Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. január 31. szerda

TAK és TVR | Mire való a helyi Településképvédelmi Rendelet (TVR)?

A témában korábban írt cikkünket, mely a TAK-tól  (Településképi Arculati Kézikönyvről) íródott itt találják.

TAK és TVR | Mire való a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)?

A most bemutatandó TVR csak akkor készíthető el, ha már létezik elfogadott TAK, mert az önkormányzati rendelet ezen alapul. Míg azonban a TAK elsősorban egy ajánlás, tájékoztató, képeskönyv, épített örökségi lista, addig a TVR már kötelezően, mindenki által betartandó helyi rendelet. Olyannyira mindenkire nézve kötelező, hogy az egyszerű bejelentéses lakóépületek tervezőire, építtetőire is. Ezt az építési törvény (Étv.) a helyi építési szabályzatról szóló 13.§-a már jó előre meghatározta a következő képpen: (mit kell betartani egyszerű bejelentés esetén is)

c)97 országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot kell figyelembe venni.

Vagyis ahol már elfogadták a településképvédelmi rendeletet, ott már azt is kötelező betartani. Nos mi végre is született meg ez a rendelettípus? A településkép védelmét egységesen, egy helyen kívánják szabályozni, mivel eleddig ezt akár több önkormányzati rendelet párhuzamosan is szabályozhatta. Ennek csak egyik része volt a HÉSZ. Az irányító jogszabály úgy rendelkezik, hogy a településképvédelmi rendelet elkészültével a HÉSZ településképpel kapcsolatos vonatkozásai – függetlenül attól, hogy magát a HÉSZ-t módosították-e vagy sem – érvényüket vesztik. Vagyis a papírforma szerint az építési előírásokat – mert hiszen a TVR is az – kétfelé bontották. Ezen kettéválásnak számos következménye lett:

  • egy 30-50 oldalas HÉSZ mellé általában készült egy közel ilyen hosszú TVR
  • a TAK határozza meg az eltérő karakterú területeket, amik nem azonosak a HÉSZ övezeti besorolásaival, azokhoz képest általánosabb az elnevezésük (pl. falusias terület, társasházi terület…stb). Ezen területi felosztást, elnevezést veszi át a TVR is, és ad területenként kötelezően betartandó előírásokat.
  • a TVR-k legtöbbször a tető formájára, hajlásszögére, anyagára, a tető és a homlokzat anyagára és színezésére, a kerítésekre, a támfalakra, vagy pl. épületszélességre ad kötelezően betartandó előrásokat. Ez nyilván hely és TVR készítő függő
  • a TVR-ben kiemelt helyen szerepelnek a különféle védelem alatt álló épített és természeti értékek. Ezek az értékek viszont már a HÉSZ-ekben is szabályozva voltak, sőt városképileg kiemelt helyeken, utcákban elő is írhatták vagy a főépítészi egyeztetést vagy a tervzsűri véleményének a kikérést, ergo a védett emlékek ügye – ha nem is mindenhol – de rendezett mederben folyhatott. Műemléki védettség esetén – amíg volt valódi honi műemlékvédelem -, mint szakhatósággal egyeztetni is kellett vagy éppen szakhatósági hozzájárulást kellett beszerezni.
  • a településképvédelem leválasztása a HÉSZ-ekről azonban számos kérdést vet fel, pl. azt pontosan melyek is azok a településképi eszközök és miért pont azok? Mindez azért érdekes, mert kevés dolog befolyásolja jobban a településképet, mint az épületek magassága, azonban pl. az építménymagassági korlátozások maradtak a HÉSZ-ben

A településképvédelmi rendeletnek azonban vannak olyan részei, melyek jelentősen eltérnek a korábbi gyakorlattól és itt elsősorban a lakóépületi (egyszerű bejelentési) vonatkozások az érdekesek.

  • Az önkormányzatok saját hatáskörükben írhatják elő a kötelező településképi véleményezést. Ez családi házaknál igen jelentős változás, mert az egyszerű bejelentésű tervek esetében pont az volt az egyik legfontosabb kritika, hogy szándékosan megszüntettek minden hatósági kontrollt.  A jogszabály szerint egyszerű bejelentés esetén nem kell településképi véleményezés, se bejelentés, ahogy ezt többen szóvátették a hozzászólók közül. Ezek ellenére a TVR-ben foglaltakat mindenkinek, így az egyszerű bejelentés hatálya alá eső épületeknél is be kell tartani.
  • ehhez kapcsolódik a főépítészi egyeztetés, ami bár településenként eltérően szabályozott, mégis lehetőséget teremt valamiféle szakmai egyeztetésre. Különösen fontos, hogy ez a konzultáció a főépítészek számára kötelező, ahogy kötelező az egyeztetésről  jegyzőkönyv készítése is. Településenként, sőt területenként is különbözően szabályozzák ezt az egyeztetést. Van olyan kiemelt terület, ahol mindenféle építési tevékenység esetén kötelező a főépítészi egyeztetés. Egyszerű bejelentés hatálya alá eső épületek estén ez nem tehető kötelezővé.
  • a legnehezebben beláthatónak tűnik a különféle településképi kötelezések köre. Nem feltétlenül csak a bírság mértéke lehet aggasztó, hanem inkább az, hogy nem tudni, hogy melyek lesznek majd a kiváltó okok? Külön pikantériája lesz a kötelezésnek, hogy vajon merik-e majd a polgármesterek a saját választóikat komoly bírsággal sújtani? Ez annyiban szorul pontosításra, hogy amíg a kivitelezés tart, semmiféle településképi kötelezést sem írhatnak elő, a kivitelezés csak az építésfelügyelet ellenőrizheti

Az eddig megismert helyi rendeletek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az építési jog területén sikerült ismét egy olyan jogszabályi változást bevezetni, ami tovább bonyolította az építést.

  • A HÉSZ-ek-ből leválasztott TVR-kel durván kétszer annyi olvasnivalót kaptak a tervezők, de már térképből is kettőt kell vizsgálnunk, mert a TVR saját területi lehatárolással bír.
  • semmi sem indokolja, hogy a helyi építési előírásokat két különböző rendeletben írják elő, lévén hogy ezek az előírások összefüggenek. Ez kb olyan, mintha az előkertet és a hátsókertet más-más jogszabály szabályozná, pusztán csak azért, mert az előkert az látszik, a hátsókert viszont nem az utca felöl.
  • a településképvédelmi rendeletek szembe mennek a korábban meghirdetett bürokrácia csökkentéssel is. Ahelyett, hogy egyszerűsítették volna, tovább bonyolódott a tervezés
  • a korábbi építési engedélyezési eljárásokkal szemben az egyszerű bejelentés már régen nem egyszerű, egyre bizonytalanabb jogszabályi környezettel
  • az egyszerű bejelentés eredeti célja az építési hatóságok kiiktatása lehetett az építési folyamatból, ehhez képest behozták a főépítészi egyeztetést, a településképi véleményezést, amelyek bármennyire is rendeleteken alapulnak, mégis rengeteg bennük a szubjektív szempont. A korábbi építési hatóságok helyet majd a polgármester fogja eldönteni, hogy mikor és ki ellen fognak valamilyen településképi kötelezést elindítani? Ez tekintsük előrelépésnek?
  • hol lehet majd pl. egy számunkra kedvezőtlen véleménnyel szemben fellebbezni, fellépni?

Szívesen adunk helyet az első tapasztalatoknak és persze véleményeknek is, addig is a továbbiakban a saját eddigi tapasztalataimból írok meg párat.

 

településképi rendelettel kapcsolatos írásaink

 

Hozzászólások (28): megnézem / hozzászólok

  • Cser Eszter

    2018. február 1. csütörtök - 08:46

    #117150

    Kötelező főépítészi konzultáció folyamata Budapest egyik kerületében első pár alkalom:
    1. Konzultációs időpont kérése telefonon. Konzultációs időpont 2-3 hét múlva.
    Konzultáció előtt 5 nappal meg kellene küldeni a tervet emilen a főépítésznek, de teljesen felesleges, mert nem ér rá megnézni.
    2. Főépítészi konzultáció (ekkor nézi meg először a tervet): A legfontosabb dolog az épület színe, mely lehetőleg fehér és szürke, vagy szürke árnyalatai, mert ez a ‘kortárs’. Barna meg főleg ne legyen benne (sem az eresz, sem az ablakok). Második nagyon fontos dolog, hogy lehetőleg lapostetős, vagy félnyereg tetős (antracit színű) legyen, teljesen mindegy, hogy a szomszédoknak piros a teteje, és teljesen mindegy, hogy a településképbe illeszkedik, vagy sem. Ötletelés mit lehetne hirtelenjében kitalálni.
    3. Jegyzőkönyv írásra nem érnek rá, így a tervező küldjön emlékeztetőt, vagy megírt jegyzőkönyvet, amit majd aláírnak.
    4. Főépítészi konzultációról szóló emlékeztető megírása és elküldése emilen.
    5. Pár nap múlva telefonon kérik, hogy az átszínezett, átdolgozott tervet is mellékeljem.
    6. Átdolgozott tervek megküldése.
    7. Pár nap múlva telefon, hogy a bemutatott tervet is küldjem meg, mert a főépítész nem igazán emlékszik milyen volt.
    8. bemutatott terv megküldése.
    9. pár hét múlva főépítészi konzultációs emlékeztető aláírva megérkezik.
    Most már kicsit rövidült az idő, mert a jegyzőkönyv mellé eleve elküldöm a bemutatott és a konzultáció alapján javított tervet.
    Így csak röpke 4-6 hét alatt sikerül nyélbe ütnöm egy kötelező konzultációt, melynek tartalma szerencsére nem kötelező (én legalább is nem olvastam sehol, hogy az lenne.)
    Tehát konzultálni véleményem szerint kötelező, a konzultáción elhangzottakat viszont nem kötelező betartani (ha valaki talál erre vonatkozóan mást, kérem jelezze).
    A XIV kerületbe konzultációt 1 hét emilen érkezett.
    A XX kerületbe nem kellett időpont, félfogadási idő alatt elintéztük, és pár napon belül postán kaptam a jegyzőkönyvet.

    • Tóth Szilveszter

      2018. február 1. csütörtök - 18:32

      #117170

      velem ott szakadna el a cérna, hogy “küldjem el az átdolgozott tervet” után küldenék a főépítésznek egy árajánlatot az átdolgozásért 😉 Másrészt nem jövök el jegyzőkönyv nélkül, nem írom meg emlékeztetőben, azért vagyok ott, hogy az állampolgári kötelességemnek eleget tegyek és ezt nekik szolgálni kell, hiszen ezért kapnak fizetést.

      TERVEZŐKOLLÉGÁK! NEM szabad belemenni abba az utcába, hogy elfogadjátok, hogy áttervezett tervet kérjen a főépítész! Ez a konzultáció nem erről szól! Tiszteletteljesen, de utasítsátok vissza!
      (persze más a helyzet, ha valami szabálytalanságot vesz észre)

  • Pető János

    2018. február 1. csütörtök - 16:27

    #117166

    Szerintem ez az egész egy botrány, feltehetően csak azt a célt szolgálta, hogy a beavatottak az elmúlt két évben (de leginkább az elsö félêvben) a HÉSZ kikerülésêvel építkezhessenek. A HÉSZ-t már nem merték teljes egészêben visszaállítani a funkciójába, ezêrt kitalálták aTVR-t.

  • Hamar József

    2018. február 1. csütörtök - 17:33

    #117168

    Tisztelt Koós Miklós!
    Jó a településképi rendeletről szóló összefoglalója, azzal valóban nem lett egyszerűbb az élet, hogy a HÉSZ mellett megjelent egy új “kvázi” településrendezési eszköz (persze még véletlenül sem nevezi annak egyik jogszabály sem…).
    Annyiban pontosítanám az írását, hogy az Étv. 33/A. §. szerinti egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységre (egyszerűbben szólva: lakóépületek építése) nem vonatkozhat a településképi véleményezési eljárás, továbbá a 2016. évi LXXIV. tv. (a településkép védelméről) 8. §. (2) c), 10. § (1) alapján a településképi bejelentési eljárás sem. Mivel a településképi kötelezés az említett két eljáráshoz kapcsolódik, az nem szintén nem vonatkozik a lakóépületek építésére. Tehát a lakóépületek építése esetében az önkormányzatok számára csak a 314/2012. (XI.8.) Korm. r. 25. §.-a szerinti szakmai konzultáció (és szakmai tájékoztatás) kötelezővé tétele marad, ha valamennyire érvényesíteni szeretné a településképi rendeletében foglaltakat. A konzultációt a kérelem beérkezéstől számított 8 napon belül biztosítani kell. A konzultáció eredménye azonban semmire nem kötelezi az építtetőt….
    Tehát az a helyzet, hogy éppen a valószínűleg leggyakoribb építkezések (családi lakóházak) esetében nem érvényesülnek a településképi rendeleti előírások (hacsak nem az építtető olyan kedvében nincs, hogy azokat “önszorgalomból” figyelembe nem veszi).

    • Kőszeghy Ábel

      2018. február 2. péntek - 09:48

      #117183

      Kedves József!

      Ez szerintem nem állja meg a helyét sem a településkép védelméről szóló törvény, sem a 314/2012 korm. rendelet alapján:
      “Mivel a településképi kötelezés az említett két eljáráshoz kapcsolódik, az szintén nem vonatkozik a lakóépületek építésére.”

      Az számomra is egyértelmű, hogy az egyszerű bejelentésre sem a bejelentési, sem a véleményezési eljárás nem vonatkozhat, de Ön szerint hogyan kapcsolódik a településképi kötelezés a bejelentési vagy véleményezési eljáráshoz (azon kívül, hogy mindhárom településkép-érvényesítési eszköz)? Szerintem sehogy, de lehet hogy csak nem találtam meg az erre vonatkozó passzust ebben a jogszabály-katyvaszban.
      A 314/2012 vonatkozó része:
      “26/E. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.”

      Szerintem ha valaki egyszerű bejelentéssel épít lakóházat, akkor is be kell tartania a TVR miden előírását, különben kötelezik és bírságolják.
      Sőt, ha nem épít semmit, csak mondjuk átfesti a házát hupililára – amit adott esetben TVR tilt, akkor is kötelezhető, majd bírságolható.
      Ez elég érdekes kérdéseket vet fel, mert az ingatlantulajdonos a szín tiltásáról jó eséllyel semmit nem fog tudni, csak amikor a polgármester kötelezi az ismételt átfestésre. De beszélhetnénk hasonlóról a kerítéseknél is. Ráadásul kérelemre is indulhat a kötelezési eljárás, magyarán egy szomszéd is elindíthatja, és akkor már a polgármester sem hunyhat szemet felette.

      • Hamar József

        2018. február 8. csütörtök - 10:38

        #117214

        Kedves Ábel!

        Egyrészt amennyiben a településképi követelmények betartása az egyszerű bejelentés alá tartozó építési tevékenység esetén is kötelező lenne, akkor a jogszabályok (törvényi, de legalább kormányrendeleti szinten) tartalmaznák azt, hogy az egyszerű bejelentésnél nem csak a HÉSZ Étv. 12.§ (2) -ban foglalt részeit, hanem a településképi rendeletet (vagy annak bizonyos tartalmát) is figyelembe kell venni.
        Másrészt felhívnám a figyelmet a településképi törvény (2016. évi LXXIV. tv.) alábbi részére:

        “10. § (4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.
        11. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
        (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg – ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.”

        A fenti rész szerint tehát a településképi kötelezés a településképi bejelentési eljárással van kapcsolatban. Ezt megerősítik a 314/2012. (XI. 8. ) Korm. r. alábbi részei is:

        “26/D. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

        a) a 26/E. § szerint jár el, vagy

        b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.”

        “26/E. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.”

        Megjegyzem, itt a korm. rendeletben az a kis baki benne maradt, hogy időközben módosuló településképi törvénynek nem a 11. § (1), hanem 11. § (2) bekezdése tartalmazza azt, hogy mire szólhat a kötelezés.

    • Körösztös Ágnes

      2018. február 3. szombat - 17:57

      #117197

      Kedves József!
      Az Étv.33/A-ból nem következik az, hogy az egyszerű bejelentésre nem vonatkozna a TAK. Főleg, ha az adott település TKR-jében benne van, hogy pl. meghatározó karakterű területen való új épület esetén kötelező a szakmai konzultáció. Szerintem, akkor elkerülhetetlen.

      • Hamar József

        2018. február 8. csütörtök - 11:00

        #117217

        Kedves Ágnes!
        Kérem olvassa el Kőszeghy Ábelnek írt 2018. február 8. csütörtök – 10:38-i válaszomat. A TAK egyébként senkire nézve nem kötelező, az csak megalapozása a TKR – nek.

  • atus

    2018. február 1. csütörtök - 19:10

    #117173

    Miklós!

    Csatlakoznék én is József véleményéhez, mivel az Étv. 13. § (2) bekezdése így szól:
    A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenység esetén a !helyi építési szabályzatban! meghatározott
    ….
    c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
    kell figyelembe venni.

    2018 január 1-tól nem kell figyelembe venni a HÉSZ településképre vonatkozó előírásait [településképi törvény 14.§ (2)] !

    Ha megnézzük a településképi törvényt (TK tv), akkor a település polgármestere
    -9.§ (1) településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárás előtt.
    -10.§ (1) településképi véleményezési eljárást folytathat le a hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek és a rendeltetésmódosítások tekintetében.

    Azaz a fentiek alapján nem vonatkozik a TVR az egyszerű bejelentéses épületekre.

    Persze van benne egy kis geller, mert a TK tv. 11.§ (1) szerint a polgármester településképi bírságok szabhat ki arra, aki megsértette a TKR-t!

    Viszont a főépítészi hivatalok leterheltségét ismerve, nem fognak olyan épületekkel foglalkozni a bejelentés előtt, amelyekre nincs hatáskörük.

    • Hamar József

      2018. február 2. péntek - 09:45

      #117180

      Mivel a településkép védelmi törvény alapján a településképi követelmények (amiket a helyi településkép-védelmi rendeletben határoz meg az önkormányzat) érvényesítésére csak két kötelező erejű eljárás van (a településképi véleményezési és a bejelentési), ennek eredménye lehet csak a településképi kötelezés, illetve a településképi bírság. (Véleményem szerint.)

      • atus

        2018. február 2. péntek - 10:15

        #117184

        József!

        Közben átgondoltam a dolgot és árnyalnom kell a véleményemet.

        Valóban nem vonatkozik az egyszerű bejelentéses épületekre a településképi bejelentés- és véleményezés jogintézménye, de az nincs sehol leírva, hogy a településképi rendelet sem.
        Azaz egyszerű bejelentés esetén is teljesíteni kell a településképi követelményeket.
        Ezt erősíti, hogy a polgármester közigazgatási eljárásban településképi kötelezési eljárást folytathat le.

        Ha innen nézzük, akkor az egyszerű bejelentés esetén is lehet konzultációt kérni, amely köti a polgármestert.

      • Hamar József

        2018. február 8. csütörtök - 10:53

        #117215

        Írtam egy hosszabb választ Kőszeghy Ábelnek, de az valamiért még nem jelent meg az oldalon (remélem, majd látható lesz). Itt csak annyit írok, hogy a településképi kötelezési eljárás (mint polgármesteri hatáskör) csak a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódik.

        • Hamar József

          2018. február 8. csütörtök - 10:55

          #117216

          Bocs, közben már megjelent a korábbi, hosszabb válaszom.

  • Németh Csaba

    2018. február 1. csütörtök - 21:28

    #117174

    Egy párizsi Eiffel tornyot vagy egy bécsi Hundertwasser házat tuti nem lehetett volna ilyen TAK vagy TVR rendelettel megépíteni, ha az kötelező érvényű lett volna. Imádom amikor a szakmán belül sincs egyetértés, de ezt a jogbizonytalanságot az építtető viseli kockázatként. Felháborítónak tartom, hogy a saját telkemen nem építhetek azt amit akarok (ha azzal nem zavarom a szomszédokat). Ha még akár cifra palotát vagy Makovecz házat szeretnék, azt is engedni kellene. Később lehet pont az válna az adott környékre jellemző látványossággá. A nyelvészek is utálják, hogy a nyelv magától fejlődik, és utálták Kazincy-t, ahogy utálják, hogy a fiatalság nem az ö szájuk íze szerint használja a nyelvet. Szerencsére nincs nyelvhasználati hatóság. Mert akkor mindenki büntetést fizetne. Nem mondható el ez az építész hatóságról. Túl van minden szabályozva. Ez Magyarország legfőbb baja.

  • Kuntner Ferenc

    2018. február 2. péntek - 09:48

    #117181

    Egyetértek Németh Csaba megjegyzésével.
    Mikor a fiamnak elmeséltem, – aki Tirolban építész egy tervező irodában – hogy itthon milyen új jogi szabályozás lép életbe – mármint TKR – akkor erre az ő egyszerű válasza csak ennyi volt: Tirolban nincs szépészeti rendőrség. Igaza van, mert az ottani települések arculata nem elsősorban a jogi szabályozás eredménye.
    Egyetértek Németh Csaba megjegyzésével.

  • Kuntner Ferenc

    2018. február 3. szombat - 16:19

    #117195

    Összegezve az önkormányzat lehetőségeit: egyszerű bejelentéses építkezés esetén csak és kizárólag a településkép-védelmi tájékoztató és szakmai konzultáció keretén belül tud információt oda vissza áramoltatni az önkormányzat, azaz ezen eljárás keretében szerezhet infót arról, hogy ilyen jellegű építkezés fog történni a településen, és a leendő építtető pedig arról, hogy a TKR rá is kötelezettségeket tartalmaz. Természetesen ennek egy feltétele van, hogy az önkormányzat a TKR-ben kötelezően előírja az egyszerű bejelentéses építkezések szakmai konzultációját, ehhez szerencsére törvény adta joga van.
    Megjegyzem továbbá, hogy a szakmai konzultáció keretén belül nem csak és kizárólag a TKR-ben foglaltakról kell és lehet tájékoztatni az építtetőt hanem egyéb követelményekről is (HÉSZ előírások), mivel a 314-es 25.§ (3) bekezdése erre lehetőséget ad. (3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció – figyelemmel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésére – a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is kiterjedhet.
    Amiről még eddig igazán nem esett szó, hogy ezzel olyan hatáskört telepítettek a polgármesterre (önkormányzatra) amelynek az érdemi végrehajtására – elsősorban itt nem a főépítészre gondolok, habár minél kisebb egy település ott ez is tetézi a gondot – semmilyen apparátussal nem rendelkezik és nem is fog. Erre mondta egy főépítész, hogy megint a becsületesek, a jogkövetők fognak szívni, mert róluk minden infó rendelkezésre fog állni, míg a sumákok azt csinálnak amit akarnak ha csak nincsen egy rosszakarójuk.

  • atus

    2018. február 16. péntek - 14:08

    #117287

    Kedves Mindenki!
    Megjelent a 16/2018. kormány rendelet,
    amelyben sok finomhangolás van a településképpel foglalkozó 314/2012 kormány rendelethez.

    Számomra a legérdekesebb változás, hogy
    “25.§ (3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.”

    Persze a megfogalmazás feltételes, de megadja a lehetőséget az egyszerű bejelentéses épületek esetén a rendezéstervi anomáliák kigyomlálására. Sajnos a szakmai álláspont nem kötelezi a járási hivatalokat, de azért vitás esetben legalább kijelenthető, hogy az építtető / építész jóhiszeműen járt el.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról

Számos TAK és TVR áttanulmányozása után arra jutottam, hogy amennyire üdvözlendő, hogy az épülethomlokzatokra és tetőkre kerülő épületgépészeti berendezéseket szabályozni próbálják, annyira elszomorító, hogy közben elfeledkeztek arról, hogy 2021. január 1-től átalakítás és új épület már csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a energia minimum 25%-át megújuló energiával tudja biztosítani (pl. napelem, vagy más…) Az […]

TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról
2018. február 27. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | Mire való a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)?

A kérdés teljességgel jogos, mi több, számos kolléga megkérdezte már: hogy kötelező-e betartani a TAK-ban leírtakat? A TAK egy nagyon fontos, évtizedes hiányt igyekszik pótolni, miszerint az egyes települések tárják fel és tegyék az ott élők számára ismertté, érdekessé és fontossá az ott található épített és táji értékeket. Ez az elsődleges funkciója. Itt nem a […]

TAK és TVR | Mire való a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)?
2018. január 25. csütörtök

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább