményesebb kezelni. Nem tudom elolvasni a konkrét méreteket de valószínűleg a déli ablakaim is kisebb felületűek mint itt, mégis a házam NAGYON világos. Nyáron ezeken aluredőnnyel eredményesen védekezem a nap ellen.

    A nyári tartós hőhullámnál csak a nagy hőtároló tömeg tudja csökkenteni a felmelegedés ütemét, itt a tető alatt akármennyi lesz a hőszigetelés, viszonylag gyorsan át fog melegedni a hőtároló tömeg hiánya miatt. (Nekem a 20 cm beton födém felett 50 cm szigetelés van a padláson, ami szintén lassan, de melegszik!)

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:18

      #117081

      Köszönjük a javaslatokat és a tapasztalatok megosztását. Az ablak/árnyékolás-kérdésre részletesen külön hsz-ban válaszoltam alább.

      A hőtároló tömeg hiánya tényleg elgondolkodtató, de szerintem a PHPP-ben ki kellett volna jönnie a túlmelegedési kockázatnak. A megfelelő árnyékolás elvileg elegendő.

  • szilvai

    2018. január 25. csütörtök - 22:33

    #117064

    Én a háló-gardrob-fürdő részt gondolnám át. Szerintem beférne oda egy háztartási helyiség (esetleg a hálóból nyíló fürdővel), mert nekem nagyon hiányzik a mosó-felmosó-tisztító holmik helye. Én, ha ennyi helyem lenne, nem raknám a fürdőszobába sem a bojlert, sem a mosógépet.

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:22

      #117082

      Igen, ahogy egy másik hozzászólásnál is megírtam, a három helyiség összenyitását átgondoljuk, és ebben az esetben egy tároló még kialakítható lehet.
      Teljesen egyetértek azzal, hogy a fürdőbe nem valók ezek a gépek, de a jelenlegi tervek szerint is nagyon határozottan elrejtenénk őket, tolóajtóval, ahogy az alaprajzon is látszik (szinte külön helyiségbe). Ott a tisztítóeszközöknek is lenne hely.
      De futunk egy kört a tárolóhelyiség ötletével.

  • Sziráki Ferenc

    2018. január 26. péntek - 11:27

    #117068

    …”de legalább ennyire szép maga az egész utca is”… – írja Miklós. Akkor az az utca megérdemelne egy mívesebb homlokzatot egy új háztól.

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 02:28

      #117083

      Azért az utca nem olyan szép, ahogy Miklós írja. Van hangulata, de sajnos nincs egységes, hagyományos falukép/utcakép.
      Ettől függetlenül nagyon szeretném, ha a műszakilag modern házunk szépen, időtálló módon illeszkedne a falu környezetébe. Ha lenne egy-két ötlete, példája erre vonatkozóan, szigorúan magyaroskodó megoldások nélkül, a sallangmentességre ügyelve, azt hálásan megköszönném.
      Jelen pillanatban úgy állunk, hogy rusztikus lábazati kőburkolatot és klassz tolózsalugátereket terveztünk a homlokzatra.

      • Sziráki Ferenc

        2018. január 28. vasárnap - 12:52

        #117100

        Tulajdonképpen már az javítana a homlokzaton, ha az fszt-i és a tetőtéri ablakok tengelye egybeesne, szerintem ennek nincs akadálya. Most a négy ablak négyféle. Ez amúgy indokolt lenne, hiszen négyféle helyiségen vannak. De ha csak a gardróbon és a fürdőszobán egyforma lenne, jobb lenne az utcai homlokzat. El lehetne gondolkozni még a parapet magasság megemelésén. Amúgy is az utcaszinten van itt a padlószint.

  • Építtető

    2018. január 27. szombat - 01:51

    #117077

    Az építtető vagyok.
    Nagyon köszönjük a kritikákat, javaslatokat. Bár elégedettséggel töltött el, de Miklós tervkritikája is lehetett volna kissé kritikusabb, így tényleg örülök, hogy kaptunk hozzászólásokat. 🙂
    A meglátásokara az adott hozzászólásnál válaszolok (további diszkusszió céljából). A több helyen felmerülő nagy ablakfelület/árnyékolás kérdésről viszont pár sorral lejjebb.
    Időközben ezen a linken elérhető egy frissebb terv, érdemes ránézni: https://drive.google.com/open?id=14cmwAJw1a6f8pzHY8IH5KHRP-B8p_Pb2
    Ezen már kidolgozottabb az árnyékolás, pl. egy igen fontos pergolával. Továbbá még annyit pontosítanék, hogy a tájolás (még az új terven is) rosszul van berajzolva: A helyes észak-déli irány a nappali két sarka közötti átlóval párhuzamos.
    A nagy déli üvegfelület árnyékolása valóban sok fejtörést okoz, de azt gondolom, hogy ez egy olyan fontos eleme az épületnek, aminél érdemes a megoldáson gondolkozni. A födém nélküli nappali igenis kiált ezért az ablakmegoldásért; nagyon sok szép példa van erre a nemzetközi építészetben, hibának azért nem nevezném, még ha tényleg kihívásokat is jelent. A felső háromszög nélkül is klassz lenne, de szerintem a többség a terveken szereplő megoldásra szavazna. Az ezzel járó pluszköltséggel számolunk – igyekszünk máshol megtakarítani.
    Ide kizárólag fix ablakot terveztünk, funkciójában padként szolgáló parapettel. A fedett terasz sokat elvenne a kilátásból, beépíthetőségi korlátai vannak; a tetőtúlnyúlással kísérleteztünk, de csúnya volt.
    Így hát a felső háromszögre fix zsalugátert terveztünk, ami a kilátást kevéssé akadályozza, de a magasan lévő naptól véd. Az alatta lévő üvegekre egyelőre harmonikaszerűen egymásba nyitható zsalugátert képzeltünk el, ami az oldalhatáros kerítés felé mozoghat.
    Viszont lenne egy kompromisszumos, de sok tekintetben ideális megoldás, ami még korábban merült fel: ha a teljes homlokzati üvegezés helyett a háromosztatú ablak nyugati harmadát inkább falazzuk. Ezzel megmarad az ablak nagy része, de az ablakozáson spórolunk, és tolózsalugátereknek is lesz hely (és a lehűlő felület is csökken). Ezt átgondoljuk.
    Magas, völgybeli fekvése miatt a falu mikroklímája egyébként hűvösebb az országos átlagnál. A nyári melegre errefelé nem szokás panaszkodni. De a passzívházszint miatt még jó árnyékolás mellett is számítunk a túlmelegedésre, emiatt split klíma-előkészítés lesz.
    A betervezett pergola (amit jó lenne valamilyen mobil-megoldással teljesen fedetté alakíthatóvá építeni) hőhíd-veszélyeit még át kell néznünk a csomóponton.

  • prom

    2018. január 27. szombat - 09:26

    #117085

    Magam is laikus vagyok, ilyen minőségben szólok hozzá/kérdezek bele a témába.
    Csatlakozom a háló ablak kiugratását kritizálókhoz, szerintem épp a ház legnagyobb erényének, a jó értelemben vett egyszerűségnek mond ellent. Illetve bádogozásnak megvan az a csapdája, hogy a látványterveken jól néz ki, a kész házon azonban nagyon más hatást kelthet, ill a végeredmény nagyon függ a kivitelezőtől.
    A K07 ablak tisztíthatóság miatti nyithatósága már felmerült, másik ötletként esetleg teljes magasságúra is lehetne növelni és egy franciaerkéllyel “lezárni”, vagy épp ellenkezőleg az ablak méretét lecsökkenteni, a megfelelő magasságú hagyományos parapet kialakításához.
    A háromszögablakot valóban követeli a födém nélküli tér, viszont érdemes lenne csökkenteni a méretét, akár annyira, hogy tükrözze a két szárny közötti faláttörtést.
    A nappali DK oldalán a nyitható és a fix ablak felcserélésének ötletéhez is csatlakozom.
    A DNY oldalon a teljes üvegezés helyett esetleg érdemes lehetne elgondolkodni a DK sarki ablaknyílás tükrözésén. Sokat javítana a bútorozhatóságon.

    A hőburokkal kapcsolatosan az alábbi kérdesek merültek fel bennem:
    A rajzokon úgy látom, hogy a tervező szarufa alatti hőszigetelést álmodott meg. Nem lenne célszerűbb ugyanezen kül- és belméreteket megtartva szarufa feletti hőszigeteléses rétegrendet alkalmazni?
    A két épületszárny szintkülönbségénél az ytong lépcső nem viselkedik “hőhídként”? Mindenhol máshol 20 cm hőszigetelés van a padló alatt, ott viszont megszakításra kerül.
    Van valami kivitelezési oka ezen megoldásoknak (nem olyan jelentős a változás, hogy megérje az esetleges többletktg-et?), vagy esetleg csak “rajz hibák” amik ezután kerülnek kisímításra?
    (ide számítva a tetősíkablakok tetősíkra merőleges felső , belsőburkolat kialakítását. Az így kialakuló lelógó belső sarok belelóg a 190cm-es szint alá, ill a gyártó is vízszintes felső kialakítást ajánlja)

    • Építtető

      2018. január 27. szombat - 19:52

      #117094

      Köszönöm a meglátásokat a csomópontokkal kapcsolatban, ezek elkerülték a figyelmem. Én is mindig a szarufa feletti szigetelés pozitívumait hallom AE házak esetében
      A lépcsőnél én a tömör megoldás helyett egy légiesebb megoldást képzelnék el (pl. falhoz csatlakozó fokok, vagy valami más), ez a hőhidasságot is megoldaná.
      Ezeket átbeszélem a tervezővel.

  • Roland9

    2018. január 27. szombat - 19:41

    #117093

    Amikor elolvastam az eredeti elképzeléseket miszerint egyszerű sallangmentes passzív házat szeretnének, nagyon megörültem, mert én is ezt preferálom, ilyenben is lakom és ilyeneket építek. Meglátva a terveket azonban konstatálnom kellett, hogy ez a ház nem sem nem passzív, sem nem sallangmentes. A ház alakzatából azonnal láttam, hogy ilyen felület-térfogat arányból nem lesz passzív ház. Ehhez jön még az emelet gyenge benapozottsága, a sávalap és a “födém” relatíve passzívházhoz mérten gyenge hőszigetelése (a szarufa feletti rész hiánya). Ezek miatt lett 22 és nem 15. A “sallangok” pedig rendesen meg fogják drágítani az építkezést. Ilyen összköltségből egy passzív ház is kijött volna, sőt – gyorsan átszámolva úgy gondolom – olcsóbban is. Az árnyékolást pedig tetőtúlnyúlás optimalizálásával kell megoldani az a legolcsóbb megoldás. Ha tényleg elektromos fűtés lesz a főfűtés a szezonális költség 120.000 Ft körül lesz, ráadásul ebből a megújuló arány a Magyarországra jellemző 14%-lesz. A napelem ezen nem segít annak a termelését csak eladják. Ez a ház nyáron hűtést fog igényelni, ami tovább növeli az energia költségeket. Nálam az energia összköltség 25.000 Ft/év, hasonló méretű háznál és 100%-ban megújuló.
    Tudom, hogy ebben a fázisban nehéz egy tervet a kukába dobni, de én mégis azt tanácsolom, hogy valósítsák meg az eredeti elképzelésüket, hogy egy egyszerű passzívház büszke tulajdonosai lehessenek.

    • Építtető

      2018. január 28. vasárnap - 00:46

      #117096

      Sok igazság van abban amit ír, és jól felsorolta a terv problémás részeit, de a félmondatos érvelések azért csúsztatnak. Tényleg megértem a kissé indulatos kritikát, és fontolóra veszem, de itt alapvető hozzáállásbeli eltérések vannak.
      Egyrészt: Sallangmentesség alatt mást értünk. Én ez alatt a hazánkban oly nagyon szeretett, sokszor silány, öncélú vizuális megoldásoktól, valamint a túlkomplikált térformálástól való távolmaradást értem.
      Másrészt: A hozzászólásából úgy látom, hogy azokat a PH-építőket képviseli, akik akár az esztétikumot is feláldozva, a minősített PH-szint elérését tekintik az egyetlen elfogadható minőségnek új ház építésénél. Ezt ugyan elfogadom, de sokszor elhangzott már, hogy a PH-standard 15 kWh/m2a-s értéke igen sok esetben feleslegesen túlszigorítja az elvárásokat és a betartatása nem költséghatékony.
      A passzívház-szint volt a tervezési programunk első mondata, de nem több ennél, nem ragaszkodtunk hozzá görcsösen, inkább szolgált sorvezetőként egy idő után. 22-ből 15-öt csinálni nem olyan egyszerű és olcsó, mint ahogy leírta, mindketten tudjuk, hogy ez nem hasraütésszerűen megy. A tetőtúlnyúlásra írtam, hogy megnéztük, de elvetettük. A sávalap szigetelésének növelése nem hoz annyit, de a tető szigetelését még megvitatjuk a tervezővel. A tetőtér benapozottságát nem tudom, hogy lehetne tovább növelni. Tetőablakokkal nem szokás megszórni a passzívházakat, okkal. A fűtés esetében nagy mértékben támaszkodunk majd a nappaliban (a ház közepén) elhelyezkedő kályhára – az elektromos padlófűtés a távolabbi helyiségek fűtését, valamint temperálási célokat szolgál inkább. Az, hogy a fatüzelés pontosan milyen mértékben tudja helyettesíteni az elektromos fűtést, még egyik tervezőnk sem tudta megmondani, de – részben a nappali/tetőtér áttörésnek köszönhetően – ez valahol 50-80% lesz. És akár tetszik, akár nem, a fa megújuló. Hűtés valóban kelleni fog, ahogy az megtalálható amúgy sok magyar PH-ban – hőszivattyúnak hívják. Mi nem akartuk beépíteni. De az árnyékolásra igen nagy energiát fordítunk, biztos, hogy jól meg lesz oldva, csak épp nem tetőtúlnyúlással. A primerenergia-felhasználás szempontjából a napelem szerepét ne írjuk le!
      Összefoglalva: Nem az volt a célunk, hogy adott telken minél olcsóbban passzívházat építsünk. A tervezési programunkból ez látszik. Az eredeti elképzelésünk a terven látható ház (koncepciója) volt, a passzívház mint minőségi standard csak ezután jött, és nem dominálta a gondolkodásunkat. Az építészeti érték, a tájképbe való illesztés, és a reálisan kivitelezhető elképzeléseink éppúgy fontosak voltak a tervezés során, és ez nem mindig vágott egybe a PH-szempontokkal.
      Szerintem nem a hozzászólásában felsorolt technikai megoldásokkal lehetne minősített PH-szintű házat építeni a telkünkön, hanem, ha egy téglalap-alakú házat, hosszanti oldalán teljesen dél felé tájolva, tetőtér nélkül építenénk. Ilyet nem akartunk, de kétlem, hogy az oldalhatáros telkünkön ilyet egyáltalán lehetne. És itt jegyezném meg, hogy a miénkez hasonló, hagyományos, oldalhatáros magyar falusi hosszú telkeken, amennyiben azok oldalhatára nem északi, igazi kihívás tájba illesztett, minősített PH-t építeni. Nem is nagyon tudok olyan, magyar faluban épült passzívházat, ami például szolgálhatna.
      Röviden: Ugyanazon büdzséből gazdálkodva inkább választjuk a 22-es értéket egy, az igényeinknek jobban megfelelő házzal, mint a minősített PH-szintet egy kevéssé ránk szabott épülettel. A fenti pozitív visszajelzések pedig nem indokolják, hogy a terv elvetése felmerüljön. De van az a kritikamennyiség, ahol szó nélkül kukába dobnám! 🙂 Egyébként a tervezőnk bőséges PH portfóliója garancia arra, hogy kihozzuk a tervezési programból a maximumot.
      Úgy érzem, hogy a kritika kissé egyoldalú, elhamarkodott ítélettel. Értem a szempontjait, és hiszem, hogy hazánkban 10-ből 9 építtetőnek tényleg a „minél költséghatékonyabb passzívházépítés” mentén kellene családi ház tervezésébe fognia. Nálunk vannak más szempontok is, és igyekszünk őket összehangolni.
      Mindenesetre örülök a kritikának, gondolkodásra készteti az embert. Elnézést a hosszú válaszért.

      • Roland9

        2018. január 28. vasárnap - 12:33

        #117099

        Tisztelt Építtető!
        Megértettem az építési elveit. A probléma az lehetett, hogy a bevezetőben nem ezt írta vagy nekem nem ez jött le. Ez esetben valóban ne változtasson alapjában a terven. Tudom, hogy nyers és lényegre törő a stílusom, sokan mondják, de indulat nincs bennem, passzívházas tapasztalat annál több. Mivel – úgy látom – Ön legalább megfontolja mások véleményét is, reagálnék a válaszára és adnék néhány tapasztalati tanácsot, hátha sikerül egy kicsit az én gondolkodásmódomhoz közelítenem.

        Az esztétikum és az egyszerűség nem egymást kizáró fogalmak.

        A passzív ház szint képezi a legköltséghatékonyabb megoldást, csak Mo-n ezt még sokaknak nem sikerült felismerni, mert a költséghatékonyság fogalmát is másképp értelmezik, nem vesznek figyelembe minden szempontot, valamint a „passzívház” szó elhangzásakor indokolatlanul vastagon fognak a ceruzák.

        „Küzdöttem” eleget az utolsó kWh-ért, vannak helyzetek amikor ez tényleg felesleges, de az Ön telke esetében azért ez nem olyan nehéz feladat és új tervvel még olcsóbban is kijönne, mint a jelenlegi terven szereplő ház. Még az Ön elveit sem kellene feladni hozzá.

        Tudom, hogy a fatüzelés megújuló, én csak azzal fűtök egy passzívházat (külső kazánház-kémény, vegyes + puffer). A kandalló-belső kéménnyel azonban nincs jó tapasztalatom, a belső porolás miatt végül nem használják, vagy csak időnként nosztalgiából, a kémény meg egy ordas nagy hőhíd (talán a Schiedel absolut elmegy).

        Tapasztalatból mondom, hogy a passzív vagy aközeli házak megfelelő feltételek esetén nem igényelnek hűtést.

        Tudom azonban, hogy ma Mo-n egy építettő csak úgy tudja elérni a passzív ház kritériumát, ha „önképző körben” hónapok, évek alatt felkészül rá és nem engedi magát megenyhíteni sem a tervező sem a kivitelező által. Ez ritkán sikerül. Másik lehetőség, hogy megbízza azt a néhány tervezőt aki erre alkalmas.

        Megértem, ha azt gondolja, hogy a szempontjai nem egyeztethetők össze egy passzív házzal, hiszen a legtöbb helyről ezt fogja hallani, de ez az Ön példája esetén nem igaz, össze lehet azt fésülni. Persze ahhoz komolyabb felkészülési munka kell.

        A jövőben pedig feltételezem, hogy a gondolkodásmódom egyre inkább előtérbe fog kerülni, eljön majd az idő amikor energetikában nem is fognak mást engedélyezni és ehhez nem kell majd budi alakú házakat építeni.

        Remélem picit segítettem, sok boldogságot az új házban.

      • Kepes József

        2018. január 28. vasárnap - 18:43

        #117101

        “…A fűtés esetében nagy mértékben támaszkodunk majd a nappaliban (a ház közepén) elhelyezkedő kályhára – az elektromos padlófűtés a távolabbi helyiségek fűtését, valamint temperálási célokat szolgál inkább. ..”

        Tisztelt Építtető!
        Volt Önnek cserépkályhája, vagy használt valaki rendszeresen a családban cserépkályhát?
        Nekem volt, nagyon szerettem melengetni a derekam télen, csak hét végenként gyújtottam be vele, de azért azt a port és szemetet valamint azért a begyújtáskor büdöset is, nem tenném be a mostani házam nappalijába, még akkor sem, ha ingyen lenne a fa. (A gáz fűtés költség most úgy 220-250 m3 gáz/év). Olykor csak a tűz látványáért a nappaliban persze, de erre, mint fő fűtésre támaszkodni? (A látványért szép etanol égőt/kandallót lehet kapni, ami kémény nélkül is üzemel az elszívó rendszerrel)
        Ha a fatüzelésű kályhához ragaszkodik, biztosan felhívta a figyelmét a gépész tervezője, hogy annak külön külső légpótló vezetéket kell beépíteni, és akármilyen kályha sem alkalmas a szellőztető rendszer melletti üzemeltetésre.

        Ezen kívül azért sem tennék ilyet a nappalimba, mert az ilyen fatüzelésű kályha teljesítménye sokkal nagyobb (és nehezen szabályozható), mint amit egy átlagos téli napon a passzívház igényel. Ha -15 fokban 2 kW a max. hőigény, akkor egy átlagos téli napon 1 kW vagy az alatti, ez egy hajszárító nagyságrendje, de ezt az 1 kW teljesítményt megfelelően kell időben és térben elosztani a házban.

        A passzívháznak éppen az a lényege számomra, hogy azt a fűtési egyenletes hőmérsékletet és kényelmet (+ belső légállapotot) bármely tüzelőanyagnál képes megadni, akár villanyfűtéssel működő padlófűtésnél is, amit egy most “hagyományos ház” nem, mert annak akkora a hőigénye, hogy kifizethetetlen pl. a nappali árammal. A passzívházhoz jobban illik a sugárzó fűtés, mint a padló vagy mennyezet fűtés.

        A passzívháznál nem a téli kifűtés a gond, mert az bármivel könnyen és egyszerűen megoldható, hanem a nyári hővédelem, hogy az is jobb és kényelmesebb (és környezetbarátabb is) legyen, mint egy “átlagos” házé.
        (Egy műegyetemi professzor mondta a szóbeszéd szerint, hogy azt a házat rosszul tervezték, amelyet hűteni kell nyáron.)

        • Építtető

          2018. január 29. hétfő - 01:07

          #117103

          Úgy gondolom, hogy az utolsó gondolatában van a lényeg. Elég sokat érintjük a hozzászólásokban a ház fűtési rendszerét, miközben egy közel passzívház-szintű épületről van szó, minimális fűtési szükséglettel.
          Lesz egy jól elhelyezett, alacsony teljesítményű kis kandallókályhánk. Az Austroflamm (olcsóbb) Xtra modelljeivel szemezünk, ezek kifejezetten ajánlottak passzívházakba. A 4 kW-os teljesítményt a hagyományos kályháktól eltérően nem azonnal, hanem egyenletesen, fokozatosan adják le akár 12-15 órán keresztül, pár kiló fa egyszeri elégetése után. A külső levegőbevezetés alap. Kéményből Schiedel Absolut szerepel a terveken, de valószínűleg “csak” az Advance modell lesz.
          Elhelyezéséből adódóan a kályha melege eljut a tetőtér és a földszint középpontjába, emellett pedig a szellőző is segít valamennyit a hő eljuttatásában. Egyébként a nappalink igen nagy térfogatú, lesz helye a hő leadásának. Maximum napi egyszeri begyújtásról beszélünk, ez is inkább a hidegebb napokon.
          A fürdőkben rásegítünk az elektromos fűtéssel, illetve ugyancsak erre támaszkodunk, ha a kályhát nem akarjuk használni. Napelemek felrakásával az elektromos energia-felhasználásunkat is igen jól tudjuk ellensúlyozni.
          Szerintem elég alaposan átgondoltuk. A kandallókályha+passzívház témakörnek eléggé utánajártam, és nem olvastam olyan tapasztalatot, ami egy kicsit is eltántorítana a megvalósítástól. Sok PH épült már kályhával. Egy minimális hőigényű házba nem akartunk drága hőszivattyút, rossz tapasztalatokat is olvastunk róla és a működési elv sem áll közel a szívemhez. Ehelyett én nagyon vágyom az igazi, “megrakós” fatüzelésre, a maga munkaigényével – tehát ez egy építtetői igény. A biokandalló nem tetszik, műmegoldás. Gáz nincs.
          A lakótéren kívüli kazán még szóba jöhetne, de az egyrészt elvenné a benti fatüzelés élményét, másrészt gépészeti helyiséget igényelne.
          Fatüzeléses tapasztalat van, kályhás viszont nincs a családban.

          A hűtési igény viszont tényleg zavar! De ezen a téren mindent megteszünk, hogy ezt csökkentsük. Már a fenti kritikák alapján kb. 30%-kal csökkentettem az ablakfelületeket (fejben), és egy téglát sem fogunk addig lerakni, amíg az árnyékolás nincs rendesen kitalálva. A split klímának egyelőre csak előkészítést csinálunk, és megvárjuk az első nyár tapasztalatát.

          Nagyon remélem, hogy legalább részben meg tudom győzni Önöket a döntéseinkkel kapcsolatban, de továbbra is kíváncsi vagyok az ellenvéleményekre.

        • Tóth Szilveszter

          2018. január 29. hétfő - 12:00

          #117110

          Amikor ez a mondat elhangzott gerébtokos ablakok voltak és teljesen más klimatikus viszonyok. Azóta felfedeztük, hogy hogyan lehet télen normális értéken tartva a hőveszteséget fényt engedni a házakba, megjelentek a nyári hőhullámok, plusz a városok 2-3 fokot is melegedtek átlagban a sok aszfaltozás miatt. Szóval ma: az a ház rosszul van megtervezve, amit télen fűteni kell, de sajnos cserébe nyáron valószínűleg kell aktív hűtés IS.

          Van viszont egy fontos szempont: az esztétika. Függetlenül attól, hogy kinek tetszik ez az óvodásház alakú üvegfelület, tény, hogy ez egy építészeti élmény lesz a nappaliból. Az árnyékoló nem fog mozogni 5 év múlva már – beáll az ideális kompromisszumra – de benövi majd valami szép növény, remélhetőleg lombhullató. Azt kell feltenni kérdésnek, hogy évente 12ezer forintot elhűteni megéri-e ezért az esztétikai élményért? Ha tetszik, akkor igen. Ez egy “mozijegy”! – én ezt így el tudom fogadni, bár van oka annak, hogy sose tervezek ilyen ablakot. Az is tény, hogy szerintem a közelebbi terasz felé néző tolóajtó megöli ezt az esztétikai élményt, dehát a tervkritika rovatban ugye nem esztétizálunk, csak praktikus tanácsot adunk.
          Ha csak mérnökök terveznék a házakat, akkor mindenki polisztirolgolyókban lakna. 😉

          • Építtető

            2018. január 29. hétfő - 16:13

            #117114

            “évente 12ezer forintot elhűteni megéri-e ezért az esztétikai élményért?”
            Igen, persze, hogy megéri. Ha egy rosszul tervezett házban ennyit kell hűtésre költeni, az pénzkidobás, de ha ezért a pénzért cserébe kapunk látványt, térérzetet, építészeti élményt, akkor – ennyi pénz – megéri.
            Egyébként a gépészünk elmondása szerint tökmindegy, hogy mennyire árnyékolunk, passzívházban a lakók és gépek hőtermelése miatt muszáj hűtést is betervezni (nálunk egyelőre előkészíteni). Pont elég PH-projektet vitt már ahhoz, hogy elhiggyem neki.
            De azt nem egészen értem, hogy ha a nyári napsütés idején zsalugáterekkel teljesen le van árnyékolva az ablak, akkor miért féltjük a terven szereplő házat ennyire a túlmelegedéstől? Komolyan kérdezem. Ha az árnyékolás megoldott, akkor hol a hiba? Ez valahogy nem jön át a sok-sok hozzászólás után sem. Mintha egy nagyablakos, de árnyékolást nélkülöző ház terveit küldtem volna be és arra kapnám a kritikákat.
            Ahogy írtam, a tervkritikán kapott hozzászólások nyomán erősen hajlunk afelé, hogy a déli homlokzaton csak a terven szereplő felület 2/3-át ablakozzuk, ahogy az egy korai terven szerepelt is.

            • Roland9

              2018. január 29. hétfő - 17:46

              #117116

              „Egyébként a gépészünk elmondása szerint tökmindegy, hogy mennyire árnyékolunk, passzívházban a lakók és gépek hőtermelése miatt muszáj hűtést is betervezni (nálunk egyelőre előkészíteni). Pont elég PH-projektet vitt már ahhoz, hogy elhiggyem neki.

              Háááát, ezt kár volt elolvasnom, csak felhúzom magam, de tudom a megoldást: A gépésznek az az érdeke, hogy hűtést is megcsinálja, ő ebből él.
              Egyébként a gond inkább az emelettel lesz, mert ott kicsi a hőtároló tömeg. Valaki javasolta a koporsó-födémet, azzal már jó lehet. Legfontosabb 2 dolog a nyári túlmelegedés ellen: a hőtároló tömeg és az árnyékolás. A túlmelegedés esélyét ezek alapján ki kell számolni.
              Nemcsak a 12.000 Ft a gond, hanem a rendszer bekerülési és fenntartási költség is. Felesleges még egy gépre hagyatkoznunk, ha anélkül is működne a dolog.
              Bocsánat, hogy ezt mondom, de az Ön példája típusos példa arra, hogy miért nem lehet nálunk reális áron passzívházat építeni. Aki ilyet szeretne bizony komolyan fel kell készülnie rá.

            • Laikus

              2018. január 29. hétfő - 19:52

              #117117

              Ahogy Szilveszter írta, a 12 ezer Ft felfogható egy mozijegynek, amiért cserébe gyönyörködhetünk az egyedi kilátásban. Bár ha hozzávesszük a klíma bekerülési költségét és az éves karbantartását is, akkor már nem csak 12 ezerről van szó, de nem is ez a lényeg, hanem a koncepció.
              A zsalugáter meg már kényszermegoldás, mert a mozgatása ilyen magasságban elég macerás, elektromosan meg vagy drága vagy nem is megoldható.
              Egyébként tény, hogy nem kell mindenkinek passzívházat építenie, de ha már annak indult, akkor már eléggé elkanyarodtak tőle, mivel szerintem az elektromos fűtés és a klímás hűtés messze van a PH koncepciójától, már csak a magas prímenergia igény miatt is.
              A 22kWh/m2a értéket is fenntartással kell kezelni. Egyrészt ebben nincs benne a hűtési igény, másrészt ezt 20°C-os belső hőmérsékletre számolják ki, ami nem biztos, hogy Önöknek megfelel. Persze ha az érték felmegy 30kWh/m2a-ra, abba sem rokkanak bele, csak ne érezzék magukat átverve, ha már valamikor PH-ból indultak, és direkt ehhez választottak tervezőt is.

              • Építtető

                2018. január 30. kedd - 12:14

                #117121

                Válasz Roland9 és Laikusnak:

                “A gépésznek az az érdeke, hogy hűtést is megcsinálja”
                Sejtettem, hogy ilyesmi lesz a válasz, de hűtés tervezése nem szerepel a gépésztervezővel kötött szerződésben. Nem fűződik hozzá érdeke.

                “Valaki javasolta a koporsó-födémet, azzal már jó lehet.” – na, az ilyen kritikákkal már tudok mit kezdeni. A koporsófödém egy olyan megoldás, amit mindenképp átbeszélünk a tervezővel, mivel teljesen egyetértek a hőtároló tömeg hiányával.
                Azt is látom, hogy közvetetten a nappali nyitott tetőtere váltja ki a kritikák egy jó részét, viszont ez, illetve maga a nappali formája, tömege, elrendezése egy olyan alapvető igényünk volt, amiről nagyon nem szeretnénk lemondani, és ami miatt szívesen vállaljuk az energetikai kompromisszumokat.

                “Aki ilyet szeretne bizony komolyan fel kell készülnie rá.”
                Ezek közé tartozom, de igaz, egyelőre csak másfél éve készülök rá. 🙂

                “A zsalugáter meg már kényszermegoldás”
                A felső háromszögre fix zsalugáter tervezünk, azzal nincs feladat, csak a tisztítása.
                A tervezett toló/harmonikazsalugáter (tehát nem zsaluzia) pedig könnyen mozgatható, akár kézzel, akár elektromosan. És tudom, hogy ezt a többség nehezen fogadja el, de én pont olyan házra vágyom, ahol automata rendszerek helyett van minimális meló – hidegebb napokon tűzrakás, melegebb napokon árnyékoló behúzása, esti kiszellőztetés, stb.

                “az elektromos fűtés és a klímás hűtés messze van a PH koncepciójától, már csak a magas prímenergia igény miatt is.”
                A klímás hűtés valóban messze van, nem is szeretnénk beépíteni. De hőszivattyút sem. Árnyékolás és hőtároló tömeg kell, örülök, hogy ezek terén sok kritikát kaptunk, mert a rétegrendeket én a fenti terven még nem tekintettem véglegesnek, így még tudunk rajtuk javítani. Valóban magas a primerenergia-igény, napelemmel szeretnénk kompenzálni.
                Viszont itthon szerintem sokkal konzervatívabbak vagyunk abban, hogy milyennek kell lenni egy PH-nak. Hűteni, fűteni, árnyékolni sokféle rendszerrel lehet, amíg az megfelel a PH kritériumainak.

                Utólag nagyon sajnálom, hogy a tervkritikában mind a tervezési programban, mind Miklós leírásában hangsúlyosan megjelenik a passzívház szó. Ugyanis mi már hónapok óta alacsonyenergiás házban gondolkodunk és nem érezzük, hogy bármiről lemondtunk volna.

  • Sziráki Ferenc

    2018. január 28. vasárnap - 00:34

    #117095

    Még egyszer a DNy-i (?) hatalmas üvegfalról. Ahhoz, hogy a falu völgyére lássunk a nappaliból, nem gondolom, hogy szükség lenne az oromfalban a háromszög üvegezésére, méghozzá ilyen mértékben. Az, hogy vannak ilyen példák, nem jelenti azt, hogy ez jó is. (Esetleg meg kellene kérdezni a legalább egy éve ilyenben lakókat, mi a tapasztalatuk.) Apróság, de majd meg kell oldani a takarításukat is, amit az árnyékoló szerkezetek csak nehezítenek. Nézem ezt az árnyékolókkal telerajzolt homlokzatot, és nem tudom mi értelme. Se nem szép, se nem praktikus, se nem gazdaságos, se nem jó (lent függőleges lamellákkal!), viszont ménkű drága! (Már bocsánat!) Ha mégis marad, legalább a gerinc alatt jó lenne egy megnyitható felület, szellőztetés céljából.
    Az építménymagasságot a rendezett tereptől számítják. Azt hiszem, ezzel még lehetne nyerni pár centit. Esetleg az utcai részen érdemes lenne a belmagasságot csökkenteni (előszoba, háló, gard, fürdő), hogy a tetőtérben növekedhessen az 1,90 m feletti alapterület. Szerintem érdemes lenne ezt a kompromisszumot bevállalni. A terven talán nem érzékelhető, mennyire nyomorítottak a tetőtéri helyiségek belmagasságai. (A gyerekek hamar megnőnek! )Sokat jelentene, ha a tetőhajlásszöget akár csak pár fokkal emelni lehetne. (Nem tudom itt mi az előírás, de általában 45°-ig engedik.)
    A lépcsőt én is egyszerűsíteném, nincs szükség húzott lépcsőre, elfér a kétkarú, pihenővel. Azon kívül nem kell ennyire kényelmesre venni! Megfelel a 18/27, vagy akár a 19/25 is.
    A „frissebb terv”-en a nappaliban a kályha rontja a bútorozhatóságot. Én behelyezném a sarokba a kéménnyel együtt.
    Javítana a nyári hőtechnikán, ha a fszt-i padló hőszigetelése a vb. lemez alatt lenne. És ugyanezért, ha a tető u.n. koporsófödémként lenne kialakítva, ferde, monolit vb. lemez! (Bár ez, gondolom, a vastagságnövekedés miatt nem férne az építménymagasságba.)
    Már csak apróság – nem mélyedtem bele a metszetek részleteibe – az ereszcsatornát nem rögzíteném a hőszigeteléshez! (E4)

    • Építtető

      2018. január 29. hétfő - 01:40

      #117104

      Köszönöm a javaslatokat, átnézzük a tervezővel.
      A tetőtér valóban kompromisszumos, de BimX-ben folyamatosan nézünk/bejárunk mindent 3D-ben, és a fenti terek nem tűnnek annyira rossznak. Mindenesetre örülnénk a pluszcentiknek.
      A függőleges lamellák a zsalugáteren természetesen vízszintesek lennének.
      A kéményt a tetőgerinc közelében ideális elhelyezni és a fűtési hő eloszlása miatt jobb, ha a kályha nincs a sarokban. A beépítendő kályha egy slankabb modell lenne, szerintem jó helyen van a terven, így is marad bőséges hely a bútoroknak.

  • Ger82

    2018. január 28. vasárnap - 07:22

    #117098

    Nagyon jo! Nehogy levegyetek a nappali haromszog ablakat! Az iszonyat megdobja a haz kinezetet, kerul amibe kerul. Es a ablak kiulos resz nekem is regi vagyam, mindenkepp csinaljatok meg azt is. Tetszik!

  • Daidalos

    2018. január 29. hétfő - 06:06

    #117105

    Érdekes, milyen polémiát vált ki az oromfal üvegezés. Szemmel látható a funkciótlansága, a költségessége, de az is, hogy nagyon hangsúlyos, meghatározó eleme az épületnek. Nyilván alapos építtetői és tervezői elemzés eredménye, és, habár én magam nem alkalmaztam volna ezt a megoldást, simán el tudom fogadni.

  • Szabóbácsi

    2018. január 29. hétfő - 09:52

    #117108

    Szerintem ha az alacsony energiaigény a lényeg akkor ez a ház túlbonyolított, feleslegesen drága, terjengős homlokzatú. Mintha a 13. sz. ház tűzfalára volna tájolva, amikor igencsak tágas kert, kilátás? feltételezhető.
    A konzolos bejárat a legfeleslegesebb drágítás, bonyolítás, hőhíd szaporítás. Az alsó szint lépcsőkkel való széttagolása a mindennapos használatban utálatos lesz. Mindenért -ha csak néhányat is- de lépcsőzni kell. A lépcsőcske mögé bedugott ülősarok nem nappali. Érdekes módon minden a konyhának van alárendelve, gyakorlatilag a konyhában van egy kanapé a sötét zugban. Ilyen hatalmas konyha általában nem a gyakori és kiadós főzésekre születik. Ha így van, akkor felesleges, inkább hivalkodás érzetű. Ha tévedtem és komoly, rendszeres kiadós használatra készül, akkor meg a “nappali” haza fogja vágni. Szerintem katalógusok életidegen, ellenben látványos színes képeit, életérzését=illúzióját próbálják a gyakorlatba átültetni. Ráadásul a lehető legtávolabb van a konyha ami a használatát szintén nem segíti elő. Kamra sincs, pedig nem hóbort. Látható a koncepcióalkotáskor hogy nincs gyerek, de az sajnálatos hogy mintha még nem is láttak volna családot, inkább egy jómódú magányos nyugdíjas házaspár építene magának tágas nyaralót. A tetőtér, lyuk. 45°-ig lehetne emelni a tetőn a kissé tágasabb légtér miatt.
    Energetikailag jóval szerencsésebb lenne egy zömök téglalap tömeg, melyhez oldásként hőhídmentesen hozzáilleszthetők különböző teraszok, fedések, árnyékolók. Olcsóbban jobb minőséget eredményez. A túlzásba eső nagy konyha üvegezése is több hátránnyal mint előnnyel jár.
    Javasolnám átgondolni az egészet az építtető érdekében, ez csak egy alaposan kidolgozott, de átgondolatlan koncepciónak tűnik.
    Miklósnak csak annyit üzennék hogy egy húzott lépcső is lehet kényelmes ha a járóvonala nem kerül kijjebb a kanyarban. A terven mintha ezt rajzolták volna be. Tágas húzott fokok alkalmazásával. Saját lépcsőm is ilyen 🙂

  • Üzemmérnök

    2018. január 29. hétfő - 11:42

    #117109

    Szabóbácsival most kivételesen egyet kell értenem. Sokkal több az ideológia, a belemagyarázás ebben a tervben, mint kellene.
    A nappalin keresztül felvett metszeten látható, hogy a lakótér és a padlástéri hálózóna között kialakítanak egy galériás kapcsolatot (egy ajtó részlet látható). Számomra érthetetlen, hogy lesz biztosítható a hálózóna szeparáltsága, a konyhaüzemből felszálló illatok (szagok) megszűrése, a konyhából-nappaliból kiáramló zajok kivédése?
    A helyszínrajzon nem ábrázolták a gépjármű elhelyezés, az épület megközelítésének módját. Számomra innen indul egy jó ház. Mennyit tanultunk, hallottunk a hívogató, vendégváró tornácról…
    Miklós, ha legközelebb kiteszel egy épület közszemlére, kérlek az utcaképpel indíts! Ha tehetném, tiltanám azokat a 3D-s rajzokat, melyek csak azzal a céllal készülnek, hogy szépnek mutassák be az épületet. Készítőjét nem zavarja, hogy ott van a nézőpont, ahonnan esetleg a béka, vagy a fa tetején ülő madár láthatja, a használó sosem.
    Az utcaképet nem nevezném modernnek. Nem akarom bántani a tervezőt, de ezt nem tudom elképzelni a falusias környezetben. Az eresz nélkül kialakított épülettömeg ezt csak alátámasztja. Nem tudom, hogy miért hiszik azt sokan, hogy attól válik egy épület modernné, ha megfosztjuk azoktól a szerkezetektől, melyek ehhez a klímához, ehhez az időjárási viszonyokhoz, tájképhez hozzátartoznak? Miért kell olyan csomópontokat rajzolni, melyekbe kódoljuk a tervezési/kivitelezési hibát?
    Egy falusias környezetbe eleve nem illeszkedik ez az alacsony hajlású tető. A padlástér beépítésével pedig összeférhetetlen.
    A sok kritika után javasolnám, a konyha-nappali szárnyat befordítani az előszoba-lépcsőtér traktussal párhuzamosra. Egyrészt a passzívházhoz illeszkedő épülettömeg alakulna ki, másrészt akkor lenne értelme a konyha-nappali szinteltolásának. A nappali is megfelelő megvilágítást kapna, továbbá onnan is lenne kilátás a völgyre. A tetőnek is lesz olyan felülete, ahol a napelem elhelyezhető. A padlástér is jobban hasznosítható. A konyha kerülne a lépcső mellé, így a lépcső alatti tér kamraként használható. A fatüzelésű kandallónak is építhető egy normális kémény, a nappali és a konyha közé felállított borzalmas cső helyett. Apropó, hol lesz tárolva, 1 évig szárítva a tűzifa?

  • Sajt

    2018. január 29. hétfő - 17:23

    #117115

    – Szinteltolással nem értek egyet, kár 60 centi miatt megynomorítani egy házat egy piti kis lépcsővel.
    – A kertkapcsolat zavaros nekem, a ház bütüjén akkor már minek van parapetje annak a nagy üvegfalnak, ha a látványterv szeritn valami nagy placc van ott? Rendezetlenül is néz ki, meg elég piti módon agyon is vágja az egész nagyvonalú üvegezést.
    – a háromszög üvegezésével én speciel messzemenőkig egyetértek. A tető túlynúlásával lehet érdemes lenne még játszadozni kcisit, ha para a nyári túlmelegedés. De ha egy nagy üres fedél van a nagy tér fölött, akkor azt ki kell nyitni teljesen, ez alapvetően így fasza.
    – az én elképzelésem szerint a konyha-étkező egy ház közepe, és innen nyílik a nappali, nem pedig fordítva.
    – a bejárat építészetileg nekem úgy nem igazán adja, finoman szólva: az utca felől körbe kerüljük a házat, majd bent megint visszafordulunk, nem elegáns. Maga a ház is eleve eléggé durcásan fordít hátat az utcának, de ezzel az S betűs bejárással külön is belémegy a pitiség. Az oldalhomlokzatról egy fokkal jobb lenne belépni, és akkor az előszobát is hosszanti irányból támadnánk… mégelegánsabb volna az utca felől bejárni kábé valahol a gardrób felől, és akkor tök tengelyből lehetne betámadni az egész házat…
    – fával fűteni, füstölni meglehetősen pronyó dolog, én új építésnél simán tiltanám (vagy csak füstgázmosó berendezéssel együtt telepítve, haha). Ha csak dísznek kell egy kandalló, akkor még elmegy, de csak brahiból én nem építenék egy szemetes tüzelőberendezést a házba. Plusz a kéményen meg majd megy ki a levegő, ez egy “passzívházban” teljesen abszurd.
    Ránézésre nincs kimaxolva a 15%, valami ügyes “garázs doldalékkal” bizonyosan sokat lehetne menteni az építménymagasságon…. meg ha ennyire elfordulunk az utcától, akkor én inkább a fürdővel lépőcsvel is simén besüllyednék a terepszint alá… Eleve ez a két bizonytalanul összemetsződő magastetős hasáb nem annyira ügyes. A szinteltolást biztosan kidobnám a francba…
    nem vállalhattalan, de ennyiből sokkal sokkal jobban is lehetne…

    Mondjuk nem értem, miért csak akkor kerül kritikára egy ház, amikor már készen van, és a parkettát választják épp ki hozzá, így mire megy vele? Ilyenkor már “annyit dolgoztunk vele, má készvan, esetlege egy válaszfalat még lehet mozdítani, de már laknánk bele, szóval betonba szobortatjuk a trét…” van úgyis.

  • A következő áldozat

    2018. január 30. kedd - 10:33

    #117119

    Üdv!

    A nevem indoka, hogy én is küldtem be anyagot nyilvános tervkritikára, így majd a jövőben várhatóan nekem is szembe kell néznem a kritika pszichés terhével.
    Ugyanakkor úgy gondolom a beküldő elégedett lehet, mert alapvetően jól kidolgozott, részletes tervei vannak, látszik, hogy sok munkaóra van benne, nyilván ehhez mérten megvoltak a szükséges személyes egyeztetések, alternatívák…gondolom közös munka/döntések eredménye a mostani állapot. A ház megjelenése stílusos, egyedi, nem unalmas, van benne némi játékosság.
    Másrészről is elégedett lehet, mert egyes részleteiben ízekre szedte a közösség, vagyis felvillantottak többféle nézőpontot, a beruházó ezek mérlegelése után eldöntheti, hogy mi az amit megfogad ezek közül.
    Az üvegezett oromfalat mindenképpen meghagynám (gondolom amúgy sem merült fel ennek elhagyása), mivel hangsúlyos eleme az épületnek, ha elhagyná, akkor zavaróan egyszerűvé tenné a ház megjelenését (szerintem).

    Viszont a bejárat helyét átgondolnám, azt ki kellene tenni az utcafrontra, egyszerűen funkcionálisan ott lenne a helye, másrészt az utcafronti homlokzat képét is átrajzolhatná, mert azzal kezdeni kellene valamit. Nekem nem fáj, mert nem én vagyok a szomszéd, meg ne is a szomszédnak építsen, de azért ez az utcafronti homlokzat már-már terrorcselekmény.:-))

    Én a gardróbnál jönnék be ez fix. Innentől vagy a hálót betolnám a D-i sarokba egy teraszkapcsolattal és az utcafronton a gardrób (szerintem ez a jobb), vagy marad kint a mostani helyén a háló és mellé az udvar felől a gardrób (ennek sok értelme nincs, azt hogy kétségtelenül hűvösebb lenne, azt nem ezen az áron oldanám meg). De a bejáratot azt az utcáról nyitnám.

    A másik észrevételem, hogy ezen az összterületen kevésnek érzem a 3 hálószobát, de ez csak az én személyes érintettségű észrevételem, ha ez volt a beruházói program, akkor simán el tudom fogadni. Ezen nyilván már túlhaladott a tervezési folyamat.

    Amúgy érdekes lenne az egyes tervkritikákhoz 4-5 év múlva kapcsolódna üzemeltetési/használati tapasztalat, észrevétel. Mi működik, mi nem, mit csinálna másként, mit hagyna el. (re: üvegfelületek tisztítása, árnyékolása, stb)

    • Építtető

      2018. január 30. kedd - 17:53

      #117131

      Köszönöm, megnyugtató, amit ír. 🙂

      A bejárattal kapcsolatos érvek elfogadhatók, de vannak ellenérveink, amik a tervből nem, vagy nehezen látszanak (a frissebb terven jobban átjön: https://drive.google.com/open?id=14cmwAJw1a6f8pzHY8IH5KHRP-B8p_Pb2).
      – a házból való mindennapi ki- és bejutás autóval történik. A ház melletti kocsibeállóból sokkal logikusabb a terven szereplő bejáraton át közlekedni, mint, ha az utcafronting “vissza” kellene sétálni.
      – a régebbi ház tömegének, és egyes vonalainak megtartása egy építtetői igény. A ház bejárata a nyugati homlokzaton volt, és a faluban hagyományosan nem az utcai homlokzaton van a bejárat.
      – apróságnak tűnhet, de a házba költözik majd két szobakutya, és a jövőben is mindig lesz kutyánk. Sokkal jobb, ha a kertbe engedjük őket, mintha közvetlenül az utcára, de pl. egy néhány éves gyermeknél is ugyanezek a szempontok érvényesek. Tudom, hogy lehetne az utcafront elé még kerítést húzni, de akkor az meg szépen összenyomná a bejárat/utcahatár közti teret. Lásd következő pont.
      – elég határozott az elképzelésünk az utcafrontra, ami már az előbb linkelt terven is látszik. A ház előtt kb. egy méteren szélességben növényzetet ültetnénk, azelőtt pedig “padkára felállós” vendégparkolót alakítanánk ki némi utcakővel. Elég keskeny az utca, így az ilyen parkolónak nagy a praktikuma. A kerítés az utcai homlokzat folytatása lenne, anyagában is.

      Kifejezetten célunk volt, hogy puritán utcafrontot terveztessünk, azaz, hogy kifelé keveset mutassunk a házból. De ígérem, hogy a homlokzat nem lesz csúnya. 🙂 Az újabb terven látható fa tolózsalugáterek igen markáns megjelenést nyújtanak, mindkét állapotban. Javaslatként elhangzott, hogy a tetőablakokat és a homlokzati ablakokat egy oszlopba kellene rendezni, ezzel egyetértek, megnézzük. A lábazatra minél rusztikusabb kőborításban gondolkodunk. Lehet még játszani ereszcsatornával (természetesen lesz), és egyéb kisebb kiegészítő elemekkel, anyaggal, kialakítással. És szívem szerint mindezt megfejelném a falra futtatott borostyánnal (ami északi oldalon jól érzi magát), ebből pár év alatt már lehet valami.

      Remélem, hogy valamennyire a fentiek is mutatják, hogy igen aprólékosan átgondoltuk a házban folyó majdani életet, a közlekedési útvonalakat, stb.

  • Zoli

    2018. január 30. kedd - 13:19

    #117125

    Kedves Építtető!

    2018-ban egy közel passzívházba szerintem nem split klíma hűtés való. Vannak sokkal jobb megoldások is. Szárítja a levegőt, hangos és hideget fúj.

    • Építtető

      2018. január 30. kedd - 16:23

      #117130

      Mit javasolna?

      • Zoli

        2018. január 31. szerda - 10:00

        #117136

        Mennyezethűtést, küldtem Hangouts meghívót, ha elfogadja tudok képeket küldeni. Nálunk 4 éve működik.

        • Építtető

          2018. január 31. szerda - 10:54

          #117138

          Sajnos előbb töröltem a meghívót (nem tudtam ki az), mint, hogy láttam volna a hozzászólását. Ha elküldi újra, szívesen beszélgetek a megoldásról.
          A mennyezethűtést mint technológiáról tudok, de eddig mindig hőszivattyúhoz kötöttem a működését. Közben utánanéztem, és hőcserélővel is megoldható, ráadásul van egy ásott kutunk, ami használható lenne. De közben ezt a kört is megfutottuk a gépésszel, ő nem javasolja.
          Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a klímát csak előkészítjük, eszünk ágában sincs beépíteni, csak, ha úgy tapasztaljuk, hogy muszáj.
          Egyelőre az árnyékolás és a hőtároló tömeg javításán vagyunk rajta.

          • Zoli

            2018. január 31. szerda - 11:23

            #117140

            Elküldtem újra, mi kútvízzel hűtünk, hőcserélőn keresztül. viragzoltan@gmail.com

  • Sziráki Ferenc

    2018. január 30. kedd - 19:13

    #117132

    (Azért óvatosan azokkal a „3D”- s képekkel, de még a bejárásokkal is! A 3D-s képek akkor adnak kb. valósághű képet, ha kb. 60°-os a látókúp. Külső képeknél ez nem probléma, de a kicsi belsőknél kevés fér bele, mert nem tudok elég messze menni. Ilyenkor aztán lényegesen nagyobbra veszi a kép készítője a látókúpot, akár 90°-ra is, vagy még többre. Akkor benne lesz minden, amit akar, de torz lesz a tér!)
    (A kémény nem fog rosszabbul működni a sarokban sem…)
    Tisztelt Építtető! Nem akarom győzködni tovább, „Önöknek épül, az Önök pénzéből”.
    Nem akartam áttervezni a házukat, mert tudom, hogy amíg idáig jutottak, sok kört futottak. Eldöntötték, hol legyen a bejárat, milyen legyen a hátsókerti homlokzat, hol legyen a konyha, stb. Látszik, hogy beleszerettek a kilátásban – bizonyára jogosan -, ehhez találtak egy homlokzati kialakítást, amibe szintén beleszerettek. Aztán ennek rendeltek alá minden egyéb lakhatási funkciót, próbálták belegyömöszölni az építési előírásokba, és ettől felborultak a ház alapterületi, üzemeltetési és használhatósági arányai. Nem részletezem. Ha építészeti értéket is szeretnének létrehozni, kellene még egy pár kört futni. Nem könnyű, hiszen már „benne élnek” ebben a házban. Ha megépítik így, működni fog. Hogy hogyan, az majd a gyakorlatban fog eldőlni. És az ingatlanpiacon. (Isten bizony, nem vagyok ellendrukker!!!)

    • Építtető

      2018. január 31. szerda - 00:35

      #117134

      A 3D-s terveket nem látványtervként látjuk, hanem általunk szabadon bejárható a ház modellje az utolsó centiméterig, olyan szögben, magasságban, ahogy akarjuk. De nyilván nem adja vissza tökéletesen.

      Ferenc, biztosan nem futotta végig az összes hozzászólást, és az arra adott válaszaimat, mivel nagyon sok bejegyzés született. De azokban leírtam, hogy a kritikák egy jó részét megfogadjuk és a tervezés során figyelembe vesszük – egy részüket biztosan alkalmazni fogjuk, egy részüket pedig megvitatjuk a tervezővel. Ezek között szerepel többek között az ablakfelületek arányának csökkentése, valamint a földszinti fürdő és az akörüli helyiségek alaprajzának átalakítása.
      A tetőtérben nyilván mi is örülnénk a pluszcentiknek, tehát megnézzük, hogy ez megoldható-e.

      “Látszik, hogy beleszerettek…”
      Igen, de én máshogy fogalmaznék: valóban vannak igen határozott elképzeléseink az elejétől fogva, amiktől nem kívántunk tágítani a tervezés során, amíg nem ütközünk komoly kompromisszumokba. Megvizsgáltuk, hogy ezek az elképzelések kiállják-e a racionalitás próbáját- ha nem, akkor elengedtük volna őket. De végül úgy látjuk, hogy kiállták. Az alaprajzi elrendezés mögött nagyon alapos és aprólékos tervezés áll, ezerszer végiggondoltuk a különböző szcenáriókat. “Belegyömöszölés”, helyiségek erőltetett elrendezése nem fordult elő a tervezés során.
      Abban biztos vagyok, hogy az alaprajzunk viszonylag egyedi, de ez valószínűleg amiatt van, mert az átlagos magyar házak elrendezését nem találjuk jónak és számunkra megfelelőnek. Megpróbáltuk újragondolni a “jó alaprajzot”, nagy, nyitott közösségi térrel, széles előszobával, kicsi, de használható hálószobákkal, sok-sok tárolóhellyel.

      A két épülettömeg közötti szinteltolást megpróbáljuk csökkenteni – de szerintem a telek lejtése és a szép terepre illesztés igényli, másrészt nekünk kezdettől fogva tetszik, hogy a nagy közösségi helyiség szintben is elválik a ház privát terétől.

      Őszintén köszönöm a meglátásait, ezeket is fel fogjuk használni.
      Viszont látnia kell, hogy a kritikák feldolgozásával van egy olyan bökkenő, hogy igazán nem látom, hogy akitől származik, az mennyire hiteles, menyire tapasztalt valójában, mennyire támaszkodhatok a véleményére? Jelen pillanatban a tervezőim és Miklós az, akit teljes egészében hitelesnek tartok, így az ő kritikájukat tudom nyugodt szívvel elfogadni. Minden mást fenntartással kell kezelnem, hiszen egy többtízmilliós beruházásról van szó.

      • Zoli

        2018. január 31. szerda - 10:05

        #117137

        Megfontolandó lenne, hogy Építtető és hozzászólok között a közvetlen kapcsolatfelvételre is lehetőség legyen. Mi 5 éve egy saját építésű majdnem (csak nincs tanúsítva) passzívházban élünk. Több hasonló épület építésében segédkeztem már, most is van folyamatban. Viszonylag sok tapasztalatot meg tudnék osztani megoldásokról, anyagokról, kivitelezőkről.

      • Kepes Jozsef

        2018. január 31. szerda - 11:24

        #117141

        “…Viszont látnia kell, hogy a kritikák feldolgozásával van egy olyan bökkenő, hogy igazán nem látom, hogy akitől származik, az mennyire hiteles, menyire tapasztalt valójában, mennyire támaszkodhatok a véleményére? Jelen pillanatban a tervezőim és Miklós az, akit teljes egészében hitelesnek tartok, így az ő kritikájukat tudom nyugodt szívvel elfogadni. Minden mást fenntartással kell kezelnem, hiszen egy többtízmilliós beruházásról van szó…”

        Egy több tízmilliós beruházás esetén vajon mit vár el a beküldő ettől a rovattól?
        És miért?

        Annak idején én is küldtem be tervkritikára valamit.

        Egy válasz:

        “Az építészet olyan mint a pszichológaia (is) Mindenki azt gondolja hogy este a legsajátosabb, teljesen más mint általában, aztán egy szakkönyvet kézbevéve kiderül hogy a legáltalánosabb helyzetben van. Saját, privát, egyedinek vélt helyzetei köszönnek vissza minden oldalról. Nos, az építészetben ugyanez a helyzet. Persze ezt a páciens nem lát(hat)ja csak a “doki” “🙂

        🙂

  • Balog József

    2018. február 14. szerda - 16:56

    #117270

    Ház tervezésénél mindig meg kell határozni a fő szempontokat, amelyeket a megtervezett és megépített épületnek teljesíteni kell.
    Ennél az épületnél én nem értettem meg a kitűzött célpontokat.
    Talán csak annyit, hogy az épületnek passzívháznak kellene lenni, itt viszont nem értem a motivációt.
    Miért kell az épületnek a jelenlegi energia vesztességi előírásoktól nagyságrenddel jobbnak lenni?
    Környezetvédelmi szempontból? Az ENSZ. Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987- ben az alábbi elvárást fogalmazta meg. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés mely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségletük kielégítésére.
    Ezt figyelembe véve az épületek megépítéséhez a felhasznált anyagoknak az alábbi kritériumoknak kellene megfelelni:

    Előállításuk alacsony energiaszükségletű, előállítás során nincs vagy csak minimális a káros anyag kibocsátás.
    Beépítéshez közel lettek kitermelve vagy gyártva és ezzel csökkentik a szállítások során fellépő környezeti hatásokat.
    Környezetkímélő módon használhatók, karbantarthatók, elbonthatók és újra felhasználhatók.
    Beépített anyagok szerkezetek épületszerkezetnél közel azonos élettartamúak, minimális karbantartási energia szükséges.
    Használatuk során, elbontásuk után, egészség és környezetkárosító kibocsátásuk nincs.
    A jelen épületnél a fenti kívánalmakból szinte semmi sem teljesül. Aránytalanul sok a betervezett polisztirol, ami gyártásakor mérgező gázokkal terheli a környezetet, élettartama viszonylag rövid. Elbontása után károsítja a környezetet. Vagyis ennek az anyagnak a használatával nem lehet környezettudatosan építeni. Ezért nem érthető a számolgatás, hogy mekkora lesz az épület elméleti energia vesztesség 0,15 vagy netán 0,20 KWh/m2, és így az épület üzemeltetésénél keletkező káros anyag kibocsátás, ha az épület élettartamánál csak a működési környezetterhelést vesszük figyelembe, a létesítési és elbontás utáni környezetterhelést viszont nem.
    Pénzmegtakarítás: Ha figyelembe vesszük, hogy a kívánt passzívház eléréséhez beépített többletanyagok és ennek következményeként a szellőző berendezés megépítése mennyi pénzbe kerül akkor már nem biztos, hogy kimutatható megtakarítást el lehet érni, különösen úgy, hogy a kívánt szigetelőérték eléréséhez a beruházásokat az építkezéskor kell megfizetni a megtakarítás, viszont csak évek alatt térül meg.
    A jelenleg érvényben lévő szabályozásnak megfelelő energiaveszteségű épületet meg lehet építeni 44 cm vastag téglafalazattal , 6 cm külső hőszigetelő vakolattal és 2 cm vastag belső agyagvakolattal, és ebben az esetben szellőző berendezés nélkül is egészséges levegőjű lakásbelsőt lehetne elérni.
    Erről bővebben olvashatnak: Huszti István „ÉPÍTÉSZ FORUM” 2012. márc. megjelent nagyszerű írásában.
    Ház alaprajzi elrendezéséről:
    Mivel semmiféle információm nincs, az építtetői elvárásról nem tudok véleményt mondani, talán csak annyit, hogy annál az épületnél ahol ugyan korlátozással, de minden oldal ablakozható, ablak és kézmosó nélkül megépített WC tervezői hiba. És valami olyat olvastam a tulajdonos leírásában, hogy ha esetleg két gyerek születne, akkor a második gyerekszoba a jelenlegi emeleten betervezett 6-8 m2 alapterületű és 1 db tetősík ablakkal megvilágított vendégszoba lenne. Ahol viszonylag szabadon lehet gazdálkodni a m2-kell ilyen méretű gyerekszoba betervezése több mint hiba. De ugyanilyen hiba a természetes megvilágítás nélküli emeleti előtér is.

  • Imre

    2018. február 19. hétfő - 23:22

    #117302

    Üdv,
    Több – eddig inkább külföldi – oldalon is láttam ezt a nyitott födémes elképzelést. Nagyon tetszik az ötlet és megörültem, hogy egy ilyen ház kerül kritikusok szeme elé.
    Érdekelne szakemberek részletes véleménye, pro és kontra érvek, esetleg közvetlen tapasztalatok.(az építési fázisról is).
    Ha jól látom a terveken, jelen esetben a szarufákat nem lehet látni a belső térből. Szerintem az még nagyon sokat dobna az összképen.
    Nyitott födémnél, illetve látszó szarufáknál milyen szigetelés vastagsággal lehet számolni?

    – egy laikus

    • Építtető

      2018. február 20. kedd - 13:35

      #117312

      Kedves Imre!

      A fenti ház építtetőjeként írom: a látszó szarufa valóban klassz dolog, de nálunk nem így lett tervezve a rétegrend. A látszó szarufákhoz szarufa-feletti szigetelést kell alkalmazni, amí egy nagyságrenddel drágább, mint az egyéb megoldások.
      A jelenlegi tervek alapján nálunk egy homogén, gipszkartonozott fehér felületet fogunk kapni, de belsőépítésszel fogunk még egyeztetni arról, hogy mivel dobjuk fel a teret. Szóba jött már, hogy – látványelemként – néhány keresztgerendát helyezünk el, emellett valószínűleg hajópadlóval burkoljuk majd a tető belső síkját. Még akár álszarufákat is beépíthetünk. Ez még eldől.
      Viszont arra felhívnám a figyelmet, hogy a hagyományosnak tekinthető látszó tetőszerkezet, főleg sötétebb színű fával nem feltétlenül jó döntés. Túl rusztikussá, illetve sötétté teheti a teret. ami szerintem nyaralókban/gerendaházakban jó lehet, de modernebb terekben már kevésbé. Ízlések és pofonok, de érdemes jól átgondolni, enteriőr-tervezővel egyeztetni arról, hogy mi a legjobb megoldás. A szimpla, “csupasz” fehér tetőtér is klassz lehet a maga egyszerűségében, erre is számos jó példa van.

  • Budapest

    2018. február 23. péntek - 21:50

    #117373

    Kedves Építtető!

    (laikusként) Jól látom, hogy a nappaliba háttal a panorámának tette be a kanapét, és gyakorlatilag a fal felé tájolta a vendégeket?
    Én értem, hogy nem a konyhára szeretnének rálátni, nem is tartom jó ötletnek, hogy a panorámában a konyhán keresztül lehet gyönyörködni…, de talán ügyes átrendezéssel megoldható lenne. Láttam már prospektusokban is hasonló elrendezést, sosem értettem. A háziasszony kedvéért meg kissé luxus egy ekkora ablakfelület, és elvonja a figyelmet a teendőktől… 😉

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TERV KRITIKA
Tervkritika 195 | nem derékszögű elrendezés

Tisztelt Koós Miklós! Szeretnénk a véleményét kérni a tervezett családi házunkról. A telek alapterülete 714 m2, sík, beépíthetősége 20%, a maximális épületmagasság pedig 5,5 m. Én és a férjem márciusban fogjuk elkezdeni az építkezést Pilisvörösváron. A ház tervezését a volt építész tanárom kolléganője készítette el nekünk. Egy olyan családi házat képzeltünk el, amely megfelelő egy 5 […]

Tervkritika 195 | nem derékszögű elrendezés
2018. február 14. szerda
TERV KRITIKA
Tervkritika 194 | csak ott magastetős, ahol kell

Tisztelt Koós Úr! Engedje meg, hogy gratuláljak a honlapjához azon belül a tervkritika “intézményéhez”. 6-7 éve fedeztem fel, azóta vissza-vissza járok és nézegetem a különböző tervrajzokat és az arra adott észrevételeket, javaslatokat. Rendkívül hasznosnak tartom ezt a fajta nyilvánosságot, mivel egy tervezési folyamat során az abban résztvevőknél könnyen kialakulhat egyfajta üzemi vakság és fatális hibák […]

Tervkritika 194 | csak ott magastetős, ahol kell
2018. február 11. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább