Regisztráció/Belépés

további cikkek

Cser Eszter
2018. február 20. kedd

Építésfelügyelet | ellenőrzések asztal mellől

Az egyszerű bejelentésnél az építésfelügyeletnek elvileg 15 napja van arra, hogy megnézze a terveket.

Elvileg. A valóság sajnos nem ezt mutatja.

Kedvencem, amikor az egyszerű bejelentést benyújtása után kb egy-két hónappal (már épül a ház, legtöbbször szerkezetkészen áll) amikor egyszer csak az egyik kivitelező e-naplójába felkerül egy hatósági bejegyzés. Hogy miért pont annak a kivitelezőnek az alnaplójába, arra nem tudtunk rájönni.

Erről a hatósági bejegyzésről természetesen az építtető, vagy az építtető meghatalmazottja nem kap értesítést. Ha nem nézegeti a naplóba a bejegyzést naptárt, vagy nem szól a kivitelezője akkor nem is tud róla.

A hatósági levélben tájékoztatnak jobbik esetben arról, hogy mi hiányzik a rajzról (pld. utcaképen nincs rajta a telekhatár vonala, nincs a helyszínrajzon kavics szivárgó), rosszabbik esetben, hogy az épület elhelyezkedése nem felel meg a helyi előírásoknak és az OTÉK-nak (pld. nincs meg az épületek közötti telepítési távolság), vagy, hogy a tervezői művezetői szerződés hiányában a kivitelezés nem kezdhető meg.

A levél Tisztelt Ügyfeleinkkel, kezdődik és a következőkkel zárul:

Felhívom szíves figyelmét, hogy a fenti hiányosságok alapján a kivitelezési tevékenység jogszerűen nem kezdhető meg, a kivitelezés megkezdése esetén építésfelügyeleti eljárás megindításának van helye. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Mindez jóval 15 nap után, van amikor 3 hónap is eltelik a bejelentés idejétől számítva.

Sokszor telefonál az ügyfél, hogy ő nem érti, mert ami hiányzik, az építésfelügyelő szerint a rajzról azt ő mind látja rajta.

  • – miért most, miért nem 15 napon belül?
  • – most akkor le kell, hogy álljon az építkezéssel?
  • – mi van akkor, ha Ő mindent megtalált (vagy nagy részét megtalálta) a rajzon amit az építésfelügyelő kért?
  • – tényleg ez a legfontosabb a terven, hogy az utcaképen rajta legyen a telekhatárok jelölése?
  • – tényleg tervezői művezetési szerződés nélkül nem lehet építkezni?

Sajnos nem igazán tudok a kérdéseire válaszolni.

Általában felhívom az építésfelügyeleti előadót, egyeztetek vele, ha valami véletlenül lemaradt, feltöltöm. Az előadó telefonban azt mondja, hogy rendben, de erről nem hajlandó egy levelet írni, sem egy naplóbejegyzést tenni.

Ha nem csak rajzolvasási vagy véletlen lemaradási gond van, akkor kezdődik a telefonos jogszabály értelmezés. Az építésfelügyelő a saját asztalánál, és is a saját asztalomnál megnyitjuk ugyanazt a jogszabályt és telefonon próbáljuk egymást meggyőzni.

Példa:

Meglévő épület bővítése az udvar felé egy kb. 50 m2-rel.

2017.07.03 egyszerű bejelentés bejelentése.

2017.07.19. kivitelezés megkezdése

2017.08.11. kivitelező naplójában egyéb hatósági dokumentum (hiánypótlási felhívás)

Tartalma: A bővítmény telepítése szabálytalannak minősül, mivel a szomszéd telkek építési jogát korlátozza. Ugyanis nem az övezeti előírásnak megfelelően kiszerkeszthető építési helytől, hanem az azon álló meglévő épülettől igazolja a távolságot és ez hiba, mivel az ott álló szomszédos épület még bővülhet, az ingatlan saját, szabályos építési helyén belül átépülhetne, s ezt a tervezett bővítés korlátozza.

Plusz a végén a más említett záró sorok.

Mivel a kivitelező nem szólt (szerintem nem is tudta, hogy ilyen létezik), így a levélről senki nem tudott. Az építkezés szépen haladt, már a belső munkák folytak.

2017.11.13. Egyszer csak kaptam egy Kamarai Szakmafelügyeleti levelet, hogy küldjem be a tervem egy példányát és a javított tervek egy példányát, mert szakmafelügyeleti eljárás indul az ügyben. Különös tekintettel arra, hogy nem voltam hajlandó reagálni az építésfelügyelet levelére.

2017.11.17.-én a kamarának szóló válaszlevelemben kifejtettem, hogy a rajz javítása nem áll módomban, mert véleményem szerint a tervezett épületrész elhelyezkedése szabályos.

-A tervezett bővítés a meglévő épület mögé került elhelyezésre (annak folytatásaként), az oldalhatáros beépítésre vonatkozó minimális oldalkerti méretek szigorú betartásával.

– Az utcáról nézve jobb oldali szomszédos meglévő épület oldalhatárosan helyezkedik el az ingatlan középső részén, de a telek a szélességi mérete miatt szabadon állóan is beépíthető lenne.

– A 30. szám alatti telken a meglévő épület elé lehetne elhelyezni egy új épületet, szabadon állóan ill. oldalhatárosan elhelyezve vagy a meglévő épületet lehet bővíteni az utca felé oldalhatárosan.

  • Egyik esetben sem gátolja vagy korlátozza a tervezett épület a szomszédos telekre való építés lehetőségét, különös tekintettel arra, hogy az utca felőli épületrész meglévő-megmaradó épületrész eddig is ott helyezkedett el.
  • A tervezett épületnek a 30. számú telek felé, csak nem huzamos tartózkodásra szolgáló nyílást tartalmazó homlokzata van, az is a meglévő-megmaradó épület részen (az új részen nincs nyílászáró a telekhatár felőli homlokzaton).
  • Így az OTÉK 36 § (3) bekezdésének b, pontja alapján nem kell telepítési távolságot tartani a 30. számú telek felé.

2018.01.23. Megérkezett a szakmafelügyeleti vélemény, mely megállapította, hogy a terv szabályos.

A szakmafelügyelet válaszlevelét a naplóba feltöltöttem.

Az építésfelügyelet részéről a naplóba a mai napig egy válaszlevél, egy elnézést kérő levél, egy lehet tovább kivitelezni levél nem érkezett. Miért? Az építésfelügyelet legalább egy válaszlevélre méltathatná az ügyfelet, még az sem kell, hogy bocsánatot kérjen elég ha leírja, hogy jogszerűen építkezhet/építkezik az építtető.

Könnyű az asztal mellől olyan levelet írni, mely nem határozat, nem végzés, hogy meg lehessen fellebbezni, vagy jogorvoslattal lehessen élni ellene, olyan levelet melyben konkrétan nem állítja le az építkezést (azt nem meri felvállalni?), csak felhívja az építtető figyelmét, hogy a hiányosságok pótlásáig nem építkezhet.

Mi van akkor, ha az ügyfél komolyan veszi a levelet, leállítja a kivitelezést, aztán kiderül, hogy nincs igaza az építésfelügyelőnek. Ki fizeti meg a kárát? Kinél tud reklamálni?(Csak egy tájékoztató levelet kapott!)

Ki felel a tervező szakmai hozzáértésén esett ’csorbáért’???

 

építésfelügyelettel kapcsolatos írásaink

Hozzászólások (5): megnézem / hozzászólok

  • Tóth Szilveszter

    2018. február 20. kedd - 02:10

    #117303

    Ilyen esetben polgári perben simán, jogellenes károkozás címmel perelhető az építésfelügyelet. Három dolgot kell bizonyítani: a kár létét(és mértékét), a kár jogellenességét és a magatartás felróhatóságát:
    – az építkezés leállításából fakadó kár evidencia, a mértékkel persze már más a helyzet, de meg lehet állapítani egy forintosított összeget, max kicsi lesz az összeg. a szakmai becsületen esett csorba inkább csak egy bocsánatkérésre kötelezésig terjedhet szerintem
    – a jogellenesség az kérdéses, de mivel szabályos az építkezés, így nyilván annak érezhetné egy bíró, de már ott jogellenes, hogy nem 15 napon belül írja, hogy 15 napon túl vizsgálja !
    – felróhatóság szintén evidencia, mivel az elvárható a hatóság vezetőjétől, hogy az alkalmazottai szakmailag ne tévedjenek és hogy olyat vizsgáljanak, akit vizsgálni joguk van.

    van még pár feltétel, de egy részt másolok, mert nem tudom fejből, de kikerestem gyorsan, mert a kedvencem: 6:548. § [Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért] Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.
    éééééééés mivel a bejelentés NEM eljárás, nem vagy ügyfél, nincsen jogorvoslat és az a papír csak egy értesítő, ezért itt a fagyi visszanyal, mert mehet a polgári per 🙂 ha meg lehetne fellebbezni, máris nem lenne károkozás, így aztán ez bár nem tűnik úgy, de a hivatal számára mégiscsak veszélyesebb műfaj, hogy csak úgy levelezget veled.

    már a múltkori cikkhez is akartam írni: mivel csak az építésznek van felelőssége jelenleg a 300as rendszerben, szerintem egységesen álljunk ki amellett, hogy csak az építésznek van joga értelmezni a jogszabályokat és csak az építészkamara szakmai bizottsága lehet felette. mi vagyunk a jogalkalmazók itt, nem a hatóság – akkor legyen is így!

    • Szondi Egon János

      2018. február 20. kedd - 14:45

      #117313

      Az első kilenc sor naiv megközelítést tartalmaz.
      Nem építészet, de rokon téma. Néhány éve a helyi önkormányzat közmunkásai kiírtották az utcai kerítés külső és belső oldalán a díszbokrokat. A megyei bíróság megítélte a (jelképes) 50 eFt nem anyagi kártérítést. Az önkormányzat fellebbezett. Másodfokon vesztettünk. Indoklás: alkotmánybírósági határozat szerint az önkormányzat NEM FELEL A TEVÉKENYSÉGÉVEL OKOZOTT KÁROKÉRT.
      Miért lenne másképp vitás építési ügyekben?

      • Tóth Szilveszter

        2018. február 20. kedd - 16:01

        #117315

        hát… abban igazad van, hogy az a döntés amire hivatkoztak, az a legfelsőbbbíróság állásfoglalása (PK42-es) mulasztásokra korlátozta a “közhatalaommal történő károkozást”, de pont ezért került az új ptk-ba az a rész, amit ezután írtam. csak akkor okozhat kárt a közhatalom, ha a károkozás nem hárítható el fellebbezéssel vagy közigazgatási perrel és ez vaalhol logikus is persze.

  • atus

    2018. február 20. kedd - 09:12

    #117308

    Kis hazánk az “így szoktuk” országa.
    Sajnos a hatóságok, tervezők és építtetők sem olvassák el mi van leírva a jogszabályba.

    Az egyszerű bejelentést nem bonyolították túl a jogszabály alkotók:
    (persze így nagyon sok esetben nincs támpont)
    1) az egy db építtető bejelenti az egy db épület építését vagy bővítését egy db építési napló készenlétbe helyezésével.
    2) erről az építésfelügyeletet 15 napon belül tájékoztatást küld.
    3) amíg a kivitelezés meg nem kezdődik, addig senkinek nincs hatásköre vizsgálni az épületet.
    4) ha a munkaterületet átadták a kivitelezőnek, akkor a járási hivatal járhat el építésfelügyeleti hatáskörben.

    Azaz a bejelentést követően az építésfelügyelet a tervekbe csakis a munkaterület átadása után tekinthet bele (folytathat ellenőrzést) és indíthat eljárást.

    Ilyen szempontból jófejség, ha felhívja az építtető figyelmét a hiányosságra. Persze ezt megtehetné email-en is, ami egyből a címzetthez érne…

    A 155/2016 korm.rend 4.§-ben leírt eltérések esetében kötelező módosítani a bejelentési terveket. Azaz minden más eltérés nem bejelentés köteles!
    A hatósági bizonyítványnál véleményem szerint a nem bejelentés köteles eltéréseket figyelmem kívül kell hagyni. Amúgy az építtető bármikor vissza vonhatja a kérelmét, módosítja a tervet és másnap újra beadja a kérelmet…

    Ami tisztázatlan az egyszerű bejelentésnél: több építtető; jogutódlás; energetikai követelmények; használatbavétel időpontja…

    Sajnos az ügyintézők többsége úgy kezeli a bejelentést, mintha építési engedély lenne…

    Annyi remény van, hogy a településképi konzultáció kiterjedhet a rendezéstervi előírásokra is. Amennyiben ezek is belekerülnek a jegyzőkönyvbe, akkor az építtető joggal hivatkozhat a jogszabály alkotó olvasatára.

  • Száva István

    2018. április 7. szombat - 19:32

    #117731

    Tisztelt Kollégák!
    Én ugyan ezt tapasztaltam, amiben az zavart a legjobban, hogy
    -több ponton láthatóan nem olvasta el az érintett a jogszabályt, hanem “igy szoktuk” alapon reagálta le
    -az egyeztetés eredményét (már hogy az építkezésnek nincsen akadálya) nem írta le és tette fel a felületre, hanem egy mail-ben csak nekem elküldte. Persze én feltöltöttem, de csak az iktatószámot, had keresgéljen, akinek ez a szenvedélye.
    -ezt az egész folyamatot alig tudtam megértetni/elmagyarázni a Megbízónak aki érthető okokból nagyjából magán kívül volt.
    Ez a szokásos szkander, aminek alapja csak egy jogszabályokkal precízen megalapozott (messze nem építész szakmai feladat lenne) és ésszel jól ledokumentált eljárás lehet. Bár ritkán a jogszabályok sem zavarják az érintetteket.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap
ÉPÍTÉSI JOG
Építésfelügyelet | Mintha nem is ugyanabból a jogszabályból dolgoznánk

A közelmúlt tapasztalatai alapján, egyre jobban úgy érzem, hogy a jogszabályokat mindenki úgy értelmezi, és úgy használja, ahogy akarja. Területenként és hatóságonként más-más elvek, szokások alapján dolgoznak. Különös tekintettel igaz ez az egyszerű bejelentéssel épülő házak használatbavétele ügyében. Példák: Egyik pesti kerület használatbavételi hatósági bejárás: Mindent lemérnek, kívül és belül. Mindennek a terv szerint készen kell lenni. Ha […]

Építésfelügyelet | Mintha nem is ugyanabból a jogszabályból dolgoznánk
2018. február 18. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább